Najnovšie - Svetová beletria strana 100 z 453

A Variációk egy párra szerzőjétől Maddy azon morfondírozik, hogy mit ajándékozzon régi iskolai barátjának, Peternek, aki egy nehéz válás után most költözött vissza Londonból a dél-angliai Lenbourne-be. Peternek fogalma sincs, mivel lephetné meg kamasz lányát, Chloét, akit alig ismer. Chloe valami különlegeset szeretne venni a nagymamájának, Irene-nak, aki egyedül él a város másik végében. Meglévő és leendő szerelmek, testvérek, barátok, szülők, gyerekek, akik meg akarják ajándékozni a másikat, hogy kifejezzék érzéseiket, ami az év többi napján nem is olyan könnyű. Az Ajándékok egy regény arról, hogy szeretni, örömet szerezni jó. A karácsonyi füzérként egymásba kapcsolódó történetek inspirálnak, meghatnak és vigasztalnak; arra emlékeztetnek, hogy milyen csodálatos és szomorú, nehéz és boldog, milyen különös lehet a karácsony. "Egy este a sok-sok többi este között, amikor ragyoghatunk, mosolyoghatunk, és azt mondhatjuk a világnak, de legalábbis a családunknak és a barátainknak: Itt vagyok, élek, és legalábbis ma jól érzem magam."

Nem lehet kitérni többé, ez a tények ideje. Akár egy törékeny madár a vakító ablaküvegnek, Falcsik Mari lassan szemlélődő, minden rezdülésre érzékeny költészete egyszer csak nekicsapódik a tágabb valóság nehéz otthontalanságának. A sziget már kész volt, hogy megszülettem - szól kiábrándultságából, a semmi fekete tejéből. Ha lemondunk a reményről, megmaradnak-e a hétköznapokból kiragadó szépség pillanatai? Visszatalálhatunk-e hozzájuk? Falcsik Mari új verseskötete a remény utáni újrakezdés durva, mégis elegáns, egyszerű és tiszta, mégis gazdag poétikája. A dacos életöröm diadala a végtelen válság állapotai fölött. A természetes hit bátorító sommássága: nohát, igen, tényleg, az nagyon nehéz lesz.

„Ez Cormac McCarthy pályájának leggazdagabb és legerősebb műve. Nagyobb írói teljesítmény, mint a Véres délkörök vagy Az út” - írta a The Atlantic az amerikai szerző legújabb művéről, melyen az 1970-es évek óta, ha megszakításokkal is, de folyamatosan dolgozott. Most, tizenhét évvel Az út megjelenése után végre a magyar olvasók is kézbe vehetik - egy kötetben - a Western testvérek tragikus történetét elmesélő párregényt, Az utast és a Stella Marist. 1980, Pass Christian, Mississippi. Az utas főszereplőjét, a mentőbúvárként dolgozó Bobby Westernt egy tengerbe zuhant repülőhöz riasztják. A gépben kilenc holttest ül beszíjazva, a tizedik utasnak, a pilóta táskájának és a fekete doboznak nyoma vész. Bobby, miután búvártársát holtan találják és a kormány ügynökei az ő nyomába erednek, megpróbál eltűnni. Azonban családja nyomasztó múltja elől nem tud elrejtőzni. Apja Oppenheimer tudóscsapatának tagja volt, fizikusként részt vett az atombomba-kísérletekben, szépséges és különös tehetséggel megáldott húgát, Aliciát pedig képtelen volt megmenteni. Az utas az erény és a tudomány, a bűntudat és a téboly lélegzetelállító regénye. 1972, Black River Falls, Wisconsin. A Stella Maris központi alakja, Alicia Western, ifjú matematikazseni, aki húszévesen önként vonult kórházba. A paranoid skizofréniával diagnosztizált lány és pszichiátere, Dr. Cohen terápiás beszélgetéseiből különös világ bontakozik ki. Aliciát őrületbe kergeti bátyja, Bobby iránt érzett, "égi törvények ellenére" való szerelme, hallucinációiban pedig leginkább a matematika és a kvantumfizika törvényei mutatnak irányt. McCarthy - ahogy erre több mint 50 éve, az 1968-as Odakint a sötétség című könyve óta készült - újra különleges női főhőst alkotott. Bobby és Alicia párregénye megkérdőjelezi az Istenről, az igazságról és a létről alkotott elképzeléseinket. „Talán nehezebb egyetlen dolgot elveszíteni, mint mindent.”

"Negyed évszázada ismerem Pippa Leet, mégsem fogom soha megtudni, ki is ő igazán." Pippa Lee mindent megkapott az élettől, amiről egy nő álmodhat. Tökéletesnek látszó világa egy költözés után mégis a szétesés jeleit mutatja. A reggeli kávé mellett, a kertvárosi fűnyírók zúgása közepette Pippa azon tűnődik, hogyan is kerülhetett egy nyugdíjas lakóparkba, és miért lett belőle alvajáró. Keresi a választ, és sorra kibomlanak múltjának történetei: egy terhelt anyakapcsolat, féktelen fiatalság, sorsfordító találkozások, viszonyok és árulások, a házasság csalóka biztonsága. A jelen pedig egy következő újrakezdés bizonytalan ígéretét hordozza. Rebecca Miller nagy sikerű regényében páratlan éleslátással tárja fel a modern élet kihívásait - és a benne rejlő összes lehetőséget. A regényből világsztárok főszereplésével (Keanu Reeves, Robin Wright, Monica Bellucci, Julianne Moore) azonos című film készült, amelynek forgatókönyvírója és rendezője is maga a szerző volt. Rebecca Miller (1962) amerikai író, filmrendező, a Menekülés az életbe, valamint a Jack és Rose balladája szerzője és rendezője. Regényei és novelláskötetei eddig 32 nyelven jelentek meg.

A Serge egy magyar származású francia zsidó család története, három testvéré, akik elvesztették idős édesanyjukat. Amikor egyikük lánya felveti, hogy utazzanak el Auschwitzba, a megkeseredett Serge, a középső gyerekek minden diplomáciai készségével megáldott Jean és húguk, Nana kénytelen szembenézni a családi múlttal, amiről soha egyikük sem kérdezte az anyjukat. Az út során kiderül, hogy Nana fia máshogy képzeli a jövőjét, mint ahogy Serge bácsi elrendezte neki, és kitör a testvérviszály. Yasmina Reza tragikomédiája hatalmas empátiával, pontos megfigyelésekkel és fekete humorral ábrázolja a testvéri kapcsolatok dinamikáját, az emlékezés természetét és az életközépi válság magányát, és teszi fel az örök kérdést: mi is a család.

Egy 18 éves lány, Gjoa, megszökik válás miatt szétszakadt családjától, hogy nyári munkát vállaljon egy turistaszállóban Norvégia északnyugati részén. A panziót egy házaspár működteti: Olaug, az asszony, látástól vakulásig dolgozik, miközben férje, Gunnar, inkább csak a vendégekkel beszélget. Ezen a nyáron fiuk, az egyetemen tanuló Ingebrigt is hazalátogat, és hamarosan ő lesz a nehéz helyzetbe kerülő Gjoa egyetlen bizalmasa. A Semmirekellők a menekülés vágyáról szól, lázadásról és jobb sorsra érdemes fiatalokról, a nemzedékek közötti távolságról és ősi családi viszályokról - és arról, hogy talán a legreménytelenebb helyzetekben is van választási lehetőségünk. "A Semmirekellők a megrekedések és kitörések regénye, a mérgező családi minták és a változások keresztútja." Moskát Anita

G. István László verseskötetében a végső dolgok és a hétköznapi apróságok találkoznak magától értetődő természetességgel.Szürreális álomjelenetek és elegáns gondolatkísérletek kergetik egymást. A kötet különlegessége, hogy az afrikai és ausztrál-óceániai mondák varázslatos teremtéstörténetei is hangot kapnak, így lesz ennek a versvilágnak a horizontja beláthatatlanul tág és mégis összetéveszthetetlenül szuverén.

A Napfény Panzió a nyugalom otthona a forró nyárban. Tópart, ősfák, árnyas sétautak, napozóerkélyek, nyaralók. Három szobájában:dolgoznak. A fiatal Helytörténész a Ház százéves múltját kutatja. Az orosz-ukrán frontról szerzett élményeit összegező Haditudósító a háború okairól-előzményeiről készít beszámolót. A Művészettörténész klasszikus festmények elemzéséről írja tanulmányát arról,hogy milyen szörnytettekre is képes az ember. Élők és holtak, a hatalom megszállottai, szolgálói és kiszolgáltatottjai közös időtérben találkoznak.Sándor Iván ezúttal is egyéni regényformát talált a személyes sorsok, a világállapot, a szellemi-művészi törekvések egységére. Alakjai felismerik a sötét erők embert nyomorító térnyerését, azt, hogy miben élünk.

Nádasdy Ádám legújabb könyvében a határok, országok, kultúrák közötti életről mesél. Visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Hogyan lehetett utazni a Kádár-kor konszolidációja előtt és után, miként nyílt ki a világ a rendszerváltással. Nádasdy Ádám a tőle megszokott élvezetes stílusban mindig egy-egy személyes történettől jut el a közös élmények megértetéséig.

190 évvel ezelőtt, 1831-ben Magyarországon kolerajárvány pusztított. A tizenhét éves Gruber Georgina a budai Várban, az édesapja cukrászműhelye fölötti lakásukban próbálja átvészelni szűk családjával együtt a karantén hónapjait. A ma élőknek hátborzongatóan ismerős problémákkal kell megküzdeniük: a közeledő, halálos kór rémével, a pánikkal, a korlátozásokkal, az álhírekkel, a járványtagadókkal, a különböző - néha életveszélyes - gyógymódok hirdetőivel és magával a rejtélyes betegséggel, ami egyre közelebb hozzájuk szedi az áldozatait. Ráadásul kedvenc újságjukban, a Magyar Kurírban rendszeresen olvashatják a beszámolókat a járvány ijesztő adatairól: hányan betegedtek meg az ország különböző megyéiben, közülük mennyi a gyógyult és a halott. Az ország főorvosa, Lenhossék Mihály is a sajtón keresztül próbálja csitítani a kedélyeket, életmódbeli tanácsokat ad, és biztonságos megelőzési módokat, vagy alternatív terápiákat ajánl, közben pedig feltétlen bizalmat kér a városi és országos hatóságok, valamint az orvosok munkája iránt. Georginának és a családjának egy modern kommunikációs eszközök nélküli világban kell túlélniük a bezártságot, a szorongást, a betegségtől és a haláltól való félelmet és végső soron akár a fertőzést is. Fábián Janka kisregényében egy régmúlt halálos ragály történetét olvasva furcsán ismerős körülmények közé csöppenhetünk, és megállapíthatjuk, hogy 190 év alatt sok szempontból vajmi keveset változott a világ.

"Szívszorító, mégis felemelő regény egy családról, amelynek nemsokára meg kell tanulnia együtt élni a hiánnyal." Valuska László A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Mario szeretne életre szóló emléket adni mit sem sejtő fiának, a tízéves Litónak, ezért úgy dönt, hogy magával viszi egy utolsó útra Pedro nevű kamionján. Az otthon maradó anya, Elena ezalatt a könyvekben és az írásban keres vigaszt, s miközben lélekben próbál fölkészülni férje halálára, ő maga egy még kockázatosabb felfedezőútra indul, amely saját morális határait feszegeti. Bár egyikük sem képes elmondani a másiknak a teljes igazságot, az anya, az apa és a fiú monológjai megrendítő párbeszédet alkotnak, rávilágítva arra, hogyan alakítja át az embert az elkerülhetetlen veszteség tudata, s miként szolgálhat a szó vagy akár a szexualitás ereje ennek ellensúlyozására. Valuska László utószavával

A hagyományokhoz hűen a Körkép 2023 is az előző esztendőben megjelent magyar nyelvű elbeszélésekből, rövidprózákból tallóz.

Vannak mondatok, amelyeknek soha nem volna szabad elhangzaniuk. Vannak dolgok, amelyeknek soha nem volna szabad megtörténniük. Vera fuldokol a házasságában, és egy durva veszekedés után elköltözik a férjétől két kisgyerekével. Döntenie kell: megpróbálja rendbe hozni a házasságát, vagy újrakezdi az életét, és megtanul ismét szabadon lélegezni. Halász Rita kíméletlen pontossággal tárja fel egy harmincas pár kapcsolatának alakulását és válságát, majd a súlyos szembesülésekkel terhes kivezető út állomásait. Nem kendőz el semmit, és nem szolgáltat igazságot senkinek. Az első személyű elbeszélés mondatai feszesek, felkavaróan őszinték és élesen ironikusak. A traumatikus élményeket mesékkel, a valóságost irreálissal, álomszerűvel, súlyos témáit humorral, a feketét fehérrel keveri. Vegyünk egy Mély levegőt, felszabadít. „Kivel éltem eddig? Ki vagyok én, hogy ennyi ideig éltem vele?”

Príbeh emancipovanej ženy vo viktoriánskych časoch Krásna Batšeba Everdenová je sebavedomá a slobodne zmýšľajúca mladá dáma a také ženy to vo viktoriánskom Anglicku nemajú ľahké. Manželstvo je to posledné, po čom túži, lenže skostnatená spoločnosť a konvencie ju sústavne tlačia do zväzku. Jedného dňa zdedí rozľahlú farmu a rozhodne sa o ňu starať sama, bez mužskej pomoci. Na statku sa zamestná Gabriel Oak, ktorý prišiel po nešťastnom incidente o vlastné hospodárstvo. V minulosti požiadal Batšebu o ruku, no tá jeho žiadosť odmietla. Zdržanlivý Gabriel sa tak na farme stáva nechceným svedkom Batšebinho flirtovania so svojím susedom pánom Boldwoodom, čo v ňom rozpúta nečakanú posadnutosť. Oboch nápadníkov však zatieni príchod mladého vojaka Franka Troya, ktorý sa do Batšeby zamiluje a rozdúcha v triezvo uvažujúcej žene nespútanú vášeň. Jeho prítomnosť na farme prebudí v Boldwoodovi chorobnú žiarlivosť, čím vyvolá dramatický sled udalostí. Román Ďaleko od hlučného davu je nezabudnuteľným portrétom vidieckeho života, ktorý upadá vplyvom nemilosrdnej industrializácie, príbehom modernej ženy uväznenej v spoločenských tradíciách, a zároveň jedným z najvzácnejších klenotov anglickej literatúry.

Joseph Archibald Cronin, jeden z najslávnejších spisovateľov 20. storočia, vytvoril rozsiahle dielo, v ktorom dominujú romány. Viaceré z nich sa stali bestsellermi a boli preložené do mnohých jazykov. K čitateľsky najobľúbenejším Croninovým dielam môžeme zaradiť aj Labutí kaštieľ z roku 1933, nádherný romantický príbeh, odohrávajúci sa v exotickom prostredí – na Kanárskych ostrovoch. Podobne ako v ďalších románoch autor v ňom zúročil skúsenosti zo svojej lekárskej praxe. Hlavný hrdina doktor Harvey Leigh po sklamaní z práce, ktorá bola dovtedy jediným zmyslom jeho života, odchádza na Tenerife, aby sa tam pokúsil vyliečiť z depresie a závislosti na alkohole. A práve vďaka tejto ceste spozná krásnu, jemnú a citlivú Mary Fieldingovú, ktorá chce uniknúť apatii a citovej prázdnote, čo poznačila jej život po boku bohatého manžela. Symbolom tejto osudovej lásky je Labutí kaštieľ, veľkolepé, no spustnuté šľachtické sídlo uprostred bujnej tropickej vegetácie, ktoré sa najprv zjavuje v Mariných snoch, aby sa napokon stalo miestom dramatického vyvrcholenia deja. Croninov román „vášní a citov“ je pôsobivým prerozprávaním starého príbehu o liečivej moci opravdivého ľudského citu v hraničných situáciách a má preto čo povedať aj dnešnému čitateľovi. Slovenský preklad vychádza po troch desaťročiach od jeho posledného vydania. Prekladateľka: Elena Chmelová

Mnoho let po bolestném rozchodu se k Iris vrací její dávná láska z mládí a přináší do jejího života radost, vášeň i hořkosladké vzpomínky. Iris, úspěšná ředitelka jedné jeruzalémské základní školy, která před deseti lety utrpěla vážná zranění při teroristickém útoku, se ocitá na rozcestí. Má dovolit milenci z mládí vyléčit staré rány a ulevit jí od bolesti? Nebude uzdravení vykoupeno bolestí jejích nejbližších? Bolest je silný a odvážný román o dvou velkých láskách, které si vzájemně stojí v cestě, o boji mezi touhou oživit minulost a závazkem vůči živé přítomnosti. Cruja Šalevová si klade otázku, zda pravá podstata lásky spočívá v oddanosti nebo ve svobodě a zda a jak necháváme společnost a politiku, aby řídila náš soukromý život. Svým nezaměnitelným způsobem dokáže Šalevová tyto zásadní otázky přetavit v živou a strhující zápletku. Cruja Šalevová (????? ???) se narodila v roce 1959 v kibucu Kineret a je nejoceňovanější a nejpřekládanější současnou izraelskou autorkou. Pochází z literární rodiny, kromě vlastní románové tvorby působí také jako nakladatelská redaktorka. V roce 2004 byla zraněna při bombovém útoku a svou zkušenost promítla právě do románu Bolest. Její knihy byly přeloženy do téměř tří desítek jazyků, a nejen v Izraeli se hned po vydání staly bestsellery. Šalevová za svou románovou tvorbu získala řadu předních literární ocenění (mimo jiné francouzskou cenu Femina). Česky dosud vyšel jen román Milostný život (2003), který se dočkal i filmové podoby. Bolest je jejím šestým románem.

Tudor Henrik megkoronázásával egyesült a Lancaster- és a York-ház; a Rózsák háborújának – úgy tűnik – vége. Ám a királynak új, eddig halottnak hitt trónkövetelőkkel kell szembenéznie mind a csatatéren, mind a királyi fogadótermekben zajló politikai játszmák során. Eközben pedig elkezdődik az a folyamat, amely bő száz évvel később a két ősellenség, az angol és a skót királyság egyesüléséhez vezet majd. William Shakespeare halálával úgy látszott, véget ért a történelmi darabok – vagy ahogy magyarul nevezik őket: királydrámák – kora; ám majd' két évtizeddel később John Ford (többek között a Kár, hogy ká szerzője) új életet lehelt a műfajba; a trónviszály elmesélését ott folytatva (nem csak kronológiailag, hanem mondanivaló terén is), ahol Shakespeare abbahagyta; miközben hű maradt karaktereinek a tőle megszokott, lélektani tanulmánnyal felérő ábrázolásához is. Ezen – szerelmekkel, árulásokkal, harcokkal tűzdelt – darabja nemcsak elmondja a Rózsák háborújának lezárását, hanem egyike a kritikusok által legjobbnak tartott azon műveknek, amelyek nem Shakespeare tollából születtek.

Kniha Pod konármi udaly, inšpirovaná nigérijskými ľudovými rozprávkami a vojnou, je príbehom o nebezpečenstvách otvoreného vzťahu a voľnej lásky. Ijeoma dospieva zároveň so svojou krajinou; narodila sa pred získaním nezávislosti a má jedenásť rokov, keď v mladej Nigérijskej republike vypukne občianska vojna. Pošlú ju do bezpečia, kde stretne iné vysídlené dieťa a zamilujú sa do seba. Pochádzajú z rôznych etnických komunít. Obe sú dievčatá. Po odhalení Ijeoma pochopí, že túto časť svojho ja bude musieť skrývať. Život v lži však niečo stojí.

V júni 1954 vezie správca nápravnovýchovného zariadenia pre mladistvých v Kansase domov do Morgenu v Nebraske osemnásťročného Emmetta po tom, ako si na pracovnej farme odpykal pätnásťmesačný trest za neúmyselné zabitie. Emmettova mama pred rokmi opustila manžela aj deti, otec nedávno zomrel a rodinnú farmu zabavila banka. Emmett chce vyzdvihnúť v Morgene svojho osemročného brata Billyho a vydať sa s ním za novým životom do Kalifornie. Len čo správca vyrazí na spiatočnú cestu, Emmett zistí, že spolu s ním sa do Morgenu priviezli aj čierni pasažieri – v kufri auta sa totiž ukryli dvaja chlapci, ktorí sa rozhodli z pracovnej farmy ujsť. Tí však majú vlastné plány. Štyria mládenci sa spoločne vydávajú na cestu, no opačným smerom, ako Emmett plánoval – do New Yorku... Dej románu sa odohráva v krátkom časovom úseku a príbeh rozprávajú striedavo viacerí rozprávači, každý zo svojho pohľadu. Objaví sa v ňom množstvo postáv a postavičiek od tulákov cestujúcich načierno vlakmi po Amerike cez komediantov a estrádnych umelcov až po newyorskú smotánku. Udalosti sa v rýchlom tempe neprestajne prekvapivo striedajú. Lincolnova diaľnica je rovnako plná života, uchvacujúca a dojímavá ako Towlesove predchádzajúce romány.