Gyula Krúdy strana 6 z 9

- Akkoriban történt ez, amikor egyszerre három királya volt Magyarországnak. András és két fia: Béla és Kálmán. András volt a két király apja, hát darab ideig az öreg házában húzódtam meg ott a Bivalok szigetén. De hát itt meglehetősen unalmas volt az élete.

A kötetben megjelent regények: -Királyregények -Mohács vagy két árva gyermek vergődése (1926) -Festett király (1929) -Az első Habsburg (1930) Függelék: Árnyékkirály (1926)

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. ? Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró.

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. ? Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. ? Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró.

Könyvünk javított, képanyagában bővített kiadása a Helikon Kiadónál 1989-ben megjelent kötetnek. Semmi sem aktuálisabb (és hitelesebb) – amennyiben hajlandók vagyunk Ady Endre életében élni –, mint Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című legendáriuma.

Az Álmoskönyv Krúdynak talán legnépszerűbb, legelterjedtebb munkája. Tulajdonképpen üzleti okokból fogott hozzá megírásához, ám nemcsak nagyanyja, a híres álomfejtő történeteit, álomfejtéseit használta fel hozzá, hanem a „szakirodalomban” is kutakodott, főként azonban saját íróí zsenialitásából kölcsönzött sokat az újabb és újabb kiadásokban egyre bővebb munkához. Egészen sajátos munka kerekedett ki végül is: a legszebb, leghitelesebb magyar álomfejtő tanácsadó könyv és az egyik legérdekesebb Krúdy-mű, amely vetekedik a nagy szépirodalmi opuszokkal. Első megjelenése idején főként gyakorlati tanácsadó volt, sokáig szépirodalomnak számított, napjainkban nyilván kettős funkcióban használatos mű lesz.

Krúdy Gyuláról sokszor és sokat írtam. Új kötetét új szavakkal jellemezni nem lehet, de nem is szükséges. Elbeszélései mögött gyönyöru és boldog monotonitással vonul a lírája, hegedukkel, színes zászlókkal, egy ünnepi processzió apró csengettyuivel. Ezúttal fel vagyunk mentve a jellemzés kötelessége alól, nem is kiáltunk fel a meglepetéstol, csak csendesen és örülve konstatálunk valamit. Azt, hogy egy író egyszínusége és egyhúrúsága mindig gazdagság és becsület, s az olvasónak (ez paradoxonnak hangzik) változatosság? Ez a felfedezés, hogy régi mesék új és friss gyönyört hoztak, a kötet szenzációja. Minden sornál elénk tolakodik egy érzés: az, hogy aki írta, költo. Kosztolányi Dezso

Krúdy Gyula, a ?nagy álmodozó? nemcsak feledhetetlen regényalakokkal írta be nevét az irodalomba, hiszen a századforduló Magyarországának legfontosabb közlési eszközének a sajtó, az újságírás nyilvánossága tetszett. Megszámlálhatatlanul sok, hírlapokban megjelent írásából gyujtöttek egybe Magyar tükör címmel már korábban is összeállítást. Az az 1919. évi földosztással bezárólag tartalmazta publicisztikáit. E kötetben a háború végét követo drámai változások kapják a fo hangsúlyt. Közvetlenül Trianon fájó traumája nyomja rá minden írásra a bélyegét. A nosztalgia az elveszített ? holott akkor még nem is a végleges elvesztés tudatával ? tájak, hegyek, fenyvesek, folyókanyarulatok csodái után. Föl-fölrémlik publicisztikájában a novellista-szépíró lebego hangulatú képalkotása a régi Pest nyugdíjas öregurai kényelmes óráinak átszellemítésében# de ugyanolyan szépséges-borzongató az égbe nyúló Kárpátok falvai faúsztató tutajosainak hétköznapjaiba bepillantani. Helyzetjelentés van ? tanulság nincs!  

Szindbád Krúdy szívéhez nott s nagyon úgy tudja csinálni, hogy mi is kedveljük. Vele tartsunk, mikor tengerentúli útjairól megérkezik, s a szárazföldön tovább álmodja álmait. ?Semmit nem írtam csak színhazugságot?, vallja egy helyütt. De hát ki keresi az o írásaiban a színigazságot, vagy akár valamely befejezett kikerekített történetet? Azt az elandalító hangulatot kapja meg, melyet az íróban a múltak ólomöntésszeruen elovarázsolt eseményei keltenek. Fenyo Miksa

Krúdy Gyula Szindbádja az a magános, melankolikus hajós, aki nem viharos tengereken hánykolódik, nem a csodák s borzalmak tartományai felé evez, hanem a múlt holt vizein kalandoz álomszigetek között, bárkája fehér vitorláját nem tépik a szelek, csak a sóhaj rezegteti, az egész messzirol, mint egy búcsút lebegteto patyolatzsebkendo? Szindbád, az emlékek vándora, völgyben legelo városka állomásán száll ki a vonatból, hajnalban recsego féderes kocsira ül, köpenyegébe burkolózva rázatja magát kanyargós utakon, az álmot dörzsölgeti szemébol és az élet fáradtságát homlokáról, jobbra-balra nézeget csendesen a huvös vidéken, ahol elmúlt ifjúságát látogatja, elfelejtett, elveszett házakat, arcokat keres. Szép Erno

A kötetben Krúdy Gyula hat karácsonyi témájú írását gyujöttük össze: Téli szelek# Középkori álom# Madame Louise délutánjai# Jézuska csizmája# Magyar író karácsonya# Karácsony este

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. ? Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró.

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. ? Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró.

E ?rendkívül népszerű, ifjúkori regényét 1900-ban írta Krúdy Gyula. Podolin, melynek sajátos levegője Wart Erzsébet és Prihoda Ancsurka, Kavaczky György és Riminszky Kázmér meg az öreg vak trombitás sorsát meghatározza, nagy szerepet játszott Krúdy Gyula életében és műveiben. E szepességi kisvároska nevét ő rajzolta be a magyar irodalom térképére, bár Krúdy Podolinjának kevés köze van a valóságos kisvároshoz, de annál több az álmokhoz, a csodákhoz, elködlő kísértetekhez és tenyeres-talpas cselédlányokhoz, a Krakkói kalaphoz címzett fogadó rejtélyeihez és szépasszonyok őz-bokájához.Podolin Krúdy tollán a múlt, a csodák városa. A regény hősnőjének, a hajdani óráslány, majd műlovarnő, később férfiruhába öltözött várúrnő, végül pedig eleveneket büntető-jutalmazó kísértet, Wart Erzsébetnek az alakja Jókai és Mikszáth romantikáját idézi, de a hangulat, amely végigömlik a regényen, Krúdy műveinek jellegzetes atmoszférája, „az élet álom” költőjének varázslata. A podolini kísértet Krúdy ifjúkori regényei közül a legszebb és legmaradandóbb írás: népszerűségének és halhatatlanságának ez a titka.

Muveiben jutott hely a Nyírség tájainak, a magyar vidék költészetének, a város forgatagának is, a fiatal szoknyavadászoknak, a csinos noknek, akik elcsavarják a férfiak fejét, az irodalmi kávéházaknak, a gozfürdoknek, lóversenyeknek, a kártyának és a találkahelyeknek. Impresszionista képek, illanó percek sokasága korának Magyarországán, annak valóságából ellesve, ezek alkotják hasonlíthatatlan oeuvre-jét, egy világ és egy férfi képe. Nevezték ot ?magyar Proust?-nak, talán azért, mert hosei körül költészet, a múlt és jövo keveredése leng, s mert Krúdy Gyula is folytonosan szökik a saját élete elol, s egész muve során végig, mindenütt, az eltunt ido nyomában jár, amely azonban elillan és megfoghatatlan. Aurelien Sauvageot