Gyula Krúdy strana 6 z 8

A Vörös postakocsi folytatása. Főhőse a dúsgazdag Alvinczy Eduárd és az újságíró Rezeda Kázmér, aki a szerző alteregója.

Önéletrajzi ihletésű írások a nagy világégés utáni ország, kivált a főváros életéről. Mély melankólia jellemzi.

A csodálatos Szindbád novellák kései kötete.

Történelmi tárgyú történetek Zsigmond király idejétől Martinovicsig és a napóleoni háborúkig.

Kisebb írások, cikkek, karcolatok gyűjteménye, amelyek ebben a kötetben láttak először összegyűjtve napvilágot.

Rezeda Kázmér neve már ismerős a Vörös potakocsiból. Céltalan életét éli, könnyű szerelmi kalandokba menekül, de nem tudja magányát feloldani.

Krúdy Rózsa Sándor hiteles életrajzának megörökítésére törekedett, bemutatva a szabadságharcos hőst éppúgy, mint a hírhedt rablóvezért.

A napóleoni háborúk idején egy fiatal hajadon Szent Margit szigetén bújik meg, hogy bevárja a háborúból hazatérő édesapját.

A híres Szindbád-novellákból kapunk egy kötetnyit.

A két fő téma a nyírségi dzsentri-világ és a Vörös postakocsiból ismert pesti élet hősei.

Krúdy regényíróként is remeket alkotott, de igazi műfaja az elbeszélés. Ebből a műfajból kapunk egy gyűjteményt.

Krúdy regényíróként is remeket alkotott, de igazi műfaja az elbeszélés. Ebből a műfajból kapunk egy gyűjteményt.

A céltalan, borba vagy szerelembe merülő életek képei.

A kötetben Krúdy Gyula hat karácsonyi témájú írását gyujöttük össze: Téli szelek# Középkori álom# Madame Louise délutánjai# Jézuska csizmája# Magyar író karácsonya# Karácsony este

„mintha csak azt akarta volna elérni, hogy barátai sohase felejtsék el a vele töltött éjszakákat” „Az Ady Endre éjszakáinak írásai úgy állítják a költőt a középpontba, hogy körülötte egy már szertefoszlott, de valaha nagyon is valóságos világot rajzolnak föl. Füstös, bor- és heringillatú kocsmák ajtait tárják ki az elbeszélések, hogy az olvasó szemügyre vehesse a század első évtizedének bohémvilágát, a „kocsmás-csárdás időket”, amelyekben Ady volt a „legdíszesb karácsonyfa a magyar irodalom ligetjében”. Ekkorra már nemcsak a nevezetes Három Holló tűnt el az Andrássy útról és a Somossy Orfeum a Nagymező utcából – minden megváltozott. Már csak a legendateremtő emlékezet képes feleleveníteni a tizenöt–húsz év előtti, nemcsak orfeumi hangzavartól, cigánymuzsikától zengő, hanem irodalmi törzsasztalok pártharcaitól, értéktisztázó vitáitól is pezsgő pesti éjszakai életet. Különös éjjeli színjátékok leírását diktálja ez az emlékezet, miközben éles, színpadias fényt villant a szereplőkre: neves és kevésbé neves írókra, szerkesztőkre és zenészekre csakúgy, mint az orfeumi hölgyekre, elaggott életművészekre és hivatásos korhelyekre.” Fábri Anna