Gyula Krúdy strana 7 z 9

Részlet egy 1927-ben Krúdy Gyulával készült interjúból: "Nem volna teljes, ha csak így mondanám: Bródy Sándor életrajzát a magam örömére írom# hanem így kell mondanom: a magam bíztatására is. Mert engem manapság éppen az a Bródy vonz, akit ötvenéves korában legjobb korúnak láttam és legünnepeltebb írónak ismertem. (...) Még ma sem ismerik Bródy Sándor alakját, pedig már nem ismerhetik. (...) Századvégi gavallér volt, aki tulajdonképpen sohasem tudott korában elhelyezkedni. Rettentoen és meglepoen intelligens volt, bár muveletlennek szerette magát feltüntetni. (...) Bohémes, cigányos, nyugtalan életet élt, ezt outána nem csinálta többet senki végig..."

Az útitársnak a témája szintén a szerelem, szereplői a kisváros kispolgári erkölcseinek normáit látszólag betartó, de belülről és a gyakorlatban azt folyvást áthágó szépasszonyok, és a közéjük csapodó férfi, akinek a magányosságát, jellegzetes életérzését az író szinte burjánzó képözönnel, hasonlatokkal, impresszionista „foltokkal” ábrázolja. Krúdy kisregényében a századeleji kispolgári, nemesi erkölcsök bomlását, sajátos elbeszélő módszerével, áttetszően lírai írásművészettel mutatja be.

  Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. ? Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró.

?Nyolcesztendos gyermek volt Kossuth Ferenc, amikor Ruttkaynéval és ötesztendos Tivadar öccsével egy gyékényes dunai hajón Orsovánál elhagyta Magyarország határát. Ötvenhárom esztendos volt, amikor kilencvenkét esztendeig élt atyja koporsója mögött visszatért hazájába.Mennyi minden történt ez ido alatt!Ifjúvá nott a gyermek, megöregedett a férfi, az élet végéhez érkezett az aggastyán, a magyar nemzet ?édesapja?. Nemzedékek jöttek, mentek, a temetok háromszor is megteltek# kis bokrokból százesztendos fák lettek. Régi házak összeomlottak, és az idok avarjából mindig újabb és újabb magyarok születtek, akiknek mind egyetlen ember volt az atyjuk: Kossuth Lajos.Amíg Kossuth Lajos élt: apja volt minden régi és új magyarnak, vénembernek és ma született csecsemonek. Szinte csodálatos volt, hogy akadt két férfi, Ferenc és Tivadar, akik a magyarok apjánál is valódibb atyjuknak, vér szerint való atyjuknak mondhatták Kossuth Lajost, akinek annyi gyermeke volt, mint a fuszál."A temetés után a fiatalabb Kossuth fiú visszautazott Nápolyba, s csak az idosebb, Ferenc maradt Magyarországon, s a magyarul rosszul beszélo, álmodozó, politikai cikkeit házi újságírójával írató, szokásaiban és szemléletében hazájától eltávolodott, öregedo hídépíto mérnök miniszteri bársonyszékig ívelo politikai karriert fut be. E karrier történetét hiteles adatok, hírlapi cikkek, korabeli anekdoták felelevenítésével mondja el mindmáig kiadatlan regényében Krúdy. Az irónia, amellyel hosét s a körülötte nyüzsgo társadalmi, politikai életet, a millenáris Magyarország teátrális világát megrajzolja, elsosorban a kornak - ifjúsága korának - szól, amelyben a magyar függetlenségért haláláig következetesen harcoló Kossuth Lajos fia kiegyezett Ferenc Józseffel.

Tizenhat történelmi tárgyú elbeszélést és regényrészletet tartalmaz a kötet. A foszereplok egytol egyig magyar királyok, Szent Istvántól IV. Károlyig. Krúdy pályája különbözo szakaszaiban eleven érdeklodéssel fordult a koronás fok nagyon is emberinek megrajzolt alakjai felé. Különösen szívesen idézte föl a tatárjárás éveit, a dicsoséges Anjou-kort, majd a Mohács utáni kettos királyválasztás országveszto korszakát. Ferenc József uralkodásának idejérol temérdek írása született, kortársként személyes tapasztalatok vezették tollát az emlékezésben. Prózája kerüli a népszeru történelmi regények sablonjait. Nem törekszik maximális hitelességre sem, de olykor jóval többet mond a régmúltba veszo idokrol, mint a szaktanulmányok serege, s ráadásul vonzó olvasmány.

”A hangverseny megkezdődött. A zongora felsikoltott, az öregnek szívét bársonyokba burkolta.Az összevissza folyó idegen parfőmök forgatagában kissé megszédült, és álmodozni kezdett. (…) Meg volt magával elégedve, és megfogadta nagyon komolyan, hogy új életet kezd, csöndes, tiszta és méltó életet, és száműzi a kétes örömöket.E pillanatban, forró tapsorkánban, a híres énekesnő lépett a pódiumra. Krém ruhája oldalt felhasítva, feje büszkén és részvétlenül hátraszegve. Énekelt.” A Novella sorozat legújabb kötetének szerzői többek között: Balázs Béla, Bíró Lajos, Cholnoky László, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Molnár Ferenc, Pap Károly, Somlyó Zoltán, Szomory Dezső.

Krúdy Gyula hőse Szinbád, egy nyughatatlan lélek. Korai novellákban Szinbád újra át akarja élni a múltat azokkal a nőkkel, akiket szeretett. Szinbád utazásait a következő részlettel lehet a legjobban leírni: Volt gazdag és volt szegény. Szeretett hajadonokat és érett asszonyokat. A legjobb borból ivott, és fillér nélkül ődöngött. Volt hódítóan egészséges, és volt beteg és szomorú? Látott halált, látott születést, esküvőt, házasságtörést és gyilkosságot az erdőben? Midőn új kiadásban látom újra régi hajósomat, elfog a kétség: vajon így történt-e minden, mint az ifjúkor szemével láttam? Én már nem is emlékezem pontosan a dolgokra. Fiatal olvasóim a megmondhatói, hogy helyesen és igazságosan cselekedett-e Szindbád. Menj, hajós, vitorláidra szívek vannak hímezve! 

1898. szeptember 10-én, a Sisinek becézett Erzsébet királyné gyilkos merénylet áldozata lett. A feltűnni vágyó anarchista egy történelmi legendát lendített át a múlandó és szomorúságos földi létezésből – a halhatatlanságba.Krúdy Gyula XIX. századi történelmünk valamennyi nagyságát megörökítő, négy évtizedet átívelő pályafutása során többször visszatért a királyné regényes alakjához. Múltidéző beleélő készségével újra, meg újra megidézte, hogy szavaival életre varázsolja a kedves halottat.