Najnovšie - Biografie - Životopisy strana 39 z 87

To live in the physical proximity of a Spiritual Master and to receive His direct guidance is a rare opportunity. The Master’s Plan is written by Triambhakeshwari, a Vaishnava nun whose love for God helped her journey deeper on her spiritual path with her satguru, Paramahamsa Vishwananda. In the book, she describes her life before meeting her guru and how it has been shaped and transformed since then. The challenges and the blessings on the spiritual path, the unique and priceless guidance of having a Living Master, along with her personal experiences and the miracles she was blessed to witness, are all part of her Master's continued plan. To anyone who is interested in the unique, transformative power and the deep inner work of true spirituality that develops throughout lives, this book offers an intimate glimpse into how the life of a young European woman was completely transformed from her first meeting with her satguru in 2004.

Val Kilmert számos legendás szerepben láthattuk közel négy évtizedes karrierje során: a Top Secret asztalon táncoló hidegháborús ügynöke, a Valóságos zseni bajkeverő tudóspalántája, a Top Gun merész vadászpilótája, a Willow hetvenkedő lovagja, a Szemtől szemben szerelmes bankrablója, Az Angyal sármos álruhás igazságosztója, a Durr, durr és csók macsó magánkopója. És persze Batman, Jim Morrison és a mesterlövész Doc Holliday. De milyen a valódi Val Kilmer? Az Én vagyok az embered nem sokkal a régóta várt folytatás, a Top Gun: Maverick című film után jelenik meg, amelyben Kilmer ismét Tom ’Iceman’ Kazansky bőrébe bújik. Ebben a könyvben a titokzatos színész kilép a szerepekből, és bemutatja igazi énjét. Ez az egyedi hangvételű önéletrajz élénk stílusban, saját versekkel és ritkán látott képekkel illusztrálva mutatja be Kilmer tekintélyes karrierjét: hogyan lett a legfiatalabb hallgató a Juilliard elismert dráma tagozatán, hogyan küzdött a Doors főszerepéért, és hogyan valósult meg régi álma, hogy egyszemélyes műsort készíthessen személyes hőséről, Mark Twainről. Őszintén mesél arról, milyen élmény volt együtt dolgozni olyan színészlegendákkal, mint Marlon Brando, Tom Cruise, Robert Downey Jr. és Robert De Niro, és beszámol nagy visszhangot keltett románcairól Cherrel, Cindy Crawforddal, Daryl Hannah-val, és egykori feleségével, Joanne Whalley-vel. Beszámol spirituális utazásáról a Keresztény Tudomány évtizedes híveként, és hogy miként találta magát egyedüli fehér emberként az Indiai-óceán egy távoli szigetén, ahol önkívületi állapotba került, és a helyiek ápolták. Végül megosztja az olvasóval a pár évvel korábbi torokrák-diagnózis és felépülése történetét, amelyről eddig nem szívesen nyilatkozott. Bár tele van különböző hírességekről szóló izgalmas anekdotákkal, az Én vagyok az embered (Kilmer híres mondata Hollidayként a Tombstone – A halott városból) végső soron egy kiválóan megírt és végtelenül megindító elmélkedés a halandóságról és az élet nagy titkairól.

A ?gondolatainkat nem mi választjuk. Nem mi döntöttük el, hogy milyenek legyenek. Csupán abban dönthetünk, hogy hiszünk-e nekik, vagy sem. Ez a könyv nem a vallásról szól. Nem arról szól, hogyan kellene élned, vagy miben kellene hinned. Nem egy újabb önsegítő könyvről van szó. Ez a könyv egyszerűen csak arról szól, hogyan viszonyulj a gondolataidhoz és az érzéseidhez úgy, hogy az életed jobbá váljon. A Lehet, hogy tévedek Björn Natthiko Lindeblad története arról, hogyan hagyja el ígéretes közgazdászkarrierjét, hogy buddhista erdei szerzetes legyen, majd hogyan tér vissza Svédországba tizenhét év szerzetesi élet után – elveszetten, munka és pénz nélkül, egyenesen a depresszióba zuhanva. Hogy aztán tanulmányainak és segítő környezetének köszönhetően megtalálja a továbbvezető utat, amelynek eredményeként sikeres meditáció oktató és előadó lesz. 2018-ban Björnnél az ALS néven ismert, gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizálták, amelynek eredményeként 2022 januárjában eutanáziában halt meg szerettei körében. Két barátjával és munkatársával írt könyvében nemcsak arról ír, mire tanította korántsem hétköznapi élete, de arról is, hogy mi marad fontos akkor is, amikor mindennek vége.

Medici ?Katalin minden túlzás nélkül a történelem egyik legismertebb és leggyűlöltebb nőalakja. A már csecsemőkorában árvaságra jutott Medici örökösnő fogságban töltötte a gyermekkorát, kezéért uralkodók és világi hatalmasságok sora vetélkedett. Végül Franciaország királynéja lett, ám házasságában nem lelt boldogságra: férje, II. Henrik szeretőjének árnyékában kellett élnie. Kíméletlenül, minden eszközt megragadva védte családját a vallásháborúk korában, és három gyermekéből is Franciaország királya lett. Hozzá kötik a történelem egyik legvéresebb tömeggyilkosságát, a Szent Bertalan-éji mészárlást – és a francia kultúra felvirágoztatását. Leonie Frieda óriási kutatómunkán alapuló életrajza ezt az elképesztően izgalmas és összetett személyiséget mutatja be. Az elárvult lányt, a bosszúszomjas feleséget, a gondoskodó anyát, a hatalmát mindenáron óvó uralkodót. És az elképesztő veszteségek sorát túlélő, tragikus végzetű nőt. A Medici Katalin, a reneszánsz királynőből a STARZ készített sikeres tévésorozatot.

Hamvas Bélát, a Géniuszt, – nem kell bemutatni. Nincs is szándékomban, én, – Hamvas Bélát, a végtelenül egyszerű embert szeretném bemutatni Önöknek.   Hamvas Béla születésének 120.-ik évfordulója volt 2017 márc. 23.-án. Egyike vagyok a nagyon keveseknek, akik még személyesen ismerhették Őt.   Erről szól a történet, amelyet 15 évvel ezelőtt írtam le, Béla bácsi születésnapjára. 

Kinek adatik meg, hogy leüljön kedvenc írójával vagy előadójával beszélgetni? Az 5 szeretetnyelv szerzőjének közvetlen hangvételű visszaemlékezéseiből első kézből ismerhetjük meg a közkedvelt párterapeuta életének, lelkészi és tanácsadói pályájának meghatározó tapasztalatait – a vidéki kisiskolától a világ számos előadóterméig. Az Életem és a szeretetnyelvek című önéletrajzi könyvből megtudhatjuk, hogyan jutott el Gary Chapman a szeretetnyelvek felismeréséhez saját házasságának konfliktusai, illetve krízisben lévő párok meghallgatása és tanácsolása során.

„Sokszor megkérdeztem magamat: Ki ez a hülye? - mármint én -, aki rajong a színészekért, a színházért, a régi pályatársakért, előadások emlékéért, találkozásokért színészként és nézőként egyaránt. Miközben nekem is megadatott, hogy az elmúlt ötven évet színpadon vagy tévékamerák előtt tölthettem – sok sikerrel, talán némi népszerűséggel a hátam mögött –, megmaradtam hivatásos rajongónak.” Gálvölgyi János   Gálvölgyi János már gyerekként is megszállottan lelkesedett a színházért: szenvedélyes autogramgyűjtőként ünnepelt színészekkel elegyedett szóba a művészbejáróknál, betéve tudta a Pesti Műsorban megjelenő szereposztásokat, és rendszeres látogatója volt a Madách Színház előadásainak. Rajongása akkor is megmaradt, amikor már ő maga is országosan elismert színművész volt. A HVG 360-on megjelent beszélgetések alapján készült könyvben, a Hivatásos rajongóban, Gálvölgyi János Kövesdi Péterrel beszélget a színházi élményeiről, szinkron- és tévés szerepeiről, a haknikról, a hajdanvolt nagy pályatársakról és a méltatlanul elfeledett epizódszereplőkről. Beszámol mestersége buktatóiról és szakmai barátságokról, csakúgy, mint az emlékezetesebb sértődésekről, konfliktusokról. Személyes történetei az egykori színházi, filmes és tévés világ magával ragadó hangulatát varázsolják elénk, méltó emléket állítva egy egész színészgenerációnak.

A „The Racemachine” életrajzi regény, amelyben Szőnyi Ferenc ultratriatlon világbajnok gyermekkorától napjainkig, térben és időben ugrálva meséli el élete eddigi történetét. A könyv főszereplője a maga színes, humoros, sztorizós stílusában osztja meg az olvasóval, milyen szerepet töltöttek be személyiségének formálásában a nagyfater kerékpárja, az iskolai csínyek után kapott, súlyos makarenkói pofonok, a sorkatonai szolgálat, a kétkezi munka, továbbá az elbukott és sikeres vállalkozások tapasztalata miként teremtette meg az igényt és a hátteret a sportkarrier elkezdéséhez akkor, amikor az élsportolók már éppen szögre akasztják a futócipőt. Az olvasó természetesen megismeri a későn, 38 évesen érkező első sportélmény nem szokványos históriáját, betekintést kap az elmúlt másfél évtized alatt kerékpáron, futva és triatlonozva megtett, ikonikussá vált versenyek krónikájába, a sikerek mögött megbújó, szenvedéssel és örömmel teli, katartikus élményekbe.  A mű a maga nemében egyedülálló, hiszen annak írója és főszereplője egyaránt világbajnok sportoló.

Frida Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták - és gyermeket várt. Frida az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra... Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.

Nincs még egy olyan téma, amely annyira kényesnek számítana Kínában, mint a pekingi elithez tartozó politikusokról írni, sőt, ez akár veszélyes is lehet: 2015-ben Hongkongban öt könyvkereskedő tűnt el, feltételezhetően a kínai biztonsági erők hurcolták el őket. Egyetlen bűnük, hogy könyveket adtak ki vagy árusítottak Peking titokzatosságba burkolózó, vezető politikai kasztjáról. És aligha akad még valaki, akinek az esetében az információhiány olyan nyilvánvaló lenne, mint épp a pártfőtitkár és államelnök, Hszi Csin-ping esetében. Nem tudunk róla szinte semmit, még egy maroknyi életrajz sem jelent meg róla, pedig a világ vezető politikusairól könyvtárnyi az irodalom. Ki valójában ez az örökké mosolygó, de sokszor igencsak kemény ember, akinek valós szándékai nehezen bogozhatók ki beszédeinek gazdag szóvirágai, máskor meg kínai "pártnyelven" írott, bonyodalmas mondatszövevényei közül? Hogyan lett azzá, aki? Mit forgat a fejében? Mit jelentenek elgondolásai a mi számunkra? Hogyan lett irányításával az ellentmondásokkal teli, kommunista Kína vezető hatalommá, igazi modern állammá, ő maga pedig a világ legnagyobb hatalmú emberévé? „A szerzők élvezetes stílusban mutatják be Hszi Csin-ping életének egyes állomásait." - Süddeutsche Zeitung. 

Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a Világ Igaza ebben a könyvben visszatekint 1944-es embermentő tevékenységére: a református Jó Pásztor Bizottság tagjaként a Nemzetközi Vöröskereszt támogatásával a nyilas uralom és Budapest ostroma idején csaknem 2000 üldözött gyereket és felnőttet mentett meg. A háború után az árván maradt gyerekek számára demokratikus alapon működő árvaházat hozott létre (Pax Gyermekotthonok, Gaudiopolis). Sztehlo munkásságának legfontosabb dokumentuma visszaemlékezése, amely jó másfél évtizeddel az események után, 1961-62-ben keletkezett svájci emigrációjában. Bár a szöveget életében nem adták ki, a svájci közeg jóval szabadabb emlékezési lehetőséget biztosított számára, mint a Kádár-kori Magyarország, ahol a zsidóüldözés története csak kellő ideológiai szigorral lett volna elbeszélhető nyilvánosan. A memoár az 1980-as évek elején jelentősen meghúzott, szerkesztett változatban jelent meg először: kötetünkben most a szöveg első teljes, csonkítatlan kiadása olvasható. A szöveg a sajtó alá rendező Kunt Gergely jegyzeteivel és utószavával jelenik meg. Sztehlo Gábor (1909-1974) evangélikus lelkész, pedagógus.

A tekintélyes és népszerű, ugyanakkor sokak által bírált, olykor "rettegett" irodalomtörténész, Pándi Pál életútjának és munkásságának homályban maradt szakaszairól, elágazásairól ad izgalmas áttekintést a Teherpróba. Pándi irodalomtörténészi, tanári és szerkesztői tevékenysége az 1950-es évektől kezdve közismert volt. Vitatkozó alkata, markáns irodalompolitikai szerepvállalása és nem egy tudományos munkája erősen megosztotta a szakmai és az informális nyilvánosságot - annál is inkább, mivel meghatározó szerepet játszott a Kádár-korszak művelődéspolitikájának alakításában és képviseletében. A gyűjtemény az életmű homályban maradt, nemegyszer önkéntesen tabusított korszakdokumentumaiból ad válogatást, így egyfajta kor-, irodalom- és mentalitástörténeti tükröt tart a XX. század második feléből a XXI. század olvasóinak. A kötet különlegessége, hogy először lát benne napvilágot Pándi 18 évesen írt naplója a strasshofi deportálás és kényszermunka időszakából, valamint itt olvashatjuk először Aczél Györggyel folytatott levelezését az Aczél-hagyaték zárolt anyagából. A kötetet Kardos András esztéta, irodalomkritikus szerkesztette.

Zsigó Jenő a hazai független roma mozgalom egyik legmeghatározóbb személyisége, az alapítók egyike. Életműve mára csupán néhány megszűnt intézmény (Romano Kher, Magyarországi Roma Parlament, Roma Akadémia, Phralipe és Amaro Drom folyóiratok stb.) országos láthatóságot soha nem kapott archívumaiban, dokumentumaiban ismerhető meg, de munkásságának hatása mind a mai napig jelen van az őt követő roma értelmiségi és közéleti generációkban. A Tények és Tanúk interjúkötete alkalmat teremt arra, hogy életútját és szellemi fejlődését egy nagy, sok részletre kiterjedő könyvben összegezzük. Az életút kronológiáját - a családi indíttatástól, születéstől és felnövekvéstől a szakmai tevékenység bemutatásával egészen napjainkig - keresztezik a különböző fordulópontok, sorsfordító történetek, meghatározó szervezetek és személyek. A beszélgetések során szóba kerülő intézmények, események és személyek magyarázatát jegyzetekben, illetve a kislexikonként is használható annotált névmutatóban adjuk meg.

Ha valakiről el lehet mondani, hogy a modern világ – legalábbis a technikai fejlettség értelmében – egészen más lenne nélküle, akkor az biztosan Nikola Tesla, a szerb-amerikai fizikus, feltaláló és filozófus. Biztosan zseni volt, már-már varázsló – és ugyanakkor egy saját démonaival küzdő ember. Megzabolázta az „elektromosságnak” elnevezett rejtélyes erőt, egyre-másra lepte meg a világot felfedezéseivel, olyan új ösvényeket vágott a tudományban, amelyek aztán óriási hatással voltak az emberek mindennapi életére.Tesla egy ideig, az 1880-as években Magyarországon dolgozott (Puskás Tivadarral együtt), és itt fejlesztette ki az első hangszórót és a váltakozóáramú motort.1884-ben áthajózott Amerikába, Edison munkatársa (majd ellensége) lett, feltalálta a rádiót (igen, Marconi előtt!), a naperőművet… és felsorolni is sok lenne, még mi mindent. A kor nagyságai rajongtak érte, keresték a társaságát, barátságát.És közben Tesla mániás-zseniális alkotói időszakai mély depresszióval és kétségbeeséssel váltakoztak.E könyv szerzői nemcsak a fantasztikus tudóst mutatják meg nekünk, hanem arra is választ keresnek, hogy milyen lelki problémákkal küzdött Tesla, és élete végére hogyan lett elszegényedett, magányos ember.

Akárhogyan alakul is az orosz-ukrán háború, az már biztos, hogy Volodimir Zelenszkij, az ukrán elnök ezeknek a baljós, új időknek jelentős alakjaként kerül be a történelemkönyvekbe. Köszönhetően annak, hogy amikor még szinte az egész világ az oroszok gyors győzelmére s persze Zelenszkij menekülésére számított, ő Kijevben maradt, neki nem "fuvar" kellett, hanem "lőszer", és az ukránok honvédő háborújának élére állt. Szerhij Rudenko könyve az első róla szóló életrajz (s bizonnyal sok más könyv fogja követni): a szerző harmincnyolc fejezetben meséli el Zelenszkij életútjának legfontosabb állomásait Krivij Rih-i gyerekkorától kezdve a háborúig. Az utolsó epizódokat Rudenko óvóhelyen írta, miközben az oroszok bomba- és rakétatámadásokat intéztek Ukrajna ellen. Egy olyan emberről szól ez a könyv, aki színészi karrierrel a háta mögött, minden politikai tapasztalat nélkül lett egy nagy ország elnöke 2019-ben, azzal győzve meg a választókat, hogy véget vet a mindent behálózó korrupciónak Ukrajnában, s egyúttal elhozza a békét. Az első cél megvalósításához vagy kevés volt az ideje, vagy ő sem tudott kikeveredni a korrupciónak abból a hálójából, amely oly sok mindent tönkretett már Ukrajnában az elmúlt évtizedekben, a második cél, a béke pedig hiú ábrándnak bizonyult - bár aligha Zelenszkij hibája, hogy Putyin semmiképp nem akart eltűrni egy olyan független Ukrajnát, amely nem az ő érdekeit szolgálja. Néhány hónappal ezelőtt még úgy tűnt, Zelenszkij egy újabb nem túl sikeres és nem túl népszerű elnök - s aztán a háborúval minden megváltozott: most nemcsak az ukránok, hanem az egész világ figyel minden egyes szavára... SZERHIJ RUDENKO (sz. 1970) népszerű ukrán újságíró és publicista. Pályafutása során számos ukrán és nyugati médiaorgánumnak dolgozott (Radio Liberty, Liga, Gazeta 24, Glavred, TVi, Deutsche Welle). 2008-ban létrehozta és azóta is vezeti a Bukvojed nevű, könyvekkel foglalkozó honlapot, 2015 óta az Espresso nevű portál főszerkesztője.

Dave Grohl önéletrajza megkapóan őszinte és rendkívül inspiráló olvasmány, egy világhírű zenész közvetlen hangú beszámolója karrierjéről és magánéletéről. A nagy rock and roll sztorikon túl meglepő módon Grohl komolyabb, önelemző arcát is megmutatja, szívszorító őszinteséggel mesél félelmeiről, fájdalmairól, veszteségeiről. Élete legfontosabb pillanatait felvillantva ismerhetjük meg egy megszállott zeneőrült történetét, aki az amerikai álmot valóra váltva baráti kapcsolatba került hőseivel, de még elnökökkel is, miközben füstös kocsmák színpadairól indulva ő maga is stadionkoncertek bálványává vált. Dave Grohl nemzetközi hírnevét a Nirvana dobosaként alapozta meg, aki az együttes áttörést hozó, 1991-ben megjelent Nevermind című albumától játszott a zenekarban. Kurt Cobain tragikus halála után, 1994-ben alapította meg a Foo Fighterst, ahol már gitáros-énekesként állt a csapat élére. Együttese a rockzene igazi nagyágyúja lett, számos elismerése és díja közül eddig tizenötször nyerte el a Grammy-díjat. 2013-tól filmrendezőként és producerként is dolgozik - tevékenységéért kétszer kapta meg az Emmy-díjat. Feleségével és három lányával Los Angelesben él. ,,A második refrén után Kurt gitárral a kezében beugrott a közönségbe, és a zsíros hajakból és tetovált végtagokból álló közönségen szörfözve szólózott. Visszazuhant a színpadra, és önkívületben fetrengett és rángatózott, majd ráesett a biztonsági őrre, akit azért állítottak oda, hogy távol tartsa a srácokat a színpadtól. A férfi minden erejével azon volt, hogy Kurtöt lelökje magáról. Nyers erővel nekifeszült a nála sokkal kisebb Kurtnek, Kurt pedig egy védekező >>küzdj vagy menekülj

Olinka si v jednom roku splnila dva sny. Stala sa zdravotnou sestrou a založila si rodinu. Zdalo sa, že všetko ide skvele. Predstavy o naplnení humanistického princípu v zdravotníctve a úlohe sestry však zrúcal jeho systém a v rodine sa musela vysporiadať s bolestnou stratou. Prijala víziu pestúnskej starostlivosti a pre deti urobila všetko, čo považovala za správne. A opäť to bol systém, ktorý nedovolil, aby bola šťastná. Systém a ľudia, ktorí v jej malých topánkach neprešli ani jediný meter. Monika odišla za šťastím do zahraničia a telefonicky nám to oznámila až odtiaľ. Naposledy zagratulovala Olinke k druhému výročiu narodenia a potom sa celkom odstrihla. Zrejme i Olinke vtedy do aparátu povedala to isté čo mne: „Ľúbim ťa!“ Niekto sa ma opýtal, či jej to verím. „Áno verím! Každý ľúbi len tak, ako vie.“

Lujza érettségi után kimegy Münchenbe egy évre bébiszitterkedni. Célja a nyelvtanulás, a kultúra megismerése és a világlátás. Nagy reményekkel indul útnak, de hamar kiderül, hogy az elképzelések nem felelnek meg a valóságnak. Az édesanyával nem találják a közös hangot, több munkát bíznak rá, mint amiről kezdetben szó volt, és lassan a monotonitás, a túlélés válik meghatározóvá. A kívülállás, nem oda tartozás érzése határozza meg a kint töltött hónapokat, és a dilemma; érdemes-e ott maradni valóban egy évig a terv szerint?

Menekülésem SzaúdArábiából a szabadságba „Remegni fogsz a dühtől, aztán együttérzően szorítasz Rahafnak.”Sophie McNeill, Human Rights Watch Memoár bátorságról és áldozathozatalról, egy fiatal nő tollából, aki elmenekült bántalmazó családjától és SzaúdArábia elnyomó közegéből  és akinek menekülését lélegzetvisszafojtva figyelte az egész világ. 2019 elején, több mint egy éven át tartó gondos tervezés után Rahaf Mohammed végre elmenekült SzaúdArábiából, bántalmazó családjától  de csak Bangkokig jutott, ahol elvették az útlevelét. Ha kényszerűségből hazatér, biztos volt benne, hogy meggyilkolják, ahogy ez a többi lázadó nővel is történni szokott Rahaf hazájában. Üldözői a szállodai szoba ajtaján dörömböltek, amikor regisztrált a Twitterre. A tizenéves lány a világtól kért segítséget, és a világ válaszolt: egy nap alatt negyvenötezer követője lett, és a követői elintézték, hogy Nyugaton kapjon menedékjogot.  Rahaf Mohammed most elmondja történetét, amelyből kiderül, hogyan nevelkednek a fiatal nők ebben a zárt királyságban, miközben férfi gondviselőjük markukban tartják őket. Rahaf hihetetlen jómódban élt, de alá kellett vetnie magát a férfi családtagok  köztük a nagyhatalmú politikus édesapa  akaratának. Gyermekkorában mindennapos volt a bántalmazás, félrevezetés, elnyomás. A lázadó bemutatja kezdeti tapogatózását a szaúdi menekültek online hálózatában, akik titkos kódokkal kommunikálnak, és egymás segítik abban, hogyan jussanak ki hazájukból, majd rátér arra, hogy Rahafnak hogyan sikerült egymagában Kanadában menekülnie. A kezünkben tartott kötet egy nő harcának krónikája, aki nem nyugodott, amíg ki nem vívta vágyott szabadságát. Nehéz azt mondani egy könyvre, hogy „jó” vagy „rossz”, amikor ennyi borzalom van benne, és azt is tudod, hogy ez mind valóság. Ezek a kategóriák zavarba ejtővé válnak, szinte teljesen értelmüket vesztik ilyenkor. Talán inkább arról érdemes beszélni, hogy egyrészt a szöveg elbírjae a felkavaró tartalmakat, másrészt tisztelettel bánike velük. A lázadó esetében mindkét kérdésre igen a válaszom.  Milanovich Domi, WMN Úgy tudja bemutatni SzaúdArábiát és a nők ottani életét, hogy abban benne van egy éppen csak felnőtt nő minden frissessége, lendülete, igazságérzete, valódi felháborodása. A lázadót nemcsak a konkrét, anekdotikus történetek, Rahaf Mohammed saját traumái teszik nagyon személyessé és valódivá, hanem ez a mögöttes erő is.  Telex „Csupán egy autóút választott el a szabadságtól. Több mint egy éve vártam a megfelelő pillanatot, hogy megszökhessem. Tizennyolc éves voltam, és rettegtem, hogy hiba csúszik a gondosan kidolgozott tervembe. De nem bírtam tovább az állandó félelmet, a kegyetlen szabályokat és az ősi szokásokat, amelyek SzaúdArábiában megnyomorítják, sőt néha ki is oltják a hozzám hasonló lányok életét. Repesett a szívem, amikor elképzeltem, hogy máshol élek. A telefonom nálam volt, az útlevelemet viszont a legidősebb bátyám őrizte. Minden azon múlt, meg tudome szerezni és addig rejtegetni, amíg el nem érkezik a menekülés ideje. Nyugalmat erőltettem magamra, játszottam az engedelmes lányt, aki összepakol az utazásra, pedig hullámokban tört rám a szorongás, miközben a hálószobámból figyeltem a családtagjaim készülődését, aztán pedig összegyűltünk ebédelni, mielőtt útnak indulunk Kuvaitba. Családi üdülés keretében egyhetes rokonlátogatásra készültünk Kuvaitvárosba, amely tíz órányi autóútra esett Háiltól, ahol laktunk. Itt volt a lehetőség, hogy végrehajtsam a tervemet.”