Frigyes Karinthy strana 8 z 8

A szakadatlan hajszoltságban élő Karinthy furcsa tüneteket észlel magán 1936 márciusában. Füle egyre erősebben zúg, sőt egyenesen vonatok dübörgését hallja, egyre gyakrabban jelentkező émelygés és rosszullét környékezi. Az orvosi vizsgálatok kiderítik, hogy agydaganata van, melyet sürgősen operálni kell. Barátai, ismerősei - pártállásra tekintet nélkül - összefognak, és előteremtik a svédországi műtét költségeit. A budapesti értelmiség szinte egy emberként aggódik a népszerű szerző életéért, s napról napra várja Stockholmból a híreket. A lábadozó "Frici" már a kórházban elhatározza, hogy "erről az egészről" könyvet fog írni. A Pesti Napló-ban hétről hétre közölt folytatásokban a magyar főváros irodalmi és társasági életének hétköznapjai mellett kirajzolódik az életveszélyes betegség felismerésének, elfogadásának érzékenyen, szó szerint belülről ábrázolt lelki folyamata is. Karinthy legismertebb regénye olyan sok szállal kötődik kora valóságához, hogy gyakran meg is feledkezünk regényszerűségéről. Arról, hogy ez a mű mégiscsak megkomponált, fiktív elemeket is tartalmazó alkotás, mely nemcsak a veszedelmes betegség kialakulását és kórtörténetét beszéli el, hanem a Gulliver-átiratok, az Utazás Faremidóba és a Capillária hagyományát is folytatja. S mindenekelőtt izgalmas, letehetetlen olvasmány, a tudás és emberség humorral átszőtt himnusza. Karinthy Frigyes mítoszokon és legendákon túl ajánlotta könyvét "a nemes, igazi tudománynak, mely soha nem volt olyan türelmetlen a babonával, mint vele szemben a babona". Kiadásunk a mű teljes, csonkítatlan szövegét közli. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Az összeállítás Karinthy kisepikai és költői alkotásaiból válogat, figyelembe véve a tizenkét évfolyamos alap- és középfokú oktatás követelményeit és az érvényben levő tankönyvek utalásait. Tartalmazza az Így írtok ti (1912, 1935) magyar irodalomra, pontosabban a tanulók által azonosítható, a nemzeti alaptantervben szereplő alkotókra vonatkozó paródiáit. Közli a Tanár úr kérem első kiadásának (1913) teljes szövegét - figyelembe véve Szörényi László delfinológiájának észrevételeit is. A novellák közül a közismertek, a költemények közül a legtöbbször hivatkozottak, a humoreszkek, karcolatok közül pedig elsősorban azok kerültek be, amelyek az iskolai élettel, az anyanyelvvel, az irodalommal kapcsolatosak.

A díszkötésű könyvcsomag tartalma: -Így írtok ti - Magyar költészet, magyar próza 12. kötet -Így írtok ti - Magyar dráma 13. kötet -Így írtok ti - Külföldi próza, külföldi dráma 14. kötet

Stockholmi műtéte után, 1936-ban írta Karinthy máig legszeretettebb regényét, amely briliáns módon tanúsítja, milyen káprázatos megfigyelő, szatirikus elme és milyen érzékeny művész volt a modern magyar irodalom radikálisan kísérletező írója. "...a vizsgálat most nem óvatos, gyöngéd, leplezgető, enyelgő játék, mint otthon, ahol mindenki ismer és szeret, mindenkit ismerek és szeretek. Ezeknek eset vagyok, semmi más, egy csomó lelet, bőrtáskában. Olyan vagyok, mint a katona, aki parancsra bevonult, és akit most beöltöztetnek és kiképeznek, mielőtt a menetszázadba osztják. Vagy megint csak mint a bűnös, akinek hivatalos ítélete még nem érkezett le, de már el van marasztalva, büntetését tulajdonképpen már megkezdte."

Az 1916 óta számtalan kiadást megélt Tanár úr kérem ez alkalommal több más Karinthy-humoreszkkel kiegészítve jelenik meg. A minden generáció "kötelező olvasmányává" lett novellafüzér darabjai az idők során klasszikussá nemesedtek, a Magyarázom a bizonyítványom egyes mondatai - "Ez nem hármas, ez kettes, csakhogy az osztályfőnök úr olyan furcsán írja a kettest" - szállóigévé váltak. És bizony furcsán néznek arra, aki nem tudja, hogy ki is az a Steinmann grófnő... "Hát kérem szépen, először is: ez még nem végleges bizonyítvány - ez csak afféle lenyomat, amit ideiglenesen kiosztottak nekem. Hogy ma van a féléves bizonyítványnap, az nem jelent semmit."

A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolat fűzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének. A kötet alaphangulatát a Bevezetés édesbús nosztalgiája üli meg. Az író a képzelet és valóság rendjét megfordítva tér vissza a gyermekkorhoz. A karcolatok azt elevenítik meg, ami a diákkorban kedély és humor és emlék és szép fiatalság: a nagy ugratások fékeveszett röhögését (Röhög az osztály), a kamaszkor lelkes, gyermekes álmait (Lógok a szeren), a kamaszfiúk szemével nézett lányokat (A lányok) és a csodákat ígérő tudományt (Kísérletezem). A kötet másik rétege az Így írtok ti-vel rokon: a stílus bravúrja ismertet rá mindenkit a jó tanuló és a rossz tanuló feleletének, dolgozatának, a kisdiáknapló bájos esetlenségének örök emberi tipikusságára. A műfaj törvénye a rövidség és a tömör jellemzés bűvészmutatványait hozza ki Karinthyból, egy-két mondattal életre tudja kelteni figuráit és helyzeteit: a "bukott férfit", és a tanár urat, aki elbuktatta, az elkésés, a tankönyv elkótyavetyélés, a bizonyítványmagyarázat és a gyermekhazugság lélektanát. A kötet, mint Molnár: Pál utcai fiúkja, vagy Milne: Micimackója, a világirodalomnak ahhoz a ritka rétegéhez tartozik, amelyet felnőtt és gyerek egyforma örömmel vesz kézbe, s aki gyermekkorában már olvasta, szívesen olvassa felnőttfejjel is újra.

A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolat fűzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének. A kötet alaphangulatát a Bevezetés édesbús nosztalgiája üli meg. Az író a képzelet és valóság rendjét megfordítva tér vissza a gyermekkorhoz. A karcolatok azt elevenítik meg, ami a diákkorban kedély és humor és emlék és szép fiatalság: a nagy ugratások fékeveszett röhögését (Röhög az osztály), a kamaszkor lelkes, gyermekes álmait (Lógok a szeren), a kamaszfiúk szemével nézett lányokat (A lányok) és a csodákat ígérő tudományt (Kísérletezem). A kötet másik rétege az Így írtok ti-vel rokon: a stílus bravúrja ismertet rá mindenkit a jó tanuló és a rossz tanuló feleletének, dolgozatának, a kisdiáknapló bájos esetlenségének örök emberi tipikusságára. A műfaj törvénye a rövidség és a tömör jellemzés bűvészmutatványait hozza ki Karinthyból, egy-két mondattal életre tudja kelteni figuráit és helyzeteit: a "bukott férfit", és a tanár urat, aki elbuktatta, az elkésés, a tankönyv elkótyavetyélés, a bizonyítványmagyarázat és a gyermekhazugság lélektanát. A kötet, mint Molnár: Pál utcai fiúkja, vagy Milne: Micimackója, a világirodalomnak ahhoz a ritka rétegéhez tartozik, amelyet felnőtt és gyerek egyforma örömmel vesz kézbe, s aki gyermekkorában már olvasta, szívesen olvassa felnőttfejjel is újra.

Mácsai Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész Karinthy Frigyes alábbi hét komolyabb és humorosabb darabját tárja elénk a Hungaroton hangoskönyvében: 1. Az eskü 2. Hasműtét 3. A cirkusz 4. Lógok a szeren 5. Találkozás egy fiatalemberrel 6. Barabbás 7. Üzenet a palackban Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, de Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Novelláiban sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt. Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezek egyike hangoskönyvünk 7. felvétele, az Üzenet a palackban.

"A Karinthy-spektrum minden színe egyetlen világról ad hírt, az eltévedt és hazatapogatózó ember világáról. Elfelejtett valamit, miközben állandóan beszámolt valamiről, felejtett valamit, amit még okvetlenül el akar mondani. Ő így mondja, - Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek.-" Márai Sándor Tartalom: Tanár úr kérem Találkozás egy fiatalemberrel Zsebeim Én és a Bank Halandzsa Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús Az intervjú Vizsgázom a világháborúból A cirkusz

Bármennyire tiltakozott ellene, Karinthy Frigyest saját kora elsősorban humoristának tartotta. Alapos oka volt ennek, hiszen az író, aki minden műnemben bizonyította tehetségét, haláláig komolyan vette és gyakorolta a humoreszk, kroki, kabaréjelenet műfaját, olyan igénnyel és szellemességgel, melynek köszönhetően humorban nem ismert tréfát. Válogatásunk a "Grimasz" című kötet folytatásaként a világháború után kezdődő és Karinthy haláláig tartó időszak humoros írásainak legjavát adja közre. Karinthy a megváltozott körülmények között sem vesztette el éleslátását és életkedvét, szatirikus hangjával, iróniájával a magyarul olvasók számára nyújtott példát és adott lelkierőt a nehéz esztendőkben a megpróbáltatások elviselésére - kis történeteinek poénjai érdekes módon ma is, még mindig időszerűek.

A kötetben Karinthy legjobb állatokról, gyerekekről, művészetekről szóló írásait olvashatjuk.

A kötet Karinthy Frigyes írói pályájának utolsó korszakából származó elbeszéléseit, tárcanovelláit tartalmazza. Törzsanyag az 1933-ban megjelent Hasműtét és az 1936-os Nevető betegek. Karinthy már pályakezdőként is szívesen írt elbeszélést, rövid pró zát. Ha valaki első novellájától az e kötetben megjelent utolsókig áttekinti az író pályaívét, elámulhat azon, mennyi kezdeményező erő, ötlet, formai újítás és nem utolsósorban tematikai gazdagság és gazdagodás jellemzi rövid prózáját.