Hľadanie: Snehová kráľovná
zobraziť:
Helló, gyönyörűm
A Padavano nővérek nem csupán testvérek, hanem egymás legjobb barátnői is, akik érzelmekkel és energiával töltik meg az 1980-as évek Chicagójának egy színes szegletében álló házukat. William Waters pedig egy tragédia miatt elcsendesült otthonban nőtt fel, ahol a fájdalomtól sújtott szülei képtelenek voltak szeretettel fordulni felé. Így amikor találkozik a temperamentumos és ambiciózus Julia Padavanóval, a világ egyszerre mintha kivilágosodna körülötte.
Juliával együtt érkeznek a testvérei is: Sylvie, a család álmodozója, aki akkor a legboldogabb, ha egy könyvet bújhat; Cecelia, a szabad szellemű művész; Emeline pedig türelmesen gondoskodik mindannyiukról. Ám amikor a William múltjából áradó sötétség kezdi elhomályosítani a jövője fényét, nem Julia, hanem Sylvie lesz a fiú bizalmasa. Így azonban nem csak William lelke törik darabokra, hanem a négy nővér öröknek hitt szövetsége is.
Vajon vissza tudnak-e találni egymáshoz? És a szeretet képes-e egy széthullott családot újra egésszé varázsolni?
Sűrű erdő szélén
Szaba még kisgyerek, amikor bátyjával, Szandróval, és édesapjával, Iraklival elmenekül a háború elől, amely a volt szovjet köztársaságban, Grúziában dúl. A csonka család Angliában kap menedéket. Húsz évvel később a három férfi még mindig képtelen megbékélni a múlttal, a hátrahagyott helyek és emberek kísértik őket.
Irakli úgy dönt, hogy hazautazik: visszahúzza elhunyt felesége emléke és a pusztulófélben is gyönyörű szülőföld. A megérkezése után hetekkel azonban nyomtalanul eltűnik. Szandó apja felkutatására indul, de hamarosan felőle sem érkezik több hír. A legkisebb fiú, Szaba is útra kel hát, hogy felfedezze
egykori hazáját és annak lakóit, az út pedig egyenesen annak az orosz-grúz konfliktusnak a közepébe vezet, amely generációk sorsát pecsételte meg, és a családját is szétszakította. Bolyongásai során megelevenedik a mesék és a babonák sötét világa, amelyben időnként felcsillan a remény és vigasztaló útitárs a humor.
Hol kegyetlen, hol gyengéd, hol együttérző, hol szívet tépő regény a háború egyéni és kollektív traumájáról, és egy küzdő népről, amely elszánta magát a túlélésre, de nem feledkezik meg azokról sem, akiknek ez nem sikerül.
Lopás
A kilencéves Elsa Svédországban, a sarkkörtől északra él. Ő és családja a számikhoz, Skandinávia őslakosaihoz tartoznak, és az ezredforduló után is rénszarvas-pásztorkodással foglalkoznak. Amikor a kislány egyedül síel ki a karámokhoz 2008 egyik téli reggelén, szemtanúja lesz, amint egy vadász brutálisan megöl egy rénszarvasborjat. Bár felismeri a férfit a városból, mégsem szól senkinek a látottakról. Magában bosszút fogad a borjú halála miatt, a számik ugyanis különleges tisztelettel övezik a természetet, de legfőképpen a réneket. A szarvasok elleni támadások rendszeressé válnak, a svéd rendőrség azonban nem tesz semmit, a kegyetlen bűncselekményeket lopásként veszi nyilvántartásba, a család és a rokonok pedig hiába harcolnak az igazságért.Tíz évvel később a réntartó hagyományok iránt elkötelezett Elsának egyszerre kell megküzdenie a saját közösségén belül azzal, ahogy az idősebb férfiak lekezelik a nőket, valamint a városi svédek körében atrocitásokig fajuló, számik elleni megvetéssel. Elsa a maga módján próbál harcolni a közössége jogaiért, de a hatóságok továbbra sem tesznek semmit az indulatok megfékezése érdekében. A kétségbeesés csendben növekszik mindenkiben. Elsában azonban valami végleg megtörik, amikor a rénszarvasborját megölő alak a saját házában támadja meg. A gyermekkor óta cipelt bűntudat, félelem, düh és fogadalom lavinaként tör ki belőle és vezeti egy végső, katasztrófával fenyegető döntéshez. A nemzetközi figyelmet keltő regényből a Netflix készített filmet.
Mosoly
"Tíz évvel ezelőtt a mosolyom egyszer csak fogta magát és levándorolt az arcomról, világgá ment."
Így kezdődik Sarah Ruhl, egy író, egy nő, egy anya története a hétköznapokról, a személyes tragédiákról és egy egész évtizedet átszövő csendes harcról. Egy író küzd azért, hogy írhasson. Egy nő küzd azért, hogy visszatérjen a régi mosolya. Egy anya küzd azért, hogy a mosolya nyomában a boldogság is visszataláljon hozzá.
Sarah-nak minden oka megvolt a mosolygásra. Arra készült, hogy a Broadwayen bemutassák a legújabb darabját, túlélt egy kockázatos terhességet, és már három gyermek boldog édesanyjának mondhatta magát. Ám egyszer csak felfedezi, hogy az arca bal oldala lebénult. Az orvosok azzal nyugtatják, hogy a Bell-parézisben szenvedő betegek kilencven százaléka - ahogy egykor Sarah édesanyja is - felgyógyul. De úgy tűnik, hogy Sarah a szerencsétlen tíz százalékba tartozik.
Az írónő tiszteletre méltó bátorsággal, kendőzetlen őszinteséggel ír a gyakran értelmetlennek tűnő küzdelemről, fájdalmáról, bizonytalanságáról. Saját életének tanulságait tárja olvasói elé, és van-e jobb történet annál, mint amit maga az élet írt?
A kém
Mata Hari illúziómentes világában három alapszabály van: a vonzalom valuta, a szex eszköz, a szerelem tiltott. Abban a pillanatban, amikor engedett a mindent elsöprő szerelem csábításának - bukása elkerülhetetlenné vált.
Paulo Coelho egyes szám első személyben építi fel Mata Hari történetét. A táncosnő a párizsi Saint-Lazare börtönből írt leveleket ügyvédjének, ahol az első világháborúban folytatott kémkedés vádjával tartották fogva. Mata Hari a leveleken keresztül üzent lányának: meg akarta vele értetni, miért is választott ennyire kirívó, kalandokkal teli életet.
A parfüméria 3: Az álmok parfümériája
Családregény-sorozat a Douglas parfümérialánc történetéről
Hamburgból a világhírig!
Spiegel-bestseller
Hamburg, 1929: Hertha és Lucie, a két nővér megörökölték a keresztszüleiktől a jól menő Douglas parfümüzletet, ahol már korábban is dolgoztak. Lucie-ra rátalált a szerelem, Hertha pedig másodszorra is anyai örömök elé néz. Ettől függetlenül folytatják a munkát, továbbviszik, amit a nagynénjeik felépítettek. Hiába tör ki a nagy gazdasági válság, a testvérek szembeszállnak a kihívásokkal. Az országban megindul a nacionalizmus térhódítása, de ők varázslatos illatokat visznek el világszerte mindenhová.
A Charlotte Jacobi álnév az Eva-Maria Bast - Jorn Precht szerzőpárost fedi, amellyel már több Spiegel-bestsellert megjelentettek.
Eva-Maria Bast újságíró, több tényirodalmi kötet, thriller és más regény szerzője. Egyebek mellett a Konrad Adenauer Alapítvány történelmi újságírás díjában részesült. Lakóhelye a Constance-i tó, illetve Würzburg. Jorn Precht a Stuttgart Media University oktatója, mozi- és tévéprodukciók többszörösen díjazott forgatókönyvírója. Történelmi regények és tényirodalmi művek szerzője, 2018-ban Bronze Homer irodalmi díjat kapott.
Meg ne fulladj egy pohár vízben
Lulú adott egy doboz papír zsebkendőt. Bekapcsolta a rádiót. Bekapcsolta a tűzhelyet is, hogy vacsorát főzzön nekem, és azt mondta, addig maradok, ameddig szeretnék, para desahogarme. Sosem hallotta ezt a szót? Azt mondta, dominicana. Nem ért spanyolul? Ó, csak egy kicsit. Oké. Desahogar: kiszakadni, addig sírni, hogy már egyáltalán ne kelljen sírni.
Mindenesetre amikor Fernando elment, Lulú olyasmit tett értem, amit még a húgom, Ángela sem tenne. Amikor Ángela látta, hogy sírok, azt mondta, Bolhából csinálsz elefántot. Megmondom magának, Ángela hideg. De milyen hideg! Pfft! Nem érez irántam semmit. Lulú más. Ő megértette, hogy sírnom kellett, amíg ki nem szakadt, ami bennem volt.
Látom, hogy jegyzetel. Mennyi jegyzet. Igaz, írhat rólam könyvet, mert amit én megéltem, annak száz fejezete van.
„A nevem Cara Romero, és azért jöttem ebbe az országba, mert a férjem meg akart ölni.”
Így kezdődik Cara története, aki évtizedekkel ezelőtt egyedülálló anyaként, a kisfiával érkezett New York latin-amerikai bevándorlók által lakott negyedébe. Azt hitte, élete végéig a helyi lámpagyárban fog dolgozni, ám ötvenes éveinek közepén váratlanul elveszíti az állását, ami végzetes lehet számára, hiszen tartalékai nincsenek, a munkanélküli segély véges, szerény lakásának bérleti díját pedig fizetnie kell.
Állást kellene találnia mielőbb, és ebben hivatott segíteni őt az a kormányprogram, amelynek keretében Cara heti rendszerességgel találkozik egy szociális munkással. A találkozók során Cara, ez a melegszívű, életvidám asszony csak mesél és mesél: küzdelmekkel teli életéről, a barátairól, a családjáról, a bevándorlók apró-cseprőnek tűnő, mégis egész világokat romba dönteni képes ügyeiről, örömökről és bánatokról, arról, milyen az, ha valaki napról napra a társadalom peremén kénytelen egyensúlyozni.
Cara áradó mesélőkedve, szeretnivalóan esendő személyisége valósággal magával ragadja az olvasót, aki végig azon izgul, hogy Cara élete és sorsa egyenesbe jöjjön. Angie Cruz elképesztően fontos regényt írt, amelynek minden sora empátiára és emberségre tanít.
Történetek férjes nőkről
Őszinte regény házasságról, barátságról, vágyról és szerelemről.
Férjek, szeretők és barátok jönnek-mennek, de az igaz szerelem örökre megmarad.
Gabriela szereti a férjét, ám érthetetlen módon mégis egy másik férfira vágyik, akinek karjában szenvedélyre talál. Silvia és Cósima, akikkel egy női magazin szerkesztőségében dolgozik, ugyancsak titkokat rejtegetnek a férjük elől.
A Történetek férjes nőkről erőteljes regény, amely a női intimitás mélységeit tárja fel, és olyan asszonyok hétköznapi valóságáról mesél, akik a saját életük csapdájába estek.
GLOBÁL - Benned a világ
A Foucault-inga
Három kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek "ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van, ami pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak annak idején talán mégsem sikerült felszámolnia a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek.
A Foucault-inga Eco professzor, a világhírű olasz szemiotikus második nagy sikerű regénye. Ezúttal azonban a detektív már nem egy gyilkosságsorozat tettesét és a tettes indítékait, tervét kutatja, mint A rózsa nevé-ben, hanem végső soron maga a Terv, az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, hogy mi lehet a közük a templomos lovagoknak a hasszaszinokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez, a rózsakereszteseknek Arsene Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz és a Föld forgását bizonyító Foucault-féle ingának... Kihez, mihez is?
Ha van Terv, minden kiderül.
Jacqueline Párizsban
Káprázatos történet szerelemről és árulásról, egy igazi amerikai ikon felnőtté válásáról, akit később Jackie Kennedyként ismert meg az egész világ.
A húszéves Jacqueline Bouvier 1949 őszén érkezik Párizsba, hogy cserediákként egy éven keresztül a Sorbonne Egyetemen tanuljon. A merev társadalmi szabályokon szocializálódott fiatal lányt elvarázsolja a francia életérzés: beleveti magát a kastélyok és a pezsgő társadalmi élet, a művészet és az avantgárd színház, a kávézók és a jazzklubok mámorító világába. Anyja elvárásait félresöpörve beleszeret egy tehetséges fiatal íróba, aki osztozik az irodalom iránti szeretetében és a kultúra iránti szenvedélyében.
A Párizsban töltött év alatt Jacqueline rádöbben, hogy a személyes szabadság és kulturális pezsgés hátterében a várost még mindig a háború árnya kísérti. Az utcák romokban hevernek, elegendő élelem és fűtés csak a kiváltságosoknak jut, és barátait, akik a megszállás alatt az ellenállás tagjaiként tevékenykedtek, majd hadifogságban sínylődtek, most a kommunizmus kiterjedt hálózata fenyegeti. Jacqueline döbbenten figyeli az új világrend felépülését, és ekkor még nem is sejti, hogy a kibontakozó politikai környezet az egész hátralévő életét – és leendő férje sorsát is – meghatározza.
Ann Mah lenyűgöző hitelességgel kelti életre Jacqueline Lee Kennedy Onassis alakját, a művészetbe vetett hitét és megingathatatlan igazságérzetét, valamint a várost, amely végül az egyetlen igaz szerelmének bizonyult.
Az anya, aki lehettem volna
Miért hagynád el azt, aki nélkül nem tudsz élni?
Vicky Hallnak gyerekként nem adatott meg az a család, amire vágyott. Úgy érezte, mindig ő az utolsó a sorban. Az anyja sohasem figyelt rá igazán, csak a két fiatalabb mostohatestvére.
Huszonegy évesen egyedül ülve az érettségi ünnepségén megfogadja, hogy saját családot alapít és saját életet teremt, tele azzal a szeretettel és figyelemmel, amire mindig is vágyott.
Még azon a nyáron Görögországba utazik, ahol találkozik Williammel. Az egynyári kalandból több lesz, mint gondolták, ugyanis a lány teherbe esik. Hiszik, hogy megbirkóznak ezzel a helyzettel. Úgy gondolják, elég lesz, ha elárasztják gyermeküket szeretettel.
Ám amikor a kisfiú kétéves lesz, Vicky az egyik nap az anyósára bízza a gyermeket, kisétál az ajtón, és soha többé nem tér vissza.
Milyen anya tesz ilyet?
Az, aki olyan titkokat rejteget, amiket el sem tudnánk képzelni...
A USA Today bestsellerszerző Kerry Fisher regénye a második esélyről és a lehetetlen döntésekről szól. Vajon van olyan indok, amiért egy anya elhagyhatja gyermekét?
Falaink
Csöpp... csöpp... csöpp... Tőmondatok. Csepegnek belém, mint az infúzió. Lassan, minden porcikámat, gondolatomat betöltve, olykor fájdalmasan. Anya-fia párbeszéde csak sejtve, de nem értve egymást. Szavak nélkül. Monológok dialógja.
A végén, amikor a tű már nincs a bőröm alatt, akkor elhiszem, el tudom, el akarom hinni, hogy most már jobb lesz, hogy van gyógyulás. Feloldozás. Felismerés. Döntés.
És a szavak is előtörnek...
(Für Anikó)
Légrádi Gergely könyve korunk egyre növekvő létérzéseinek, a szeretetéhségnek és magányosság érzetének megérintő, erős és fájdalmas krónikája.
(Radnóti Zsuzsa)
Idézet a kötetből:Muszáj, muszáj. Ezt hajtogatta. Nem értem, miért muszáj. Nem értem, miért kellett elmenni. Most sem értem. Biztos, most is muszáj. Utálom azt, hogy muszáj. Nem jelent semmit. A felnőttek mondják, amikor nagyon akarnak valamit. Akarják, de nincs igazuk és nem kíváncsiak másra. Akkor jön a muszáj. Dögöljön meg minden muszáj.
János vitéz - A helység kalapácsa - Az apostol
"Ha Toldi Miklós a magyar Héraklész, akkor János vitéz, a leleményes és horgaseszű, a magyar Odüsszeusz, Nauszikája pedig Iluska... Petőfi ezt a költeményét nagyon fiatalon, huszonegy éves korában írta, alig egy hét alatt. Egy csodagyermek műve ez, melyen az egész világ csodálkozhat, mert egy népnek sincs és nem is volt ilyen lírai költője, aki huszonegy éves korában ilyen bensőséges humorral, ilyen áldott kedéllyel szemlélte volna az életet."
Kosztolányi Dezső
"Az apostol a költő eszméinek szótára. Hogy mit jelentenek műveiben ezek a szavak: boldogság, szabadság, isten, pap, lázadás, zsarnokság, király, arra ez a modern hősköltemény felel..."
Illyés Gyula
Puszták népe
"Előttem ami ebben a felfedezésben a legmegrendítőbb és legmeglepőbb, az hogy a puszták népe cseléd. A puszta úgy lebeg fantáziánkban, mint az idillikus szabadság földje. S a "puszta fia" szinte szinonim avval, hogy a "szabadság fia."
A szó maga idilli és regényes képzeteket idéz. Azt juttatja eszünkbe, hogy "betyár." Esetleg azt, hogy "csikós." Mindent, csak azt nem, hogy "cseléd." S most Illyés Gyula arra eszméltet, hogy a puszták népe, a magyarság egyharmada és legmagyarabb harmada, a szabadság szimbolikus honának gyermeke, kivétel nélkül cseléd, azaz szolga. Sőt majdnem rabszolga. Mit jelent az, hogy Magyarország népességének harmadrésze cseléd? Illyés megmutatja, mit jelent. Halálos valamit jelent. A magyarság egyharmada tenger alá került és elevenen el van temetve."
A Luzsin-védelem
„Valami kibírhatatlanul félelmest látott meg, megértette, micsoda szörnyűséges sakkörvénybe került, önkéntelenül ismét a táblára nézett, és a még soha nem érzett fáradtságtól ellankadtak a gondolatai. De a sakk irgalmatlan volt, fogva tartotta és magával rántotta őt. Volt ebben borzalom, de csakis ebben volt harmónia, hiszen mi van a világon a sakkon kívül? Homály, ismeretlenség, nemlét…”
Vladimir Nabokov egyik legnépszerűbb regényének központi figurája Luzsin, az orosz emigráns sakknagymester, akinek különc, antiszociális létezése elsősorban a tábla fekete-fehér mezőin játszódik, hús-vér emberek helyett lakkozott fabábuk között. Habár az egykori csodagyereket továbbra is a legjobbak közt tartják számon, stílusa felett elszállni látszik az idő, és amikor a nagy összecsapás az új sakkszenzációnak kikiáltott olasz Turati ellen függőben marad, hősünk pszichésen összeroppan. Luzsin fejében egy minden korábbinál összetettebb játszma veszi kezdetét – a körülötte zajló eseményekben titokzatos erők ellene irányuló lépéseit, egy félelmetes végjáték baljós előjeleit véli felfedezni…
A Luzsin-védelem zsenialitás, megszállottság és őrület összefonódásának krónikája, ugyanakkor felsejlik benne a gyerekkorral együtt elveszett régi Oroszország emlékezete is. A szerző korai, orosz nyelvű korszakában született regény egy „sakkban” töltött élet tragikomikus története, mely nyelvi virtuozitásával és lélektani mélységével egyaránt képes megbabonázni olvasóját.
A regényből nagy sikerű film is készült (Marleen Gorris rendezésében és John Turturro főszereplésével), melyet 2000-ben mutattak be.
Fociláz - Helikon Zsebkönyvek 135.
"Úgy lettem szerelmes a futballba, ahogy később a nőkbe is: hirtelen, megmagyarázhatatlanul, feltétel nélkül, bele sem gondolva, mennyi fájdalmat és bajt okozhat."
"Hornby közelebb kerül a megszállott sportrajongók gondolkodásmódjának megragadásához, mint bárki más."
A Fociláz Nick Hornby futballhoz és azon belül különösen az angol Arsenal FC-hez fűződő szenvedélyes viszonyába nyújt betekintést. Onnan, hogy gyerekkorában első látásra beleszeretett a csapatba és a szurkolója lett, egészen a harmincas életéveiig. Minden egyes fejezet egy-egy focimeccsről szól, és arról, ahogyan az kapcsolódott a klub felé totálisan elkötelezett Hornby életéhez. A Fociláz egy csapat csúcs- és mélypontjain át avat be egy élet hullámzásába, miközben a futball társadalmi vonatkozásaira is éles szemmel reagál. A könyv sikerét mi sem jelezhetné jobban, mint hogy csak Angliában több mint egymillió példányban kelt el.
Éneklő fák
A Napkelte a Costa Blancán szerzőjétől
A festészet vagy a szerelmed fontosabb, ha a festészet is a szerelmed?
Maine, 1969. Annalisa szülei autóbalesetben meghaltak. A lány a nagymamájával lakik egy olaszos nagycsaládban, és festő akar lenni. Hogy megvalósíthassa álmait, Portlandbe költözik, ahol találkozik Thomasszal, aki egy nagynevű, patinás egyetemre jár. Annalisa a váratlan szerelem dacára igyekszik kitartani művészi ambíciói mellett, de egy megbocsáthatatlan hazugság az egész életét felforgatja.
A szerelem sebezhetővé teszi a lányt - érzései kockázatot jelentenek számára. De elképzelhető, hogy pontosan ez az a változás, amelynek révén rátalálhat önmagára és a művészi beteljesülésre.
Julia
"- Szóval szerinted élve el kellene égetnünk a goldsteinisták gyerekeit?
- Dehogyis! - vágott vissza az illető. - Ők akarják élve elégetni a mi gyerekeinket! Épp arról van szó, hogy mi mások vagyunk! Persze ha engem kérdezel, nekik a gyerekeik sem patyolatfehérek. Ha az ellenség írmagját is ki akarjuk irtani, nem feltétlenül tűzre vetve őket, csak ugye szeretnék mégis egészen megszabadulni tőlük, na, szóval... ha ez a cél, akkor akár az égetés is szóba jöhet. Igen, tűzre velük, ha erre van szükség. Égessük el a gyerekeiket! Égessük el őket élve!"
Az 1984 történetének merész újragondolása női nézőpontból
Julia Worthing az Igazságminisztérium munkatársa: a "cselekménygyártó gépezet" szerelője a Prózaellátóban. Minden tekintetben példás polgár - vidám, nem hisz semmiben, és egyáltalán nem érdekli a politika. Tudja, hogyan maradhat életben a Gondolatrendőrség, az újnyelv, a kettősgondol, a kiskémek és a prolinegyedek feketepiacának világában úgy, hogy a szexuális örömökről se kelljen lemondania.
De egyszer csak érdeklődni kezd egy kollégája, Winston Smith iránt - és ez a kapcsolat nem várt bonyodalmakhoz vezet.
Mert Juliának mégiscsak vannak emberi érzései, és minden cinizmusa ellenére egyvalamit nem tud megtanulni: igazán gyűlölni, márpedig a Nagy Testvér birodalmában ez a legfontosabb. Megbocsáthatatlan bűn, "ha egy párttag csak tessék-lássék gyűlöl".
Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának olyan női főhősét, akinek élete, szenvedése, vívódása, aljassága, behódolása és végső lázadása szuggesztív erővel és provokatív kegyetlenséggel mutatja meg, milyen sorsot jelenthet egy totalitárius diktatúra a nők számára.
A vonzás szabályai
A vonzás szabályai 1985-ben, egy New Hampshire-i bölcsészkaron játszódik, ahol maga az oktatás leginkább csak zavaró, de végső soron elhanyagolható velejárója a zabolátlan kollégiumi mindennapoknak: a Kokszos Keddek, Szittyós Szerdák és Dögös-Dugós bulik véget nem érő sorozatának. Ebben a miliőben bonyolódnak rövidebb-hosszabb viszonyokba egymással (és még sokakkal) a történet főszereplői: az Európát járó barátja után sóvárgó Lauren, valamint a nyíltan biszexuális Sean és Paul. És miközben hármójuk kapcsolata a vonzalmak kiszámíthatatlan dinamikája szerint hol felbomlik, hol újjáéled, nagy ritkán feltámad bennük valami homályos vágy, amit megfogalmazni és megélni ugyan többnyire képtelenek, de ami mégis túlmutat az élvezetek kényszeres, egyre fásultabb hajszolásán...
A vonzás szabályai 1987-ben, alig két évvel azután látott napvilágot, hogy szerzője egy csapásra nemzedékének kultikus írójává avanzsált Nullánál is kevesebb című művével. Páratlan debütálásához hasonlóan Bret Easton Ellis második regénye is megrázó prózai látlelet egy generáció identitásválságáról és nihilbe hajló idilljéről. Ez a szikár, szenvtelen, sötét humorral színezett stílus már előrevetíti a szerző könyörtelen magnum opusát, az Amerikai psychót, amelynek főszereplője, Patrick Bateman egy rövid epizód erejéig itt is színre lép.
A regényből 2002-ben sikeres filmfeldolgozás készült Roger Avary, a Ponyvaregény Oscar-díjas társ-forgatókönyvírójának rendezésében.