Najnovšie - Trestné právo strana 1 z 2

Martina Baradel, a japán szervezett bűnözés egyik legkiválóbb szakértője nemcsak rekonstruálja a jakuza történetét, de számos sztereotípiát is lerombol. Ugyanis Japán nemcsak a világ egyik legbiztonságosabb országa, hanem egy évszázados múltra visszatekintő, hatalmas, burjánzó maffia szülőhelye is. A jakuza, a japán maffia tevékenysége szorosan összefügg az ország életével, azaz gondoskodik az állam által elfeledett polgárokról, részt vesz a gazdasági életben, és legfőképp: szabályozza a bűnözői világot. A könyv a rendkívül rendezett japán társadalom árnyékos oldalán élők vallomásain alapul, és Baradelnek sikerült az egyik legnagyobb jakuza család főnökével, Tanaka Dzsunicsiróval is kapcsolatot teremtenie, aki elmeséli életét, sikereit és kudarcait, ezáltal lehetővé teszi számára, hogy rekonstruálja a jakuza elmúlt hetven évének hihetetlenül szövevényes és izgalmas történetét.

„Nem hiszek az emberben, ahogyan istenben vagy az ördögben sem. Rühellem az egész átkozott emberi fajt, saját magamat is beleértve… A gyöngékre, az ártalmatlanokra és a gyanútlanokra vadászom. Ezt a leckét másoktól tanultam: akinél az erő, azé a jog.”Gary Ridgway, azaz a Green River-i gyilkos (1949–) Christopher Berry-Dee oknyomozó kriminológus összesen több mint harminc elvetemült gyilkossal készített interjút élete során, akik szinte minden módszert bevetettek, amely alkalmas az emberélet kioltására: fojtogatás, késelés, agyonverés, az áldozat lelövése vagy élve felgyújtása, maró hatású anyagok befecskendezése… Tulajdonképpen nem volt olyan ölési mód vagy kínzás, amely ne szerepelt volna a bűnlajstromukban. Ebben a könyvben a szerző még messzebbre merészkedik, mint a Sorozatgyilkosokkal beszélgettem című kötetében, és egyenesen a pokol kapujáig viszi az olvasókat. Mélyinterjúi olyan pszichopaták fejébe kínálnak bepillantást, akik a színtiszta gonoszságból merítik erejüket. Berry-Dee nemcsak rögzíti, de részletesen elemzi is beszélgetéseit, feltárja, mi és hogyan tesz valakit gyilkossá, és arra készteti az olvasót, hogy a színfalak mögé pillantva szembesüljön a kényelmetlen igazsággal: a normalitás és a deviancia közötti határ sokkal vékonyabb, mint azt hinni szeretnénk. A KÖNYVET CSAK ERŐS IDEGZETŰ, FELNŐTT OLVASÓKNAK AJÁNLJUK A RÉSZLETES ÉS FELKAVARÓ ESETLEÍRÁSOK MIATT.

,,Egy gépjárműbűnözésre specializálódott kollégám mondta egyszer, hogy őt csak akkor érdekli az ölés, ha autóért történt, engem viszont csak akkor izgat egy ellopott személygépkocsi, ha halott van a csomagtartóban.” Dr. Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes az elmúlt fél évszázadban minden nagy horderejű élet elleni bűncselekmény nyomozásában részt vett. Első komoly ügye a Hungária körúti OTP-fiókban elkövetett kettős gyilkosság (1977) volt, majd sorra következtek a nagy port kavart bűnesetek: Farkas Helga elrablása, a Magda Marinko és a Bene László–Donászi Aladár páros által elkövetett a sorozatgyilkosságok, a körmendi gyerekgyilkosság (Tánczos Gábor), a Fenyő-gyilkosság, a Pándy András-ügy vagy Szlávy Bulcsú eltűnése. A könyv gerincét a valaha volt legkegyetlenebb, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás nyomozásának a legapróbb részletekig menő leírása adja. Végigkövethetjük a nyomozó szemszögéből a felderítés folyamatát, a kihallgatásokat, a közvélemény és a rendőri vezetés részéről érkező nyomás hatására hozott elhamarkodott döntéseket és a végkifejletet. Dr. Kovács Lajos (1949) nyugalmazott rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos, jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara címzetes egyetemi docense, utóbbinak vezető oktatója is, a bűnügyi szakjogász képzés szakmai tanácsadója. A „Döglött Ügyek Osztályának” egykori vezetője. Számtalan díj, kitüntetés és elismerés birtokosa.

Csak erős idegzetűeknek!Mi történik a holttesttel a halál után, és mi ebben a szerepük a legyeknek? Miért kellett tizennégyszer meghúznia a ravaszt egy férfinak, aki egyetlen lövéssel akart végezni magával, és hogyan halt meg koponyatörésben egy másik, aki eredetileg fel akarta akasztani magát? Miért nem lett volna szabad soha alkoholt fogyasztania egy gyilkosság elkövetőjének, és előfordulhat-e, hogy egy halottnak azért nedves a haja, mert verejtékezik?Philippe Boxho igazságügyi orvosszakértő több mint harminc év tapasztalattal a háta mögött osztja meg velünk a legérdekesebb eseteit. Halottakról olvashatunk, akik nem is halottak, vagy még nem azok, eltűnt holttestekről, álcázni próbált gyilkosságokról, megdöbbentő öngyilkosságokról. A szakértő beavat minket a helyszínelés és a boncolás, a törvényszéki orvosi munka és a rendőrségi nyomozás titkaiba, mesél a hivatásáról, amely szinte a szenvedélyévé vált.Az itt összegyűjtött történetek mind igazak, nincs bennük semmi kitaláció. De nem is lenne erre szükség, mert a valóság minden képzeletet felülmúl, ha halálról, gyilkosságról, öngyilkosságról, egy holttest eltüntetéséről van szó.A könyv csak erős idegzetűeknek ajánlott...

Všetko o kyberšikane a šikanovaní v škole v kontexte trestného zákona. Brožúra neponúka pohľad psychológa ale práve naopak, nazerá na problematika šikanovania z legislatívneho pohľadu a upozorňuje na trestnoprávnu zodpovednosť, napĺňanie skutkovej podstaty trestného činu v súvislosti s trestným zákonom a zákonom o priestupkoch a možné sankcie voči agresorovi.

Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása „Talán nem is készült olyan nagyon arra, hogy bármelyik pillanatban eltűnjön. Talán tényleg elhitte magáról azt, amit a hozzá legközelebb állók szerint másokkal is igyekezett elhitetni: a láthatatlanságát. Élve az önszuggesztióval, gyakran még a tükör előtt is azt mondogatta magának, hogy a hatóságok előtt láthatatlan." A magyar kriminalisztikában a rendőrség és az alvilág nem sok bűnöző nevét hozta annyi gyilkossággal és emberölési kísérlettel összefüggésbe, mint Portik Tamásét. Ezek között van az egész országot megrázó 1998. júliusi Aranykéz utcai robbantás vagy a médiacézár, a politikai-gazdasági elithez tartozó Fenyő János hidegvérű meggyilkolása is. Akadnak olyan ügyek, amelyekben már ítélet született, és olyanok is, amelyekben a rendőrség letett arról, hogy valaha is bíróság elé állítsa az elkövetőket. Hogyan lett egy telefonfülkéket feltörő utcagyerek tíz évvel később az ország egyik leggazdagabb bűnözője? Milyen folyamatok vezettek el a kilencvenes évek alvilági gyilkosságaihoz? Hogyan konspirált az évekig illegalitásban élő Portik Tamás és köre? Vajon kinek álltak érdekében a politikai robbantások? Kik voltak Portik segítői? Minek köszönhető, hogy évekig nem tudták elfogni és felelősségre vonni? Milyen volt üzletemberként? Mi vezetett végül a bukásához? Miért árulták el? A Maffiózók mackónadrágban, a Magyar kóla és a Fedősztori bestsellerek szerzője, Dezső András oknyomozó újságíró ezúttal Portik Tamás és körének felemelkedését és bukását dolgozta fel a nyolcvanas évek kezdetétől napjainkig. Kutatása során a szerző Portik egykori bizalmi köréből is tudott információkat szerezni, így könyvéből sok-sok olyan részlet kiderül, amelyet eddig a nyilvánosság nem ismert. „A Portik Tamás és köre által végrehajtott cselekményeknek van akkora jelentősége kriminológiai és történelmi szempontból, amiért fontosnak tartottam, hogy megírjam a történetüket. A történelmi szempontnál arra gondolok, itt nem csak arról van szó, hogy a 90-es éveket nagyon meghatározták azok a leszámolások, amiket többnyire hozzá kötnek a hatóságok, hanem voltak olyan események is – például a politikai robbantások – amelyek a magyar politikatörténet részeivé váltak. Egyediek.” – Dezső András, SZMO interjú

A nemzetközi és hazai empirikus kutatások határozottan a felismerési kísérleteket emelik ki mint leggyakoribb és legsúlyosabb hibaforrást az igazságkereső büntetőeljárások bizonyítási cselekményei közül. E fenti tényt felismerve a kötet szerzője megvizsgálja a felismertetési procedúra magyar történeti gyökereit, áttekintést ad egyes külföldi szabályozási modellekről, és részletesen elemzi az intézménnyel kapcsolatos hazai bírósági döntéseket, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága iránymutató határozatait.A kötet számos, a nemzetközi és hazai gyakorlatból vett tanulságos, valós esetet is bemutat, amelyekben előfordultak felismertetési anomáliák, hatósági hibázások, azonosítási tévedések. Mindezek alapján a szerző 75 pontba szedve, csoportokba rendezve felsorolja a legjellemzőbb büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai hibaokokat, és felmutatja az ezek kivédésre, megelőzésére alkalmazható, bűnüldözőknek, bíráknak szóló krimináltaktikai, bizonyítékértékelési ajánlásait.

Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett tudományos fejlődés jelentős kihatással volt a nyomozással összefüggő eszközökre és módszerekre is. A magyar és külhoni ismeretek folyamatosan bővülő tárháza olyannyira kitágult és átalakult, hogy kívánatossá vált egy széles spektrumú, friss szellemű nyomozási útmutató, egy modern tudományelméleti összefoglaló a krimináltechnika és a krimináltaktika körében.A tankönyv három fő részből áll. Az első a kriminalisztikai alapvetéseket, legfőképpen a kriminalisztika fogalmát, tudományági kapcsolódásait, történetét, elveit, szakirodalmát tartalmazza. Ezt követi a krimináltechnikai fejezetek csoportja, amely – felfogásunk szerint objektivitása és egyre erőteljesebbé váló, dinamikusan fejlődő szerepe miatt – prioritást élvez a harmadik fő részben megfogalmazott és – több szubjektív elemet tartalmazó, ugyanakkor a gyakorlatban sokszor eredményes, háttérbe nem szorítható – krimináltaktikai módszerekkel szemben. Ezen rész utolsó fejezetében (mintegy összefoglalás helyett) rámutatunk a gyakorlatban előforduló kriminalisztikai hibákra, a tudományág nemzetközi tendenciáira, a jövőbeli fejlesztési lehetőségekre, a várható elmozdulási irányokra.Reményeink szerint a kötet nemcsak a joghallgatóknak, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem diákjainak jelent majd hasznos olvasmányt tanulmányaik során, hanem nyomozási „zsinórmértékünket” jó szívvel fogadják és forgatják majd a gyakorló jogalkalmazók, a praxist folytató bűnüldözők, bírák, ügyészek, ügyvédek, büntetés-végrehajtási alkalmazottak, a biztonsági szférában dolgozók és az elméleti kutatók, egyetemi oktatók is – végső soron pedig minden múltfürkésző, valóságfeltáró, igazságkereső olvasó.

Kémek és titkos játszmák Magyarországon Trükkös titkosszolgálati játszmák, árulások, titkok és bűnök, meglepő fordulatok Dezső András új könyvében. A Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla című bestsellerek szerzője ismét egy zárt, a nyilvánosság előtt kevéssé ismert világba merül el és ragadja magával az olvasót. Egy olyan világba, ahol a legtöbbször semmi sem az, aminek látszik. Megtörtént, ám hosszú időn át szigorúan titkos aktákban lapuló és eddig nem publikált magyar kémsztorik részletes rekonstruálásán túl a szerző felfedi mindazokat a módszereket, manipulációkat és játszmákat, amelyekkel a magyar és külföldi titkosszolgálatok dolgoznak egy folyamatosan változó világban, hol egymást segítve, hol egymás ellen - sokszor nemes, vagy nem túl nemes célok érdekében. A Fedősztori nem csak azoknak az olvasóknak jelent újdonságot, akiknek a hírszerzők, kémek és ügynökök világa ismeretlen, hanem azoknak is, akik sokat tudnak erről a területről, akár úgy is, hogy egy-egy történeten keresztül magukra ismernek. Dezső Andrást nem kell bemutatni senkinek, a volt indexes, jelenleg HVG-s oknyomozó újságíró neve egyet jelent a hitelességgel, kérlelhetetlen igazságkereséssel, és az izgalmas, szórakoztató, őszinte könyvekkel. A nagy sikerű Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla méltán népszerű szerzője, akinek első kötetei több tízezres példányban keltek el, sikerét több dolognak köszönheti. A társadalom számára fontos, ám gyakran elhallgatott, vagy kevésbé ismert témáknak megy utána, dolgozza fel olyan formában, mely a nagyközönség számára könnyen értelmezhető. Művei egytől-egyig hiánypótlóak, könyveivel egyben közéleti missziót is teljesít, hiszen az általa feltárt, gyakran szenzitív témák amúgy nem kerülnének szóba. A magyar szervezett bűnözés megismertetése, majd a kokain történetének és mai helyzetének bemutatása után a szerző nem kevésbé izgalmas témát választott, mint a magyar és a Magyarországon is aktív külföldi titkosszolgálatok rejtett működései, álcázott mechanizmusai, kétes trükkjei, melyekről keveset tud a nyilvánosság. A kötet nemcsak a jelenkor, de a múlt titkaiba is beavat. A rendszerváltás előtti időszak megismerése révén a jelen történéseit is megismerhetjük, a kettő ugyanis összefügg. Dezső András a kutakodása során olyan múltbeli kémügyeket is részletesen feldolgoz, amelyeknek egy-egy dosszi&e

A 2019-es év talán legnagyobb könyves szenzációja, a Maffiózók mackónadrágban című bestseller szerzője, a távozó indexes oknyomozó újságíró, Dezső András újabb alvilági történetek feltárására szánta rá magát. Ezúttal a magyarországi kokainpiac és a drogban úszó elit világába ad betekintést. Vajon élnek-e Magyarországon kokainbárók, vagy a hazai nagyágyúk csak kispályások a világ többi országának kereskedőihez képest? Hol helyezkednek el a magyar bűnözők a világ kokaintérképén? Mennyi pénzt szakít egy magyar drognagykereskedő és hogyan dolgozik egy díler? Honnan és hogyan jut be Magyarországra a kokain és miért elsősorban a felső tízezer vagy éppen a celebek és a politikusok körében népszerű? A szerző – aki az olvasóval megismerteti az első magyar kokainkirály történetét is – kutatómunkája során ismét elmerült az alvilágban és a felvilágban is, megtörtént eseteknek járt utána, hogy bemutassa, milyen is a „magyar kóla”.  

A ?Narcos , a Netflix kultikus sorozatának főszereplői, a legendás DEA ügynökök, Steve Murphy es Javier F. Pena szenzációs visszemlékezése a Pablo Escobar elleni hajtóvadászatról. Több évtizedes pályafutásuk legnagyobb kihívása a Pablo Escobar elleni harc volt Kolumbiában. A Netflix Narcos sorozata révén halhatatlanná vált két egykori kisvárosi zsaru most először meséli el az igaz történetét, hogyan vadászták le a világ elsőszámú narkoterroristáját, a kihívásokat, amelyekkel szembe kellett nézniük, és azokat a vadonatúj módszereket, melyekkel sikeresen megdöntötték a világ legkeresettebb bűnözőjének terror uralmát. Az olvasók megismerhetik a Search Bloc, a Pablo Escobar felkutatására létrehozott különítmény működésének belső titkait, és a közös kolumbiai – amerikai munkacsoportét, melyek 18 hónapos intenzív munkája vezetett el végül Escobarhoz. 1992 júliusától 1993 decemberéig Steve és Javier állandó készültségben éltek, a medellini katonai akadémián felütve főhadiszállásukat. Itt éltek, és itt dolgoztak,a kolumbiai hatóságokkal karöltve, hogy levadásszák azt az embert, aki sokak szerint érinthetetlen volt. Az ő személyes élményeik, a most először nyilvánosságra kerülő, a DEA korábban titkosított belső információival együtt adják a gerincét ennek a lenyűgöző történetnek, két amerikai ügynökről, akik mindent kockára tettek,hogy elkapják a világ legkeresettebb bűnözőjét, Pablo Escobart.

A kötetből az olvasó megismertheti a Kádár-rendszer, az úgynevezett szocialista társadalom bűntársadalmi sajátosságait. Bűnügyek, bűnözők és bűnök által mutatunk be egy rendszert, melyben milliók így vagy úgy, de megtalálták a helyüket. Ez felér annak a tükörnek a megtisztításával, amelybe nem szeretnének belenézni. Az ugyanis, hogy miként bűnözünk, arról is beszél, milyen titkokat őrzünk. Stricik, prostituáltak, szobáztatók, kocsmárosok, tartótisztek, rendőrök olyan logisztikát és kreativitást igénylő folyton mozgó rendszert hoztak létre közösen, amelyet szereplői sem láthattak át – bár ők is működtették.  A könyvben az olvasóval betérünk jó pár lokálba, ott leszünk a betöréseket megtervező italozásokon, és a zsákmány elpasszoláskor is. Ahogyan fel is nyomkodjuk egymást a rendőrségen, de szigorúan „jóbaráti alapon.” Lekövetjük, hogy a szocializmusban műkincsekkel csencselni vagy postát rabolni éppúgy (technikai) tudást igényelt, mint a hibákból építkezve rájönni, hogy ki is az elkövető. Megannyi életellenes bűncselekményről, darabolásról, lopásról, vérben és testnedvekben úszó pillanatokról nem kívánt tudomást venni „a szocialista tudat”, holott a tudatalattiban jelentős erők mozogtak. Ezeket is felszínre hozza, és bemutatja ez a könyv.

H. H.: Így utólag nem bánja, hogy a környezetében ennyi erőszakos, durva dolog történt, a végtagtöréstől akár a kivégzésig? R. L.: Hát most erre mit mondjak? Annak idején egész Magyarországot megrázták a '90-es, 2000-es évek véres maffialeszámolásai és megdöbbentő merényletei. Az új könyvvel jelentkező Havas Henrik az események túlélője, a "magyar keresztapaként" emlegetett Radnai László segítségével mutatja be a korszak hírhedt magyar alvilágát és annak félelmetes szereplőit. A könyvben eddig soha nem hallott sztorik elevenednek meg Radnai László saját, keresetlen szavai révén. Szembesülhetünk a szervezett bűnözés kegyetlen, durva világával, és megismerhetjük az embert a rettegett maffiaikon mögött. H. H.: Ha hazamegy, nem lehet, hogy lelövik magát? R. L.: De. Benne van a pakliban... 

Válogatás az 1990-es évek magyar bűnügyeiből, a műben többek között rablások, gazdasági bűncselekmények esetleírásai szerepelnek.

A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig "Arra viszont Markó sem számított, hogy az egykor tengerészgyalogosként is szolgáló nyomozó a földön haldokolva, utolsó erejét összeszedve is képes tökéletesen célozni. Háromszor lőtt, az egyik lövedék Markó fején ment át. A magyar gengszter hatalmas, izmos teste zsákként dőlt el az étterem ajtaja előtt." Dezső András a történeti levéltárban porosodó, egykoron szigorúan titkos rendőrségi és állambiztonsági dossziék, periratok, korabeli újságcikkek százain rágta át magát, öreg zsiványokkal, volt rendőrökkel ült le beszélni. A tények, nem a mítoszok érdekelték. Könyvében a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának és fejlődésének történetét meséli el, eddig soha nem publikált, csak kevesek által ismert epizódokat is feltárva. A sztorit olvasva a hetvenes évek hírhedt kasszafúróitól a Los Angeles-i magyar maffia támogatását élvező budapesti betörőeliten át megismerkedhetünk az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsú figuráival is. Ki volt a hetvenes évek legendás gengsztere, a Los Angelesben agyonlőtt Markó Béla? Mivel kezdte karrierjét Vizó, a diszkópápa? Honnan indult az 1996-ban meggyilkolt dúsgazdag vállalkozó, Prisztás József? Miből szerezte első millióit a luxus Bentleyében agyonlőtt Seres Zoltán? Kik azok a túlélők, akik évtizedeken át meghatározói szereplői voltak ennek a körnek? A szerző nemcsak a szervezett alvilág kalandos krónikáját írta le példátlan részletességgel, hanem megrajzolta azt a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetet is, amely az elmúlt negyven évben nemcsak a bűnözők és ügyeskedők, de mindannyiunk életére hatással volt.

Michael Finkelt, a New York Times újságíróját 2002-ben kirúgták a laptól, miután meghamisította egy oknyomozó riport bizonyos részleteit. Miközben arra várt, hogy elbocsátását az újság nyilvánosságra hozza és karrierje végleg romba dőljön, nyugtalanító hírt kapott. Egy Christian Longo nevű fiatalembert, akit saját családja meggyilkolásáért köröztek, elfogtak Mexikóban, ahol új személyazonosságot vett fel: azt állította, ő Michael Finkel a New York Timestól. Finkel természetesen azonnal felkereste Longót, hogy megismerje az igaz történetet – ezzel bizarr és bensőséges kapcsolat vette kezdetét, az újságírói munka pedig szép lassan hátborzongató macska-egér játékká alakult. Részben emlékirat, részben krimi, részben mea culpa: az Igaz történet mélyen személyes történet gyilkosságról, szeretetről, megtévesztésről és az igazság bizonytalan természetéről. A könyvből 2015-ben játékfilm készült James Franco és Jonah Hill főszereplésével.

Nem véletlen, hogy a gyilkos gyűlöletet tanítani kell – sőt erőnek erejével kell az emberekbe oltani. Ez az érzés ugyanis nem természetes jelenség, hanem hazugság. Hazugság, amelyet újra és újra elhitetnek azokkal, akiknek jóformán semmijük sincs, és akik nem ismerhetnek meg más világnézetet. Hazugság, amelyben apám is hitt, és amelyet velem is szeretett volna elhitetni. Az egész életem azzal telt, hogy próbáltam megérteni, miért lett apám terrorista, és nyomasztott a tudat, hogy a terrorizmus nekem már a véremben van. Engem a fanatizmus bűvöletében neveltek, mégis az erőszakmentesség mellett döntöttem.” Zak Ebrahim hétéves volt, amikor apja, El-Sayyid Nosair lelőtte Meir Kahane rabbit, a Zsidó Védelmi Liga vezetőjét. Miközben Nosair börtönbüntetését töltötte, segített megtervezni a World Trade Center elleni, 1993-as bombatámadást. E nem mindennapi könyvben végigkövethetjük, milyen utat járt be Zak, míg sikerült végleg maga mögött hagynia apja szörnyű örökségét. Jeff Giles regényíró, újságíró. Jelentek meg cikkei a Rolling Stone magazinban és a Newsweekben.

A nagy per, amely ezer éve folyik, s mégsincs vége című történeti munkáját a híres-hírhedt tiszaeszlári vérvád perről, amelyet a mai kor olvasójának Simoncsics Péter professzor – aki egyébként szerkesztője is a könyvnek – segít befogadni tudós, de élvezetesen közérthető tanulmányában.Tiszaeszláron 1882. április 1-én eltűnt egy 14 éves szolgálóleány, Solymosi Eszter. Egy faluban, ahol szinte mindenki ismeri egymást és ritkán történnek egetverő dolgok, ez bizony nagy hír, megmozgatja kicsinyek és nagyok fantáziáját. A helybéli zsidó hitközség metszőjének alig ötéves kisfia és a falusi bíró szomszédban lakó húga 12 éves leányának és pajtásainak gyermeki fantáziálásából kapott lábra a hír, hogy a Peszach-ünnepére készülődő zsidók vették vérét Solymosi Eszternek. A valóságmagva ennek a borzasztó vádnak annyi, hogy a kisfiú látta, amint hetekkel korábban elhalt csecsemőhúgának testét szülei megmosták, mielőtt koporsóba tették volna, (a csecsemőhalál, mondhatni, közönséges esemény volt még akkoriban), s ezt elcsacsogta a szomszéd leányoknak, akiknek szájáról kelt szárnyra szüleik gonosz befolyásolására a rituális gyilkosság vádja a faluban. Íme a vérvád genezise, amelyet a folklorisztikus felfogás nemzedékeket átfogó voltában szemlélhetünk.

A nagy per, amely ezer éve folyik, s mégsincs vége című történeti munkáját a híres-hírhedt tiszaeszlári vérvád perről, amelyet a mai kor olvasójának Simoncsics Péter professzor – aki egyébként szerkesztője is a könyvnek – segít befogadni tudós, de élvezetesen közérthető tanulmányában.Tiszaeszláron 1882. április 1-én eltűnt egy 14 éves szolgálóleány, Solymosi Eszter. Egy faluban, ahol szinte mindenki ismeri egymást és ritkán történnek egetverő dolgok, ez bizony nagy hír, megmozgatja kicsinyek és nagyok fantáziáját. A helybéli zsidó hitközség metszőjének alig ötéves kisfia és a falusi bíró szomszédban lakó húga 12 éves leányának és pajtásainak gyermeki fantáziálásából kapott lábra a hír, hogy a Peszach-ünnepére készülődő zsidók vették vérét Solymosi Eszternek. A valóságmagva ennek a borzasztó vádnak annyi, hogy a kisfiú látta, amint hetekkel korábban elhalt csecsemőhúgának testét szülei megmosták, mielőtt koporsóba tették volna, (a csecsemőhalál, mondhatni, közönséges esemény volt még akkoriban), s ezt elcsacsogta a szomszéd leányoknak, akiknek szájáról kelt szárnyra szüleik gonosz befolyásolására a rituális gyilkosság vádja a faluban. Íme a vérvád genezise, amelyet a folklorisztikus felfogás nemzedékeket átfogó voltában szemlélhetünk.