Najnovšie - Právo - ostatné strana 1 z 8

V publikácii nájdete úplné znenia zákonov, rozsiahly komentár, tlačivá aj vykonávacie vyhlášky. Titul obsahuje aj nový Zákon o poplatkoch za uloženie odpadov a Zákon o zálohovaní jednorazových obalov na nápoje. Novela zákona o odpadoch prináša viacero zmien, ktoré sa dotýkajú podnikateľov, obcí, miest ale i samotných občanov. Zmeny sú platné od januára 2020, ale niektoré zmeny nadobudnú účinnosť postupne až do 1. 1. 2023. Aj po novom platí, že ak máte vedľajší produkt, mali by ste ho mať schválený na Okresnom úrade, ale ak budete mať napríklad piliny z dreva, železných, neželezných kovov či ústrižky z textilu, tento súhlas nebudete potrebovať. Nakladanie s odpadmi bude po novom zahŕňať aj zhodnocovanie odpadov vrátane triedenie odpadov, čo doposiaľ nebolo. Bude zakázané skládkovanie neupravených odpadov. Sú vymenované dve výnimky. Inertný odpad a odpad pri ktorom by úprava neprospela k zníženiu množstva odpadu. Reálne by to malo priniesť odklon časti odpadu od skládkovania, smerom k úprave odpadov, teda k triedeniu odpadov a ich inému využitiu. Po novom sa budú môcť mobilné zariadenia na zhodnocovanie a zneškodňovanie prevádzkovať v mieste vzniku, na inom mieste toho istého pôvodcu alebo v akomkoľvek zariadení na zber odpadov. Povinnosť vypracovávať Programy odpadového hospodárstva sa zrušila pre všetky obce a mestá. Mení sa definícia toho, s akými odpadmi môže nakladať občan, fyzická osoba. V skratke sú to klasické komunálne odpady a aj stavebné odpady. Novela priniesla oveľa viac zmien, ktoré sa dočítate v novej publikácii. Titul obsahuje: 1. Zákon o odpadoch s komentárom – účinnosť 27. 12. 2019, 1. 1. 2020, 1. 7. 2020, 1. 9. 2020, 1. 1. 2021, 3. 7. 2021, 1. 1. 2022, 1. 1. 2023, 2. Zákon o poplatkoch za uloženie odpadov – nový zákon 3. Zákon o zálohovaní jednorazových obalov na nápoje – nový zákon 4. Vyhlášky k odpadovému hospodárstvu

V praxi boli identifikované viaceré problémy súvisiace s tým, že deťom a žiakom nemal kto v škole a školskom zariadení poskytovať potrebnú pomoc spojenú s ich zdravotným stavom. Z toho dôvodu sa ostatnou novelou zákona ustanovila možnosť zdravotnej starostlivosti v škole a školskom zariadení vybranými zdravotníckymi pracovníkmi, konkrétne lekárom, sestrou, pôrodnou asistentkou alebo zdravotníckym záchranárom, ktorí budú v škole alebo v školskom zariadení zamestnaní v pracovnoprávnom vzťahu alebo v obdobnom pracovnom vzťahu. Aké ďalšie zmeny priniesli novely v roku 2022, sa dočítate v novej publikácii. K zmenám v školskom zákone od roku 2022 patrí: zefektívnenie procesu prijímacieho konania na vzdelávanie v stredných školách,zosúladenie terminológie a systému hodnotenia žiakov v základných školách a v stredných školách,rozšírenie dištančného vzdelávania v dennej forme štúdia ako systémové opatrenie,otvorenie trhu s edukačnými publikáciami,úprava zdravotnej spôsobilosti žiaka,spresnenie postupov vo výchove a vzdelávaní v školách s medzinárodným programom,zmena spôsobu získavania nižšieho stredného vzdelania,komplexná zmena systému poradenstva a prevencie,zavedenie pojmu národnostné školy a národnostné školské zariadenia,zníženie množstva zákonnej úpravy vo vzťahu k pedagogickej dokumentácii a ku komisiám pri ukončovaní výchovy a vzdelávania v stredných školách,vytvorenie rámca pre väčšiu variabilitu pôsobenia škôl s organizačnými zložkami.

Památce prof. Eudarda Gombára (1952–2025) Sborník vznikl jako pocta nedávno zesnulému prof. Eduardu Gombárovi (1952–2025), přednímu arabistovi, historikovi Předního východu, diplomatovi. V úvodu prezentuje vybrané vzpomínky jeho žáků, doplňující jeho již dříve publikovaný životopis. Velmi cenné jsou i reminiscence samotného protagonisty, reflektující jeho životní i profesní kariéru. Soubor textů žáků a kolegů několika generací pak zahrnuje příspěvky týkající se jak teoretického uchopení orientalistických studií, tak historie i současnosti Orientu počínaje muslimským Španělskem a konče Střední Asií či Afghánistánem. Tyto práce ukazují šíři inspirace (v geografickém i tematickém ohledu) a smysl pro hlubokou analýzu, tak jak ji prof. Gombár vtiskl svým následovníkům.

E kötetben azokat a brit, amerikai és francia írásokat gyűjtöttük egybe, amelyek a szólás- és sajtószabadság elvi kérdéseit feszegetik, és amelyek az elmúlt évszázadokban-évtizedekben méltán váltak klasszikussá, megkerülhetetlen hivatkozási ponttá, eszmetörténeti szempontból különös figyelmet érdemelnek. E szövegek magyarul eddig részben vagy egészben hozzáférhetetlenek voltak, vagy mára szinte beszerezhetetlenek. Reméljük, hogy e hiánypótló válogatással hozzájárulunk a szólás- és sajtószabadság átfogóbb, egyszersmind mélyebb megértéséhez, és sikerül eddig elhanyagolt, de nem kevéssé fontos területekre, problémákra, összefüggésekre és szerzőkre is felhívni az olvasóközönség figyelmét. Meggyőződésünk, hogy a szólás- és sajtószabadság kérdései kortalanok, és az e kötetbe gyűjtött klasszikus művek a mai korban felmerülő, e jogok tartalma, értelmezése körüli problémák eldöntéséhez is releváns válaszokat, de legalábbis támpontokat adhatnak.

A szakkönyv célja, hogy interdiszciplináris megközelítésben átfogó képet nyújtson a mesterséges intelligencia (MI) gyors ütemű fejlődésével és egyre szélesebb körű alkalmazásával összefüggésben felmerülő kihívásokról, kockázatokról, valamint az ezekre választ adó jogi szabályozási megoldásokról. Az MI mára a mindennapi életünk szerves részévé vált, és számos területen - az egészségügytől az igazságszolgáltatáson át egészen a közigazgatásig - alapvető változásokat hozott. A technológia nemcsak felgyorsítja és megkönnyíti az emberi tevékenységeket, hanem új etikai, társadalmi és jogi kérdéseket is felvet, amelyekre alapos és átgondolt válaszokat kell adni. A tanulmánykötet szerzői e kihívások elemzésére vállalkoznak, miközben különös figyelmet fordítanak az etikai dilemmákra, a szabályozási stratégiákra és az MI-alkalmazás felelősségi kérdéseire.

A kiadvány szerzői: dr. Áts Ágota, dr. Bene Lajos, dr. Egri Noémi, dr. Fónyiné dr. Kazareczki Andrea, dr. Gál Zsófia, dr. Gondán-Evetovits Andrea, dr. Halmos Szilvia, dr. Harmat Erika, dr. Horacsek Kinga, dr. Jagusztin Tamás, dr. Kozák Henriett, dr. Morvai Ildikó, dr. Németh Andrea, dr. Örkényi László, dr. Palotás Gergely, dr. Papp Zsuzsanna, dr. Parlagi Mátyás, dr. Paulini Márió, dr. Rainer Lilla, dr. Rozgonyi Anna, dr. Szabó Kornélia, dr. Szász Levente, dr. Szemán Felicitász, dr. Szőke Zsuzsanna, dr. Turbucz Zoltán, dr. Várai-Jeges Adrienn, dr. Velinskyné dr. Lovas Kinga, dr. Völcsey BalázsA polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez készült kompakt kommentár célja kizárólag judikatúra szempontjából elemezni a Pp.-t és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó eljárásjogi normákat. Éppen ezért a kiadvány az aktuális gyakorlati problémák felől vizsgálja a perjogi kódexet. Ez egyben azt is jelenti, hogy tudatosan kerüli a dogmatikai elemzéseket, tudományos elméletek és megközelítések bemutatását, áttekintését. A szerzők célja a mindennapi jogalkalmazói munkában jelentkező kérdések azonosítása és az azokra adható, szakmailag alátámasztható válaszok azonosítása. Ez több esetben az eltérő nézetek bemutatását és a szükséges keretben a kritikai szempontú értékelését is jelenti.

A fizetésképtelenségi jog harmonizációjának kérdése több évtizede foglalkoztatja az uniós jogalkotót. Míg az anyagi jog közelítése egyelőre limitált eredményeket hozott – gondoljunk itt főleg a 2019-es Szerkezetátalakítási irányelvre, valamint a fizetésképtelenségi jog egyes vonatkozásainak harmonizálásáról szóló, tárgyalás alatt álló irányelvjavaslatra –, a nemzetközi magánjogi megközelítésen alapuló harmonizáció a 2000-es Fizetésképtelenségi rendelettel, illetve annak 2015-ös átdolgozásával jelentős részben megvalósult. Fabók Zoltán műve az első olyan magyar nyelvű szakkönyv, amely kimerítően foglalkozik a határokon átívelő fizetésképtelenségi eljárások joghatósági szabályaival. A könyv a fizetésképtelenséggel kapcsolatos és egyéb polgári és kereskedelmi perek elhatárolásának kérdését, valamint az ezzel kapcsolatos problémákat is részletesen tárgyalja, továbbá kritikai megközelítésben vizsgálja az uniós bíróságok irányadó gyakorlatát. Az uniós jog mellett a magyar nemzetközi magánjogi szabályozás releváns rendelkezései is elemzésre kerülnek. A munka kitér arra a kérdésre is, hogy az egyes magyar fizetésképtelenségi eljárások mennyiben illeszkednek az alkalmazandó nemzetközi magánjogi rezsim rendszerébe.Dr. Fabók Zoltán, PhD, ügyvédként és egyetemi oktatóként dolgozik. A munka alapjául szolgáló kutatásokat a Nottingham Trent Universityn és az ELTE-n végezte.

Titul prináša úplné znenie Trestného zákona a Trestného poriadku a ďalších zákonov po novele s účinnosťou od 15.3.2024. Zmeny sú v texte prehľadne vyznačené. Doplnená Vyhláška č. 543/2005 Z.z. Pozastavenie účinnosti v prípade Trestného poriadku sa týka ustanovenia o zavedení procesného pravidla, podľa ktorého majú orgány činné v trestnom konaní a súd možnosť použiť dôkaz získaný nezákonným spôsobom v prípade, ak sa použije iba v prospech obvineného. Ďalšia pozastavená časť sa týka predĺženia lehoty na podanie dovolania v neprospech obvineného zo šiestich mesiacov na tri roky. Aké zmeny prináša novela Trestného poriadku nájdete v úplnom znení tohto zákona v novej publikácii. Titul obsahuje úplné znenia zákonov po ostatných novelách Novely zákona č. 40/2024 Z. z. a č. 47/2024 Z. z. 1. TRESTNÉ PRÁVO ZÁKON č. 300/2005 Z. z. Trestný zákon ZÁKON č. 301/2005 Z. z. Trestný poriadok ZÁKON č. 330/2007 Z. z. o registri trestov ZÁKON č. 91/2016 Z. z. o trestnej zodpovednosti právnických osôb ZÁKON č. 274/2017 Z. z. o obetiach trestných činov ZÁKON č. 256/1998 Z. z. o ochrane svedka ZÁKON č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti ZÁKON č. 236/2017 Z. z. o európskom vyšetrovacom príkaze v trestných veciach ZÁKON č. 312/2020 Z. z. o výkone rozhodnutia o zaistení majetku a správe zaisteného majetku ZÁKON č. 650/2005 Z. z. o vykonaní príkazu na zaistenie majetku alebo dôkazov v Európskej únii VYHLÁŠKA č. 618/2005 Z. z. o tvorbe spisu orgánmi činnými v trestnom konaní a súdmi VYHLÁŠKA č. 619/2005 Z. z. o podmienkach a postupe prokurátora pri konaní o dohode o uznaní viny a prijatí trestu VYHLÁŠKA č. 275/2022 Z. z. o rozsahu vykonávania rozhodnutí, opatrení a úkonov trestného konania vo vyšetrovaní alebo skrátenom vyšetrovaní 2. SPRÁVNE PRÁVO ZÁKON č. 372/1990 Zb. o priestupkoch ZÁKON č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore VYHLÁŠKA č. 543/2005 Z. z. o Spravovacom a kancelárskom poriadku pre okresné súdy, krajské súdy, Špeciálny súd a vojenské súdy

V trestnom práve dochádza k zásadným a podstatným zmenám, ktoré sú v texte vyznačené tučným písmom. Titul obsahuje Trestný zákon, Trestný poriadok, Zákon o trestnej zodpovednosti, Zákon o Policajnom zbore v úplnom znení po novelách a upozornenia na zmenu v Zákone o registri trestov a v Zákone priestupkoch. Novela zákona obsahuje zásadné zmeny, ktoré menia nastavenie trestnej politiky štátu. Verejné zdroje a zdroje EÚ sú „chránené“ menej, páchateľovi hrozia celkovo nižšie tresty, ak sa obohatí na úkor štátu a EÚ. Upravujú sa podmienky prerušenia premlčania, zatiaľ čo doposiaľ bola podmienka buď vznesenie obvinenia alebo ak páchateľ spáchal v premlčacej dobe úmyselný trestný čin. Novela ustanovuje ako prerušenie plynutia premlčacej doby buď vznesenie obvinenia (okrem prípadu, ak obvinenie bolo následne zrušené), alebo ak páchateľ bol v premlčacej dobe právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin spáchaný v premlčacej dobe, na ktorý tento zákon ustanovuje trest rovnaký alebo prísnejší. Ak teda vyšetrovanie a súdne konanie trvá dlhšie, potom k prerušeniu premlčania nedôjde ani, ak páchateľ trestného činu pácha trestnú činnosť opakovane. Titul obsahuje úplné znenia zákonov po ostatných novelách: Zákon č. 300/2005 Z. z. Trestný zákon po novele zákonom č. 40/2024 Z. z., po novele zákonom č. 47/2024 Z. z., po novele zákonom č. 214/2024 Z. z., Nález Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 215/2024 Z. z. Zákon č. 301/2005 Z. z. Trestný poriadok po novele zákonom č. 40/2024 Z. z., Nález Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 215/2024 Z. z. Zákon č. 91/2016 Z. z. o trestnej zodpovednosti právnických osôb po novele zákonom č. 40/2024 Z. z., Nález Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 215/2024 Z. z. Zákon č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore po novele zákonom č. 166/2024 Z. z. UPOZORNENIE NA ZMENU: Zákon č. 192/2023 Z. z. o registri trestov po novele zákonom č. 161/2024 Z. z. a po novele zákonom č. 179/2024 Z. z. Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch po novele zákonom č. 166/2024 Z. z. Od 6. 8. 2024 sa menia hranice škody, ktoré majú vplyv na to, čo sa považuje za trestný čin a čo je postihované miernejšie ako priestupok. Zároveň sa prostredníctvom hranice škôd posudzuje aj závažnosť činu, ktorá má potom vplyv na to, či je čin posudzovaný miernejšie alebo prísnejšie a teda, či súd uloží v prípade preukázania viny páchateľovi trest v rámci nižšej trestnej sadzby, alebo pôjde o tzv. kvalifikovaný trestný čin s vyššou trestnou sadzbou, kde súd musí uložiť vyšší trest. Vo väčšine majetkových trestných činov sa zároveň znižuje celková výška trestu, ktorá páchateľovi môže byť uložená, a to tak v základnej trestnej sadzbe, ako aj pri kvalifikovaných trestných činoch. Skracujú sa doby premlčania pri niektorých trestných činoch. Zvyšuje sa hranica trestnej sadzby, pri ktorej sudca môže uložiť podmienečný odklad trestu odňatia slobody, a zároveň navrhovaná zmena ukladá sudcovi povinnosť uprednostniť iný trest ako trest odňatia slobody, ak je to možné. Kombinácia týchto zmien spôsobí podstatnú zmenu v tom, ako sa bude posudzovať majetková a hospodárska trestná činnosť, aké maximálne tresty odňatia slobody bude môcť súd uložiť, a ešte sa aj skracuje premlčacia doba, po ktorú bude potrebné trestný čin vôbec odhaliť a začať trestné stíhanie. Okrem dopadu na to, že páchateľom trestných činov súdy budú ukladať nižšie tresty, táto zmena bude mať podstatný vplyv na práva poškodených. Pretože ak orgány činné v trestnom konaní neodhalia včas páchateľa, potom budú musieť často zastaviť trestné stíhanie, pretože dôjde k premlčaniu tohto trestného stíhania. Za trestné činy, ktoré poškodzujú finančné záujmy Európskej únie, a ktorých horná hranica trestnej sadzby prevyšuje šesť rokov bude musieť súd uložiť trest odňatia slobody. Naopak pri trestných činoch, ktoré poškodzujú finančné záujmy Európskej únie, a ktorých horná hranica trestnej sadzby neprevyšuje šesť rokov, páchateľ bude môcť vyviaznuť s alternatívnym trestom (napr. peňažn

Dr. Zavodnyik József hiánypótló művet tár a biztosítási szakma elé, amely a biztosítási jog szerteágazó területén szolgáltat tematikus magyarázatot: az alapfogalmak (biztosítás, biztosítási szerződés, biztosítási tevékenység) tisztázása után ismerteti a biztosítási szerződés egyes szereplőire irányadó jogokat és kötelezettségeket. Külön fejezeteket szentel a kárbiztosításnak (beleértve a gépjármű-felelősségbiztosítást), valamint bemutatja az összegbiztosítás (élet- és balesetbiztosítás) és az egészségügyi biztosítás sajátosságait.A jelen átfogó munka feldolgozza a nyilvános forrásokból megismerhető joggyakorlatot (elsősorban a Kúria döntéseire támaszkodva), de a biztosításfelügyeleti hatóság jogértelmezéseit is. A biztosítási szerződési jog sajátosnak minősíthető szabályainak megértését elősegítendő egyes ítéletek, jogesetek részletesebben kerülnek ismertetésre.Gyakorló jogászoknak, jogtanácsosoknak, biztosítási szakembereknek ajánljuk.

A Polgári eljárásjog III. kötet egyetemi oktatók közreműködésével valósult meg, a kötet szerkesztői és szerzői közül többen is ugyanakkor gyakorlati szakemberek is - bírák, közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók, közigazgatási szakemberek.Jelen szakkönyv a korábban megjelent Polgári eljárásjog I. és Polgári eljárásjog II. kötetek "folytatása", anyaga két fő részből áll.Az I. rész az európai polgári eljárásjogot tárgyalja. Az I. fejezetben bemutatja annak fogalmát, fejlődéstörténetét és eredményeit, a további. II-XII. fejezetekben pedig az európai polgári eljárásjog legfontosabb jogszabályait (pl. Brüsszel Ia. rendelet, Brüsszel IIb. rendelet, Öröklési Rendelet, Tartási rendelet, Fizetésképtelenségi rendelet) elemzi.  A II. részben a bírósági végrehajtás szabályai kerülnek bemutatásra a Vht. és a Pp. rendelkezéseinek kimerítő elemzésével.

A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő a tevékenységét szabadon, mások befolyása és utasítása nélkül, mandátuma visszahívással történő megszüntetésének tilalma mellett végzi. A szabad mandátum a modern parlamenti képviselet egyik alapintézménye, amely szinte teljes egészében kiszorította a kötött mandátumra épülő képviseleti formákat, ezért a szabad mandátum elvét mára sokan ad acta közjogi problémának tekintik. A szerző megítélése szerint viszont a szabad mandátum intézménye, valamint az annak keretet adó, a nemzeti szuverenitásra épülő modern politikai berendezkedés olyan fogalmi, koncepcionális és logikai egységet alkot, hogy annak következményeként a két fogalom egymás nélkül hosszú távon életképtelen. Nemzeti szuverenitás nélkül nincs szabad mandátum, és fordítva. Ebből következően a nemzetek feletti képviseleti elven működő parlamenti intézmények, valamint az egyes területi, rész- vagy csoportérdek képviseletére létrejött parlamenti intézmények hosszú távon csupán a kötött mandátum elvének alkalmazásával tudnak működőképesek maradni. A szerző állítása szerint ez a valódi mozgatórugója az egyes képviseleti intézmények jövőjéről szóló vitáknak. Jelen kötet a szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás szoros összetartozásának bizonyításával kíván ehhez a tudományos diskurzushoz hozzájárulni.

Kniha mapuje změny ústavního režimu České republiky způsobené členstvím v Evropské unii. Kromě europeizace textu českých ústavních předpisů se publikace pokouší podchytit rovněž na evropskou integraci navázanou judikaturu českých i unijních soudů, právní předpisy dolaďující ústavní text, formující se ústavní zvyklosti, neformální politickou praxi i transformaci českých ústavních institucí. Kniha tak poskytuje přehled europeizované živé české ústavy dvacet let po vstupu do Evropské unie a její jednotlivé kapitoly pokrývají změnu chování klíčových českých ústavních aktérů (vláda, ministerstva, prezident, parlament, soudy), transformaci ústavních institucí evropskou integrací ovlivněných jen omezeně (území, obyvatelstvo) i dopad unijního členství na českou diplomacii a síť mezinárodních smluv uzavíraných Českou republikou.

2018. május 25. napjától alkalmazandó Magyarországon is az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR). Ezzel párhuzamosan 2018. január 1. napján lépett hatályba az új polgári perrendtartás. A két jogforrás nagymértékben befolyásolja a polgári eljárásokban felmerülő adat- és titokvédelmi kérdéseket. A szerzők szándéka erre figyelemmel a polgári eljárásokban – kiemelten a polgári perekben – felmerülő adatvédelmi problémák és az azokra adható válaszok azonosítása. Az adatvédelemhez szorosan kapcsolódik a titokvédelem, így a polgári eljárásokban jelentkező titokvédelmi kérdések is (például: orvosi titok, üzleti titok kezelése). Jelen kötet ezen jogértelmezési kérdésekre is egyértelmű választ ad.A szerzők kifejezett célja volt, hogy hiánypótló jelleggel, holisztikus szemlélettel foglalják össze az adat- és titokvédelmi kérdéseket azzal, hogy a tudományos (dogmatikai) vizsgálaton túlmenően minden esetben az Európai Unió Bírósága vagy a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlata is bemutatása és elemzésre kerüljön. Kiemelendő, hogy a GDPR polgári eljárásjogot is érintő legfontosabb rendelkezései kommentár jelleggel kerültek feldolgozásra.

AjánlóVegyes műfajú, igen hasznos, és hiánypótló munka Tercsák Tamás könyve. A vegyes műfajú minősítés azt jelenti, hogy egyszerre kommentárként, kézikönyvként, tananyagként és kismonográfiaként is olvasható, és az olvasó számára hasznosítható a kötet.Kommentár akként, hogy az üzleti titok védelméről szóló törvény lényeges, anyagi jogi rendelkezésein végig haladva azok logikai, nyelvtani, rendszertani értelmezését, magyarázatát kínálja, és hozzá az olvasó bírói gyakorlati alátámasztást is kap.Kézikönyv akként, hogy mind a gyakorló jogász, mind a vállalatvezető eligazítást talál a könyvben szinte minden, a gyakorlatában felvetődhető, üzleti titokkal kapcsolatos magánjogi és munkajogi kérdésről.Tankönyvnek /tananyagnak akként lehet a művet tekinteni, hogy a mellékletei jól áttekinthető rendszerbe foglalják azt, amit az az üzleti titok jogi védelméről – összefoglalóan – tudni kell és lehet.Monografikus jellegű azonban az üzleti titok témakörének a feldolgozási módszere. Ezt tanúsítja a bő és pontos történeti bevezetés, a gondolatok nemzetközi és uniós jogi háttér előtti kifejtése, az elfoglalt álláspontok szakirodalmi alátámasztása vagy éppen megvitatása. A monografikus szemlélet a döntő, ezt cáfolhatatlanul bizonyítja, ahogy a szerző az üzleti titok magánjogi védelmének nyitott vagy eredetileg nem nyitottnak szánt, de mégis bizonyos fokig nyitottnak bizonyuló fogalmait a polgári jog általános fogalmai alá rendezi, vagy azokkal összeveti. Az is sokkal inkább tudományos szakmunkára, nem pedig magyarázatra jellemző, ahogy a szerző – kellő érzékenységgel, és ebből adódó pontossággal - leírja azt az egyedülálló szabályozási/dogmatikai vándorutat, amelyet az üzleti titok és a védett ismeret (volt know-how) jogi szabályozása bejárt.A történetből és jelen jogi valóságából a munka révén kitűnik, hogy noha a jogalkotó az üzletititok-irányelv átültetésével - többek között - meg kívánta szüntetni az üzleti titok polgári jogi és versenyjogi szabályozásának a kettősségét, nem észlelte – legalábbis az üzleti titok védelméről szóló törvény indokolásában erre nem utalt - hogy a sui generis üzleti titok szabályozással, a sajátos vagyoni jogok, e jogok alá tartozó jogsértőnek minősíthető magatartások és kivételek rendszerének bevezetésével megerősödik egy új, igen nehezen kezelhető kettősség, a polgári jogi és munkajogi szabályozás párhuzamossága. A munka egyik legnagyobb érdeme, hogy egy kötetben magas színvonalon értékelve tárgyalja a hol párhuzamosan futó, hol egymástól eltérő szabályozási és jogalkalmazási utakat, amelyek világos elválasztását - ahogy ezt a munka is jelzi - sajnos a Kúria megközelítése sem segíti.Azt a jogalkotó az üzleti titok védelméről szóló törvény megalkotásakor nem tudhatta, hogy még egy – több szempontból zavaró – kettősség ugyancsak létrejön a jogi szabályozásban, ezt pedig a bejelentővédelmi törvény váltja ki. A szerző nem riad vissza a feladattól, és - noha egyáltalán nem volt könnyű dolga – összeveti az üzleti titok jogi védelmét és a bejelentővédelem releváns jogintézményeit.Hasonlóan kemény dió a véleményszabadság üzleti titokvédelem alóli kivételének érvényre juttatása. Itt a szerző azzal a jól megoldott feladattal szembesült, hogy nevesített belső (a törvényben szabályozott) kivétel híján, az Alaptörvényből, az Alapjogi Chartából, és az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményből adódó külső korlátként elemezze a véleményszabadság gyakorlását az üzleti titokjogosult védelmével szemben.A munka e jellemzői átvezetnek a hiánypótló jelleg értékeléséhez. Az üzleti titok védelméről szóló törvényhez eddig nem született kommentár. Ezt a törvény jelentős részére nézve helyettesíti Tercsák Tamás könyve. Ugyancsak hiányzik a tagállami magán/polgári jogok szempontjából dogmatikailag semleges üzletititok-irányelv magyarázata is. Ezt a munkából a hazai rendelkezések értelmezésén keresztül k

Az egészségügy és a polgárjog határterületével foglalkozó jogalkalmazók, ügyvédeknek, bíráknak, és mindazoknak, akik a kártérítés és a sérelemdíjjal kapcsolatos ügyeket kezelnek, igényeket érvényesítenek akár perben, akár peren kívüli eljárásban. Pethő András művének céljául a polgári jogi felelősségi tényállás – és annak kifejezetten a deliktuális ágának – konjunktív elemei közül a kárnak, mint a károkozás következményének, továbbá a sérelemdíjnak fogalmi és tartalmi meghatározását tűzte ki, ezen belül is kifejezetten az egészségügyi szolgáltató felelősségi körében felmerülő kár és sérelemdíj meghatározását. A könyv elsősorban az egészségügyi ellátások szemszögén keresztül, a gyakorlatban visszatérően megjelenő típusokról kíván visszajelzést adni, de egyúttal viszonyításra alkalmas példákkal is szolgál arra nézve, hogy a gyakorlatban milyen esetleges további igények érvényesítése lehetséges. A könyv az annak alapját jelentő, doktori képzés keretében végzett kutatásnak megfelelően a peres eljárásokban érvényesülő joggyakorlat feldolgozásával és értékelésével jut el az elméleti absztrakció szintjéig. Ennek megfelelően azzal a szándékkal született, hogy megállapításai a gyakorlati életben is felhasználhatók legyenek nemcsak az egészségügyi szolgáltató polgári jogi felelősségét, hanem általánosságban a kártérítést és sérelemdíjat érintő esetekben is.

Nový zákon o registri trestov upravuje okruh subjektov, ktoré môžu žiadať o odpis registra trestov, zužuje okruh právnych predpisov, v zmysle ktorých sa vyžaduje odpis registra trestov, nakoľko pre účely konkrétneho osobitného predpisu postačuje výpis z registra trestov, výpis z registra trestov pre prácu s deťmi a mládežou podľa osobitného predpisu alebo špecializovaný výpis z registra trestov. Zjednotením výpočtu trestných činov sa zohľadňujú podmienky bezúhonnosti pre vybrané úseky verejnej správy, čo znamená, že určitá skupina trestných činov je pre konkrétny právny vzťah vymedzená dostatočne a presne. Výsledkom je jednoduchší a prehľadnejší postup pri posudzovaní splnenia podmienok bezúhonnosti, a to nielen pre správne orgány, ale aj pre účastníkov správneho alebo obdobného konania. Titul obsahuje úplné znenia zákonov po ostatných novelách Zákon č. 300/2005 Z. z. Trestný zákon – po novele zákonom č. 117/2023 Z. z. (prvá novela) Zákon č. 301/2005 Z. z. Trestný poriadok – po novele zákonom č. 111/2023 Z. z. (druhá novela) a po novele zákonom č. 192/2023 Z. z. (tretia novela) Zákon č. 192/2023 Z. z. o registri trestov – nový zákon Zákon č. 54/2018 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti – po novele zákonom č. 189/2023 Z. z. (prvá novela) UPOZORNENIE NA ZMENU! Zákon č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) – po novele zákonom č. 146/2023 Z. z. (druhá novela) a po novele zákonom č. 205/2023 Z. z. (tretia novela) Zákon č. 160/2015 Z. z. Civilný sporový poriadok – po novele zákonom č. 201/2023 Z. z. (prvá novela) Zákon č. 71/1992 Zb. o súdnych poplatkoch a poplatku za výpis z registra trestov– po novele zákonom č. 192/2023 Z. z. (prvá novela) a po novele zákona č. 201/2023 Z. z. (druhá novela) Zákon č. 372/1990 Zb. o priestupkoch – po novele zákonom č. 183/2023 Z. z. (prvá novela) Do Trestného poriadku sa zavádza povinnosť orgánov činných v trestnom konaní odobrať daktyloskopické odtlačky prstov osobám, ktoré sú štátnymi príslušníkmi tretích krajín, prípadne osobám s dvojakým občianstvom, voči ktorým bolo vznesené obvinenie, pre účely ich identifikácie. Identifikátor odtlačkov prstov bude uložený v Kriminalistickom a expertíznom ústave Policajného zboru, pričom v prípade zastavenia trestného konania bude vymazaný a odstránený z databázy. Zmyslom ustanovenia rámcového rozhodnutia je poskytnúť možnosť ústredným orgánom registrov trestov na zabezpečenie informácií, v prípade pochybností o ich zápise cez systém ECRIS. Zohľadňovanie odsúdení súdmi členských štátov Európskej únie je postup, ktorý vykonávajú všetky justičné orgány v konkrétnom trestnom konaní. Základnými, rozhodujúcimi údajmi sú informácie získané cez systém ECRIS. V prípade potreby zadováženia samotného rozsudku (napr. v prípade postupu podľa § 47 ods. 2 Trestného zákona ide o povinnosť) je teda potrebné postupovať štandardnými nástrojmi justičnej spolupráce, ktorým je v danom prípade Európsky vyšetrovací príkaz.

Vyhláška s cieľom podporiť spravodlivý súdny proces vykonaný v primeranej lehote a zjednotiť postup súdov pri vybavovaní súdnej agendy a agendy správy súdu upravuje základné pravidlá a zásady vnútornej organizácie súdu a jednotlivých organizačných útvarov súdu vrátane organizácie práce, úloh zamestnancov súdu pri výkone súdnictva a pri správe súdu, náhradu nevyhnutných výdavkov osobám, ktoré sa zúčastňujú na konaní, niektoré postupy súdov pri vybavovaní občianskoprávnych vecí a trestnoprávnych vecí vrátane výkonu niektorých rozhodnutí v týchto konaniach, postup notára v konaní o dedičstve, v konaní o umorenie listiny a pri vykonávaní úkonov v konaniach vo veciach notárskych úschov, výkon administratívnych a kancelárskych prác na súde pri výkone súdnictva a správe súdu. Titul obsahuje úplné znenia zákonov po ostatných novelách 1. Vyhláška č. 543/2005 Z. z. o Spravovacom a kancelárskom poriadku pre okresné súdy, krajské súdy, Špecializovaný trestný súd a vojenské súdy – po novele vyhláškou č. 305/2022 Z. z. (druhá novela) 2. Zriadenie správnych súdov a reforma súdnej mapy – nová právna úprava Ak je v trestnoprávnej agende rozvrh práce okresného súdu založený na obvodovom systéme, rozvrh služieb sa môže osobitne určiť pre ktorýchkoľvek sudcov vykonávajúcich funkciu sudcu na pracovisku pre obvod pracoviska a osobitne pre ktorýchkoľvek sudcov vykonávajúcich funkciu sudcu v sídle súdu pre zvyšok obvodu súdu; ak sa rozvrh služieb takto neurčí, do rozvrhu služieb okresného súdu možno zaradiť ktoréhokoľvek sudcu a bez ohľadu na to, kde vykonáva funkciu sudcu. Súd, ktorý rozhodol o uložení ochranného dohľadu, zašle rovnopis takéhoto rozhodnutia súdu ústavu na výkon trestu odňatia slobody, v ktorom odsúdený bude vykonávať trest odňatia slobody. Spolu s rozhodnutím zašle ústavu na výkon trestu odňatia slobody aj nariadenie výkonu ochranného dohľadu na účel jeho následného zaslania súdu, ktorý po prepustení odsúdeného z výkonu trestu odňatia slobody bude ochranný dohľad vykonávať. Súd, ktorý ochranný dohľad vykonáva, oznámi začatie výkonu ochranného dohľadu súdu, ktorý nariadil výkon ochranného dohľadu. Súd, ktorý rozhodne o odložení alebo prerušení výkonu trestu odňatia slobody na čas dlhší ako tri mesiace a zároveň rozhodne, že sa má s výkonom ochranného dohľadu začať pred nástupom do výkonu trestu odňatia slobody, zašle rovnopis takéhoto rozhodnutia súdu, v ktorého obvode má odsúdený pobyt. Ak súd preruší výkon ochranného dohľadu z dôvodu výkonu väzby, výkonu trestu odňatia slobody alebo ochranného liečenia uskutočňovaného v liečebnom ústave, oznámi to súdu, ktorý výkon ochranného dohľadu vykonáva. Rovnako postupuje súd aj vtedy, ak dôvody prerušenia ochranného dohľadu zaniknú. Ak dôjde k upusteniu od výkonu ochranného dohľadu, súd, ktorý takéto rozhodnutie vydal, nariadi, aby sa od ochranného dohľadu upustilo, a uvedené skutočnosti oznámi probačnému a mediačnému úradníkovi, ktorý výkon ochranného dohľadu kontroluje. Probačný a mediačný úradník vypracuje správu o priebehu ochranného dohľadu vždy, ak o to požiada predseda senátu alebo prokurátor alebo ak dôjde k upusteniu, prepusteniu alebo zániku ochranného dohľadu do 30 dní odo dňa, ktorý je rozhodujúci pre tento postup.

Prinášame Vám Zákon o verejnom obstarávaní s komentárom po novelách. Na účely zrýchlenia procesu verejného obstarávania sa po novom zavádza úprava procesných ustanovení revíznych postupov, vrátane konania o preskúmaní úkonov pred podpisom zmluvy na základe námietok. Cieľom je skrátenie konania so zachovaním potrebnej úrovne ochrany práv dotknutých subjektov vrátane možnosti súdnej ochrany. Titul obsahuje úplné znenie zákona po ostatnej novele s komentárom: Legislatíva Zákon o verejnom obstarávaní ]Medzi najvýznamnejšie zmeny zákona o verejnom obstarávaní, ktorými sa sleduje naplnenie vyššie uvedených cieľov patrí v oblasti zjednodušenia postupov úprava niektorých existujúcich pravidiel, ktoré majú charakter národného goldplatingu, úprava finančných limitov pre zákazku, koncesiu a súťaž návrhov, so zachovaním úpravy finančných limitov pre podlimitné zákazky, zákazky s nízkou hodnotou a finančného limitu na uplatňovanie zákona priamo v zákone, zriadenie centrálnej obstarávacej organizácie pre štátne orgány, používané elektronické prostriedky budú musieť podporovať aj podávanie žiadostí o nápravu a námietky (jedno prostredie pre všetky úkony), flexibilnejšia úprava vylúčenia v prípade podozrení na existenciu dohôd obmedzujúcich súťaž, umožní sa v žiadosti o účasť a v ponuke predkladať aj elektronické kópie (skeny) a nielen elektronické originály, umožní sa uzatvárať zmluvu s ďalším uchádzačom v poradí, ak predošlý neposkytol súčinnosť, a to bez obmedzenia na prvých troch, ako je tomu dnes, zavedenie zjednodušeného režimu obstarávania zákaziek na sociálne a iné služby podľa prílohy č. 1 k zákonu, zjednotia a zjednodušia sa informačné povinnosti v podlimitných zákazkách a zákazkách s nízkou hodnotou, postihovanie špekulatívnych postupov hospodárskych subjektov pri využívaní námietok, podpora a zavedenie nástrojov na automatizáciu procesu zadávania zákaziek v podlimitných zákazkách a zákazkách s nízkou hodnotou a realizácia podlimitných zákaziek prostredníctvom jednotnej elektronickej platformy, ktorá bude upravená nielen na verejné obstarávanie bežne dostupných tovarov a služieb, ale aj na verejné obstarávanie tovarov, služieb a stavebných prác, ktoré nie sú bežne dostupné na trhu a na používanie iných kritérií než je cena, ďalej v oblasti skrátenia procesu rozšírenie katalógu postupov verejného obstarávania, pri ktorých bude obmedzené využitie revíznych prostriedkov (so zachovaním možnosti kontroly zo strany ÚVO), úpravy revíznych postupov a dohľadu nad verejným obstarávaním, cieľom ktorých je skrátenie dĺžky procesu verejného obstarávania, posilnenie koncentrácie v konaní o námietkach, v špecifických prípadoch osobitné odklony procesnej úpravy konania o preskúmanie úkonov kontrolovaného, mierne skrátenie lehôt a koncentrácia úkonov v podlimitných zákazkách a nakoniec v oblasti zvýšenia transparentnosti jednotná a verejne dostupná elektronická platforma na celý proces verejného obstarávania pre všetky podlimitné zákazky a zákazky s nízkou hodnotu (ak sa budú obstarávať oslovením viacerých záujemcov), zverejňovanie úmyslu zadať zákazku s nízkou hodnotou na jednotnej elektronickej platforme, pričom ak bude na predloženie ponuky vyzvaných viac hospodárskych subjektov, bude takýto postup prebiehať cez jednotnú elektronickú platformu, úprava smerujúca k zvý