Najnovšie - Historické romány strana 28 z 94

Mi a Grál? Kit szolgál?” Ez a fel nem tett kérdés mozgatja az artúri mondakör egyik legismertebb történetét. Chrétien de Troyes a középkor költő-varázslója volt, aki életre hívta az artúri mondakör olyan izgalmas figuráit, mint Lancelot vagy épp Perceval, és a legtöbb fejtörést okozó szimbólumát, a Grált. Chrétien ezen utolsó művében jelenik meg először a misztikus erővel bíró kehely, amelyet, mintha csak szándékosan történt volna, a regény befejezetlensége még titokzatosabbá tesz. A világtól távol felnőtt fiatal, épp csak lovaggá u¨tött Perceval találkozása a Grállal alapjaiban változtatja meg sorsát, és az élmény a legbensőbb kérdések kutatására sarkallja. Szabadság és szabálykövetés, kíváncsi féktelenség és korlátozó önuralom, szerelem és hódítás, ösztön és kultúra – mai szemmel is eleven kihívások teszik próbára a regény habozó és hibázó hőseit: a féktelen és ösztönös Percevalt és a visszafogott, tökéletes udvari lovagot, Gauvaint. Kalandok, párviadalok, varázslat és szerelem gazdag, sokjelentésű szimfóniája ez a mű, melyben a szereplők számára az igazi tét nem egy kehely, hanem önmaguk megtalálása. Chrétien de Troyes 12. századi költő, klerikus, az ófrancia költészet legjelentősebb alakja, aki udvari szerelmet dicsőítő műveivel elindította az artúri lovagregény divatját. Nála jelenik meg először a királynéba szerelmes Lancelot alakja, és hozzá kötődik a Grál szimbólumának megteremtése. Műveivel nagyban hozzájárult a nyugati regény műfajának kialakulásához. Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus 1970-ben szu¨letett, az ELTE magyar nyelv és irodalom, valamint film szakára járt, majd az egyetem Középkortudományi Doktori Programjában folytatta tanulmányait. Chrétien de Troyes Lancelot, a Kordé Lovagja című művét 1999-ben fordította magyarra (Prae Kiadó, 2020.). Önálló verseskötete Árnyéklovasság címmel jelent meg.

1945. április 12. Az európai és a csendes-óceáni térségben éveken át elhúzódó véres, háborús konfliktusok idején Amerikát mélyen megdöbbenti Franklin D. Roosevelt elnök halálhíre. Harry Truman alelnöknek, akit eddig távol tartottak a háborús tervek folyamataitól, és semmit sem tudott a világ első atombombáját kidolgozó, szigorúan titkos Manhattan-tervről, egy pillanat alatt kellett átvennie a több kontinensen háborúzó nemzet irányítását, és fel kellett vállalnia a világtörténelem egyik legnagyobb horderejű döntését. A Visszaszámlálás 1945 az ezt követő viharos napok, hetek és hónapok lebilincselő, igaz történetét meséli el, egészen 1945. augusztus 6-ig, amikor ledobják az atombombát Hirosimára. A szerző hírneves és kevésbé ismert alakok gondolatait tárja elénk. Közéjük tartozik például a legendás Albert Einstein, aki végül az atombomba melletti kiállását élete „legnagyobb hibájaként” értékelte, a kutatások igazgatója, J. Robert Oppenheimer, a szovjet kém, aki titokban beépült a kutatócsapatba, vagy a bomba ledobására kiválasztott gép pilótái. Felejthetetlen betekintést nyújt az akkor élő, hétköznapi amerikai és japán civilek életébe is. És látjuk a csendes-óceáni hadszíntéren harcoló amerikai katonákat is, akik aggódva várják a parancsot egy esetleges japán elleni invázió megindítására. Ám legfontosabb alakja a még kipróbálatlan, gyakorlatlan, új elnök, Harry Truman. Az ő története ez, azé az emberé, aki egy olyan döntéssel szembesül, amelyről tudja, hogy örökre megváltoztatja a világot.

Amikor Sissi házassága folytán Ausztria császárnéja lesz, egy szigorúan szabályozott világba lép be, amelyet merev társadalmi szokások és udvariassági szabályok uralnak.  Kitörési lehetőséget csupán hosszú utazásai és a gödöllői kastélyban való időzései nyújtanak, amelyek során kötetlen életvitelt folytathat, és áldozhat legnagyobb szenvedélyének, a szilaj lovas vadászatnak. Sissi korának egyik legjobb és legmerészebb női lovasa - nem létezik olyan vizesárok, amely túl széles, olyan akadály, amely túl magas volna számára. Bay Middleton, a lóversenyeken is induló, legendás hírű vadászlovas azonban nem csak lovaglótudásáért csodálja a császárnét.  Egyik gödöllői tartózkodása alatt a császárné meghívja magához a lovaglást és a vívást is magas szinten űző unokahúgát, Marie Wallerseet. Sissi szabadabb önmagát látja unokahúgában, és hamar a bizalmába fogadja. A tizennyolc éves Marie császári nagynénje bűvkörébe kerül, és szívesen asszisztál neki, amikor Erzsébet szenvedélyes lovasként és a végzet asszonyaként lép fel rajongó környezete előtt. Hamarosan azonban Marie is vonzóvá válik, főleg az ifjú arisztokraták szemében. Sissi, aki megszokta, hogy mindig a figyelem központjában áll, elhatározza, hogy férjet keres Marie számára.  „Szélesvásznú film gondolatban.” - Denis Scheck, irodalomkritikus, újságíró, a német ARD csatornán vetített, Druckfrisch könyvajánló műsorvezetője 

Eva ?Traube Abrams, egy fél lábbal már nyugdíjban lévő floridai könyvtáros épp könyveket rak a helyükre, amikor a szeme megakad egy fényképen a New York Timesban. Ledermed; egy olyan könyv szerepel a képen, amit több mint hatvan éve nem látott. Egy olyan könyv, amelyben ráismer az Elveszett nevek könyvére. A hozzá tartozó cikk arról szól, hogy a nácik Európa szerte kifosztották a könyvtárakat a II. világháború idején – erre Eva is jól emlékszik – és a kutatásról, hogy a köteteket visszajuttassák azokhoz, akiktől réges-rég elvették azokat. A képen szereplő könyv – egy 18. századi vallásos szöveg, amiről azt hitték, hogy elvitték Franciaországból a háború idején – az egyik legérdekesebb eset. Most a berlini Zentral- und Landesbibliothekben található, és tartalmaz valamiféle kódot, de a kutatók nem tudják, honnan került oda, sem azt, hogy mit jelent. Csak Eva tudja a választ, de vajon van ereje visszatérni a régi emlékekhez? 1942-ben, még egyetemistaként, Eva kénytelen volt elmenekülni Párizsból és a Szabad zóna egyik hegyi kisvárosában menedéket találni, ahol elkezd személyi okmányokat hamisítani zsidó gyerekek számára, akik a semleges Svájcba menekülnek. De az emberek eltörlésének ára van, és a titokzatos, jóképű hamisítóval, Rémyvel együtt Eva úgy dönt, hogy ki kell találnia, hogyan őrizze meg azoknak a gyerekeknek a valódi nevét, akik túl kicsik ahhoz, hogy emlékezzenek rá, kicsodák is valójában. Az Elveszett nevek könyvében vezetett feljegyzéseik még fontosabbá válnak, amikor az ellenálló-sejtet, amelynek dolgoznak, elárulják, és Rémynek nyoma veszik.

A ?gyönyörű Briszéisz gyerekkorától kezdve tudja, hogy a nők jussa a hallgatás. A Trója mellett fekvő Lürnésszosz királyának ifjú feleségeként nem sokkal több egyszerű tenyészállatnál, ám ez a sors is összehasonlíthatatlanul jobb annál, mint ami városának feldúlása után vár rá. Briszéiszben nincs meg unokatestvére bátorsága, aki a hódító görögök elől a mélybe vetette magát, és így Akhilleusz hadizsákmánya lesz. Akhilleusz, az isteni hős; Akhilleusz, a fényes; Akhilleusz, a könyörtelen mészáros, aki anyja után sír a tenger partján.Briszéisz egy lesz a fogságba esett nők tömegében, és hamarosan a görög sereget szétfeszítő hatalmi harc középpontjában találja magát Akhilleusz és Agamemnón között. Azonban miközben testi és lelki megaláztatások sorát kell átélnie, rádöbben, hogy az őt egymás között jószágként csereberélő héroszok sem többek a szeszélyes istenek játékszereinél. Trója és asszonyainak végzete előre megíratott. Képes lehet Briszéisz túlélni a pusztulást, és saját történetének szerzőjévé válni?A nők jussa a hallgatás ugyan, de a Booker-díjas Pat Barker elsöprő erejű regénye hangot ad a mítoszokból és történelemből kitörölt lányok és asszonyok seregének.

1942 ?nyara. Negyven zsidó gyermek száll le a vonatról Nonantola állomásán az olaszországi Modena tartományban. Recha Freier szervezete segítségével sikerült elszökniük a szinte biztos halált jelentő náci Németországból, és kísérőikkel együtt Palesztinába tartanak, ám a háború az útjukba áll. Így kötnek ki Nonantolában, ahol a falu szélén álló Villa Emmában lelnek menedékre. Életük már-már a békés hétköznapokat idézi: tanórák, az idősebbek szakmát tanulhatnak és a helyi gyerekekkel fociznak. Új világ ez, távol az erőszaktól és a háborútól, a gettóktól és a kabátokra varrt sárga csillagoktól.A tízéves Natan azonban még jól emlékszik arra az éjszakára, amikor elhurcolták az apját. A fiú gyanakodva szemléli az idillt, és az idő őt igazolja. 1943 szeptemberében német csapatok érkeznek Nonantolába, és a Villa Emma gyermekei újra a halállal néznek szembe. Ám ezúttal nincsenek egyedül: egész Nonantola népe velük van. De mit tehet a békés polgárok csapata a könyörtelen nácik seregével szemben?A Negyven kabát és egy gomb a második világháború egyik legkülönösebb igaz történetét kelti életre, és megmutatja, hogy az emberség és a bátorság ragyogása a legsötétebb időkben is reményt nyújthat – ha nem engedünk a félelemnek és a közönynek.

Párizs, ?1885. Mindenki hallott már a Salpetriere kórházról és a „hisztérikák osztályáról”, ahol Charcot doktor, a korszak ünnepelt idegorvosa hipnózis segítségével próbálja meggyógyítani a menthetetlennek elkönyvelt őrült nőket. Ám arról jóval kevesebben beszélnek, hogy az ide kerülők sokszor egyáltalán nem őrültek, hanem egyszerűen kellemetlenné váltak családjuk számára, vagy viselkedésük nem felelt meg a társadalmi elvárásoknak. A párizsi elit az év egyik legjelesebb eseményén, az Őrült nők bálján legeltetheti szemét a gyönyörű ruhákba öltöztetett, félredobott anyákon, feleségeken és kamasz lányokon, akik legalább egy este erejéig kiszabadulhatnak kórtermük fogságából.Genevieve főnővér szilárdan hisz a tudományban és dr. Charcot-ban, nincs helye kételynek szigorúan rendezett életében. Mindez azonban megváltozik, amikor találkozik egy új ápolttal, Eugénie-vel, akinek állapotára a tudomány nem képes választ adni. A családja által bezárt Eugénie-nek a meneküléshez segítségre lesz szüksége – mind az élőktől, mind a holtaktól. Az idei Őrült nők bálja minden korábbinál izgalmasabbnak ígérkezik…Victoria Mas hátborzongató és felkavaró debütáló könyve mesterien vegyíti a történelmi regényeket és a gótikus rémtörténeteket, miközben emléket állít az igaztalanul elmegyógyintézetbe zárt nők tömegeinek. A díjnyertes könyvből nagysikerű filmfeldolgozás készült.

A ?kicsi Jean-Jacques alapvető élménye édesanyja távolléte és hidegsége. Ahogy idősebb lesz, a családi asztalnál elejtett szavakból, kihallgatott beszélgetésfoszlányokból és legfőképpen a hallgatásból, az asztal melletti üres helyekből bontakozik ki előtte a történet, amit korán meghalt édesanyjával esélye sem lesz megbeszélni.Anyja, Elsa 1943-ban került Auschwitzba, ahol komolyzenei tudásának köszönhetően a női zenekar tagja lett. Milyen beteg és elvetemült elme hozott létre egy női zenekart a földi pokol kellős közepén? Hogyan létezhettek együtt az emberi teremtőerő legcsodálatosabb alkotásai Auschwitz embertelenségével? És hogyan élhette túl édesanyja a tábort, miközben olyan sok rokona, köztük nővére, Lydia odaveszett?Jean-Jacques Felstein kontinenseken átívelő nyomozásba kezd, és a túlélőkkel folytatott beszélgetéseiből kirajzolódnak a folyamatos rettegésben zajló próbák, a zene vidám ütemére robotoló kényszermunkások, a végkimerülésig játszó zenészek és a komolyzenei darabokból ínyenc módjára válogató Mengele alakja. Emellett pedig megismeri anyját, ahogy sohasem láthatta: a húsz éves, érzékeny lelkű művészt, aki bár túlélte Auschwitz borzalmait, teljesen sosem szabadult meg a tábortól.Az Auschwitz hegedűse szívszaggató, rendkívüli önéletrajzi könyv a túlélésről, a nemzedékek között öröklődő traumáról és a fájdalom igája alóli felszabadulásról.

Sötét ?humorral fűszerezett utolsó szavak, haláldalok és emberáldozatok, valkűrök, alakváltók, elesett hősök a Valhalla hatalmas csarnokában, elpusztuló istenek a Ragnarök végső összecsapása során. Felperzselt földek, kifosztott városok, félelmet és irgalmat nem ismerő harcosok. A vikingekkel kapcsolatos közkeletű képek sokunk számára ismerősek. De vajon milyennek látták saját magukat? Hogyan szemlélték a világot, és miért vonzódtak úgy a hősi tettekhez és a hősies halál gesztusaihoz? Miképpen hidalható át az a távolság, amely az ő gondolkodásmódjuk és a mi modern szemléletünk között feszül? Tom Shippey, a neves középkorász és Tolkien-kutató könyve ennek a különös kultúrának a sajátos életszemléletét igyekszik megfejteni. A tudós az Edda ősi mítoszaitól kezdve a hősi legendákon és az izlandi sagákon át a történelmi dokumentumok és az archeológiai leletek tanúságtételéig bőséges forrásanyag feltárásával ered a nyomába annak a kérdésnek, hogy a vikingeket miféle mentalitás tette oly páratlanul sikeressé évszázadokon át. Rendkívüli felkészültsége és közvetlen stílusa remek útikalauzzá teszi ezt a könyvet azok számára, akik rálátást szeretnének nyerni a tévésorozatokból és népszerű regényekből ismerős viking világ mozgatórugóira.

* * * MOST AJÁNDÉKKUPONNAL! * * * Figyelem! Most 10% kedvezménnyel érhető el az Álomgyár Kiadó újdonsága! Váltsd be 04.30-ig az alábbi kuponkódot*, és szerezd meg "A királyné ékszerei" című kötetet olcsóbban! Kuponkód: AKIRALYNEEKSZEREI *A kupon más kedvezménnyel nem vonható össze, csak a megjelölt termékre váltható be, és 2023. április 30-ig érvényes! Egy vásárló egy kupont csak egyszer használhat fel. „Különleges világokba és élethelyzetekbe kalauzol el minket." - Wandamaci könyvkuckója Hány generáció sorsát befolyásolhatja egy rosszul meghozott döntés?  Jean, Combray márkija 1644-ben veszi magához a menekülőben lévő angol királyné, Henrietta Mária ékszereit, hogy megmentse a birtokát. Ám ekkor még nem sejti, hogy tette a bosszú és a gyűlölet olyan hullámait korbácsolja fel, amelyek még unokája életére is hatással lesznek: a fiatal Louise de Morainville mindössze tizenhét éves, amikor a számára ismeretlen „családi átok” miatt kénytelen megismerni az élet legsötétebb oldalát.  Louise XIV. Lajos híres-hírhedt kegyencnője, Montespan márkiné pártfogásának köszönhetően a francia udvarba kerül, amelynek forgatagában hamarosan visszanyeri életkedvét. Noha a Napkirály környezetében számtalan zátony között kénytelen lavírozni: a kegyencek sem az intrikáktól, sem a méregkeveréstől nem riadnak vissza az előrejutás érdekében. Hamarosan rá kell ébrednie, hogy nemcsak Madame de Montespannak vannak titkos tervei személyével kapcsolatban, de családja régi ellenségétől sem szabadulhat oly könnyen, mint azt korábban hitte. A borostyánszemű Budai Lotti Shirzan-sorozatának előzménytörténete, egy nagy ívű, négy generáció sorsát érintő regénysorozat, amely bizonyosan el fogja varázsolni a történelem és az ármány szerelmeseit. A bővített újrakiadás még több titkot és talányt rejt...

1939. szeptember 1. A hatvanéves Janusz Korczak és a Dom Sierot, a zsidó árvaház diákjai és tanárai egy gyönyörű napot töltenek Varsóban. Órákkal később örökre megváltozik az életük, miután a nácik rájuk támadnak. A szülővárosában egyszeriben számkivetetté vált Janusz – a hősiességéről és remek tanári képességeiről híres, tekintélyes vezető – elhatározza, mindent megtesz, hogy megvédje a gyerekeket az elkövetkező borzalmaktól.  Több mint négyszázezer zsidó ember – köztük Janusz és barátai – gyűlik össze a varsói gettó fallal körülvett épületében. Drasztikus intézkedéseket tesznek, hogy megóvják a gyerekeket a betegségektől és az éhezéstől. A Dom Sierot tanárai és diákjai méltósággal létrehozzák saját parányi szeretetseregüket, és bátran felkészülnek rá, hogy farkasszemet nézzenek a jövővel – bármit is tartogasson az számukra.  Felejthetetlen mű, amely hatalmas meggyőző erővel ábrázolja egy valós holokauszthős történetét. A varsói tanár arra emlékezteti a világot, hogy egyetlen ember is képes értelmet keresni a borzalmak közepette, s reményt és szeretetet ébreszteni másokban.  A könyv kiadása során a kiadó tevékenységét a Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatta.

m   New York Times BestsellerAz év könyve: WASHINGTON POST, TIME, GUARDIAN, BOOKLIST „Briliáns." - Richard Osman „A dzsesszkorszak Londonban, minden őrületével, pezsgésével és kétségbeesésével... Atkinson még a legsötétebb pillanatban is képes felmutatni az emberség jelzőfényét." - Gillian Flynn, a Holtodiglan című bestseller szerzője 1926. Az ország még mindig próbál magához térni a háború után, London szédítő éjszakai élet központjává válik. A Soho klubjaiban egymást érik a sztárocskák, külföldi előkelőségek és a gengszterek. A lányoknál egy tánc ára egy shilling. Ebben a csillogó világban Nellie Coker a királynő, aki könyörtelen ambícióval igyekszik előmozdítani hat gyereke boldogulását. Sikerével óhatatlanul ellenségeket is szerez, fenyegetések sorával kell szembenéznie. A Soho a felszínen harsány vidámságot áraszt, a mélyben azonban sötét szándékok munkálnak. A város, ha az ember nem vigyáz, bárkit elveszejt. "Ha Dickens megélhette volna a jazz korát, akár ő is írhatta volna A léhaság szentélyeit, ezt az 1926 Londonjába helyezett szerteágazó, sziporkázó regényt. Tartalmasan szórakoztató olvasmány a ’20-as évek londoni pezsgéséről." - Washington Post "Atkinson ezúttal az 1920-as évek Londonjáról mesél, mesterien ötvözve a csillogást a dekadenciával. Igazán élvezetes, magával ragadó olvasmány." - Time "Atkinson hitelesen varázsolja elénk az I. világháború utáni Londont… Tapintható melegséggel mesél… Pezsgésből és melankóliából kever az olvasónak egy kiadós koktélt." - New York Times "Végig tökéletes egyensúlyban van az élvezet és a szívfájdalom. És mint mindig, most sem hiányozhat Ms. Atkinson jellegzetes, szikár humora. A szerző igazi varázsló, a levegőbe emel, mégis fogva tartja az olvasót a mozaikszerű narratívával." - Wall Street Journal "Ebben a pezsgő, szerteágazó pikareszkben - melyet át meg átszőnek egy viktoriánus folytatásos regény eltúlzott karakterei és valószínűtlen véletlenjei - a szerző egy volt harctéri ápolónőről mesél nekünk, aki egy eltűnt lányt keres az I. világháborút feledni vágyó Londonban." - New York Times "Egyszerűen az egyik legjobb kortárs szerző az egész világon. A léhaság szentélyei Londonban játszódik a jazz korában, tele van sziporkázó bohémsággal és kétségbeesett vággyal egy új és jobb élet után. Atkinson bűvészi rafinériával már néhány bekezdéssel csavarni tud egyet az olvasó hangulatán, és bármilyen sötétek olykor a történetei, mindig felfénylik bennük az emberségesség." - Gillian Flynn "Bámulatosan gazdag narratívájú mű. A léhaság szentélyei jazzkori Londonja csaknem olyan kegyetlen, mint Dickens viktoriánus metropolisza, és még inkább bővelkedik bűnökben és intrikákban. Ellenállhatatlanul élvezetes." - Slate "Kate Atkinson legújabb regénye tele van intrikával… Atkinson csillogó falikárpitot sző az 1920-as évek Londonjáról." - Boston Globe "Főhajtás Dickens és Forster manierista realizmusa előtt… Komédia, tragédia, zsáner, realizmus, posztmodernizmus: Atkinson áttörések sorozatát hajtja végre a könyv lapjain." - Oprah Daily "Pazar… Kate Atkinson új regénye tovább erősíti a szerző hírnevét mesteri mesemondóként." - Economist "Mint Atkinson összes többi regénye, ez is nehezen kategorizálható. Történelmi regény, de mintha kortárs bölcsesség áradna belőle. A "dickensi" jelző már elcsépelt, de Atkinsonnak valóban kimagasló tehetsége van ahhoz, hogy hatalmas, nyüzsgő világokat alkosson, tele színes figurákkal… Eddig is az egyik legjobb kortárs szerző

1939 augusztusa: mindenki rettegve figyeli a szalagcímeket, nehogy Anglia újra pusztító háborúba keveredjen Németországgal. Három gyerekkori barát szembesül a dilemmával: választaniuk kell egymás és a hazájuk között. Nora, a hajdani társasági pillangó eltökélt, hogy megtalálja a helyét a belügyminisztérium légitámadás-megelőzési részlegén, Hazel, a házasságszerző elfojthatatlan derűlátással igyekszik nem kiadni két fontos titkot, Marie pedig, aki Németországból költözött Angliába, aggódik, hogy ha kitör a háború, őt és a családját bebörtönzik vagy fogolytáborba szállítják. Amikor Németország elfoglalja Lengyelországot, tovább nő a feszültség. Marie-t ellenséges állampolgárságúvá nyilvánítják, és a három barátnő azon kapja magát: bármit megtennének, hogy Marie szabadlábon maradhasson. 

A Gustav-szonáta, a Zene és csend és A kegyelem szigetei című díjnyertes regények szerzőjétől 1850-ben egy fiatal rendőr egy londoni parkban talál egy csecsemőt. Lily Mortimer árvaházban cseperedik, aztán vidékre kerül, nevelőszülőkhöz. Gyermekkorát Suffolkban tölti. Amikor dolgozni kezd, Belle Prettywood londoni parókaszalonjában talál munkát. Látszólag minden rendben, de Lily mindeközben borzasztó titkot őriz. Sam Trench, az egykori fiatal rendőr nem veszíti szem elől a fiatal nőt, akit annak idején, csecsemőkorában megmentett. Amikor viszontlátják egymást, azonnal kölcsönös vonzalmat éreznek - Lily biztos abban, hogy Samnél megtalálja boldogságát. De lehetséges, hogy éppen ő fogja leleplezni a bűnt, amit a lány elkövetett? Ő fogja elhozni Lily számára a halálos ítéletet? TIMES - AZ ÉV EGYIK LEGJOBB KÖNYVERichard and Judy Book Club "Lenyűgöző... Tremain zsigeri elevenséggel kelti életre a viktoriánus Londont ebben a mélyen emberi regényben, miközben bűn és jóvátétel, elutasítás, szegénység és bűntudat témáit bontja ki." - Observer "Pompás, kristálytiszta próza, megragadó cselekmény." - Daily Telegraph "Ez a történet nemcsak hogy felnő az atmoszférikus, szívbe markoló regénykezdethez, hanem még emeli is a tétet... Bámulatos történetmesélés, ahol a bosszú és a jóvátétel egységben valósul meg." - Mail on Sunday "Tremain újabb letehetetlen alkotása a viktoriánus Londonba vezet, ahol a bátor Lily alakja kel életre a regény lapjain." - Good Housekeeping "Tökéletes írásmód, érzelmektől túlcsorduló történet a viktoriánus korból." - Times "Tremain tehetsége abban áll, hogy szereplői az élet minden területén megfordulnak, ennek ellenére megalapozottan jelenítik meg a regény szerzőjének világképét." - Harper's Bazaar "Egyik kedvenc szerzőm." - Nina Stibbe "Tremain az egyik legjobb ma élő regényíró." - Sara Collins "Lüktetően eleven... más nem tud így írni, hogy megszakadjon tőle az ember szíve." - Neel Mukherjee Olvasói vélemények: "Lélegzetelállító történet szerelemről, árulásról, az élet igazi nehézségeiről."Susan H. "A Lily egészen életteli... első osztályú történelmi próza."Sheila R. "Megragadó történet, amelynek fordulatai mindvégig lenyűgözik az embert... rég olvastam már ilyet."Caroline K.

Négy ?reneszánsz erény: Igazságosság, Mértékletesség, Erő, Bölcsesség. Mi más kerülhetne egy vászonra, egy templom mennyezetére, egy főpap studiolójába, mint a hibátlan, tökéletes szépség? A konyhalány és az apáca. A feleség és a mostohalánya. Négy nő, négy teljesen eltérő életút, amelyek metszéspontjában Esztergom városa, és egy különleges tehetségű férfi, Sandro Botti­celli áll. Vágyak, vonzalmak, plátói és testi szerelmek, a reneszánsz Esztergom pezsgő lüktetése – Schmöltz Margit finom ecset­vonásokkal megfestett története egyedi élményt ígér. 2007-ben világszenzációt keltett a Vitéz János érsek esztergomi dolgozószobáját restauráló művészettörténészek – Wierdl Zsuzsa és Prokopp Mária – azon megalapozott hipotézisének bejelentése, hogy a falakat díszítő, a négy reneszánsz erényt ábrázoló freskók egyikét Sandro Botticelli, a firenzei iskola talán legjelentősebb festője készítette. Schmöltz Margit regénye Botticelli esztergomi tartózkodásának és a freskó születésének állít emléket, magával ragadó mesét szőve mindabból, amit biztosan tudhatunk a mű keletkezéséről.

Ezernégyszázötvenegy. ?Világrengető események készülnek mindörökre megváltoztatni Európa sorsát. Az ifjú Mohamed szultán eltökélten készíti fel seregét az addig legyőzhetetlennek hitt Konstantinápoly elleni támadásra. A várost talán meg lehetne menteni, de ehhez a Nyugat nemzeteinek összefogására lenne szükség. Csakhogy királyai, fejedelmei ügyet sem vetnek a fenyegető veszedelemre, és pillanatnyi érdekeiknek megfelelően inkább sorsára hagyják a létéért küzdő, valaha hatalmas birodalom maradékát. Egyetlen katonai erő marad, amely a szorongatott Konstantinápoly felmentésére siethetne, ám a belső széthúzás és a határokon túlról szőtt ármány megakadályozza, hogy Magyarország kormányzója hadjáratot indíthasson a Török Birodalom ellen. Sőt Hunyadi Jánosnak élete egyik legnehezebb döntését is meg kell hoznia ezekben a hónapokban: tartja magát esküjéhez és harcba indul a gyermek V. László kiszabadításáért, amivel lemondana kormányzói posztjáról, vagy elkezdi kiépíteni a Hunyadi-ház eljövendő királyi hatalmát. Bán Mór nagy ívű történelmiregény-ciklusának tizenkettedik kötete a magyar történelem talán legdicsőbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Konstantinápoly elestét megelőző években. A kiterjedt történelmi kutatómunkán alapuló sorozat feleleveníti Hunyadi János életének és a Magyar Királyság XV. századi történelmének sorsfordító pillanatait, egybeszőve az ismert tényeket a néphagyomány elemeivel és az írói képzelettel. Bán Mór eleven és hiteles képet fest a korabeli Magyarországról és Közép-Európáról. Alakjai nem a történelemkönyvekből előhúzott idealizált hősök, hanem hús-vér emberek, akik elvitathatatlan erényeik mellett néha a legszörnyűbb bűnök elkövetésétől sem riadtak vissza. A szerző egyedi hangvételű ciklusa egyszerre kíván tisztelegni a magyar történelmiregény-írás múltja előtt, megőrizve megújítani annak hagyományát.

A SAJÁT KEZÜNKBEN VAN-E A SORSUNK, VAGY A TÁRSADALMI SZOKÁSOK RABJAI VAGYUNK? ÉS AMIKOR DÖNTHETÜNK, A SZABADSÁGOT VAGY A BIZTONSÁGOT VÁLASZTJUK? Az 1867. évi világkiállításra szinte minden koronás fő III. Napóleon császár fővárosába látogat, ahol nyüzsögnek a diplomaták, a külföldi újságírók, a hírszerzők és a kalandorok is. Ferenc József nagykövete, Richard von Metternich és felesége, Pauline a párizsi társasági élet közismert alakjai. A nagykövetné a francia császárné bizalmas barátnéja, aki saját gyermekei mellett egy örökbe fogadott kislányt is nevel. Ahogy Laura felnő, egyre inkább egy kérdés foglalkoztatja: vajon ki lehet az édesapja, és mi történhetett a szülei között. Tordai András egy bécsi lap tudósítójaként járja be Párizst. A cikkírás azonban nehezen megy - egyre csak az a vörös hajú szépség jár a fejében, akit a Metternich-rezidencia előtt egy hintóban látott. Vajon hogyan kerülhetne közel az előkelő idegen hölgyhöz? Megismerkedésük díszletéül az újjászülető, modernizálódó Párizs szolgál. Estélyek, bálok, mulatságok sora követi egymást, ahol Offenbach és Strauss zenéje szól, folyik a pezsgő, a háttérben pedig diplomáciai tárgyalások, gazdasági alkuk, politikai játszmák zajlanak. Ugyanakkor a mélyben kirajzolódik a város másik arca is: a munkások, emigránsok világa.

Egy bajban lévő király. Egy kettészakadt ország. És egy asszony, aki sorsdöntő tettre szánja el magát.Lenyűgöző történet cselszövésről és hatalomvágyról.1685. Anglia ismét forrong: II. Károly örökös nélkül hunyt el, így az öccse, Jakab foglalja el a trónt. A nép azonban két pártra szakad, sokan nem örülnek ugyanis a zsarnok és katolikus új királynak, illetve a király ifjú külföldi feleségének.Ned Ferryman visszatér Amerikából, hogy a húga, Alinor rosszallása ellenére csatlakozzon a felkelőkhöz. Eközben Alinor a lányával, Alysszel egykori sógornője, a cselszövő Livia hatására elbújtatja a királynét a közelgő ostrom elől. A jutalom, amit e tettükért kapnak, gyökeresen megváltoztatja az életüket: a család visszatérhet Dagályföldére, és Alinor az úrnője lehet annak a földnek, ahol egykor kevesebb volt egy szolgálónál. De vajon boldoggá teheti-e a vagyon és a hatalom a füvesasszonyt, vagy egy rég elvesztett, igaz szerelem emléke örökké kísérteni fogja?A Dagályfölde-sorozat harmadik része az angol polgárháború viharos eseményei alatt követi a jól ismert szereplőket, akik előtt egy új világ, egy új élet reménye tárul fel - olyan jóléttel, amiről korábban álmodni sem mertek, és olyan veszélyekkel, amiket elképzelni sem tudtak.

Sirályok köröznek a tiszta égbolton a kéklő Adria fölött, a kikötőben gályák ringatóznak berakodásra várva. Úgy tűnik, minden adott egy újabb nyugodt naphoz a Diocletianus császár egykori palotája köré épült virágzó, tengerparti városban. De vajon ki az a messzi földről érkezett lány, akinek beszédét senki sem érti, és megjelenése egyszeriben földúlja Spalató nyugalmát? A jövevény felkelti a város két megbecsült személye, Rogerius érsek és Tamás főesperes figyelmét is, és jelenléte megidézi Rogerius múltjának sötét árnyait. A két egyházi méltóság beszélgetéseiből bepillantást nyerhetünk a korábbi történésekbe: a tatárok földúlták Magyarországot, IV. Béla király pedig a tengerhez menekült. Benedek Szabolcs lendületes, fordulatos, valós történelmi figurákat megelevenítő regénye bemutatja a tatárjárás kegyetlenségeit, a felperzselt magyar települések utóéletét, elbeszéli a királyi család kényszerű száműzetését, és arra is keresi a választ, hogy miként lehet túlélni egy pusztulásra ítélt országban. Mindeközben a regény hangulatos leírásaival érzelmes emléket állít a mai Split középkori városrészének. Ennek a kötetnek az ötlete Split óvárosának szűk utcácskáin, pár lépésre a tengertől, az ókori és a középkori falak között bolyongva született meg. „Hiába nyitották ki a királyi torony azon helyiségeit, amelyekben huszonöt évvel korábban az apja, András is időzött, hiába szolgálták föl a jobbnál jobb dalmát borokat, a legízesebb sajtokat, tengeri halakat, valamint olajbogyókat - köztük azokat, amelyek arról a fáról származtak, amely Spalató és Trau között áll ma is, és még Diocletianus idejében ültették -, hiába ragyogott a dalmáciai nap, kéklett a tenger és úsztak a tiszta égbolt alatt a hófehér sirályok, Béla úgy viselkedett, akár egy ketrecbe zárt vadállat. Föl-alá járkált, arca sápadt maradt, haja és szakálla rendezetlenül lebegett, és hiába erősködtek és hajtogatták neki, hogy aggodalomra semmi ok, ide nem tudnak bejönni azok a félelmetes tatárok, ő ezekre egyre csak ordítani és veszekedni kezdett: - Ti nem tudjátok, kikkel állunk szemben! Ezek nem evilági lények, ezek pokolfajzatok, a Sátán teremtményei! Nem ismernek se istent, se embert, senkinek a törvényei nem kötik őket, csupán a saját szokásaik és a céljak, amelyek pedig egyedül egy dologra irányulnak: hogy az egész világot az uralmuk alá hajtsák!” Az Időutazó sorozat kortárs történelmi regényei olyan népszerű vagy kevésbé ismert élettörténeteket beszélnek el, amelyek kivételesek és egyediek. Saját korukat megelőző, erős asszonyok, bölcs mesterek, vagy éppen gyarlóságukban emberi történelmi alakok elevenednek meg a könyvek lapjain. Az olvasó bepillanthat a hírességek hálószobatitkaiba, vagy csemegézhet a történelemkönyvekből kimaradt életrajzi epizódokból. Az író pedig – mint hivatásos időutazó – régi korok asszonyainak és férfijainak bőrébe bújva mesél egyszerre múltról és jelenről.