Katalin Sóvágó

A véres és gyönyörű huszadik század története úgy, ahogy azt csak Ken Follett tudja elmesélni. A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta, orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül. Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára, Amerikában él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorol ki a Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik. A titánok bukása - Ken Follett többi regényéhez hasonlóan - izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe. Ken Follett legújabb nagyszabású regénytrilógiájának címe: Évszázad. A három kötetben az író arra vállalkozik, hogy elmesélje a 20. század európai és amerikai történetét öt család életén keresztül, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik. Az 1. kötet, A titánok bukása a 20. század első éveitől az első világháború végéig, a Párizs környéki békekötésekig terjedő időszakban játszódik. A 2. kötet, A megfagyott világ a két világháború közti időszakról és a második világháborúról szól, szereplői az 1. kötet hőseinek gyermekei. A 3. kötet pedig a következő generáció életét mondja el a hidegháború időszakában.

Conn Iggulden az Athén kapuinak folytatásában egy izgalmas kalandra viszi el az olvasót, ahol Themisztoklész mindent kockára tesz – becsületét, barátságait, sőt még az életét is –, hogy megvédje hazáját. A szalamiszi csatában Xerxész perzsa király Athén füstölgő romjai fölött áll, mögötte hatalmas hadsereggel. Azért jött, hogy végleg elpusztítsa mindazt, amit a város képvisel, és könyörtelenül néz szembe a kisebbségben lévő görögökkel. Themisztoklész Athén arkhónjaként áll vele szemben: a város hatalma az ő kezében összpontosul. Ám nem nemesember, és sokan gyanakvással tekintenek rá szerény származása miatt. De azok, akik ellene vannak, két dolgot nem vitathatnak: hadvezetői erényeit és a rémisztő perzsa sereget, amely feléjük tart. Ezért Themisztoklésznak harcolnia kell. Ahhoz, hogy túlélje a politikai játszmákat és nevet szerezzen magának, újra és újra bizonyítania kell a csatatéren. Mivel a szárazföldön erővel nem tudja visszaszorítani a perzsákat, ezért a tengeren, ravaszsággal próbálja meg azt. Három hosszú napon át bontakozik ki az ókori világ legnagyobb tengeri csatája, egy véres háború Athén demokráciája és Perzsia zsarnoksága között. Kevesebb mint egy évvel később a perzsák visszatérnek, hogy a plataiai csatában újra leigázzák a görögöket. Mindkét oldalon tízezernyi katona készül a háborúra. A spártaiak számára Plataiai lehetőség arra, hogy megbosszulják a thermopülai vereséget. Az athéniak számára, akiket minden oldalról fenyegetnek, a demokrácia fennmaradása forog kockán. És Themisztoklész, a szalamiszi hős, újra mindent kockára tesz...

Mint minden nyáron, a Fox család most is az Appalache-hegység kanyargós útjai felé veszi az irányt, hogy a gyerekek megkezdhessék kéthetes nyaralásukat nagymamájuknál. Itt a tizenkét éves Thea és tízéves öccse, Rem szabadon szaladgálhat és belélegezheti a fenyőfák, a friss kenyér és a nagyi kézműves gyertyáinak illatát. Nem sokkal később egy viharos éjszakán Thea és nagyanyja, Lucy is ugyanabból a borzalmas rémálomból ébred, és bár ők ketten soha nem beszéltek a különleges képességről, amivel mindketten rendelkeznek, azonnal tudják, hogy valami szörnyűség történt. Ezután a gyerekek a nagyihoz költöznek Kentuckyba, és a családi tragédia ellenére próbálnak hétköznapi életet élni. Idővel Thea barátokat szerez, karriert épít és szerelemre talál, de képessége, amivel belelát mások elméjébe, továbbra is ott lappang benne, és maga előtt látja a bűnöző gondolatait és tetteit, aki egyetlen este alatt véget vetett a gyermekkorának. Különös párbaj veszi kezdetét köztük, ami sokkal inkább játszódik gondolatban, mint fizikai síkon, és ami arra kényszeríti őket, hogy végül a valóságban is szembenézzenek egymással… A New York Times első számú bestsellerszerzőjének új regénye tragédiáról és traumáról, szerelemről és családról mesél, valamint a gonoszról, ami az odavezető úton leselkedik.

Stuart Mária és Tudor Erzsébet vetélkedik a trónért. Az angol katolikus arisztokrácia Mária oldalán áll, Erzsébetet, aki sokkal türelmesebb vallási kérdésekben, az anglikán egyházhoz csatlakozó protestánsok és puritánok támogatják. Erzsébet ellen uralkodása alatt számtalan merényletet kíséreltek meg - gyakran Stuart Mária támogatásával - a katolikusok, akik mellett jelentős külföldi erők is álltak. Erzsébet okos és tehetséges kémfőnöke a kingsbridge-i kereskedőcsaládból származó Ned Willard, aki a 16. század egyik legnagyobb besúgóhálózatát építi ki, és sikeresen hiúsítja meg az Erzsébet királynő ellen tervezett merényleteket. Ned Willard életének nagy szerelme a katolikus Margery Fitzgerald, akivel együtt nőtt fel Kingsbridge-ben. A lány testvére, a ravasz, okos és elszánt Rollo Fitzgerald több évtizeden keresztül sikeresen csempészi be Jean Langlais álnéven Franciaországból a képzett merénylőket. Ned Willard csak több évtized után, egy véletlen folytán jön rá, hogy tulajdonképpen sógora irányította az összes merényletet. A 16. századi Európában dúl a vallási küzdelem, Spanyolországban és a Németalföldön az inkvizició tűzzel, vassal írtja a Svájcból terjedő protestáns hitet, Párizsban a Guise hercegek a Szent Bertalan-éjen számolnak le a kálvinistákkal. Az egykor pompázatos kingsbridge-i katedrálisban viszont fehérre meszelték a falakat, és fehér galléros sötét szürke ruhában tartják istentiszteleteiket a szintén vakbuzgó puritánok. A trilógia előző részeihez hasonlóan az izgalmas, pergő cselekményen keresztül megelevenedik a 16. századi Anglia élete, de Ken Follett kitágítja a színteret: izgalmas történetek játszódnak Spanyolországban, Franciaországban és a Németalföldön is.

Tíz évvel ezelőtt Harold Fry egy hatszáz mérföldes sétára indult, hogy megmentse egy barátját. De a történet itt még nem ért véget. Most a feleségének, Maureennak kell elindulnia a saját zarándoklatára. Csak ő fejezheti be az utat, amit a férje kezdett meg. Maureen és Harold élete elcsendesedett, de amikor kapnak egy északról érkező váratlan üzenetet, az megzavarja nyugalmukat. Maureen ráébred, hogy ezúttal rá vár egy sorsfordító út. De ő nem olyan, mint a jókedélyű, barátságos férje. Néha túl erélyes, majd sebezhető, és nehezen találja meg a közös hangot az emberekkel, ráadásul egyre ismeretlenebb vidékeken jár. Maureennek fogalma sincs, mit fog az út végén találni. Csak azt tudja, hogy oda kell érnie. Maureen érzelmekkel teli története bemutatja a szeretetet, a veszteséget, és azt is, hogyan lehet feldolgozni a múltat, hogy a jelenünk jobbá válhasson.

Howard Phillips Lovecraft (1890-1937) a nagy elődök (elsősorban Edgar Allen Poe és Ambrose Bierce) nyomdokain haladva összetéveszthetetlen stílust, hovatovább mítoszt teremtett - a "kozmikus rettenet" irodalmát, melyben az emberi élet iránt totálisan közömbös természetfeletti erők felbukkanása egész modern civilizációnk-történelmünk létjogosultságát kérdőjelezi meg. Lovecraft életműve az egyedülálló rémtörténetek kimeríthetetlen bőségszaruja: számottevő hatással volt napjaink legnépszerűbb fantasy-horror szerzőire (Clive Barkertől Neil Gaimanen át egészen Stephen Kingig), világszerte kultikus rajongással övezett műveit évről évre filmek, képregények, valamint video- és társasjátékok légiója dolgozza fel. Válogatásunk Lovecraft tizenegy rövidebb-hosszabb elbeszélését idézi meg; az angolszász horrorirodalom mára megkerülhetetlen klasszikusainak számító történeteket, valamint a szerző néhány kevésbé ismert, ám nem kevésbé vérfagyasztó és elgondolkodtató írását.

Mi lenne, ha megtudnád, hogy a családod nem is a tiéd? Mire lennél képes a védelmükben? Izgalmas új lélektani thriller A lány a múltból szerzőjétől… Egy reggel Pete Riley kinyitja az ajtót, és beengedi rajta minden szülő rémálmát, mert a küszöbön a vadidegen Miles Lambert áll, aki azt a letaglózó hírt hozza, hogy Theo, Pete fia, valójában nem az ő fia, hanem Lambertéké, akit a születésekor cseréltek el egy létszámhiánnyal küszködő kórházban, míg Rileyék fiát Miles és a felesége, Lucy vitték haza. Ezzel Pete, az élettársa, Maddie, és a két éve nevelt kisfiú élete örökre megváltozik. A sokk elől a két család a kölcsönös jóakaratban keresne vigaszt, buzgón próbálják összeegyeztetni nagyon eltérő életstílusukat, azt remélve, hátha lehet belőlük rendhagyó modern família. De mivel perelni akarják a kórházat, a hivatal vizsgálódni kezd, és több aggasztó mozzanat is kiderül arról az éjszakáról, amikor az újszülötteket elcserélték. Ezek után megbízhat Pete és Maddie a másik félben? Vagy akár egymásban? Miféle titkokat rejteget Lamberték méregdrága ajtaja? Az idegek a végsőkig feszülnek, Pete és Maddie most tudják meg egymásról: semmitől sem riadnak vissza a családjuk védelmében. A tisztességes játéknak vége.

Az Egy új korszak hajnala Ken Follett legsikeresebb regényének, A katedrálisnak az előzménye, azt az időszakot képzeli el, amikor egy félreeső hely elkezdett hatalmas kulturális központtá növekedni. A regény négy főszereplőjének életén keresztül megismerjük az 1000 körüli Anglia kegyetlen és vad társadalmát, ahol a király megpróbál érvényt szerezni a jognak és a törvényességnek: Edgar, a fiatal hajóács jövőjét szerelmével, egy férjes asszonnyal képzeli el, a vikingek váratlan támadása azonban mindent megváltoztat; Ragna normandiai hercegnő húszévesen halálosan beleszeret az udvarukba látogató, a negyvenes éveiben járó angolszász előkelőbe, Wilwulfba, feleségül megy hozzá, és követi egy ismeretlen világba, Angliába; a gátlástalan, álszent és hatalomvágyó Wynstan püspök minden eszközt megragad, hogy növelje hatalmát és befolyását, de szembekerül az idealista Aldred szerzetessel, aki nem hagyja, hogy földi hatalmak befolyásolják szent küldetését. Follett ebben a regényében is - akárcsak a sorozat többi kötetében - izgalmas, fordulatos, szenvedélyes érzelmekkel teli cselekménnyel vezeti végig olvasóit a zűrzavaros éveken.

Philip Roth Amerika-trilógiájának második kötetében a tőle megszokott lehengerlő stílusban meséli el a zsidó származású rádiószínész Ira Ringold felemelkedésének és bukásának megrendítő történetét. Ira kitalált alak, a nép egyszerű fia, a nagy amerikai vagány, kétkezi munkásként kezdi az életét, majd rádiós színészként fut be, és feleségül veszi a hollywoodi némafilmek tömegek által körberajongott sztárját, Eve Frame-et. Az álompár viharos magánéletét azonban teljesen felforgatja, hogy a férfi - mert épp a komor McCarthy-korszakban vagyunk - a kommunistaellenes boszorkányüldözés célkeresztjébe kerül. Roth zseniálisan felépített regényében hitelesen és lenyűgözően mutatja be a kommunista ideológia baljós vonzerejét éppúgy, mint azt, hogyan fertőzte meg a második világháború utáni évek kommunistaellenes paranoiája az amerikai értelmiség mindennapjait. A regény egyúttal olyan házassági dráma, amely bár sok szálon az adott korhoz kapcsolódik, de megrendítő lélektani mélységgel meséli el két olyan ember történetét, akiknek a nagy egymásra találásában és tragikus szakításában is van valami sorsszerű. Külsőre egy tiszta, esetlen, lapátkezű óriás, aki gyári munkás volt, rakodó volt, most pedig színész. Igencsak vonzók ám ezek a fickók. Nehéz elhinni, hogy egy ennyire érdes valaki gyöngéd is lehet. Gyöngéd érdesség, egy nagy, darabos pasas jósága és a többi, amit Eve ellenállhatatlannak talál.

Minden egy átlagos őszi reggelen kezdődik, amikor Kelly Medinát felhívja a fia gyermekorvosa, hogy megerősítse a közelgő "well-baby" találkozót. Ez kegyetlen tévedés: a fia egy évvel ezelőtt elment főiskolára, és Kelly még sosem érezte magát ennyire egyedül. A recepciós gyorsan elnézést kér, mert van egy másik Kelly Medina nevű anya is a városban, és biztos elcserélte a számukat. Kelly napokig nem tud nem gondolni a nőre, akinek a neve megegyezik az övével. Ugyanabban a városban él. Van egy fia, akit még mindig a karjában tarthat, és az egész élete előtte áll. Nem bírja megállni, hogy ne keresse őt. A boltban, az edzőteremben, a közösségi médiában. Amikor Kelly véletlenül összefut az egyedülálló anyával a gyermekorvosi rendelő előtt, kíváncsiságát tettek követik.

Christopher Andersen újságíró már Diana, walesi hercegné halála óta figyelemmel kíséri Vilmos és Harry herceg életének alakulását. Több könyvet írt a témában, köztük néhány magyarul is megjelent. Ebben a könyvében utánajárt mindennek: mi történt a két fiúval, mióta felnőttek lettek, megnősültek – mindketten erős karakterű nőket vettek feleségül –, és gyerekeik születtek. Megmutatja, Erzsébet királynő hogyan próbált manőverezni a színfalak mögött, hogy kedvező képet alakítson ki a jövendő királyról, Vilmosról és a „Pótlékról”, Harryről. A nagy kérdés, hogyan tudja túlélni a Windsor-ház Harry és Meghan távozását a „Cégből”, amihez hasonló VIII. Edward óta nem történt a királyi családban. Megtudhatjuk, hogyan változott Vilmos és Harry viszonya egymással –, amely nagyon szoros, egymást támogató kapcsolattá fejlődött édesanyjuk halála után –, miután megnősültek, és milyen ádáz rivalizálás folyik a feleségek, a két sógornő között a népszerűségért.

Hátborzongató mese a barátság mérgező, sötét oldaláról. New York, 1924: szesztilalom van, a város tehát úszik a házilag pancsolt szeszekben. Az árva Rose Baker a Lower East Side egyik őrsén keresi a kenyerét, mint gyors- és gépírónő. Ő örökíti meg a lebukott gyilkosok és gengszterek vallomásait, és ha meg is botránkoztatja, amit hall, büszke rá, hogy szemrebbenés nélkül képes írásba foglalni a legvéresebb bűnöket. De aztán beáll dolgozni az őrsre az elbűvölő Odalie, és Rose-t egyre jobban a hatalmába keríti a másik lány varázsereje, ugyanúgy, mint feletteseit, a pedáns hadnagyot és az atyáskodó őrmestert. A két lány a rendőrségi munkás nappalok és az alvilági lebujok talmi csillogásában átmulatott éjszakák között ingázva egyre jobban összebarátkozik, és Rose rajongása az új kolléganőért hamarosan rögeszmévé torzul. De ki az igazi Odalie, és meddig hajlandó elmenni Rose azért, hogy ezt kiderítse?

Vidám sürgés-forgással kezdődik Louisa May Alcott lebilincselő meséje: esküvőre készül a család. Három év telt el a Kisasszonyok óta, felserdültek a March lányok, és nagy várakozásokkal tekintenek a jövőbe. Meg az új asszonyok gondtalan derűlátásával vág neki a házasságnak, de mikor rá kell jönnie, hogy a családi élet nem egy szakadatlan ünneplés, anyja szelíd, de határozott irányításával és kijózanító tapasztalatokkal felvértezve igyekszik elérni a családi és anyai boldogságot. Húga, Jo felölti a „tollnoki toalettet”, és ismét megostromolja az írói hivatás csúcsait, Amy, a kis „dáma”, a művészetnél is nagyobb értékekre bukkan rá külföldi utazásai közben. Csupán az alázatos kis Beth nem kívánkozik sehova a családi otthon falai közül, és bár az ő terhe a legnagyobb, végül ő is megtalálja a békét. Ez a meglepetésekkel teli, megható és mulatságos könyv méltó betetőzése a kedves „kisasszonyok” történetének.

Louisa May Alcott gyermekkorának emlékeiből merített, amikor megírta egyik legnépszerűbb regényét a négy March lányról, akik egy New-England-i kisvárosban élnek a polgárháború idején. Édesapjuk tábori lelkészként teljesít szolgálatot a fronton, miközben az ő „kisasszonyai” odahaza, édesanyjuk mellett veszik ki részüket a munkából. Meg, a legidősebb lány, a divat kedvelője, igazi hölgy szeretne lenni. A kissé fiús Jo leginkább olvasni szeret, az érzékeny és félénk Beth a muzsikához, a bájos kis Amy pedig a festészethez vonzódik. Miközben az apró dolgokban megbúvó boldogság fellelése, szeretet és szerelem hatja át mindennapjaikat, személyiségük folyamatosan érik. Otthoni kalandjaik, igyekezetük, amellyel a család jövedelmét próbálják növelni, barátságuk a szomszéd Laurence családdal és későbbi szerelmeik ma is lebilincselik üdeségükkel és fordulatos történetükkel az olvasót. Alcott regénye egy olyan világba visz el, ahol az ártatlanság, a báj, a tisztaság, a hűség és az önzetlenség olyan természetes, akár a szomjat oltó, hűs víz. Mindazoknak, akik mai, felgyorsult, elgépiesedett világunkban erre szomjaznak, valódi felüdülést fog jelenteni a könyv.

Ken Follett új regénye különleges, izgalmas thriller, amely napjainkban játszódik. Csád fővárosában, közel a Szaharához két magasan képzett titkos ügynök, egy amerikai és egy francia, élete kockáztatásával sikeresen működik közre az iszlám terroristák által üzemeltetett drog- és embercsempészeti hálózat felszámolásában. Egy gyönyörű csádi özvegyasszony nem lát más kiutat a reménytelen éhezésből és nyomorból, minthogy kisfiával az embercsempészek segítségével Európába jusson, és ott vállaljon munkát. A viszontagságos úton egy titokzatos férfi segíti és védelmezi, aki nem az, akinek mondja magát. Észak-Koreában a katonák puccsal próbálják megdönteni a diktatúrát. A hivatalos phenjani közlemény Dél-Koreát teszi felelőssé a történtekért. Az okos és ambiciózus, negyvenes éveiben járó kínai kémfőnök mindent elkövet azért, hogy Kína ne sodródjon Dél-Koreával és a szövetségi rendszereknek köszönhetően az Egyesült Államokkal is háborúba. Ám az öreg, keményvonalas kommunisták a fegyveres választ erőltetik, és a pekingi kormányban ők vannak többen. A Fehér Házban Pauline Green elnökasszony ügyes és óvatos politizálással, taktikus diplomáciai lépésekkel egyensúlyoz az amerikai pártok között, és próbálja megakadályozni a világ nagyhatalmainak segítségével, hogy Észak és Dél-Korea konfliktusa világméretűvé váljon. Ám az események egy idő után önjáróvá válnak, és, noha az államok többsége mindent megtesz a fegyveres harc kirobbanása ellen, a katonai szövetségek összetett hálójában vergődve a világ mégis belesodródik egy újabb háborúba. A regény nem más, mint hatalmas kiáltás, hogy ez SOHA ne történhessen meg.

Helen Fielding szenzációs regényének kacagtató humora mit sem kopott az elmúlt negyed évszázad alatt – ahogy szeretetteljes életvidámsága sem veszített fényéből. Az 1996-ban megjelent Bridget Jones naplója (ahogy a belőle készült nagy sikerű mozifilm is) mára a popkultúra szerves része lett, a szinglilét lehetőségeiről szóló legkülönfélébb eszmecserék kiindulási pontja. A több mint háromtucatnyi nyelvre lefordított, világszerte tízmilliós példányszámban elkelt naplóregényt a The Guardian a 20. század tíz legmeghatározóbb olvasmányai közé sorolta, s helyet kapott a BBC leginspiratívabb angol nyelvű regények százas listáján is – szerzőjét pedig a brit kultúra egyik legnagyobb hatású személyiségeként aposztrofálták. Az Év Könyve díjjal kitüntetett írónő a Büszkeség és balítélet 20. század végi szatirikus változatát alkotta meg a Londonban élő, karrierjének építésén és magánéletének rendbetételén fáradozó, a szüleivel és túlsúlyával reménytelen küzdelmet folytató, a romantikus kapcsolataiban pedig csetlő-botló, harmincas, egyedülálló nő naplójával – első szám első személyben beszámolva egy újévi fogadalom emberpróbáló teljesítésének minden mozzanatáról. Rendkívül tanulságos és szórakoztató módon.