Najnovšie - Historické romány strana 45 z 94

M+B+M. Josef Mašín, Josef Balabán, Václav Morávek. Tři králové z doby nacistické okupace. Nezpochybnitelní hrdinové, kteří neváhali riskovat a položit životy za osvobození Československa. A přesto to byli i normální lidé toužící po obyčejných věcech jako láska, rodina nebo klidný večer beze strachu, kdo zaklepe na dveře konspiračního bytu… Román Dalibora Váchy M+B+M vypráví o odbojové činnosti těchto tří velikých postav československé historie od roku 1939 až do jejich úplného konce. Barvitě popisuje všechny jejich dobrodružné a nebezpečné eskapády i postupně narůstající únavu ze života po konspiračních bytech, každodenně na hraně života a smrti, kdy nepřítel může stát za každým rohem a zrádcem bývá i blízký přítel. Vše pak dokresluje ponurá, klaustrofobní atmosféra okupované Prahy plná gestapáků a špiclů, vylidněné ulice a strach ležící na tomto krásném městě jako tlustá deka. Svět, kde jste nevěděli dne ani noci, kdy vás gestapo zatkne a postaví ke zdi…

Nebojácna a úprimná Tessa Swanová nie je typickou ženou osemnásteho storočia. Spolu s piatimi bratmi vyrástla v pohraničnej oblasti západnej Virgínie a skrýva v sebe silu, s ktorou treba počítať. Tichý a odvážny Clay Tygart nie je typickým mužom osemnásteho storočia. Vychoval ho indiánsky kmeň Lenapov a teraz sa ako hrdina vracia z francúzsko-indiánskej vojny do pevnosti, ktorá nesie jeho meno. Privádza so sebou Tessinu dávno stratenú priateľku Keturah, ktorá z osady zmizla pred mnohými rokmi. Clay je ako veliteľ pevnosti odhodlaný vyhnúť sa ľúbostným pletkám a pri stretnutí s pôvabnou Tessou si udržiava odstup. Keď ho však okolnosti prinútia konať a dotknú sa aj jeho srdca, musí sa postaviť tvárou v tvár jednej veľmi osobnej a jednej veľmi verejnej dileme. Silný príbeh románu Neobyčajná žena je popretkávaný prepracovanými historickými detailmi, ktoré vdýchnu minulosti život. Nenechá vás chladnými a prenesie vás do malebných, no nebezpečných hôr západnej Virgínie v roku 1770.

Ve dvou příbězích z počátku 15. století se ke čtenářům vrací oblíbení středověcí detektivové Jakub Protiva z Protivce a Blasius. V prvním příběhu je mnich Blasius jako rožmberský levoboček povolán do Krumlova k umírajícímu nevlastnímu bratrovi Jindřichovi III. z Rožmberka. Po jeho smrti se záhadně ztratí jeho poslední vůle a Blasius je obviněn z vraždy hradního kaplana Zachariáše. Z vězení se mu sice podaří uniknout, ale teprve s pomocí svého přítele zástupce královského sudího Jakuba Protivy z Protivce se skutečně zachrání a zbaví křivého obvinění. Druhý příběh se odehrává v královském horním městě Jihlavě na pomezí Moravy a Čech. Jakub Protiva a Blasius zde mají objasnit záhadu výskytu falešných mincí. Navíc v blízkosti bývalých stříbrných dolů narazí na hlomozící duchy či permoníky, kteří se neštítí ani vraždy. Skrývají se za těmito nadpřirozenými bytostmi lidé, jak je přesvědčen Jakub Protiva? A kdo je tajemný krasavec Václav z Jihlavy, který se jim připlete do cesty?

1937, Németország - gyanakvás és félelem járja át az utcákat. Emberek tunnek el nyomtalanul, a zsidók elleni támadások mindennaposak.Ruth Friedman férjét letartóztatja az SS, így Ruthnak kell megvédenie gyermekeit és saját magát a nácikkal szemben. De hová mehetne? Létezik számukra biztonságos hely?A legnehezebb feladat legyozni a mindent elborító közönyt és embertelenséget, miközben Ruth versenyt fut az idovel családja életéért.DINEY COSTELOE regénye fogcsikorgató dráma egy anya küzdelmérol, aki mindent megtesz azért, hogy biztonságba menekítse gyermekeit a „végso megoldás” elol.

Mirjam ?több mint a testvérem. Ő a másik felem. A túlélésünk függ egymástól. Éva és Mirjam az életüket köszönhetik annak, hogy ikrek. Ám könnyen lehet, hogy ami rájuk vár, az a halálnál is rosszabb.  1944 nyarán Mózes Évát a családjával együtt Auschwitzba deportálták.  A családot a megérkezést követően szétszakították, a szülőket és a két nagyobb lánytestvért azonnal a gázkamrába vitték, az alig tízéves Évát és ikertestvérét, Mirjamot viszont átadták annak az embernek, akit azóta is mindenki a Halál Angyalaként ismer: dr. Josef Mengelének.  A táborban az ikrek kiváltságban részesültek, például megtarthatták a saját ruháikat, ugyanakkor Mengele iszonyatos orvosi kísérleteinek alanyaivá váltak. Nap mint nap küzdeniük kellett a túlélésért, és a legtöbbjükkel vagy a szörnyű kísérletek végeztek, vagy a betegség és az éhezés.  Az auschwitzi ikrek egyszerűen megírt, érzelmekkel telített, ám meghökkentő tárgyilagossággal elmesélt történetében megismerhetjük egy kislány kitartó harcát a túlélésért, ebben a kivételesen kegyetlen világban.

Mercia földjét egy halott ember járja, a Wessex és Mercia határán fekvo Lundene romokban hevero osi római városát pedig egy viking had szállta meg. Az utolsó angolszász királyság északi határának védelme Lord Uhtred, Alfréd király bajnokának feladata, ám a mai napig Thornak hódoló harcos csábító ajánlatot kap a várost elfoglaló dánoktól: csatlakozzon hozzájuk, és hódítsák meg együtt Wessexet. Uhtrednek újra választania kell szíve és a vér szava között, a döntést pedig még jobban megnehezíti egy váratlan és veszélyes szerelem. Bernard Cornwell monumentális Angolszász históriák-sorozata Anglia születése és a viking háborúk korába visz el minket. A könyvsorozatból a BBC és a Netflix készített nagy sikeru tévéadaptációt Az utolsó királyság címmel, amelyet Magyarországon forgattak.„Mint a Trónok harca, csak a valóságban.”Observer

A ?Stonehenge varázslatos látképével a hátterében magasodik Salisbury katedrálisa. Az ősi Sarum vidéke ez, ahova Edward Rutherfurd eme korai, lélegzetelállító remekművében kalauzolja olvasóit, és a tőle megszokott rendkívüli gazdagsággal meséli el Anglia viharos történelmét a jégkorszak végétől egészen napjainkig. A Sarum családi sagája évezredeken át hömpölyög. Hwll, az északi vadász a fagyos tundráról menekül dél felé, Nooma, a kőfaragó állhatatos, évtizedeken át tartó munkával emeli magasba Stonehenge-et, harminckét évszázaddal később pedig utódja, Oswald Mason húzza fel a Salisbury katedrális ég felé nyúló tornyait. Az emberi történelmet átölelő elbeszélés során pedig kelta dűnék, római utak, angolszász kolostorok, normann kastélyok, középkori mezővárosok és viktoriánus vidéki birtokok elevenednek meg. Edward Rutherfurd elképesztő alapossággal megírt művében népvándorlások és hódítások hullámain, a lovagok felemelkedésén és hanyatlásán, szabadságharcon és ipari forradalmon át egészen a sarumi zsidók üldözéséig követhetjük az évszázadok során összefonódó családi sorsokat, és bepillantást nyerhetünk Anglia és lakói csodálatosan változatos történelmébe.

A Napirend Goncourt-díjas szerzőjétől „Egy teológus története - eltökéltség és változás; háttérben a német parasztháború.” - New York Times A tizenhatodik században a reformáció, a protestantizmus támadást indított a kivételezettek, a katolikus egyház ellen, de maguk is gyorsan beérkezett, jómódú hatalmi tényezővé váltak. A vidéki napszámosok és a városi szegények, akik számára a mennyországban egyenlőséget ígértek, egyre kevésbé értették, miért ne valósulhatna meg az egyenlőség már itt, az e világi életben. A kényelemben élő protestánsok és a többiek, a nyomorgók közötti küzdelem elmérgesedett. Több teológus is a nincstelenek oldalára állt, így például Münzer Tamás is, aki eltökéltségével és fáradhatatlanságával tűnt ki, és aki ténykedésével maradandó nyomot hagyott maga után. Ő volt az, aki lángra lobbantotta Németországot. A Szegények háborúja az ő története: egy lázadásé, amely az igét akarta terjeszteni. Az 1525-26-ban lezajlott parasztháborúé. Éric Vuillard jellegzetes stílusban, filmszerű jelenetekkel idézi meg a majd’ ötszáz éve játszódott eseménysort, amely nem tudja nem eszünkbe juttatni azt az egyenlőtlenséget, amelyet napjainkban látunk magunk körül.

Nos, ?bátor vagy-e kicsi lány? – kérdi Henrik bácsi 10 éves unokahúgát. 1943-at írunk. Annemarie Johansen élete sajátos elegye a hétköznapi otthoni és iskolai életnek, az élelmiszerhiánynak és a náci katonák állandó jelenlétének. A bátorságról a kislány úgy gondolja, az a mesebeli páncélos lovagok erénye, az ő életében nem sok szerepe lehet. Amikor a német megszállók elkezdik a dániai zsidók összegyűjtését, Johansenék befogadják Annemarie legjobb barátnőjét, Ellen Rosent, s ettől kezdve a külvilág felé ő is a család tagja lesz. Ellennek és Annemarienak nagy lélekjelenlétre van szüksége, amikor a késő éjszaka a házba érkező náci tiszt az iránt érdeklődik, miért nem szőke Ellen is, mit a testvérei. A könyv olvasói -a főhős kislány nézőpontjából- megismerik a dániai ellenállást, azt a bravúrt, ahogyan csaknem a teljes zsidó lakosságot -mintegy 7000 embert- csónakokon, kis hajókon átmenekítik Svédországba. Lois Lowry története arra emlékeztet, hogy a háború és a terror idején is létezhet büszkeség és emberi tartás.

Anchee Min, a kiváló történelmi regényírónő Orchidea császárné című műve a Tiltott Városba kalauzol bennünket, hogy beavasson egy fiatal császári ágyas – a későbbi utolsó kínai császárné, Ce-hszi – lenyűgöző történetének részleteibe. Min csodálatos eposzt sző a vidéki lány alakja köré, és egyes szám első személyben tárja elénk a gyönyörű Orchidea életének alakulását. Orchideának a csábítás különféle eszközeivel, ugyanakkor intellektuális képességeit is latba vetve sikerül fokozatosan magához ragadnia a hatalmat. A történet második és egyben utolsó részéből Az utolsó császárné című kötetből pedig megtudhatjuk, miként lett a fiatal nőből határozott, erős kezű vezető, aki több mint negyven évig uralta Kínát.

Anglia, 1840. Cassandra Austen imádott húga, Jane halála óta, immár két évtizede egyedül él, napjait a barátok és rokonok látogatása tölti ki, és persze a húga jó hírnevének megóvásába fektetett csendes, eltökélt munka. Cassandra, aki már betöltötte hatvanadik évét, és egészsége egyre törékenyebb, meglátogatja Kintburyben Fowle-ékat, régen elhunyt vőlegénye családját. Jane kincset érő leveleit keresi. Amikor házigazdáját és a minden lében kanál szobalányt kijátszva a levelek nyomára bukkan, nemcsak Jane-nel, de saját magával kapcsolatos titkokkal is szembesül. Vajon hajlandó lesz a világ szeme elé tárni életének legbensőségesebb részleteit, vagy tűzre veti húga hagyatékát? Az Austen kisasszony felváltva mutatja be a parókia életét és Cassandra élénk, a Jane-nel töltött évekről szóló emlékeit, közben megismerhetjük Jane zseniálisan elképzelt elveszett leveleit. A még sosem hallott történet Cassandráról szól, aki a legfontosabb szerepet töltötte be Jane életében. Gill Hornby rendkívüli empátiával, összetett érzelmek ábrázolásával és szellemességgel ismeri el Cassandra érdemeit. A nő, akit életre kelt, éppen olyan elragadó, mint akármelyik Austen-hősnő.

Édesvízi mediterrán – A kezdetek  Három évvel vagyunk az utolsó magyarországi kolerajárvány után. Egy évvel az egész országot (sőt még a császárt is) megmozgató millenniumi ünnepségek előtt. Egy fiatal újságírót a rossz magaviselete miatt úgymond száműznek Balaton-Füredre… Az országos történésektől mentes kis település lakói, de a fővárosi zaj elől idemenekülő nyaralóvendégek is csak egy különc, fura szerzetet látnak benne… Ám vannak, akik mégis kíváncsiak az ő belső világára: a Jókai villát felépítő mester, a füredi társaságot elkápráztató szakácsnő, a szeretetotthont igazgató „svájci” fantaszta, az egyik első hazai női fotós, az egyik utolsó bakonyi betyár, és nem utolsósorban Eötvös Károly, a Balatoni utazás című könyv szerzője… Mindez akár idilli végkifejletet is jelenthetne, ha… a Balatoni Futár alapító-főszerkesztője nem botlana bele abba az eltűntnek hitt szerelmi levelezésbe, amelyet a házas Jókai folytatott a tizennyolc éves gyámleányával… Az Édesvízi mediterrán sorozat szerzője ezúttal a 19. század végi Balaton partra kalauzolja el az Olvasót, ahol együtt talán felfedezhetjük azokat az ízeket, illatokat, mámorokat, amik után titkon mindig is vágyakoztunk…

Santa ?Cruz, 1953. Jean-Luc a múltja elől menekül. Az arcát elcsúfító sebhely csekély ár azért, hogy túlélte Franciaország náci megszállásának borzalmait. Azóta új életet kezdett Kaliforniában, ahol családja van. Váratlanul éri, amikor kopogtat ajtaján a múlt.  Párizs, 1944. Egy fiatal zsidó nő egész addigi élete egy szívdobbanásnyi idő alatt romba dől. Amikor felterelik az Auschwitzba induló vonatra, végső kétségbeesésében egy idegen férfira bízza legdrágább kincsét. Nem marad más számára, csak a remény, hogy a kisbabája túléli.  Ott, a sötétbe borult peronon egymásba fonódik két ember sorsa, akik akkor még el sem tudják képzelni, mekkora hatással lesznek hirtelen meghozott döntéseik a jövőjük alakulására. A Míg Párizs aludt narrátorai a különböző szereplők, ki-ki a maga szemszögéből meséli el a történetet. A szerző első regényében, amely a történelem egyik legsötétebb korszakában játszódik, megindítóan mutatja be a bátorság, a kitartás és a családi kötelék erejét, valamint azt, hogy mit jelent feltétel nélkül szeretni.

Por un conjunto de circunstancias favorables, una expedición arqueológica que buscaba otro tipo de restos ha recuperado un escrito en arameo sobre papiro, que, tras su datación con el método del carbono 14 ha resultado tener una antigüedad de veinte siglos… A la novela, que se desarrolla sobre todo siguiendo ese documento, le sigue un epílogo con observaciones pertinentes histórico-críticas. La obra tiene demás muchas notas histórico-sociales sobre el ambiente y las costumbres hebreas de hace 2.000 anos, en los tiempos de Jesús de Nazaret, bajo la ocupación romana.Novela histórica: Por un conjunto de circunstancias favorables, una expedición arqueológica que buscaba otro tipo de restos ha recuperado un escrito en arameo sobre papiro, que, tras su datación con el método del carbono 14 ha resultado tener una antigüedad de veinte siglos. Desde hacía casi el mismo tiempo yacía en la India en una galería en ausencia de aire y por eso nos ha llegado después de tanto tiempo, a pesar de la extrema fragilidad de todos los soportes en papiro. ?Pero cómo se encontraba ese papiro en la India, visto que, atendiendo al análisis textual, se trata de una composición redactada en Galilea y Judea a lo largo de los anos 28-50? ?Precisamente un diario escrito por Leví Mateo, componente del grupo itinerante de Jesús de Nazaret? ?Y cómo habría llegado casi de inmediato a la hinduista y budista península india? No solo eso: ese documento podría ser el texto evangélico perdido del que había escrito al principio del siglo II, Papías, obispo de Hierápolis, en una epístola donde, además de referirse a los evangelios en griego que serían reconocidos como canónicos en el «Canon Muratoriano» y al documento de Ireneo «Contra las herejías», en torno al ano 180, el prelado citaba un evangelio redactado «en la lengua de los judíos», es decir, en hebreo o en arameo. Por otro lado, no fue solo el obispo Papías el que habló de ese texto perdido: habían escrito también sobre ello los antiguos estudiosos Ireneo de Lyon y Eusebio de Cesarea. A la novela, que se desarrolla sobre todo siguiendo ese documento, le sigue un epílogo con observaciones pertinentes histórico-críticas. La obra tiene demás muchas notas histórico-sociales sobre el ambiente y las costumbres hebreas de hace 2.000 anos, en los tiempos de Jesús de Nazaret, bajo la ocupación romana.

A IX. század közepén a hét magyar törzs laza szövetségben él a Don és a Volga folyók között. Egy emberöltőnyi ideje őrzik a Kazár Birodalom nyugati és déli gyepűjét. Egy emberöltő azonban hosszú idő, a nemzetségek gyarapodnak, a törzsek közötti gyepűk egyre szűkülnek, új legelőkre, új földekre lenne szükség, azonban a kazár kagán nem engedi, hogy nyugatra terjeszkedjenek. Ugyanakkor észak felől a besenyők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a hétmagyar határaira. Az idős Levedit, a megyer törzs szent vezérét – ki a csodafiú szarvas erejét hordozza magában, ám életben maradt fiú utód nélkül közeledik élete végéhez – magához rendeli a kazár kagánbég. A vezért kánná emelve szorosabbra akarja fűzni a szövetséget a magyar törzsekkel; a szövetséget, amely már nemcsak viszonylagos biztonságot nyújt a magyaroknak, hanem korlátok közé is szorítja őket. Levedi elutazásával egy időben az ifjú Álmos, Ügyeknek, a tarján vezérének, és Emesének, a látóasszonynak a fia nyugat felé indul, hogy századával beszedje a folyó menti és erdőlakó népek béradóját. Mire hazatér, a magyar törzsek között vérharag tör ki és egymás ellen fordulnak. Emese, ki a turulforma madár áldását hordozza magán, sorsdöntő lépésre határozza el magát… Cs. Szabó Sándor egyedi hangvételű, lebilincselő regénye Levedi, Emese és Álmos alakjára összpontosítva fest nagy ívű, mégis aprólékos képet a honfoglaló magyarság történetének egyik legmeghatározóbb eseményéről, mindennapjairól és hitvilágáról.

A tervek szerint A Turul nemzetsége bemutatja az Árpád-házi királyok 400 évét. A nagy sikerű előző kötet, az Árpád és fiai után ebben a részben a szerző és olvasói még abban a homályos korszakban járnak, amelyről nagyon kevés forrás maradt fenn. A magyar kalandozások koráról annyit tudunk, hogy előbb Árpád fia Zolta volt a fejedelem, őt követték a „trónon” Fajsz és Taksony. Miféle emberek voltak, milyen személyes tragédiákat éltek át? A leendő magyar királyok ősei éppen úgy születtek, szerettek, harcoltak és haltak, mint oly sok más ősünk azokban az időkben. Mégis volt bennük valami több, ami a Turul nemzetség tagjaiként és Árpád leszármazottaiként arra ösztönözte őket, hogy másoknál jobbak legyenek. Mindegyik a Hon és népe javáért dolgozott, akkor is, ha olykor hibáztak, elrontottak valamit, vagy éppen ellenkezőleg, sok akadályt legyűrve törekedtek előre azokban a zűrzavaros időkben. Ahogyan azt a szerzőtől megszoktuk, a képet sokkal szélesebbre nyitja. Nem csupán Árpád leszármazottaival találkozik az olvasó ezeken a lapokon, a német király vagy a bizánci császár is feltűnik a maga emberi valóságában. És nem csak az uralkodók, a magas rangúak történetét ismerhetjük meg. Egy korabeli magyar kovácsmester és egy révész-fogadós családja révén követhetjük az akkor élt egyszerű emberek kalandos életét is.

Bebbanburgi Uthred a pajzsfalban és párviadalban is bizonyította vitézségét, hosiességének köszönhetoen pedig az utolsó angolszász királyság, Wessex újabb viking támadást élt túl. Uthred azonban nem sok hálában részesül Alfréd királytól, aki gyanakodva szemléli a faragatlan, pogány ifjút. Kölcsönös ellenszenvük ellenére a vikingek kiuzésén munkálkodó Alfréd és a szíve mélyén még mindig a dánokhoz húzó Uthred sorsa végérvényesen összefonódik, amikor a vikingek meglepetésszeru támadása maga alá gyuri a királyság nagy részét. Wessex végso pusztulását csak Uthred akadályozhatja meg, ám ehhez fogadott bátyjával kell szembenéznie a csatamezon.Bernard Cornwell monumentális Angolszász históriák-sorozata Anglia születése és a viking háborúk korába visz el minket. A könyvsorozatból a BBC és a Netflix készített nagy sikeru tévéadaptációt Az utolsó királyság címmel, amelyet Magyarországon forgattak. „Mint a Trónok harca, csak a valóságban."Observer

A viking hordát szétzúzták, Wessex földjén újra béke honol. Bebbanburgi Uthredet azonban nem békére teremtették. Az Alfréd király fukarságát és ájtatosságát megelégelo ifjú harcos észak felé, Northumbria bukott királyságába indul dicsoség és zsákmány után kutatva, végso álma viszont jussa, Bebbanburg visszahódítása. A vad észak azonban Uthred ellenségeitol hemzseg, és a harcos nem is sejti, hogy a vadászból milyen gyorsan uzött vad, majd préda lehet…Bernard Cornwell monumentális Angolszász históriák-sorozata Anglia születése és a viking háborúk korába visz el minket. A könyvsorozatból a BBC és a Netflix készített nagy sikeru tévéadaptációt Az utolsó királyság címmel, amelyet Magyarországon forgattak. „Mint a Trónok harca, csak a valóságban.”Observer

Mann-Schőner Gizella, azaz Gitta a keleti határszélen született, nem sokkal múlt tizennégy éves, amikor Auschwitzba került. Sok beszámolót olvashattunk már külföldi túlélőktől, de Gitta Csengerből származik, és egyedülálló éleslátással írja le a határvidék közegét, akkori viszonyait. Ortodox családban nevelkedett, édesanyja, édesapja, két kisöccse odaveszett a haláltáborban. Gitta beszámol a táborban töltött mindennapjairól, és arról, hogyan lehetett túlélni a lágert. A háború után is visszatért Magyarországra. Aztán megházasodott, gyerekei születtek, az 1960-as évektől az USA-ban élt. Fordulatos életútja jóformán az egész huszadik század kistükre. Benne van a kelet-magyarországi vidék szegénysége, a világháború hányattatásai és szörnyűsége, majd a békeidők gyarapodása – az emberi élet előre nem látható, nagy változásai. Shiri Zsuzsa az ELTE történelem–szociológia szakán, majd a Tel–Avivi Egyetem film és televíziós tanszékének rendező-producer szakán végzett. 1992 óta él Izraelben, ahonnan 2003 óta tudósítja a magyarországi médiát.