Zsigmond Móricz strana 14 z 15

A Pipacsok a tengeren az első szerelem regénye. Eredetileg folytatásokban jelent meg az Újság című lapban Móricz pályájának legelején, kötetként csak harminc évvel később, 1938-ban látott napvilágot. A történet az író szülőföldjen, a Tiszaháton játszódik. Gabi úrfi, a galambosi tiszteletes kiskamasz unokája beleszeret a szép parasztlánykába, Zsuzsikába. Arról ábrándozik, hogy egyszer valami nagy tettel felhívhatja magara a kislány figyelmét. Az alkalom nem késik sokáig: félelmetes erővel kiont a tavaszonként veszedelmesen áradó Tisza, és többek közt Zsuzsika élete is veszélybe kerül.

8 oldalas színes lapozó, Móricz Zsigmond verses meséjével.

Karácsony másnapján, István vértanú ünnepén nagy névnapi vigasságra készülnek egy grófi uradalom jószágigazgatójának a házában. Odavárják dr. Pogány Imrét is, a dzsentri-összeköttetéseket kereső, gazdag zsidó földbirtokost, aki lánykérőbe jön: a gazd a szép Annuska lányát szemelte ki magának. Mindenki jókedvű, Annuska házassága a család anyagi biztonsága szempontjából is szerencsésnek ígérkezik. Mint derült égből a villámcsapás, érkezik a hír, hogy a gróf elbocsátotta a jószágigazgatót, egy hét múlva el kell mennie valamilyen jelentéktelen állásba. A birtokot ugyanis bérbe adta egy bécsi borkereskedőnek, mintagazdaságot akar megvalósíttatni. A vacsorát már nem mondhatják le, úgy viselkednek, mintha mi sem történt volna. A hír persze futótűz ként terjed a vendégek között, hiszen a jószágigazgató elbocsátása miatt az egész asztaltársaság - kisbirtokosok, gazdatisztek, a falusi orvos, csupa középosztálybeli figura - sorsa megpecsételődik. Ennek a regénynek a hőse nem is egy személy, hanem egy társadalmi osztály, a vidéki dzsentri. Az ő mentalitásának, erkölcsének, szokásainak és szociális helyzetének kimerítő ábrázolását kapjuk. A cselekmény az asztalnál ülők társalgásából kerekedik ki, érezhetően nő, gyűlik a feszültség, de mindenki jó képet vág az óhatatlanul bekövetkező katasztrófához, esznek, isznak, táncolnak, mulatnak kivilágos kivirradtig, mert ez az igazi magyar tempó, és a vendéglátás törvénye szent. "Még szól a muzsika, még bor van az asztálon, nem vagyok máriás huncut, hogy ne mulassak, míg mindenki mulát. Majd holnap meglátjuk Elég lesz, ha holnap reggel jön a kátzenjámmer, minek játsszam meg ma a fejfájást, mikor még nem fáj a fejem, csak tudom, hogy holnap úgy fog fájni, mintha fejszével hasogatnák." A kivét eles regénytechnikai bravúrral megírt mű Móricz-sorozatunk kilencedik darabja. Előző kötetek: Rokonok, Légy jó mindhalálig, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Úri muri, Kerek Ferkó, Pillangó, Sárarany Az Isten háta mögött .

Móricz Zsigmond életbölcsességeit, filozofikus vallomásait tartalmazza a kötet

A Sárarany cselekménye Kiskarán, egy kicsi alföldi faluban játszódik. A karaiak élete évszázadok óta változatlanul pereg: tavasztól őszig látástól vakulásig dolgoznak a földeken, télen pedig a külvilágtól elzártan, begubózva, fásultan morzsolgatják n apjaikat. "Nem zúgolódnak, nem ijedeznek, nem sápítoznak", elfogadják, ami jön. Ezt az egyhangúságot forgatja fel a szép Turi Dani a különleges egyéniségével, szilaj természetével, nagyra törő vágyaival. Ő mer más lenni, mint a többiek. A faluban a h ázas embernek szerelem nélküli élet jut, ő nős ember létére is szabadon szeret. Dani a házassága révén a nincstelenségből vagyonos gazdává küzdötte föl magát, de még többet akar. Szűk neki a kiskarai határ, kevés a falu asszonya. Úrinőre veti a szemé t és grófi földre vágyik... Móricz-sorozatunknak a Sárarany a hetedik kötete. Szóló regény. Előző címeink: Rokonok, Légy jó mindhalálig, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Úri muri, Pillangó Kerek Ferkó.

Móricz Zsigmond kedves, kisgyerekeknek írt verses meséi a magyar gyermekirodalom legnépszerűbb, legjátékosabb kincsei közé tartoznak. Ez a kedves versikéje - melyen generációk nőttek fel - Mehemedről, a törökről és a tehenekről szól. Sok pompás rím, játékos szóösszecsengés, variált refrén jellemzi. Könnyen megjegyezhető, ismételt olvasásra könyv nélküli mondogatásra ösztönzi a gyerekeket. A kötetet ötletes és vidám hangulatot árasztó színes rajzok illusztrálják.

Szakhmáry Zoltán, a tehetséges fiatal földbirtokos több száz hold földön gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott földművelői módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy közben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ő dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a nők, és ő is odavan a szerelemért, de afféle "egyasszonyos ember", mondta róla maga Móricz. Olyan ember , akinek egyszerre csak egy nő fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeretőjéért fog megveszekedni, élni és halni.

"Volt egy farkas, szörnyű éhes, szörnyű éhes, szörnyű mérges. Elindult vadászni, bár alig bírt mászni, olyan éhes volt szegény bús legény. Megy, mendegél, meg-megáll, lúdcsapatra rátalál.

A boldog ember 1932-től a Pesti Napló hasábjain jelent meg folytatásokban, végső alakját 1935-re nyerte el, ekkor adták ki könyv alakban. "Ez a könyv nem regény, ez valóság. Egy magyar fölműves életén keresztül a magyar falu képe: nehéz sorsa, apró örömei, nagy nyomorúságai. Az író csak tolmácsa annak a kis világnak, amely önmaga szólal meg a nagy világ előtt: csöndesen, egyszerűen, de rejtett erők viharával csöndje mögött." - fogalmazta meg Móricz az első kiadáshoz a regény lényegét.

Móricz Zsigmond 1941-ben jelentette meg az Árvácskát, művészetének e vasszerűen kikezdhetetlen, tömör remekét. A regény a magyar elbeszélő-irodalom egyik csúcsteljesítménye, nyelvünkön kevés hozzá mérhetőt írtak. Kötelező olvasmány diákoknak, s ajánl ott minden magyarnak, akit érdekel az anyanyelvén írt csodálatos vallomás az emberi sorsról, a jóságról, a kegyetlenségről, a bűnről és a büntetésről. Többet fog tudni életről, emberről, önmagáról, aki elolvassa.

Móricz Zsigmond 1941-ben jelentette meg az Árvácskát, művészetének e vasszerűen kikezdhetetlen, tömör remekét. A regény a magyar elbeszélő-irodalom egyik csúcsteljesítménye, nyelvünkön kevés hozzá mérhetőt írtak. Kötelező olvasmány diákoknak, s ajánl ott minden magyarnak, akit érdekel az anyanyelvén írt csodálatos vallomás az emberi sorsról, a jóságról, a kegyetlenségről, a bűnről és a büntetésről. Többet fog tudni életről, emberről, önmagáról, aki elolvassa.

A kötetben található humoros, verses mesék - melyek közül nem egy kellemes emlékeket ébreszt a szülőkben is - óvodás korúaknak szólnak, és a gyermekek nyelvi memóriáját is fejlesztik. Az aranyos meséket Keresztes Dóra illusztrációi kísérik.

A regény a milleniumi időkben játszódik.

A Rokonok életteljesen megjelenített emberi végzetdráma, amelyben - Schöpflin Aladár szerint - egyfelől "minden alak egy-egy darabkája a magyar világnak, valamennyi együtt pedig pontosan felismerhető szimbóluma középosztályunk egyik legerősebb összetartó kapcsának", hogy szegről-végről mindenki atyafiságos viszonyban áll mindenkivel, másfelől pedig ez a regény is Móricz ős-élményétől kapja sugárzását: "a különböző társadalmi osztályú és jellemű emberek házassági együttélésétől". Móriczban kialakult az a meggyőződés, hogy "a feleség mindig egy kicsit állatszelídítő, a férj pedig tökéletlenül domesztikált fenevad".

Móricz Zsigmond regénye a húszas-harmincas évek magyar valóságát ábrázolja, amikor a szegények nyomora és a gazdagok mindenre elszánt harácsolása sosem látott méreteket öltött. Móricz e művében leleplezi a korabeli visszaéléseket: a korrupciót, a személyi-családi összefonódásokat, a "törvényes" keretekkel leplezett csalásokat. Tragikomikus főhőse a későn érkezett tolvaj telhetetlenségével - de az igazság bajnokaként - próbálja lekörözni a nála "dörzsöltebbeket", ami az adott erőviszonyok közepette bukásával jár.