Najnovšie - Svetová beletria strana 98 z 451

  „A fellépés, mon ami, minden a fellépésen múlik! Adj egy új öltönyt, s én estére szerzek egy ezer frankos kölcsönt.”

Meena örökké úton van – de mit lép, ha a következő cél a saját múltja? Center for Fiction – A legjobb első kötetért járó díj – jelölésTexas Library Association – kiemelt felnőttkönyvek listája Meena Dave nomád fotóriporter. Nincs családja, állandó lakcíme, nem kötődik sehová, senkihez, akkor érzi jól magát, ha távolságtartó módon, a kamera lencséje mögül szemlélheti a világot. Magányos életvitele azonban feje tetejére áll, amikor örököl egy Boston történelmi városrészében található lakást. Ösztönösen el akarja adni, továbbra is utazgatni akar, de beindul az újságíró szimata: hogyan kötött ki egy idegen otthonában – érdekelni kezdi az ügy mögött rejlő sztori. Eldugott jelek vezetik nyomra, közben felbukkan három indiai származású nagynéni és egy jóképű szomszéd. Meenával egymás után csupa olyasmi történik, amiről eddig el se tudta volna képzelni, hogy megeshet vele. És az új információk birtokában muszáj feltennie magának a kérdést: voltaképp ki is ő? Namrata Patel Bostonban él. Indiai gyökerű amerikai családba született, a diaszpóra és a kultúraköziség kérdései foglalkoztatják. Korábban élt már Indiában, New Jersey-ben, Spokane-ben, Londonban és New Yorkban. Weboldala: www.nampatel.com

1940. Miközben Anglia a nácik elleni küzdelemre készül, három nő eleget tesz a titokzatos vidéki kastélyból, a Bletchley Parkból kapott idézésnek, ahol Nagy-Britannia legjobb koponyáit a német katonai rejtjelek megfejtésére képzik ki. koponyáit a német katonai rejtjelek megfejtésére képzik ki. Oslának megvan mindene – szépség, gazdagság –, de ég a vágytól, hogy megmutassa, több ennél, ezért a folyékony némettudását hasznosítva nekilát az ellenség megfejtett rádióüzeneteit fordítani. A fenséges megjelenésű Mab, aki saját erejéből küzdötte ki magát a londoni szegénynegyedből, a legendás kódfeltörő masinákat kezeli, miközben régi sebeket palástol, és a társadalmi felemelkedés szempontjából előnyös férjjelöltekre vadászik. Osla és Mab gyorsan felfigyelnek Bethre, a félénk, ám briliáns rejtvényfejtői képességekkel megáldott helybéli vénlányra. Ámde a háború, a személyes veszteségek és a titoktartási kötelezettség elviselhetetlen terhe elszakítja egymástól hármójukat. 1947. Miközben a háború utáni Anglia Erzsébet hercegnő és Fülöp herceg küszöbön álló esküvőjének lázában ég, a három, ellenséggé vált barátnőt újra összehozza egy titokzatos, rejtjelezett levél – a kulcsot egy régi árulás jelenti, amely romba döntötte a barátságukat, és amelynek folyományaként egyiküket elmegyógyintézetbe zárták a hatóságok. A titokzatos áruló a Bletchley Park múltjának árnyai közül bukkant elő, Osla, Mab és Beth pedig új életre keltik a régi szövetségüket, hogy együtt megfejtsenek még egy utolsó kódot. De minden szirom, amelyet a Rózsa-kódról lefejtenek, egyre közelebb hozza a veszélyt – és a valódi ellenségüket…

A belvárosi fergetegben nagy a csend, ahogy zajong a város, és úgy üres, hogy teli van emberekkel. De a naplementében több lett az idegen, odakinn, a csendben. A semmi sem üres, csak hallgatag. Az arcok az úton homályosak, mind hidegek, hisz viaszból vannak, s nem mosolyognak. És szerelmek erőlködnek a naplementében, és megbújva simulnak házak falához, s csak a vers üvölt az égbe, hogy hallják, hogy meghallják, mennyivel szebb lehet az élet… Egy verseskötet az élet démonjaival, hogy hallják, hogy érezzék az életet, kik csak fásultan leélik azt…

Történelmi alakok vonulnak előttünk, de nincs pátoszos múltbarévedés: a finnek atyja piperkőc pojácaként páváskodik, a költő kicsinyesen levélcsatázik, a nagy svéd szobrász asztal alá részegedik… A háttérben pedig precízen megrajzolt képet láthatunk a 18. század végének Európájáról.

„Mindenhol a szabadságot kerestem, olyan helyzetekre és helyekre vágytam, ahol eredeti módon lehetett megszólalni, és nem voltak kikötések.” Bereményi Géza „A betegséghez is úgy álltam, hogy a rákkal harcoljanak az orvosok, én az életért harcolok, mert ahhoz értek.”  Cserhalmi György „Csak akkor kell az önbizalom, amikor a mondatok születnek, az idő többi részében tök mindegy, hogy milyen vagy, akár még azt a luxust is megengedheted, hogy szorongó vagy és önbizalomhiányos.”  Háy János „Úgy nőttem föl, hogy csodálkozva néztem a felmenőimet, a rengeteg munka, nehézség és megpróbáltatás mellett, hogy tudtak olyan jó emberek lenni.”   Kollár-Klemencz László Fodor Sándor 2023 augusztusában töltötte be a 66. életévét. Hatvanhat év, a megtett út soknak tűnik, az előttünk álló egyre csak fogy. A kötetben szereplő novellák és interjúk nagyrészt az elmúlt, viharvert három évben születtek. Így a Cser Kiadónak köszönhetően túlélnek egy túlélőt. Az író eddig megjelent kötetei: Cseh Tamás (Graffiti Kiadó, 1994) Piros és fekete (Pannonsport Kft., 1995) Giovanni Csermanek kalandjai (Magánkiadás, 1998, Nagy Győzővel közösen Kincs Jenő néven) Tengerre néző halál (Trinity, 2004) Stég (Laguna-Komáromi Ákos, 2015) Énekelsz Csehtamást? (Cser Kiadó, 2021)

"Amikor már azt hittem, nem olvasok többé remek könyvet – szembejött ez" – Réti László krimiíró, forgatókönyvíró "Tűpontos történelmi tabló és érdekfeszítő krimi ügyesen egybegyúrva.” – Hardy Mihály újságíró Megbocsájtható a megbocsájthatatlan? Fehér Dávid egy egyszerű, hétköznapi ember, aki nem is sejti, hogy a véletlenek összjátékának köszönhetően egy több mint fél évszázados összeesküvésbe csöppen. Az évtizedeken át bujkáló háborús bűnösök, a Moszad nácivadász akciói ismeretlenek a félénk ápoló számára. Sára, a nagymamája, aki igen közel állt hozzá, sokat mesélt a koncentrációs táborban töltött időről, amely sok kérdést fogalmazott meg benne és komoly indulatokat váltott ki belőle. Dávidot az új munkahelyén, Mannheim egy luxusidősotthonában önismeretből és emberségből is komoly vizsga elé állítja az élet. Valamint oly sok kérdésére is választ kap. A pokol és a saját lelke legmélyebb bugyrait fürkészve kell rájönnie arra, mi a jó és mi a rossz, és hogy néha milyen hajszálvékony a határ e két fogalom között. Az életét addig beárnyékoló válása eltörpül az új impulzusok mellett, és helyet ad valami újnak, valami csodálatosnak. A regényből kiderül, hogy a múlt traumája hogyan adhatja át a helyét egy boldog jövőnek. Bihary Péter könyve egy idősíkokon átívelő történet. Érzékenységgel és hittel megírt mű, amely garantáltan eléri az olvasók szívét. „Megjártam a mennyei édenkertet, de alászálltam a pokol legmélyebb bugyrába is.” – Mert olvasni mindig jó  

Milyen ?árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön – hogy láthatóvá váljon? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Életük fordulóponthoz érkezik, igényeik lassan nemcsak a környezetük, de saját maguk számára is alig érzékelhetők. A gyermekét elengedni nem tudó rózsadombi anya, a tinderező egyetemista, a depressziós felsővezető, a vidéki pincérlány, a Dubaiban szerencsét próbáló zongoratanárnő vagy épp a kiégett szerkesztő ugyan más-más élethelyzetben van, egyvalami mégis közös bennük: már rég nem szabadok. Az átlátszó nő novelláiban krízis nélkül nincs változás. Ahhoz, hogy újra láthatóvá váljanak, hogy ismét ők legyenek saját életük főszereplői, át kell élniük, ki kell hordaniuk szenvedésüket. A jelentéktelenség érzését hátrahagyva erőt kell gyűjteniük életük új fejezetéhez. Ahogy az egyik novella hőse megfogalmazza: „…mozdulataim szépnek és egészen idegennek tűnnek, mintha hosszú idő után újra látnék egy régi ismerőst”. Ughy Szabina érzékeny, a lélek rezdüléseit anatómiai pontossággal feltáró írásait a jól adagolt irónia és finom humor oldja.

Van neki cselekménye, szerkezete, stílusa - van neki mindene. Van benne hősiesség, kaland, szerelem, vér - van benne minden. Ez egy rendes regény. Ha titkos kapuit felnyitod: magához vonz. Ha elkerülöd, örök életedben hiányozni fog.

Pál Sándor Attila verseskönyve egy énekes-dalszerző szólólemezéhez hasonlít: különböző stílusokat és hangnemeket próbálva szólalnak meg a hol melankolikus, hol fanyar dalok, vagy éppen a monumentális hosszúversek. A Balladáskönyvhöz hasonlóan az újabb kötet a dal mint műfaj megszólalási lehetőségeit keresi egy jellegzetesen középeurópai térben, ahol az irodalmi hagyományok olyanok, mint a ritkán látott rokonok: akikre nem tudunk nem hasonlítani, és akiktől nem tudunk nem különbözni.

Náray Tamás új, nagyívű történelmi családregénye Egy száz évvel ezelőtt kezdődő történet, amely ma is égető aktualitással beszél a végzetről, a háború kegyetlenségéről és a túlélésről Barbara idilli gyermekkorának az 1920-ban kirobbanó lengyel-szovjet háború vet véget. A kislánynak hamar meg kell tanulnia alkalmazkodni az élet váratlan nehézségeihez, és szembenézni az elkövetkező évek olykor fájdalmas eseményeivel és veszteségeivel. Családja életben maradt tagjai segítségével országhatárokon átívelő menekülés vár rá, s amikor végre úgy tűnhet, hogy mindnyájan szerető gondoskodásra lelnek, a végzet újabb kihívások és próbatételek elé állítja őket. Azonban mégsem adják fel. Összekapaszkodva merítenek egymásból erőt, mert elszántan hiszik, hogy a sorsukat nem a külső körülmények, hanem a saját tetteik alakítják...

Az Emma szerelme című kötet végén úgy búcsúztunk el Emmától és Gábortól, hogy éppen önfeledten játszottak három gyönyörű kisfiukkal a balatonkörtvélyesi házuk kertjében, és Emma a negyedik gyermekükkel volt várandós. A három fivér - Tamás, Péter és Gábor, azaz Öcsi - mind külsőleg, mind jellemükben nagyon különböznek egymástól, és mindannyian a maguk egyéni módján próbálnak boldogulni a húszas-harmincas években. A második világháború kitörése és eseményei azonban a Kóthay családot is megtépázzák, a háború után kibontakozó új rendszer pedig baljós árnyékot vet az életben maradottak sorsára. Az Emma évszázada regényciklus második kötetéből Emma fiainak izgalmas, megható, boldog és elkeserítő pillanatokban gazdag életét követhetjük nyomon. A trilógia részei: Emma szerelme | Emma fiai | Emma lánya

A kommunista diktatúra évei, majd az ötvenhatos forradalom után a Kóthay család tagjai ismét elszakadnak egymástól: a Kóthay leszármazottak szétszóródnak a világban, de távolról is igyekeznek segíteni egymást. Sok szörnyűséget és tragédiát követően Emma végül a lányával, Évával és az unokájával Amerikába emigrál, hogy ott kezdjenek új életet. Az Emma évszázada regényciklus utolsó kötetében a rendszerváltás esztendejében egy boldog-szomorú esemény okán aztán újra összegyűlik az egész család a régi, Balaton-parti házban, mert bárhová is veti őket a sors, Emma öröksége eltéphetetlen kapocs közöttük. A trilógia részei: Emma szerelme | Emma fiai | Emma lánya

Legtöbbször azt mondom, hogy nem hiszek semmiben, de van valami abban, ahogy az éjszaka mindent átszínez, ami arra késztet, hogy mégis hinni akarjak. Nem a túlvilágban, a mennyországban, vagy bármi ilyen szarságban. Az csak jobb érzéssel tölti el az embert a halállal kapcsolatban, de én eleve nem félek a haláltól. Csak szerintem a csillagok talán felsorakoznak, és mutatják az utat egy másik világba.Amerika, mint tudjuk, a korlátlan lehetőségek országa. De mi van azokkal, akiknek nincsenek lehetőségeik, akiknek nincs választásuk? Mi történik a kiszolgáltatottakkal, a védtelenekkel?Az Éjjeli árnyak a hatalom és korrupció hátborzongató története, amelyet valós események ihlettek: 2015-ben az oaklandi rendőrség több tagja is kihasznált és sakkban tartott egy tinédzser korú prostituáltat, majd megpróbálták eltussolni az ügyet. Leila Mottley ezen bűncselekmény nyomán írta meg első regényét, az Éjjeli árnyakat, mégpedig a kizsákmányolt, az eseményekkel örvényszerűen sodródó fiatal lány szemszögéből.Miután apja meghal, anyját pedig egy rehabilitációs intézetbe zárják, a mindössze tizenhét éves Kiara szexmunkásként kénytelen dolgozni, hogy ki tudja fizetni a lakbérhátralékot, és gondoskodni tudjon a bátyjáról és az elhagyatott szomszéd kisfiúról. Egyre mocskosabb helyzetekbe keveredik, miközben kétségbeesetten próbál ember maradni az embertelenségben. Keserűen tapasztalja meg, hogy a környezete, a családja, a barátai, a rendőrség, majd a bíróság is mind-mind igényt tart az idejére, a testére, a pénzére és a megbocsátásra való képességére.Leila Mottley ítélkezés nélkül, mély empátiával megírt regénye örök érvényű mese a kiszolgáltatottságról, az igazságtalanságról és a legsötétebb verem mélyén is pislákoló reménysugárról. Sodró lendületű, letehetetlen könyv, mely sokáig kísérti az olvasót."Mottley egy költő érzékenységével mesél a világ brutális kegyetlenségéről."Dave Eggers

Irene Sola második magyarul megjelenő regényének főszereplője Ada, aki történeteket ír.Három Angliában töltött év után visszatér a kis katalán faluba, ahonnan származik, és bemutatja a családját, a barátait, a szomszédait, vagyis a falu ismeretlenül is ismerős lakóit. Olyan embereket, akiknek az életét erősen behatárolja, korlátozza és alakítja az őket körülvevő táj. A könyv arról szól, hogyan lehet visszatérni valahová, ahonnan egyszer elmentünk, felidézi a távoli helyeken töltött nyarak és az első szerelem emlékét, és megmutatja, milyen hatással van a mesélő az általa elmesélt történetek szereplőire.Az Európai Unió támogatásával megjelenő Határhelyzetek sorozat darabja.

Nem lehet kitérni többé, ez a tények ideje. Akár egy törékeny madár a vakító ablaküvegnek, Falcsik Mari lassan szemlélődő, minden rezdülésre érzékeny költészete egyszer csak nekicsapódik a tágabb valóság nehéz otthontalanságának. A sziget már kész volt, hogy megszülettem - szól kiábrándultságából, a semmi fekete tejéből. Ha lemondunk a reményről, megmaradnak-e a hétköznapokból kiragadó szépség pillanatai? Visszatalálhatunk-e hozzájuk? Falcsik Mari új verseskötete a remény utáni újrakezdés durva, mégis elegáns, egyszerű és tiszta, mégis gazdag poétikája. A dacos életöröm diadala a végtelen válság állapotai fölött. A természetes hit bátorító sommássága: nohát, igen, tényleg, az nagyon nehéz lesz.

„Ez Cormac McCarthy pályájának leggazdagabb és legerősebb műve. Nagyobb írói teljesítmény, mint a Véres délkörök vagy Az út” - írta a The Atlantic az amerikai szerző legújabb művéről, melyen az 1970-es évek óta, ha megszakításokkal is, de folyamatosan dolgozott. Most, tizenhét évvel Az út megjelenése után végre a magyar olvasók is kézbe vehetik - egy kötetben - a Western testvérek tragikus történetét elmesélő párregényt, Az utast és a Stella Marist. 1980, Pass Christian, Mississippi. Az utas főszereplőjét, a mentőbúvárként dolgozó Bobby Westernt egy tengerbe zuhant repülőhöz riasztják. A gépben kilenc holttest ül beszíjazva, a tizedik utasnak, a pilóta táskájának és a fekete doboznak nyoma vész. Bobby, miután búvártársát holtan találják és a kormány ügynökei az ő nyomába erednek, megpróbál eltűnni. Azonban családja nyomasztó múltja elől nem tud elrejtőzni. Apja Oppenheimer tudóscsapatának tagja volt, fizikusként részt vett az atombomba-kísérletekben, szépséges és különös tehetséggel megáldott húgát, Aliciát pedig képtelen volt megmenteni. Az utas az erény és a tudomány, a bűntudat és a téboly lélegzetelállító regénye. 1972, Black River Falls, Wisconsin. A Stella Maris központi alakja, Alicia Western, ifjú matematikazseni, aki húszévesen önként vonult kórházba. A paranoid skizofréniával diagnosztizált lány és pszichiátere, Dr. Cohen terápiás beszélgetéseiből különös világ bontakozik ki. Aliciát őrületbe kergeti bátyja, Bobby iránt érzett, "égi törvények ellenére" való szerelme, hallucinációiban pedig leginkább a matematika és a kvantumfizika törvényei mutatnak irányt. McCarthy - ahogy erre több mint 50 éve, az 1968-as Odakint a sötétség című könyve óta készült - újra különleges női főhőst alkotott. Bobby és Alicia párregénye megkérdőjelezi az Istenről, az igazságról és a létről alkotott elképzeléseinket. „Talán nehezebb egyetlen dolgot elveszíteni, mint mindent.”

A könyv alapján készült nyolc részes sorozat már az HBO és az HBO GO műsorán. Lila és Elena tizenhat évesek, és egy világ választja el őket egymástól. Lila immár férjes asszony, de férje vezetéknevének viselését önmaga elvesztéseként éli meg. Beleveti magát választott családja vállalkozásainak vezetésébe, de nem nagyon élvezi új szerepét. Elena gimnáziumba jár, mintadiák, de miközben a tanulmányaival és önmagával viaskodik, éppen Lila esküvőjén eszmél rá, hogy nem találja a helyét sem a telepen, sem azon kívül. Innen folytatódik a Nápolyi regények második kötete. Az új név története a két barátnő ifjúkorának elbeszélése. Szerelem, féltékenység, szabadságvágy és lemondás a kísérőik egymástól egyre inkább távolodó útjaikon. Lila számára a házasság börtön, Elena pedig nehezen viseli azt a szenvedélyes makacsságot, mellyel barátnője menekülni szeretne kötelezettségei elől. De az egymás iránt érzett gyűlöllek és szeretlek érzelemhálóból, az önmegerősítés vágyából fakadó, függőséget okozó köteléktől nem tudnak szabadulni. Ahogy Lila és Elena követik egymást, eltávolodnak egymástól, majd újra egymásra találnak, magával ragadja, elsodorja az olvasót.

1760-ban Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte... Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval - József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie.