Frigyes Karinthy strana 8 z 9

Az Osiris diákkönyvtár sorozat újabb kötetében Karinthy Frigyes klasszikus regényét olvashatjuk.

A kötetben Karinthy legjobb állatokról, gyerekekről, művészetekről szóló írásait olvashatjuk.

Karinthy két fantasztikus regénye, az Utazás Faremidóba és a Capillária nagy világirodalmi hagyományba kapcsolódva, Gulliver utazásainak történetét meséli tovább. Faremidó lakói szervetlen anyagokból tökéletessé összeszerelt géplények, akik a romland ó testű emberiséget a Föld betegségének tartják, s zenei hangok segítségével "beszélve" valósítják meg az ideális társadalmat, a szépség és harmónia birodalmát. Az iróniával, humorral átszőtt, mégis kesernyés "útleírás" szerzője méltó folytatója a sw ifti életmű szemléletének.

Sorozatunk új kötetében Karinthy Frigyes humoros írásainak legjavát közöljük. Grimasz címmel 1914-ben jelent meg az akkor már igencsak közkedvelt író humoreszkgyűjteménye, mely még tovább növelte népszerűségét. A Grimasz (a külvilág hatásaira adott v álasz, torz arcjátékkal) ma is alkalmas, kifejező címe lehet a klasszikus humoreszkek és kabarétréfák válogatásának. A XX. század első éveiben és a tízes évek végéig írja Karinthy azokat a krokikat, nevettető tárcákat, karcolatokat, jeleneteket, amel yekben megörökíti - és meg is teremti - korának jellegzetes típusait a különleges, bohém kávéházi figuráktól az egyszerű, pesti kisember alakjáig, nagyon is ismerős groteszk helyzetekkel. Karinthy humoros írásai túlélték a - régi szép időket -, a min denkori olvasó - miközben mosolyog, nevet, kacagás rázza - magára ismerhet a könyv lapjain életre kelő szereplőkben.

Kötetünk Karinthy Frigyes 1920-as évekbeli írásaiból merít. Törzsanyaga a "Ki kérdezett?..." című kötete, amelynek homogenitását az író ama nézete segíti elő: hogy a szavak elvesztették valódi jelentőségüket, s ezért célszerű egy új enciklopédiát meg alkotni.

A kötet Karinthy Frigyes 1930 és 1935 között az Estben megjelent humoreszkjeit tartalmazza. Az írások kötetben eddig még nem szerepeltek. A két összefüggő ciklusról, a Hölgyeim és uraim és a Richtig bácsi sorozatról némi túlzással azt mondhatjuk, hog y önálló kötetként is megállnák a helyüket, mert egységes a hangvételük, az eszköztáruk és a téma-megközelítésük.

Kötetünk az 1920 és 1927 között, túlnyomórészt kötetben eddig meg nem jelent írásokat tartalmazza. Az összegyűjtött anyag rendkívül gazdag témáját és műfaji, formai megoldásait tekintve egyaránt. Karcolat, szatíra, humoreszk, anekdota, kisesszé, glos sza, rengeteg sziporkázó ötlet, komikus asszociáció teszi roppant olvasmányossá a voltaképpen történelmi olvasókönyvnek is fölfogható gyűjteményt. A kötetben egy igazi újdonsággal is találkozhat az olvasó: Karinthy Frigyes az egyik írásához rajzokat is készített, amelyek értelmezik a szöveget. Kép és szó csak együtt érthető és értékelhető. A rajzok 1989 előtt a cenzúra áldozatául estek, s nélkülük jelent meg az írás, noha így teljességgel érthetetlen maradt

A sorozat 22. darabja az előző szatírakötetek folytatásaként az 1928-ban és 1929-ben eddig kötetbe túlnyomórészt még össze nem gyűjtött anyagból áll. Karinthy Frigyes érdeklődése roppant széleskörű volt: a relativitáselmélettől a bicsérdizmusig és a divatos téveszmékig minden, így a politika is érdekelte. A mai olvasó számára ilyenformán ezek kordokumentumok is, mondhatni élvezetes történelmi olvasókönyvek, főleg azért, mert az író egyéniségének megfelelően nem tűrt műfaji szabályokat és nyűgöke t, fölszabadultan sziporkázott. E jobbára eddig elkallódott, alig ismert vagy megcsonkított és most kiegészített karcolatok, tárcák nélkül nem lenne teljes a nagy író életműve.

Karinthy Frigyes számára 1931 volt a rövidpróza műfajában a legtermékenyebb esztendő. Ez az oka annak, hogy két kötetben (24., 25.) adjuk közre a föltárt anyagot, amelynek majdnem a fele nem jelent meg eddig könyvalakban. E gyűjtemény is olyan szipor kázóan szellemes, változatos, színes írásokat tartalmaz, amelyek legjobb műveivel is fölveszik a versenyt.

Karinthy Frigyes számára 1931 volt a rövidpróza műfajában a legtermékenyebb esztendő. Ez az oka annak, hogy két kötetben (24., 25.) adjuk közre a föltárt anyagot, amelynek majdnem a fele nem jelent meg eddig könyvalakban. E gyűjtemény is olyan szipor kázóan szellemes, változatos, színes írásokat tartalmaz, amelyek legjobb műveivel is fölveszik a versenyt

A kötet Karinthy húszas években megjelent anyagából merít. Műfajukat tekintve tárcák, humoreszkszerű írások, szatírák, hangulatképek ezek az írások. Középpontban, törzsanyagként a Minden másképpen van 1929-ben megjelent kötete. "Ötvenkét vasárnap" al címmel. A látszat az, mintha Karinthy egyetlen esztendő ötvenkét vasárnapját gyűjtötte volna össze, valójában azonban több esztendő terméséből válogatta ki, ami azt jelenti, hogy ez a könyve is valami gondolati rokonságot, szándékbeli egységet tétele z föl az egyes írásokban. A Minden másképpen van alapgondolata az író relativista filozófiájának a következménye. Ez a tétel áthatja egész munkásságát, mondhatni szatirikus és humoros látásmódjának éltető eleme. Komikumelméletileg a legősibb típusokh oz utal vissza, a komikus ellentmondásig, a komikus kontrasztig, a látszat és a lényeg közti komikus különbségekig. Mindazonáltal a Minden másképpen van filozófiája rokonságban áll az új enciklopédiakészítés indító okával is. A húszas években megjele nt két kötete anyagából a legkézenfekvőbb talán kikövetkeztetni azt az egységes filozófiai gondolatrendszert, amely egész életművét áthatja, s szatirikus szemléletét meghatározza.

A kötet Karinthy Frigyes írói pályájának utolsó korszakából származó elbeszéléseit, tárcanovelláit tartalmazza. Törzsanyag az 1933-ban megjelent Hasműtét és az 1936-os Nevető betegek. Karinthy már pályakezdőként is szívesen írt elbeszélést, rövid pró zát. Ha valaki első novellájától az e kötetben megjelent utolsókig áttekinti az író pályaívét, elámulhat azon, mennyi kezdeményező erő, ötlet, formai újítás és nem utolsósorban tematikai gazdagság és gazdagodás jellemzi rövid prózáját.

A Komédiák III. kötete az 1927-ben megjelent Drámák ecetben és olajban című eredeti Karinthy-összeállításra épül. Ezt egészíti ki A nagy ékszerész című komédia, amelyet Karinthy Majoros Istvánnal írt együtt, a Függelék pedig a pesti kabaréban játszot t néhény tréfát és kabaréjelenetet is tartalmazza. Az író színpadra szánt művei elsősorban olvasmányok, hatásuk, sziporkázó humoruk szinte jobban érvényesül olvasmányként, mint előadva. Műfajukat is nehéz meghatározni, lehetnek humoreszkek, tréfák, j elenetek, paródiák. E kötet tréfában, kabaréjelenetben előadott karikatúra, abban különbözik az Így írtok ti-tól, hogy az író nem adta meg egyes darabjaihoz a karikírozott személyek nevét.

Az 'Így írtok ti' első kiadása elé: "Célozni tanulnak a katonák egy káplár vezetése mellett. Nem valami fényesen megy a dolog. A káplár dühösen szidja regrutáit, aztán kikapja a puskát egyiknek a kezéből, mikor éppen megint elhibázta. - Szamarak - ki abál a káplár -, tudtok ti lőni! Adjátok ide azt a puskát! Ide nézzetek! Céloz és hetykén lő. De nem talál. Egy percre zavarba jön. Aztán mérgesen rámordul az egyik katonára: - Így lősz te! Megint céloz. Nem talál. Egy másikhoz fordul: - Így lősz te! És így tovább. Végre kilencedszer talál. Mellére üt: - És így lövök én! A kilencedik lövés még késik. A káplár keze még reszket, de szemei egy árnyalattal talán már tisztábban látják a célt."

Az 'Így írtok ti' első kiadása elé: "Célozni tanulnak a katonák egy káplár vezetése mellett. Nem valami fényesen megy a dolog. A káplár dühösen szidja regrutáit, aztán kikapja a puskát egyiknek a kezéből, mikor éppen megint elhibázta. - Szamarak - ki abál a káplár -, tudtok ti lőni! Adjátok ide azt a puskát! Ide nézzetek! Céloz és hetykén lő. De nem talál. Egy percre zavarba jön. Aztán mérgesen rámordul az egyik katonára: - Így lősz te! Megint céloz. Nem talál. Egy másikhoz fordul: - Így lősz te! És így tovább. Végre kilencedszer talál. Mellére üt: - És így lövök én! A kilencedik lövés még késik. A káplár keze még reszket, de szemei egy árnyalattal talán már tisztábban látják a célt."

Ne tévessze meg a kedves olvasót, hogy Komédiák gyűjtőcímen adjuk közre ezt az anyagot. Mivel követjük Karinthy eredeti kötet-összeállítását, az úgynevezett komédiák nemcsak egyfelvonásosok, kabaréjelenetek, tréfák, hanem kabaréjelenetek formájában m egírt paródiák, párbeszédes humoreszkek, sőt humoros szépprózák is. Az írások túlnyomórészt 1920 után születtek, s sokszor mégis üdébbek, frissebbek, mulatságosabbak, mintha napjainkban láttak volna napvilágot. Aki eddig még nem tudta, most beláthatj a, hogy Karinthy írói nagyságát nem a műfajok, az egész estét betöltő vígjátékok vagy tragédiák, hanem örök korszerűsége, ötleteinek elévülhetetlensége határozza meg.