Najnovšie - Prírodné vedy strana 20 z 26

S listnatými stromy a keři se můžeme setkat prakticky kdekoliv. Ať už se vydáme na procházku do přírody, botanické zahrady nebo třeba do zámeckého parku. Obklopují nás v našem okolí a tvoří nepostradatelnou součást našeho života. Kniha, kterou nyní držíte v rukou, si klade za úkol provést vás světem listnatých dřevin a ukázat vám rozmanitost jejich světa v šíři, jaká u nás nemá obdoby. Na bezmála 750 stranách je popsáno přes 4 700 druhů, poddruhů a kultivarů listnatých dřevin, které se vyskytují v zahradách, parcích a ve volné přírodě našich zeměpisných šířek. Text doprovází více než 3 000 barevných fotografií a kreseb, díky nimž je možné detailně se seznámit s většinou popisovaných druhů. V této knize poznáte dřeviny opravdu od A do Z. Proniknete do tajů jejich stavby i vývojových fází a skryté vám nezůstanou ani informace o jejich pěstování a množení. Encyklopedie listnatých stromů a keřů není určená jen pro botaniky, dendrology. Její bohatost a přehlednost ocení všichni milovníci přírody, kteří chtějí mít doma unikátní ucelenou encyklopedii o tomto tématu.

Příroda je plná překvapení: listnaté stromy působí na rotaci Země, jeřábi sabotují výrobu šunky ve Španělsku a jehličnaté lesy umí přivolat déšť. Autor bestsellerů Peter Wohlleben nám umožňuje ponořit se do neprobádaného světa a popisuje úchvatnou souhru světa rostlin a zvířat: jak se vzájemně podmiňují? A co se stane, když něco tento jemně vyvážený systém naruší? Na základě nejnovějších vědeckých poznatků a desetiletí vlastních pozorování nás nejznámější německý lesník opět uvádí v úžas. Peter Wohlleben umí jedinečným způsobem rozluštit napínavé hádanky přírody. V jakém vzájemném vztahu jsou jednotlivé druhy, zvířata a rostliny, ale také člověk a příroda? Wohlleben vypráví o této úžasné souhře a předvádí nám složitost a zranitelnost našeho životního prostředí: vše je jemně vyváženo a vzájemně sladěno jako hodinový stroj - a každá sebemenší změna či vychýlení mohou mít nečekané a dalekosáhlé následky. Například hromadný opad listí na severní polokouli způsobuje, že se s námi Země otáčí o něco rychleji a dny se v zimě zkracují. A napadlo vás někdy, že by neškodné žížaly mohly regulovat stavy divokých prasat? Se svou oblíbenou lahůdkou totiž štětináči hltají i larvy plicních hlístic, které jím pak působí zdravotní potíže a jejich mladé mohou dokonce stát život. To, jak fatální mohou být lidské zásahy do koloběhů přírody, vysvětluje Wohlleben na příkladu změny klimatu. Stromy mají tu smůlu, že potřebují několik staletí k tomu, aby unikly oteplování Země a uchýlily se do chladnějších severských krajin. Čtivá a napínavá kniha, jež čtenářům leccos objasní.

Les umí dostat z lidí to nejlepší! Romantický hvozd – hluboké ticho, vůně mechu a pryskyřice, ševelení v korunách stromů: představujete si les také tak? Tato nádherná místa se stávají vlivem lidské chamtivosti a znečišťování čím dál vzácnějšími. Peter Wohlleben nám ukazuje, že pevnější a zdravější vztah s přírodou kolem nás je uskutečnitelný, a především potřebný. Křehký ekosystém lesa, v němž spolu rostliny komunikují a navzájem si pomáhají, můžeme chránit i my. Autor nám v této knize předává, čemu ho sám les naučil. Chopme se nyní příležitosti a doprovoďme ho na jeho cestách hlubokými, tajuplnými lesy. Nechme se přitom stále znovu překvapovat a objevujme divokou, autentickou přírodu. Naučíme se tak víc starat o stromy, a tím i o sebe. O lese, jaký je a jaký by mohl být.

V poslední době se setkáváme se stále větším zájmem o dřeviny, tedy stromy a keře. Tento zájem je patrný zejména u okrasných rodů a druhů, kde úzce souvisí se snahou o dokonalejší a také pestřejší uspořádání veřejných i soukromých sadovnických úprav. Dřeviny mají také značný význam národohospodářský a biologicko-ekologický. Tato encyklopedie představuje detailním způsobem skupinu dřevin jehličnatých. Je to skupina ve srovnání s listnáči skromnější na rody a druhy, ale mnohdy velmi bohatá na kultivary (odrůdy). V publikaci je obsaženo více jak 230 druhů a přes 2 000 kultivarů, variet, forem a subspecií. Kniha se snaží nejen stručně popsat většinu jehličnatých stromů a keřů, se kterými se můžeme setkat v našich zeměpisných šířkách – včetně jejich nároků na stanovištní podmínky, ošetřování, uplatnění a množení – ale zejména je i názorně předvést množstvím vyobrazení. Věříme, že tato publikace bude všem zájemcům platným pomocníkem při poznávání, pěstování, použití i množení popsaného druhového a odrůdového sortimentu jehličnanů.

Většina biologů i studentů přicházejících studovat biologii na vysokou školu se domnívá, že evoluční biologie je v podstatě uzavřená kapitola vědy. Ale co když je všechno úplně jinak? Co když právě evoluční biologie v 70. a 80. letech uplynulého století prodělala v naprosté tichosti zcela zásadní revoluci, po níž by se vlastně měly od základu přepsat veškeré učebnice tohoto oboru? Co když je i nový model evoluce vycházející z dawkinsovsko-hamiltonovské teorie sobeckého genu, založené na soupeření různých variant téhož genu o předání co největšího počtu vlastních kopií do dalších generací, stejně chybný jako původní model Darwinův, a vbrzku nás proto čeká revoluce další? A nemohla by stávající model nahradit například teorie takzvané zamrzlé evoluce? Teorie, která předpokládá, že naprostá většina druhů, se kterými se v přírodě setkáváme, není schopná se evolučně vyvíjet, ani když jsou vystaveny sebesilnějšímu selekčnímu tlaku, a tak pouze pasivně čekají, až se změny v jejich prostředí nahromadí v takové míře, že jim nezbude, než způsobně vyhynout. Kde se berou nové druhy, jak je možné, že jsou druhy účelně přizpůsobeny svému prostředí a jak může v takovémto evolučně zamrzlém světě vůbec docházet k evoluci? Odpověď na uvedené otázky, jakož i otevřený a někdy poněkud svérázný pohled do zákulisí dnešní vědy nabízí tato kniha.

Kniha je souborným vydáním autorových textů k biologické antropologii a jejím dějinám, s přihlédnutím k dějinám biologických disciplín vůbec. Vzhledem k tomu, že tyto práce a eseje vznikaly v období skoro dvaceti let (1995–2007), rozhodl se autor uchovat jim určitou míru „autonomie“ v tom smyslu, že se nepokoušel spojit dva nejdůležitější z nich, Malé dějiny biologie a Obraz člověka v dílech některých význačných biologů 19. a 20. století, ale ponechal je oddělené jako samostatné celky.

I fyzika, které vděčíme za technické vymoženosti současného světa, měla své dětství; souvislosti mezi přírodními úkazy se snažili vysvětlit bez pomoci nadpřirozených sil už antičtí filozofové. A když za „temného středověku“ dospívala, dohlíželi na ni muslimský matematik a optik Alhazen s lékařem Avicennou a veleučení křesťané Albert Veliký, Roger Bacon a Mikuláš Kusánský. Teprve v renezanci dosáhla zralosti a jako teoretická filozofie přírody se do jisté míry osamostatnila. Na jejím rozvoji se podílely takové osobnosti, jako byl Johannes Kepler, Galileo Galilei nebo Isaac Newton, které uspořádaly velké množství poznatků do ucelené a vnitřně nerozporné soustavy principů a teorií, jimiž se řídilo veškeré fyzikální dění. Newtonovy pohybové zákony na dlouhé roky ovládly tehdejší filozofický obraz světa, až po roce 1900 byly nahrazeny pohledem kvantověfyzikálním. Od zrození evropské vědy v antickém Řecku do roku 1643, kdy Bůh řekl „Budiž Newton“, uplynulo dvacet pět století. Že vývoj fyziky během této doby je vlastně pestrou mozaikou životních osudů lidí, kteří se o odhalení tajemství přírody zasloužili, se mohou přesvědčit čtenáři této knížky.

Tato kniha je jen malým výběrem z bohatství starých historek, jejíž cílem je ukázat méně známou stránku alchymie. Setkáme se čínskými Nesmrtelnými, s nejproslulejším arabským alchymistou, který možná vůbec neexistoval, nahlédneme do Indie. Zjistíme, že za alchymistu byl pokládán Mojžíš, ale jejím zakladatelem měl být Hermes. Samozřejmě nesmí chybět Evropa, kde poznáme ty, kdo prý alchymií nezměrně zbohatli, i jiné, kteří naopak přišli na mizinu. Za staletí existence alchymie se nashromáždilo mnoho příběhů, v nichž se skutečný svět mísí s tajemným, zázračným.

Alchymie, nauka, která žila téměř dvě tisíciletí na třech kontinentech, budila svými sliby zájem současníků. Dnes se jí věnují historikové vědy, ale také umění a rovněž psychologové. Pozornost je věnována otázce, která není dodnes jednoznačně a úplně zodpovězena, totiž jak vůbec alchymie vznikla? Stejně problematické je vymezení této nauky. Tato kniha se soustřeďuje na praktikující alchymii provozovanou v laboratoriích, a to především na tu, která posléze dožívala v Evropě. O čínské alchymii je jen krátká zmínka. Nejde o souvislé líčení dějin alchymie, ale o jednotlivé momenty, které tuto nauku charakterizují. Nechybějí rovněž zmínky o různých řemeslech, protože zvlášť metalurgie používala často stejné postupy jako alchymie. Cílem není seznámit čtenáře jen s důležitými postavami alchymie a jejich dílem, ale také s novými objevy, k nimž došlo v posledních desetiletích. Některé z nich poměrně výrazně změnily dosavadní pohled na dějiny alchymie

Bakterie, s nimiž člověk přichází do styku, tvoří mikrosvět, do něhož lze nahlédnout mikroskopem. Ačkoliv je takový pohled fascinující, odhaluje jen část skutečnosti. Bakterie, které nás obklopují, mají překvapivé životní projevy a koordinovaně je řídí, pracují pomocí trpasličích mechanických strojů poháněných chemickou energií, pohybují se za potravou a prchají od jedovatých látek, komunikují s ostatními, kooperují, pokud to potřebují, a jsou si antagonisty, pokud by jejich pozice byla ohrožena. Chovají se jinak, když jich je málo, a jinak, když jejich populace roste.

Nakladatelství Munipress věnuje oslavám 100. výročí založení Masarykovy univerzity české vydání mimořádné a?oceňované knihy o historii genu – jednotce dědičnosti a biologické informace. Kniha poprvé v úplnosti popisuje zrození a rozvoj vědní disciplíny vzniklé na základě objevů Gregora Mendela a?významně se dotýká „živé“ současnosti. Poskytne čtenářům informace o fenoménech souvisejících s?genetikou a medicínou, které se objevily v průběhu 19., 20. a 21. století, a také o etických i filozofických aspektech. Díky jedinečnému stylu autora, který je pro něj typický a?který uplatnil např. v?knize Vládkyně všech nemocí, oceněné Pulitzerovou cenou, je dílo velmi čtivé a?přístupné. Překlad Jan Šmarda, jazyková spolupráce Kateřina Danielová.

A világhírű kozmológus, a világsikert aratott, Az idő rövid története írója ebben a zseniális, posztumusz munkájában az univerzum legátfogóbb kérdéseivel kapcsolatos gondolatait hagyja ránk. Hogyan kezdődött az univerzum története? Fennmarad-e az emberiség a Földön? Van-e másutt is intelligens élet a Naprendszerünkön kívül? Túlszárnyal-e bennünket valamikor a mesterséges intelligencia? Rendkívüli pályafutása során Stephen Hawking kiterjesztette az univerzumra vonatkozó ismereteinket, és lerántotta a leplet a mindenség több nagy titkáról. Bár tudományos munkáiban a fekete lyukakkal, a képzetes idővel és a párhuzamos történelmekkel foglalkozott, így gondolatai sokszor a végtelen világűr legtávolabbi mélységeiben kalandoztak, Hawking mégis szilárdan hitt abban, hogy a tudománynak döntő szerepe van földi problémáink megoldásában. Most, amikor katasztrofális változásokkal nézünk szembe – az éghajlatváltozással, a fenyegető nukleáris háborúval és a mesterséges szuperintelligencia megjelenésével – Stephen Hawking az emberiséget foglalkoztató legsürgősebb kérdések felé fordította figyelmét. Messze szárnyaló, intellektuálisan felvillanyozó, szenvedélyesen érvelő és a szerzőjére jellemző humorral átitatott könyv a Rövid válaszok a nagy kérdésekre. A történelem egyik legkiválóbb elméje utolsó könyvében személyes véleményét fejti ki azokról a kihívásokról, amelyekkel emberi fajként szembe kell néznünk, és arról, merre tart bolygónk.

A „Miért alszunk?” az első alvással foglalkozó könyv, melyet a téma egyik tudományos szakértője – a berkeley-i Kaliforniai Egyetem alváskutatással és agyi képalkotással foglalkozó laboratóriumának vezetője – írt, s mely úttörő módon tárja fel az alvás titkait, elmagyarázva, hogyan javíthatunk általa életminőségünkön. Az alvás életünk és egészségünk egyik legfontosabb, mégis legkevésbé ismert alkotóeleme. A tudománynak egészen a legutóbbi időkig nem volt válasza az olyan kérdésekre, hogy miért is alszunk, hogyan segíti az alvás testünk és agyunk megfelelő működését, vagy miért jár a hiánya olyan súlyos következményekkel. Valódi funkciója, különösen életünk három további alapvető tevékenységével – evés, ivás, szaporodás – összehasonlítva hosszú-hosszú ideig ismeretlen maradt. Az utóbbi két évtized tudományos felfedezései azonban új megvilágításba helyezték a kérdést. A kitűnő agykutató és alvásszakértő Matthew Walker ezen új eredmények alapján ismerteti meg az olvasót az alvás és az álmodás létfontosságú szerepével. Az alvás számtalan egyéb funkciója mellett javítja a tanulási képességünket, a memóriánkat, és hozzájárul a logikus döntések meghozatalához. Segít kordában tartani az érzelmeinket, erősíti immunrendszerünket, javítja anyagcserénket és szabályozza az étvágyat. Az álmodás eloszlatja a fájdalmas emlékeket, s egyfajta virtuális valóságot teremt, melyen belül agyunk múltbeli és jelenlegi ismereteinket elegyítve kreatív új gondolatok megszületését teszi lehetővé. Walker választ ad az alvással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre is: Hogyan befolyásolja az alkohol és a koffein az alvást? Mi történik pontosan a REM-fázis során? Miért változik alvási mintázatunk a kor előrehaladtával? Milyen hatása van a népszerű altatótablettáknak? Okozhatnak-e hosszú távú károsodást? Walker a legfrissebb tudományos vívmányok, valamint több évtizednyi kutatói és orvosi tapasztalat alapján magyarázza el, hogyan képes az alvás javítani a tanulási képességet, a hangulatot; szabályozni hormonháztartásunkat, védelmet nyújtani a rák, az Alzheimer-kór vagy a diabétesz ellen; lassítani az öregedés folyamatát, ezáltal növelni a várható élettartamot; segíteni gyermekeink iskolai tanulmányait, továbbá fokozni hatékonyságunkat, produktivitásunkat és sikerességünket az életben. Világos, magával ragadó, tudományosan megalapozott és rendkívül olvasm&a

The veneration and appreciation of the Chinese yam or Shanyao (Dioscorea batatas) in China and its neighbouring countries has a long tradition indeed.In the last decades scientific research has been carried out in these countries regarding its nutritional value as food for humans.Additionally and quite unexpectedly, confirmation of the importance of this plant came from Europe. As early as 1924 Rudolf Steiner, the founder of anthroposophy, remarked that this is the only plant being able to gather light ether in its roots. For this reason he recommended that in Europe, too, it would be beneficial if this root would be consumed on a regular basis.Rudolf Steiner's words raise some questions. How should we understand and interpret this observation.The present book endeavours to answer these questions. It tries to elucidate Steiner's remark on the yam as light root and its relevance for us today.

This eBook explores the top ten deadliest snakes in the world through an analysis of their venom, temperament, and history.

Sokan hiszik, hogy nem csupán a Földön lehet értelmes élet. De van már erre bizonyítékunk? Járhattak már itt a földönkívüliek, vagy mi megyünk el hozzájuk? Könyvében Michael Wall nem a fantáziáját, hanem a tényeket veszi elő. Kutatási eredményeket, módokat és a tudomány űrlényekre vonatkozó elképzeléseit vizsgálja, és azt, hogy ezeknek a kutatási eredményeknek milyen gyakorlati hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. Informatív stílusa jó adag humorral párosul. Nem csak a SETI megszállottjainak!

Ég a házunk, közben mi ülünk az asztalnál és veszekszünk. Egyesek szerint nem is ég. Mások szerint nem teljesen biztos, ezért várjunk, amíg több bizonyítékunk lesz. Néhányan azt mondják, igenis ég, azonnal tennünk kell valamit. A füst egyre fojtogatóbb, a meleg elviselhetetlen: ki tudja, kijutunk-e élve? És akkor felpattan az asztaltól valaki: „tűz van!". Egyesek szerint ez botrány, hiszen még hátra van a desszert és a szivar, és nincs az az isten, hogy ők erről lemondjanak. A többiek hőbörögnek: miért pont ő beszél, hiszen az iskolában a helye, nem szaktekintélye a témának, és különben is, biztosan áll valaki a háta mögött. Néhányan viszont elkezdik kiabálni: „tűz van, ég a házunk!". Az emberiség önképe szerint az első két csoportba tartoznak a „normálisak", a harmadikba a „szélsőségesek". Törvényszerű hát, hogy egy „nem normális" kislány legyen a globális környezetvédelmi küzdelem vezéralakja. A Thunberg-Ernman család életrajzából kiderül, hogyan nőtt fel az aspergeres Greta, milyen hatalmas áldozatokat kellett vállalnia szüleinek, valamint hogyan alakult az életük és a klímavédelem ügye az elmúlt években. Reméljük, hogy - részben e könyv olvastán is - egyre többen kiáltanak majd tüzet, mielőtt még túl késő lenne. Greta Thunberg 2018 augusztusán kezdte el a svéd parlament épülete előtt „iskolasztrájk a klímavédelemért" nevű tiltakozó akcióját. Hamar nemzetközi ismertségre tett szert, a környezetvédő mozgalmak fő képviselője lett. Felszólalt tüntetéseken, az ENSZ-ben, több ország parlamentjében. A közösségi oldalakon milliónál több követője van. Malena Ernman világhírű mezzoszoprán operaénekes, a világ számos operaházában fellépett, több lemezen is hallható. 2009-ben megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivál svéd döntőjét. Svante Thunberg színész, producer, később főállású apa. Beata Ernman énekes, édesanyja szerint tökéletes hallása van. „Az ilyen akciók miatt érzem úgy, hogy mégis előbbre jutunk. Ha a fiatalok nem tesznek valamit, akkor végünk." Sir David Attenborough.  „Az a komolyság, amivel Greta és rajta kívül még oly sok fiatal felhívja a figyelmet az életükre, hogy milyen élet vár rájuk, arra sarkall minket, hogy elszántabbak legyünk a klímapolitikában." Angela Merkel. „A klímaaktivisták tudománytalan támadása a legnagyobb fenyegetés az iparág fejlődésére." Mohammed Barkindo, az OPEC főtitkára. „Thunberg és társainak iskolasztrájkja, a víziójuk a jövőről cselekvésre kell, hogy ösztönözzön minket."Arnold Schwarzenegger.„A szennyezőket kell megadóztatnunk, nem az embereket. A fosszilis üzemanyagok használatát abba kell hagynunk."António Guterres, ENSZ-főtitkár. „Új fejezetet kell nyitni a tiszta és biztonságos energiával, olyan megújuló energiaforrásokat kell használnunk, mint a nap vagy a víz." Ferenc pápa

Patrik Svensson megindító története az élet csodájáról szól: az örök visszatérés titkáról, az élő anyag és lélek misztikus körforgásáról. Létezik egy olyan állat a Földön, amely meghódította az egész bolygót. Itt él velünk is, Magyarországon, a folyóinkban és tavainkban. Mégis, kizárólag egyetlen helyen szaporodik, valahol Florida közelében, a tenger mélyén. Hogyan lehetséges ez? Minden angolna a Sargasso-tengerben születik, lárvaként ússza át az Atlanti-óceánt, majd évtizedekig lakik édesvízben, többek között Európában is. Ebben az életszakaszában az angolnának nincs neme, nem foglalkoztatja más, csak a szabad élet. Egészen addig, amíg kap egy titokzatos jelet. Akkor előhívja emlékeit szülőhelyéről, a táplálkozást örök életére abbahagyja, és elindul vissza a hazájába, hogy ott találjon párt, ott rakjon ikrát, ahol maga is megszületett. Mi nem emlékezünk a csecsemőkorunkra, ez a hal viszont vissza is talál a bölcsőjéhez. Az angolna a hűség, a hagyományok és az emlékezés szimbóluma. Arisztotelésztől Sigmund Freudig sokan próbálták megfejteni ezt a szimbólumot, szinte mindig sikertelenül. Az elmúlt negyven évben a világ angolnaállományának 95%-a tűnt el. A földi élővilágnak ez a csodája végveszélybe került. Patrik Svensson író, egy svéd angolnahalász fia ebben a könyvben nemcsak az angolna kultúrtörténetét meséli el, de arról is vall, hogyan alakította az ő személyes életét ez a hal gyerekkorában, akkor, amikor még tömegesen élt Európa vizeiben. A Tenger a tengerben egy felkavaró erejű, gyönyörű beszámoló az elveszett világról, a mostani pusztulás előtti, szivárványzó életről.

Bill Bryson, a Majdnem minden rövid története című bestsellerében megismertetett bennünket a tudományok történetével és a világegyetem működésével. Legújabb könyvében most saját testünk belsejét vetíti elénk, és megpróbálja megértetni velünk ennek a bonyolult szerkezetnek a működését. Felfedezhetjük, hogyan működik, milyen bajai lehetnek, s megismerhetjük figyelemre méltó öngyógyítási képességét is. Mire végigolvassuk a könyvet, rá fogunk jönni, hogy sokkal összetettebbek, csodálatosabbak és rejtelmesebbek vagyunk, mint bárki is gondolná. Génjeinktől a beszédkészségünkig, nagy méretű agyunktól roppant ügyes ujjbegyeinkig minden porcikánk egy-egy bámulatba ejtő sikertörténet. Testünk megismerésének története, az orvostudomány, tele van elfeledett hősökkel, meglepő anekdotákkal és különleges tényekkel. Az egész sztori olyan, mint egy izgalmas regény, amelyben próbálunk átlépni biológiai korlátainkon, megküzdeni apró, de halálos ellenségeinkkel, és elhárítani vagy legyőzni a betegségeket. A test egy végtelenül érdekes, rendkívül olvasmányos és igen részletes útmutató, amely elősegíti, hogy jobban megértsük általánosságban az élet és különösképpen az ember csodáját.