Frigyes Karinthy strana 2 z 9

Karinthy békevágya köztudottan erős volt. Ezekben a humoros írásokban is kitűnik ez ez emberséges szemlélet.

Karinthy érzékenységét a gyreklélektan iránt a Tanár úr kérem című kötetből ismerjük leginkább. Ezúttal még kisebb gyermek magyarázkodását adja elő tündéri humorral.

Naplószerű kötet az év minden vasárnapjáról. A betegség témája központi szerepet játszik.

Karinthy nemcsak hogy írt verseket is, de némelyik igen közkedvelt.

Humoreszkjeinek egyik válogatása.

A 20. század első felében szinte törvényszerű, hogy a szépírók újságokban publikálnak. Karinthy cikkeinek ez a második kötete.

Karinthy híres drámákat parodizál.

Karinthy kevés számú hosszabb műveinek egyike, melyben regényíróként mutatkozik be.

Száz humoreszk.

Kisebb gyűjtemény az író humoreszkjeiből.

Karinthy a humoreszk legnagyobb magyar mestere. Ezek a későbbek is utolérhetetlen humorról tanúskodnak.

A 20. század első felében szinte törvényszerű, hogy a szépírók újságokban publikálnak. Karinthy cikkeinek ez az első kötete.

Novellás kötet.

Tanár úr kérem Így írtok ti Görbe tükör Utazás a koponyám körül

Gulliver összes története az angol és a magyar nyelvű irónia nagymestereinek tollából első ízben egy kötetben!Három önálló, egymással mégis szorosan összefüggő regényt adunk közre: Jonathan Swift: Gulliver utazásai, Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba; Capillária.A művek mindegyike számtalan kiadást megért már a legkülönbözőbb variációkban, eddig azonban még sohasem jelentek meg egy kötetben. Karinthy, miután lefordította Swift könyvét, az abban szereplő négy út mellé megírta az ötödik, majd a hatodik részt. Az eredeti nyolc helyszín – Liliput, Brobdingnag, Laputa, Balnibarbi, Luggnagg, Glubbdubdrib, Japán és Hauhnhnmország – így egészült ki Faremidó és Capillária tudományos-fantasztikus igényű leírásával.  Az akár hosszú-hosszú évekig tartó utazások végén, bár rengeteg egzotikus tájat, élővilágot, politikai és társadalmi berendezkedést, valamint a legváltozatosabb fantázialényeket ismerheti meg az ideálisnál nemegyszer jóval közelebbről, a kalandor mégis mindig megtér hazájába és családjához.

A regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz... Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író. Az operáció utáni, téren és időn kívüli állapotból, a szürkeségből a fényhez, az élethez visszatérő ember örömével, büszkeségével zárul a mű.