Hľadanie: Idegenek
zobraziť:
Omega minor
Paul Verhaeghen, az Egyesült Államokban élő flamand pszichológiaprofesszor és író monumentális regénye az elmúlt évtized egyik világirodalmi szenzációja. A mű nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy "az egész huszadik századot próbálja meg egyetlen regénybe sűríteni" (Richard Powers). A számos irodalmi díjjal kitüntetett alkotást, amely németül, angolul és franciául is megjelent, olyan mesterek műveihez mérik, mint Günter Grass vagy W. G. Sebald, de hasonlítják olyan, a posztmodern próza teljes fegyverzetében fellépő írókéhoz is, mint Thomas Pynchon.
A történet a Harmadik Birodalom Berlinjétől az 1950-es évek harvardi értelmiségi elitjén, a Los Alamos-i sivatagon és az auschwitzi haláltáboron át az 1990-es évek újraegyesülő Németországáig ível, óriási energia röpíti epizódról epizódra, s eközben "útba ejti" a részecskefizikát, az emlékezet kultúráját, a tapasztalat és az identitás filozófiáját, a Manhattan-tervet, a harmincas évek filmvilágát és a huszadik század végének német szkinhedkultúráját.
Ezt a hatalmas, izgalmas epizódokkal teli, nagy plaszticitással kidolgozott hálószerkezetet több szereplő története, egymáshoz való viszonya tartja össze. A Potsdamban kutató fiatal flamand pszichológus, Paul Andermans 1995-ben összetűzésbe kerül a város felforgatásra készülő neonáci bandával, aminek következtében kórházba kerül. Itt ismerkedik meg az Auschwitzot megjárt Jozef de Heerrel, aki elmondja neki az élettörténetét, a menekülés és árulás történetét a háború alatti Berlinben. De Heer azonban, akárcsak a regény többi alakja, nem egészen az, akinek látszik. Mint ahogy nem az Goldfarb, a Nobel-díjas fizikus sem, az atombombát kifejlesztő Los Alamos-i csoport egykori tagja, aki most szintén Berlinben tartózkodik, vagy Donatella, a posztgraduális tanulmányait végző olasz fizikusnő, akit intim szálak fűznek Goldfarbhoz. A regényt lenyűgözően olvasmányossá teszi a szöveg nyelvi tűzijátéka, a már-már botrányos szókimondás, legyen szó szexről vagy az erőszak pornográfiájáról.
Vypredané
14,58 €
15,35 €
Honfoglalás III.
A Honfoglalás-trilógia befejező kötetében a vérzivataros IX. század végén járunk. A magyarság etelközi szállásvidékénél, a törzsszövetség erős. A kazároktól történt elszakadás véráldozatát kiheverve, más nemzetségekkel, régi kazár alattvalókkal gyarapodott a magyar, és segédhadként, busás zsákmány fejében ismét hajlandó idegen érdekek mellett harcba szállni.
Gecse második fia, Kisbeke szinte gyermekként találja magát a bolgár cár és a bizánci császár között kirobbant háborúban. A magyarok Árpád legidősebb fia, Levente vezetésével szállnak harcba Bizánc oldalán. A fiú, aki apja tudta nélkül vonul hadba, és a maga bőrén tapasztalja meg a csata minden kínját, a harcokban férfivá érve közvetlen tanúja a Kárpád-medence meghódításra irányuló katonai kezdeményezéseknek.
A keleti gyepűt őrző magyar törzsek egyre többet hadakoznak az úz nép által kiszorított besenyőkkel, akik kénytelenek elhagyni korábbi szállásaikat, és át-átcsapnak a határfolyókon. A besenyő nemzetségek egyikében ott él és harcol Makj, a fiatal vitéz, Gecse elveszettnek hitt fia. Képes vajon magyar vérei ellen fordulni? Egyesül-e végre a régi szétszakadt család, vagy mást akar Tengri, a sztyeppei népek istene?
A magyar törzsek szeme előtt egyre inkább ott lebeg a megismert, Kárpátokon túli, zöldellő medence. A törzsszövetség vezérei tudják, hogy diplomáciával és fegyverrel lehet azt megszerezni pillanatnyi uraitól, a bolgároktól, a morváktól, a szlávoktól és a frankoktól. Most érik be a bölcs gondolkodás gyümölcse, amely már évtizedekkel korábban lehetséges lakóhelyként jelölte ki a nagy múltú elődök révén századok óta ismert földet, és soha nem hagyta eltűnni a nagyfejedelmi figyelem középpontjából.
A regény hősei átélik az Etelközből történt szervezett elvonulást, és részesei lehetnek annak a régóta gonddal, előrelátóan előkészített végleges földszerzésnek, amit honfoglalásként tart emlékezetében a magyar nép.
Arcképek két tragikus kor árnyékában
Mester Miklós közéleti szereplése 1939-ben kezdődött, amikor a kormánypárt jelöltjeként képviselővé választották. 1944-ben a református egyház támogatásával kinevezték vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkárnak. E pozíciójában azon kevesek közé tartozott, akik önzetlenül, humanizmus által vezetve aktívan részt vettek az üldözött zsidók mentési akcióiban. Tevékenysége elsősorban a szellemi és kulturális élet terén dolgozó zsidók mentésére összpontosult. Közéleti szereplése 1944. október 15-én, a nyilasok hatalomra jutása napján véglegesen befejeződött. Menekülni kényszerült és hetekig álnéven a pilisi hegyekben rejtőzködött.
A második világháború befejeződése után létrejött új kormány határozata alapján 1945-ben háborús bűnösnek nyilvánították, de később a bizonyított embermentő tevékenysége miatt levették a listáról. Mindezek nem óvták meg Mester Miklóst a szovjet és a magyar államvédelmi hatóságok többszöri letartóztatásától és a családjával együtt történt kitelepítéstől a Borsod megyei Felsővadászra 1951-1953 között.
A kommunista rendszerben rendőri megfigyelés alatt állt és a körülmények lehetetlenné tették számára, hogy történészi szakmáját hivatalosan gyakorolja. Élete hátralevő részét szellemi emigrációban élte meg. Az osztályharcon alapuló marxista-leninista történelemszemlélet számára idegen volt és elutasította annak tanításait. Az asztalfióknak írt és ennek tanúbizonysága az 1971-re befejezett emlékirat, amelyet az olvasó a kezében tart.
Az emlékirat személyes visszaemlékezés a történész szemén keresztül. Az írás középpontjában a 1944-es év eseményei állnak, rávilágítva ennek a tragikus évnek az előzményeire és következményeire. Az emlékiratban személyes élmények és kapcsolatok alapján számos korabeli politikus, értelmiségi, katona, falusi ember és munkás szerepel a társadalom és politikai élet különböző rétegeiből. Arcképek emberekről, akik a kor színpadán a legkülönbözőbb helyeken álltak: üldözők és üldözöttek, útkeresők és megalkuvók, árulók és embermentők.
Vypredané
23,75 €
25,00 €
Morbus
"Nem is tudom, mit írjak... annyi biztos, hogy "megrázó", a szó minden értelmében. Néhol úgy éreztem, csak orvosok olvashatnák - és ezt dicséretnek szánom, csak nem tudom másként kifejezni... "Egyéni hangvétel", "sajátos világlátás", az biztos! Ami a kilátásokat illeti... hát, józanító gondolat...
Kiadóm ezekkel a szavakkal próbálta megfogalmazni első benyomását a jelen kötet olvasása után. Tudom, hogy nem könnyű értékelni egy olyan látásmódot, ami egyszerre saját is, meg idegen is. A kényelmesebbek pesszimizmusnak vélhetik és disztanciálódnak tőle, mondván "ez engem nem érint", a bátrabbak azonban realizmusnak tekintik, mert ráismernek benne saját magukra, saját környezetükre és az időre, amiben élnek, ami mindennapjaikat és önmagukat is akaratlanul és észrevétlenül formálja. Róluk és nekik szól ez a kötet.
A versek többsége azokat a mai korra jellemző, általában negatív változásokat és azok következményeit jelenítik meg, hol kézzelfogható, képi, hol csak sejthető, érzelmekkel fölvázolt formában, amelyeknek - úgy tűnik - kiapadhatatlan forrását legtöbbször magunkban kell keresnünk, és az idő múlásával valamilyen nem várt formában saját környezetünkre, mindennapjainkra, valamint személyes sorsunkra visszahatnak, függetlenül attól, hogy az általuk kiváltott reflexióinkat a "normális" vagy a "beteges" kategóriába soroljuk-e be, hiszen e kettő definíciója mindig az egyén személyiségének és tapasztalatainak függvénye. Nem félni kell tőlük, hanem szembe kell velük nézni! Változást csak így remélhetünk."
Hogy hány éves vagyok? - Nem jelent semmit! Már elég öreg ahhoz, hogy komolyan gondoljam azt, amit leírok, de még elég fiatal ahhoz, hogy azt gondoljam, van értelme leírnom, amit gondolok. Hogy mi a foglalkozásom? - Találd ki! Nem költő. Hogy mikor kezdtem el verseket írni? - Nem fontos, a lényeg az, hogy írok! Hogy miért? - Mert nem tehettem mást! Hogy miről írok? - Nem a madárcsicsergésről, nem az illatozó virágról, nem a kikeletről, nem a napsütésről és a kék égről, nem a felhőtlen boldogságról, nem a beteljesült vagy reménytelen szerelemről, a szép szemekről, nem az önzetlen barátságról, nem a halott vagy még élő hősökről, nem a hazaszeretetről, a dicsőséges múltról és hogy miért volt jobb vagy rosszabb a tegnap, nem az eszmékről, a bronzba vagy gondolatba öntött emlékművekről. Az istenről? Hát néha-néha, de nem úgy, ahogy szokás. Egy mondattal: nem arról, ami nem zavar! Hogy kinek írok? - Annak, aki méltónak talál arra, hogy elolvasson. Hogy hogyan írok? - Azt Te döntsd el!
Bemutatkozásul azt hiszem elég is ennyi.
Eddig - részben Reglődi Dórával közösen megjelent köteteim: Valami szúr; Ólommadár, Pathétique; Állati tükörképek; Válaszok a válaszokra; Avas zsír." (Bárdosi Attila)
Vypredané
10,86 €
11,43 €
Látnivalók Magyarországon - vendégváró útikönyvek
"A cél, amelyhez szerencsés esetben élményt adó út vezet... Az utazás, mely az emlékezetesnek ígérkező cél eléréséig tart... A cél és maga az út - mindkettő Kaland tehát. Most, hogy magyarországi barangolásra, képzeletbeli, országjáró kalandozásra hívjuk Olvasóinkat, magunknak is megfogalmaztuk "a cél és az út" mindennél fontosabb voltát. Olyan könyvet vehet kezébe az Olvasó, mely e kettős szándékkal készült: szeretnénk élvezetesebbé tenni útjaikat a maguk választotta úti célokig, de elkísérni is mindenkit, aki velünk tart - eddig ismeretlen, vagy rég nem látott helyekre - az országot járva. Indulás előtt - ahogy a valóságos túráknál is - a könyvben számba vesszük az általános tudnivalókat: a Magyarország kincsestára című fejezet lexikon-részében olyan ismereteket foglalunk össze, melyek több tájhoz is kötődnek, illetve bármelyik túraútvonalhoz kedvcsinálók lehetnek. Néhány karakteresen magyar termékről külön is szólunk - ezeknek a hungarikumoknak a híre átlépi az ország határait, nevük pedig fogalommá vált. Olyannyira, hogy megnevezésükre a legtöbb idegen nyelv a magyar szót használja. Könyvünknek ebben az első fejezetében ismerhetik meg a Világörökséghez tartozó magyarországi értékeket, s adjuk közre a nemzeti parkokat bemutató ismertetőket is. Mivel a Magyarország-útikönyv nem csupán földrajzi, kultúrtörténeti, turisztikai ismeretek gyűjteménye - szeretnénk e hagyományos ismeretkörnél többet, mást is adni az Olvasónak. A művészetek, az irodalom, a zene, a folklór nagyjain, sajátosságain túl a tudomány, a technika jeles képviselői is helyet kértek maguknak az ország bemutatásakor - nélkülük, hisszük, hiányos lenne a Magyarország-kép, amit könyvünk összessége felrajzol. A kötet második részében aztán kisebb-nagyobb tájakra - könyvünkben: régiókra, azon belül túraközpontokba és környékükre - kalauzoljuk útitársainkat." (Részlet Körtvélyesi Erzsébet felelős szerkesztő és Pálfy Katalin főszerkesztő ajánlásból)
Vypredané
15,80 €
16,63 €
Stasiország
"Tudták, kik a látogatóid, tudták, kinek telefonáltál, és azt is tudták, ha a feleséged mással is lefeküdt."
"Hitler Harmadik Birodalmában egy Gestapo-ügynök jutott minden kétezer lakosra, Sztálin Szovjetuniójában egy KGB-ügynök minden ötezer-nyolcszázharminc lakosra. Az NDK-ban ... Folytatás ›› egy Stasi-tiszt vagy -besúgó jutott minden hatvanhárom lakosra. Az alkalmi besúgókat is beleszámítva ez az arány annyira magas, hogy egy besúgó jut minden hat és feledik állampolgárra."
Az 1966-ban született ausztrál írónő már az 1980-as években járt Kelet-Németországban, a kilencvenes években a Berlini Szabadegyetemen tanult, majd egy német tévéállomásnál dolgozott, amelynek az volt a feladata, hogy tájékoztassa a világot arról, mit tesz Németország az egyesülés után az Ossikért. Fundert leginkább a német titkosrendőrség - a Stasi - és a németség viszonya érdekelte: apróhirdetéseket adott fel, hogy megtalálja a hajdani besúgókat és áldozataikat.
Így született meg 2003-ra irodalmi riportázsa, a Stasiország. Ebben Funder az egykori NDK egyszerű polgárainak hétköznapjait, soha ki nem beszélt traumáit, sorstragédiáit mutatja be - a titkosrendőrség éber, mindent látó tekintete előtt zajló életüket. Személyes hangon, a kíváncsi idegen éleslátásával tárja elénk azt a hol rettenetes, hol a hihetetlenségig bizarr, hol pedig szimplán röhejes világot, amely a rendszerváltás után még húsz évvel is ott él az emberek reflexeiben.
A Stasiország több rangos irodalmi díjat nyert, köztük a legjobb történelmi nonfictionnek járó Samuel Johnson Prize-ot. Áradó mesélőkedve, pszichológiai éleslátása és fanyar humora megelőlegezi mindazt, ami az írónő 2011-es, első regényét - amely az Európánál Amivé lettünk címen jelent meg - oly nagyszerűvé teszi.
A Könyvjelző magazin 2014. áprilisi számában megjelent cikk: NDK turmixgép
Olvasson bele: Részlet a könyvből
A(z) Stasiország (Könyv) szerzője Anna Funder.
Vypredané
3,80 €
4,00 €
Honfoglalás I.
A magyar honfoglalásról szóló, három kötetet magába foglaló, hiteles történelmi tényekre alapozott, ám lebilincselően izgalmas regényfolyam első része az olvasót a IX. század közepére repíti vissza, a magyarok levédiai és etelközi őshazájába. A lendületes és nagy ívű cselekménye több szálon futva egy családregény-triógai alapjait teremti meg.
Beke, a fiatal "mogyeri" vitéz élete szerencsétlen fordulatot vesz, mikor egy véletlen baleset során halálosan megsebesíti legjobb barátját. A családi vérbosszú elől menekülve más magyar törzsben keresi a boldogulást, s hogy zsákmányt és ennek révén feleséget szerezzen, részt vesz a Kazár Birodalom oldalán segédhadként fellépő magyar sereg harcaiban. Az itt szerzett csaknem végzetes sebesüléséből a sors szeszélye folytán éppen az ellenséges besenyők gyógyítják fel, és a vitéz rádöbben: a magyar törzsek elsőszámú ellensége nem ez a hozzájuk nagyon is hasonló és másoknak kiszolgáltatott pusztai nép, hanem a kazár alávetettség.
A magyarok nagyfejedelme és a törzsfők hasonlóan gondolkodnak, ezért diplomáciai és katona fondorlatok útján megkezdődik a lassú, de tervszerű elszakadás a kazár kaganátustól, ám ez idő tájt a magyar törzsszövetség előtt még számtan kemény küzdelem és véres csata áll. A regényt végigkíséri Beke és Virág szívszorító szerelmi története, amely kiteljesedésének minduntalan gátat szab a népek vándorlásából fakadó történelmi kényszer. Levédia földje lassan már a múlté, és az új szállásterület, Etelköz megtartása a kazároktól való függetlenedést követően is komoly bonyodalmakba ütközik.
Az ősi magyarság életének és történetének e rendkívül fontos szelete Beke és bajtársai, a magyar törzsi vezetők döntései és cselekedetei, valamint Virág és titokban megszületett fia, Gecse, a solymász személyes sorsán keresztül tárul elénk.
A történet tovább folytatódik az Idegen tüzek című kötetben, és A megszerzett föld honfoglalásunkat bemutató sorai által válik teljessé.
Vypredané
10,95 €
11,53 €
Párnafilozófia
Utazni jó. Új világokat felfedezni, beszippantani az ismeretlen illatokkal teli levegőt, belemerülni az idegen hangok és neszek kavalkádjába. Elveszni egy addig sosem érzett íz harmóniájában. Szembesülni a ténnyel, hogy mi minden létező van a szűk életterünkön, a mindennapi rutinon túl, amit látni, érezni, tapasztalni kell. S amint átadjuk magunkat ennek a felismerésnek, az út már önmagunkhoz vezet. Egy nem kevésbé izgalmas, de még több tanulsággal járó utazáshoz, valódi önmagunk megismeréséhez.
Ha rálépünk erre az ösvényre, hosszú út vár ránk. De puha párnaként ott lesz velünk a bölcsesség a botlásoknál és zuhanásoknál, a csatákban és a pihenőknél is, mikor leülünk gyönyörködni lelkünk varázslatos tájaiban. S az út végén, ahol levetkőzzük elnyűtt bőreinket, az újjászületés vár. A megismerés csodája. És újabb utazások, melyekben életünk úgy talál otthonra bennünk, mint ahogy jólesően belefúrjuk fejünket egy tevékeny nap végén rojtos-csücskös puha párnánkba.
"A Párnafilozófia a keresőknek szól, azoknak ad kapaszkodót, akik eltévedtek a széteső közösségek labirintusában. Feltárja a belső mintákat, amelyek meghatározzák döntéseinket. Megmutatja létünk három síkját: testi, lelki és szellemi valóját. Elvezet a felismeréshez, hogy titkokban gazdag, csodálatos lények vagyunk, akik alkotunk, és a lehetőségek bármikor hozzáférhető tárháza van bennünk.
Sólyom Anna kézen fogja olvasóit, és velük együtt járja az utat ehhez az ismeretlen, belső térhez. Pont azért hiteles, mert maga is kereső ember, aki tapasztalatai által találta meg a kiutat a magány labirintusából. Ezt mutatja be és kínálja olvasóinak is.
A Párnafilozófia elindít az önmagunk és életünk felderítéséhez vezető úton. Járni azonban nekünk kell. És egy útikalauz segítségével sokkal könnyebb. Induljon el, kedves Olvasó! Érdemes!" (Tolvaly Ferenc)
A Könyvjelző magazin 2012. decemberi számában megjelent cikk:"Bátorságpróba volt a könyv"
Vypredané
10,95 €
11,53 €
dostupné aj ako:
A prágai temető
Ha nincs ellenség, mivel biztassuk a népet?
"...[A] földrengés tördelte padlózathoz hasonlatos kövek közt egyszer csak görnyedt hátú, kaftános-föveges, ősz kecskeszakállat viselő ármányos rabbinusok vegyülnek el, és támaszkodnak-dőlnek maguk is a düledező sírokra, girbegurbán sűrűsödő kísértetsokaság az éjben. S középen annak a Löw rabbinak a sírja, aki a XVI. században életre keltette a Gólem nevű szörnyet, hogy az álljon bosszút a zsidóság nevében mindenért.
Jobb ez, mint Dumas, jobb, mint a jezsuiták..." - képzel kívánatos ellenséget a "holdvilágos boszorkányéj-hangulatú" helyszínre Simonini kapitány, és munkához lát.
Simonini a fantázia szülötte, de nagyon is valószerű gazember. Tőrbotra támaszkodó idegen- és nőgyűlölő haspók, magányos nyomorult létére fél Európa titkosszolgálatainak zsoldjában álló cinikus hamisító ő, aki hazugságokat kohol, összeesküvéseket sző, és merényleteket szervez. Az persze csak a regényes képzelet műve, hogy Simonini kapitánynak mindenhez és mindenkihez köze van: a "görbe lábú gnóm" Garibaldi körül szaglászó piemonti besúgóhálózathoz, a párizsi kocsmák abszintgőzében szervezkedő alvilági bombagyárosokhoz, a párizsi kommün zavarosában halászó francia és porosz hírszerzéshez, a Dreyfus-ügy bordereau-jához és a muzsikokat ördögi félnivalóval biztató cári Ohranához éppúgy, mint a Charcot-klinika "Froide doktor" nevű hipnotizőrgyakornokához, vagy épp a fekete miséket celebráló sátánista Boullan abbéhoz. A szereplők és a tények, az ügyek és a "dokumentumok" azonban (el egészen a hitleri haláltáborok kiagyalóit "megihlető" Cion bölcseinek jegyzőkönyvei-ig) mind-mind vérfagyasztóan igaziak. S a képzelt Simonini is csupa olyasmit tesz, amit valakik valamikor csakugyan véghezvittek.
Ráadásul... ki tudja? Egy XIX. századias kalandregény lapjain akár titokzatos hasonmása is támadhat az embernek. És utószavában talán nem tréfából jegyzi meg Eco professzor: "bizonyos értelemben azért mégiscsak létezett ő. Sőt az az igazság, hogy mindmáig itt van köztünk."
Vypredané
12,22 €
12,86 €
Leleplezés
Ki bírja ki ezt ép ésszel? Elszakították tőled a nagyapádat és egy idegen házba küldtek lakni, a csaj folyamatosan szívat, és ráadásul ott van még Jack is... A titkos szerelmi légyottok csodálatos percei sem nyújtanak hosszú időre vigaszt, hiszen közben kínoz a bűntudat Oliver miatt is, a legjobb barátod, a Vezetőd miatt... Kinek hazudj? Kit bánts? Egyáltalán: te mit akarsz? Közben egyre közeledik a nap, amikor Mimi és Jack újra megerősíti a kettejük közötti köteléket, és onnantól fogva az imádott fiú a nevedre sem fog emlékezni... Na és Rióban mi folyik? Már a Konklávé is kénytelen elismerni, hogy az Ezüstvérűek visszatérése komoly veszélyt jelent. De továbbra sem lehetsz biztos benne, hogy az ismerős arcok valójában kit rejtenek... Lehet, hogy a legközelebbi barátaidban sem bízhatsz? Hiába álmodozol békés családi életről, boldog szerelemről. Egy percig sem lehetsz nyugodt, mert ahogy telnek a napok, szörnyű titkokra, félelmetes igazságokra derül fény...
Schuyler Van Alen személye és származása körül súlyos kérdések merülnek föl: vajon az ifjú vámpír valóban Kékvérű, vagy elképzelhető, hogy gonosz Ezüstvér csörgedezik az ereiben? Miközben ádáz vita dúl az örökségéről, a lány a Force-házban kínlódik: nap nap után el kell viselnie ravasz ellenfele, Mimi Force jelenlétét, ráadásul tiltott, elérhetetlen szerelmével, Jackkel is egy fedél alatt kell élnie. Amikor azonban a vámpírok erejét jelképező ősi helyre betörnek az Ezüstvérűek Rio de Janeiróban, a Kékvérűeknek Schuylerre is szükségük van. A tét magas, a csata véres, és Schuyler egész idő alatt szerelem és szenvedély, kötelesség és szabadság közt hánykolódik.
Végül pedig döbbenetes titokra derül fény a Kékvérűek világában: tragikus körülmények között hull le a lepel egy vámpír titkos személyazonosságáról. Azt hitted, az "Álarcban" után most majd minden elsimul? Kapaszkodj...
Vypredané
9,06 €
9,54 €
Az elsodort falu
Nem is olyan régen még a tiltott könyvek listáján szerepelt a 20. századi magyar nagyepika e jelentős alkotása, amely a két világháború közötti hazai és kisebbségi magyar szellemi élet talán legnagyobb hatású alakítója volt a szépirodalmi művek közül. Kevesen ismerik, többnyire csak a róla kialakult-kialakított fantomkép nyomán, amely természetesen ilyen vagy olyan értelemben eltorzította a valóságos regényvilágot, és az írói mondanivalót.
A mű arról beszél, hogy az ősi állapotában nyugalmas és harmonikus falusi világot miként rendíti meg a kiegyezés után bekövetkezett felemás polgárosodás, és sodorja el mindenestől a háború. A regény cselekménye három helyszínen játszódik: a havasok alján levő székely faluban, a nagyvárossá fejlődött és háborús hisztériában vergődő Budapesten és a galíciai harctéren, illetve a frontvonal mögött, Ungváron. A szerző egy falu földbirtokos (Böjthéék) és papi (Farcádyék) családjának alakjait megrajzolva bizonygatja: a magyar falut, a magyar népet, a magyar fajt urai kiszolgáltatták az idegen kizsákmányolásnak, s a fővárosi értelmiség is csak ezt szolgálja.
A négy regényhős együttese - Farkas Miklós, az Ady-maszkot viselő író, a budapesti új irodalmi élet hangadója, Böjthe János, aki egyetemi tanulmányait befejezve tér haza Európából, s szülei meglepetésére úgy dönt, hogy földet fog művelni, Farcády Judit a szépséges paplány, aki színészi pályáról álmodik a falusi parókia sötét szobájában, és Barabás Mária, a parasztság ősi életerejének képviselője - szabályos rendszert alkot: Miklós és Judit a tradicionális nemesi réteg kiégettsége, életképtelensége miatt a pusztuló, János és Mária az újjászülető magyarságot testesíti meg.
Az elsodort falu szellemi hatása egészen a máig ér. Szabó Dezső, akire már mindenféle jelzőt aggattak, valójában mindenekelőttinek tekintette népét, országát, faját. Magyarsága annak a hazájához végsőkig hű embernek a hitvallása, aki érzi a közeledő véget, tudja és ismeri a válság, illetve elmaradottság okait, és ezeket le is meri írni. Szenvedélyesen ostoroz, írása kíméletlen, szívbemarkoló igazságok sora, melyeken ma is érdemes elgondolkozni - hisz a viharfelhők fejünk felől nemhogy eltűntek volna, hanem csak sokasodtak.
Vypredané
11,69 €
12,31 €
dostupné aj ako:
Könnyű műhaj
Ön bizonyára ezzel a gondolattal lépett be a könyvesboltba:
"Bárcsak lenne egy könyv, amelyben magyar nyelvi leleményekre épülő minivígjátékok fenomenális képregényváltozatai, briliáns humorú, rajzos, fotós tréfák garmadája, sziporkázóan szellemes me
sék, okfejtések és ismertetők miriádja, és vicces rejtvények özöne szerepelne. Meg egy rövid novella. Jó lenne, ha az egészet az a szimpatikus Galla Miklós írta volna." Itt az örömhír: Ön éppen ezt a könyvet tartja a kezében.
A zöld kobra lassan, ala
ttomosan kúszott a dzsungel aljnövényzetében. Ő már látta leendő áldozatát. A fehér kisegér ijedtében megdermedt, amikor a kígyó tekintetével találkozott. Ösztönösen érezte: itt a vég, nincs számára kiút. Vagy elszalad, és akkor nem lesz semmi baja,
vagy így, dermedten bámulja tovább a kígyót. Vesztére az utóbbit választotta. A kobra először nyelvével bénító mérget lövellt a kisegér testébe, biztos, ami biztos. Amikor a kis rágcsáló már nemcsak pszichésen, hanem kémiailag is bénult volt, a kígyó
rettenetes száját óriásira kitátva egészben lenyelte. Borzalmas belső izomzatával darabokra törte az egér csontozatát, majd savas gyomornedveivel emésztette meg a valaha jobb napokat látott egérkét.
A fenti történet nincs benne a könyvben; éppen azé
rt tettük ide, a hátsó borítóra. A Vásárló becsapása lenne, ha ugyanazt a szöveget kétszer nyomtatnánk ki. Sőt, nemcsak hogy ez a dél-amerikai kalandnovella nincs benne a kötetben, de megígérjük, hogy ezen kívül semmilyen más, védtelen, kedves állato
t nem eszik meg senki a könyv egyetlen oldalán se. Ja, kivéve azt a szörnyű vérengzést a 61. oldalon, melynek során Donald kacsát idegen bolygóról érkezett, sárkányszerű, bőségesen nyáladzó mutánsok tépik szét, majd darabjait arányosan elosztva egymá
s között, lenyelik. De ezen kívül már tényleg semmi ilyesmi nincs a könyvben. Esküszünk! Annál inkább sok száz, sőt ezer szenzációs poén található meg a belső lapok tetején, közepén, alján és szélein.
MINDEN OLDALON MÁS ÉS MÁS!
Vypredané
11,51 €
12,12 €
A vizuális nevelésről
"A magyar ember a nevelés, oktatás kulcsszavait a kép szóból képzi, ahogy a család, a tanár, az iskola a gyermeket is képességei fejlesztésével képzi, legalábbis képezte valamikor. Ma a képzés kulcsa divatos idegen szó, a kompetencia, amelyet sokan használnak, kevesen értenek, és amelynek inkább a versenyhez van köze. Eljutottunk odáig, hogy az oktatás, a nevelés szakemberei az igazi vizuális nevelést az óvodára és az általános iskola első négy osztályára, az "elemire" korlátoznák, ötödiktől - amikor a gyermek még csak 10 éves! - a szövegértést, a fogalmi gondolkodást, az elvonatkoztatást, az általánosítást erőltetnék a Nemzeti Alaptantervben foglaltak szerint. Olyan korban, amikor ez többnyire kilátástalan feladat, hiszen a tanuló még sokáig képfüggő, és a siker záloga a műveltség, amelyet csak jóval később szerez meg, ha egyáltalán megszerez. Érti egy átlagos gimnazista Aranynak ezt a sorát: "Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel"? Nem értené meg könnyebben a jelentését, ha képek illusztrálnák?
Neveléspolitikánk egyoldalú. A gyermekek agyának bal féltekéjét túlterheli, miközben a jobb félteke képességei elsorvadnak. Holott a két agyfélteke munkájának összehangolása vezet csak eredményre a "száraz" bal féltekés tudnivalók: szövegértés, fogalmi gondolkodás, elvonatkoztatás, általánosítás terén is.
Mindez egy olyan korban merül fel gondként, amelyen a képek uralkodnak. Rákattintva egy internetes portálra, azzal szembesülünk, hogy a keresett olvasnivalót villódzva cserélődő képek tömegébe csomagolták, ám e képeknek semmi köze a szóban forgó íráshoz, és fordítva, az interneten nézett filmet takaró reklámszövegeknek sincs közük a mozgóképhez. Az a céljuk, hogy az olvasó figyelmét eltérítsék, és magukra, az általuk reklámozott, kizárólag érdekből föltett tartalomra vonják. Ugyanez a célja a tájat kitakaró utak menti óriásplakátoknak, az üzletek reklámfeliratainak, a tévéreklámoknak, az újsághirdetéseknek, a postaládánkba gyömöszölt reklámoknak, a főleg képeket tartalmazó bulvárlapoknak: elvonni a figyelmet az érdemes látni- és olvasnivalóról. Jó példa a bevásárlóközpont is, amely a nagyvárosi üzlet- és szórakoztatónegyedeinek zárt terű kicsinyített mása, ahol a látvány bazári zűrzavara és képszerű föliratok tömege zúdul az emberre, aki, ha egy meghatározott céllal érkezik, teljesen elveszettnek érzi magát.
Nem az lenne a helyes cél, ha a gyerekek képesek lennének megkülönböztetni a képzuhatagban az értéket az értéktelentől? Nem ez szolgálná a társadalom és az ő érdeküket is?" (a Szerző)
Vypredané
10,69 €
11,25 €
Szabaduló asszonyok
"...Rudnóy Teréz író volt már akkor is (három megjelent s egy kéziratban maradt regénnyel a háta mögött), amikor deportálták. Szerencsére nem érte be a szenvedések és borzalmak regisztrálásával, képes volt szelektálni a fontos és másodlagos körülmények között. A társait - ha akarta, ha nem - már a lágerben is úgy figyelte, mint majdan megörökítendő figurákat. Érteni akarta a látszólag felfoghatatlant, megfejteni az embereket szenvedőket és kínzóikat, naivakat és céltudatosakat, érzékenyeket és közömbösöket.
Regénye attól is kivételes alkotás, hogy a felszabadulás nagy pillanatát nem a történet végének, hanem az új konfliktusok kezdetének és forrásának láttatja. A nézetek kibékíthetetlen ellentéte nem rabok és rabtartók, nem häftlingek és a lágert őrző németek között tör ki, hanem a felszabadítók és felszabadítottak közé emelt világszemléleti fal következtében. Lulu, a főhősnő az emberi igazságérzetre apellálva kéri ki magának, hogy a felszabadítók a bűnösökkel szemben is érvényesítsék humanizmusukat. Az amerikai tisztnek, akivel csaknem tettlegességig fajuló vitába bonyolódik, épp úgy megvan a maga igazsága, mint neki, s az élete hitelesíti azt, hogy katonái nem azért harcoltak a náci embertelenség ellen, hogy azután a gyűlöletes ellenség morális szintjére süllyedjenek..." (Részlet Nyerges András a műhöz írt utószavából)
Kaffka Margit után és Szabó Magda előtt Rudnóy Teréz volt -lett volna - az az író, akinek női mivolta nem mentség, hanem többlet, akinek csupán különleges érzékenysége, a sajátos megfigyelőkészsége jelzi, hogy a másik nemhez tartozik. Az írónő 1910-ben Léván született, ún. "irodalmi életet" sosem élt, nem publikált folyóiratokban, három regényével váratlanul robbant be a köztudatba, s aratott szakmai sikert. Az Új Magyarság nevű fasiszta lap 1943-ban leleplező-feljelentő cikket közölt róla - ezek után csöppet sem volt meglepő, hogy Rudnóyt egy évvel később deportálták. 1945-ben visszhangtalanul jelent meg korábban írt "Kerekhold" című regénye, s ezt már csupán, művészi értékét tekintve is, főműve, a "Szabaduló asszonyok" követte 1947-ben. A regény már posztumusz alkotásként jelent meg, mert írója 1947. március 12-én Léváról hazatérőben a zajló Dunába fulladt. Aztán ez a kivételes erejű, a holokausztot nem a szabványnak megfelelően ábrázoló alkotás és írója még az irodalmi köztudatból is jóformán eltűnt. Itt az ideje, hogy végre beemeljük a korról alkotott képünket meghatározó művek közé, mert a "Szabaduló asszonyok" még mindig - és már megint - eleven és provokatív, megrendítő és felzaklató, egyszóval minden ízében időszerű alkotás.
Vypredané
9,86 €
10,38 €
Star Wars - trilógia díszdobozban
A Csillagok háborúja 1976-ban indult útjára, és a későbbi mozifilmek a sci-fi legnépszerűbb és legnagyobb hatású alkotásává tették, sikere évtizedeken átívelve, mindmáig töretlen. Az olvasó az eredeti regény újra szerkesztett, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Star Wars univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében.
A díszdobozos kiadás az alábbi köteteket foglalja magába:
- George Lucas - Csillagok háborúja
Réges régen, egy messzi-messzi galaxisban... Luke Skywalker a nagybátyja farmján dolgozik a félreeső Tatuin bolygón. A hétköznapi munka unalma helyett izgalmas csillagközi kalandokról ábrándozik. Kalandokról, melyek a legtávolabbi galaxisok idegen világaiba vezetnék. Luke álma hamarosan teljesül: titkos üzenet birtokába jut, miszerint a gyönyörű Leia hercegnőt Darth Vader, a hatalmas és gonosz sith nagyúr tartja fogva. Eddig soha nem hallott a nőről, de tudja, hogy meg kell mentenie, méghozzá késlekedés nélkül. Összetalálkozik a jedi Ben Kenobival, akinek az útmutatójával, a tőle kapott fénykarddal és bátorsággal felfegyverkezve Luke hirtelen a valaha volt legkegyetlenebb űrháború kellős közepén találja magát, és hamarosan egy elkeseredett összecsapásban vesz részt a Birodalom rettegett űrállomása, a Halálcsillag ellen...
- Donald F. Glut - A birodalom visszavág
Luke Skywalker kalandjai nem értek véget a Halálcsillag elpusztításával... Noha a Lázadó Szövetség megnyert egy fontos csatát, a Birodalom elleni háború csak most kezdődött el. Az ellenség bosszújától tartó Lázadók felépítettek egy rejtett bázist a Hoth nevű jégbolygón, de még azon a távoli, jelentéktelen helyen sem tudnak sokáig elbújni Darth Vader kutató tekintete elől. A sötét nagyúr alattvalói hamarosan a nyomukba szegődnek, így Han Solo, Leia hercegnő és társaik ismét menekülni kényszerülnek, míg Luke Skywalker a Dagobah mocsárvilágot keresi fel, hogy új Jedi-mesterétől, Yodától tanuljon...
- James Khan - A Jedi visszatér
Nehéz idők járnak a Lázadó Szövetségre... A karbonittömbbe fagyott Han Solo a rettegett csempészfejedelem és gengszter, Jabba, a hutt kezére jut. Luke Skywalker és Leia hercegnő egy kockázatos küldetés keretében beszivárognak a kegyetlen bűnöző tatuini sivatagi palotájába, hogy bármi áron megmentsék. Ezzel egy időben Darth Vader és Palpatine császár egy új és még erősebb Halálcsillag építésén dolgozik, hogy egyszer s mindenkorra elpusztítsák a Lázadó Szövetséget. A Birodalom a félig elkészült űrállomás védelme érdekében az addig érintetlen Endor bolygón épít pajzsgenerátort, amely a Halálcsillag egyetlen gyenge pontja. A Lázadók végső esélye, ha egyesítik flottáikat és létrehoznak egy gigantikus armadát... hogy egy hősies, utolsó leheletig tartó harcot vívjanak a galaxis leghalálosabb fenyegetése ellen.
Vypredané
27,08 €
28,50 €
A Harmadik Birodalom hatalmon
Impozáns trilógiájának második részében a cambridge-i történész Hitler uralmának azt a hat évét mutatja be, mely 1933-tól, a hatalomra kerüléstől 1939-ig, a második világháború kitöréséig tartott. A politikai, gazdasági és művészeti élet riasztó változásaitól kezdve az oktatáson és az egyházak helyzetén át minden részletet kimerítően elemez: a tények és adatok sorjázását a korszak jelentős német személyiségeinek, emigránsoknak és hétköznapi embereknek, például egy hamburgi tanárnőnek a személyes feljegyzéseiből, naplóiból vett idézetek hozzák emberközelbe. Egy olyan állam képe rajzolódik ki előttünk, amely a hétköznapi élet minden területére erőszakosan rátelepedett, és azt saját céljainak megfelelően alakította át. Evans megmutatja, hogy a nácizmus hatékonyságának kulcsa pontosan a rendszer irracionalitásában és önkényességében rejlik: a gondolkodó elme sehol nem talál fogódzót. A panoramikus képet adó mű döbbenetes erővel mutatja be, hogyan vált az egész lakosság egy gyűlölet emésztette, megszállottan a háborúra készülő diktatúra rabjává.
A feljelentéstől való félelem egyre inkább elnémította a szabad kocsmai beszélgetést. Az a tudat, hogy a feljelentéshez elég egyetlen, nyilvános helyen elhangzott óvatlan szó vagy mondat, általános félelmet és szorongást keltett a lakosságban. "Mindenki remeg a félelemtől - írta Victor Klemperer zsidó származású professzor a naplójába 1933. augusztus 19-én. - Már nem biztonságos sem a levél, sem a telefonbeszélgetés, sem az utcai társalgás. Mindenki fél, hogy a mellette álló személy besúgó lehet." Nem is az számított, hogy tényleg mindenütt voltak-e besúgók, hanem hogy így hitték.
Az emberek eltréfálkoztak a helyzeten, hogy könnyítsenek a félelmükön, persze lehetőleg zárt körben. Egy vicc szerint "Németországban eztán a foghúzást orron keresztül fogják végezni, mert a száját senki sem nyithatja ki." "A német üdvözlés" mintájára elterjedt "a német pillantás" szófordulat, amint azt értették, hogy ha két barát nyilvános helyen találkozik, először is körülnéznek, és ellenőrzik, nincs-e valaki hallótávolságon belül. Bőven születtek humoros anekdoták is.
Svájcban egy náci fejes megkérdezi, mi az a középület ott. "Az a tengerészeti minisztériumunk", feleli a svájci. A náci kineveti: "Maguknak két-három hajójuk van, minek ahhoz tengerészeti minisztérium?" Mire a svájci: "Miért, maguknak Németországban mi szükségük van igazságügy-minisztériumra?"
Richard J. Evans (1947) neves brit történész, szakterülete Németország modern kori történelme. 1998-tól 2010-ig legújabb kori történelmet oktatott a cambridge-i egyetemen, ahol 2008-ban a modern kori történelem Regius ("királyi") professzorává nevezték ki. Az 1724-ben alapított rangos címet többek között a Yale, a Harvard, az oxfordi és a londoni egyetem neves professzoraiból álló bírálóbizottság javaslatára a mindenkori uralkodó adományozza.
2000-ben Evans - a védelem oldalán - történész tanúként kulcsfontosságú szerepet játszott David Irvingnek a Deborah Lipstadt és kiadója ellen indított rágalmazási perében.
A Harmadik Birodalommal foglalkozó trilógiájának első kötete, A Harmadik Birodalom születése, 2012-ben jelent meg magyarul. A második kötet, A Harmadik Birodalom hatalmon, a hitleri diktatúra időszakát (1933-1939) tekinti át. A harmadik - Antony Beevor szavaival "történészi remekmű" - a második világháborús éveket (1939-1945) öleli fel. A nagyszabású történeti munka, melyet az olvasók és a szakma is kimagasló elismeréssel fogadott, eddig 16 nyelven jelent meg.
Vypredané
23,75 €
25,00 €
Lacná kniha Kastélyok, templomok, szerelmek - A Grassalkovichok emlékezete (-90%)
2011 első félévében hazánk tölti be az Unió soros elnökségét, és ennek keretében sok miniszteri tanácskozásnak és szakértői konferenciának ad helyet a gödöllői kastély most felújított lovardája. Gödöllő városa pedig a Barokk Év rendezvénysorozatával tiszteleg Grassalkovich I. Antal munkássága előtt és egyben emlékeznek Mária Terézia 260 évvel korábbi látogatására.
E jeles eseményekhez kapcsolódóan, az Aquincum és az Őfelsége Kiadók közös emlékező sorozatának negyedik köteteként adjuk ki a Grassalkovich család életét bemutató ismeretterjesztő kötetet. A család egyedülálló életművet hagyott maga után, méltán érdemlik meg, hogy közelebbről is megismerjük őket.
A 18. század első felében új, idegen hangzású névvel barátkoztak Bécsben és Pest-Budán. Udvari körökben mind többet emlegették Grassalkovich Antal nevét. A török hódoltság után, a Neoaquistica Commissio vezetőjeként a legpontosabb felmérést állította össze a megmaradt javakról. Gyarapodó vagyonából elsősorban földterületeket vásárolt, ahol kastélyokat, udvarházakat és templomokat épített.
Tevékenységének köszönhetően csodálhatjuk meg hazánk legnagyobb barokk műemlék-együttesét, a Gödöllői Királyi Kastélyt. A szerény település az ő munkásságának köszönhetően szerzett világhírnevet, az általa szorgalmazott stílust "gödöllői", "Grassalkovich" típusként tartja számon ma is az építészettörténet. A Besnyő-pusztán megtalált Mária-szobor, az ország legkisebb kegyszobra emelte ma is fontos búcsújáró hellyé az azóta bazilika rangra emelt kegytemplomot.
Apa, fia és unoka csaknem egy évszázadig, máig hatóan alakította Közép-Magyarország arculatát. Néhány alkotásuk, így a Gödöllői Királyi Kastély parkjában található királydombi pavilon, a kastély szerves részét alkotó, kulisszás rendszerű barokk színház, nemcsak nálunk, hanem Európában is ritkaságnak számít. Többek között a Magyar Nemzeti Múzeum építéséhez is ők ajándékozták a fővárosnak a telket.
Hogyan és miként valósulhatott meg mindez? Kellettek az odaadó feleségek, I. Antal esetében elsősorban a mélyen vallásos harmadik feleség, Klobusiczky Terézia, II. Antal neje Esterházy Anna Mária, és a gödöllői barokk kertet angolparkká alakító III. Antal felesége, a szintén Esterházy-lány, Leopoldina.
A magánember Grassalkovichokról egyébként viszonylag keveset tudunk, I. Antal kétszer lett özvegy, háromszor nősült, gazdag volt, ám boldogtalan. Fia még néhány építkezéssel gyarapította a családi birodalmat, de az unokának már, élete második felében, az adósok elől kellett Gödöllőn menedéket keresnie.
A Grassalkovichok korában sok híresség megfordult a kastélyokban. A dinasztia-alapító I. Antal Gödöllőn látta vendégül Mária Teréziát, levelezésük hosszú idő után most jelenik meg ismét nyomtatásban. III. Antal pedig a bécsi kongresszus után Budán időző Ferenc császárt, III. Frigyessel és Sándor cárral találkozott lőrinci birtokán. Petőfi Sándor Gödöllőn lett szerelmes a Grassalkovichok jószágigazgatójának lányába, Mednyánszky Bertába, Széchenyi István pedig Esterházy Leopoldina nagy tisztelője volt.
A kötetben olvasókönyv is helyet kap: Mária Teréziát éltető versekkel, Széchenyi Esterházy Leopoldinához írt leveleivel, Petőfi Mednyánszky Bertához ajánlott szerelmes költeményeivel és nagyon sok illusztrációval a kiadványban szerepelő személyekről.
A Grassalkovichok által emelt építmények katalógusa és irodalomjegyzék zárja a gazdagon illusztrált kiadványt.
Vypredané
0,89 €
8,93 €
dostupné aj ako:
Írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről
A jelen forrásgyűjtemény szerves folytatása az e sorozat 7. köteteként 1995-ben közzétett, A honfoglalás korának írott forrásai című, valamint az e sorozat 15. köteteként 1999-ben kiadott, államalapítás korának írott forrásai című munkáknak. Mindkét kötetet Kristó Gyula akadémikus szerkesztette, aki tervbe vette a két szöveggyűjtemény folytatásaként a 11. század második felét, a 12. század első évtizedeit tárgyaló hiteles hazai és külhoni kútfők magyar nyelven való közreadását is. Elhunytát követően az alulírott két szerkesztő vette át a feladatot, dolgozta ki - az előző két munka előszavaiban megfogalmazott koncepció alapján - a kötet tematikáját, és szervezett az előző két forrásgyűjteményhez hasonlóan sokszínű, a hazai és határon túli magyar középkorkutatás képviselőiből álló munkatársi gárdát. Az államalapítás kori kötet az 1050. évnél zárta a források híradásainak közreadását, így a kezdő évszám adott volt. Záró dátumként a kötetben az 1116. évet állapítottuk meg, hogy Szent László mellett a másik meghatározó jelentőségű király, Könyves Kálmán uralkodását is teljes futamában bemutathassuk a kútfők segítségével. Az egyes dokumentumokat keletkezésük sorrendjében adjuk közre. Közös bennük, hogy valamennyien tartalmaznak a magyar történelem 1050-1116 közötti szakaszára vonatkozó fontos, eredeti híranyagot. Teljességre persze e kötetben sem törekedhetünk. Műfajilag igen gazdag a közölt forrásanyag, hiszen latin, görög és ószláv nyelvű elbeszélő kútfők, latinul írt törvények, oklevelek és levelek váltogatják egymást az elkövetkező oldalakon, sőt egy héber nyelvű jogi iratot is szerepeltetünk. Olvasóink láthatják majd, hogy nagyobb arányú szelektálást a korszak magyar okleveleinél végeztünk, hiszen ezek többsége az elmúlt években két fontos kiadványban (.Árpád-kori oklevelek. Főszerk. Györffy György. Bp. 1997.; illetve levéltárak - Kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból [1000-1686]. Közreadja: Blazovich László- Érszegi Géza-Turbuly Éva. Bp.-Szeged 1998.) már megjelent magyar fordításban. Elsősorban arra törekedtünk, hogy az e kötetekben nem szereplő korabeli diplomákat publikáljuk, de közöltünk az említett két kötetben már napvilágot látott okleveleket is. Az anyag bemutatásánál a honfoglalás-, valamint az államalapítás kori kötet gyakorlatát folytattuk. Előbb a mű szerzőjéről, illetve - a szerző ismeretlensége esetén - a műről adtunk rövid ismertetést, amelyet a forrás kiadásainak, fordításainak felsorolása zár (a teljességre törekvés igénye nélkül), szükség esetén azonban a kézirati hagyományra is kitértünk. A források közreadásánál a magyar történelemmel kapcsolatos részeket tartottuk szem előtt. A fordításokban az idegen nyelven kifejezni szándékolt tartalom maradéktalan visszaadására törekedtünk. Az egyes szöveghelyekhez jegyzeteket fűztünk, amelyek részint bővebb környezetben helyezik el az általunk fordított textust, részint pedig az annak megértéséhez szükséges magyarázatokkal és a legtöbb esetben szakirodalmi felvilágosítással szolgálnak. Az előszót követően az alapvető kézikönyvekről adunk egy rövid bibliográfiát, majd pedig a leggyakrabban használt művek rövidítésjegyzékét tesszük közzé. A görög nevek esetében a honfoglalás kori forrásgyűjteményben megfogalmazottak szerint jártunk el. A fordítók nevét a 4. oldalon, az egyes forrásszövegek végén, illetve a tartalomjegyzékben tesszük közzé, a bevezető szövegek és jegyzetek készítőit pedig az egyes forrásszövegek végén, illetve a tartalomjegyzékben tüntetjük fel. A latin nyelvű elbeszélő források, törvények és levelek, valamint a dalmáciai oklevelek lektorálását Rihmer Zoltán, a magyarországi oklevelekét (a garamszentbenedeki kivételével) Körmendi Tamás, a garamszentbenedeki oklevélét pedig Thoroczkay Gábor végezte. A Kristó professzor által megtervezett és közreadott honfoglalás kori, valamint az államalapítással kapcsolatos chrestomathiák nagy érdeklődést és jó visszhangot váltottak ki szakmai körökben, felpezsdítették a kutatást, és a felsőoktatásban is jól használhatónak bizonyultak. Reméljük, hogy e folytatás is méltó lesz elődeihez. A kötetet megálmodója, Kristó Gyula emlékének ajánljuk.
Vypredané
18,83 €
19,82 €
Idegenszó-tár - Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára
Idegenszó-tár
Vypredané
23,75 €
25,00 €