Najnovšie - Historické romány strana 55 z 94

914-et írunk. Agacs százados elégedett a világgal. Vagyont, hatalmat szerzett, rá kell azonban jönnie, hogy ott, ahová emelkedett, nagyon erős ragadozók küzdenek egymással. Hatalmas ellenségeket szerez, és mindent elveszít, ha nem tesz valamit.  Új uralkodója van a Keleti Frank Királyságnak, Konrád, akinek trónra lépése után háborúk törnek ki a germán törzsek között. A király elveszíti Lotaringiát, majd véres határvitába keveredik a szászokkal. A zűrzavart kihasználva fellázadnak a svábok, és Arnulf, bajor herceg is harcot indít a független királyságáért. Tarkacsu nagyfejedelem, a kiváló politikus követek útján próbál szövetséget kötni, de egyben éket is verni a hercegségek és Konrád király közé. Ötven lovasíjász élén Arnulfhoz küldi Agacsot és Kadosát. Bizánci zsoldosnak álcázva, harcban kell bizonyítaniuk a mogyeri harcosok értékét, hogy meggyőzzék a herceget a szövetség hasznosságáról. A csavaros eszű Agacs természetesen ennél jóval többet tesz. Életveszélyes játszmába kezd Arnulf herceggel és a sváb hercegségre törekvő Erchanger palotagróffal.

Az amerikai Varian Fry 1940-ben Marseilles-be utazik táskájában háromezer dollárral és egy listával, amely a veszélyben lévő európai művészeket és írókat veszi lajstromba. Fry szeretné őket kijuttatni a németek által megszállt Franciaországból: hamis útleveleket, vízumokat szerez, segélyeket gyűjt és mentőakciókat szervez a menekülteknek. Ügyfelei között olyan neveket találunk, mint Marc Chagall, Max Ernst, Marcel Duchamp és Hannah Arendt.  Varian Fry nemcsak azzal vállal óriási kockázatot, hogy a nácik ellenségeit segíti, hanem azzal is, hogy nem tud úrrá lenni érzésein, és nős emberként titkos viszonyba bonyolódik...  Julie Orringer valós eseményeken alapuló történelmi regénye a II. világháború egyik kevéssé ismert, mégis fontos és inspiráló részletét kelti életre, miközben - ahogy az Entertainment Weekly írta - „óda a művészet és a szerelem minden formájához."

A ?szavak és az érzelmek veszélyesebbek lehetnek bármilyen fegyvernél… A hidegháború csúcspontján járunk. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió nukleáris fegyverek garmadáját szegezi egymásra, ám a valódi háborút nem fegyverekkel vívják: a kölcsönös megsemmisítés árnyékában farkasszemet néző szuperhatalmak a propaganda csataterén küzdenek. A CIA titkárnőjeként dolgozó Sally és Irina kritikus fontosságú megbízást kap: nekik kell visszacsempészni Borisz Paszternak kommunistaellenesnek ítélt Zsivago doktorát a Szovjetunióba, miután a CIA úgy véli, hogy a nyugati világ képzeletét lángra lobbantó remekmű segítségével megrendítő erejű csapást mérhet a szovjet rezsimre.A harcedzett Sally Forresterre és a tapasztalatlan, ám gyorsan tanuló Irina Drozdovára nehéz feladat vár, hiszen a könyvet és annak csempészeit hajszoló szovjet ügynökök nem ismernek kegyelmet, kettejük barátságon túlnyúló kapcsolatát pedig a CIA sem nézi jó szemmel.Az elmúlt évek egyik legnagyobb irodalmi szenzációjának bizonyuló Titkos útjaink lenyűgöző és hiteles regény a 20. század irodalmi klasszikusának titkos történetéről és két erős nő túlélésért vívott küzdelméről a hidegháború kíméletlen világában.

Jézus felmenői között szerepel a Bibliában öt nem mindennapi, a saját korában is merésznek tekinthető nő:   · Támár, egy elárult és megalázott özvegy, aki a kitartásáért nem várt áldásban részesült; · Ráháb, a feslett múltú nő, akinek Isten a bátorságáért jövőt ajándékozott; · Ruth, egy idegen asszony, aki hűségének köszönhetően új életet kezdhetett; · Betsabé, a királyság leggyönyörűbb asszonya, aki a bűnbánat közepette igazi megbocsátásra lelt; · Mária, egy fiatal parasztlány, akire engedelmes szíve miatt kivételes feladat várt. Francine Rivers amerikai szerző népszerű, ezúttal egy kötetben megjelenő regényciklusában finom érzékenységgel rajzolja meg ezeket az esendő, tökéletlen asszonyokat, akik végül kiemelt szerepet játszottak Isten tökéletes tervében, a Megváltó világra jöttében.

A ?magának való, éles eszű Barbe Nicole Ponsardin egy gazdag reimsi családba, a pezsgőgyártással kísérletező Clicquot famíliába házasodik be. Boldog, bár némileg unalmas életét egy váratlan tragédia, ifjú férje halála változtatja meg örökre. A 27 évesen megözvegyült Madame Clicquot-nak döntenie kell: eladja férje cégét, és a befolyt pénz által biztosított jómódban éli tovább életét, vagy mindent kockára tesz, és a 19. század eleji elvárásokat felrúgva maga áll a vállalkozás élére. A merész döntést hozó asszonynak a napóleoni háborúk forrongó Európájában kell helytállnia, és felvirágoztatnia a Clicquot pezsgőházat. Fáradhatatlan újító szellemének és minden akadályt legyűrő akaraterejének köszönhetően a Veuve Clicquot újszerű eljárással készülő nedűi nemsokára már egyetlen európai királyi család asztaláról sem hiányozhatnak, a pezsgőivás pedig az előkelőség és kifinomultság elengedhetetlen ismérvévé válik.  Fabienne Moreau gondos kutatómunkán alapuló regénye egy kivételes asszony történetét tárja elénk, aki minden előítélet, akadály és tragédia dacára az egész világot megváltoztatta.

A szoba és A rokon sikerszerzőjének új regénye 1918, Dublinban tombol a spanyolnátha, Írországot feldúlta a háború és a járvány. A kórház szülészetén Julia Power nővérnek nincs elég embere, miközben a várandós anyákat, akik elkapták a szörnyű vírust, közös karanténba zárják. A nővér körül felbukkan két kívülálló, dr. Kathleen Lynn, aki állítólag lázadó és keresi a rendőrség, és egy fiatal önkéntes segítő, Bridie Sweeney. A három nő három nap leforgása alatt megváltoztatja egymás életét. A szűkös, sötét szülészeti osztály lakóit a járvány megtizedeli, de a rettegéssel teli világban újszülötteknek adnak életet. Az anyák és a személyzet kifogyhatatlan gyengédséggel, emberségesen teszik a dolgukat, helyt állnak a lehetetlennel határos helyzetben. Mindig van remény, és nincs olyan szörnyűség, amiből ne lenne kiút – üzeni nyomban klasszikussá vált új regényével Emma Donoghue. Emma Donoghue 1969-ben született Dublinban, kétszeres bevándorló: nyolc évig élt Cambridge-ben, ahol PhD-fokozatot szerzett a 18. századi irodalomból, majd a kanadai Londonba költözött, ott él francia élettársával és két gyermekükkel. Könyveket, színdarabokat és forgatókönyveket ír. A szoba című filmért Oscar- és Emmy-díjra is jelölték. Korábbi regénye a 21. Század Kiadónál: A rokon (2020). „És még ezek után mondja valaki, hogy a történelem nem ismétli önmagát.” – New York Times „Donoghue legjobb regénye A szoba óta.” – Kirkus)      

A SZŰZ KARDJA Franciaország, 1429 A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy fontos küldetéssel a Franciaországba tartó követség katonai parancsnokának nevezi ki. A követség feladata, hogy üzenetet vigyen Zsigmond burgundiai rokonainak, kérve, támogassák őt német-római császárrá koronázása ügyében. A magyar küldöttség a később „százévesnek” nevezett francia–angol háború kellős közepébe csöppen. A király burgundiai rokonsága Compiègne közelében épp arra készül, hogy elfogjon egy tizenkilenc esztendős francia leányt, aki rövid idő alatt lángba borította az egész országot, és új reményt adott népének a megszálló angolok elleni küzdelemhez. Amikor aztán a franciák és angolok összecsapása a tetőfokára hág, Hunyadi szemtanúja lesz egy csodálatos eseménynek, mely megváltoztatja egész életét. A KIRÁLY HARMADIK ESKÜJE 1456 decemberében – néhány hónappal a csodálatos nándorfehérvári diadal után – egy csikorgó, téli estén Kecskemét akkori népe történelmi esemény szemtanúja lehetett. A Temesvárról Buda felé tartó királyi menet, V. Lászlóval az élen, s a kíséretükben utazó két Hunyadi fiú, László és Mátyás a városban töltöttek egy éjszakát… A HUNYADI – A szűz kardja című kisregény a Hunyadi-regénysorozat első és második kötete közötti időszakban játszódik 1429–30 táján Franciaországban. A kötetben a vadonatúj Hunyadi-kisregény mellett helyet kap egy rövidebb regényrészlet A király harmadik esküje című tanulmány részeként, továbbá egy terjedelmes interjú Bán Mórral a Hunyadi-sorozat várható köteteiről, a széria keletkezésének kulisszatitkairól és a Mátyás királyról, valamint Corvin Jánosról szóló sorozatokról is, illetve a szerző itt közli válaszát egy, a sorozattal kapcsolatban megfogalmazott kritikára is.

Ezerötszázötvennégy. A három részre szakadt ország keleti határvidékén Debrecen kénytelen egyszerre keresni a Habsburg Császárság, az Erdélyi Fejedelemség és a Török Birodalom kegyeit. Gazdag polgárai háromfelé adóznak, túlélésük érdekében három urat próbálnak meggyőzni hűségükről. Hol Erdély oltalmát kérik a Habsburgokkal szemben, hol a Habsburgokét a török ellen – és mindennek meg kell fizetniük az árát. A rövid, dúlásmentes békeévekben azonban a város lakóit hétköznapi események tartják izgalomban: Duskás Ferenc, az egyik leggazdagabb fiatal kereskedő vízimalmot készül építeni a város határában, Ötvös Ambrus nem mástól, mint Oláh Miklós esztergomi érsektől kapott megrendelést egy értékes kehelyre, a város földesura, Török János fiatal feleséget vett magához, a besztercebányai rézbányászat jogának új tulajdonosa debreceni kötődésű, és felcsillan a lehetőség, hogy a töröknek szállított rézen vagyonokat keressenek az élelmes kalmárok. A világtörténelmi és a hétköznapi események hátterében pedig egyéni emberi sorsok, tragédiák és örömök rejlenek, amelyekről megélőiken kívül sokszor nem is tud más. Érdekházasságok, reménytelen szerelmek, elvesztett vagyonok, kettétört életek és váratlan felemelkedések eseményei szövődnek egybe egy család, egy város, egy nemzet történetévé.

Amikor a tizennégy éves Ella megkezdi élete első munkanapját Nyírligeten, a színes selymek, a csipkék és szalagok, az ollók, varrótűk és gombok csodálatos világába lép be. Ella ruhatervező, ám a Varroda nem egy átlagos divatszalon, és nem is hétköznapiak az ügyfelei. És ebben a világban minden megtervezett ruha és minden egyes öltés a túlélésről szól. Lucy Adlington az auschwitzi varrónők valós tapasztalatain alapuló, fiatal felnőtteknek szánt regénye hihetetlenül megható és magával ragadó, ugyanakkor felkavaró és fontos könyv, amely a remény, az együttérzés és az élni akarás üzenetét hirdeti.

Kr. u. 56A Római Birodalom és Párthia határa Corbulo tábornok hatalmas sereget vont össze a Párthia ellen tervezett hadjáratra. A II. praetorianus cohors Cato tribunus és Macro centurio parancsnoksága alatt készen áll a harcra. A rosszul felszerelt auxiliaris egységek azonban nem. A sereg nem vonulhat hadba a tél beállta előtt, Róma helyőrségeit azonban sorra támadások érik. Áruló tájékoztathatta az ellenséget a római csapatok gyengeségéről? Corbulo Párthiába küldi Catót, hogy időt nyerjen a felkészülésre. A mellé rendelt, megbízhatatlannak tűnő kísérővel és a rendelkezésére bocsátott maroknyi emberrel szinte biztosnak tűnik, hogy nem élheti túl az utat. De legalább öreg barátja, Macro a helyőrség biztonságában maradhat. Legalábbis Cato azt hiszi… Azonban Macrónak is olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek a végletekig próbára teszik a bátorságát és a harci képességeit. Egy hadsereg messze Rómától, árulóval a soraiban.Két hősies katona, szinte esélytelen küzdelemben.

1942 augusztusa. Jacob és Moses Párizs német megszállása idején éppen a városban tartózkodik nagynénjüknél. Szüleik – neves német zsidó drámaírók – nála helyezték biztonságba fiaikat, amíg sikerül oltalmat találni az egész családnak. De mielőtt a Stein család újraegyesülhetne, Párizsban megkezdődik a zsidók tömeges összegyűjtése. A nácik felügyelete alatt a francia csendőrök elfogják a fiúkat is, és a Téli velodromba viszik őket, abba a hatalmas, komor épületbe, ahol sok ezer francia zsidót gyűjtöttek össze, hogy aztán koncentrációs táborokba hurcolják őket. Jacob és Moses tudja, hogy menekülniük kell, ha életben akarnak maradni. Nincs azonban más a kezükben, mint néhány Dél-Franciaországból érkezett levél, amelyek a szüleikhez vezethetik őket. Minden sarkon veszély leselkedik rájuk, és a fiúk egymáson kívül senki másra nem számíthatnak. A megszállt országon át gyalog kelnek át. Elképesztő útjuk során sok idegennel találkoznak, bátor lelkekkel, akik saját biztonságukat kockáztatva segítik a gyerekeket, némelyikük pedig a legmagasabb árat is megfizeti amiatt, hogy segítette a két kis háborús menekültet. Ez az inspiráló regény a család erejét és az emberi szellem kitartását mutatja fel a történelem legsötétebb pillanataiban.

Ella negyvenéves, jómódú, a sorsával tökéletesen elégedett amerikai háziasszony, aki férje és három gyermeke kiszolgálásának szenteli életét, és még azt se nagyon bánja, hogy a férje rendszeresen megcsalja. Egy napon a nagylányával folytatott vita után rádöbben, hogy tulajdonképpen boldogtalan, és nagyon hiányzik a szerelem az életéből. Mivel gyermekei már nem igénylik állandó figyelmét, távmunkát vállal egy neves könyvkiadónál. Első feladatául egy ismeretlen szerző könyvének értékelését kapja. A történet a XIII. századi Anatóliában játszódik, és regényes formában beszéli el Rumi, a híres muszlim hittudós és misztikus költő életét, aki gyökeres átalakuláson megy át, amikor megismerkedik egy furcsa vándordervissel, a különleges képességeket birtokló tebrizi Semsszel. Ella félve közelít a számára idegen regénybeli világhoz, hamarosan azonban magával ragadja a cselekmény, és lenyűgözi a szúfi miszticizmus. Ahogy e-mailben levelezni kezd a szerzővel, szinte azonnal érthetetlen vonzalmat érez ez iránt a sosem látott férfi iránt, és ráébred, hogy kettejük találkozása ugyanolyan sorsszerű és elsöprő erejű, mint Rumié és Semszé. Ebből a szerelemből és Rumi verseiből merít erőt, hogy a konvenciók börtönéből kitörve hátat fordítson házasságnak, gyerekeknek, biztonságnak, és testben-lélekben egyaránt nagy utazásra induljon egy különleges férfi oldalán. A török származású Elif Shafak lebilincselő mesélő, modern Seherezádé, aki időtlen témákat vizsgál egzotikus történeteiben.

Kr. u. 880. Az Etel folyó mellett elterülő sztyeppén élő magyari törzsekre egyre nagyobb nyomás nehezedik kelet felől: a besenyők betörései megszaporodnak, és nyilvánvaló, hogy ezek a támadások csak előszelei egy nagyobb viharnak, az összes besenyő törzs nyugat felé vonulásának. A magyarok lassan, de biztosan harapófogóba kerülnek a keleti lovasnépek és a nyugati birodalmak, Bizánc és a Bolgár Cárság között. Mindemellett a magyarok törzsszövetsége is megosztott: Levedi, a kündü csak a megyer és a kürtgyarmat törzsek támogatását bírja, a másik öt törzs a gyulát, Álmost támogatja. Álmos célja az, hogy egyetlen vezér alatt egyesítve a magyar törzseket szembeforduljon a keletről közelgő viharral, és az érkező népeket meghódítva, beolvasztva hatalmas pusztai birodalmat hozzon létre. Levedi ezzel szemben a Havasokon túli Pannóniában látja a magyarság új hazáját – és új jövőjét, a frankok és a bizánciak mintájára való letelepedését. A két vezér szembenállása ha nyílt háborúságot nem is, de tapintható ellentéteket és kisebb összecsapásokat okoz a magyar törzsek között. Az idő azonban sürget: hamarosan döntésnek kell születnie, ha nem akarják, hogy a magyar olvadjon bele valamely más pusztai népbe. Hüse Lajos regényében a legújabb régészeti és antropológiai kutatási eredményeket is felhasználva kínál fordulatokban gazdag, olvasmányos bepillantást a honfoglaló magyarság IX. századi történetébe.

A II. világháború során sokan próbáltak véget vetni Hitler hatalmának. A náciknak pedig minden lehetséges módon meg kellett óvniuk a vezért, s le kellett leplezniük minden összeesküvést és merényletet. A Farkasodúban, ahonnan Adolf Hitler csaknem három éven át irányította a Harmadik Birodalmat, tíz nő dolgozott előkóstolóként, hogy kiderüljön, ha valaki meg akarná mérgezni a Führert. Tíz nő nézett nap mint nap farkasszemet a halállal, hogy megóvja a náci vezér életét. A huszonhat éves Rosa Sauer az egyikük. Férjéről, aki a fronton harcol, két éve nem hallott, szülei meghaltak. Rosa magányosan és kiszolgáltatottan néz szembe a háború borzalmaival, s miközben arra kényszerítik, hogy a Führer és a Harmadik Birodalom érdekében nap mint nap kockára tegye az életét, felkelti az egyik SS-tiszt figyelmét is, így egyre súlyosabb erkölcsi dilemmák elé kerül... Szégyen, félelem és bűn. Szerelem és lojalitás. Mindezek mérlegre kerülnek Rosella Postorino igaz történet alapján írt regényében, amelyet az olvasók előszeretettel hasonlítanak Bernard Schlink A felolvasó című kötetéhez.

VI. György, a dadogását rendkívüli erőfeszítéssel fejlesztő brit uralkodó II. Erzsébet apja és elődje volt. Beszédhibáját, amely súlyosan korlátozta volna a nyilvánosság előtti szereplésekkor, egy tapasztalt, ám felettébb furcsa módszereiről híres logopédus segítségével küzdötte le. Kettejük története, amely A király beszéde című könyv és a belőle készült, Oscar-díjas film révén vált világhírűvé, a második világháborúban is folytatódott: Lionel Logue, a tanár továbbra is bejáratos volt a Buckingam-palotába és fontos szerep hárult rá: támogatta a királyt Dunkerque sötét napjaiban és a normandiai partraszállás idején az 1945-ös végső győzelemig - és még azután is. Peter Conradinak, a Sunday Times újságírójának és Mark Logue-nak, Lionel unokájának könyve bőséggel merít a Logue-archívum kivételes anyagából: Lionel és tüzes felesége, Myrtle hátrahagyott naplóiból, levelezéseiből és más dokumentumokból. Remekbe szabott portrét fest a két emberről és családjukról, a Windsorokról és Logue-ékról, ahogyan együtt néznek szembe Nagy-Britannia történelmének legnagyobb kihívásával.

András építészhallgatóként éppoly hirtelen csöppen a 30-as évek Párizsi bohéméletébe, amilyen önkéntelenül ragadja később magával a századközép világégése, hogy munkatáborról munkatáborra sodródva, küszködve kapaszkodjon az egyetlen szerelembe: élete legnagyobb ajándékába. Klára még szinte gyermek, mikor az erősödő szélsőséges eszmék Magyarországáról - saját sorstragédiája után - Párizsba kénytelen menekülni, egyik pillanatról a másikra felnőtté válva, hogy ott megismerje Andrást, és életük egymáséba gubancolódjon . Tamás és Ibolya a háború gyermekei; miközben szüleik a földi poklokkal csatáznak értük és egymásért, mindnyájuk túléléséért, ők olyan emlékekre tesznek szert, melyek generációk sorsában hagynak kitörölhetetlen nyomot, amit nem moshat el sem az óceánnyi távolság, sem a részvétlen idő . Julie Orringer regénye, a Láthatatlan híd magával sodor és felkavar, kétségbe ejt és megvigasztal, elveszi és visszaadja az életbe és az emberségbe vetett hitünket. Arról mesél, amiről csak a fontos könyvek tudnak: hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen és szükségünk van valakire a boldogsághoz és a boldoguláshoz. " Üdvrivalgás tört ki a tisztképzősök soraiban. A tábornok megvárta, míg alábbhagyott. Ne feledjék mondta, maguk Magyarországért harcolnak, Magyarországért, és senki másért. A németek a szövetségeseink, de nem parancsolnak nekünk. Az ő útjuk nem a mi utunk. A magyarok nem árja nép. A németek elmaradott népnek tekintenek bennünket. Barbár a vérünk, vadak az eszméink. Nem vagyunk hajlandók elfogadni a totális diktatúrát. Nem akarjuk deportálni a zsidókat meg a cigányokat. Ragaszkodunk a különleges nyelvünkhöz. A győzelemért harcolunk, és nem a hősi halálért." "Több mint egy éve olvastam Julie Orringer megrázó, nagy erejű, vizuálisan is sodró remekművét. Az ilyen súlyú könyvekre mondják, hogy letehetetlen nagy regény. Vártam, hogy egy magyar kiadó rátaláljon és beleszeressen. Megtörtént. Hála érte." - ( Koltai Lajos, operatőr, filmrendező )

Alice ?Wright számára a fullasztó angliai létből való menekülést jelenti házassága a jóvágású, amerikai Bennett van Cleve-vel. Ám az 1930-as évek kisvárosi Kentuckyjának légköre legalább annyira nyomasztja Alice-t, mint korábbi élete – főleg a mindennapjaira rátelepedő apósa társasága. Nem csoda, hogy a meg nem értett és elnyomott Alice örömmel kap a lehetőségen, amikor az elnök felesége, Eleanor Roosevelt női önkénteseket keres az általa alapított könyvtári mozgalomba.   A csapat vezetője és Alice legközelebbi bizalmasa a rendíthetetlen és szabad szellemű Margery O'Hare lesz, akinek egyetlen férfi sem mondhatja meg, mit csináljon. A kisváros öt mozgókönyvtárosának számtalan előítélettel és akadállyal kell megküzdenie, miközben úttalan utakon próbálják eljuttatni a tudás fényét és egy új világ ígéretét azoknak, akik talán sohasem foghattak eddig könyvet a kezükbe. Az ő személyes történeteiken, tragédiáikon és diadalaikon keresztül ismerhetjük meg az olvasás és a közösség igazi erejét.  Jojo Moyes, napjaink egyik legelismertebb írónőjének igaz történeten alapuló új műve az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere, magával ragadó, megható és lélekmelengető olvasmány.    „Csodálatos és különleges könyv, amelynek szereplőit olyannyira valóságosnak érezzük, mintha közeli barátaink lennének. Egész egyszerűen nem akartam, hogy véget érjen.” – Liane Moriarty „Évek óta óriási Jojo Moyes-rajongó vagyok. Az Áradó fény elképesztően nagyszerű történet öt állhatatos nőről, és megkapóan ábrázolja a könyvek közösségteremtő erejét és az irodalom szeretete által teremtett eltéphetetlen kötelékeket.” – Reese Witherspoon

Róma, 1542 ősze. A hatvanhét éves Michelangelónak be kell fejeznie II. Gyula pápa síremlékét, azt a becsvágyó tervet, amelynek a megvalósítását közel negyven évig halogatta. A Róma kifosztásának történelmi viharában megtépázott Örök Város nemcsak a háborús veszteségeket nyögi, hanem a protestantizmus nyugtalanító szellemének térhódítását is. Az új szellemi áramlatok Michelangelóhoz barátnője, a nemes Vittoria Colonna költőnő révén jutnak el, aki összeismerteti őt a spirituálisokkal. A katolikus egyház „bajnokát” egy Luther tézisein nevelkedett „szektával”. Michelangelo csakhamar a római Szent Hivatal, az inkvizíció célkeresztjében találja magát: kémet állítanak rá, felgöngyölítik nemkívánatos kapcsolatait, eljutnak a „szektához”, Reginald Pole bíboros eretnek köréhez, amely a pápai udvar félelme szerint egyház akar lenni az egyházban. Reginald Pole ott hirdeti az evangéliumi tisztaságot, az Istennel való kapcsolat – közvetítő nélküli – lényegét, ahol mindennapos gyakorlat a bűnbocsánati cédulák árusítása. Michelangelo olyannyira meghasonlott a képmutató és korrupt katolikus egyházzal, hogy befogadja a spirituálisok tanait. A kereszténység legnagyobb tolmácsolója, akit gyötörnek a megbízói és üldöz az inkvizíció, II. Gyula síremlékének az utolsó változatát úgy alakítja át, hogy akár máglyára is juthatna miatta… „Mózes most már balra tekintett. Nem a Szent Péter láncai előtt tisztelgő oltárra nézett, ahol bűnbocsánatot lehetett nyerni. Messze elfordult attól az egyháztól, amely elveszítette önmagát. Úgy érezte, a saját képmását alkotta meg.

Fleetwood ?Shuttleworth, a 17. század elején játszódó történet főhőse alig 17 éves, és negyedszer várandós. Ő Gawthorpe Hall úrnője, de eddig még nem sikerült gyermeket világra hoznia, pedig a férje, Richard már nagyon vágyik örökösre.  Amikor Fleetwoodnak a kezébe kerül egy levél, amelyet a harmadik halvaszülését levezető orvos írt a férjének, lesújtó hírrel szembesül: egy újabb terhességet már nem fog túlélni.  Találkozik egy fiatal bábával, Alice Grayjel, aki megígéri, segít, és bebizonyítja, hogy az orvos tévedett.  Alice-t boszorkánysággal vádolják, és Fleetwood mindent kockára tesz, hogy megmentse. De vajon Alice valóban az, aminek látszik?  Csak ők tudják az igazságot. Csak ők menthetik meg egymást.  „Árnyalt és érzékeny portré egy bátor és szívós lány küzdelméről, hogy megtalálja a helyét a világban. Muszáj elolvasni.” – Heather Morris, AZ AUSCHWITZI TETOVÁLÓ szerzője  „Bámulatosan szép mese – a nőiség és a boszorkányság hogyan száll szembe a fennálló hatalommal… gyönyörködtető élmény az első laptól az utolsóig.” – Jessie Burton, A MÚZSA és A BABAHÁZ ÚRNŐJE szerzője  Stacey Halls egy kis településen nőtt fel az angliai Lancashire-ben, és újságírást tanult az egyetemen. Írásai többek közt a Guardianben, az Independentben és a Sunban jelentek meg. A familiárisok az első regénye, amellyel rögtön elsöprő közönségsikert aratott a történelmi fantasy olvasóinak körében: csak az Egyesült Királyságban több mint 200.000 példányban kelt el, keménytáblás és puhakötéses kiadása egyaránt a Sunday Times Bestseller listáján szerepelt. Több mint tizenkét nyelvre fordították le, és készül a tévés adaptáció.