Frigyes Karinthy strana 5 z 9

Karinthy Frigyes (1887–1938) erős vonású arcéle, homlokába hulló hajtincse és slampos öltözéke minden irodalomkedvelő számára ismerős. A róla ma ismert összes fotót, szám szerint 278 felvételt tartalmazó album viszont épp azt mutatja meg, hogy ez az egy tömbből faragott ember milyen sokféle alakban mutatkozott meg – a tekintélyes írótól a porondon föllépő bohócig, a társasági embertől a sorsán tűnődő, befelé figyelő betegig, a családapától a strand tréfamesteréig. A nyolcéves, játékkarikáját tartó kisfiútól az ismert írón át a halálos ágyába süppedt Karinthyig követhető nyomon az író – kívülállók számára megörökített – élete. A kiadvány két fő részből áll. Kovács Ida rövid bevezető esszéje után található a Válogatás Karinthy Frigyes fényképeiből című összeállítás, amely időrendben mutat be mintegy száz nagyobb méretű fotót, talán a legjellegzetesebb, leginkább sokat mondó felvételeket, legyenek azok eredeti negatívról másolt képek vagy sajtóban megjelent, sokszorosított fotók. Jó részük megkomponált portré az író jellegzetes arcvonásairól, de akad köztük beállított csoportkép, zsáner felvétel, strandon, utcán, kávéházban, kiránduláson, könyvnapi sátornál ellesett pillanatkép. A második, a Karinthy Frigyes fényképeinek ikonográfiája című rész ugyancsak időrendben, ám jóval kisebb méretben, immár sorszámozva és jegyzetekkel kísérve közli az íróról fönnmaradt 278 felvételt. Az ikonográfiai leírásokkal (dátum, a látható személyek és a fotográfus neve, lelőhely, rájegyzés szövege) és magyarázó, kiegészítő megjegyzésekkel kísért képek 1895-től az író 1938. augusztus 29-én bekövetkezett haláláig szemléltetik Karinthy életútjának epizódjait.

"HÖLGYEIM, ÉS URAIM,  Az Est, 1930. május 25. Ja igaz, hogy el ne felejtsem, tegnap este megfejtettem a világrejtvényt. Sietek leszögezni a dolgot, az ilyesmit az ember hamar elfelejti egyrészt annyi mindenféle adóhátralékot, terminust, elintézetlen levelet kell fejben tartani, másrészt, ami a rejtvényfejtést illeti, ha egy kereszt- vagy lóugrásrejtvényt fejtek meg Bürgüzd és Vidéke című lapból, ott még van rá esélyem, hogy egy üveg sósborszeszt nyerek a sorsoláson de ki jutalmazza a világrejtvény megfejtését? Azonkívül még meg is szólják az embert esetleg. Vannak mindenféle konzervatívok, szkeptikusok, akik előállhatnak, hogy Newtonnak se sikerült egészen, Einsteinnek se, Laplace-nak se hát miért sikerült volna éppen nekem és éppen tegnap este, minden előzmény nélkül, anélkül hogy előzően egy csomó csillagászati meg matematikai könyvet írtam volna? Hát nagyon sajnálom, nem tehetek róla, mégis így van. Egyik egy életen át keresi, mégse találja meg, másik ránéz, és egyszerre világossá válik elõtte a dolog." (részlet)

Egy ember három szerepben, egy test három lélekkel.A cselekmény áttöri a realitás falait, elmosódnak a határok: minduntalan visszaszökkenünk a kézzelfogható valóságba, de voltaképpen már a regény elején sem lehetünk biztosak benne, az élet képeit látjuk-e, vagy egy szereplo képzeletének képei vesznek körül. Ebben a sokrétegu világban járja a háromlelku hos ? és járja az író ? veszélyes kötéltáncát.

Karinthy racionalista volt. Hitt a nagybetűvel írott ÉSZ-ben, a francia enciklopédisták utódának vallotta magát, Madách, Swift és Wells rokonának, fogalmak tisztázójának, az irracionalizmus és népbolondítás ellenfelének. Minden írása ebből a hitéből érthető. Ez rejlik szatírái, humoreszkjei, irodalmi karikatúrái mélyén, ez vibrál itt közölt novelláiban is. Rajongott a repülésért, sokszor írt a rádióról, a relativitás elméletéről, a radioaktivitásról, a modern lélektanról, a gépekről, a tudomány és technika új eredményeiről. Néhány „szabadalmát” itt közöljük a kötetben: az „anyag negyedik halmazállapotát”, az „inkarnátort”, a „lefotografált gondolatot”, a „delejes halált”.

A ?Tanár úr kérem Karinthy Frigyes egyik legnépszerűbb alkotása. Címeit ma is idézzük, tipikus eseteit a diákélet elmúltával is tapasztaljuk. Mindenki tudja, mit jelent az, ha Röhög az egész osztály, ha valaki azt mondja, Lógok a szeren, vagy magyarázza, sőt megmagyarázza a bizonyítványát, s ha akár a rossz, akár a jó tanuló felel. Bár az 1916-os első kiadást később maga az író bővítette néhány újabb krokival, megbontva, fellazítva ezzel az eredeti kötet szerkezetét, mégis érdemes visszatérni az első változathoz, hogy ismét régi egységében és jelentésében láthassuk a tizenhat írást.Az Utazás Faremidóba Gulliver utazásainak történetét meséli tovább. Faremidó lakói szervetlen anyagokból tökéletessé összeszerelt géplények, akik a romlandó testű emberiséget a Föld betegségének tartják, s zenei hangok segítségével „beszélve” valósítják meg az ideális társadalmat, a szépség és harmónia birodalmát. Az iróniával, humorral átszőtt, mégis kesernyés „útleírás” szerzője méltó folytatója a swifti életmű szemléletének.Együgyű lexikon – A Karinthy-féle lexikonírás lényege, hogy egy-egy közismert fogalmat (katona, asszony, irodalom, közlekedés, élelmiszer stb.) a lehető legtudálékosabb, leglexikonszerűbb módon határoz meg, természetesen úgy, hogy mind a fogalmat, mind a vele kapcsolatos köznapi elképzeléseket, mind a formális-lexikonszerű tudományosságot a lehető legnagyobb mértékben kicsúfolja, lehetetlenné teszi. E cél érdekében bőségesen él a paradoxon, a szó szerint vétel, az etimológia, valamint a primitivitásig való leegyszerűsítés eszközeivel. A speciális Karinthy-humor legszebb példái e szócikkek, a mű – minden vidám könyvet keresőnek ajánlható.

Tóth Árpád: Karinthy Frigyes: Grimasz A magyar újság-croquis egyike a nálunk termett és fejlődött legsajátosabb irodalmi műfajoknak. Első mesterei és későbbi továbbfejlesztői különös munkát végeztek, körülbelül olyat, mint a Vigadó-palota zseniális építője, aki úgy akart magyar stílust teremteni, hogy kelet és nyugat egy-egy jellegzetes építő stílusát, a mórt és a románt keverte. Nem ily öntudatosan, de körülbelül ezzel a módszerrel dolgoztak a magyar szellemesség irodalmi kifejezői is: keletről hozott, kényelmes, vitézkötéses, anekdotás humorunkat franciáktól tanult fogásokkal tették modernebbé, csattanóbbá, finomabbá. Két nevet említek, a Mikszáthét és Heltaiét, a két legkitűnőbb mesterét: az egyik még talán túlságos táblabírós zamatú, a másik már talán túlságosan is francia. De mindkettőben főtulajdonság: a bölcs derű és a finomság, a szatíra náluk inkább csak pikáns árnyalat! A legújabb magyar újság-croquis-k erős fordulatot mutatnak: a bölcs mosolyból kegyetlen grimasz lett. Már Molnár Ferenc croquis-cikkei is ezt a fordulatot éreztetik, de legteljesebben Karinthy Frigyes szokatlan merészségű és erejű ilynemű művei rajzolják elénk az új magyar croquis képét. Molnárnál még némi bujkáló líra enyhíti olykor a maró viccet, Karinthynál teljes fölényével és kegyetlenségével lép elő a szatíra. Croquis-cikkei olvasásakor fantasztikus, már-már félelmes méretekig lendülő cirkuszi bohóc víziója elevenedik elém, egy krétás arcú vigyorgóé, aki pofonokat oszt, fejeket tép le, amiket fordítva, eltorzítva ragaszt vissza, s olykor a csillagokig nyúl, hogy azokkal mutasson be groteszk és döbbenetes tréfákat. Karinthy szokatlan sikerének kétségkívül az a titka, hogy bár kegyetlen s bár igen gyakran a croquis szerény korlátain szinte brutális erővel veti túl magát heves lendülete, mindvégig kacagtató tud maradni. A mulattató helyzetek variálásában, a nevettető torzítás biztosságában elsőrangú, s a croquis-nyelv kezelésében szinte páratlan. A furcsa, alakuló budapesti nyelv bravúros kezelője, s akárhányszor avatott továbbfejlesztője is. Némely fordulata, egy-egy alakjának neve szájról szájra száll, s olyanok szókincsébe is beiktatódik, akik talán nem is olvasták croquis-jait. Karinthy szatirikus cikkei - melyek közül legújabb kötetében, a Grimasz címűben, talán a legjellegzetesebbeket gyűjtötte össze - a maguk módján pompás kifejezői napjaink szellemének, az író kitűnő hivatottságát mi sem mutatja jobban, minthogy ez a kifejezőerő egy jelentéktelenebb műfaj keretében is oly dúsan adatott meg neki.

A Mennyei riport című regény az Utazás a koponyám körüllel egy esztendőben születik és jelenik meg. Talán ez lehet az oka annak, hogy sem a kritika, sem a közvélemény nem figyelt rá érdemeinek és értékeinek megfelelően. Holott a Mennyei riport Karinthynak talán a legizgalmasabb műve. Köztudott, hogy tudományrajongó volt. Egész életében a felfedezések, a technikai találmányok érdekelték. Ha látott valahol egy újszerű fűnyírógépet, rögtön megvásárolta, amit persze semmire sem használhatott bérházban lévő lakásában. A misztikum iránti érdeklődése legalább olyan erőteljesen munkálkodott benne, mint a tudomány iránti vonzódása. És a misztikum, mint valami zenei motívum, végighúzódik egész életművén, és éppenséggel a Mennyei riportban teljesedik ki.

"- Kérem, itt nem lehet dolgozni... - Nem?!... Hát akkor csináljon maga valamit - tessék! Nekem elég volt! Én nem bírok ezzel a kölyökkel. Csináljon vele valamit, intézze el, üsse agyon, vagy vigye valahová, én nem bírom, nekem elég volt, én megszököm! én megőrülök vele! - Igazán nagyon kedves. Nagyon ésszerű. Példás nevelés. Nagy élvezet itthon dolgozni. Őrültek háza. - Őrültek háza?!... Nem őrültek háza, hanem hülyék intézete! Nagyon természetes, hogy ebben a házban minden a feje tetején áll, hogy minden elvadul, ahol egy ilyen nyámnyám ember nem tud tekintélyt tartani ezzel a... ezzel a gaz kölyökkel! - Ne méltóztassék üvölteni, először is, azzal tessék kezdeni, hogy ne méltóztassék üvölteni! Nagyon jó nevelés! Hogy legyen nekem tekintélyem, mikor a gyerek előtt nekimegy az apjának, mikor a gyerek azt hallja az anyjától, az apjának, hogy nyámnyám! Azt a keserves mindenit... - Hát akkor intézze el maga! Én nem tudok mihez kezdeni vele. 

"Hétéves koromban nagyon megörültem egy elhasznált villamosjegynek, amit Angéla nagynéném azzal adott oda, hogy tízforintos bankjegy. Nagyot ugrottam a levegőbe, mire apám rám kiáltott: - Gasparecz úr már harmadszor küld fel, hogy nem lehet kitartani ezt az ugrálást. Csendesebben örülj, édes fiam. Csendesebben örültem, és megjegyeztem magamnak ezt a szót, hogy Gasparecz. Azontúl is, valahányszor egy székről leugrottam a padlóra, vagy dobbantottam, vagy táncoltam a padlón, vagy a dívány alatt volt valami keresnivalóm, vagy feldöntöttem egy széket, hogy ráülhessek, vagy a cserépkályhát át akartam húzni a másik szobába, hogy ott is meleg legyen - apám mindig rám szólt: - Gasparecz nem tud aludni! Vagy: - Gasparecz rögtön szólni fog! Vagy: - Gasparecz haragszik! Lassankint homályos kép alakult ki bennem Gaspareczről. Gasparecz, ez a lény, vagy inkább elvont fogalom, hovatovább a Föld haragvó szellemét jelentette - valamit, ami alattunk van, belül, és figyel ránk, és felmordul a mélyben, ha a Föld könnyű kérgét erősebben megrázzuk. Gasparecz int bennünket, hogy szelíden és csendesen járjunk, és gondoljuk meg minden lépésünket. Gasparecz, a mélyben, emberi kicsinységünkre figyelmeztet minket - hagyjátok aludni Gaspareczet.  Gasparecz lassankint megváltoztatta természetemet, amit a nyers természet indulatosnak s hebehurgyának alkotott."

"Pech. Már megint nem ütöttem meg a főnyereményt! Ez is csak velem történhetik meg. Rizspor. Milyen fájdalmas arccal ül az a szép nő ott a kávéház túlsó felén! Madonnaarc kár, hogy olyan erősen be van meszelve. Malter Dolorosa. Tolsztoj olvasása közben. Nem érdemes hazudni. Újságírás. A járvány múlóban van, az újságíró diadallal jelenti: ma már csak egy ember halt meg! Szinte látom annak az egynek boldog mosolyát: ihaj, csuhaj, vége a járványnak, ma már csak én haltam meg! Pillanatnyi elmezavar. Ismertem egy embert, aki pillanatnyi elmezavarban nem lőtte főbe magát, hanem életben maradt. Fajelmélet. Két ember közt nagyobb különbség van, mint két fajta közt. Igazság. A szélhámost, ha férfi, becsukják, ha nő, ünneplik. Amerikai újságírás. (Minden öt percben új kiadás.) Mr. White leugrott az 526-ik utca 8-as számú házának huszonkilencedik emeletéről. Lapzártakor a hetedik emeletnél tart. Büntetés. Elítéltek nyolc napra kihágás miatt. Még nem ültem le de higgyétek el, nem kellemes egy rovott jövőjű ember élete."   (részlet)

"A Hasznos Könyvtár buzgó és gyakorlati érzékű kiadója évek óta emlegette előttem, ha néha találkoztunk, milyen szükség volna egy jó és új Illemtanra. Ez a valamikor népszerű mûfaj úgyszólván eltűnt a magyar könyvpiacról, amit semmiképpen nem magyaráz a kereslet csökkenése - a vevűk gyakran kérnek effélét, de a műveltebb olvasónak mégse ajánlhatja a különben is régen elavult Tánc- és Illemtanokat, vagy Szerelmi Levelezőket, amik tele vannak a régi szokásokra vonatkozó tanácsokkal. Nagyon csodálkozik, jegyezte meg többször, hogy az író uraknak nem jut eszébe egyszer valami effélét csinálni, pedig a kiadásában megjelent Modern Szakácskönyv - hogy csak egy példát mondjon - nagy sikere figyelmeztethette volna őket az ilyen természetű könyvek népszerűségére, s hogy - magyarul beszélve - milyen szépen kereshet vele az Író, különben is ő sem riadna vissza áldozatoktól. Talán soha nem jutott volna eszembe, hogy éppen én fogadjam meg a tanácsát, ha példálódzása nem kelti bennem azt a gyanút, hogy rajtam keresztül inkább előkelõbb hírben álló írótársaimra céloz, vagyis hogy engem nem nagyon tart alkalmasnak erre a feladatra.   Az ilyen bizalmatlanság mindig veszélyes becsvágyakat keltett bennem, ismerem magam. A középiskolában nem nagyon érdekelt a matematika, de Fröhlich tanár úr egyszer megjegyezte, hogy ez azért van, mert nincs is tehetségem hozzá - ez a felületes kritika annyira felbőszített, hogy érettségi után csak azért is matematika szakra iratkoztam az egyetemen, majd én megmutatom neki. És ha Einstein nem jön közbe... na de nem akarom szépen induló Illemtanomat mingyárt a legnagyobb illetlenséggel, a dicsekvéssel kezdeni.   (részlet)

A kötet a következo novellákat tartalmazza:Az ütközet# Esik a hó# A dárda# Ballada a néma férfiakról# Géniusz# Találkozás egy fiatalemberrel# Barabbás# A cirkusz# Két hajó# Az ellenség# Beszélgetés egy jó emberrel# Északi szél# A lift feljebb megy# Példázat a halálról# Az égo ház# Novella a delejes halálról# A halál és a favágó# Erzsébet színházba megy# Akták# Reménytelen szerelem# Dódi# A magány# Február# Én és énke# Kacsapecsenye# Festék# A gyémánt# Szemét# Férfibecsület# Az inkarnátor# Röntgenország# Hasmutét# Új Iliász# Tibor# Skarlát# Hajdusek

Karinthy legismertebb, legnépszerubb muve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mu hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta elso igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idovel tudatos enciklopédiává bovült, s nemcsak a magyar szerzok arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és mufaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. #

Komédia egy felvonásban  Szereplők: MiniszterÁllamtitkár: Szív Sándor, író: Kállay, a szabadalmi ügyek referense, Fulda: orvos, Berta: az államtitkár felesége, Dávid: szolga, Marci: szolga, Hordár: Géniusz. Történik az államtitkát hivatalos szobájában, délután. Jobbra, balra és középen ajtó. Balról kandalló. Délután, később este.

"A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolatfűzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének.  A kötet alaphangulatát a Bevezetés édesbús nosztalgiája üli meg. Az író a képzelet és valóság rendjét megfordítva tér vissza a gyermekkorhoz. A karcolatok azt elevenítik meg, ami a diákkorban kedély és humor és emlék és szép fiatalság: a nagy ugratások fékeveszett röhögését (Röhög az osztály), a kamaszkor lelkes, gyermekes álmait (Lógok a szeren), a kamaszfiúk szemével nézett lányokat (A lányok) és a csodákat ígérő tudományt (Kísérletezem). A kötet másik rétege az Így írtok ti-vel rokon: a stílus bravúrja ismertet rá mindenkit a jótanuló és a rossztanuló feleletének, dolgozatának, a kisdiáknapló bájos esetlenségének örökemberi tipikusságára. A műfaj törvénye a rövidség és a tömör jellemzés bűvészmutatványait hozza ki Karinthyból, egy-két mondattal életre tudja kelteni figuráit és helyzeteit: a "bukott férfit", és a tanár urat, aki elbuktatta, az elkésés, a tankönyvelkótyavetyélés, a bizonyitványmagyarázat és a gyermekhazugság lélektanát. A kötet, mint Molnár: Pál utcai fiúkja, vagy Milne: Micimackója, a világirodalomnak ahhoz a ritka rétegéhez tartozik, amelyet felnőtt és gyerek egyforma örömmel vesz kézbe, s aki gyermekkorában már olvasta, szívesen olvassa felnőttfejjel is újra. " (Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői. http://legeza.oszk.hu)  

Karinthy Frigyes Összegyűjtött műveinek második kötete az író 1916 és 1927 között kiadott humoreszkgyűjteményeit foglalja magába. A négy Karinthy-könyv közül minden bizonnyal a legkorábbi a legismertebb és legjelentősebb: az 1916-ban megjelent Tanár úr kérem. Valószínűleg kevés könyv van, amely ilyen tartós és ilyen széles körű népszerűséget biztosított írójának, mint ez az, eredetileg mindössze tizenhat írást tartalmazó, könyvecske: címei – a Röhög az egész osztály, a Magyarázom a bizonyítványom – szállóigévé lettek; helyzeteit – az Elkéstem szorongását, a Lógok a szeren letörését mindannyian átéltük, és átéljük naponta ma is. Korai írásaiban Karinthy – meghökkentő evidenciával – abszurd helyzetekbe vonja olvasóit, képtelenségek elképzelésére, a fantázia fordított világának érzékelésére kényszeríti. A Tanár úr kérem-ben a kötetlen fantázia és a nagyon is ismerős, szorongatóan hiteles valóság hirtelen egymás mellé kerül: a kettő együtt teszi ki a teljes valóságot.