Najnovšie - Svetová beletria strana 99 z 453

1760-ban Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte... Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval - József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie.

Pál Sándor Attila verseskönyve egy énekes-dalszerző szólólemezéhez hasonlít: különböző stílusokat és hangnemeket próbálva szólalnak meg a hol melankolikus, hol fanyar dalok, vagy éppen a monumentális hosszúversek. A Balladáskönyvhöz hasonlóan az újabb kötet a dal mint műfaj megszólalási lehetőségeit keresi egy jellegzetesen középeurópai térben, ahol az irodalmi hagyományok olyanok, mint a ritkán látott rokonok: akikre nem tudunk nem hasonlítani, és akiktől nem tudunk nem különbözni.

Náray Tamás új, nagyívű történelmi családregénye Egy száz évvel ezelőtt kezdődő történet, amely ma is égető aktualitással beszél a végzetről, a háború kegyetlenségéről és a túlélésről Barbara idilli gyermekkorának az 1920-ban kirobbanó lengyel-szovjet háború vet véget. A kislánynak hamar meg kell tanulnia alkalmazkodni az élet váratlan nehézségeihez, és szembenézni az elkövetkező évek olykor fájdalmas eseményeivel és veszteségeivel. Családja életben maradt tagjai segítségével országhatárokon átívelő menekülés vár rá, s amikor végre úgy tűnhet, hogy mindnyájan szerető gondoskodásra lelnek, a végzet újabb kihívások és próbatételek elé állítja őket. Azonban mégsem adják fel. Összekapaszkodva merítenek egymásból erőt, mert elszántan hiszik, hogy a sorsukat nem a külső körülmények, hanem a saját tetteik alakítják...

Az Emma szerelme című kötet végén úgy búcsúztunk el Emmától és Gábortól, hogy éppen önfeledten játszottak három gyönyörű kisfiukkal a balatonkörtvélyesi házuk kertjében, és Emma a negyedik gyermekükkel volt várandós. A három fivér - Tamás, Péter és Gábor, azaz Öcsi - mind külsőleg, mind jellemükben nagyon különböznek egymástól, és mindannyian a maguk egyéni módján próbálnak boldogulni a húszas-harmincas években. A második világháború kitörése és eseményei azonban a Kóthay családot is megtépázzák, a háború után kibontakozó új rendszer pedig baljós árnyékot vet az életben maradottak sorsára. Az Emma évszázada regényciklus második kötetéből Emma fiainak izgalmas, megható, boldog és elkeserítő pillanatokban gazdag életét követhetjük nyomon. A trilógia részei: Emma szerelme | Emma fiai | Emma lánya

A kommunista diktatúra évei, majd az ötvenhatos forradalom után a Kóthay család tagjai ismét elszakadnak egymástól: a Kóthay leszármazottak szétszóródnak a világban, de távolról is igyekeznek segíteni egymást. Sok szörnyűséget és tragédiát követően Emma végül a lányával, Évával és az unokájával Amerikába emigrál, hogy ott kezdjenek új életet. Az Emma évszázada regényciklus utolsó kötetében a rendszerváltás esztendejében egy boldog-szomorú esemény okán aztán újra összegyűlik az egész család a régi, Balaton-parti házban, mert bárhová is veti őket a sors, Emma öröksége eltéphetetlen kapocs közöttük. A trilógia részei: Emma szerelme | Emma fiai | Emma lánya

A nagysikerű Zarah trilógia (Zarah, Zarah öröksége) befejező kötete. „Nem az az ember lesz boldog, aki szerencsés, vagy a sorsa kegyes volt hozzá, hanem az, aki az életében egyikre sem szorult rá." Arvin és Leonard, Carla és Andy fiai szépen cseperednek. Zarah-t felkavaró álmok gyötrik, melyek egyrészt különös egyezést mutatnak a valósággal, másrészt egy párhuzamos valóság körvonalai rajzolódnak ki belőlük... Lewinson tábornok meglepő nyomokra bukkan Andy halotti bizonyítványának felkutatása közben. A főhőssel közösen felgöngyölített szálak egy olyan házaspárhoz vezetnek, akik nem rendelkeznek semmiféle múlttal. Egy vidámnak induló gibraltári hajókiránduláson azonban ennél is váratlanabb események történnek. Ezek pedig olyan lavinát indítanak el, ami alapjaiban változtatja meg a család életét. „Amikor a holtak életre kelnek..."

„Szerelem és nő, de mindig az érzelmes és túl okos bölcsész szempontjából; a két háború közötti London és Párizs világa, amelybe oly gyermekes és oly örök költői mohósággal vetették bele magukat ösztöndíjas bölcsész esszéistáink; azután az irodalom és költészet fájdalmas-nevetséges szerepe a társadalomban; majd a történelem: ez a bölcsészek számára örökös elérhetetlen ellenméreg - legyen az a középkor legendateremtő hite, a reneszánsz hexameteres brigantisága...”, „...vagy akár csak a szecesszió legalább következetes végigzüllése.” Szentkuthy Miklós szavaival erről szólnak Szerb Antal novellái, melyeket ugyanaz az érzékenység, személyesség és humor hat át, mint regényeit, esszéit és irodalomtörténeteit. Művei akaratlanul is kirajzolják az író alakját, e generációk óta sokak által szeretett, esendő embert.

Legtöbbször azt mondom, hogy nem hiszek semmiben, de van valami abban, ahogy az éjszaka mindent átszínez, ami arra késztet, hogy mégis hinni akarjak. Nem a túlvilágban, a mennyországban, vagy bármi ilyen szarságban. Az csak jobb érzéssel tölti el az embert a halállal kapcsolatban, de én eleve nem félek a haláltól. Csak szerintem a csillagok talán felsorakoznak, és mutatják az utat egy másik világba.Amerika, mint tudjuk, a korlátlan lehetőségek országa. De mi van azokkal, akiknek nincsenek lehetőségeik, akiknek nincs választásuk? Mi történik a kiszolgáltatottakkal, a védtelenekkel?Az Éjjeli árnyak a hatalom és korrupció hátborzongató története, amelyet valós események ihlettek: 2015-ben az oaklandi rendőrség több tagja is kihasznált és sakkban tartott egy tinédzser korú prostituáltat, majd megpróbálták eltussolni az ügyet. Leila Mottley ezen bűncselekmény nyomán írta meg első regényét, az Éjjeli árnyakat, mégpedig a kizsákmányolt, az eseményekkel örvényszerűen sodródó fiatal lány szemszögéből.Miután apja meghal, anyját pedig egy rehabilitációs intézetbe zárják, a mindössze tizenhét éves Kiara szexmunkásként kénytelen dolgozni, hogy ki tudja fizetni a lakbérhátralékot, és gondoskodni tudjon a bátyjáról és az elhagyatott szomszéd kisfiúról. Egyre mocskosabb helyzetekbe keveredik, miközben kétségbeesetten próbál ember maradni az embertelenségben. Keserűen tapasztalja meg, hogy a környezete, a családja, a barátai, a rendőrség, majd a bíróság is mind-mind igényt tart az idejére, a testére, a pénzére és a megbocsátásra való képességére.Leila Mottley ítélkezés nélkül, mély empátiával megírt regénye örök érvényű mese a kiszolgáltatottságról, az igazságtalanságról és a legsötétebb verem mélyén is pislákoló reménysugárról. Sodró lendületű, letehetetlen könyv, mely sokáig kísérti az olvasót."Mottley egy költő érzékenységével mesél a világ brutális kegyetlenségéről."Dave Eggers

Irene Sola második magyarul megjelenő regényének főszereplője Ada, aki történeteket ír.Három Angliában töltött év után visszatér a kis katalán faluba, ahonnan származik, és bemutatja a családját, a barátait, a szomszédait, vagyis a falu ismeretlenül is ismerős lakóit. Olyan embereket, akiknek az életét erősen behatárolja, korlátozza és alakítja az őket körülvevő táj. A könyv arról szól, hogyan lehet visszatérni valahová, ahonnan egyszer elmentünk, felidézi a távoli helyeken töltött nyarak és az első szerelem emlékét, és megmutatja, milyen hatással van a mesélő az általa elmesélt történetek szereplőire.Az Európai Unió támogatásával megjelenő Határhelyzetek sorozat darabja.

Japán a közeljövőben szinte élhetetlenné válik, és teljesen elszigetelődik a külvilágtól. A százéves Josiró egyike az "öreg aggastyánoknak", akik - ellentétben az "ifjú aggastyánokkal" - még emlékeznek, milyen volt a friss levegő illata, a kék tenger látványa, a gyümölcs íze, egy állat bundájának puhasága. Az országot is az idősek működtetik: dolgoznak és gondoskodnak az életre és munkára képtelen újabb nemzedékekről. Mint minden gyermek, Josiró dédunokája, Mumei is törékeny és gyenge, járni, öltözködni, de még enni is alig tud. Talán még a felnőttkort sem éri meg. Josirónak nap mint nap szüksége van minden bölcsességére, hogy életben tartsa unokáját. Mindez kétségbeesett aggodalommal tölti el, amelynek mélyén halványan mégis ott pislákol a jövőbe vetett remény. Yoko Tawada - akit a New York Times "Kafka kitűnő tanítványá"-nak nevez - kíméletlen szatírája 2018-ban elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat külföldi irodalom kategóriában. A kötetet a szerző utólag egészítette ki négy korábbi, ugyancsak disztópikus elbeszélésével, melyeket a 2011-ben bekövetkezett tóhokui földrengés és az azt követő szökőár hatására írt. „A gyerekek havi egészségfelmérési eredményét rögzítő iratokról kézzel írt másolat készült, amit gyorsfutár kézbesített az Új Japán Egészségügyi Kutatóközpontnak. Amióta felkapott lett A tengeri szél üzenete című manga, melynek főhőse egy vadkecske gyorsaságú hírvivő volt, fejében a város teljes térképével, egyre több gyerek álmodozott arról, hogy egyszer gyorsfutár lesz. A mai gyerekek erőnlétét figyelembe véve azonban erre nem sok esély volt. Az tűnt valószínűbbnek, hogy a közeljövőben a fiatalok mind irodában dolgoznak majd, a fizikai munkát pedig továbbra is az idősek végzik.”

Helló, emberek! Üdvözlünk az életetek új fejezetében! Itt vagytok?Két nő - két történetA változás korában - a kötet első novellaciklusában - egy ötvenes éveinek közepén járó nő mindennapi életének epizódjai tárulnak fel: küzdelme a magánnyal, az öregedéssel hol keserűen, hol iróniával vagy éppen tárgyszerű távolságtartással jelenik meg. A múló idő nyomokat hagy, sebeket ejt a testben és a lélekben, és számvetésre készteti az elbeszélések hősét, aki mindeközben könyörtelenül szembesül a társadalom és a szépségipar kínálta divatos és olcsó megoldási stratégiák kudarcaival.A második, Mi ketten című ciklus egy középkorú nő és egy roma lány összefonódó történetét kettejük egymásnak címzett monológjaiban meséli el. A fővárosi értelmiségi Emma egy vidéki roma családot támogat: éveken át próbálja segíteni a legkisebb lányt, Dalmát a tanulásban, munkában és később a családalapításban is. Végül Emma komolyan vállalt szolidaritása és empátiája sem tudja kiállni a próbát a lassan kontrollálhatatlanná váló eseményekkel szemben. Minden szándék és akarat ellenére képtelen megállítani a zuhanást.

Ezúttal a kelet-magyarországi Nyárligetre érkezik az angol magándetektív, hogy helybéli kollégájával, Schiffer Árpáddal felderítsék egy potentát meggyilkolásának körülményeit.1931-ben járunk, a gazdasági válság mélypontján, a regény azonban a legkevésbé sem sötét árnyalatú. A helyi szokásokkal szembesülő Holmes pedig nem győz csodálkozni.

„Egyszer volt, hol nem volt, hajdanában danában, volt egyszer egy regény, a címe: Zenga zének. Az első sora: »Nincs szebb könyv szívnél és léleknél.« Imakönyv bevezetőjéből vette a szerző, valami Vámos Miklós. E tőmondat azóta újra meg újra fölzeng benne. Hol a szívében, hol pedig a lelkében. Kiskorában úgy képzelte, lehetetlen, hogy a gyerekek és a felnőttek szíve ugyanolyan alakú, anyagú és színű legyen. Hiszen akkor miért bánnának a felnőttek úgy a gyerekeikkel, mintha azok nem nyiladozó értelműek volnának, hanem ütődöttek? A lelkekről nem is beszélve. Ikermese található e kötetben, avagy páros mese. Összetartoznak. Úgy képzelem: kezdetben a szülők olvassák föl a gyerekeknek, később a gyerekek a szülőknek, netán egymásnak. Ezért ajánlom az olvasni tudóknak. Persze, nemcsak a betűket olvashatja az elme, hanem azt is, amiket mögéjük rejtett a szövegek írója. Ehhez kívánok annyi örömöt és élvezetet mindenkinek, amennyit én éreztem, amikor kitaláltam és mondatokba öntöttem. Vámos Miklós Utóirat. Ez a kiadvány más szempontból is izgalmas: Magyarországon még aligha készültek címlapok és könyvillusztrációk mesterséges intelligencia (MI) segítségével. Fölteszem, mire nyájas olvasóimhoz eljut, ők nálam már sokkal jobban fogják tudni, hogy mi fán terem az Artificial Intelligence, és mire jó."

A friss Nobel-díjas Annie Ernaux két kisregénye olvasható ebben a kötetben. A két írás a szerzőtől megszokott szikár, pontos és kíméletlenül őszinte mondatokban beszéli el egy férfi és egy nő - Ernaux édesapja és édesanyja - életét. A hely, amellyel az írónő első nagy irodalmi sikerét aratta, az apáról szól, aki nincstelen, iskolázatlan családból származott, de hihetetlen fegyelemmel és szorgalommal egy szatócsüzlet-kávézó tulajdonosává küzdötte fel magát a normandiai kisvárosban. A viszonylagos anyagi biztonság megszerzése mellett azonban nem marad idő a műveltség elsajátítására, ami folyamatos szégyenérzettel tölti el - miközben a középiskolai tanárrá, majd párizsi íróvá váló lánya árulónak érzi magát. Az Egy asszony Ernaux édesanyjának életét beszéli el, nem sokkal azután, hogy Alzheimer-kórban, emlékezetét és szellemi-fizikai képességeit fokozatosan elveszítve meghalt. Ernaux két kisregénye a család felemelkedéséért küzdő szülők életén kívül a szülő-gyermek kapcsolat összetettségéről - szeretetről, gyűlöletről, összetartozásról, bűntudatról -, a szülők halála utáni talajvesztésről és a társadalmi felemelkedés megaláztatásairól is szól.

Melyik az az étel, amiért bármit megtennél, csak hogy még egyszer megkóstolhasd?  Egy csendes kiotói mellékutcában van egy különleges étterem. A Koisi és édesapja, Nagare által vezetett kifőzde csodálatosan extravagáns ételekkel kényezteti a vendégeit. Ám nem ez a fő ok, amiért érdemes hozzájuk betérni...  Az apa-lánya páros ugyanis másféle szolgáltatást is nyújt. Zseniális nyomozói képességeik birtokában képesek újraalkotni egy-egy ételt a vendégeik múltjából: olyan fogásokat, amelyek a kulcsot jelenthetik az elfeledett emlékek felidézéséhez vagy a jövőbeli boldogság megtalálásához. Legyen az marharagu vagy makrélás szusi - az idő homályába vesző receptek étterme kapcsolatot teremt a múlttal, és utat mutat egy szebb élethez.

Los Angeles, 1981 ősze. A tizenhét éves Bret az elit Buckley Gimnázium végzős tanulója, aki többnyire egyedül él Európát járó szülei luxusházában a Mulholland Drive-on, Mercedes kabrióval jár, gyönyörű barátnője van (illetve titkon néhány fiú diáktárs-szeretője), lelkes fogyasztója nemcsak a különféle tudatmódosítóknak, de a mozifilmeknek és az aktuális pophimnuszoknak is - és legfőbb vágya, hogy a középiskolát befejezve maga mögött hagyja ezt a konstans színleléssel járó kényelmes látszatéletet, és valóra váltsa regényírói ambícióit. Ám a gördülékenynek remélt átmenetet kamasz- és felnőttkor között egy új osztálytárs, a vonzó és rejtélyes Robert Mallory érkezése zavarja meg. Ráadásul a homályos múltú fiú nyomában feltűnik a színen egy holdkóros hippiszekta, a Másvilág Lovasai is, valamint a Pákász néven elhíresült sorozatgyilkos, aki fiatal lányokat rabol el, hogy groteszk "módosítások" segítségével "újraalkossa" áldozatait. Egyre sokasodnak a vészterhes előjelek, ahogy a téboly mind közelebb férkőzik a Buckley diákjainak gondtalan buborékvilágához - és miután a tragédia bekövetkezik, Breten egyre jobban elhatalmasodik a gyanú, hogy van valami kapcsolat Robert és a Pákász között. Bret Easton Ellis régóta várt új regénye mintha a szerzői életmű két legnépszerűbb, joggal kultikus darabját idézné meg: a Nullánál is kevesebb fásult hedonizmusa és baljós apátiája találkozik itt az Amerikai psycho gyilkos szerepjátékával és teátrális erőszakkitöréseivel. A szilánkok az ártatlanság elvesztésének kegyetlen krónikája, magával ragadó történet a '80-as évek amerikai (láz)álmáról, nosztalgiáról és traumáról, vágyról és megszállottságról, gyanakvásról és paranoiáról - szövevényes, fordulatokban gazdag kalandozás önéletrajz és fikció határvidékén, melyet akár a szerző "sötét írói énjének" prózai eredettörténeteként is olvashatunk. „Nem voltak érdekeltségeim a való világban - miért lettek volna? Nem nekem való volt, nem felelt meg sem az igényeimnek, sem a vágyaimnak.”

A térkép szélén most újraolvasható! Megírása óta nagyot fordult a világ - vagy mégsem? A novelláskötet szereplőihez hasonló lecsúszott figurákat mindnyájan ismerünk valahonnan: a térkép szélére szorult, a rendszerváltás után elszegényedett, talajt vesztett emberek ők. Életükből hiányzik a remény, belőlük ugyanakkor nem hiányoznak az érzelmek, a vágy egy emberibb sors után. Helyzetük ezért tragikus. Tar Sándor nem dramatizál, egyszerűen csak leír, történetei ettől lesznek még megrendítőbbek.

„Dél után pár órával jelentkeztek a szorongás első kis lökései, amelyek aztán viharrá erősödtek. Eszükbe jutottak a vasárnap zárva tartó szupermarketek, a hívások, amelyeket hétfőn kell lebonyolítani az ügyfelekkel, a héten lejáró határidők. Úgy köszöntek el egymástól, hogy nem beszéltek meg újabb találkozót. Az U-Bahnnal elindultak növényekkel és parkettával teli, két- vagy háromszobás lakásaik felé, már előre érezték a szerotoninszint csökkenését, és meleg fürdőre vágytak. Elküldtek néhány semmitmondó üzenetet, hogy enyhítsék a bűntudatot, amely néhány rossz mondatra, kínos helyzetre visszagondolva támadt fel bennük. Többnyire nem kaptak választ. Lefekvés előtt bevettek két aszpirint, és hétfő reggelre minden elmúlt, vagy majdnem minden, vagy majdnem.” Az olasz pár, Anna és Tom a húszas éveikben járnak, és látszólag irigylésre méltó életet élnek Berlinben. Mindketten a kreatíviparban dolgoznak, és minden napjuk olyan, mint egy gondosan megszerkesztett Instagram-fotó. Ám ahogy telnek az évek, a csillogó felszín mögül egyre inkább átsejlik az unalom, a sehová-sem-tartás és valamilyen megfoghatatlan hiány. A tökéletesség szociografikus pontossággal megírt regény a globalizációról, a közösségi médiából áradó idill hajszolásáról, az emigránslét gyökértelenségéről és egy generációról, amely mindig vár valamire, ami sosem jön el.

Talányos történetek. Tóth Krisztina új kötete az elmúlt években született elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazza - egy repülő légörvénybe kerül, egy idős asszony a gyógytornásznál felejti a karóráját, és többé nem lehet elérni, egy nő ellop egy piros kabátot a céges buliban, valaki nem találja a szemüvegét, rejtélyes üzenet érkezik, hogy meg kell etetni egy ismeretlen kutyát. Az Ahonnan látni az eget a jelenről szól, a velünk, körülöttünk élő emberek életének egy-egy hétköznapi epizódját emeli ki és mutatja meg: az olvasó pedig hol a háttérben meghúzódó válságokat, tragédiákat, hol pedig a mindennapi abszurditást, a felszabadult nevetést viszi magával belőlük. Tóth Krisztina kis történeteink nagy mestere - éleslátása, humora, finom megfigyelései méltán teszik napjaink egyik legjobb írójává.