Frigyes Karinthy strana 7 z 9

Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzére humoros és szórakoztató stílusban tárja elénk a XX. század eleji iskolai életet. Egy kamaszfiú szemével láthatjuk a mindennapokat: a felelések, a dolgozatok miatti félelmet, a diákcsínyek és a nagy iskolai nevetések, viták és hétköznapok nosztalgikus hangulatát. Emellett a kötet válogatást ad az Így írtok ti magyar irodalmi paródiáiból.

Karinthy Frigyes verseinek mindeddig nem létezett megbízható szövegű kiadása. Ezt a hiányt pótolja a Magvető Kiadó klasszikus verssorozatának legújabb darabja, amely Karinthy versei eddigi legjobb kiadásának ígérkezik. Tartalmazza a költő kötetben megjelent összes versén kívül a Karinthy életében kötetben helyet nem kapott verseket, valamint a gyermekkori verseket és zsengéket. Mindezt az olvasó filológiai pontossággal, a költő által utoljára jóváhagyott szövegek alapján, tömör szövegtörténeti jegyzettel, valamint utószóval ellátva veheti kézbe, amely a még ma is elsősorban humoros írásairól ismert Karinthyt segít elhelyezni a magyar költészet első vonalában. Karinthy ugyanis a Nyugat egyik legnagyobb költője volt: Beck András nemrég egész könyvet (Szakírópróba) írt egyetlen verséről (Nihil), Tandori Dezső pedig ezt írta róla (Az erősebb lét közelében): "félhosszú verseit mintha mai líránk összefüggéseibe helyezhetnénk, szerkezetüket tekintve, csiszolás nélkül."

Az 1916 óta számtalan kiadást megélt Tanár úr kérem ez alkalommal több más Karinthy-humoreszkkel kiegészítve jelenik meg. A minden generáció "kötelező olvasmányává" lett novellafüzér darabjai az idők során klasszikussá nemesedtek, a Magyarázom a bizonyítványom egyes mondatai - "Ez nem hármas, ez kettes, csakhogy az osztályfőnök úr olyan furcsán írja a kettest" - szállóigévé váltak. És bizony furcsán néznek arra, aki nem tudja, hogy ki is az a Steinmann grófnő... "Hát kérem szépen, először is: ez még nem végleges bizonyítvány - ez csak afféle lenyomat, amit ideiglenesen kiosztottak nekem. Hogy ma van a féléves bizonyítványnap, az nem jelent semmit."

"A Karinthy-spektrum minden színe egyetlen világról ad hírt, az eltévedt és hazatapogatózó ember világáról. Elfelejtett valamit, miközben állandóan beszámolt valamiről, felejtett valamit, amit még okvetlenül el akar mondani. Ő így mondja, - Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek.-" Márai Sándor Tartalom: Tanár úr kérem Találkozás egy fiatalemberrel Zsebeim Én és a Bank Halandzsa Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús Az intervjú Vizsgázom a világháborúból A cirkusz

A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolat fűzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének. A kötet alaphangulatát a Bevezetés édesbús nosztalgiája üli meg. Az író a képzelet és valóság rendjét megfordítva tér vissza a gyermekkorhoz. A karcolatok azt elevenítik meg, ami a diákkorban kedély és humor és emlék és szép fiatalság: a nagy ugratások fékeveszett röhögését (Röhög az osztály), a kamaszkor lelkes, gyermekes álmait (Lógok a szeren), a kamaszfiúk szemével nézett lányokat (A lányok) és a csodákat ígérő tudományt (Kísérletezem). A kötet másik rétege az Így írtok ti-vel rokon: a stílus bravúrja ismertet rá mindenkit a jó tanuló és a rossz tanuló feleletének, dolgozatának, a kisdiáknapló bájos esetlenségének örök emberi tipikusságára. A műfaj törvénye a rövidség és a tömör jellemzés bűvészmutatványait hozza ki Karinthyból, egy-két mondattal életre tudja kelteni figuráit és helyzeteit: a "bukott férfit", és a tanár urat, aki elbuktatta, az elkésés, a tankönyv elkótyavetyélés, a bizonyítványmagyarázat és a gyermekhazugság lélektanát. A kötet, mint Molnár: Pál utcai fiúkja, vagy Milne: Micimackója, a világirodalomnak ahhoz a ritka rétegéhez tartozik, amelyet felnőtt és gyerek egyforma örömmel vesz kézbe, s aki gyermekkorában már olvasta, szívesen olvassa felnőttfejjel is újra.

udolf Péter előadásában Karinthy Frigyes legolvasottabb íróink egyike, egyben a legtöbbször idézett és emlegetett humorista. S még inkább filozófus, aki regényekben, novellákban és nem utolsósorban mulatságos humoreszkekben fejezte ki nézeteit és életfelfogását. A kiadvány tartalma: Első korong: Május - Visszakérem az iskolapénzt - Kertész Kettő vagy... - Két nő beszélget - Hölgyeim és Uraim! – Kaland - A hóember és a kályha - Karácsonyi szám - Nagybeteg a cipőm - A magyar pénzhiány oknyomozó története - Az asszony és az igazság - Utolsó szavaim a halászlegendáról - Tizennyolc évének üde bájával Második korong: - Felöltözve látta Flórát – „Keep smiling” - A világ legbutább gyereke - Nógrádverőcei legenda – Kutyavásár – Teve - Dux, ducis – Dadogó - A hőmérő - A súlyemelő - Isteni gondviselés - Mahlzeit és Zaturek - Kis üzlet – Apám - Kik csókolóznak többet? - Figyelmeztetik az embert - Tessék pontosan kérdezni! - Pikétakarót pancsolok Teljes idő: 140 perc

Stockholmi műtéte után, 1936-ban írta Karinthy máig legszeretettebb regényét, amely briliáns módon tanúsítja, milyen káprázatos megfigyelő, szatirikus elme és milyen érzékeny művész volt a modern magyar irodalom radikálisan kísérletező írója. "...a vizsgálat most nem óvatos, gyöngéd, leplezgető, enyelgő játék, mint otthon, ahol mindenki ismer és szeret, mindenkit ismerek és szeretek. Ezeknek eset vagyok, semmi más, egy csomó lelet, bőrtáskában. Olyan vagyok, mint a katona, aki parancsra bevonult, és akit most beöltöztetnek és kiképeznek, mielőtt a menetszázadba osztják. Vagy megint csak mint a bűnös, akinek hivatalos ítélete még nem érkezett le, de már el van marasztalva, büntetését tulajdonképpen már megkezdte."

A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolat fűzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének. A kötet alaphangulatát a Bevezetés édesbús nosztalgiája üli meg. Az író a képzelet és valóság rendjét megfordítva tér vissza a gyermekkorhoz. A karcolatok azt elevenítik meg, ami a diákkorban kedély és humor és emlék és szép fiatalság: a nagy ugratások fékeveszett röhögését (Röhög az osztály), a kamaszkor lelkes, gyermekes álmait (Lógok a szeren), a kamaszfiúk szemével nézett lányokat (A lányok) és a csodákat ígérő tudományt (Kísérletezem). A kötet másik rétege az Így írtok ti-vel rokon: a stílus bravúrja ismertet rá mindenkit a jó tanuló és a rossz tanuló feleletének, dolgozatának, a kisdiáknapló bájos esetlenségének örök emberi tipikusságára. A műfaj törvénye a rövidség és a tömör jellemzés bűvészmutatványait hozza ki Karinthyból, egy-két mondattal életre tudja kelteni figuráit és helyzeteit: a "bukott férfit", és a tanár urat, aki elbuktatta, az elkésés, a tankönyv elkótyavetyélés, a bizonyítványmagyarázat és a gyermekhazugság lélektanát. A kötet, mint Molnár: Pál utcai fiúkja, vagy Milne: Micimackója, a világirodalomnak ahhoz a ritka rétegéhez tartozik, amelyet felnőtt és gyerek egyforma örömmel vesz kézbe, s aki gyermekkorában már olvasta, szívesen olvassa felnőttfejjel is újra.

Mácsai Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész Karinthy Frigyes alábbi hét komolyabb és humorosabb darabját tárja elénk a Hungaroton hangoskönyvében: 1. Az eskü 2. Hasműtét 3. A cirkusz 4. Lógok a szeren 5. Találkozás egy fiatalemberrel 6. Barabbás 7. Üzenet a palackban Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, de Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Novelláiban sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt. Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezek egyike hangoskönyvünk 7. felvétele, az Üzenet a palackban.

"Az új lélektan szerint ilyenkor még ágak között röpködő rémmaki ősödnél is régibb családodra emlékezel: denevérnek és repülőgyíknak hiszed magad megint, mivelhogy az is voltál valamikor, csak elfelejtetted." - írja egy cikkében Karinthy. Karinthy Frigyes is "röpködő rémmak"-nak tekinthető a művelődés- és kultúrtörténelemben. Amit és akit csak kitalálni lehet, annyira egyedi jelenség. Mégis, mit érthetett az "új lélektan" fogalma alatt? Hajlana rá az ember, hogy Freud pszichoanalízisét. Bár Karinthy viszonya Freudhoz és a pszichoanalízishez többször megváltozott, kétségtelen, hogy Ferenczi Sándor tette rá a legnagyobb hatást, s az "új lélektan" kifejezés is Ferenczire, nem pedig a freudi pszichoalanízisre vonatkozik. Vagy éppen Csáth Gézára. Az összeállítás több oldalról is bemutatja Karinthy és a pszichoanalízis kapcsolatát - ugyanakkor mellőzi Karinthy művei pszichoanalitikus értelmezését. A válogatás szükségképpen csonka. Karinthy beláthatatlan életművében még bizonyára akad számos, a téma szempontjából fontos írás. Ezek fölkutatása és ennek alapján az "analitikus" Karinthy portréjának megrajzolása még várat magára.

"(...) Három regényt, három útirajzot tart kezében az olvasó. Karinthy Frigyes remek idegenvezető: valóságos és képzelt birodalmak titkaiba avat be, s ha együtt utazunk vele, és mint ő, a kalandok után - tarsolyunkba gyűjtött tapasztalatokkal bölcsebben - hazatérünk, otthoni gondjainkban is könnyebben fogunk tájékozódni, képesek leszünk okosabban dönteni, bátrabban s boldogabban fogunk élni. (...)" (Szigethy Gábor)

"Én magamat nem ismerem... De ismerek valakit, aki bennem lakik, akivel én sohase beszélgettem, aki gyakran megszólal, hetykén és hangosan, nem törődve azzal, hogy én sohasem válaszoltam neki, hogy szégyellem, és zavarban vagyok miatta, mint valami neveletlen kölyök miatt társaságban az illedelmes szülő... Ő az Énke, de nem szeretném, ha velem azonosítanák." Ugyan kiben nem lakozik egy ilyen pimasz mitugrász kis senki, vagy inkább valaki? Ő énünk jobbik, igazabb és őszintébb része, aki fütyül a követelményekre és konvenciókra, fittyet hány a szabályokra, áthágja a korlátokat. Énkét minden játékos kisgyerek és minden lázadó kamasz ismeri, és akinek szerencséje van, felnőttkorában is megőriz magában valamit-valakit belőle. Karinthy Frigyes fanyar és ellenállhatatlan humorú írásaiban, vidám jeleneteiben és groteszk életképeiben, amelyeken egyszerre sírunk és nevetünk, meghasonlott önmagunkkal és a meghasonlott világgal szembesülhetünk. Feketén-fehéren feltárul előttünk a dolgok kettős arculata, az emberi történések, érzelmek színe és fonákja. Nem győzzük kapkodni a fejünket: hát ilyen a világ? És hogy valójában milyen is a világ, azt nemcsak a kötetben egybegyűjtött humoreszkek láttatják velünk, hanem Réber László elegáns, szellemes rajzai is.

Karinthy legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán. A(z) Így írtok ti Könyv szerzője Karinthy Frigyes.

Az összeállítás Karinthy kisepikai és költői alkotásaiból válogat, figyelembe véve a tizenkét évfolyamos alap- és középfokú oktatás követelményeit és az érvényben levő tankönyvek utalásait. Tartalmazza az Így írtok ti (1912, 1935) magyar irodalomra, pontosabban a tanulók által azonosítható, a nemzeti alaptantervben szereplő alkotókra vonatkozó paródiáit. Közli a Tanár úr kérem első kiadásának (1913) teljes szövegét - figyelembe véve Szörényi László delfinológiájának észrevételeit is. A novellák közül a közismertek, a költemények közül a legtöbbször hivatkozottak, a humoreszkek, karcolatok közül pedig elsősorban azok kerültek be, amelyek az iskolai élettel, az anyanyelvvel, az irodalommal kapcsolatosak.

Az Osiris diákkönyvtár sorozat e kötetében Karinthy Frigyes 15 versét és 16 novelláját olvashatjuk.

A tízéves gyermek Karinthy bölcs szemlélődéssel, érett humorral veszi tudomásul a felnőttek, a tanárok, sőt a többiek hibáit, erényeit is. Szívvel-lélekkel él az iskolában, az osztályban, s bár mulat mindenen, mégis nagyon komolyan, halálosan komolyan veszi az egészet. Ez derül ... Folytatás ›› ki a naplójából is. Az osztály a legfőbb jó, noha annyit nem lehet nevetni, soha annyira nem lehet félni, mint ahogy azt az ember az osztályban tette. Az ember egy életen át nosztalgiával gondol vissza a hajdani örömökre, szorongásokra. S hogy mennyire hiteles élmény Karinthyé, bizonyítja az, hogy az emberek változnak, az iskolák, a diákok cserélődnek, de ez az élmény a ma gyereke, felnőttje számára ugyanolyan friss erővel hat, éppolyan aktuális, mintha mostanában történt volna meg, s éppen vele. A(z) Tanár úr kérem Könyv szerzője Karinthy Frigyes.