Najnovšie - Historické romány strana 56 z 94

A két világháború között Magyarország sztárírójának egy kevésbé ismert műve, a Sacra Corona. Harsányi Zsolt itt is, mint más történelmi regényeiben is, könnyed stílusában, pontos tényadatokra támaszkodva bontja ki a magyar Szent Korona történetét. Műve 1938-ban jelent meg, s ezen időpontig és akkori tudásunk szerint, izgalmas, kalandos utazást teszünk vele koronánk ugyancsak érdekes történetén keresztül. Szórakoztató regényként és történelmi adattárként egyaránt használható, lapozható műről van szó.

José Rodrigues dos Santos új regényében a távol-keleti portugál gyarmati terület, Makaó második világháborús időszakát idézi fel. Szereplőit részben már A lótusz virágaival kezdődő történelmi trilógiából (A lila pavilon, A középső birodalom) megismerhette az olvasó.  A Pearl-Harbor elleni japán támadás és a Hirosimára ledobott atombomba közötti időszakban éli feszült mindennapjait a Távol-Keleten zajló háború viharában a Sanghajból Makaóba áttelepült Nagyezsda, Szawa ezredes, az önkényeskedő japán tiszt és szeretője, a kék szemű kínai lány, Lian-hua, továbbá a gyarmat kormányzásával megbízott Teixeira ezredes, valamint a japán diplomata, Szatake. A megözvegyült Teixeira ezredesnek nemcsak a Makaót körbezáró japán hadsereggel és a várost fenyegető éhínséggel kell megküzdenie, hanem új szerelméért, Lian-huáért is harcba kell szállnia Szawával, a lányt rabszolgasorban tartó, japán ezredessel. A Makaó függetlenségéért vívott erőfeszítések, a sok szenvedés és a szerelmi intrikák hátterében pedig folyik a gyilkos háború. Ennek hangulatát a portugál író most is mesterien idézi fel valóságos eseményeken alapuló és valós személyeket felvonultató regényében, amely izgalmas, történelmi dokumentumot kínál olvasóinak, és amelyben jelentős szerepet játszik a szerelem is.

Meg Waite Clayton regénye a valódi bécsi Kindertransport terven alapul, amelynek keretében mintegy tízezer gyermeket próbáltak Nagy-Britanniába menekíteni. National bestseller Historical Novels Review – a szerkesztőség ajánlja Jewish Book Award – jelölés Stephan Neumann kezdő drámaíró, befolyásos, jómódú bécsi család sarja. 1936-ban még úgy véli, a nácik nem sok vizet zavarnak: hangoskodnak, primitívek, de ártalmatlanok. Legjobb barátja Zofie-Helene, a keresztény lány, akinek édesanyja egy náciellenes lapot szerkeszt. Amikor a nácik uralomra jutnak, összeomlik a két kamasz gondtalan világa. A sötétségben megcsillan egy reménysugár: Truus Wijsmuller, a holland ellenállás egyik vezéralakja zsidó gyerekeket csempész ki a náci Németországból. Miután Hitler elfoglalta Ausztriát, ez a vállalkozás egyre veszélyesebbé válik. Európa-szerte lezárják az országhatárokat, és nem engedik be a menekültek tömegeit. Wijsmuller igyekszik minél több gyereket megmenteni. Versenyre kel az idővel: vajon ki lehet hozni Bécsből Zofie-Helene-t, Stephant és Stephan kisöccsét, Waltert, meg a hozzájuk hasonló ifjakat? Elérhető még London? Veszélyes és bizonytalan élet vár rájuk. „Fájdalmasan szép és feledhetetlen. A bátorság emlékműve.” - Karen Joy Fowler, a Majd kibújunk a bőrünkből szerzője „Tökéletesen megörökíti a második világháború előtti sötét napok feszült, szívszorító atmoszféráját. Lenyűgöző történet!” - Kristin Hannah, az Út az éjszakába és a Fülemüle című bestsellerek szerzője „Együttérzéssel, remény és szeretet – ha jó emberek szövetkeznek a gonoszság ellen, nincs az a csoda, ami valóra ne válhatna.” - Heather Morris, Az auschwitzi tetováló szerzője Meg Waite Clayton #1 Amazon fiction bestsellerszerző, az amerikai Könyvkritikusok Körének tagja. Írásait többek közt a Los Angeles Times, a New York Times, és a Washington Post is közölte. Korábbi műveivel díjak és jelölések sorát zsebelte be. Ez a hetedik regénye, egyelőre csaknem húsz országban jelent meg, vagy áll kiadás előtt. Az utolsó vonat Londonba forgatókönyv-változatát a Nicole Kidman és Meryl Streep által támogatott The Writers Lab választotta ki fejlesztésre. A valós történelmi alapokra épülő regény Truus Wijsmuller részére állít emléket és a megmenekült több ezer gyermeknek. A regény alapjául szolgáló történelmi tények: 1896. április 21. A hollandiai Alkmaarban megszületik Geertruida (Truus) Meijer. 1922. Truus feleségül megy Joop Wijsmullerhez (Geertruida Wijsmuller-Meijer). 1933. január 30. Hitler Németország kancellárja lesz; még ugyanabban az évben Truus Németországba utazik, hogy zsidó gyerekeket menekítsen át Holla

A második világháborút követő felfordulás idején egy amerikai egyetemista lány, Charlie St. Clair teherbe esik hajadonként, és közel jár ahhoz, hogy jómódú családja kitagadja őt. Ráadásul kétségbeesetten kapaszkodik a reménybe, hogy hőn szeretett unokatestvére, Rose, aki a háború alatt eltűnt Franciaország nácik megszállta részén, talán még él. Így amikor a szülei Európába küldik, Charlie Londonba szökik, eltökélve, hogy kideríti, mi történt az unokatestvérével. Ehhez Eve Gardinertől remél segítséget, aki egy iszákos, láncdohányos és rendkívül ellenszenves nő. Neki is van egy titka: egy női kémhálózat ügynöke volt, az Alice-hálózaté. Eve lelepleződött, és meg kellett tapasztalnia a háború legkegyetlenebb oldalát. Először nem akar Charlienak segíteni, ám a fiatal lány egy férfi nevét említi, akit Eve egykor szeretett, és aki gyanúja szerint elárulta a németeknek. Vajon él még a férfi, és más asszonyok végzete is az ő lelkén szárad? Eve elhatározza, hogy kideríti a férfiról az igazat, ezért segítséget ajánl Charlie-nak. Így ketten vágnak neki Franciaországnak: Eve, hogy kiegyenlítse a számlát, Charlie pedig, hogy végre békére leljen.

Bécs, 1903 A századelő csillogó császárvárosában borzalmas gyilkosságsorozat ügyében nyomoz Oskar Reinhardt felügyelő. Az áldozatok fejét emberfeletti erővel tépték le – s a tudomány nem tud magyarázatot adni, miféle teremtmény bírhat ilyen erővel. Amikor kiderül, hogy az áldozatok az egyre hangosabb antiszemita mozgalmak támogatói voltak, egy leopoldstadti rabbi pedig előre megjósolta szörnyű halálukat, nem telik sok időbe, és a városban suttogni kezdik: a hászid kabbalisták új gólemet keltettek életre, hogy elpusztítsa a zsidóság ellenségeit. Reinhardt felügyelő, a modern kriminalisztika elkötelezett híve, ezúttal is barátjától, Max Liebermanntól, a fiatal pszichiátertől, a híres-hírhedt Freud doktor tanítványától kér segítséget. Együtt merülnek le a felszínen csillogó város sötét mélységeibe, az ősi legendák világába, hogy megtalálják és megállítsák a várost rettegésben tartó szörnyeteget… Frank Tallis ismert klinikai pszichológus, egyetemi oktató, számos szakkönyv és tanulmány elismert szerzője, aki tudományos munkássága mellett kikapcsolódásként kezdett történelmi krimiket írni. Bűnügyi regényeiben a kor kiváló ismerete mellett a modern pszichiátria és kriminológia megszületésének történetébe is beavatja olvasóit. „Sherlock Holmes találkozása Sigmund Freuddal” (The Guardian) A sorozatból a BBC készített nagysikerű filmsorozatot Matthew Beard és Jürgen Maurer főszereplésével.

1944. ?Amerikára a második világháború és a családok sokaságát megnyomorító gyermekbénulás-járvány árnya vetül. A huszonhárom éves ápolónő, Tess DeMello egyre türelmetlenebbül várja haza a már hónapok óta egy chicagói kórházban önkénteskedő vőlegényét. Csalódottsága miatt egy másik férfi ágyában köt ki, és a meggondolatlan éjszaka nem várt következményekkel jár. Tess nem tehet mást: felbontja eljegyzését élete szerelmével, és leendő gyermeke apjához, Henryhez fordul segítségért. A férfi feleségül veszi, és egy észak-karolinai kisvárosba, Hickoryba költöznek, ahol az újdonsült férj tehetős családja él.  Ám az új élet reménye hamar szertefoszlik. A fiatal nő ráébred, hogy távolságtartó, hideg férje titkol előle valamit, a család és a helyiek pedig kívülállóként kezelik. Amikor a kisvároson egy különösen súlyos gyermekbénulás-járvány söpör végig, Hickory lakói kórház építésébe fognak. Tess férje akaratával dacolva állást vállal a kórházban, és miközben a páciensei életéért küzd, önmagát is próbálja megmenteni.  Diane Chamberlain igaz történeten alapuló regénye egy szokatlanul összetartó kisvárosba viszi az olvasót, ahol a szeretet és a megbocsátás végül mindenki életét megváltoztatja.

Simon Scarrow, a Sunday Times bestsellerírója legújabb regényében a II. világháború görög ellenállóinak bátorságát örökíti meg. 1938. Három fiatal idilli nyarat tölt Görögországban, Lefkász szigetén, mit sem érzékelve Európa baljós politikai eseményeiből. Peter, a szigeten dolgozó német régész fia szoros barátságot köt két helyi fiatallal, Andreasszal és Elenivel. A világ azonban gyorsan változik, és amikor Peter távozni kényszerül, megfogadják, hogy egyszer még újra találkoznak. 1943. A paradicsomot eléri a háború. Andreasz és Eleni csatlakozik a német megszállók ellen harcoló partizánokhoz. Peter is visszatér – immár az ellenség veszélyesen jól informált tisztjeként. A békében kötött barátság keserű gyűlöletté válik, hiszen mindannyian felesküdtek arra, hogy akár az életüket is feláldozva szolgálják szeretett hazájukat… A Kőszívűekben Simon Scarrow megörökíti a XX. század legvéresebb háborújának drámáját, borzalmait és hevességét, ismételten bizonyosságot téve tehetségéről, aminek köszönhetően a nagy hadjáratokról, bátor harcosokról és bajtársiasságról szóló történelmi regényei rendszeresen a Sunday Times bestsellerlistájának élére kerülnek.

A Csiglemezőből és a Hosszúhídból megismert északi származású, de a székelyek között, Székelyországban felnövő Keménd Branya vezér várának elfoglalása után visszatér Vas-hegy (ma Zengő) közeli falujába. Az Árpád vezértől kapott sókereskedelmi jognak köszönhetően, ha nem is veszélyektől mentesen, de éveken át biztos jövedelmet szereznek, emberben, jószágban gyarapodnak. A béke azonban nem tart sokáig. Árpád nagyfejedelmet megmérgezik és Gyermek Lajos keleti frank király hatalmas sereggel tör az országra. Minden fegyverforgató férfinak hadba kell vonulnia a nyugati gyepű megvédésére az új nagyfejedelem, Tarhos seregében. Keménd százada ismét a kabar Aba vezér parancsnoksága alá kerül, és azt a feladatot kapják, hogy éjjel-nappal zaklassák a Duna mentén felvonuló német seregeket, hogy azok megfogyatkozva és elcsigázottan vehessék fel aztán a harcot Tarhos főseregével. A székelyek kitesznek magukért, sikerrel alkalmazzák évszázados, hagyományos könnyűlovas harcmodorukat az ellenség lovassága és gyalogsága ellen, ám a győzelmeiknek mindig ára van: a század egyre fogy, a harcosok egyre fáradtabbak, egyre inkább belefásulnak a harcba. A mai Pozsony előterében sorra kerülő végső nagy ütközetben pedig olyan áldozatot kell hozniuk a győzelemért, amilyet talán még soha…

A ?Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

Az Egy új korszak hajnala Ken Follett legsikeresebb regényének, A katedrálisnak az előzménye, azt az időszakot képzeli el, amikor egy félreeső hely elkezdett hatalmas kulturális központtá növekedni. A regény négy főszereplőjének életén keresztül megismerjük az 1000 körüli Anglia kegyetlen és vad társadalmát, ahol a király megpróbál érvényt szerezni a jognak és a törvényességnek: Edgar, a fiatal hajóács jövőjét szerelmével, egy férjes asszonnyal képzeli el, a vikingek váratlan támadása azonban mindent megváltoztat; Ragna normandiai hercegnő húszévesen halálosan beleszeret az udvarukba látogató, a negyvenes éveiben járó angolszász előkelőbe, Wilwulfba, feleségül megy hozzá, és követi egy ismeretlen világba, Angliába; a gátlástalan, álszent és hatalomvágyó Wynstan püspök minden eszközt megragad, hogy növelje hatalmát és befolyását, de szembekerül az idealista Aldred szerzetessel, aki nem hagyja, hogy földi hatalmak befolyásolják szent küldetését. Follett ebben a regényében is – akárcsak a sorozat többi kötetében – izgalmas, fordulatos, szenvedélyes érzelmekkel teli cselekménnyel vezeti végig olvasóit a zűrzavaros éveken.

Bónizs Róbert A kőfaragó és a Szent László íja című kötetek után az eddig általa feldolgozott korszak két legendás történelmi szereplője, Nagy Lajos király és Toldi Miklós életét mutatja be új sorozatában. Ezerháromszázötvenhárom. Toldi visszanyeri a király kegyét és barátságát. Lajos arra kéri, hogy lépjen Vásári Miklós esztergomi érsek szolgálatába. Toldi ezután az érsek oroszlános zászlaja alatt vonul hadba Litvániában, ahol továbbra is élen jár a harcokban, ám egyre inkább nyomasztja a véget nem érő öldöklés és lényének sötétebb oldala. Peleskei Urdung Julianna és a Venus Rend Toldi Györggyel összefogva igyekszik beteljesíteni a király és Toldi Miklós elveszejtésére szőtt tervét, és céljaik elérése érdekében a legkegyetlenebb eszközöktől sem riadnak vissza. Lajos király mindeközben kevés időt hagy Toldinak a pihenésre, a litván hadjárat után szinte azonnal Velence ellen indul. Miklós egyre inkább belefásul a harcba, ám a hadjárat befejezése után egy találkozás egy régi haragosával új értelmet ad életének… A szerző a nagy elődök (Arany János, Ilosvai Selymes Péter és Benedek Elek) irodalmi alkotásai mellett kiterjedt kutatásokkal alapozza meg sorozata hitelességét, átfogó betekintést nyújtva a korszak európai politikai és történelmi eseményeibe, így a korábbiaknál tágabb kontextusba helyezve szereplői történetét.

Jane Seymour halála után VIII. Henrik ismét házasodni készül. A kiszemelt ara a protestáns Klevei Anna hercegnő, mert a klevei hercegség hasznos szövetségese lehet Angliának a német-római császárral folytatott területi vitában.  Anna kedves, őszinte fiatal nő, aki igyekszik beilleszkedni az udvar nyüzsgő életébe, ahol mindenki árgus szemmel figyeli. Az elhízott, kiszámíthatatlan, férfierejét vesztett zsarnok király azonban hamar kiábrándul belőle, és nem sokkal a házasság után már szemet is vet Anna egyik udvarhölgyére, Katherine Howardra. Így a gyönyörű, hamvas lányt, aki nem fukarkodik a hízelkedéssel és a kacér pillantásokkal, hamarosan Katalin királynéként rajongják körül az udvaroncok.  Lady Jane Boleyn rangidős udvarhölgyként már a korábbi két királynét is szolgálta, s mindenről tud, ami az udvarban történik. A lelkét óriási teher nyomja: az ő közreműködésével ítélték halálra sógornőjét, Boleyn Annát, és a tulajdon férjét, George Boleynt. Most ismét hasonló szerepet szánnak neki, Henrik ugyanis Howard Katalintól is szabadulni akar.  A három nő így rettegve várja, milyen sors vár rájuk - kegyelem vagy a hóhér bárdja...

„Ez a könyv a negyedik Viola Judit történelmi regénysorozatában. Aki arra vágyik, hogy a mai Északkelet-Magyarország alig észrevehető várromjai, időtlenséget sugárzó hegyvonulatai, poros országútról rég aszfaltozott útra váltott völgyei, patakok kibetonozott partjai, az erdők mélyének hívogató csöndje benépesüljön 13. századi magyar életekkel, az jó helyen jár. Az Aba család fordulatos története, az édesanya aggódása, az apa fiaira néző büszkesége, majd szótlan fájdalma, magyarok, kunok egymás ellen vívott csatáinak kegyetlensége és lelkifurdalása, az egyszerű nép gyermekeinek egymásra hagyott bölcsessége, az uralkodás kísértései és felelőssége, a felnövekvő ifjak szilajsága, határozottsága és tanácstalansága, az igaz szerelem keresése, bőséges lakomák gyönyörűsége, országos gondok és kicsinyes intrikák szövevénye - mindez, s annyi minden más is elénk tárul e tetralógia lapjain. S a szerző, miközben egy idegen, rég elmúlt világ mindennapjaiban és ünnepnapjaiban részesít bennünket, nemcsak elhisszük neki, hogy ilyen lehetett az élet úgy hétszáz évvel ezelőtt Magyarországon, Göncön és Budán, meg a Nyulak szigetén, hanem részévé válunk Amádé, Finta és Péter, a három testvér országos gondjainak, családi és magánörömeinek, tragédiáinak. Van-e nagyobb dicséret, mint hogy egy könyvet nem lehet letenni? S már alig várja az ember, hogy megtudja, mi is lett a "meg is halt, meg nem is" Fintával." Balog Zoltán Református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt vezetője

„Apám nagy uralkodó volt: felült a szent királyok trónusára, és repedező örökségükből erős birodalmat épített. S rám miféle sors vár? Én láthatom mindezt elevenen szétrohadni..." 1348 nyarán Anjou Lajos hazatér a Nápoly elleni bosszúhadjáratából. A várost elfoglalta, politikailag és erkölcsileg azonban kudarcot vallott. Diadalmenetét mégsem az ellenségei, hanem egy titokzatos idegen kórság miatt kényszerül megszakítani. Az ifjú uralkodó meglehetős sietséggel igyekszik vissza a Magyar Királyságba, ahová magával hurcol valami olyasmit is, amit korábban még soha senki nem látott, nem tapasztalt: egy betegséget, amely nemcsak megöli, de fel is támasztja az embert halottaiból. Mindez először valódi csodának tűnik, ám a hálaimák helyét hamar átveszi a rémült könyörgés az isteni megbocsátásért. A feltámadottak ugyanis korántsem régi önmagukként térnek vissza: az életre kelt holtak megállíthatatlanok, és az éhségük csillapíthatatlan... Bíró Szabolcs, a Non nobis Domine és az Anjouk-sorozat írója teljesen új oldalát mutatja be a Lázár evangéliuma lapjain. A liliomos lobogó ezúttal olyan háborúba megy, mint még soha azelőtt: az ellenség nem keletről vagy nyugatról, hanem a síron túlról érkezik, és jóval többet akar a puszta hatalomnál. A legfőbb kérdés, hogy fennmaradhat-e egyáltalán az emberi élet, vagy minden odavész a kárhozat oltárán.

Dita 14 éves, amikor a prágai Terezín gettóból családjával együtt Auschwitzba hurcolják. Amikor a gyerekbarakk zsidó parancsnoka, Fredy Hirsch megkérdezi, vállalná-e az őrök háta mögött becsempészett nyolc könyv őrzését, a lány igent mond. Így lesz Dita a világ legkisebb könyvtárának könyvtárosa Auschwitzban. A könyvek azonban veszélyes holmik. És sehol máshol nem annyira veszélyesek, mint Auschwitzban, és azon belül is éppen a 31. számú barakkban, a gyerekbarakkban, ahol a legkisebb szabályszegésért is kivégzés járhat…A Dita Kraus, egykori auschwitzi fogoly valós történetén alapuló Az auschwitzi könyvtáros hihetetlen és feledhetetlen regény egy fiatal lányról, aki nap mint nap az életét kockáztatja azért, hogy az embertelen mészárlás kellős közepén, az auschwitzi „családi tábor” gyerekbarakkjában megőrizze rabtársai számára egy jobb világ reményét.Az emberi történelem talán legsötétebb napjaiban, Auschwitz poklában született történet messzire világítva hirdeti a reményt és a bátorságot. Az auschwitzi könyvtáros a fiatalabb olvasók számára is átélhetővé teszi a koncentrációs táborok rettenetét és az irodalom legyűrhetetlen erejét.

Barcelona, 9. század. Az egykor szebb napokat látott város az összeomlás szélén álló Szent Római Birodalom határán, mindenkitől elfeledve senyved a véres belháborúba süllyedt nemesség alatt, és tűri a szaracénok sorozatos támadásait. Az Isten háta mögötti vidékről birodalomszerte sötét történetek terjengenek. Erre az elátkozott földre érkezik a fiatal, ambiciózus Frodoí püspök, valamint egy maroknyi, mindenre elszánt telepes. Frodoí csakhamar helyi szövetségesekre lel, akikkel együttesen veszik fel a harcot, hogy megóvják a várost a közelgő csapásoktól, és hogy mindenki által magára hagyott otthonukat az akkori világ egyik virágzó és lüktető központjává tegyék. Ehhez azonban minden erejükre, találékonyságukra és hitükre szükségük lesz, mert a zsarnokok nem szívesen eresztik ki kezükből a hatalmat… Juan Francisco Ferrándiz a nagy történetmesélőkre jellemző alapossággal és képzelőerővel mutat be egy sötét korszakot, egy méltóságából alig valamit megőrző, legyőzött várost, valamint néhány bátor férfit és nőt, akik szívvel-lélekkel harcolnak otthonuk szabadságáért és felemelkedéséért.

Kossuth Lajos a magyar történelem ikonikus alakja. Élete csaknem egy teljes évszázadot ölelt fel és nagyon sok esemény tarkította ezt az amúgy sem szokványos életfolyamot. A fiatal ügyvéd előbb a vármegyéjében tűnt fel, hogy nem sokkal később az országgyűlés aktív szemlélőjeként és eseményeinek krónikásaként ismertesse meg magát. Lett belőle politikai újságíró, társadalomnevelő újító, reformer és szenvedélyes hazafi, ki ezért éveket töltött börtönben. Aztán lett szabadságharcos, bár nem olyan szenvedélyes és fejjel a falnak rohanó, mint számos neves kortársa. Végül akarva-akaratlanul forradalmárrá lett, majd egy szabadságharcot és egy országot vezetett hazánk kormányzójaként. Trónjától fosztotta meg a Habsburgokat, akik ezért rettenetes bosszút álltak a nemzeten, és rajta is. Élete második felében többé nem láthatta hazáját, három világrészben volt száműzött. Mégis olyan politikus volt, akivel a Világost követő évtizedekben még számoltak Európában. A szerző nem hallgat el semmit az életéből: a kicsinységeket vagy vétkeket sem. Úgy tárja elénk történelmünk egyik legnagyobb alakját, hogy a nagysága mellett nem csak rokonszenves vonásai mutatkoznak meg. Egy ember küzdelmes életéről olvashatunk, amely olyannyira összefonódott Magyarország tizenkilencedik századi történetével, hogy azokat lehetetlen szétválasztani, hiszen Kossuth a száműzetés évtizedeiben is fontos szereplője volt a magyar közéletnek, beleszólt az itthoni politikába. Nem árt feleleveníteni, mi mindent tett a magyarokért, amikor mások – milliók! – a kisebb ellenállás, a meghódolás, a kibékülés felé mentek el. Egyedül Kossuth maradt az, aki volt.

A regény a 30-as években játszódik Budapesten, Európában és Dél-Amerikában. Főhőse, Gál Júlia, egy nyolcadik kerületi lány – az 1933. évi magyar szépségkirálynő, Miss Hungária, aki az európai választáson egyetlen szavazattal maradt le a győztes Miss Európa mögött. Julika sorsa lányregénybe illik. Beleszeret egy Dél-Amerikában élő gazdag magyar vállalkozó, akiről kiderül, hogy kivándorlásakor tetemes adósságot hagyott hátra Erdélyben. A „vajkirály” – ahogy a lapok nevezik – igyekszik jóvá tenni tettét, és eljegyzésük után két évre eltűnik. Julika közben nehéz polgári pereket és komoly színpadi sikereket is megél, sőt regényt ír (mely később meg is jelenik). A módos dél-amerikai hajójegyet küld Julikának, és a lány elindul, de – mint kiderül - nem a végleges boldogság felé... A szerző regénye egy szegény lány sorsán keresztül hitelesen és történészi precizitással, ugyanakkor rendkívül szórakoztatóan és olvasmányosan mutatja be a harmincas évek Budapestjét, és főhősének érdekes utazásait. Filmre kívánkozó történet, amelyben egyetlen sorson keresztül egy teljes korszakot meg lehet ismerni.

Goncourt-díj (2017)   A Napirend című Goncourt-díjas regény igazi fekete komédia, amely a második világháborúhoz vezető sorsdöntő tárgyalásokat beszéli el. Diplomáciai kudarcok, megszakadó emberi kapcsolatok, katasztrofális irányt vevő események előzték meg a fegyveres konfliktus kirobbanását.   A német ipar óriásai – akik számára a náci uralom alatt virágzik az üzlet – egybegyűlnek, hogy Adolf Hitlert támogatásukról biztosítsák. Az osztrák kancellár túl későn eszmél, hogy csapdába sétált, amikor Hitler ultimátumot ad neki, ezzel előkészítve Ausztria annektálását. Winston Churchill is megjelenik a rendezvényen, ahol Neville Chamberlain búcsúztatja Joachim von Ribbentropot, Németország addigi londoni nagykövetét, akit hamarosan a náci kormány külügyminiszterévé neveznek ki, hogy aztán később a nürnbergi per vádlottai között lássuk viszont.   Vuillard regényének minden sorát drámai feszültség hatja át – feledhetetlen története bemutatja a tragédiát, amelynek során maroknyi nagyhatalmú férfiú a háború küszöbére sodorta az egész világot.   „Feszes tempójú, lebilincselő olvasmány. Vuillard bámulatosan szórakoztató formában ábrázolja az 1930-as évek érzelmi hullámzásokra épülő, vad légkörét, miközben saját korunkat is megszólítja azáltal, hogy bemutatja a bohóctréfába illő hazudozásokat, a demagóg politikai csatározásokat. Merészen kimondja, hogy mindez milyen könnyen, milyen hirtelen vezethet tragédiához.” – Observer   A katasztrofális politika frenetikus fekete komédiája. Mintha kifejezetten azért született volna meg ez a regény, hogy figyelmeztessen bennünket: – idézem – ’A legnagyobb katasztrófák gyakran apró léptekkel lopakodnak felénk.’ ” – Guardian   „Figyelemre méltó. Megragadja a vágyteljesítő gondolkodásnak, a röhejes fontoskodásnak és a hidegfejű számításnak azt a keverékét, amely a nácikat hatalomra juttató figurák közül sokakat jellemzett.” – New Yorker   „Lebilincselő. [A Napirend] ...azt a módszert alkalmazza, hogy lehámozza a leplezés, az önigazolás és a téves látszatok rétegeit; pontosan úgy mutatja be a katasztrofikus történéseket, ahogyan a dolgok az életben meg szoktak e