Najnovšie - Historické romány strana 27 z 93

1929, kijevi járás, Szovjetunió. A tizenhat éves Kátya boldogan él szerető családjával, és a közös jövőről álmodozik a szomszédban élő szerelmével. Egy nap Sztálin aktivistái érkeznek a falujukba, hogy a parasztokat kolhozba tereljék; a meggyőzés először szép szóval zajlik, majd közvetlenebb módszerek kerülnek elő. Szomszédok tűnnek el, a kuláknak kikiáltott gazdák javait elkobozzák. A földjüket vesztett falusiaknak nemsokára a napi betevőre sem telik, miközben az erőltetett központosítás tönkreteszi az ukrán mezőgazdaságot. Kátyának egyedül kell gondoskodnia széteső családjáról, és élelmet szerezni - bármi áron.2004, Illinois, Egyesült Államok. Cassie életét teljesen összetörte férje elvesztése. Négyéves lánya nem beszél az egy évvel ezelőtti baleset óta, egybefolynak a kilátástalan napok. Édesanyja javaslatára Cassie kilencven éves, gyengélkedő nagyanyjához, Bobbyhoz költözik, hogy gondját viselje. Riadtan tapasztalja az idős nő zavaros viselkedését: Bobby ételt és ukrán nyelven írt üzeneteket rejteget a ház különböző részein, egy Alina nevű ismeretlent emleget, és titokzatos aktivistáktól retteg. Egyik világos pillanatában Cassie-nek adja fiatalkori naplóját, amelyből feltárul családja múltja - egy történet, amelyből minden borzalma és sötétsége mellett Cassie erőt meríthet a túléléshez és az újrakezdéshez.Az ukrán menekültek családjából származó Erin Litteken könyve az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású történelmi regénye.„Hátborzongató és rettenetes, egyben viszont gyönyörű és lelkesítő történet, amely minden korábbinál időszerűbb napjainkban. Mindenkinek teljes szívből ajánlom.”Christy Lefteri, Az aleppói méhész szerzője

London, 1940: a Luftwaffe bombái könyörtelenül záporoznak a városra. Az ügyvédi irodában titkárnősködő Emmy Lake ki akarja venni a részét a háborús erőfeszítésekből, ezért esténként önkéntes munkát végez a tűzoltóságnál. Ám amikor meglát egy álláshirdetést egy nagy londoni lapnál, egyszerre megvalósíthatónak látja álmát, hogy női haditudósító legyen.Hamar kiderül, hogy valójában a tekintélyes tanácsadó rovatot vezető Henrietta Bird gépírójának vették fel, Emmy csalódása pedig nem ismer határokat - különösen azért, mert Mrs. Bird minden kellemetlenséget tartalmazó olvasói levelet a kukába hajít. Ám amikor egy bizonyos Wendyért elhagyja szerelme, a háború pedig egyre nagyobb rombolást okoz az országban és az emberek életében, a megrendítő leveleket olvasva Emmy rájön, hogy nagyon is fontos feladata van: neki kell válaszolnia ezeknek a segítséget kérő nőknek. Természetesen Mrs. Bird nevében, és természetesen Mrs. Bird tudta nélkül.A. J. Pearce elbűvölő és ellenállhatatlan bemutatkozó könyve a London bombázásának rettenetét is híven ábrázoló történelmi regény, amelynek főhőse hiába akar hátat fordítani a férfiaknak és a házasságnak: nem menekül a szerelemtől sem.

Krisztus után 1007-et írunk. Hajóács Thorstein Vingulmorknak, a Vík gazdag keleti partvidékének törzsfője. Az északi népek egyik leghatalmasabb nagyurává vált, rabláncok között töltött múltja már csupán ködös emlék. Szeretett felesége, Sigrid két fiúgyermeket szült neki, az erdő széléről istenszobrok figyelik a sorsát. A földjén béke és jólét uralkodik, ám egyre sűrűsödnek a háború fellegei. A nagyratörő Eirík jarl és Villásszakállú Svein, a dánok királya szemet vetett az angol királyságokra. Eldöntötték, hogy visszafoglalják az egykor dán fennhatóság alatt álló területeket, és elűzik trónjáról a gyűlölt Ethelred királyt. A regény azokba a vérgőzös évekbe repíti vissza az olvasót, amikor észak királyai és jarljai összefogtak, hogy lerohanják az angol szigetet. Ám nemcsak a háború kora ez, hanem a változásé is: a kereszténység egyre terjed, és hamarosan örökre megváltoztatja az egész északi világot. Hajóács Thorstein, a hírhedt jomsviking, Vingulmork törzsfője királyok és nagyurak között, egy régi és egy új korszak határán egyensúlyoz. A Jomsviking-sorozat még sok köteten át folytatódni fog… Ez közülük a harmadik.   „Bjorn Andreas Bull-Hansen ezúttal felülmúlta önmagát. A dán horda lenyűgöző történelmi regény.” – Elin Brend Bjorhei, VG „Emelem mézsörömet, és magasztalom a skáld művészetét! Bull-Hansen mestere a feszültséggel teli történeteknek.” – Christen Hvam, Fredriksstad Blad

Miután Woodville Erzsébet elveszíti a férjét egy csatában, a becsvágytól hajtva elcsábítja a Yorkok ifjú királyát, Eduárdot, aki titokban feleségül veszi. A király hatalmas veszélyt vállal azzal, hogy egy Lancaster-házhoz hű, de köznemesi származású nőt vezet az oltárhoz, akinek előző házasságából két fiúgyermeke is született. Arról nem is beszélve, hogy Erzsébet egy olyan asszonynak a lánya, akit bíróság elé állítottak, és boszorkányság vétkében bűnösnek találtak. Az új királyné szerető hitvesnek és gondoskodó anyának bizonyul. Amíg azonban újabb trónkövetelők jelentkeznek, ő sem lehet nyugodt, ezért elszántan küzd a koronáért és a családjáért, még akkor is, amikor két fiát a Tower börtönébe zárják... Szerelem, ármány, hűség és árulás. Az angol történelem egyik legviharosabb időszakát lebilincselő módon ábrázoló regény a polgárháború sújtotta 15. században játszódik, és nemcsak egy rendkívüli szépségű, erős nő történetét ismerhetjük meg belőle, hanem a vérzivatar idején kibontakozó igaz szerelemét is.

Bécs a huszadik század hajnalán fényűző, lüktető nagyváros, a művészetek és a forradalmi gondolatok fellegvára. Míg a társadalom elitje csillogó bálokon múlatja az időt, a zsúfolt kávéházakban parázs viták folynak, és radikális eszmék születnek. Bécsben bármi lehetséges - legalábbis a férfiak számára.Ebben a káprázatos, mégis ellentmondásokkal teli világban él négy nő, akik úgy döntenek, kezükbe veszik a sorsukat. Elszántan szembeszállnak a konvenciókkal, és mindent kockára tesznek egyetlen férfiért, Egon Schieléért, akinek különleges látásmódja felforgatja a korabeli művésztársadalmat. A művelt úrilányok, Adele és Edith Harms, Gertrude Schiele, a festő húga, valamint Vally Neuzil, a feltörekvő modell mind vágynak valamire: szerelemre, halhatatlanságra, egy szabadabb életre. De vajon megtalálják az öntörvényű művész mellett azt, amit keresnek? És ha igen, milyen árat kell fizetniük érte?Sophie Haydock debütáló regénye Egon Schiele négy múzsájáról szól: négy hús-vér fiatal nőről, akiknek arcát az egész világ ismeri, életük, vágyaik, egyéni tragédiáik mégis mind ez idáig rejtve maradtak előttünk. A múzsák csókja csodálatos történet a mindent elsöprő szenvedélyről, a művészi útkeresésről és a féltékenység pusztító erejéről."Lélegzetelállító történet szerelemről, művészetről és árulásról." RED Magazine

„A könyvek segítenek embernek maradni egy embertelen világban.” London, 1944. A II. világháború idején a befejezetlen Bethnal Green metróállomás csaknem ötezer embernek nyújt menedéket: a légiriadók elől a város lakói az alagutakba menekülnek, és az ott kialakított bunkerekben húzzák meg magukat. Az állomás azonban sokkal több egyszerű óvóhelynél: színháznak, kávézónak, orvosi rendelőnek, óvodának és egy könyvtárnak is helyet ad. A könyvtár szíve és lelke a fiatal özvegyasszony, Clara Button, akinek a férje Dunkerque-nél esett el. Clara és barátnője, Ruby arra teszik fel az életüket, hogy minden rászorulónak segítsenek. Mindent elkövetnek, hogy az otthonaikból evakuáltak, a több műszakban dolgozó munkások vagy éppen a bántalmazott nők vigaszra és reményre találjanak a föld alatti könyvtárban. Ám ahogy egyre inkább elhúzódik a háború, és egyre inkább próbára teszik őket a körülmények, nehéz erősnek maradniuk, és lehet, hogy épp a hozzájuk legközelebb állókat nem tudják majd megmenteni... „Szívmelengető történet arról, hogy a legnehezebb időkben milyen megtartóereje van a barátságnak és az írott szónak.” - Janet Skeslien Charles, A párizsi könyvtár szerzője

„Azután elmondta, hogy mennyire hiányoztam neki, mennyire vágyakozott utánam, még akkor is, amikor istennők ölelték fehér karjaikba; én meg elmondtam, mennyi könnyem hullott húsz éven át, amíg csak vártam-vártam a hazatértét, s hogy milyen eseménytelenül hűséges voltam, higgye el, eszembe se jutott elárulni a csodás lábú nagyágyat azzal, hogy más férfit engedek oda magam mellé. Mind a ketten - saját bevallásunk szerint - hétpróbás, szégyentelen hazudozók voltunk ősidőktől fogva. Csoda, hogy akármelyikünk elhitte a másik egyetlen szavát is. Pedig elhittük. Vagy legalábbis azt mondtuk egymásnak.” Pénelopé a házastársi hűség közismert mintaképe: húsz éven át várta haza a kalandor Odüsszeuszt, és férje leleményességéhez méltó csellel ejtette át a kérőket. De ki volt valójában ez a spártai királylány, akinek szépsége sosem volt mérhető unokanővére, Helené szépségéhez? Akit hozzáadtak egy rövid lábú, csaló ismeretlenhez, és aki alig egy évig élvezhette a házasélet örömeit, mielőtt magára hagyták egy idegen országban, tizenhat évesen, egy csecsemővel? Miből merített erőt, és kivé vált a várakozás hosszú évei alatt? Mit gondolt titokban az ő fényes Odüsszeuszáról? Valóban egy pillanatra sem gyengült el? És nekünk, olvasóknak, vajon az igazat mondja? Atwood Pénelopéja nem elvont mitikus alak, hanem hús-vér ember: formálódó személyiség vágyakkal és félelmekkel, gyarlóságokkal és sikerekkel. A Pénelopeia a feleség, a nő szemszögéből meséli újra az európai kultúra egyik alaptörténetét, és egyben a szerző saját korának szatirikus látlelete is. „...amilyen szellemes, úgyis muszáj elolvasni újra. És újra meg újra - aztán elgondolkodni azon, hány Margaret Atwood kéne ahhoz, hogy magunk mögött hagyhassuk a még mindig túlnyomórészt férfi hősök által uralt narratívát, és végre az évezredeken át mellőzöttek is megkapják a maguk történeteit?” (Könyvvizsgálók blog)

1345. Alighogy véget ért a litvánok elleni keresztes hadjárat, a csehek máris a lengyelekkel háborúznak. Krakkó ostromát magyar hadak segítenek meghiúsítani, de közben Anjou Lajos már a következő, tengermelléki hadjáratára készül. A dalmáciai Zára véres háborúba keveredik Velencével, ám miközben Visegrádról várják az életmentő segítséget, a Nápolyi Királyságban olyasmi történik, ami alapjaiban változtatja meg az Anjouk további terveit - és a Magyar Királyság történelmét. Bátor Szilárd friss gyászával és egyben a lelkét tépázó démonokkal küzdve igyekszik túllépni a múlt árnyain, hogy végre méltó módon irányíthassa dubicai birtokát. Amióta az eszét tudja, számtalanszor volt kénytelen fenékig üríteni a keserűség poharát - a sors azonban ezúttal különleges meglepetéseket tartogat számára. Bíró Szabolcs regényfolyamának nyolcadik része, a Dél pörölye újabb eseménydús éveket ölel fel a XIV. század páratlan történetéből. Ott lehetünk Zára ostrománál és a crécyi csatában, betekinthetünk a királyi udvar és a vidéki nemesség életébe, egyúttal pedig láthatjuk felemelkedni a legendás óriást, akit úgy hívtak: Toldi Miklós.

Ebben a varázslatos gyűjteményben Charlotte Higgins kultúránk néhány örök érvényű történetének újraértelmezését adja. Olvashatunk a teremtésről, a trójai háború előzményeiről és utóhatásairól, szerelemről és vágyakozásról, pusztító erejű istenekről és a nekik kiszolgáltatott halandókról, fantasztikus lényekről és leleményes boszorkányokról. Szélsőségekkel teli világukban az emberek mindennapjainak része az erőszak. Sok, korábbi mítoszgyűjteménytől eltérően ezúttal a női szereplők kerülnek a középpontba - Athéné, Helené, Kirké, Pénelopeia és mások szövik ezeket a történeteket gazdag motívumú, elképzelt faliszőnyegekké. A térben és időben távoli események aktualitásukból mit sem veszítettek, segítségükkel, mint egy lencsén át, tisztábban láthatjuk a saját korunkat is. „Higgins következetesen végigvezetett, elmés és fantáziadús gyűjteménye az antik görög mítoszok provokatív és magával ragadó újramesélése.” - Publishers Weekly. „Chris Ofili Az Olümposz isteneihez készített rajzai - amelyek hangsúlyozottan nem illusztrációk - finom, mégis erőteljes alkotások. A lapok között olyan áttetszőnek tűnnek, mintha csillagporba vagy Arakhné leendő rokonának szőnyegébe rajzolták volna őket. Az elkészült kötet a szerző és a művész méltó találkozása.” - National Book Review. „Az ősi történetek komor és izgalmas újramesélése, amelyben a női szereplők kerülnek a középpontba.” - Katy Guest, Guardian. „A régi mítoszok lenyűgöző, modern formát kapnak ebben a kötetben.” – Booklist. CHARLOTTE HIGGINS korábbi, történelmi tárgyú könyvét, az Under Another Sky: Journeys in Roman Britaint Samuel Johnson-díjra (ma Baillie Gifford-díj) jelölték; Red Thread: On Mazes and Labyrinths című könyvével pedig Arnold Bennett-díjat nyert. A szerző a Guardian kulturális rovatának főszerkesztője, a Classical Association brit tudóstársaság korábbi díjazottja, és a Society of Antiquaries of London ösztöndíjasa. Londonban él. CHRIS OFILI brit művész. Trinidadban él és alkot.

„...itt van körülötte ez a ragyogó, csodálatos világ, ahol minden zöldellő és illatos. Az átalakulások helye. Fontos, hogy ezt mindig szem előtt tartsa, bármi más történik is az életében.” A Hotel Portofino alig néhány hete nyitott meg a lélegzetelállítóan gyönyörű olasz Riviérán, máris egyre több problémával kell szembenéznie a tulajdonosnak, Bella Ainsworthnek. Előkelő angol vendégeinek az igényei ugyanis elég nehezen kielégíthetőek. Ráadásul személye és a szállodája egy korrupt helyi politikus célkeresztjébe kerül. Nehézségeit tetézi, hogy felnőtt gyermekei még mindig nem heverték ki az első világháború sokkját. A figyelem középpontjában a fia, Lucian áll, akinek a házasságától sokat vár a család. Az események azonban nem a tervnek megfelelően alakulnak, ráadásul egy értékes festménynek is nyoma vész a szállodában... Egy nagyon angol hotel az olasz Riviérán - A Downton Abbey és A Korona rajongóinak

1936 nyarán fiatal mérnök érkezik Bukarestből az erdélyi kisvárosba, hogy megnézze a legkisebb Ganz-vízturbinát, és próbára tegye szerencséjét. A papírjai rendben vannak, a lelke nincs, a turbinával is gond van. Kalagor Máté, akit Matei Calugarunak is hívnak, le akar telepedni, bár nincs könnyű dolga. Vele együtt ismerjük meg a helyet: a politikai elitet, a városka polgárságát, a csodabogarakat, a román rendőrt, a zsidó szatócsot, a német fényképészt, és a százados juharfát a főtéren. A zárt mikrokozmosz fölött átgázol a történelem: királyi diktatúra, vasgárda, kis magyar világ, háború, szovjet bevonulás. És ha mindez nem volna elég, ott van még a mérnökember számára is legnagyobb rejtély, a szerelem. A nagy sikerű Egy dadogás történetéhez hasonlóan Vida Gábor új regénye is eddig ismeretlen látószögből, ironikus lendülettel beszél el azonosságokról és különbségekről egy jellegzetes 20. századi, közép-kelet-európai históriát, amely félig magyar és félig román, de leginkább, amint azt az alcím is jelzi: egészen erdélyi.

„Nem állítom, hogy az én élményeim voltak a legtragikusabbak a második világháború idején. De azok a jelenetek, amelyeknek szemtanúja voltam, az emberiség történetének leggyalázatosabb eseményei voltak... Mindent, amit teszek, valamennyi mai döntésemet azok az erők határozzák meg, amelyek azokban az években formálták a személyiségemet. Hiszek az Örökkévalóban. A mi Tóránk, a benne foglalt írások, megtanították az emberiséget, hogy különbséget tegyen jó és rossz között. Hisszük, hogy az Úr mindnyájunknak szabad akaratot adott. A szabad akarat egyik következménye, hogy az emberek választhatják a sötét utat is. Egyetlen gyereknek sem lenne szabad látnia azokat, amiket én láttam. Egyetlen gyereket sem lenne szabad éheztetni, megkínozni vagy alsóbbrendűként kezelni. Elrabolták a gyerekkoromat. Talán a fiatalok veleszületett ártatlansága tette lehetővé számomra, hogy teljes és viszonylag boldog életet éljek. A tapasztalataimat üzemanyagként használtam ahhoz, hogy tovább haladjak.” A holokauszt során körülbelül másfél millió gyereket öltek meg. Mivel munkaerőként haszontalanok voltak, többségüket azonnal gázkamrába küldték a haláltáborokban. Tova Friedman túlélte a soát, és életét annak szentelte, hogy ne hagyja feledésbe merülni a holokauszt történetét. * Tova mindössze négyéves volt, amikor a közép-lengyelországi gettóból, ahol addig éltek, a szüleivel együtt egy náci munkatáborba került, és még nem volt hat, amikor az édesanyjával Auschwitz II-be, más néven a birkenaui megsemmisítő táborba deportálták. A féléves birkenaui fogság alatt Tova olyan atrocitások szemtanúja volt, amelyeket soha nem tudott elfelejteni. Nemegyszer hajszálon múlt az élete. Amikor a náci gyilkos osztagok 1945 januárjában a tábor elhagyása előtt Birkenauban jártak, Tova és az édesanyja holttestek között rejtőztek el, így kerülhették el a véget. Miután az oroszok felszabadították a tábort, Tova a szüleivel együtt visszatért lengyelországi szülővárosába, később pedig Németországba, majd az Egyesült Államokba emigrált. Tova Friedman megfogadta, hogy nem hagyja feledésbe merülni a holokausztot. Rendszeresen tart előadásokat a témában, és az egyik unokájának köszönhetően 2021 óta a TikTokon is jelen van, hogy a fiatal generációhoz is eljusson az üzenete. Videóit csaknem ötvenmillióan látták világszerte.  Memoárja - melynek papírra vetésében jó barátja, a BBC egykori boszniai haditudósítója, Malcolm Brabant segített - egyszerre szívszorító és felemelő beszámoló a 20. század legsötétebb napjairól.

Théra népe önfeledten gyülekezik a szabadtéri játékok színhelyét adó tisztás körül. A városállam rajongásig szeretett Királynője megnyitja a neves eseményt, és porondra lépnek a mindenki által magasztalt színészek. Izgalmas és buja mítosz elevenedik meg a közönség előtt. A sorok között két ifjú diákfiú megbabonázva nézi a hősies küzdelmet, és a kacér nimfák csábító táncát. Ekkor még nem sejtik, hogy rájuk hamarosan még ádázabb harcok, de egyúttal az első szerelmek is várnak. Az ünneplő Théra békéjét lassan aláássa az alattomos ellenség aknamunkája. Mint gyilkos métely szivárognak be a határán a cselszövők, hogy megrendítsék az eddig szilárd társadalmi és gazdasági rendjét. A Királynő roppant veszélyes és kegyetlen ellenséggel kényszerül szembenézni, hogy megvédje a szeretett városát és a népét. Legfőbb támasza ebben a vezérezredese, aki furfangos nyomozással, és mindenre elszánt bátorsággal veszi fel a harcot a nyomasztó túlerővel szemben. Közben a titkos politikai játszmákról még mit sem tudó diákfiúk egy forradalminak ígérkező találmányon törik a fejüket, amit lelkesen mutatnak be a város híres tudósának. A férfivá válás nehéz, de egyúttal boldogsággal kecsegtető próbatételeit beárnyékolják a közelgő véres háború képei. A fiatalok hamarosan rádöbbennek, hogy nem csak a saját, de már az egész népük jövője a tét. Vajon meg tudja-e fordítani a történelem kerekét pár tehetséges és szenvedélyes ifjú? 

Dmitrij Markov herceg igazán szerencsésnek mondhatja magát. Tehetséges építész, egyben II. Miklós cár közeli barátja, életét luxusban éli. Ám a cári udvar csillogása sem tudja elfedni az Oroszországot sújtó bajokat. A fényűző szentpétervári palotákon túl a nyomor és az erőszak az úr, a felvilágosult herceg pedig egyre nagyobb kiábrándulással figyeli a dekadens arisztokrácia fékevesztett haláltáncát, különösen miután a szabadgondolkodó Katya Golicin megismerteti a pazar báltermektől távol tomboló pogromok borzalmaival. Az elszánt doktornő még a rettegett cári titkosrendőrséggel is szembeszáll, hogy megmentse népét az elnyomástól.A gyilkos macska-egér játékba keveredett Dmitrijnek a kötelesség, a szerelem, az erkölcs és a hűség útvesztőjében kell meglelnie a helyes utat, ahol egyetlen rossz lépés is halálos lehet. A herceg válaszút előtt áll: saját családja a fontosabb, vagy az ország sorsa?Charles Belfoure, a nagy sikerű A párizsi építész szerzője az orosz történelem egyik legizgalmasabb korszakába röpíti el az olvasót fordulatokkal és érzelmekkel teli új regényében.

A háború nem változik. Talán ez a legfőbb üzenete Erich Maria Remarque lassan százéves regényének, amelyben saját és nemzedéke értelmetlen szenvedését örökítette meg. Az író tizennyolc éves korában, az iskolapadból került az első világháború vérszivattyújába, ahonnan súlyos sérülésekkel tért haza. A Nyugaton a helyzet változatlan azonban nem egyszerű életrajzi regény, hanem zsigerien érzékletes megjelenítése a modern háború embertelenségének. A frontról nincs visszaút, nincs boldog befejezés: még a túlélők is borzalmas testi és lelki sebeket cipelnek egészen halálukig. A lövészárkok sötétségében csak a bajtársiasság felvillanásai nyújtanak pillanatnyi menedéket. Erich Maria Remarque regénye rendkívül időszerű volt első megjelenése idején, 1929-ben, amikor már gyülekezni kezdtek az elsőnél is pusztítóbb második világégés viharfelhői - nem véletlen, hogy a könyvet több országban is betiltották a rohamosan fasizálódó Európában -, és legalább ennyire aktuális ma is, amikor néhány száz kilométerre Magyarországtól városok lángolnak és ágyúk dörögnek. Az embertelenség idejében az irodalom minden korábbinál fontosabb.Az időtlen klasszikusból a Netflix készített 2022-ben nagy hatású feldolgozást.

Nikola Tesla munkássága nagyban meghatározza jelenkori életünket. Elég, ha csak a rádióra vagy a vezeték nélküli energiatovábbításra gondolunk, de a napenergia-erőművet és a váltakozó áramú motort is említhetjük. Számunkra azért is érdekes e különleges szerb férfiú, mert egy darabig Magyarországon élt és dolgozott, sőt közel három évtizedig magyar állampolgárként élt, igaz, az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül. Szepes András könyve épp a magyarországi időszakban játszódik, ám a Nikola Tesla Budapesten nem életrajzi munka, hanem regény, amelyben bepillantást nyerhetünk a titkos társaságok fondorlataiba és a titkosszolgálat játszmáiba éppúgy, mint a korabeli távközlési vállalatok működésébe. Az alapvető, ismert tényeken nem változtatott a szerző, de ami elképzelhető és lehetséges volt, azt megírta. A könyv lapjain a történet részeként mindemellett ősi és modern kori kódok, valamint rejtett utalások között is böngészhet az Olvasó. „- Gondolom, megbízik önben, mégpedig annyira, hogy akár a legféltettebb titkait is megosztja. - Így igaz. Kevesekkel oszthatja meg ezeket manapság az ember jó szívvel. Mi ezen kevesek közé tartozunk. Önre hivatásából adódóan a szolgálati titok megőrzése hárul, nekem pedig esetenként másfajta titkot kell védenem. - Ha jól értem, akkor most Nikola Tesla történetét a gyónási titok szentsége védi. - Amennyire a nyomozás eredményei szolgálati titoknak számítanak. - Atyám! Ugyan én láttam utoljára Teslát, de ön sokkal többet tud róla. Nem kényszeríthetem fontos részletek megosztására, csupán a józan ítélőképességére és bölcsességére apellálok. Ön látja a teljes képet, én nem. Ha esetleg... - Mindenekelőtt meg kell kérdeznem, hogy kíván-e gyónni.”

Mialatt Angliában Jane Austen a legújabb regényét körmöli, addig Magyarországon egy balsorsú grófkisasszonyt csak a házasság menthet ki szorult helyzetéből.Ám a kisasszony legalább olyan makrancos, mint amilyen ágrólszakadt. A szomszéd kastély urának jobbkezét, egy fortélyos, közrendű férfit szintén csak a házasság segítheti hozzá, hogy följebb kapaszkodjon a ranglétrán.Ám a férfi legalább olyan csapodár, mint amilyen becsvágyó. Ők ketten talán megakadályozhatják a merényletet, amely végveszélybe sodorná az országot. Nincs visszaút: együtt kell menekülniük kémek, titkos társaságok és egyéb ármányok – no meg az esküvő fenyegetése elől. Baráth Katalin nyolcadik regényében kaland, intrika és csipkelődő főhősök várnak minden olvasót, aki szívesen elmerülne egy színes és derűs történelmi mesében.

Amikor Auschwitz kapui bezárulnak mögötte, Anna Kamińska egy egyszerű mondattal menti meg magát és fiatal barátját, Esther Pasternákot a biztos haláltól: „Bába vagyok, ő pedig a segédem”. Ám hamar rá kell jönnie, hogy az azonnali halál talán kegyesebb lett volna, mint a földi pokol, ahova kerülnek. A tábor szülészete kegyetlen paródia, ahol a „szülésznők” az abortuszban jeleskednek, és ahol brutális módon eltávolítják az újszülötteket. A kivételt az igazán szerencsés szőke csecsemők jelentik, akik német nevelőszülőkhöz kerülnek - elvégre a Reichnak emberanyagra van szüksége.Anna és Esther a lehető legtöbb gyermeket mentik meg az azonnali haláltól, és amikor felcsillan a remény, hogy a háború véget érhet, életveszélyes játszmába kezdenek. Az anyák számát tetoválják a táborból kimentett újszülöttekre, akiknek így talán egy nap esélyük nyílhat rá, hogy felleljék valódi családjukat… Ám Anna és Esther számára akadhat remény? Anna Stuart megtörtént eseményeken és valós személyek történetén alapuló regénye azoknak a bátor nőknek állít emléket, akik Auschwitz poklában is képesek voltak megőrizni emberi mivoltukat.

IRATKOZZ FEL A KIVÁLASZTOTT CÍMRE, KATTINTS A "HAMAROSAN" FELIRAT MELLETTI KIS SZÍVECSKÉRE, HOGY AZONNAL ÉRTESÜLJ A MEGJELENÉSRŐL!Egy meg nem élt szerelem szívszaggató és vigasztaló története. 1947. Emma két évet várt szerelmére, hogy a háború után hazatérjen szülőfalujukba. Fritz érkezése kitörő örömmel tölti el a lányt, és a fiatal pár az esküvőjét tervezgeti, miközben a helyi közösség apránként újjáépíti a falut. Hamarosan kiderül azonban, hogy a háború borzalmai olyan nyomokat hagytak Fritz lelkében, amellyel még Emma és a szerelmük sem tud megbirkózni. Életük legboldogabbnak ígérkező éjszakáján megtörténik a szörnyűség, amely mindent megváltoztat… 2019. Marie férje lelkészi kihelyezést kap egy Rajna menti kis faluba, ezért a fiatal házaspár Oberkirchbachba költözik. Míg a férfi hamar beilleszkedik a közösségbe, Marie nem találja a helyét. Felkelti azonban az érdeklődését a falu két végén élő Fritz Draudt és Emma Jung története, amikor megtudja, hogy ők ketten majdnem hetven éve nem szóltak egymáshoz. Marie elhatározza, hogy utánajár a szörnyű titoknak, és kibékíti Fritzet és Emmát, mielőtt késő lenne.