Najnovšie - Historické romány strana 46 z 94

A 16. századi magyar történelmet idézi meg az Egri csillagok. Gárdonyi rengeteg szereplőt, történelmi alakot és írói képzelet által megformált figurát mutat be. Az Egri csillagok Bornemissza Gergely életét jeleníti meg. Az ő sorsának alakulását követhetjük végig a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tetteiig. A regény két részre tagolódik: az ostrom előtti évek és a néhány hetes ostrom. S bár a középpontban Bornemissza áll, a könyv mégis a török ellen küzdő magyarságnak állít emléket. Az önzetlen hazaszeretet és hazafiság példájával

A kilencéves Marcus a herceg fiaként a kiváltságosok életét éli a Kelet-Alpokban. Szerető család, fényűzés és jólét veszi körül. Ám ez az idill nem tart sokáig. Egy nap a hercegi várat megtámadják, és az ott élőket meggyilkolják. Kis híján Marcus is áldozatul esik, ám Eloisa, a falusi bába lánya segít neki, hogy életben maradjon. Hazaviszi szegényes otthonába, Raühnvahlba, és anyjával, Agnetével gondját viselik. Az ifjú herceg a merénylőktől való félelmében Mikael álnéven kezd új életet egy idegen környezetben, idegen emberek között. A falubeliek úgy tudják, a bába a dravocniki vásárban vette a fiút. Mindenki életképtelennek tartja, és nem jósolnak neki túl sokat. De hála Agnete és Eloisa szeretetének, és a titokzatos és magányos Raphael gondoskodásának, a fiú lassan megerősödik, és egyre inkább kivívja a falubeliek tiszteletét. Közben telnek az évek, Mikael betölti a tizenhatodik életévét, Eloisa is gyönyörű fiatal lánnyá serdül. Kezdeti félszegségük lassan szerelemmé válik. A raühnvahliak egyre nehezebben viselik az új herceg, Ojsternig kényuralmát, de tehetetlenek. Mikael pedig egyre kétségbeesettebben nézi a szenvedésüket. És egy nap, mikor a dölyfös herceg egy ártatlan lányt akar máglyán megégetni, nem maradhat tovább tétlen. Úgy érzi, hogy más sorsra rendeltetett: a szíve a szabadságért és az igazságért ég. Ajánlók: „Ez a regény nem egyszerűen egy fiúcska felnőtté válásának krónikája, mert Marcus története olyan emberi pillanatokat tár az olvasók elé, amelyek bárki számára megélhetők.” Barnes and Noble „Megrendítő, ahogy Marcus egy pillanat alatt mindenét elveszíti, és gyermekként, a semmiből kell újrakezdenie az életét. Ez a bátorság, a kitartás és a küzdelem könyve.” Amazon „Luca Di Fulvio újabb nagy ívű regénye elkápráztat, megindít és megdöbbent. A részletgazdag leírások elröpítik az olvasót egy világba, ahol mindennapos a kegyetlenség, de a szeretet ereje képes ezt eltörölni.” Weltbild „Egy különleges emberi sors, mely nemcsak arra tanít, hogy az álmok beteljesíthetők, ha igazán hiszünk bennük, és küzdünk értük, hanem azt is megmutatja, mit jelent a közösségért vállalt felelősség, és milyen erő van az összefogásban.” Goodreads

303 februárjában tűz üt ki a nicomediai palotában. Másnap Diocletianus császár kiadja első keresztényüldöző rendeletét. Ezzel egy olyan lavina indul el, amely felforgatja az egész Római Birodalmat, így az éppen átalakulófélben lévő Pannonia Superior tartomány új polgári székhelyén, Savariában élő emberek mindennapjait is. Ez a morális kérdéseket is feszegető, valós történelmi alapokon nyugvó regény lebilincselően korhű leírásokkal és izgalmas karakterek kalandjain keresztül mutatja be a kor társadalmi, gazdasági, jogi és vallási sajátosságait, különös hangsúlyt fektetve a korai keresztények életére, dilemmáira és félelmeire.

1942 nyara. A sztálini tisztogatásokban lefejezett és a félelmetes német hadigépezet által megtizedelt Vörös Hadsereg a szétesés szélén áll. A német csapatok könyörtelenül nyomulnak elõre a Don felé - ha elérik a kaukázusi olajmezõket, az az egész Szovjetunió végét jelentheti. Benya Golden, egykor ünnepelt író, manapság Gulag-rab egy köztörvényes bûnözõkbõl és rendszerellenes kozákokból álló lovas büntetõosztag - a Holtak - tagjaként néz szembe a megállíthatatlannak tûnõ német offenzívával. Egy öngyilkos küldetés az ellenséges vonalak mögé parancsolja õket, de egyébként is mit ér az élete annak, akit a Párt elítélt? Eközben Moszkvában Sztálin szövi terveit, amelyekkel megfordíthatja a vesztésre álló háborút, magányos lánya, Szvetlana pedig a pusztulás közepette megismeri az elsõ szerelmet. Simon Sebag Montefiore Moszkva-trilógiájának lélegzetelállító következõ része a vér áztatta orosz sztyeppéktõl a Gulag borzalmas barakkjain át egészen a Kreml rettegéssel átitatott termeiig vezeti az olvasót. A Vöröslõ ég a Don felett az embertelen mészárlás, a túlélés és a halál árnyékában kivirágzó, törékeny szerelem története. „Csodálatos, magával ragadó olvasmány. A Vöröslõ ég a Don felett olyan, mintha egy nácikkal és kozákokkal fûszerezett Cormac McCarthy-regényt olvasnánk." (Philip Kerr, a Berlin Noir-sorozat írója)    

Az éj leple alatt egy cseh parasztlány és egy angol katona szelik át a náci megszállás alatt lévõ vidéket ellenállók után kutatva. Izzy és a szökött hadifogoly, Bill titokban házasodtak össze. A lány férfinak öltözött, és a Billre váró rabság elõl menekülnek, ameddig csak menekülni lehetséges, míg a nácik sarokba nem szorítják õket.Izzy álcája mûködik: mindkettejüket brit katonának hiszik, és hadifogolytáborba szállítják. Az igazi megpróbáltatások azonban csak most kezdõdnek. A leleplezõdéstõl való állandó rettegést, az éhezést, a szörnyû körülményeket az összetartozás és a fogolytársak kis csoportja teszi elviselhetõbbé, akik emberséget és reményt csempésznek a mindennapok borzalmaiba. A lány álcája azonban bármikor leleplezõdhet; megérik vajon a szabadságot? Bill és Izzy megtörtént eseményeken alapuló története arról a hihetetlen áldozatról mesél, amelyre képesek lehetünk az igaz szerelemért.

A vad északi tenger partján álló Bebbanburgot az idok kezdete óta az Uhtredek háza uralja. A zord erod Lord Uhtred másodszülött fia, az ifjú Osbert otthona, ám Krisztus után 866 egyik gyönyöru reggelén a távolban feltuno sárkányhajó mindent megváltoztat; a félelmetes viking had elol nincs menekvés. A tízéves fiú eloször a bátyját és a nevét (elvégre Bebbanburg mindenkori örökösének az Uhtred név dukál), majd apját, végül pedig nagybátyja mesterkedése nyomán örökségét is elveszíti.A dán fogságba került Uhtredet Jarl Ragnar és családja neveli fel, és ifjú vikingként csatlakozik az utolsó angolszász királyság, Wessex elleni hadjárathoz. Alfréd, Wessex ájtatos és betegeskedo királya azonban nem adja könnyen magát. A félelmetes harcossá érett Uhtrednek választania kell: a szívét és a viking szabadság útját követi, vagy a vér szavára hallgat? Döntése pedig nemcsak az utolsó királyság, hanem az egész sziget sorsát eldöntheti…Bernard Cornwell monumentális Angolszász históriák-sorozata Anglia születése és a viking háborúk korába visz el minket. A könyvsorozatból a BBC és a Netflix készített nagy sikeru tévéadaptációt Az utolsó királyság címmel, amelyet Magyarországon forgattak. „Mint a Trónok harca, csak a valóságban.”Observer

Daliás ?nagyherceg, tehetséges katona, felvilágosult gondolkodó; javíthatatlan nőcsábász, állítólagos gyémánttolvaj, a cári család őrültnek nyilvánított fekete báránya, akit legszívesebben kitöröltek volna a dinasztia emlékezetéből. Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov nagyherceg az excentrikus figurákban bővelkedő orosz cári dinasztia egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb tagja, aki egyszerre volt a Romanov-ház végromlásának megtestesítője és az uralkodói kötöttségek ellen lázadó független karakter. Könyvében a nagyherceg kései rokona, Michel de Grece, azaz Mihály görög-dán királyi herceg, a néhai Fülöp herceg elsőfokú unokatestvére tárja fel az európai királyi udvarok ragyogásától az üzbegisztáni száműzetésig vezető rendkívüli életutat. Az elismert életrajz- és regényíró családi beszámolókon és gondos kutatómunkán alapuló életrajzából megismerhetjük Nyikolaj nagyherceg és az amerikai kurtizán, Fanny Lear egész Oroszországot megbotránkoztató viszonyát, miközben a regény lapjain megelevenednek a legendás szentpétervári fehér éjszakák.

„Nem tudta, mire készülök. Egy ideig terveztem ugyan, hogy előbb-utóbb elmondom (vagy inkább bevallom?) majd neki, mert hát hogy venné már az ki magát, ha véletlenül tudná meg, de csak célozgatni mertem, halogattam a dolgot. Féltem, hogy tiltakozna, én meg persze megmakacsolnám magam, és ezzel újabb árulást követnék el. Holott ha már egyszer muszáj kijátszanom őt – gondoltam egyre határozottabban –, a kettőnk kibeszéletlen viszonyát is rendezve így mintegy az utolsó pillanatban, még mielőtt meghalna, akkor ez az egy árulás is elegendő. Ha ugyan árulás megbékélnem vele. Nekem nem az. Így aztán lassan letettem a színvallásról. És nem is tudta meg végül, sem azt, hogy tehát könyvet írok róla, sem pedig azt, hogy miért olyan fontos ez. Meg a többi, ami kiderült még. De hát nem róla van szó persze (és pláne nem rólam vagy rólunk), hanem egy történetről. Azt kell megírnom valahogy. A Barabás nevű elbeszélő történetét.” Talányos és rendhagyó történet ez. Barabás (az atya fia) útja Szibériától Szentendréig, majd Budapesttől Moszkváig, születés és halál, orosz, magyar és zsidó sors között vesz hihetetlennek látszó kanyarokat aknamezőkön innen és túl, oda és vissza. A történetek azonban – az ilyenek is – ismétlődni szoktak. És akkor tehát, a talányaik ellenére, tanulságuk is van talán.

Mindazok számára, akik nem egy történelmi korszak elmélyült kutatói, az adott időszak kiemelkedő alakjai gyakran csak a tankönyvekből, tetteik jelentőségén keresztül megismert, nem teljesen emberi léptékű személyiségek. Így van ez Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” esetében is: a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, a Lánchíd megálmodója, a magyar nemzettudat megújítója többségünknek egy emberfeletti történelmi alak. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy legnagyobb nemzeti hőseink is csak emberek voltak a maguk gyarlóságaival, vágyaival, botlásaival és hétköznapi életével. Bakóczy Sára legújabb regénye Seilern-Aspang Crescence grófnő életének egy meghatározó szakaszán keresztül mutatja be második férjének, Széchenyi Istvánnak az emberi, esendő oldalát is. A szerző remek ízléssel és arányérzékkel, kiterjedt kutatások alapján tárja olvasói elé a XIX. század első évtizedeinek bécsi, pozsonyi és pest-budai életét a császári udvartól kezdve a magyar vármegyei nemesség kúriáiig. Főszereplői, Crescence és Széchenyi István hús-vér alakokként, szenvedélyeikkel és szenvedéseikkel kerülnek ábrázolásra.

Az ?Orchidea császárné című regény folytatásában, Az utolsó császárné című kötetben az olvasó megismerkedhet a 19. század végi Kína történelmével, melyben az egy kézben összpontosuló hatalom jelenti az állandóságot. A hatalom birtokosa pedig nem más, mint a rendíthetetlen, vakmerő, bátor és szellemes Ce-hszi császárné, a korábbi Orchidea avagy Jehonala úrnő – ahogy az olvasók Anchee Min regényének első kötetében megismerhették.Az utolsó császárné című regényben Orchidea az ágyasok intim világából a történelem világszínpadára lép. A lelkét felemésztő személyes veszteségek ellenére a lemondásokra ítélt, mégis elszánt és kötelességtudó császárné mindvégig megállja helyét felelősségteljes szerepében: a haladó szellemiség jegyében – ugyanakkor nemzete ősi hagyományaihoz és a mandzsu klán értékeihez hűen – elkötelezi magát hazája érdekei mellett; igyekszik összetartani Kína ellentétes erőit, s egyben kivédeni az egyre agresszívebben terjeszkedő európai nagyhatalmak támadásait és zsarolásait. Anchee Min regényében átfogó képet nyújt a kínai történelem egyik legfontosabb – az utókor által ellentmondásos véleményekkel övezett – alakjáról, mely mögött átfogó kutatómunka áll. A korabeli nyugati sajtó rosszmájúan a „sárkányhölgy” névvel illette és manipulatív, vérszomjas asszonyként ábrázolta őt, akit csak a hatalomvágy vezérelt, s akit folyton ledér vágyak hajtottak. Anchee Min Orchideája ezzel szemben egy humánus, őszinte, hús-vér alak, aki mindent feláldozott, hogy még egy ideig összetartsa az ősi, immár halálra ítélt birodalmat. Az aprólékos, mégis rendkívül érdekes, költői képekkel és olykor versekkel is fűszerezett leírások során betekintést nyerhetünk egy ismeretlen, ellentmondásokkal teli, archaikus birodalom végnapjaiba. Az érzékletes ábrázolásoknak köszönhetően megelevenednek előttünk a gyönyörű paloták és tavak, a pompás kelmék, a választékos mandzsu hajviseletek és a súlyos ékszerek.

Kr. u. 57 A római hadsereg két, csatákban edződött veteránja, Cato tribunus és Macro centurio visszatér Rómába. A keleti határvidéken elszenvedett vereség miatt ellenségesen fogadják őket a császári udvarban. A hírnevük és a jövőjük is veszélybe kerül. Amikor a császár politikai ellenfelei Nero ellen fordítják a szeretőjével folytatott viszonyát, az uralkodó vonakodva Sardinia szigetére száműzi a lányt, és a római közéletben elszigetelt, nem szívesen látott Catót bízza meg, hogy kísérje oda. Cato néhány tiszttársa kíséretében megérkezik a forrongó, lázongó szigetre, és egyszerre három veszéllyel kell szembenéznie: a helyőrség lezüllésével, a provinciában tomboló halálos járvánnyal… és egy lassan véres káoszba torkolló, heves felkeléssel.

A rigómezei vereség után Magyarország végveszélybe kerül. Nincs jelentős hadereje, amellyel fel lehetne tartóztatni egy esetleges török inváziót a déli határon. Hunyadi János, a megtépázott hírnevű kormányzó hiába igyekszik sereget toborozni, az Országtanácsot irányító bárók, főurak, különösképp Cillei Ulrik gondoskodnak róla, hogy ez ne sikerülhessen. Ráadásként a Jan Giskra által vezetett huszita hordák garázdálkodása lángba borítja az északi vármegyéket. Hunyadi kénytelen engedni a nyomásnak, és Felső-Magyarországra vezetni csekély erőit, hogy legalább ideiglenesen megzabolázza a megszállókat. Eközben keleten világformáló események zajlanak. Konstantinápoly új, ambiciózus császára mindent megtesz annak érdekében, hogy a küszöbönálló oszmán támadástól megvédelmezhesse az ezeréves várost. Ebben segítségére lehet egy magyar ágyúöntő mester, aki elismertség és vagyon reményében kínálja fel szolgálatait Konstantinnak. Igen ám, de tehetségére másnak is szüksége lenne: az Oszmán Birodalom trónörököse, a mind türelmetlenebb Mohamed elhatározza, hogy a hatalmat megszerezve első dolga lesz ostrom alá venni a keleti kereszténység metropoliszát. Viharfellegek gyűlnek keleten, nyugaton. Konstantinápoly egyetlen reménye Hunyadi János marad, azonban a magyar kormányzó kezét a belső széthúzás és árulás következményei kötik gúzsba. Márpedig ha Konstantinápoly elesik, a török hadak útjában már csak a megrendült erejű Magyar Királyság áll, mielőtt az iszlám a Nyugat meghódításába kezdhetne. Olybá tűnik, mindenki az Európa sorsát eldöntő végső összecsapásra készül…

Szerető vagy vezető? Gyenge nő vagy harcos? A világ Opheliát Hamlet zavart lelkű szeretőjeként ismeri, de Shakespeare tragédiája mögött egy karakteres nő áll. Ez az ő története... Fiatal lányként Ophelia tehetetlenül nézte végig, ahogy az édesanyja az apja temetési máglyájára veti magát. Tudta, hogy ez az odaadó feleségek sorsa, és megfogadta, hogy soha nem köti magát egyetlen férfihoz sem. Évekkel később Hamlet herceg jobbkezeként felesküszik a férfi kardjára, és főkapitányaként feltétlen hűséget fogad neki, de elutasítja a trónörökös valódi vágyát... a házasságot. Amikor Hamlet kapzsi nagybátyja fondorlatos csellel a herceg életére tör, Opheliának minden rendelkezésére álló eszközt latba kell vetnie, hogy a gyerekkori barátját megóvja azoktól, akik a vesztét akarják. Terve azonban csak majdnem tökéletes, végül ugyanis a saját rakoncátlan szíve lehet a legnagyobb áruló... Joanna Courtney Shakespeare királynéi című sorozatának újabb kötete egy 7. századi időutazásra invitálja az olvasót. A szerző részletgazdag leírásai, a pogány és a keresztény hitvilág bemutatása nem csak a történelmi regények kedvelőinek ígér garantált kikapcsolódást.

Belső-Ázsiából jövünk a népvándorlás korában, csatázunk a kínaiakkal, keressük a jó legelőt a Szelenge, a Volga, a Don és a Tisza partján. A hun király seregével legyőzzük a burgund királyt, irgalmat nem ismerünk, nyílzáporral hajtjuk hatalmunk alá csaknem egész Európát. A fősámán lányával, Sy-kannal, majd Arykannal, aztán a burgund király lányával, Krimhilddel álmodunk szerelmet, hazát és lelki békét magunknak és a törzs vérontó harcosainak. Testvérgyilkosságba keveredünk népünk jövőjéért, a hatalomért, megöljük szerelmünket, mert megölte anyánkat, s Pannóniába vágyunk. Az íróval mi vagyunk a nép emlékezete, a hagyományok tiszteletben tartásának felelősei. Sóvárgunk az ősi föld után, titkoljuk nagyravágyásunkat, a nagysámán szemével látunk, az ő emlékképei kavarognak fejünkben. 

Az ?arisztokrata származású Isabella Waverly nem akar mást, mint vigaszt nyújtani egy londoni utcán elgázolt nőnek. A haldokló utolsó erejével levelet nyom Bella kezébe. A boríték állásajánlatot rejt a Buckingham-palota konyhájára, ami megadja azt, amire a reménybeli fiatal szakácsnő kétségbeesetten vágyik: menekvést az alantas cselédélet szorításából. Isabella Helen Bartonként érkezik a palotába, és immár hódolhat a főzés iránti szenvedélyének. Olyan fogásokat készít, amelyekkel magát Viktória királynőt is megörvendezteti, és beválasztják az uralkodó Nizzába tartó kíséretébe. De vajon ez az, amit igazán szeretne? Akkor is, ha ez azzal jár, hogy le kell mondania a szerelemről és a családról? Egész életében másokat szolgál majd, miközben esély mutatkozik arra, hogy fényűző és gondtalan életet éljen egy arisztokrata férj oldalán? Nincs ideje sokat töprengeni ezeken a kérdéseken, mert egy nap a királynő kíséretének egyik tagja megbetegszik és meghal. Mivel Bella készítette a királyi vendég utolsó vacsoráját, őt gyanúsítják a mérgezéssel. Nyomozás indul, és fény derülhet mindenre… A New York Times sikerszerzőjének új, viktoriánus kori történelmi regénye egy rejtélyes bűntett, az urak és a szolgák izgalmas világa, és a gyönyörű tengerparti város mindennapjai körül forog, és stílusa rabul ejti az olvasót.

Doina Ru?ti román írónő regényei az utóbbi évtizedben jelentős nemzetközi népszerűséget és figyelmet kaptak. A Román Akadémia rangos Ion Creangã-díjával kitüntetett alkotó immár második regényét jelenteti meg kiadónk. Az írónő a XIX. század eleji fanarióta Bukarestbe vezeti el az olvasót, jól ötvözve a történelmi elemeket az adott korra jellemző misztikus, babonás hittel. Az okkultizmus rejtélyeibe beletanult lány, aki tizennégy évesen Bukarestbe kényszerül menekülni, sokáig maga sem tudja, családjának évszázadok óta miért éppen a macskák a védelmezői. Ki lehet Veneris Macskája? Milyen ínyencségek készülnek el az Ártó receptek könyvéből? S milyen sors adatik annak, aki egész nemzetségéből egyedüliként pénteki napon születik, ráadásul éjfélkor, az álom és a macskák órájában... 

1943-at írunk. Sofia de’ Corsi grófnő olajfaligetek között fekvő toszkán villájában éli a háború dacára is nyugalmas hétköznapjait. Azonban minden a feje tetejére áll, amikor a villát is eléri a front, és német katonák érkeznek a falujukba. A grófnő mindenáron fel akarja venni a harcot velük, így elbújtat a birtokon egy sérült angol rádióst. Férje, Lorenzo előtt is kénytelen titkolózni, mert tudja, hogy ezzel mindannyiuk életét kockáztatja.Nemsokára Sofia ajtaján kopogtat Maxine, az olasz–amerikai újságíró, aki az ellenállás oldalán harcol, és a kezdeti bizalmatlanság után a két nő barátságot köt. A szenvedélyes és öntörvényű Maxine megfogadta, hogy soha nem lesz szerelmes. Amikor azonban megismerkedik Marcóval, a jóképű partizánnal, nem tud ellenállni a mindent elsöprő érzelmeknek.Sofia és Maxine hamarosan a nácik ellen folytatott veszélyes játszma közepén találják magukat. Vajon leleplezik őket? És vajon képesek lesznek megmenteni azokat, akiket szeretnek?

1725, Szentpétervár. Nagy Péter, minden oroszok szeretett és rettegett cárja a halálos ágyán fekszik a Téli Palotában. Vajon ki lép utána a trónra? Egyetlen fia halott, unokája még túl fiatal az uralkodáshoz. Új cár nélkül Oroszországban eluralkodhat a káosz. A cár második felesége, a jobbágysorból felemelkedett Katalin kellő érzékkel és némi ármánnyal úgy mozgatja a szálakat, hogy ő maga kerülhessen a trónra.Katalin, alias Marta Skawronska nyomorban született, de szépségének és intelligenciájának köszönhetően Európa egyik legnagyobb birodalmának uralkodójává válik. Ellen Alpsten, miközben bemutatja az első orosz cárnő rögös életútját, élénk és hiteles képet fest a korabeli Oroszországról, a fényűző cári lakomákról és orgiákról, az udvari intrikákról és a kegyetlen háborúkról. Ragyogó portrét fest Nagy Péterről is, a zseniális, de sokszor kegyetlen cárról, aki mindenen és mindenkin keresztüllépett, hogy valóra váltsa nagyratörő céljait. 

KULT Könyvek A Familiárisok - A pendle-dombi boszorkányok című Sunday Times bestseller szerzőjétőlSUNDAY TIMES BESTSELLER Két nő, akiket összeköt egy gyermek és egy titok, amely mindent megváltoztat. London, 1754. Hat évvel azután, hogy törvénytelen gyermekét, Clarát megszülte és a lelencházban hagyta, Bess Bright visszamegy lányáért, akit nem is ismer. Attól tart, hogy Clara nem is élte túl a csecsemőkort, de kiderül, hogy a kislányt valaki már örökbe is fogadta. Bessnek tótágast áll az élete, miközben igyekszik kideríteni, hogy ki fogadta örökbe Clarát - és miért. Bess szállásától nem messze, London külterületén él egy fiatal özvegy, aki már egy évtizede nem hagyta el az otthonául szolgáló nagy, komor házat. Orvos barátja - aki a lelencházban dolgozik - rábeszéli, fogadjon pesztrát a lánya mellé. Az özvegy azonban nem biztos benne, hogy jó ötlet beengedni egy idegent az életébe. A múlt fenyegető árnyai azzal riogatják, hogy feldúlják gondosan elrendezett világát. „Az új Hilary Mantel” – Cosmopolitan „Fantasztikus meseszövő fantáziával megírt alkotás” – Good Housekeeping „Lebilincselő történelmi regény, amely nyomban beszippantja az embert” – Kiran Millwood Hargrave, a The Mercies című regény szerzője „Lebilincselő és megindító” – Libby Page, a Strand című bestseller szerzője