Nevedomosť
Melancholik Milan Kundera sa v nesentimentálnom ľúbostnom románe Nevedomosť aspoň v myšlienkach a pocitoch vracia do Československa, ktoré voľakedy musel opustiť. Irena po ruskej okupácii v roku 1968 emigrovala do Francúzska. Josef sa rozhodol o rok neskôr pre ten istý krok, no vybral si Dánsko. Po dvadsiatich rokoch sa náhodne stretnú na letisku v Paríži, obidvaja letia do Prahy na krátku návštevu. Aké bude ich stretnutie? Čo ich čaká v niekdajšej domovine? Cesta vedie do minulosti, k starým priateľom, rodine, na miesta, ktoré mali kedysi radi, no už ich takmer nespoznávajú. Vedeli by sa tu ešte cítiť ako doma? A kde je ich skutočný domov?
Román, ktorý vychádza v preklade Eleny Flaškovej, hovorí o tom, že najdôležitejšie rozhodnutia prijímame vo veku neskúsenosti a nevedomosti. Témou je nepochopenie, nespoľahlivosť pamäti, zradnosť spomienok, nemožnosť návratu tých, ktorí strávili polovicu dospelého života v inej krajine a kultúre. Kunderove pozorovania sú presné a neľútostné. Majstrovsky spriada nitky eseje a románu.
Nevědění
Česká emigrantka Irena žije ve Francii od svého útěku z Československa po invazi vojsk Varšavské smlouvy v roce 1968. V roce 1989, kdy sametová revoluce svrhne vládnoucí Komunistickou stranu Československa, se Irena po dvaceti letech života v emigraci rozhodne vrátit do svého domova. Během cesty se náhodou setkává s Josefem, kolegou z emigrace, který byl v Praze krátce jejím milencem.
Román podává jímavý obraz lásky a jejích projevů, což je téma, které se v Kunderových románech opakuje. Román zkoumá pocity vyvolané návratem do vlasti, která přestala být domovem. Přetváří tak odysseovské téma návratu domů.
Vždy se domníváme, že naše vzpomínky se shodují se vzpomínkami milované osoby, že jsme prožili totéž. Ale to je jen iluze. Na druhou stranu, co můžeme očekávat od naší slabé paměti? Zaznamenává jen "bezvýznamnou, nepatrnou částečku" minulosti, "a nikdo neví, proč právě tento kousek, a ne jiný". Žijeme své životy utopené v obrovském zapomnění, což je skutečnost, kterou odmítáme uznat. Jen ten, kdo se po dvaceti letech vrátí, jako Odysseus vracející se na rodnou Ithaku, může být oslněn a ohromen.
Nevědění, předposlední román Milana Kundery napsaný francouzsky, vychází poprvé v českém překladu Anny Kareninové.
A lét elviselhetetlen könnyűsége
Milan Kundera világhírű, Jeruzsálem-, Herder- és Franz Kafka-díjas cseh író - aki 1993-tól francia nyelven publikálja műveit - 1929-ben született Brnóban. Az 1965-ben megjelent, a kommunista személyi kultuszt kifigurázó Tréfa című regényének hatalmas botránya, majd szerepvállalása a "prágai tavasz" során párizsi emigrációra kényszerítette, 1981 óta francia állampolgár.
A lét elviselhetetlen könnyűsége 1982-ben született, s az író talán leghíresebb, filozófiai-történelmi-politikai eszmefuttatásokkal tarkított, ma sem halványuló népszerűségű regénye. Főhőse egy jó nevű sebész, a nagy szoknyabolond Tomáš, aki egy szép napon beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, és feleségül veszi. Korábbi gazdag és mozgalmas szexuális életéről azonban nem hajlandó lemondani. Mindehhez háttérül az 1968-as "prágai tavasz" eseményei, majd drámája, az orosz invázió, az első napok euforikus gyűlölete és a "normalizáció" éveinek megaláztatásai szolgálnak.
Miféle sors, milyen jövő várhat a szerelmi sokszög szereplőire? Megoldás-e, ha az emigrációval minden feledésbe merül, és semmi sem tehető jóvá? Vagy ez a könnyűség lenne a lét legsúlyosabb drámája?
Nevědění - audiokniha
Slavný román Milana Kundery s konkrétními tématy: čas, paměť, láska, krása, domov, prázdno, v němž se autor rozloučil s Čechami Pro mnoho čtenářů je Nevědění nejkrásnějším románem Milana Kundery (píše v doslovu ke knižnímu vydání Sylvie Richterová). Byl dokončen v roce 1999 a dosud vydán ve více než padesáti zemích. V Čechách vyšel v roce 2021 v nakladatelství Atlantis a vzápětí vyhrál anketu Lidových novin Kniha roku. Původně psaný ve francouzštině pod názvem L’ignorance je přeložen do češtiny Annou Kareninovou. Věčné téma návratu z ciziny je konfrontováno s Homérovou Odysseiou. Autor zjišťuje, že návraty nejsou možné. Ani do místa, ani do času, ani do vzpomínek. Provází své protagonisty od nevědění mládí, které však rozhoduje o následném životě, po náhlá i uvážená rozhodnutí na prahu stáří. Otázky, které si hrdinové Nevědění kladou, jsou otázky, na něž hledáme odpovědi každý z nás. Jsou to otázky po smyslu života. Cesty aktérů příběhů se kříží, ale vedou dále různými směry. Román mohl vzniknout jen díky emigraci, po prožitku stesku po domově, a tak jako Odysseus i Nevědění putovalo dvacet let světem, než bylo přeloženo také do autorova mateřského jazyka a nyní kongeniálně přečteno Radúzem Máchou.
Tréfa
"Az optimizmus az emberiség ópiuma! Az egészséges lélek ostobaságtól bűzlik. Éljen Trockij!" - írja egy képeslapon Ludvík Jahn, a természettudományi fakultás ifjú hallgatója pártiskolára vezényelt kedvesének. Tréfából. Az 1949-es év Csehszlovákiájában azonban nem ismerik a tréfát. Ludvík Jahnt kizárják a pártból, kirúgják az egyetemről, a katonaságnál a büntetőalakulathoz sorozzák be, bányamunkára küldik. Ludvík Jahn élete és karrierje derékba törik. Hosszú éveken át csak a bosszúvágy élteti. És egyszer csak felvirrad a megtorlás napja. A hajdani, félresikerült tréfát egy másik, éppoly kegyetlen tréfával akarja helyreütni. A tréfa azonban ismét a visszájára, ismét őellene fordul. És ebből lesz a tulajdonképpeni, a minden emberi tréfáknál nagyobb szabású, áttekinthetetlen és visszavonhatatlan, a címadó tréfa, amely mifelénk a történelem képében szokta áldozataival a bolondját járatni. Erről ad felkavaróan és csúfondárosan számot, hányattatásainak fordulatos történetével is, a hajdan világraszóló "botrányt" keltő, majd a világsikerben időtálló klasszikussá érő Kundera-alapmű.
Az elrabolt nyugat - avagy közép-Európa tragédiája
A Débat 1983 novemberi számában megjelent és rövid időn belül a legtöbb európai nyelvre lefordított írás egyszerre volt védő- és vádbeszéd.
Védőbeszéd azért, mert a mellett a Közép-Európa (Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia) mellett emelte fel a szavát, amely a kulturális hagyományait tekintve a kezdetektől fogva mindenestül a Nyugathoz tartozott, és amelyből ez utóbbi akkoriban kizárólag a politikai rendszerét volt hajlandó érzékelni, és így csak a keleti blokk egy térségét látta benne, pedig ez a kultúra nem egy szűk elit kiváltsága, hanem egy olyan élő és ható érték, amely képes maga köré gyűjteni az embereket.
Vádbeszéd pedig azért, mert ennek a "kis nemzeteket" összefogó és önnön esendőségét tisztán látó térségnek a tragédiája valójában magának Európának a tragédiája, annak az Európának, amely nem vesz tudomást erről az egységről, sőt az eltűnését sem érzékelte.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mindez nem Európa megszűnésének az egyik jele-e.
A szöveg értékét nem csupán a meggyőző ereje adja, hanem a szerző, a korszak legnagyobb európai írói között számontartott Milan Kundera személyes, szenvedélyes és nyugtalan hangja.
Ezt az írást adjuk most kötetben is közre Pierre Nora bevezetőjével a fiatal Kundera által az 1967-es csehszlovák írókongresszuson előadott, a prágai tavasz szellemiségét tükröző beszédével együtt, amelyhez Jacques Rupnik írt előszót.
Lacná kniha Das Leben ist Anderswo (-50%)
Jaromil, der junge Mann und Held des Romans, ist ein Dichter. Besser: seine Mutter hat ihn zum Dichter gemacht (was nicht heißt, daß er nicht Talent, Phantasie und Gefühle hätte), und sie ist es auch, die ihn herausfordert und ein Leben lang überallhin begleitet. – Als das Buch 1973 in Frankreich veröffentlicht wurde (in Prag durfte es nicht erscheinen), waren sich die französischen Kritiker über die Bedeutung schnell einig: Es erhielt den ›Prix Médicis‹ als bestes ausländisches Buch. Auf Wunsch des Autors ließ der Hanser Verlag es 1990 neu übersetzen. Ein weiterer großer Roman Milan Kunderas über die Frage, was die menschliche Existenz ausmacht.
Na sklade 1Ks
6,44 €
12,88 €
dostupné aj ako:
Unesený Západ
Unesený Západ, osmý svazek esejů Milana Kundery, obsahuje dva texty: Nesamozřejmost národa, projev Milana Kundery na sjezdu Svazu československých spisovatelů v roce 1967, a francouzsky psaný esej Unesený Západ (1983) v překladu Anny Kareninové.
Text na záložku napsal Jiří Brabec: Na vstupní projev Milana Kundery na sjezdu spisovatelů v roce 1967, obsažený v této knížce pod názvem Nesamozřejmost národa, reagovala komunistická strana obviněním, že vytvořil „politickou a filozofickou platformu“ opozice. Kundera však nemířil jen do prostoru tehdejší politiky. Problém nesamozřejmosti, tj. i ohroženosti kultury národa nastolil jako problém evropský. Překračování národních kultur interpretoval jako výrazný rys českého bytí v dějinách, jako osvobozující duchovní rozměr; a návrat české kultury k evropským hodnotám jako jedinou možnou alternativu.
Druhý text, francouzsky psaný esej Unesený Západ (1983), je apelem k ochraně evropské duchovní identity, včetně zemí „uprostřed“. Kundera začíná vzpomínkou na rok 1956: Vpád ruských tanků do Maďarska spatřuje nejen jako tragédii střední Evropy, ale také jako tragédii do sebe zahleděného Západu. Tragédii Evropy, která se již „nepociťuje jako hodnota“, a kde „kultura již postoupila své místo“.
Nevetséges szerelmek
"Az első nevetséges szerelem 1958-ban íródott, és az Én, a búbánatos Isten címet viselte. Akkoriban a Kulcstulajdonosok című drámán dolgoztam-gyötrődtem, és a munka szünetében, pihenésképpen, kikapcsolódás gyanánt írtam meg életem első elbeszélését - könnyedén, élvezettel. Csak később, kellő távlatból visszatekintve eszméltem rá, hogy ez a könnyedség és élvezet nem annak volt a jele, hogy ez a minden verejtékes erőlködés nélkül papírra vetett elbeszélés afféle mellékes, jelentéktelen ujjgyakorlat lett volna, éppen ellenkezőleg, ahogy mondani szokás, ebben a műben leltem meg először önmagamat, találtam rá hangnememre, sajátságos, a világtól és saját életemtől való ironikus távolságtartásra, ekkor lett belőlem regényíró (potenciális regényíró), ettől a pillanattól datálódik egyenes ívű irodalmi fejlődésem, amely ugyan továbbra is bővelkedett meglepetésekben, ám alapvető fordulatot, irányváltást nem hozott." Egy világhírig ívelő pálya kezdetét jelzi ez a csaknem fél évszázados elbeszélésciklus, mely kötetben először 1970-ben jelent meg. Ezt a kiadást dolgozta át, komponálta újra a szerző előbb a francia, majd az 1991-es új cseh kiadás számára, és a magyar fordítás is e legutolsó, Kundera által véglegesnek és hitelesnek tekintett változat alapján készült. Az olvasó pedig az azóta is alakuló nagyszerű életmű ismeretében örömmel állapíthatja meg, hogy a szerző nem tévedett: ezek bizony már kiforrott, hamisítatlanul "kunderás" darabok, melyeken aligha fog a múló idő.
A Kidnapped West
The people of Central Europe cannot be separated from European history; they cannot exist outside it; but they represent the wrong side of this history; they are its victims and outsiders. In a moment of historic peril and uncertainty in mainland Europe, Milan Kundera makes the case for Central Europe as the nucleus of European values and as a lightning rod for its potential dangers. For the countries that make up this region where democracy is under continued threat from Russian oppression, language and culture play an active role in affirming national identity.
And each of these countries - Hungary, Poland, the Czech Republic and Slovakia - has been historically overlooked by the major powers of Western Europe. But Kundera cautions that this blindness puts Europe's cultural and political independence at risk, a warning that feels increasingly relevant to our current moment, and our future.
Hecc
Egy reggel, tanítás előtt egy "embertelennek, közönségesnek és szadistának" mutatkozó iskolaigazgató azzal adja a világ és önmaga tudtára belső meghasonlottságát, hogy a még üres osztályteremben női nemi szervet szimbolizáló rombuszt rajzol a táblára. Némi habozás után egyenlőségjelet biggyeszt mellé, és az egyenlet másik oldalára odaírja: "igazgató." Az iskola felbolydul, vizsgálóbizottság alakul, mindenki a tettest keresi. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az események elszabadulnak, a környezetét és a világot "heccelő" direktor nem ura többé a történéseknek és saját sorsának sem. Az "isteni" helyzetteremtő pozícióból sodródás lesz, és a történet öntörvényű, ördögi szabályai szerint az egyre inkább emberi arcát mutató igazgatót maguk alá temetik az immár irányíthatatlan események.
Kundera magyar olvasói számára nem ismeretlen a drámai történéseknek ez a menete. Elég a Tréfá-ra vagy a Nevetséges szerelmek elbeszéléseire gondolni. A józan ész szemszögéből nézve értelmetlenül kreált konfliktus nyomán kibontakozó, számtalan fordulatot tartalmazó cselekmény a maga pőreségében mutatja meg, mit jelent az, amikor egyszerre csak kiderül, hogy az olyan emberi viszonyoknak, mint a hatalom, a szerelem, a szolidaritás, semmi közük a fennen hirdetett valós vagy vélt értékekhez. De még a szavakhoz sem. Ebben a feje tetejére állított, torz világban minden érték és érzés a visszájára fordul, és a drámai hős minden későbbi igyekezete dacára óhatatlanul belebukik teremtő játékába.
A nevetés és felejtés könyve
Végérvényesen kivágta a biztosítékot a Szovjetunió cseh helytartóinál, amikor a száműzetésben élő szerző regénye 1979-ben francia nyelven, majd nem sokkal később angolul is megjelent. A nevetés és felejtés könyve nem a szokatlan szerkezete, vagy a képzelet és a valóság - itt-ott a mágikus realizmust idéző - kevercse miatt bosszantotta fel a pártapparátust. Sokkal inkább az egykori Csehország elvesztésének sajátosan elbeszélt krónikája fájt nekik, különös tekintettel az 1948-as kommunista hatalomátvétel és a '68-as orosz megszállás eseményeinek nyomatékos felidézésére. Milan Kunderát megfosztották cseh állampolgárságától, a mű is csak egy emigráns torontói kiadónál láthatott napvilágot 1981-ben. A regény hét különálló fejezete - akár egy zenemű variációi - mind-mind ugyanazt a témát járják körül: a felejtés természetét a mindennapokban, a kultúrában, a politikában, a történelemben, az életben. Egy szülőhazájából menekülni kényszerült író különös, fanyarul derűs fájdalmával, mely a nevetés angyali eredetét véli lépten-nyomon felfedezni az emberi boldogságvágy mozgatórugói között. Ám ne feledjük, az angyalok nevetését nem tudjuk megkülönböztetni az ördögétől!
Ptákovina
Ptákovina - audiokniha obsahuje autentický záznam představení Divadla Na Zábradlí.
Na stiahnutie
6,92 €
Nesnesitelná lehkost bytí
Co zbylo z umírajících lidí v Kambodži? Jedna velká fotografie americké herečky, která drží v náručí žluté dítě. Co zbylo z Tomáše? Nápis: Chtěl království Boží na zemi. Co zbylo z Beethovena? Zamračený muž s nepravděpodobnou hřívou, který pronáší temným hlasem: „Es muss sein!“ Co zbylo z Franze? Nápis: Po dlouhém bloudění návrat.
Na stiahnutie
10,95 €
