Pomalost
Pomalost, chronologicky první ze čtyř románů Milana Kundery napsaných francouzsky, vychází v českém překladu Anny Kareninové. Vydávání Kunderových románů v českém jazyce se uzavírá.
Dívám se do zpětného zrcátka: stále týž vůz, který mě kvůli provozu v protisměru nemůže předjet. Vedle řidiče sedí žena; proč jí muž nevypráví něco legračního? proč jí nepoloží dlaň na koleno? Místo toho proklíná automobilistu, který před ním nejede dost rychle, a ani žena nepomyslí na to, že by se řidiče dotkla rukou, řídí v duchu s ním a také mě proklíná.
A já myslím na jinou cestu z Paříže k venkovskému zámku, která se udála před více než dvěma sty lety, cestu paní de T. a mladého Rytíře, který ji doprovázel. Poprvé jsou jeden druhému tak blízko a nevyslovitelně smyslné ovzduší, jež je obklopuje, se rodí právě z pomalého tempa: pohupována pohybem kočáru se obě těla dotýkají, nejdřív nevědomky, pak vědomě, a příběh se začíná odvíjet.
Milan Kundera: Pomalost, Atlantis 2026, s. 10–11.
89 Words followed by Prague, A Disappearing Poem
An invigorating pair of essays exploring exile, language and national identity from one of Europe's most celebrated literary stars, the author of The Unbearable Lightness of Being.
89 Words, published in 1985, is an expanded version of the dictionary of sorts that readers encountered in The Art of the Novel, and comprises a fascinating and rigorous interrogation of what exile, life in another language, and the betrayals of translations entail.
Prague, A Disappearing Poem, dating from 1980, meditates on questions of the culture of the 'small nation' that formed and lends specificity to Kundera's work, and - as in A Kidnapped West - questions of the Soviet and Western attitudes to Czech culture.
Together, these provocative, elegant and wise essays remind familiar readers of Kundera's presence - his inimitable voice - and for new readers, offer an introduction to his oeuvre: an access point into his fictional universe, characterised by devastating irony and subtlety of judgement.
Azonosság
Kisvárosi szálloda a normandiai tengerparton. Chantal a szerelmét, Jean-Marcot várja a víkendjükre. Amikor a férfi megérkezik, szomorúan csak annyit mond neki: „Többé nem fordulnak utánam a férfiak.” Később azonban titokzatos levélkét talál párizsi otthonuk postaládájában: „A sarkában vagyok, mint egy spion: maga szép, nagyon szép.” Majd újabb és újabb szerelmes leveleket kap rejtélyes imádójától, s az idősödő nő kivirul, szinte minden szembejövő férfiban a hódolóját látja: a buszon ránevető jóképű idegenben, a bisztróban bort kortyoló törzsvendég fiatalemberben, a ház előtti fa alatt kéregető, jól öltözött koldusban. Romantikus képzelgései, erotikus ábrándjai teljesen rabul ejtik… mígnem egy londoni orgia során rémálomba torkollnak.
Végül is kicsoda ő, és ki a szerelme? Hol húzódik a határ a valóság és az illúzió között? Miként tekintünk önmagunkra, és mit hiszünk, hogyan látnak bennünket mások? Az idő múlásával mindez mennyiben változik?
A világhírű cseh író 1996-ban, már franciául írt, finom szövésű regénye az önmeghatározás lehetőségeivel folytatott filozofikus játék, melyben az évezred végi szorongás és a kiábrándultság érzete egy párkapcsolat legintimebb pillanataiba is beszüremkedik, kérdésessé téve a továbblépés esélyét.
A jelentéktelenség ünnepe
Öregedő párizsi férfiak róják a Luxemburg-kert gyalogútjait, fiatal lányok kivillanó köldökét vizslatják, miközben a nők ringó fara mégis vágykeltőbbnek bizonyul számukra. Egyikük rákbetegnek hazudja magát és koktélpartira invitálja a többieket. Másikuk pakisztáninak adja ki magát és kitalált nyelven csábítja a portugál szobalányt. Sztálin munkatársai a vécében toporzékolnak, csak ott merik kimondani, amit vezérük jelenlétében kénytelenek elfojtani - az anekdotából talán bábelőadás készül. Angyali tollpihe libben a plafon magasságában; a nagy költő olyan mélyen tiszteli a költészetet, hogy megfogadja, soha egyetlen verssort nem ír le...
Kundera 2014-ben írt, utolsó regénye kortárs valóságunkról szól, noha a legkörültekintőbben elkerüli a realizmust; a lét legsúlyosabb kérdéseit veti fel, miközben egyetlen komoly mondata sincs - ez A jelentéktelenség ünnepe.
Szürreális komédia, személyes gondok és egyetemes problémák játékosan szatirikus egyvelege - mesterien megkomponálva.
A Kidnapped West
A provocative and rousing essay collection from one of Europe's greatest writers.
The people of Central Europe cannot be separated from European history; they cannot exist outside it; but they represent the wrong side of this history; they are its victims and outsiders.
In a moment of historic peril and uncertainty in mainland Europe, Milan Kundera makes the case for Central Europe as the nucleus of European values and as a lightning rod for its potential dangers.
For the countries that make up this region where democracy is under continued threat from Russian oppression, language and culture play an active role in affirming national identity. And each of these countries - Hungary, Poland, the Czech Republic and Slovakia - has been historically overlooked by the major powers of Western Europe. But Kundera cautions that this blindness puts Europe's cultural and political independence at risk, a warning that feels increasingly relevant to our current moment, and our future.
Totožnost
Kunderův vhled do bludiště lidské mysli s perspektivou humoru. Ve svém druhém francouzsky psaném románu (vyšel roku 1997 ve Francii) se Milan Kundera vrací k víceznačné tematice lásky. S téměř pedantickou důsledností se nyní zaměřuje na prožívání stárnoucího mileneckého páru (pro autora typicky bezdětného): Jeana-Marca a Chantal.
Na stiahnutie
13,96 €
dostupné aj ako:
Totožnost - audiokniha CD
Kunderův vhled do bludiště lidské mysli s perspektivou humoru. Ve svém druhém francouzsky psaném románu (vyšel roku 1997 ve Francii) se Milan Kundera vrací k víceznačné tematice lásky. S téměř pedantickou důsledností se nyní zaměřuje na prožívání stárnoucího mileneckého páru (pro autora typicky bezdětného): Jeana-Marca a Chantal. Ve snově a existenciálně laděném vyprávění vystupňuje jejich popínavý vztah (vztah úzkostlivě obsedantní) do jisté podoby grotesknosti. Znepokojivý román vsugeruje otázky po totožnosti milujících se bytostí na nejistém a nestálém území lásky.
Kunderův vhled do bludiště lidské mysli nepostrádá ovšem také zklidňující (a zkázňující) perspektivu humoru, vždyť i Jean-Marc nahlédne svůj hysterický pláč při panické obavě ze ztráty Chantal jako smuteční komedii, kterou s ním sehrála jeho mysl.
Radúz Mácha svým přednesem (věcným, ale též nejen latentně dramatickým) zdůrazňuje existenciální polohu vyprávění jako soustředěného tázání po jedinečnosti člověka.
Interpret: Radúz Mácha
Totožnost
Totožnost, chronologicky druhý román Milana Kundery napsaný francouzsky, vychází v českém překladu Anny Kareninové.
Vidím jejich dvě hlavy, z profilu, ve světle noční lampičky: hlavu Jeana-Marca se šíjí na polštáři; hlavu Chantal, skloněnou asi deset centimetrů nad ním. Říkala: „Nikdy tě už nespustím z očí. Bez přestání se na tebe budu dívat.“ A po odmlce: „Mám strach, když mé oko mrkne. Strach, aby během té vteřiny, kdy můj pohled zhasne, neproklouzl na tvé místo had, krysa, jiný muž.“ Pokoušel se trochu zvednout, aby se jí dotkl rty. Vrtěla hlavou: „Ne, chci se na tebe jen dívat.“ A pak: „Nechám rozžatou lampičku celou noc. Všechny noci.“ Milan Kundera: Totožnost, Atlantis 2024, s. 114.
Doslov Jakub Češka: Chantal jako neprozrazená čtenářka Monologů
dostupné aj ako:
Halhatatlanság
Halhatatlanság - ugyan ez a cím olvasható a könyv borítóján, ám az elbeszélésben megjelenő Kundera, mikor barátja új, filozofikus-érzéki regénye címe felől érdeklődik, így válaszol: A lét elviselhetetlen könnyűsége. "De hiszen, ha jól emlékszem, azt már valaki megírta" - értetlenkedik a barát. "Én! De akkor rossz címet választottam. Ez a cím annak a regénynek jár, amit most írok" - szögezi le az író.
Akár komolyan vesszük a kijelentést, akár nem, Kundera ebben a regényében is létezésünk alapszerkezetét, mozgatórugóit - és ábrázolási lehetőségeit - keresi, vizsgálja.
Mindez pedig egyetlen mozdulatból születik, egy idős hölgy finom gesztusából az úszástanára felé - melyből a mű főhőse, a különleges varázzsal és ihletforrással bíró Agnes megteremtődik, Flaubert Emmájának és Tolsztoj Annájának huszadik század végi "leszármazottjaként".
A különféle vágyak formálta emberi kapcsolatok Agnes, a férje, Paul, a húga, Laura és a melankolikus, egyben hedonista szerető, Rubens közötti keszekuszaságának szeretetteljesen ironikus bemutatása mellett az öregkorba hajló költőfejedelem, Goethe és a fiatal Bettina von Arnim különös viszonyába is betekintést nyerünk. Rávilágítva arra, mekkora szakadék tátong a saját személyiségünkről alkotott elképzelés és aközött, ahogy mások bennünket látnak - és hogy ennek megmásításához még az öröklét, a halhatatlanság is kevés.
Találkozás
"Mikor egyik művész a másikról nyilatkozik, mindenkor önmagáról is beszél (közvetve, utalásosan), csakis ez ad súlyt értékítéletének" - írja Milan Kundera 2009-ben a 80. születésnapjára megjelentetett esszéfüzérében, s ez alól ő maga sem kivétel. Mikor meghatározó, esetenként sorsdöntő találkozásait veszi számba az irodalom (Rabelais, Dosztojevszkij, Broch, Céline, Márquez, Fuentes, Anatole France, a francia szürrealisták, Malaparte), a képzőművészet (Bacon, Breuleur) és a zenetörténet (Beethoven, Xenakis, Schönberg, Janáček) területén vagy éppen az egzotikus sziget, Martinique kulturális öneszmélése kapcsán, mindig személyes élet- és szellemtörténeti összefüggések csomópontjaként adja közre az akár nüansznyi benyomásokra alapozott, de roppant érdekfeszítő észrevételeit. Regényírói tekintete és észjárása a furcsaságokra éppoly érzékeny, mint a kötete kompozíciójának középpontjában álló híres Lautréamont-idézet: "Szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon." Értékel és átértékel, éleslátó és kritikus - önmagával szemben is. Művek és művészek mellett mérlegre kerül az emigráció és a véletlenek meg törvényszerűségek alakította történelem is, mindvégig az ember természetét szem előtt tartva. A nagy formátumú regényíró és gondolkodó könyve nem csak a régi találkozások felelevenítése miatt emlékezetes.
25 let české a slovenské literární tvorby /1945-1970/ (Divadlo)
Audiokniha 25 let české a slovenské literární tvorby /1945-1970/ (Divadlo). Původní LP album 0 68 0401 "25 let české a slovenské literární tvorby 1945-1970" vydal Supraphon v edici několika titulů k 25. výročí osvobození republiky. Tento titul věnovaný české a slovenské divadelní tvorbě vychází nyní v původní podobě digitálně poprvé. Obsahuje ukázky z děl: 1. CD Hrátky s čertem.
Na stiahnutie
5,56 €
A függöny
Milan Kundera (1929-2023) Brnóban született, világhírű, Jeruzsálem-, Herder- és Franz Kafka-díjas cseh író. A kommunista személyi kultuszt kifigurázó, Tréfa című regényének hatalmas botránya, majd a prágai tavasz során vállalt jelentős szerepe miatt 1975-ben Franciaországba emigrált. 1981-ben francia állampolgárságot kapott; műveit 1993-tól francia nyelven publikálta.
A függöny című esszékötete, mely 2005-ben jelent meg, A regény művészete (1986) és az Elárult testamentumok (1993) gondolati fonalát veszi fel, és a regény megszületésének körülményeiről, a regényírói mesterségről, a műfaj meghatározó alkotásairól elmélkedik. Teszi ezt különös tekintettel arra, hogy a huszadik század olyan írónagyságai, mint Kafka, Broch, Musil, Gombrowicz, Hasek, Fuentes vagy Márquez mi újat hoztak Cervantes és Rabelais hajdani regénytechnikájához képest.
"Legendákból szőtt varázsfüggöny fedte a világot. Cervantes azonban útjára indította Don Quijotét, és letépte ezt a függönyt" - egyszersmind kezdetét vette az európai regény. S habár a mai Európa mintha kissé távolodni látszana a regényhagyomány Európájától, jegyzi meg a szerző, a lényeg változatlan: a függönylerántó gesztus.
Unesený západ - Audiokniha CD
Dva eseje celosvětově uznávaného spisovatele o významu a síle kultury. Zvuková verze knihy, vydané nakladatelstvím Atlantis pod názvem Unesený Západ, obsahuje dva eseje Milana Kundery. První z nich, nazvaný v knize Nesamozřejmost národa, je záznamem vstupního projevu Milana Kundery na sjezdu spisovatelů v roce 1967. Upozornil v něm na ohroženost kultury a vyzval k návratu k evropským hodnotám, protože překračování národních kultur považoval za výrazný rys českého bytí v dějinách. Druhý text, francouzsky psaný esej Unesený Západ aneb Tragédie střední Evropy (přeložený do češtiny Annou Kareninovou), byl poprvé otištěn v roce 1983 v časopise Le Débat. Je apelem k ochraně evropské duchovní identity, vzpomínkou na rok 1956 a vpád ruských tanků do Maďarska. Tuto událost považuje za tragédii střední Evropy a též západu, tehdy do sebe zahleděného. V konfrontaci se současným celosvětovým děním je řada myšlenek Milana Kundery téměř vizionářská. V interpretaci Radúze Máchy se text stává výrazným a silným, velmi aktuálním sdělením.
Unesený Západ
Audiokniha Unesený Západ, kterou napsal Milan Kundera. Dva eseje celosvětově uznávaného spisovatele o významu a síle kultury Zvuková verze knihy, vydané nakladatelstvím Atlantis pod názvem Unesený Západ, obsahuje dva eseje Milana Kundery. První z nich, nazvaný v knize Nesamozřejmost národa, je záznamem vstupního projevu Milana Kundery na sjezdu spisovatelů v roce 1967.
Na stiahnutie
9,96 €
dostupné aj ako:
Totožnosť
Jean-Marc zanechal štúdium medicíny a zmysel svojho života vidí vo vzťahu s Chantal, staršou a skúsenejšou ženou. Snaží sa zahnať jej obavy zo starnutia a aby jej dokázal, že je stále príťažlivá, posiela jej anonymné listy s vyznaniami.
Chce jej dokázať, že je stále príťažlivá. Táto nevinná stratégia však bude mať neočakávané následky. Typicky „kunderovská“ zápletka je postavená na spochybnení lásky a dôvery, ktoré sú vo svete neistoty pre partnerov istotou.
Čo sa však stane, ak sa rovnováha poruší? Prečo je naša jedinečnosť vo vzťahoch taká podstatná? Ako ju zachovať v dobe, kedy na nás zo všetkých strán útočia nerealistické predstavy o kráse, láske a erotike?
Román Totožnosť ponúka zamyslenie o našom mieste na Zemi, poznaní samého seba, o smrteľnosti, vernosti, o láske. O starnutí každého z nás, ale aj o starnutí modernej európskej kultúry ako celku.
A lét elviselhetetlen könnyűsége
Tomás, a jó nevű sebész nagy szoknyabolond, igazi nőfaló, aki úgy váltogatja szeretőit, mint más a fehérneműjét. Ám egy szép napon beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, és feleségül veszi. A Don Juan-i, gazdag és mozgalmas szexuális életéről azonban nem hajlandó lemondani, nagy fájdalmat okozva ezzel az egyetlen valóban szeretett lénynek. Mindehhez háttérül az 1968-as prágai tavasz eseményei, majd drámája, az orosz invázió, az első napok euforikus gyűlölete és a normalizáció éveinek megaláztatásai szolgálnak.
Miféle sors, milyen jövő várhat a szerelmi sokszög szereplőire? Megoldás-e az emigráció, amikor minden súlytalanná válik, és feledésbe merül? Vagy éppen ez a szabadulás, a könnyűség lenne a lét legsúlyosabb drámája?
A lét elviselhetetlen könnyűsége 1982-ben született, a világhírű Milan Kundera talán leghíresebb, filozófiai-történelmi-politikai eszmefuttatásokkal tarkított, ma sem halványuló népszerűségű regénye, amelyből Daniel Day-Lewis főszereplésével amerikai film is készült.
