Najnovšie - Historické romány strana 54 z 94

Treba sa obetovať pre blízkych, no to neznamená, že sa musíš navždy vzdať svojej túžby. Po náhlej smrti milovaného otca – tajomného miliardára, ktorého jeho šesť dcér volalo tatko Slaný, sa jedna z nich, Star D'Aplièse, ocitne na životnej križovatke. Otec adoptoval svoje dcéry z rozličných kútov sveta. Každej z nich zanechal indíciu, podľa ktorej sa môžu dopátrať skutočného pôvodu, no Star – najzáhadnejšia zo sestier – sa zdráha vykročiť z bezpečia nerozlučného vzťahu so svojou sestrou CeCe. V zúfalstve sa rozhodne nasledovať prvú stopu, čo jej zanechal otec. Tá ju zavedie do londýnskeho antikvariátu a otvorí jej cestu do celkom iného sveta... Sto rokov pred týmito udalosťami sa tvrdohlavá a nezávislá Flora MacNicholová zaprisahala, že sa nikdy nevydá. Je šťastná a vo svojom domove v krásnej Jazernej oblasti, kde žije neďaleko svojho idolu, slávnej spisovateľky Beatrix Potterovej, sa cíti bezpečne. Okolnosti, ktoré nemôže ovplyvniť, ju zavedú do Londýna, do rodiny jednej z najznámejších dám salónov edwardovskej spoločnosti Alice Keppelovej. Flora musí voliť medzi vášnivou láskou a povinnosťou k rodine, no zistí, že je iba pešiakom v hre – a pravidlá tej hry poznajú iba iní — až kým jej stretnutie so záhadným džentlmenom neodhalí odpovede na otázky, po ktorých celý život pátrala. Čím viac sa Star dozvedá o Florinom obdivuhodnom živote, tým väčšmi je odhodlaná vykročiť na cestu objavovania, až napokon vystúpi zo sestrinho tieňa a otvorí sa novému životu.

Súčasnosť: Sera Jamesová má pred sebou slávnostné otvorenie novej galérie a rozprávkovú svadbu. Čo viac by si mohla priať? Idylku dokonale naplánovanej budúcnosti však naruší súdny spor, do ktorého je zavlečený jej snúbenec William Hanover. Sera musí bojovať proti jedovatým obvineniam, ktoré môžu Williama stáť desať rokov za mrežami. Podarí sa jej zachrániť budúcnosť a manželstvo, ktoré sa hneď po uzavretí ocitne v kríze? Londýn 1942: Karolíne Makovskej sa v poslednej chvíli podarí opustiť okupovanú Prahu, kde zanechala svoju židovskú rodinu. Ako novinárka pre anglický denník The Daily Telegraph zisťuje, že pred hrôzami vojny nie je v bezpečí ani za Lamanšským prielivom, kde na vlastnej koži zažíva nemecké bombardovanie britskej metropoly. Keď sa dozvie o masovom vyvražďovaní Židov vo východnej Európe, nemá inú možnosť, než sa vrátiť do rodného mesta a riskovať život, aby zachránila svojich najbližších. Svety oboch hrdiniek prepojí život malého dievčatka, ktoré im ukáže, že ani v tých najtemnejších okamihoch netreba prestať dúfať. Sera a Kája sa musia naučiť spoliehať na svoju vieru a bojovať o to, na čom im skutočne záleží – aj keď to bude znamenať, že do stávky vložia vlastnú budúcnosť.

Nora se při natáčení reportáže o Veterinářích bez hranic dostane do afrického vnitrozemí. Náhoda ji svede dohromady s bývalým tanečním partnerem, který utekl před svými city k Noře z Prahy a pomáhá na černém kontinentu v boji proti vzteklině. Po marném úsilí zachránit pokousané děvčátko oba zjišťují, že jejich zakázaná láska ještě zesílila. Ohrozit ji může jen past, kterou na ně nastražil místní ozbrojený gang.

„Miladka, nezabudni, kto si.“Tieto slová zašepká Milade stará mama, keď nacistickí vojaci v noci náhle vtrhnú do ich domova. Ale čo nimi chce vlastne povedať? Milada predsa vie, kto je! Žije v Lidiciach s mamou a otcom, so starším bratom, s mladšou sestrou a s milovanou babičkou. Má jedenásť rokov, zlaté vlasy, ktoré vyzerajú, akoby ich pobozkalo slnko, a beží najrýchlejšie z triedy. Ako by na to mohla zabudnúť?Keď ju však nacisti odtrhnú od rodiny a odvezú do detského tábora Lebensborn v Poľsku, určeného na výchovu budúcej árijskej mládeže, Milada rýchlo pochopí, že udržať si svoju identitu bude dosiaľ najťažší zápas jej mladého života.

Poďte opäť do Ivy Hillu, dedinky, kde majú ľudia pevné vzťahy, kde víťazí láska a tajomstvá budú čoskoro odhalené… Vo vzduchu je jar… a zmena. Mercy Groveová sa musela vzdať svojej dievčenskej školy a je presvedčená, že už navždy zostane starou dievkou, keďže muž, ktorého miluje, je nedosiahnuteľný. Premýšľa o tom, že opustí Ivy Hill a stane sa guvernantkou – toto rozhodnutie bude mať dôsledky, o akých sa jej ani nesnívalo. Jej priateľka Jane Bellová zatiaľ čelí inému rozhodnutiu. Má sa vydať za Gabriela Lockea a vzdať sa hostinca? Má ďalšieho muža odsúdiť na bezdetné manželstvo? Keď sa v dedine objaví tajomná krajčírka, Mercy, Jane a ostatné dámy sa s ňou pokúsia spriateliť, ale čoskoro im začne byť jasné, že nie je tým, za koho sa vydáva. Ženy z Ivy Hillu sa tešia na jednu svadbu, ale čakajú ich mnohé prekvapenia a niektoré sny sa ešte môžu stať skutočnosťou.

Prvé slovenské vydanie slávneho románu nositeľa Nobelovej ceny za literatúru.Román prvého poľského nositeľa Nobelovej ceny za literatúru Henryka Sienkiewicza (1846 – 1916) Na poli slávy vznikol v roku 1907 ako ďalšia z próz, v ktorých sa autor vracal do bohatých a slávnych dejín svojho národa. Dielo je romanticky ladeným príbehom lásky dvoch posledných potomkov slávnych poľských rodov. Dej knihy sa odohráva sa v prvej polovici roku 1683, na pozadí príprav poľskej šľachty, ktorá sa v čele s kráľom Janom III. Sobieskim chystá na vojnovú výpravu proti Turkom. Tá sa skončila rozhodujúcou porážkou protivníka pod bránami obliehanej Viedne a práve Poliaci mali v tomto boji rozhodujúci podiel na víťazstve. Románová freska je ďalšou vynikajúcou ukážkou autorovho literárneho majstrovstva a v slovenskom preklade vychádza po prvý raz.

Román, který patří na samý vrchol české historické prózy Kniha popisuje život slavného italského sochaře, malíře a architekta Michaela Buonarrotiho a také politickou a náboženskou atmosféru přelomu 15. a 16. století. Kromě italských renesančních osobností román vykresluje také dobové poměry v církvi, která je pevně spjata se šlechtou. Autor tento slavný životopis vytvořil na počátku 2. světové války. Na pozadí rozsáhlé fresky renesančního života v Itálii a jejího dramatického politického dění zachytil svrchovaný tvůrčí i lidský zápas o svobodu a důstojnost.

Siedmy román amerického spisovateľa Johna Irvinga, ktorý sa stal súčasťou literárneho kánonu vďaka dielam ako Zásady muštárne alebo Svet podľa Garpa. Modlitba za Owena Meanyho rozpráva príbeh o zvláštne nadanom chlapcovi, neskôr mladom mužovi, ktorý je síce malý vzrastom, no veľký duchom, a ktorý svojimi životnými postojmi priam magicky ovplyvňuje životy ľudí okolo seba. Prostredníctvom tejto románovej postavy John Irving vyslovuje okrem hlbokých životných právd aj svoje názory na niektoré historické udalosti a históriu ľudstva.

Tisíce detí prišli v povojnových rokoch vo Východnom Prusku o svojich rodičov a zostali vo svete samé. Hovorilo sa im vlčie deti. Tisíce týchto malých, túlavých žobrákov prežili vďaka pomoci litovského obyvatelstva vo vtedajšej Litovskej sovietskej socialistickej republike. Len málo sa ich zatúlalo ďalej na východ na lotyšské a bieloruské územia Sovietskeho zväzu. Aj malá Liesabeth prespáva v stodolách alebo pod mostami, príležitostne ju na deň-dva prichýlia sedliaci. Nikto sa jej však nechce ujať natrvalo. Štvú proti nej psov, miestne deti ju týrajú pri hre na Hitlera, v ôsmich rokoch sa stane obeťou znásilnenia. Keď ju ako pätnásťročnú pristihnú pri krádeži, skončí v trestaneckých táboroch na Sibíri. Po prepustení sa začína jej úmorné putovanie krížom krážom po Sovietskom zväze. Plamienok nádeje, že raz opät nájde svoju rodinu, v nej však stále tlie... Liesabeth Ottová vyrozprávala svoj životný príbeh nemeckej novinárke Ingeborg Jacobsovej, ktorej dokumentárny film o bývalom vlčom dieťati, o železnej Márii získal ocenenie World Television Award. Zakrátko vznikla táto kniha, otvorený a v prvej osobe vyrozprávaný príbeh o tom, ako Liesabeth napriek mnohým úderom osudu nestráca odvahu prebíjať sa životom a neúnavne v ňom hľadá svoje miesto, svoje korene, rodinu a domov, kde by mohla byť konečne slobodná a šťastná.

Tá noc trvala päť rokov a osem dní. Predtým, ako začala, Ernst Bornstein bol predčasne vyspelým osemnásťročným mladíkom, ktorý mal obyčajnú rodinu s tromi súrodencami, dvomi rodičmi a veľkým okruhom priateľov a príbuzných. Na jeseň roku 1939 sa však desaťročia antisemitskej propagandy zmenili na plne rozvinuté násilie. Bornsteinovu rodinu potom poslali do Osvienčimu, kde jeho rodičov a súrodencov usmrtili plynom. Dlhá noc je Bornsteinovým prvým záznamom o tom, čoho bol svedkom v siedmich koncentračných táboroch. Dlhá noc, napísaná s pozoruhodným preniknutím do podstaty a surovými emóciami, vytvára portrét ľudskej psychológie v najtemnejších časoch. Bornstein rozpráva príbehy tých, ktorí urobili všetko, čo mohli robiť, aby odolali fyzickému a psychickému mučeniu, hladovaniu a chorobe, a otvorene opisuje tých, ktorí boli nútení prinášať utrpenie iným. Príbeh je jednoduchý, ale hlboký; nespútaný, úprimný a dôstojný. Dlhá noc bola napísaná krátko po vojne, keď autorove spomienky boli svieže a emócie silné.

Spev o Achillovi vás zavedie do Grécka, do veku hrdinov.V dávnom veku hrdinov vypovedali nesmelého gréckeho princa Patrokla za mladícku nerozvážnosť z vlasti do Ftie. Z dediča trónu sa razom stal bezvýznamný dvoran žijúci v tieni kráľa Pelea a jeho výnimočného syna Achilla. Najväčší grécky hrdina Achilles bol pravým opakom Patrokla – silný, krásny, rozumný, odvážny, obratný v boji oplýval všetkým, čo zdobí a ctí muža, a navyše bol synom bohyne. Za normálnych okolností by sa nikdy nestretli, no Achilles sa jedného dňa rozhodne rozprestrieť nad potupeným princom ochranné krídla. Ich váhavý vzťah čoskoro vystrieda vrúcne a nerozlučné priateľstvo. Z chlapcov vyrastú mladí muži, udatný bojovník a nadaný liečiteľ. Ich vzájomná náklonnosť sa aj napriek nevôli Achillovej matky Tetidy, krutej morskej nymfy, ktorá nenávidí smrteľníkov, čoraz väčšmi prehlbuje. Nad šťastím priateľov však visí hrozba neblahej veštby. Keď sa Gréci dozvedia, že spartskú kráľovnú Helenu, najkrajšiu zo smrteľných žien, uniesol trójsky princ Paris, rozhodnú sa spojiť sily a zaútočiť na mocnú Tróju. Aj Achilles sa dá zlákať prísľubom veľkej slávy a vypláva s ostatnými do boja. Nerozhodný Patroklos sa zmieta medzi láskou a strachom, ale nasleduje ho. Netuší, že ďalšie roky, plné strastí a vojenských útrap, podrobia skúške všetko, čo sa obaja naučili a čo im je drahé, a že čoskoro bude musieť prenechať priateľa neodvratnému osudu, aj keď na to nebude pripravený. Spev o Achillovi je živé, dojímavé a nápadité podanie známeho eposu o trójskej vojne. Madeline Millerová nám krásnym lyrickým jazykom spojeným so zmyslom pre dramatickosť rozpráva tragický ľúbostný príbeh odohrávajúci sa na pozadí neľútostného boja medzi bohmi a kráľmi, mierom a vojenským uznaním, medzi nesmrteľnou slávou a prostým ľudským citom. Za túto knihu získala mnoho ocenení, najvýznamnejšia z nich je Orange prize for fiction.

1929-et írunk, Olaszországot Mussolini és a feketeingesek uralják vaskézzel. A tizenhét éves Liliana Olaszország tengeren túli ékkövébe, a csodálatos Tripoliba utazik, hogy a fasiszta rezsim elől idemenekült bátyjához és annak új feleségéhez költözzön. A fiatal lány könnyű szívvel és nagy reményekkel érkezik a gyarmatra, de csalódnia kell: a gyönyörű tájon mulatságok és flörtök helyett üldöztetés, erőszak, korrupció és elnyomás fogadja. A fasizmus és a katolicizmus egymásnak feszülő eszméi közé szorított kamasz baljós viszonyba keveredik, ami rá és a szeretteire egyaránt végezetes következményekkel jár. Az Afrika-szakértő Virginia Baily megrontott ártatlanságból, mélyre temetett traumákból és valós történelmi eseményekből szőtt története hosszú ideig velünk marad.

A ?12 éves zsidó lánynak, Hannah-nak 1939-ben szüleivel együtt menekülnie kell a nácik által kisajátított otthonukból. Az embertelenségből egy Kubába tartó óceánjáró kínál kiutat, de lehetséges-e a menekülés, vagy az új élet reménye délibáb csupán? Anna, a tizenkét éves New York-i zsidó lány sosem ismerhette meg a szeptember 11-i terrortámadás poklában eltűnt apját, most pedig magányosan él a világtól egyre inkább elforduló anyjával. Hannah és Anna nem ismerik egymást, mégis, hatvan év távlatából is összekapcsolja a sorsukat valami. Valami, ami túlmutat a holokauszt borzalmain, a kubai forradalmon, a New York-i ikertornyok leomlásán, az otthontalanná váláson, a szülők és a barátok elvesztésén. ARMANDO LUCAS CORREA óriási hatású regénye egy tizenkét éves lány fejlődéstörténete. Illetve kettő lányé. A nagy nemzetközi sikert aratott A történelem hajótöröttei a St. Louis óceánjárón menekülő német és francia zsidók valós történetén alapul, akik új hazát kerestek a sajátjuk helyett, amely kivetette őket.

A magyar Szent Korona történetének befejező részét tartja kezében az olvasó. A harmadik kötet talán az előző kettőnél is izgalmasabb, noha ez nem a szerző érdeme: a koronával történtek olyan események az utolsó másfél száz évben, amelyek feszültebbek bármely kriminél, tévésorozatnál. 1849 és 1945 között háromszor elásták, a föld alá rejtették, nehogy rátaláljon egy-egy barbár, idegen hódító. Viselte a két utolsó uralkodó, Ferenc József és az első világháború vége felé IV. Károly. Voltak felfelé ívelő, szép szakaszai azokban a korokban, és voltak szégyenteljes bukásai, hiszen a korona mindig együtt haladt a magyar nép történetével. Az összefonódásnak olykor túl nagy ára volt. A könyv lapjain tanúi lehetünk, hogyan rejtették el Kossuth menekülő hívei, és hogyan nyomoztak utána éveken át a megszálló osztrák hatóságok. Ki árulta el végül a rejtekhelyet? Hogyan került aztán az 1849-es véreskezű zsarnok fejére, akiből pár évtized múltán a „nemzet szeretett atyja” lett? A története nemcsak e tárgy, hanem a körülötte élő és őt éltető emberek története is. Felül- és alulnézetből ismerhetjük meg azokat az időket. Mi történt a koronával a kommunista rémuralom, a Tanácsköztársaság alatt? Hogyan próbálta a trónja vesztett király visszaszerezni? Miért lett hazánk király nélküli királyság, milyen veszedelmeken mentek át a korona és őrzői a második világháború alatt? A közeledő szovjet hadsereg elől kivitték Nyugatra, majd Ausztriában egy benzines hordóban elásták, és nélküle adták meg magukat az amerikai hadseregnek. Hogyan került elő, miért tartották nyolc évig a megszállt Németországban, és hogyan került az Egyesült Államok legjobban őrzött erődjébe? Miféle diplomáciai és egyéb játszmák zajlottak le a 1970-es években, amikor kiderült, hogy Carter elnök kormánya visszaadná azt a magyaroknak? És milyen mesterkedésekkel és szépnek nem nevezhető akciókkal próbálták egyesek megakadályozni, hogy mégis visszakerülhessen a magyar nép tulajdonába?

1937-ben Ernest Hemingway Spanyolországba utazott, hogy a polgárháborúról tudósítson. Az eredmény: minden idők legjobb háborús regénye, amellyel Hemingway a legnagyobb közönségsikerét aratta. Egy fiatal amerikai, Robert Jordan önkéntesként csatlakozik egy antifasiszta gerillacsapathoz, amelynek fel kell robbantania egy hidat. Az akció végrehajtása közben beleszeret a gyönyörű Mariába. Hemingway kiforrott hangon ötvözi a hegyek között töltött percek apró rezdüléseit az az élet végességének tragikumával. „Gigantikus” – The New York Times „Három dolog egy fergeteges műben: szerelmi történet, feszült kalandregény és az életükért harcoló spanyol gazdák vészterhes tragédiája.” – Time

Magyarország, 997 Koppány az ősi törvényt támogató seregek élén vereséget szenved Veszprém alatt Vajk seregétől, és maga is elesik a harcban. A csata előtt azonban rábízza az öreg Gecse bőre a nála nevelkedő Vászolyt, Béla nagyúr fiát, aki Vajkot követi az árpádfiak örökösödési sorában, illetve a felesége és az ágyasa méhében megfogant két, meg nem született gyermekét. Gecse Somogy mélyén rejtőzik el a két várandós asszonnyal és két hű szolgájával. Csurgón fogadják be őket, ott élik álnéven életüket. Mindkét asszony, a feleség és az ágyas is fiút hoz világra, Árpád vére tovább erősödik. Miközben az immár István néven, királyként uralkodó Vajk hatalma megszilárdul, Koppány fiai felcseperednek. A Somogyba érkező hírek szerint István megbecsüli azokat a főket, akik a pártjára térnek, ezért a lassan férfikorba lépő Vászoly csatlakozik az uralkodó udvartartásához. Koppány feleségének, Jóleánnak a fiára, Berzencére – akinek a létezéséről és kilétéről csak legszűkebb környezete tud – más utat rónak az égiek: a fekete magyarok ura, Ajtony seregébe áll, és részt vesz a korábban szövetséges bolgárok elleni hadjáratban.  Az ágyas, Manga fia, elégedett a csurgói életével. Férfivá érve családot alapít, gyerekei születnek, megtanul a latinok betűivel írni. Egy napon azonban megjelenik nála az ősöreg tudományos, aki Vászoly után küldi… Cs. Szabó Sándor a nagy sikerű Koppány folytatásában egyedülálló módon mutatja be a megszilárduló keresztény magyar királyság mindennapjait. A fordulatokban gazdag, izgalmas történet szinte tapintható közelségbe hozza a XI. századi magyarság életének változásait, a keresztény kultúra térnyerését, a pusztáról hozott ősi szokások makacs továbbélését.

A magyar történelem kétségtelenül legnagyobb tragédiája az 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban aláírt békeszerződés, melynek értelmében a történelmi Magyarország elveszítette területének mintegy hetven százalékát és lakosságának kétharmadát. Vakulya Norbert történelmi regényében kiterjedt kutatómunka alapján rekonstruálja a békediktátum elfogadásához vezető világ- és belpolitikai eseményeket, a déli és keleti frontokon harcoló magyar seregek fegyverletételétől kezdve az őszirózsás forradalmon és a kommunista diktatúra véres tombolásán át Horthy Miklós kormányzóvá választásáig és az új, csonka Magyarország megszületéséig. A fordulatokban gazdag, izgalmas történet igyekszik átfogó képet festeni a korabeli Magyarország viszonyairól. Hősei között ugyanúgy megtalálhatóak a történelemkönyvekből jól ismert alakok – Tisza István, Károlyi Mihály, Ady Endre, Teleki Pál, Kun Béla, Horthy Miklós –, mint azok a kisemberek, egyszerű katonák, munkások, parasztok, polgárok, akik csak sodródni tudtak a történelem viharával, és a legnagyobb vesztesei voltak a háborúnak és a békének egyaránt.

Cecilia Klein mindössze tizenhat éves volt, amikor 1942-ben elvitték az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborba. A története itt akár véget is érhetett volna, ám egy magas rangú náci tisztnek megtetszett a lány csodálatos, hosszú haja, és elkülönítette őt a többi fogolytól. Cilka keserű leckék árán tanulta meg, hogy a hatalom közelében lenni egyet jelent a túléléssel, és tette, amit tennie kellett, hogy életben maradjon. Ám a legszörnyűbb lecke akkor következett, amikor már azt hitte, végre visszakaphatja az életét. A tábor felszabadítása után ugyanis Cilkát kollaboránsnak bélyegezték, és egy szibériai büntetőtáborba küldték, a Vorkuta Gulagra, az északi sarkkörön túl.Új börtönében Cilkának új, ugyanakkor rémisztően ismerős nehézségekkel kellett szembenéznie. Egy orvosnő révén a talpraesett, erős lány a tábori kórházba került dolgozni, ahol az elképzelhetetlen körülmények dacára igyekezett segíteni a betegeken. A mindennapok a halál és a rettegés jegyében teltek, ám érkezett egy Alekszandr nevű beteg, és Cilka ráébredt, hogy az átélt borzalmak ellenére még mindig maradt hely a szívében a szerelemnek.

A tizenhét éves Lakshmi mindent hátrahagy, hogy elmeneküljön poros falujából és bántalmazó házasságából. Néhány kitérő után az 1950-es évek pezsgő életű, rózsaszín városába, Dzsaipurba kerül, ahol hennaművészként fokozatosan elnyeri a város leggazdagabb asszonyainak bizalmát. Ám míg a magas kasztbeli vendégei rábízzák legféltettebb titkaikat, a különleges motívumai és bölcs tanácsai miatt egyre népszerűbb hennafestő féltve őrzi a sajátját. Egy nap azonban olyasmi történik, ami veszélybe sodorhat mindent, amiért Lakshmi több mint tíz éven át olyan keményen dolgozott: felbukkan a férje és vele Radha, Lakshmi tizenhárom éves húga, akinek a létezéséről mindaddig nem is tudott. Ráadásul Lakshmi hamarosan olyan megbízást kap a királyi családtól, amely a felemelkedéséhez, de akár a bukásához is vezethet… A hennaművész a brit uralom alól épp felszabadult India egyszerre buja és lenyűgöző, ugyanakkor kemény és kíméletlen világába vezet. Hiteles és izgalmas képet fest egy nő önmegvalósítási küzdelméről a több ezer éves tradíciók és a modern világ között egyensúlyozó társadalomban.