Katalin Sóvágó

"Kései harmincas, gyermektelen nőnek lenni a legnehezebb időszak egy nő életében. Ez egy biológiai rendellenesség, amelyet bizonyosan megoldanak az elkövetkező években, de egyelőre csak tortúra, az óra egyre hangosabban ketyeg, a férfiak megérzik a pánikot, és ész nélkül menekülnek, a fogyó idő érzése - és még ha MOST találkoznék is valakivel, akkor sem lenne idő, hogy a kapcsolat kibontakozzék, és a dolgok természete szerint adódjék egy baba." Bridget Jones visszatért, és nem változott semmit. Nagyjából ugyanolyan, mint amikor a Bridget Jones naplója 2. - Mindjárt megőrülök! végén elbúcsúztunk tőle, onnan folytatódik ugyanis a történet, mintha a Bridget Jones 3. - Bolondulásig meg sem történt volna. Bridget Jones tehát még mindig szingli, mert bár a jóképű, megbízható, de kissé merev Mark Darcyval már eljegyzést is tartottak, történt valami, ami miatt Mark eléggé pipa lett rá, és inkább a botsáska Natashát vette feleségül. A szexuálisan inkontinens, de továbbra is teljességgel ellenállhatatlan Daniel Cleaver meg, akiről mindenki azt hitte, hogy sose kötelezi el magát senkinek, egybekelt egy kelet-európai modellel. Mindenki megtalálja a párját, csak Bridget van védtelenül kitéve a szurkálódásoknak és a célozgatásoknak, hogy telik az idő. Úgy érzi, már a klimax tünetei is mutatkoznak rajta, vagy ezek nem is a klimax tünetei? Lehetséges volna, hogy Bridget Jones babát vár? És ha igen, akkor KI AZ APUKA?

Flavia de Luce, a tizenkét éves amatőr detektív és lelkes kémikus igencsak hozzászokott már, hogy nyomokat ásson elő, legyen szó akár a laboratóriumában fortyogó főzetekről, vagy akár nővéreinek titkos naplójáról. Ám holttestek előásása mostanáig nem szerepelt a megszokott repertoárjában. Szent Tankréd halálának ötszázadik évfordulója alkalmából Bishop’s Lacey a falu védőszentjének kriptáját készül felnyitni. Természetesen senki sem várja izgatottabban, hogy bepillanthasson a sírba, mint Flavia, akinek legújabb felfedezése azonban véget vet a falusiak szorgos ünnepi előkészületeinek. Egy holttestre bukkan, melynek arcán groteszk és megmagyarázhatatlan maszk van. És ami ennél is döbbenetesebb: a halott Collicutt úr, a templom orgonistája. Ugyan ki forralhatott bosszút ellene, és vajon miért éppen egy ilyen szent helyre rejtették el? És mi köze az egésznek a titokzatos kőhöz, Lucifer Szívéhez? A fékezhetetlen Flavia feltett szándéka, hogy lerántja a leplet a rejtélyről. A mélyből előásott titkok pedig végérvényesen bebizonyítják, hogy nem létezik egyértelmű és sima ügy a világon.

Négyföldet új fenyegetés, ám egy nagyon is ősi gonosz környékezi. A Sötét Mágia Könyve, az Ildatch ismét öntudatra ébredt, és mint már annyiszor, ezúttal is az Omshfordok új nemzedékének kell harcba szállnia a veszély ellen. Brin és Jair Oshford különleges hatalommal bír: varázserejű énekük, a Kívánságdal képes megváltoztatni az őket körülvevő világot. Kettejük közül ezúttal a leányra, Brinre hárul a feladat, hogy a Maelmord rettenetes erdején át az Ildatch közelébe kerüljön. Védelmezői közt ott van maga Allanon, a druida, no meg Rone Leah, Menion leszármazottja. Jair, a fiú hátramarad, ám szörnyű jóslatot hall: ha nem indul időben nővére után, mind Brin, mind Allanon odavész. Az ő társasága sem szégyellni való - egy legyőzhetetlen fegyvermester és egy elf királyfi, valamint egy határmenti óriás, egy törpe és egy gnóm nyomkövető alkotja. Csakhogy útjukat újra meg újra elállják az Ildatch szolgái, a fáradhatatlan Mordrémek, Brinre és Allanonra pedig halál vár, ha Jair túl soká késlekedik..

,,Utazás Amerika sötét szívébe, melynek ritmusa végigkísérte Philip Roth életét, és melynek dobbanásai a mi időnkben is ott visszhangzanak." Salman Rushdie Hogyan válhatott az amerikai álom egy csapásra rémálommá? Ezzel a kérdéssel kényszerül szembenézni az Amerikai pasztorál főszereplője, a gimnáziumi sztársportolóból sikeres üzletemberré lett Seymour Levov, a Svéd, aki egykori szépségkirálynő felesége oldalán éli mintaszerű, gondtalan életét, mígnem 1968-ban rebellis kamasz gyermekük, Merry felrobbantja a helyi vegyesboltot. A gyilkos merénylet összezúzza a Lvov család idilli látszatvilágát, és a lányát elkeseredetten kereső Svédnek már nincs hová menekülnie a valóság tébolya elől. Philip Roth nagyszabású Amerikai trilógiájának 1997-ben megjelent nyitánya különleges helyet foglal el ebben az egyedülálló írói életműben. A szerző ezen regényében rajzolódik ki talán legélesebben az Egyesült Államok (generációs, kulturális, etnikai és számos más ellentétekkel terhelt) politikai-társadalmi horizontja; a vietnámi háború elleni mozgalmak és a hozzájuk kapcsolódó belföldi terrorcselekmények ugyanúgy felbukkannak benne, mint a véres 1967-es newarki lázongások, vagy a Nixon elnök bukásához vezetett Watergate-botrány. Az Amerikai pasztorál elgondolkodtató, őszinte számvetés egy össznemzeti illúzió elvesztéséről és a radikális eszmék jelentette veszélyekről - napjainkban is aktuális figyelmeztetés a rend és biztonság ábrándja mögött, a (nem csak az amerikai) társadalom mélyén időzített bombaként ketyegő, robbanásra kész feszültségekről. Philip Roth Amerikai pasztorál című könyvével 1997-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regényből 2016-ban filmes feldolgozás készült, Ewan McGregor, Jennifer Connelly és Dakota Fanning szereplésével.

RUTH WARE RÉGEN VÁRT ÚJ KÖNYVE A SÖTÉT ERDŐ KÖZEPÉN ÉS A NŐ A TÍZES KABINBÓL UTÁN Nem is ezt kereste, amikor véletlenül rátalált a hirdetésre, a kihagyhatatlan lehetőségre: dadának kínáltak állást, bentlakással, hihetetlenül gáláns fizetéssel, és Rowan Caine, amikor megérkezik Heatherbrae House-ba, egyszerűen beleszeret a szupertechnológiával felszerelt, fényűző okosházba, a gyönyörű Skót-felföldbe, és abba a tökéletes álomcsaládba! Csak azt nem tudja, hogy ez volt a belépője egy rossz álomba, amelynek egy gyerek halála vet véget, ő pedig börtönben várja ítéletét gyilkosságért. Rowan az ügyvédjéhez írott levelekben próbálja elmagyarázni, milyen események juttatták idáig. Nemcsak a házat behálózó kamerák örökös figyelése volt az oka, vagy a hibás technika, amely felbömbölte az alvókat, és a legalkalmatlanabb pillanatokban kapcsolta le a villanyt. Nemcsak a kislányok, akik korántsem voltak azok a mintagyerekek, akiknek Rowan előtt mutatták magukat az állásinterjún. Még csak nem is az volt a baj, hogy magára hagyták hetekig, és rajta kívül közel s távol Jack Grant, a rejtélyes mindenes volt az egyetlen felnőtt. Hanem minden. Rowan tudja, hogy sokat hibázott. Nem tagadja, hogy hazugsággal szerezte meg az állást, és nem mindig viselkedett példásan a gyerekekkel. Nem ártatlan, semmi esetre sem az. De ragaszkodik hozzá, hogy nem bűnös, legalábbis nem a gyilkosságban. Vagyis azt valaki más követte el. A kulcs fordul egyet lélegzetelállítóan nyomasztó, letehetetlen thriller, korunk Agatha Christie-jének jellegzetesen lebilincselő stílusában.

A Kingsbridge-trilógia 2. kötete, A katedrális folytatása kétszáz évvel később, a 14. században játszódik. A szereplők a katedrális legendás építőinek leszármazottai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik. Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok és a kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, és éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely a városban, ahol a beteg emberek menedéket kaphatnak. A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város működését, megélhetését. Gyilkos indulatok, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben. Ez a hatalmas ívű történet filmszerűen pergő cselekménnyel méltó folytatása A katedrálisnak.

Helen Fielding szenzációs regényének kacagtató humora mit sem kopott az elmúlt negyed évszázad alatt – ahogy szeretetteljes életvidámsága sem veszített fényéből. Az 1996-ban megjelent Bridget Jones naplója (ahogy a belőle készült nagy sikerű mozifilm is) mára a popkultúra szerves része lett, a szinglilét lehetőségeiről szóló legkülönfélébb eszmecserék kiindulási pontja. A több mint háromtucatnyi nyelvre lefordított, világszerte tízmilliós példányszámban elkelt naplóregényt a The Guardian a 20. század tíz legmeghatározóbb olvasmányai közé sorolta, s helyet kapott a BBC leginspiratívabb angol nyelvű regények százas listáján is – szerzőjét pedig a brit kultúra egyik legnagyobb hatású személyiségeként aposztrofálták. Az Év Könyve díjjal kitüntetett írónő a Büszkeség és balítélet 20. század végi szatirikus változatát alkotta meg a Londonban élő, karrierjének építésén és magánéletének rendbetételén fáradozó, a szüleivel és túlsúlyával reménytelen küzdelmet folytató, a romantikus kapcsolataiban pedig csetlő-botló, harmincas, egyedülálló nő naplójával – első szám első személyben beszámolva egy újévi fogadalom emberpróbáló teljesítésének minden mozzanatáról. Rendkívül tanulságos és szórakoztató módon.

A 20. század tíz legmeghatározóbb regénye közé sorolta a The Guardian a Bridget Jones napló-ját. Az 1996-ban megjelent első rész és az 1999-ben ezt követő Bridget Jones naplója 2. – Mindjárt megőrülök! 40 országban jelent meg és több mint 15 millió példányban kelt el: világszerte több millió olvasó szívét ragadta el Bridget Jones önironikus naplójegyzeteivel – modern, dolgozó nőként, túlzott alkohol- és kalóriabevitelével, nikotinfüggőségével, állandóan az Igazi Nagy Őt keresve. Helen Fielding hősnője által igen csak rátapintott az egyedülálló, harmincas éveit taposó nők problémáira, s nagy érzékenységgel, egyben kacagtató humorral ábrázolta csetlés-botlásaikat, küzdelmeiket a mindennapok zűrzavarában. A 2013-ban kiadott harmadik rész – Bridget Jones naplója 3. – Bolondulásig – a második legnagyobb eladású regény volt abban az évben az Egyesült Királyságban, összesen 26 hétig állt a Sunday Times bestsellerlistájának első helyén, és több mint kétmillió példányban kelt el 36 országban. A kritikusok is rajongtak érte: Fieldingnek sikerül még mulatságosabbá, még érdekesebbé tennie Jonest. Ami aztán jócskán meg is mutatkozott a filmvásznon a 2016-os Bridget Jones babát vár című, a sorozat újabb kötetéből készült filmben – amely már Hugh Grant nélkül, de Patrick Demsey-vel és Emma Thompsonnal készült – Zellweger alakításában. Az ezredforduló legszórakoztatóbb tetralógiájának humora mit sem kopott az első kötet megjelenését követő negyed évszázad során, ahogy szeretetteljes életvidámsága is csak úgy sugárzik – a jubileumi összkiadás, ha lehet, ezt még inkább kihangsúlyozza. Külön bizonyíték erre a bónuszként szolgáló koronavirális napló.

Ken Follett új regénye különleges, izgalmas thriller, amely napjainkban játszódik. Csád fővárosában, közel a Szaharához két magasan képzett titkos ügynök, egy amerikai és egy francia, élete kockáztatásával sikeresen működik közre az iszlám terroristák által üzemeltetett drog- és embercsempészeti hálózat felszámolásában. Egy gyönyörű csádi özvegyasszony nem lát más kiutat a reménytelen éhezésből és nyomorból, minthogy kisfiával az embercsempészek segítségével Európába jusson, és ott vállaljon munkát. A viszontagságos úton egy titokzatos férfi segíti és védelmezi, aki nem az, akinek mondja magát. Észak-Koreában a katonák puccsal próbálják megdönteni a diktatúrát. A hivatalos phenjani közlemény Dél-Koreát teszi felelőssé a történtekért. Az okos és ambiciózus, negyvenes éveiben járó kínai kémfőnök mindent elkövet azért, hogy Kína ne sodródjon Dél-Koreával és a szövetségi rendszereknek köszönhetően az Egyesült Államokkal is háborúba. Ám az öreg, keményvonalas kommunisták a fegyveres választ erőltetik, és a pekingi kormányban ők vannak többen. A Fehér Házban Pauline Green elnökasszony ügyes és óvatos politizálással, taktikus diplomáciai lépésekkel egyensúlyoz az amerikai pártok között, és próbálja megakadályozni a világ nagyhatalmainak segítségével, hogy Észak és Dél-Korea konfliktusa világméretűvé váljon. Ám az események egy idő után önjáróvá válnak, és, noha az államok többsége mindent megtesz a fegyveres harc kirobbanása ellen, a katonai szövetségek összetett hálójában vergődve a világ mégis belesodródik egy újabb háborúba. A regény nem más, mint hatalmas kiáltás, hogy ez SOHA ne történhessen meg.

Vidám sürgés-forgással kezdődik Louisa May Alcott lebilincselő meséje: esküvőre készül a család. Három év telt el a Kisasszonyok óta, felserdültek a March lányok, és nagy várakozásokkal tekintenek a jövőbe. Meg az új asszonyok gondtalan derűlátásával vág neki a házasságnak, de mikor rá kell jönnie, hogy a családi élet nem egy szakadatlan ünneplés, anyja szelíd, de határozott irányításával és kijózanító tapasztalatokkal felvértezve igyekszik elérni a családi és anyai boldogságot. Húga, Jo felölti a „tollnoki toalettet”, és ismét megostromolja az írói hivatás csúcsait, Amy, a kis „dáma”, a művészetnél is nagyobb értékekre bukkan rá külföldi utazásai közben. Csupán az alázatos kis Beth nem kívánkozik sehova a családi otthon falai közül, és bár az ő terhe a legnagyobb, végül ő is megtalálja a békét. Ez a meglepetésekkel teli, megható és mulatságos könyv méltó betetőzése a kedves „kisasszonyok” történetének.

Louisa May Alcott gyermekkorának emlékeiből merített, amikor megírta egyik legnépszerűbb regényét a négy March lányról, akik egy New-England-i kisvárosban élnek a polgárháború idején. Édesapjuk tábori lelkészként teljesít szolgálatot a fronton, miközben az ő „kisasszonyai” odahaza, édesanyjuk mellett veszik ki részüket a munkából. Meg, a legidősebb lány, a divat kedvelője, igazi hölgy szeretne lenni. A kissé fiús Jo leginkább olvasni szeret, az érzékeny és félénk Beth a muzsikához, a bájos kis Amy pedig a festészethez vonzódik. Miközben az apró dolgokban megbúvó boldogság fellelése, szeretet és szerelem hatja át mindennapjaikat, személyiségük folyamatosan érik. Otthoni kalandjaik, igyekezetük, amellyel a család jövedelmét próbálják növelni, barátságuk a szomszéd Laurence családdal és későbbi szerelmeik ma is lebilincselik üdeségükkel és fordulatos történetükkel az olvasót. Alcott regénye egy olyan világba visz el, ahol az ártatlanság, a báj, a tisztaság, a hűség és az önzetlenség olyan természetes, akár a szomjat oltó, hűs víz. Mindazoknak, akik mai, felgyorsult, elgépiesedett világunkban erre szomjaznak, valódi felüdülést fog jelenteni a könyv.

Hátborzongató mese a barátság mérgező, sötét oldaláról. New York, 1924: szesztilalom van, a város tehát úszik a házilag pancsolt szeszekben. Az árva Rose Baker a Lower East Side egyik őrsén keresi a kenyerét, mint gyors- és gépírónő. Ő örökíti meg a lebukott gyilkosok és gengszterek vallomásait, és ha meg is botránkoztatja, amit hall, büszke rá, hogy szemrebbenés nélkül képes írásba foglalni a legvéresebb bűnöket. De aztán beáll dolgozni az őrsre az elbűvölő Odalie, és Rose-t egyre jobban a hatalmába keríti a másik lány varázsereje, ugyanúgy, mint feletteseit, a pedáns hadnagyot és az atyáskodó őrmestert. A két lány a rendőrségi munkás nappalok és az alvilági lebujok talmi csillogásában átmulatott éjszakák között ingázva egyre jobban összebarátkozik, és Rose rajongása az új kolléganőért hamarosan rögeszmévé torzul. De ki az igazi Odalie, és meddig hajlandó elmenni Rose azért, hogy ezt kiderítse?

Christopher Andersen újságíró már Diana, walesi hercegné halála óta figyelemmel kíséri Vilmos és Harry herceg életének alakulását. Több könyvet írt a témában, köztük néhány magyarul is megjelent. Ebben a könyvében utánajárt mindennek: mi történt a két fiúval, mióta felnőttek lettek, megnősültek – mindketten erős karakterű nőket vettek feleségül –, és gyerekeik születtek. Megmutatja, Erzsébet királynő hogyan próbált manőverezni a színfalak mögött, hogy kedvező képet alakítson ki a jövendő királyról, Vilmosról és a „Pótlékról”, Harryről. A nagy kérdés, hogyan tudja túlélni a Windsor-ház Harry és Meghan távozását a „Cégből”, amihez hasonló VIII. Edward óta nem történt a királyi családban. Megtudhatjuk, hogyan változott Vilmos és Harry viszonya egymással –, amely nagyon szoros, egymást támogató kapcsolattá fejlődött édesanyjuk halála után –, miután megnősültek, és milyen ádáz rivalizálás folyik a feleségek, a két sógornő között a népszerűségért.

Minden egy átlagos őszi reggelen kezdődik, amikor Kelly Medinát felhívja a fia gyermekorvosa, hogy megerősítse a közelgő "well-baby" találkozót. Ez kegyetlen tévedés: a fia egy évvel ezelőtt elment főiskolára, és Kelly még sosem érezte magát ennyire egyedül. A recepciós gyorsan elnézést kér, mert van egy másik Kelly Medina nevű anya is a városban, és biztos elcserélte a számukat. Kelly napokig nem tud nem gondolni a nőre, akinek a neve megegyezik az övével. Ugyanabban a városban él. Van egy fia, akit még mindig a karjában tarthat, és az egész élete előtte áll. Nem bírja megállni, hogy ne keresse őt. A boltban, az edzőteremben, a közösségi médiában. Amikor Kelly véletlenül összefut az egyedülálló anyával a gyermekorvosi rendelő előtt, kíváncsiságát tettek követik.