Gyula Krúdy strana 5 z 9

"Szerelmes vagyok, mint egy ifjú, aki csodálatosnak, mámorítónak érzi a nők illatát, különös zenét hall minden asszonyhangban, megbolondult egy meleg kézfogástól, és napokig elgondolkozik a női hajszálak göndörödésén." Krúdy Gyula vallomásai nőkhöz és nőkről: szerelmes levelek, történetek a női és a férfi lélek titkairól, a nők és udvarlóik leleményességéről, szenvedélyről, szerelemről, ábrándokról. A könyv az Alinea Kiadó Krúdy-sorozatának újabb tagjaként - a Gasztrohangulatok, a Pest-budai hangulatok és a Régi Magyarország folytatásaként - jelenik meg. Az író több mint negyven elbeszélését és cikkét tartalmazza: az Első szerelem, A Jólányhoz, A kegyes hercegnőhöz, a Szerenád, a Leányszöktetés, A régi asszony varázsa, a Dal arról a bizonyos szőke művésznőről, a Pásztoróra és további Krúdy-írások.

Krúdy Gyula vallomásai nõkhöz és nõkrõl: szerelmes levelek, történetek a nõi és a férfi lélek titkairól, a nõk és udvarlóik leleményességérõl, szenvedélyrõl, szerelemrõl, ábrándokról. A könyv az Alinea Kiadó Krúdy-sorozatának újabb tagjaként ? a Gasztrohangulatok, a Pest-budai hangulatok és a Régi Magyarország folytatásaként ? jelenik meg. Az író több mint negyven elbeszélése és cikke szerepel a kötetben: az Elsõ szerelem, A Jólányhoz, A kegyes hercegnõhöz, a Szerenád, a Leányszöktetés, A régi asszony varázsa, a Dal arról a bizonyos szõke mûvésznõrõl, a Pásztoróra és további Krúdy-írások.

Kötetünkben Krúdy azon írásait válogattuk, melyben bemutatja a kis gimnazistaként megkedvelt Szepesség ódon városait, a hősi múltat megtestesítő nagypapa mutatta Garibaldi ereklyéről szóló történetet. Élvezetes olvasmány a Zörgőciekhez, Nyujtóziakhoz hasonló nevetséges és szánalmas különcök bemutatása is. Krúdy mindig bízott abban, hogy nem veszhettek ki a földről azok, akik jó tetteikkel kiérdemlik „a zöld kaftánt”.

?Szindbádnak, a hajósnak a halántékán már csomóba vegyült az osz haj, amely alatt ? egy finom fotografáló-készülék: a legnagyobb drága emlékeket is megrögzíto agy egy napon mély és kissé keseru ábrándozásában elohívja a sok-sok pillanatfölvételt. Szindbád, a nyitott szemu hajós visszahajózik az ifjúság ezeregyéjszakájába, és minden virradattal máshol köt ki, mindennap más-más szálló szobájában hál meg és ébred, térdig olajban bámuló dámák közt. Megfogja, megmarkolja a múlt ködét, megrázza, és  langyos nyári esok melankóliájában hullanak elo az események gyöngyszemei. Krúdy mágikus erovel álmodó ember és mágikus erovel alkotó mesélo.? (Somlyó Zoltán)

"Valamikor a Bakony, a Balaton, az Alföld, a Felvidék szolgáltatta azokat a szép mesemondásokat, amelyeken a magyarok lelke elmerengett." Krúdy Gyula a régi Magyarország tájairól, hangulatairól, jellegzetes alakjairól, legendáiról mesél, s miközben megelevenednek "A régi Magyarország kísértetei", érezzük, hogy "gyönyörű országnak gyönyörű illatai szálldosnak a levegőben", és mi is azt kívánjuk, hogy "majd egy kupa bor mellett újra szépeket álmodhasson e tájon egy öreg költő". A Gasztrohangulatok és a Pest-budai hangulatok folytatásaként megjelenő válogatáskötetben Krúdy Gyula közel félszáz elbeszélése és cikke szerepel: Az aranyhéjú kenyér földjén, a Nyíri mese, az Árvalányhaj, az Utazás a Felvidéken, A betyárok országútján, a Balatoni hangok, a Jóillatú ország és további negyven írás.

?Budapestrol az utazási könyvek azt írják, hogy gyönyöru ifjú hajadon a vén Duna partjain, és tavasszal ibolyaszaga van a városnak, mint a pesti korzó hölgyeinek. Oszidoben Buda adja meg a város tónusát, lehulló vadgesztenyék kopognak a bástyasétányon, a méla csöndben áthallatszik a túlsó partról a kioszkbeli katonabanda muzsikája. Az osz és Buda egy anyától születtek.? Krúdy Gyula mesél a városról, mely olyan, mint ?egy érett korú Carmen, aki nem élhet szenvedély, szerelem és udvarlás nélkül?. A Gasztrohangulatok folytatásaként megjeleno kötetben a Régi pesti svindler, az Aranytükrös kávéházban, Az óbudai szívhalász és még további harminckilenc elbeszélés olvasható a ?szépséges, drága, küzdelmes és dúlt pesti élet?-rol, jellegzetes figuráiról, megannyi ismert és titokzatos helyszínérol, hangulatairól.

A Gasztrohangulatok Krúdy Gyula műveiből készült válogatás. A piac illata, A mellékutcai vendéglő, az Előhang egy kispörkölthöz s még további harminc elbeszélés az ételkészítés és étkezés élvezetét, a vendéglátás művészetét tárja elénk. Krúdy gasztronómiai témájú írásai a múlt hagyományait és hangulatát idézik. Nem csupán élvezetes időutazást nyújtanak: kétséget sem hagynak afelőõl, hogy a jót s jól enni tudománya mai gasztrokultúránk egyik megalapozója is.

?Valamikor a Bakony, a Balaton, az Alföld, a Felvidék szolgáltatta azokat a szép mesemondásokat, amelyeken a magyarok lelke elmerengett.? Krúdy Gyula a régi Magyarország tájairól, hangulatairól, jellegzetes alakjairól, legendáiról mesél, s miközben megelevenednek ?A régi Magyarország kísértetei?, érezzük, hogy ?gyönyöru országnak gyönyöru illatai szálldosnak a levegoben?, és mi is azt kívánjuk, hogy ?majd egy kupa bor mellett újra szépeket álmodhasson e tájon egy öreg költo?. A Gasztrohangulatok és a Pest-budai hangulatok folytatásaként megjeleno válogatáskötetben Krúdy Gyula közel félszáz elbeszélése és cikke szerepel: Az aranyhéjú kenyér földjén, a Nyíri mese, az Árvalányhaj, az Utazás a Felvidéken, A betyárok országútján, a Balatoni hangok, a Jóillatú ország és további negyven írás.

„Mindenki álmodik. Csak az a különbség az álmodók között, hogy egyik ember sokáig magában hordja álmát, amíg a másik nyomban elfelejti: elfújta a hajnali szellő, mint a viráglevelet. Legtöbbet persze a nők álmodják. A nők között ritka az olyan, aki álmát nyomban felébredés után elfelejtené. Nyitott szemmel is utánanéz az álom tovaszálldosó lepkéjének, amely néha igénytelen, mint egy káposztalepke, máskor pedig nyugtalanító, mint akár a nők hajába akadt halálfejes pillangó.” (Krúdy Gyula)

Csak a szemünket kell lehunynunk, hogy a mai balatoni hölgyeket elképzeljük a száz esztendő előtti szívhalászok helyére. A nő és a szerelem tulajdonképpen sohasem változik, mint ahogy az igazán nagy dolgok nem változnak a világon. Ugyanazok a hölgyek sétáltak száz év előtt a tópart platánjai alatt, akik manapság. Ott van közöttük a szívhalásznő, Fruzsinkának hívják, és szüleinek, valamint neki magának is az a feltevése, hogy nem tölti tétlenül a nyarat, szívet halász, ha még csak egyetlen szív van a Balatonban.

Muveiben jutott hely a Nyírség tájainak, a magyar vidék költészetének, a város forgatagának is, a fiatal szoknyavadászoknak, a csinos noknek, akik elcsavarják a férfiak fejét, az irodalmi kávéházaknak, a gozfürdoknek, lóversenyeknek, a kártyának és a találkahelyeknek. Impresszionista képek, illanó percek sokasága korának Magyarországán, annak valóságából ellesve, ezek alkotják hasonlíthatatlan oeuvre-jét, egy világ és egy férfi képe. Nevezték ot ?magyar Proust?-nak, talán azért, mert hosei körül költészet, a múlt és jövo keveredése leng, s mert Krúdy Gyula is folytonosan szökik a saját élete elol, s egész muve során végig, mindenütt, az eltunt ido nyomában jár, amely azonban elillan és megfoghatatlan. Aurelien Sauvageot

Részlet egy 1927-ben Krúdy Gyulával készült interjúból: "Nem volna teljes, ha csak így mondanám: Bródy Sándor életrajzát a magam örömére írom# hanem így kell mondanom: a magam bíztatására is. Mert engem manapság éppen az a Bródy vonz, akit ötvenéves korában legjobb korúnak láttam és legünnepeltebb írónak ismertem. (...) Még ma sem ismerik Bródy Sándor alakját, pedig már nem ismerhetik. (...) Századvégi gavallér volt, aki tulajdonképpen sohasem tudott korában elhelyezkedni. Rettentoen és meglepoen intelligens volt, bár muveletlennek szerette magát feltüntetni. (...) Bohémes, cigányos, nyugtalan életet élt, ezt outána nem csinálta többet senki végig..."

Az útitársnak a témája szintén a szerelem, szereplői a kisváros kispolgári erkölcseinek normáit látszólag betartó, de belülről és a gyakorlatban azt folyvást áthágó szépasszonyok, és a közéjük csapodó férfi, akinek a magányosságát, jellegzetes életérzését az író szinte burjánzó képözönnel, hasonlatokkal, impresszionista „foltokkal” ábrázolja. Krúdy kisregényében a századeleji kispolgári, nemesi erkölcsök bomlását, sajátos elbeszélő módszerével, áttetszően lírai írásművészettel mutatja be.

  Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. ? Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró.

?Nyolcesztendos gyermek volt Kossuth Ferenc, amikor Ruttkaynéval és ötesztendos Tivadar öccsével egy gyékényes dunai hajón Orsovánál elhagyta Magyarország határát. Ötvenhárom esztendos volt, amikor kilencvenkét esztendeig élt atyja koporsója mögött visszatért hazájába.Mennyi minden történt ez ido alatt!Ifjúvá nott a gyermek, megöregedett a férfi, az élet végéhez érkezett az aggastyán, a magyar nemzet ?édesapja?. Nemzedékek jöttek, mentek, a temetok háromszor is megteltek# kis bokrokból százesztendos fák lettek. Régi házak összeomlottak, és az idok avarjából mindig újabb és újabb magyarok születtek, akiknek mind egyetlen ember volt az atyjuk: Kossuth Lajos.Amíg Kossuth Lajos élt: apja volt minden régi és új magyarnak, vénembernek és ma született csecsemonek. Szinte csodálatos volt, hogy akadt két férfi, Ferenc és Tivadar, akik a magyarok apjánál is valódibb atyjuknak, vér szerint való atyjuknak mondhatták Kossuth Lajost, akinek annyi gyermeke volt, mint a fuszál."A temetés után a fiatalabb Kossuth fiú visszautazott Nápolyba, s csak az idosebb, Ferenc maradt Magyarországon, s a magyarul rosszul beszélo, álmodozó, politikai cikkeit házi újságírójával írató, szokásaiban és szemléletében hazájától eltávolodott, öregedo hídépíto mérnök miniszteri bársonyszékig ívelo politikai karriert fut be. E karrier történetét hiteles adatok, hírlapi cikkek, korabeli anekdoták felelevenítésével mondja el mindmáig kiadatlan regényében Krúdy. Az irónia, amellyel hosét s a körülötte nyüzsgo társadalmi, politikai életet, a millenáris Magyarország teátrális világát megrajzolja, elsosorban a kornak - ifjúsága korának - szól, amelyben a magyar függetlenségért haláláig következetesen harcoló Kossuth Lajos fia kiegyezett Ferenc Józseffel.

Tizenhat történelmi tárgyú elbeszélést és regényrészletet tartalmaz a kötet. A foszereplok egytol egyig magyar királyok, Szent Istvántól IV. Károlyig. Krúdy pályája különbözo szakaszaiban eleven érdeklodéssel fordult a koronás fok nagyon is emberinek megrajzolt alakjai felé. Különösen szívesen idézte föl a tatárjárás éveit, a dicsoséges Anjou-kort, majd a Mohács utáni kettos királyválasztás országveszto korszakát. Ferenc József uralkodásának idejérol temérdek írása született, kortársként személyes tapasztalatok vezették tollát az emlékezésben. Prózája kerüli a népszeru történelmi regények sablonjait. Nem törekszik maximális hitelességre sem, de olykor jóval többet mond a régmúltba veszo idokrol, mint a szaktanulmányok serege, s ráadásul vonzó olvasmány.