Zsigmond Móricz strana 12 z 15

Irodalmi szenzáció. Az ismeretlen Móricz. Lehet-e egy tollforgató művészről hiteles pályaképet festeni, ha csak részleteiben ismerjük életművét? Nyilvánvaló, hogy a száz százalékos szövegismeret csak megközelíthető ideál lehet, de minél teljesebb, annál hitelesebb az írói profil. Minden bizonnyal másképpen értékeljük alkotói indulását, ha ismerjük lappangó zsengéit - állapítja meg Urbán László irodalomtörténész, a kötet összeállítója. Novellák, karcolatok, publicisztikák, jelenetek, vallomások és nyilatkozatok: megannyi Móricz-arc, megannyi téma: sok-sok tucat hevenyészett, kiadatlan és kötetbe nem rendezett írás. Az időszak a századforduló monarchiájától a világháborún és a Tanácsköztársaságon keresztül a Bethlen-korszak végéig tart, térben a millenniumi Budapesttől Debrecenen át a tündérország Erdélyig, és vissza, az Alföld és Tisza vidékétől a fővárosi lokálokig, színpadokig. A filmről, színházról és irodalomról tett vallomásai, kritikáinak és közéleti tárcáinak egy része egészen a háborús időkig tartó időszakról vallanak, így kiváló képet adnak a Horthy-rendszer utolsó éveiről is. Móriczot gyakran érte a vidékiesség, az elavult tematikusság, az idejétmúlt konfliktusok felelevenítésének vádja: mintha nem is a 20. században élt volna. Az utóbbi időben fellelt írások tökéletesen rácáfolnak erre, minden írónk közt ő mondja a leglesújtóbb kritikát a magyar társadalomról, ő mutatja fel legvérzőbb sebeinket, mégpedig azokon a társadalmi rétegeken, melyeket eddig az egészség, az érintetlen épség illúzióival vettünk körül. Tökéletesen aktuális akkor is, amikor felméri a haladás, a modernizálódás okozta veszteségeket: eltűnt a népviselet, az autentikus népművészet, a népzene, a népszokás, haldoklik a magyar konyha. Móricz művészete bizonyítja, hogy felnövekedett az európai témákhoz, így például hallatlan érzékenységgel ábrázolja az új nagyvárosi "nőtípust", a mondén, tőzsdéző és morális értékeit pénzre váltó, minden idealizmustól mentes, "felszabadult" nőt. "Nem akkor vagyok magyar író, a magyarság írója, ha vissza akarom kergetni őket az elhagyott útra, cifra szűrbe és a jobbágyságba ?, hanem akkor, ha megértem, hogy ma mit akar, és segítségére akarok lenni ebben a magára vállalt új életben. A magyarok, úgy látszik, teljesen ki akarnak költözni Ázsiából ? de akkor segítsünk nekik, hogy európai ember lehessen belőlük. Nem múzeumi magyarságot kell megőrizni ebben az életben, hanem élő magyarságot, amelyik méltó tagja legyen a világ kultúrájának."

A Kossuth Kiadó új, tizenhat kötetes sorozata egymás társaságában kínál világirodalmi nagyságokat és magyar klasszikusokat, olvasmányokat a diákoknak, az újraolvasó felnőtteknek, az egykori élményeket fölidéző ínyenceknek. Párban Petőfi és Csáth Géza, Krúdy Gyula és Rejtő Jenő, Arany János és Thomas Mann, Moliére és Karinthy... Regények, novellák,...

"Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az "újraolvasó" tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert ? inkább csak emlegetett ? munkák élményteli befogadására. "A nótás, dínom-dánomos magyar tönkremenés példázata kíván lenni" - írta Móricz egy ajánlóban arról a regényéről, amelyet az Úri murival párban a legvadabb, leglázasabb dzsentri-ábrázolásként emlegettünk minduntalan. Pedig a Kivilágos kivirradtig (1924) egyfajta írói szintézis: a mindenkori pótcselekvések, az emberi és animális lét átjárásai, az értelmes emberi élet fenyegetettsége, s persze az elfojtott, eltorzuló érzékiség, a házasság intézményének válsága mind-mind időtlen témái Móricznak. Móricz radikális modernsége mutatkozik meg a regény lapjain, mint ahogy bátor kísérletezőnek bizonyul a Forró mezőkben is: az ún. elitművészet ötvözése ez a regény az ún. kommersz műfajokkal, azaz a társadalmi analízisé a krimivel. A Forró mezők (1929) tulajdonképpen detektívregény, egy megtörtént és földerítetlenül maradt gyilkosság nyomán bravúros poénnal záruló fikció - az ismert Móricz-i, vidéki televényben. Itt már a Rózsa Sándor- kötetek felé tájékozódó íróval találkozunk, aki utat keres megfogyatkozó közönségéhez, nem akármilyen színvonalon." (a Kiadó)

"Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az "újraolvasó" tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert ? inkább csak emlegetett ? munkák élményteli befogadására.# Móricz szívszorító regénye, az Árvácska a legkiszolgáltatottabb lelkek életéről, az anyagi, lelki és szexuális nyomorúságról mesél. A regény "modelljének", Csibének a rövidebb történeteit pedig - mai kifejezéssel - megható és mulatságos túlélő show-ként olvashatjuk." (a Kiadó)

"Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az "újraolvasó" tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert - inkább csak emlegetett - munkák élményteli befogadására." (a Kiadó) A Légy jó mindhaláligot a legjobb gyermekregényként szokták méltatni, hiszen a kollégiumi nevelésről, a századforduló Debrecenének tanárairól és diákjairól szól. Nem különc kamaszokról, hanem egy jó érzésű, jeles rendű diák megpróbáltatásairól. Nyilas Misi merő tisztaság, becsület és tehetség. A mélységből jön, érzékeny lélekkel, a szülői ház emlékével. Azt hiszi, a felnőttek jók és tiszták. Ez a nagy tévedése, mert hazugok és rosszak, világuknak még az alapja is hazug. A regényben mégis Nyilas Misi lesz a győztes, megtalálja a jóság igéjét, az emberiség tanítója akar lenni.

"Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az "újraolvasó" tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert ? inkább csak emlegetett ? munkák élményteli befogadására. A két regény (kisregény) az 1910-es évek elején, lényegében Az Isten háta mögött írásával azonos időszakban született, s Móriczot mindháromban az élethossziglan kitartó, kínzó téma, a házasságba zárt emberpárok válsága foglalkoztatja. Az írónak tán ezek a művei estek leginkább áldozatául az ideologikus megközelítésnek, az "osztályharcos" Móricz beskatulyázásának, holott a kiváló magyar pszichológiai regények sorába tartoznak - leginkább Németh László Iszonyának előképeiként olvashatók. A Móriczcal nem különösebben rokonszenvező két pályatárs, Kosztolányi a húszas évekből, Füst Milán már a negyvenes évekből visszatekintve nevezi tökéletes remekműnek A galamb papnét. A református papi családokban játszódó kisregények egyszerre jelenítik meg hivatás és ösztönélet, hűség és meddő vágy, ábránd és valóság drámáit, illetve a végletekig zárt, bezárt magyar élet elemi feszültségeit." (a Kiadó)

"Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az "újraolvasó" tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert ? inkább csak emlegetett ? munkák élményteli befogadására. 1928-as regényében Móricz különös módon a millenniumi időkbe helyezi vissza a cselekményt, így főhőse, Szakhmáry Zoltán mintha egy ősidők óta mozdulatlan tájba csöppent volna a maga újító törekvéseivel és vágyaival. De megfordítva is igaz: mintha mindaz, amire kortársként ismerhet az olvasó, valahogy a múlt ködében lebeg. Törekvés és vágy: a Móricz-konfliktusok kettős képlete ebben a műben is munkál, hiszen a változtatni akaró "közember" a megromlott házasságán is túl akar lépni, kedvesével kezdene új életet. Mindkét akarat szégyenteli kudarcra van ítélve, Szakhmáry Zoltánnak "kiútként" csak az öngyilkosság marad. Az Úri muri dilemmái időtlenek, az olvasót egy mai dzsentrivilág fojtogató légköre veszi körül." (a Kiadó)

- Nyilas! Misi felugrott, és halálsápadt lett. - Fordítsd le latinra ezt a mondatot: Az is... tolvaj... aki... az emberek... bizalmát... meglopja... Na, hogy fordítod? Hamar, hamar - s ceruzájával a taktust ütötte. - Hogy van az, hogy tolvaj? A Helikon zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak.

Elmehet-e a mese vakációra, és hogy néz ki a Mesetündér? Hol van a Boldogság szigete, és mitől lesz nehéz egy kétgarasos? Mi történik akkor, ha egy király puliszkát szeretne reggelizni, vagy ha egy királyfi halhatatlanságra vágyik? Móricz Zsigmond jellegzetes, játékos és ízes stílusával tolmácsolja a mulatságos, bölcs vagy éppen historizáló meséket, melyek amellett, hogy a fenti kérdésekre is felelnek, életkortól függetlenül minden olvasónak maradandó élményt, garantált kikapcsolódást nyújtanak. Móricz a mesék szókincsét, fordulatait és humorát a magyar népnyelvből meríti. Gyermekírásainak egyik fontos jellemzője, hogy nem a felnőtt, gyakran erőltetett mesterkéltségével fordul a kicsik felé, hanem a gyermek világát a maga természetes valóságában ragadja meg. A gyermek és a könyv kapcsolatáról így vall: "Nem az a cél, hogy a gyermek könyvtára minél gazdagabb legyen, hanem az, hogy csak jó könyvek legyenek jelen a gyermek körül." Gyermekeknek szánt írásai - így az itt közölt meséi is - kiválóan alkalmasak e nemes cél megvalósítására: egy jó könyvvel, méltó módon gazdagíthatják a kisgyermekek könyvtárát.

"Egyszer, az első világháború vége felé, bejött a kávéházba, ahova jártam. Sápadt volt, feldúlt az arca. Leült az asztalomhoz, sokáig nem szólt, nézett komoran, nyugtalanul maga elé. Egy darabig én se szóltam, ismertem, hogy valamit mondani akar, de tudtam, hogy jobb nem megkérdezni. Csak kis idő múlva kérdeztem: - Mi az, Zsiga, valami baj van? - Barátom, borzasztó dolog..., gyermeket öltem, kettőt. Akkor délután fejezte be a szegény embereket..." (Schöpflin Aladár Móricz Zsigmondról) Az 1941-ben megjelent Árvácska Móricz Zsigmond legvakmerőbb könyve, amelyben az író mindennemű tabukat sértve érzékelteti egy emberi lény védtelenségét. Nem egyetlen szerencsétlen kislány sorsa jelenik meg előttünk - noha modellje jól ismert, Móricz nevelt lánya, egyben kései szerelme, Csibe -, hanem a közöny és gonoszság, amelyet a szegény és lebutított világ termel ki magából. Izzó közelképek, szinte égetik az olvasó tekintetét.

8 oldalas színes lapozó, Móricz Zsigmond klasszikus versével. "Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed, milyenek a tehenek." A sorozatban megjelent: A török és a tehenek Iciri-piciri Disznók az esőben Többet ésszel, mint erővel A(z) A török és a tehenek (Könyv

Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig hordozza magában, míg végül rá kell jönnie: "Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!" Móricz Zsigmond társadalomkritikájával ugyan elsősorban a felnőtteket akarta megszólítani, pontos gyerekkarakterei és az egész könyvből áradó humanizmus miatt azonban máig az egyik legfontosabb magyar ifjúsági regényként olvassuk és szeretjük Misi történetét.

A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. Irodalmunk klasszikusai elérhető áron - családi könyvespolcra vagy útitársnak. Szenvedélyes kapcsolata és nyugvópontra soha nem jutható házassága az ünnepelt színésznővel, Simonyi Máriával Móricz Zsigmondot kényes kérdéseinek legnyíltabb megvallására késztette. A Míg új a szerelem (1938) a test, a szexus hatalmáról, férfi és nő kényszerű szerepeiről, magánélet és alkotómunka szövevényeiről mesél.

A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. Irodalmunk klasszikusai elérhető áron családi könyvespolcra vagy útitársnak. Mondhatnánk, klasszikus művek ám ez a jelző díszes vitrinbe való könyveket, nem eleven, ma is izzó olvasmányélményeket sejtetne. Márpedig válogatásunk ilyen élményeket kínál: tizennégy szerző huszonhat regényben a múltunkról úgy mesél, mint előéletünk konfliktusairól, országos vagy magánemberi tragédiáiról és gyönyörűségeiről, keserves és mulatságos pillanatairól. Képzeletük, művészetük az egekbe emel, megfigyeléseik a földön tartanak. Köteteik zsebbe, táskába, hátizsákba való útitársak, amíg csak magyarul gondolkodunk, szenvedünk és szeretünk.

Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig hordozza magában, míg végül rá kell jönnie: „Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!” Móricz Zsigmond társadalomkritikájával ugyan elsősorban a felnőtteket akarta megszólítani, pontos gyerekkarakterei és az egész könyvből áradó humanizmus miatt azonban máig az egyik legfontosabb magyar ifjúsági regényként olvassuk és szeretjük Misi történetét.

Ismerkedj Móricz Zsigmond műveivel. Ez a könyv segítségedre lesz, hogy minél szebb történeteket olvashass tőle.