Najnovšie - Šport strana 19 z 19

Cristiano Ronaldo életrajza - egy olyan játékosé, aki megállíthatatlanul küzd azért, hogy a világ legjobbja legyen. A fiú, aki aranyból van, minden idők egyik legjobb játékosa. Madeira szigetének egy munkásnegyedéből indult, ahonnan útja a Sporting Lisszabonhoz vezetett, ahol közel állt ahhoz, hogy abbahagyja a focit, majd mindössze tizennyolc évesen a Manchester Unitedhoz igazolt, ahol az Aranylabdáig jutott.

Čo je najväčší bežecký vynález? Je niečo krásne na behaní v daždi? Čo sa môžeme naučiť od Keňanov? To je len niekoľko otázok, ktoré si položil Scott Douglas v knihe s prekvapivo širokým záberom. Ponúka rady, ktoré získal po troch desaťročiach behania a dvoch desaťročiach práce športového novinára, ktorý sa stretol s najvýznamnejšími bežcami a trénermi z celého sveta. Autor knihy sa v 250 kapitolách venuje témam, ktoré zaujmú každého bežca – ako zvýšiť denné, týždenné aj ročné bežecké objemy, ako zvýšiť rýchlosť a ako si užiť behanie bez zranení. Vychádza z vlastnej skúsenosti, že aj človek s priemerným bežeckým talentom môže dosiahnuť nadpriemerné výkony. Zaujímavé odpovede nájde v knihe ten, kto s behaním len začína, ale aj atlét rozmýšľajúci o presedlaní na behanie či skúsený bežec, ktorý by chcel zlepšiť svoj čas na najbližšom maratóne.

Alfredo di Stéfano, Kubala László, Puskás Ferenc, Cristiano Ronaldo, Lionel Messi… Minden igazi focirajongó tudja, mi a közös bennük. Az, hogy ők mindannyian a Real Madridban vagy a Barcelonában fociztak vagy játszanak ma is. Az El Clásicónak, a rangadók rangadójának több mint százéves története elevenedik meg a Margitay fivérek könyvében az első, 1901-es találkozótól napjainkig, amikor – csodák-csodája – a két szuperklub egymás közötti mérlege szinte döntetlenre áll. Az értékes archív fotókkal illusztrált könyv függelékében megtalálható a Barcelona-Real Madrid mérkőzések teljes dokumentációja 2012-ig, a győzelmi statisztikák, az edzők, az elnökök, és azoknak a világklasszisoknak a listája is, akik mindkét nagy csapatban játszottak.

A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.A sorozat első része az első újkori olimpiától a „békeidők” utolsó, 1912-es stockholmi olimpiájáig öt versenysorozat történetét mutatja be. A versenysorozat kifejezés igencsak helyénvaló, hiszen a világkiállítással egyidőben megrendezett 1900-as párizsi olimpia több mint öt hónapon át tartott, kiérdemelve a „minden idők legszervezetlenebb olimpiája” címet. (Ez nem is csoda, hiszen Coubertint félreállították, és egy bürokratát neveztek ki a szervezőbizottság élére…)Számtalan érdekességgel találkozik az olvasó az e-könyv „lapjain” a középkori olimpiáktól a hideg athéni tengeröbölben kivívott kettős magyar győzelmen át a stockholmi kilencórás nehézsúlyú birkózódöntőig. Az éremesőhöz szokott sportrajongó meglepődve szembesülhet azzal, hogy az első két olimpián nem osztottak aranyérmet: a győztes ezüstöt, a második bronzot kapott. Kiderül az is: kevésen múlott, hogy nem Budapesten rendezték az első újkori olimpiát! Az üzletet persze itt is az amerikaiak honosították meg: az 1904-es St. Louis-i Olimpiai Játékok rendezése és sporteredményei is az akkor még szabadjára engedett üzleti szellemet tükrözték. Akadt olyan olimpia is, ahol a rendezők nem kívántak egymást püfölő férfiakat látni, ezért nem rendeztek ökölvívóversenyt…Aki letölti a 91 oldalas e-könyvet, az a minden sportág győzteseire és magyar résztvevőire kiterjedő aktualizált adatbázison kívül a játékok legérdekesebb eseményeinek történetét is elolvashatja.A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartal

Furcsa 12 év krónikája olimpiatörténeti sorozatunk ötödik része. Az 1976-os játékokra három város pályázott, s a soron következő három olimpiát e három város rendezte. A háromból kettő végül csonka lett: a világpolitika válságba sodorta az olimpiai mozgalmat. Los Angeles és Moszkva versenyéből először még a „semleges” Montreal került ki győztesen, de 1976-ban sem volt teljes a mezőny: harminc afrikai ország bojkottálta az eseményt az új-zélandi rögbiválogatott dél-afrikai túrája miatt. Négy évvel később Moszkvából a Nyugat vezető sporthatalmai hiányoztak, azután Los Angelesből a létező szocializmus országai (Románia kivételével). Emlékezzünk inkább másokra: Juantorena, Viren, Ender, Comaneci, Coe, Ovett, Szalnyikov, Carl Lewis, Moses, Jordan, Drazsen Petrovics, Magyar Zoltán, Tordasi Ildikó, Németh Miklós, Wladár Sándor, Foltán-Vaskúti – ma már legendás nevek.A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.

1988 és 1996 között az addigiakhoz képest szinte szokatlanul enyhe nemzetközi politikai légkörben rendezték meg az olimpiai játékokat, amit jelez, hogy Atlantában már közel kétszáz ország több mint tízezer sportolója versenyzett! 1988-ra csak két ázsiai város pályázott, 1996-ban azonban hatalmas feltűnést keltett, hogy a toronymagasan esélyes Athén helyett Atlantának ítélték a centenáriumi játékokat. Ezt a korszakot is nagy nevek fémjelzik emlékezetünkben: Bubka, Otto Kristin, Biondi, Szulejmanoglu, Scserbo, Popov, Carl Lewis, Karelin, Darnyi, Martinek, Fábián, Mizsér, Sike, Borkai, Gedővári, Repka, Kovács Antal, Szabó Bence, Ónodi Henriett, Rózsa Norbert, Kőbán Rita. A korszaknak könnyű nevet találni: három olimpián öt arany – ez volt az Egerszegi-korszak.A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.

Sorozatunk második része a két világháború között megrendezett olimpiai játékok történetét foglalja össze. Az első világháború meghiúsította a Berlinbe tervezett olimpiát, végül az 1936-os rendezés jogával kárpótolták a várost. A kimaradt olimpia sorszámát azonban nem törölték, így az 1920-as játékok a hetediknek minősültek. 1936-ig öt olimpiára került sor, ebből négyet Európa egy szűk területén rendeztek (sorrendben: Antwerpen, Párizs, Amszterdam, Berlin), egyet pedig az USA-ban (Los Angeles). A világpolitika ebben a korszakban kezdte döntően rányomni bélyegét a játékok szervezésére: 1920-ban a háborúban vesztes országokat nem hívták meg, 1924-ben pedig Németországot és a Szovjetuniót, 1932-ben a nagy gazdasági válság határozta meg a részvételt, a korszak utolsó olimpiáját pedig a nácik rendezték. A sport azonban hatalmas mértékben fejlődött (ez látható az eredmények változásán), és a sorozat első részében olvasható kezdeti nehézségek ellenére az olimpiai mozgalom megerősödött. Olimpiatörténetünk második része azt a kort mutatja be, melynek hősei Nedo Nadi, Paavo Nurmi, Jim Thorpe, Johnny Weismüller, Jesse Owens, Posta Sándor, Bárány István, Komjádi Béla, Kabos Endre, Elek Ilona, Csík Ferenc, Halassy Olivér voltak. Ha akad olyan név, amelyet nem ismer, olvassa el e-könyvünket!A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.

Az Ivanics Tibor-Lévai György szerzõpáros legújabb mûve a téli olimpiák történetét dolgozza fel, három részben. A kötetek a versenyek rövid, szöveges összefoglalója (a rendezés körülményei, a legérdekesebb eredmények és a magyar szereplés) mellett minden (!) érmes nevét, nemzetiségét és eredményét, valamint a résztvevõ országok ponttáblázatát is tartalmazza. Az eredmények a legújabb megkutatott és hivatalos adatokat tükrözik. Az elsõ kötetben a szerzõk szót ejtenek az elõzményekrõl, majd az elsõ, 1924. január 25-én megkezdõdött játékoktól (Chamonix) az 1968-as X., Grenoble-i versenyekig tartó korszak ismertetése következik.

A második világháború után rendezett olimpiák rendszerint feszült nemzetközi légkörben zajlottak. A kötetünkben tárgyalt három verseny sem kivétel ez alól: 1964-ben a hidegháború még javában zajlott, Korea és Indonézia bojkottálta az első ázsiai játékokat; 1968-ban világszerte óriási diáktüntetések zajlottak, a prágai tavaszt eltiporták és a rendező Mexikóvárosban a megnyitó előtti napon mintegy 250 tiltakozó diákot ölt meg a karhatalom; 1972-ben pedig az eddigi legtragikusabb és legszomorúbb olimpián kilenc sportoló esett terroristák áldozatául. A korszakból azonban nem csak ezek az emlékek maradtak meg, hanem Abebe Bikila futása, Dawn Fraser tempói, Bob Beamon kozmikus ugrása, Polyák és Kozma Pici aranya, a fociválogatott győzelmei, Zsivótzky kalapácsa, Mark Spitz hihetetlen sorozata, Földi Imre, Gedó György, Hegedüs Csaba és még sokan mások, akiknek nevével az e-könyvben találkozhat.A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.

A második világháború két olimpiát is meghiúsított, melyeket Tokiónak és Helsinkinek ígértek. Később mindkét város rendezhetett olimpiát, de az elmaradtak számozását sem törölték, így a háborús pusztításokból alig magához tért Londonban a tizennegyedik játékokra került sor. S ha már az elmaradt, visszatérő rendezési lehetőségeknél tartunk – olimpiatörténeti sorozatunk harmadik része egy olyan városban ér véget, melyet egyszer már olimpia szervezésére kértek fel, de 1906-ban, két évvel a játékok előtt a Vezúv kitörése okozta károkra hivatkozva lemondta a megrendezést (London ugrott be helyette). 1960-ban kárpótolta önmagát és a világot a meglepetések olimpiájának is nevezett játékokkal. S hogy miért éppen meglepetések olimpiája? E-könyvünkből megtudhatja.A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.

Az Ivanics Tibor-Lévai György szerzőpáros legújabb műve a téli olimpiák történetét dolgozza fel, három részben. A kötetek a versenyek rövid, szöveges összefoglalója (a rendezés körülményei, a legérdekesebb eredmények és a magyar szereplés) mellett minden (!) érmes nevét, nemzetiségét és eredményét, valamint a résztvevő országok ponttáblázatát is tartalmazza. Az eredmények a legújabb megkutatott és hivatalos adatokat tükrözik. A második kötet az 1972-es XI., szapporói olimpiától 1992-ig, az Albertville-i XVI. játékokig tartó korszakot öleli fel.

Az Ivanics Tibor-Lévai György szerzőpáros legújabb műve a téli olimpiák történetét dolgozza fel, három részben. A kötetek a versenyek rövid, szöveges összefoglalója (a rendezés körülményei, a legérdekesebb eredmények és a magyar szereplés) mellett minden (!) érmes nevét, nemzetiségét és eredményét, valamint a résztvevő országok ponttáblázatát is tartalmazza. Az eredmények a legújabb megkutatott és hivatalos adatokat tükrözik. A harmadik kötet az 1994-es XVII., Lillehammer-i versenyektől 2010-ig, a Vancouver-i XXI. játékokig tartó korszakot öleli fel.

Úgy tűnik, a harmadik évezred elején lassan valóra válik egy régesrég élt francia fiatalember álma: olyan nemzetközi sportjáték megrendezése, amelyen a glóbusz (majdnem) minden országának versenyzői indulhatnak. A 2008-as pekingi olimpián már 204 ország közel tizenegyezer sportolója vett részt, s a következő, 2012-es londoni játékokon talán még többen lesznek. Ha ez így megy tovább, talán kevesebben mosolyogják meg a lelkes ifjú Pierre de Coubertin 1892. november 25-én elmondott beszédét: „Kétségtelen tény, hogy a telegráf, a vasút, a telefon, a tudósok kutató szenvedélye, a tudományos kongresszusok és kiállítások hatékonyabban képviselik a béke ügyét, mint bármely diplomáciai egyezmény. Nos, én úgy érzem, hogy a sport még ennél is többre képes!...”Az olimpia zászlaját ezekben az években olyan sportemberek emelték a magasba, mint Savon, Thorpe, Phelps, Holmes, Bolt, Dibaba, Szajtyijev, Messi, Mojszejev, a mieink közül Nagy Tímea, Kovács Ágnes, Csollány Szilveszter, Igaly Diána, Vajda Attila, a Kozmann-Kis páros, Kovács Katalin, Janics Natasa, Cseh László és világklasszis vizilabdázóink… A többieket olvassák el e-könyvünkben!A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.