Katalin Sóvágó strana 2 z 2

A 20. század tíz legmeghatározóbb regénye közé sorolta a The Guardian a Bridget Jones napló-ját. Az 1996-ban megjelent első rész és az 1999-ben ezt követő Bridget Jones naplója 2. – Mindjárt megőrülök! 40 országban jelent meg és több mint 15 millió példányban kelt el: világszerte több millió olvasó szívét ragadta el Bridget Jones önironikus naplójegyzeteivel – modern, dolgozó nőként, túlzott alkohol- és kalóriabevitelével, nikotinfüggőségével, állandóan az Igazi Nagy Őt keresve. Helen Fielding hősnője által igen csak rátapintott az egyedülálló, harmincas éveit taposó nők problémáira, s nagy érzékenységgel, egyben kacagtató humorral ábrázolta csetlés-botlásaikat, küzdelmeiket a mindennapok zűrzavarában. A 2013-ban kiadott harmadik rész – Bridget Jones naplója 3. – Bolondulásig – a második legnagyobb eladású regény volt abban az évben az Egyesült Királyságban, összesen 26 hétig állt a Sunday Times bestsellerlistájának első helyén, és több mint kétmillió példányban kelt el 36 országban. A kritikusok is rajongtak érte: Fieldingnek sikerül még mulatságosabbá, még érdekesebbé tennie Jonest. Ami aztán jócskán meg is mutatkozott a filmvásznon a 2016-os Bridget Jones babát vár című, a sorozat újabb kötetéből készült filmben – amely már Hugh Grant nélkül, de Patrick Demsey-vel és Emma Thompsonnal készült – Zellweger alakításában. Az ezredforduló legszórakoztatóbb tetralógiájának humora mit sem kopott az első kötet megjelenését követő negyed évszázad során, ahogy szeretetteljes életvidámsága is csak úgy sugárzik – a jubileumi összkiadás, ha lehet, ezt még inkább kihangsúlyozza. Külön bizonyíték erre a bónuszként szolgáló koronavirális napló.

RUTH WARE RÉGEN VÁRT ÚJ KÖNYVE A SÖTÉT ERDŐ KÖZEPÉN ÉS A NŐ A TÍZES KABINBÓL UTÁN Nem is ezt kereste, amikor véletlenül rátalált a hirdetésre, a kihagyhatatlan lehetőségre: dadának kínáltak állást, bentlakással, hihetetlenül gáláns fizetéssel, és Rowan Caine, amikor megérkezik Heatherbrae House-ba, egyszerűen beleszeret a szupertechnológiával felszerelt, fényűző okosházba, a gyönyörű Skót-felföldbe, és abba a tökéletes álomcsaládba! Csak azt nem tudja, hogy ez volt a belépője egy rossz álomba, amelynek egy gyerek halála vet véget, ő pedig börtönben várja ítéletét gyilkosságért. Rowan az ügyvédjéhez írott levelekben próbálja elmagyarázni, milyen események juttatták idáig. Nemcsak a házat behálózó kamerák örökös figyelése volt az oka, vagy a hibás technika, amely felbömbölte az alvókat, és a legalkalmatlanabb pillanatokban kapcsolta le a villanyt. Nemcsak a kislányok, akik korántsem voltak azok a mintagyerekek, akiknek Rowan előtt mutatták magukat az állásinterjún. Még csak nem is az volt a baj, hogy magára hagyták hetekig, és rajta kívül közel s távol Jack Grant, a rejtélyes mindenes volt az egyetlen felnőtt. Hanem minden. Rowan tudja, hogy sokat hibázott. Nem tagadja, hogy hazugsággal szerezte meg az állást, és nem mindig viselkedett példásan a gyerekekkel. Nem ártatlan, semmi esetre sem az. De ragaszkodik hozzá, hogy nem bűnös, legalábbis nem a gyilkosságban. Vagyis azt valaki más követte el. A kulcs fordul egyet lélegzetelállítóan nyomasztó, letehetetlen thriller, korunk Agatha Christie-jének jellegzetesen lebilincselő stílusában.

,,Utazás Amerika sötét szívébe, melynek ritmusa végigkísérte Philip Roth életét, és melynek dobbanásai a mi időnkben is ott visszhangzanak." Salman Rushdie Hogyan válhatott az amerikai álom egy csapásra rémálommá? Ezzel a kérdéssel kényszerül szembenézni az Amerikai pasztorál főszereplője, a gimnáziumi sztársportolóból sikeres üzletemberré lett Seymour Levov, a Svéd, aki egykori szépségkirálynő felesége oldalán éli mintaszerű, gondtalan életét, mígnem 1968-ban rebellis kamasz gyermekük, Merry felrobbantja a helyi vegyesboltot. A gyilkos merénylet összezúzza a Lvov család idilli látszatvilágát, és a lányát elkeseredetten kereső Svédnek már nincs hová menekülnie a valóság tébolya elől. Philip Roth nagyszabású Amerikai trilógiájának 1997-ben megjelent nyitánya különleges helyet foglal el ebben az egyedülálló írói életműben. A szerző ezen regényében rajzolódik ki talán legélesebben az Egyesült Államok (generációs, kulturális, etnikai és számos más ellentétekkel terhelt) politikai-társadalmi horizontja; a vietnámi háború elleni mozgalmak és a hozzájuk kapcsolódó belföldi terrorcselekmények ugyanúgy felbukkannak benne, mint a véres 1967-es newarki lázongások, vagy a Nixon elnök bukásához vezetett Watergate-botrány. Az Amerikai pasztorál elgondolkodtató, őszinte számvetés egy össznemzeti illúzió elvesztéséről és a radikális eszmék jelentette veszélyekről - napjainkban is aktuális figyelmeztetés a rend és biztonság ábrándja mögött, a (nem csak az amerikai) társadalom mélyén időzített bombaként ketyegő, robbanásra kész feszültségekről. Philip Roth Amerikai pasztorál című könyvével 1997-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regényből 2016-ban filmes feldolgozás készült, Ewan McGregor, Jennifer Connelly és Dakota Fanning szereplésével.

Háború készül a világ határain túl. A Tilalom fala, ami időtlen idők óta védelmezi Négyföld népeit az ellenük fe­ne­kedő démonok hordáitól, gyengülőben van. Az elfek varázs­erejű fája, az Ellcrys haldoklik - ha elpusztul, többé semmi sem tartja vissza a bosszúszomjas hadakat. A veszély közeli, de létezik megoldás. Ha egy elf Választott elviszi az Ellcrys magját az életerő forrását jelentő Vértűzhöz, a fa ereje megújulhat. Ám az egyetlen, aki ezt a feladatot végrehajthatja, Eventine Elessedil király lányunokája, Amberle. Neki pedig esze ágában sincs engedelmeskedni a sors hívásának. Wil Ohmsford gyógyító, nem harcos, de ő a Tündérkövek birtokosa is. Akárcsak korábban a nagyapját, Shea-t, most őt is a rejtélyes druida, Allanon keresi fel, hogy a vállára tegye a világ súlyát. Az Ellcrys és egész Négyföld sorsa Amberle küldetésétől függ - az pedig, hogy a lány sikerreljár-e, Wilen és a Tündérköveken múlik. Veszedelmes utazás veszi kezdetét, miközben a Tilalom megroppanó fala mögött a rettenetes Dagda Mor és démonhada vérontásra készen várja a szabadulást... Terry Brooks mára kultikussá vált Shannara-trilógiájából az MTV készített sorozatot.

Négyföldet új fenyegetés, ám egy nagyon is ősi gonosz környékezi. A Sötét Mágia Könyve, az Ildatch ismét öntudatra ébredt, és mint már annyiszor, ezúttal is az Omshfordok új nemzedékének kell harcba szállnia a veszély ellen. Brin és Jair Oshford különleges hatalommal bír: varázserejű énekük, a Kívánságdal képes megváltoztatni az őket körülvevő világot. Kettejük közül ezúttal a leányra, Brinre hárul a feladat, hogy a Maelmord rettenetes erdején át az Ildatch közelébe kerüljön. Védelmezői közt ott van maga Allanon, a druida, no meg Rone Leah, Menion leszármazottja. Jair, a fiú hátramarad, ám szörnyű jóslatot hall: ha nem indul időben nővére után, mind Brin, mind Allanon odavész. Az ő társasága sem szégyellni való - egy legyőzhetetlen fegyvermester és egy elf királyfi, valamint egy határmenti óriás, egy törpe és egy gnóm nyomkövető alkotja. Csakhogy útjukat újra meg újra elállják az Ildatch szolgái, a fáradhatatlan Mordrémek, Brinre és Allanonra pedig halál vár, ha Jair túl soká késlekedik..

Mihez kezd Ön, ha a barátnője hatvanadik születésnapja egybeesik a barátja harmincadik születésnapjával? Lefeküdni valakivel két randi és hatheti sms-ezés után ugyanaz, mint férjhez menni két találkozás és hat hónapi levelezés után Jane Austen korában? Jó ötlet-e letagadni a korunkat netes párkeresésnél? Szégyelljük-e magunkat, ha főnöztetünk, amikor az egyik gyerekünk tetves? Tényleg twittel a Dalai Láma, vagy azt az egyik titkára csinálja helyette? Efféle dilemmákon emésztődve csetlik-botlik Bridget Jones a szinglianyaság buktatói között... És közben újra felfedezi a nőiségét - abban az életszakaszban, amelyet egyesek képesek az otromba és ósdi "középkorúság" szóval meghatározni. Igen, bridzselők, Bridget visszajött - és bármilyen meglepő, közben felnőtt lett, legalábbis egy kicsit. Most ötvenegy éves, de a körülmények szerencsétlen alakulása folytán megint egyedül van, és két kisgyerekről is gondoskodnia kell, valamint mellettük is időt szakítani szexi fiatal fiújára. Utolsó találkozásunk óta Bridget fölfedezte a Twittert (ő @JoneseyBJ), lecserélte a chardonnay-t koktélra, és már nem önsegélyező könyveket olvas, hanem gyermeknevelési szakirodalmat. Persze megint hebrencs kalandokba bonyolódik, de olykor - merjük kijelenteni? - mintha érzelmi érettségről árulkodna a viselkedése. Igaz, továbbra is képes olyan kelekótyaságokra, mint egy balul végződő botoxoztatás

A Kémek hídja főszereplőjének igaz története. 1962. február 10-én egy berlini hídon találkozott Rudolf Ivanovics Abel és Francis Gary Powers. A Glienicke-hídon, a "kémek hídján" egyikük sem volt egyedül. Abel ezredessel az amerikai katonákon kívül James Donovan, hivatalból kirendelt védője sétált, Gary Powersszel pedig a szovjetek. Abel ezredes a leghíresebb szovjet kém volt, aki valaha Amerikában lebukott. Történetét senki sem mesélhetné el hitelesebben, mint egykori védője, a nürnbergi per ügyészhelyettese. James Donovant az ügyvédi kamara kérte föl, és ő azért vállalta a védelmet, mert igazi amerikai hazafiként úgy gondolta, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak. Lehet, hogy a Szovjetunióban nem így bánnának egy amerikaival, de a szabadság földjén még egy kém sem lehet hátrányban a bíróság előtt. Elfogulatlan beszámoló az első találkozástól a berlini hídig, eddig ismeretlen fényképekkel és Abel cellájában született rajzokkal - mintha egy thrillert olvasnánk. Mark Rylance, aki Steven Spielberg Kémek hídja című filmjében Abel ezredest alakította, 2016-ban a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díját kapta.

A tizenöt éves Christopher autista: nagyon sokat tud a matematikáról és a fizikáról, de nagyon keveset az emberi érzelmekről. Nem szereti, ha hozzáérnek, és nem hajlandó megérinteni semmit, ami sárga vagy barna. Űrhajós szeretne lenni, de még sohasem járt a szülei nélkül az utcájukon túl. És alighanem ő a világirodalom egyik legkülönösebb nyomozója - egy este ugyanis a szomszédasszony kutyáját döglötten, vasvillával átszúrva találja a kertben, és elhatározza, hogy kinyomozza, ki ölte meg. Így kezdődnek Christopher különös kalandjai, melyek során nemcsak a kutya gyilkosának kilétére derül fény, hanem ennél jóval fontosabb dolgokra is, amelyek sok mindent megváltoztatnak mind az ő, mind a szülei életében... Mark Haddon bámulatos beleérzéssel ábrázolja az autista fiú végtelenül racionális gondolkodását, sajátos érzelemvilágát. Könyve izgalmas és megható olvasmány gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az angliai Oxfordban élő Mark Haddon számos gyerekkönyv szerzője, emellett költő, forgatókönyvíró és illusztrátor. Első felnőtteknek (is) szóló könyvével 2003-ban elnyerte a "Whitbread" Év Könyve díjat, s A kutya különös esete az éjszakában azóta több millió példányban fogyott el szerte a világon.

Flavia de Luce, a tizenkét éves amatőr detektív és lelkes kémikus igencsak hozzászokott már, hogy nyomokat ásson elő, legyen szó akár a laboratóriumában fortyogó főzetekről, vagy akár nővéreinek titkos naplójáról. Ám holttestek előásása mostanáig nem szerepelt a megszokott repertoárjában. Szent Tankréd halálának ötszázadik évfordulója alkalmából Bishop’s Lacey a falu védőszentjének kriptáját készül felnyitni. Természetesen senki sem várja izgatottabban, hogy bepillanthasson a sírba, mint Flavia, akinek legújabb felfedezése azonban véget vet a falusiak szorgos ünnepi előkészületeinek. Egy holttestre bukkan, melynek arcán groteszk és megmagyarázhatatlan maszk van. És ami ennél is döbbenetesebb: a halott Collicutt úr, a templom orgonistája. Ugyan ki forralhatott bosszút ellene, és vajon miért éppen egy ilyen szent helyre rejtették el? És mi köze az egésznek a titokzatos kőhöz, Lucifer Szívéhez? A fékezhetetlen Flavia feltett szándéka, hogy lerántja a leplet a rejtélyről. A mélyből előásott titkok pedig végérvényesen bebizonyítják, hogy nem létezik egyértelmű és sima ügy a világon.

A könyv első része áttekinthetően, fejezetekre bontva ismerteti a Mediterráneum, India és Perzsia, az északi és szláv népek, a Távol-Kelet, Afrika és Óceánia, valamint Latin-Amerika mítoszait. Bemutatja a nagy civilizációk isteneit és héroszait Ízisz től Visnun át Odinig, Gilgamestől Akhilleuszon át az ír Cú Chulainnig. A kiemelt írások a mitológiák közös motívumait foglalják össze. A második rész több mint 900 szócikke nem csupán összefoglalja a főbb tudnivalókat, de új információkkal is szolgál jó és rossz emberekről és szellemekről, csodás állatokról, növényekről, kultikus tárgyakról és helyekről, valamint a mítoszok továbbéléséről a különböző művészeti ágakban.