Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 289 z 500

I consider it an obligation to write a book about my benefactor after His physical departure from this world.This book is in English; it has certain sections updated so it does not follow the Turkish version textually but they are along the same line. If you like reading New Age books like the Castenadas and the Lobsang Rampas, this book is for you. If you are a musician you will also find sections that may interest you. Asst. Prof. Rahmi Oruc Guvenc was known as a musician and a Master of Music-Sufism connections in the West. In this book, you will find a concise rendition of his teachings, works, and endeavors.Enjoy the read! ”...but this book is about Oruc Bey. If thisbook attracts attention and if there is demand, I would very much liketo write about my apprenticeship with him. But my aim in this book isto outline the life and works of Rahmi Oruc Guvenc and provide insightinto his teachings. I have no wish to crowd the book with details like dates,places, and names.”

?Te has preguntado si es posible saber si alguien está diciendo o no la verdad con tan solo ver lo que están haciendo con sus caras y cuerpos? ?Te gustaría saber poder leer a las personas como si fueran libros con solo ver lo que hacen? ?Qué debilidades y fortalezas senalan las expresiones faciales y postura de las personas? Si respondiste "sí" a alguna de estas preguntas, entonces sigue leyendo… "En la Tierra no hay superficie más interesante que el rostro humano." – Georg Lichtenberg A veces, es difícil conocer los deseos de alguien sólo a partir de sus palabras. Mientras entendemos una cosa, la persona con la que hablamos puede estar queriendo decir otra. Nosotros también lo hacemos: ?cuántas veces la gente que te rodea ha creído que estás de mal humor cuando, en realidad, estás contento? Además de las palabras, el lenguaje corporal es un medio de comunicación entre seres humanos. Por medio de él expresamos nuestros pensamientos y emociones a través del rostro, de nuestros gestos, nuestra postura, manera de caminar e incluso el espacio físico que guardamos con otros. Debido a ello, comprender cómo funciona el lenguaje corporal es clave para entender las motivaciones que se encuentran detrás de las palabras de las personas. En esta guía descubrirás: -Cómo entender fácilmente lo que senalan los gestos y movimientos corporales de las personas. -Cómo "programar" nuestras mentes para enviarnos senales de alerta cada vez que alguien intenta utilizar técnicas de manipulación en nosotros. -Qué es exactamente la manipulación psicológica y cómo se usa para controlar a las personas. -Cómo obtener el poder de "leer mentes" con tan solo ver el lenguaje corporal de las personas. -Las senales más fuertes que emiten los mentirosos y cómo captarlas instantáneamente. -Las diferencias claves al mentir entre hombres y mujeres. -Y mucho más… Saber cuando alguien miente y cómo funciona el lenguaje corporal es una habilidad muy útil que está al alcance de la mano de cualquiera que tenga curiosidad. Incluso si te consideras un individuo que no sabe cómo leer los rostros de los demás, tienes el poder de cambiar tu vida y forma de relacionarte con las personas en un abrir y cerrar de ojos. !No lo dudes más! Si te gustaría saber exactamente cuando alguien está siendo enganoso o mentiroso, !este libro es para ti!  !Desplázate hacia arriba y anade esta guía al carrito ahora!

Jelen munka – a nemzetmeghatározásokat nem szem elől tévesztve – a nemzetet a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális hegemóniáért folytatott harc tárgyának, céljának, közegének, folyamatosan változó, sokszínű, belső ellentétekkel terhelt közösségnek és nem önnön lényegét megvalósító cselekvő alanynak tekinti. A modern nemzetet a hegemóniaharcok segítették létrejönni, és a megvalósult hegemónia tartja össze. A kötet azt igyekszik megmutatni, hogy miként formálódott a nemzet mint virtuális közösség, milyen kölcsönhatásban volt azzal a valósággal, amelyet formált, és milyen társadalom volt az, amely 1945, illetve 1956 után nemzeti alakot öltött. Ezért elemzésem diszkurzív, amennyiben szövegeken keresztül közelít valóságos tárgyához, ideológiakritikai, amennyiben az eszmék társadalmi és politikai tartalmát igyekszik feltárni, strukturális és történeti, amennyiben a nemzetet társadalmi valóságként próbálja ábrázolni. A hegemónia a nemzetet az éteri magasságokból a földre hozza, és valóságos kapcsolatot teremt az illuzórikus és a valóságos közösség, a virtuális és valóságos nemzet között.

Asimov máig az egyik legolvasottabb sci-fi szerző, több száz regény írója, akinek egységes, mégis galaktikusan tág világa már a sokadik útkereső nemzedék számára válik meghatározóvá.Kevesen tudják, hogy nem csupán e lenyűgöző univerzum megalkotására volt ideje: közel kétszáz ismeretterjesztő könyvet írt kedvenc témáiról, hiszen nem csupán a képzelete, hanem a tudása is hatalmas volt (nem mellesleg biokémiából szerzett doktori fokozatot).A robbanó Napok egy fantasztikusan megírt bevezetés a csillagászat történetébe. Izgalmas, mint egy krimi, és elolvasva máris úgy érezzük: űrhajósnak kell tanulnunk, esetleg vennünk egy távcsövet, de minimum beiratkoznunk a helyi csillagász szövetségbe.

2084-et írunk. Idős kutatók, tudósok, szakértők, politikai vezetők és humanitárius követek emlékeznek vissza a globális felmelegedés több évtizeddel korábbi kezdeteire, fordulópontjaira és következményeire. A velük készült fiktív interjúk révén bejárjuk az egész világot, hogy megtudjuk, mi történt az emberiséggel és az élővilággal a 21. században. Áradások, tengerszint-emelkedés, szárazságok és tüzek, politikai szélsőségek és migráció, fajok pusztulása... A könyv szerzője, James Powell bemutatja, milyen sors vár Földünkre és az emberiségre - ha nem teszünk ellene sürgősen. James Powell geológus, geokémikus, klímakutató, több amerikai felsőoktatási intézmény (Oberlin College, Reed College, Franklin & Marshall College), a Franklin Institute és a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum korábbi elnöke. 1987-ben kisbolygót neveztek el róla (9739 Powell). „1912-ben a globális felmelegedés puszta elmélet volt csupán. Néhány tudós valós eshetőségnek vélte, de ismereteik hézagossága okán nem kiáltottak veszélyt. Sőt ezek a tudósok érthető módon úgy gondolták, hogy egy melegebb világ az emberiségnek előnyt is jelenthet. Születésem évében, egy kerek évszázaddal később már vitathatatlan volt, hogy a globális felmelegedés valós, az ember műve, és veszélyes az emberiségre. Ám egy kampány, melyet elsősorban az akkori idők óriás olajtársaságai finanszíroztak, a fél világ közvéleményénél és számos politikusánál elérte, hogy szemet hunyjanak a folyamat felett, és a dogmákat és a hazugságokat többre tartsák unokáik jövőjénél."

Amikor 2008-ban Barack Obamát választották az Egyesült Államok elnökének, a világ egy új korszak hajnalát ünnepelte. Obama a reményre, a társadalmi különbségek áthidalására építve azt az ígéretet hordozta, hogy a negatív kampányok ideje lejárt. Elsöprő győzelméből úgy tűnt: a siker alapja az optimizmus és a remény. Nyolc évvel később egy egészen másféle hozzáállás bizonyult hatásosnak. Donald Trump az emberek megosztására, az előítéletekre, Amerika vélelmezett hanyatlásával kapcsolatos apokaliptikus vízióira építve akadályozta meg, hogy Hillary Clinton személyében az Egyesült Államok történetében először női elnököt válasszanak. A remény és a megbékélés ígéretében hívők ebben a narratívában hirtelen végtelenül naivnak tűntek. Olyan véleményekkel is lehetett találkozni, melyek szerint a tökéletes kampány lényege a hazugság. Milyen a tökéletes kampány? Létezik-e egyáltalán ilyen? Tóth Csaba új könyvében tíz, egyaránt győztes stratégia áttekintésével próbál válaszolni e kérdésekre. A politológus szerző rávilágít: miközben ezeknek a politikai hadjáratoknak a tartalma ezerféle lehet, azok végrehajtásának logikája mindig hasonló. Minden sikeres kampány világos üzenetre épül, fegyelmezett, megvalósítása pedig professzionális.

A félelem adománya a világ legfontosabb 50 Pszichológia, önfejlesztési tárgyú könyvének egyike, megjelenésekor 4 hónapon át szerepelt a The New York Times bestseller listáján. Oprah Winfrey szerint ezt a könyvet minden nőnek el kellene olvasnia.  Egy elhagyatott parkolóban egy idegen felajánlja egy nőnek, hogy segít cipelni a bevásárlószatyrát. Vajon ő jó szamaritánus, vagy másvalamit akar? Egy kirúgott alkalmazott búcsúzóul megfenyegeti a főnökét. Vajon fegyverrel tér majd vissza? Az első randevú után egy férfi azt mondja a nőnek, minket egymásnak teremtett a sors. Vajon hogyan reagál, amikor a nő elutasítja?  Egy tinédzser megszállottja a death metal zenének, és lenyűgözik a fegyverek. Vajon meg fog ölni valakit? Egy anya nyugtalankodik a bébiszitter miatt, akit felfogadott. Vajon le kell mondania a programját? Egy férfit a barátnője dühös elvált férje fenyeget. Vajon forduljon a rendőrséghez?  De Becker nem pszichológus, könyve mégis többet árul el a megérzések, a félelem és az erőszakos lelki alkat természetéről, mint a szaktudományos magyarázatok. A félelem adománya letehetetlen, akár egy jó krimi, és nem csupán életünk megváltoztatásában, hanem megmentésében is segítséget nyújthat.  „Szakértőnek tartanak, mert kitartóan figyelem az erőszak természetrajzát. Képes vagyok »megjósolni« gyilkosok, zaklatók, merénylők, csalódott szeretők, elhagyott férjek, elbocsátott dühös alkalmazottak, tömeggyilkosok és még sokféle ember viselkedését. Valóban sok mindent megtanultam - e könyvem kiindulópontja mégis az, hogy igazából minden ember szakértője az erőszakos viselkedésnek, és képes azt előre látni. Ön is, olvasóm, akárcsak minden embertársa, képes felismerni a valódi veszélyt. Rendelkezik egy csodálatos belső iránytűvel, amely mindig készen áll, hogy szükség esetén figyelmeztesse és átvezesse önt a kockázatos helyzeteken." „Gavin de Becker írt egy olyan ismeretterjesztő könyvet arról, hogyan különböztethető meg a zsigeri félelem az aggodalomtól és a szorongástól, mely úgy olvastatja magát, mint egy magával ragadó, csodálatos regény. Mindazokhoz szól ez a könyv, akik szeretnének megtanulni minél inkább hagyatkozni az ösztöneikre, hogy megvédhessék magukat."  Carrie Fisher

Kedves és szeretnivaló, tanulságos és elgondolkodtató, de mindenekelőtt elképesztően izgalmas állatmentésekről olvashatunk ebben a könyvben. „Füttyös"" vidra, „Duzzogó"" borz és több tucatnyi társuk történetei nem csupán az óvni kívánt állatokról, hanem rólunk, emberekről is szólnak: elkötelezettségünkről, emberségünkről, erősségeinkről és gyengeségeinkről.Gera Pál a magyarországi kisragadozók megmentése, főként a vidravédelem területén évtizedes tapasztalattal rendelkezik. Aktív közreműködésével alakult meg a Somogy megyei Lábod-Petesmalmi Vidrapark (1998), majd a szegedi Vidramenhely (2004). A 2000. évi ciánbalesetet követően megszervezte és irányította a megmérgeződött Szamosnál és Tiszánál végzett vidravédelmi munkálatokat. Munkájáról és a magyarországi vidravédelemről 2007-ben német-francia koprodukcióban dokumentumfilmet készítettek Vidrasors címmel, amely hazai és nemzetközi fesztiváldíjakat nyert. A témában számos tanulmányt, ismeretterjesztő füzetet és könyvet publikált, valamint szakmai és kulturális fórumot szervezett.

Tibetet a nyugati világ egy nomád, pásztorkodó életmódot folytató nép hazájának ismerte, amelyet kolostorokban élő, buddhista szerzetesekből álló spirituális közösség – élén a Dalai Lámával – vezet. Ez az idillikus kép a „világ tetején” elhelyezkedő, megközelíthetetlen és misztikus országról azonban pillanatok alatt romba dőlt, amikor a kínai kommunista hadsereg 1950-ben „felszabadította a feudális elnyomás alatt élő” tibeti népet, és megszállta az országot. A tibetiek azonban már sejtették, hogy mire számíthatnak, mivel az 1930-as években, amikor Mao Ce-tung vörös hadserege a kínai polgárháborúban a tibeti fennsíkra menekült, a kiéhezett katonák Ngabában kifosztották a kolostorokat, és megették a lisztből és vajból készült Buddha-szobrokat. A határ menti város a későbbiekben a tibeti ellenállás fészke lett – 2008-ban a kínai katonaság itt lőtt a tüntetőkbe, de ez az a hely, ahol egy évre rá egy szerzetes fölgyújtotta önmagát az elnyomás és a Dalai Láma száműzetése ellen tüntetve. Barbara Demick könyve, mely számos tibetivel készült riport alapján készült, ezt a XX–XXI. századi modern, deszakralizált Tibetet mutatja be leplezetlen őszinteséggel, amelyben mára a központi kérdéssé az vált, hogy a buddhista erőszakmentességből kiindulva elfogadják-e a kínai megszállást, és együttműködjenek-e az elnyomókkal, vagy harcoljanak a függetlenségükért.

Mindenki ismeri Oscar Schindler nevét, aki a második világháború alatt csaknem ezer zsidót mentett ki a náci gyilkosok karmai közül. Pedig az a hőstett, amit Himmler masszőre, Felix Kersten vitt véghez, az Oscar Schindlerénél is jelentősebb. Ahogyan a Zsidó Világkongresszus 1947-es memorandumában megállapította, Németországban nem kevesebb, mint százezer zsidó életét mentette meg. Himmler 1939 márciusa és 1945 áprilisa között több mint kétszázszor vette igénybe Felix Kersten szolgálatait. A találkozásokról készült feljegyzések, valamint a terapeuta emlékiratai szoros összhangban vannak a nácik titkos megbeszélésein készült jegyzőkönyvekkel. Számos eredeti dokumentum is bizonyítja, milyen erőfeszítéseket tett Kersten az áldozatok megmentéséért. A háború utolsó két évében a brit, amerikai, holland és svéd diplomáciai levelezésből is világosan kiderül, hogy Franklin Roosevelttől Winston Churchillen át úgyszólván mindenki tudott Felix Kersten embermentő tevékenységéről. Az utókor mégsem ismeri. Ez a hihetetlenül izgalmas könyv minden bizonnyal változtatni fog ezen. François Kersaudy (1948) francia történész, a párizsi és oxfordi egyetem professzora. Kilenc nyelven beszél, a II. világháború, közelebbről a Harmadik Birodalom szakértője. Főbb műveiben többek között Churchill-lel, de Gaulle-lal, Mountbattennel, Göringgel és MacArthurrel foglalkozik. Ez az első könyve magyarul.

Ha eltekintünk a Világló részletektől, rövidebb írásainak ez a gyűjteménye Nádas Péter legszemélyesebb műve. Igaz ez annak ellenére, hogy a kötetbe összegyűjtött „elegyes írások" középpontjában hangsúlyosan mindig valaki más, egy-egy Nádasnak valamilyen okból fontos személy áll. Az írások némelyike formailag alkalomszerű, például nekrológ, kiállításmegnyitó, egy frissen megjelent könyv kritikája, ám ezeket is az alkalom fölé emeli az a személyes többlet, amiért Nádas beválogatta ebbe a kötetbe. Más szövegek egyetlen és maradandó alkalma a megörökített személy jelentősége a szerző életében. Különösen igaz ez azok esetében, akikhez több írásában is visszatér, mint Esterházy Péter, Mészöly Miklós, Polcz Alaine vagy Balassa Péter. A vonzások és választások ily módon alakuló hálózata végül kirajzolja Nádas Péter önarcképét életének abból a korszakából, amelyet a Világló részletek már nem tárgyal.

A mesterséges intelligencia a jelen: az MI által uralt korszak küszöbén állunk. Az MI több, mint egy technológiai hullám. A 21. században és azon túl ez a hatalom legfőbb forrása, amely táplálja a politikát, az üzleti életet és a társadalmat. Az MI birtokba vette az elménket, a munkánkat és az otthonainkat, átírta a szabályokat, mindez pedig arra ösztönöz, hogy itt az ideje újragondolni civilizációnk alapvető kérdéseit. Az emberi agynak pedig mihamarabb alkalmazkodnia kell a mindenütt jelen lévő mesterséges intelligencia új paradigmájához. Tudatosan és felelősen kell kezelnünk a lehetőségeket és a fenyegetéseket. Jelenleg a mesterséges intelligenciát körülvevő felhajtás és tájékozatlanság egyaránt súlyosbítják az egyre jobban polarizált és szétszakadó társadalmak problémáit. Azonban a mesterséges intelligencia fejlődésének iránya és az MI kora még mindig az emberektől függ: a döntések, és így a jövő a tudomány és a tech-világ szereplőin, az állami döntéshozókon kívül rajtunk, felelős polgárokon múlik. Tilesch György és Omar Hatamleh az MI meghatározását és előremutató értelmezését tűzik ki célul könyvükben, különös tekintettel a jelenre és közeljövőre gyakorolt hatására.

„Mire felnövünk, sorsunk forgatókönyvéből már jelentős fejezetek megváltoztathatatlannak tűnnek. Sejtjeinkben hordozzuk felmenőink traumáinak nyomait; szüleink, nagyszüleink ránk örökítették a megdönthetetlennek tűnő életigazságokat; zsigereinkbe égtek a bizalom, a bizalmatlanság, a szeretet és a szeretetlenség tapasztalatai. Már számos saját krízist vagy mélyen ható egyéni traumát is megéltünk, és kialakultak a válaszaink, ismétlődő megoldó-kulcsaink is ezekre a helyzetekre.Vajon a felmenőinktől kapott lelki sebek, kötődési zavarok, érzelmi és viselkedési mintázatok életünk végéig meghatározzák a sorsunk alakulását? Meddig tart a transzgenerációs örökség hatása, és hol kezdődik a szabad akarat? Mikor és hogyan léphetnek működésbe saját sorsformáló erőink?Ebben a kötetben életünk legbefolyásolóbb erejű témáinak vizsgálatára hívom az olvasót. Sorra vesszük azokat a tényezőket, amik a párkapcsolataink alakulására hatnak, meghatározzák a pénzhez, sikerhez fűződő viszonyunkat, befolyásolják a testi-lelki egészségünket, és előrevetítik, hogyan reagálunk a nehézségekre. A kérdés mindig az, hogy szabad akarattal mekkora változást érhetünk el, és hogyan teremthetünk magunknak olyan életet, amely a leginkább megfelel az elképzeléseinknek.” – Orvos-Tóth Noémi

„Családok nélkül nincsenek történetek." Lien kilencéves, amikor szülei egy idegen család gondjaira bízzák: 1942-ben járunk, Hollandia náci megszállás alatt áll, a szülők remélik, hogy legalább a lányuk túlélheti a háborút. Negyven évvel később végleg megszakad a kapcsolat Lien és az őt befogadó család között. Mi okozhat akkora törést? Mi lehet képes arra, hogy elszakítson egy ennyire erős köteléket?  Bart van Es már felnőttként döbben rá, hogy van egy családtagja, akinek a létéről sem tudott. Személyes hangú, mélyen empatikus könyvében Lien nyomába ered. Feltárja a több generáción át hordozott traumák működését, a szeretetteljes viszonyokban megbúvó sérülések zárványait, amelyek néha visszavonhatatlan következményekkel járnak. A Hiányos fénykép érzékeny elbeszélés családról, idegenségről, emberi kisszerűség és nagyság kevercséről: történeteink alapanyagáról.  „Nyugtalanító, mélyen megrázó, csodálatra méltóan őszinte könyv... félelmetes elbeszélés traumákról és következményeikről. A Hiányos fénykép nem is lehetne aktuálisabb, fontos emlékeztető azzal kapcsolatban, hogy a legnyitottabb, legkulturáltabb társadalmi közeg is mennyire könnyen utat téveszthet." Financial Times

A ketrecbe zárt fiú – és más történetek egy gyerekpszichiáter jegyzetfüzetéből című kötet szerzőinek új könyve. „Megoldja az empátia a világ összes problémáját? Természetesen nem. De kevés probléma oldható meg együttérzés nélkül." Empátia nélkül nincs sem egészséges egyén, sem egészséges közösség. A születés pillanatától kezdve, amikor a csecsemő ujjai ösztönösen belekapaszkodnak a felnőtt ujjaiba, testünk és agyunk bensőséges kapcsolatokat keres – kötődést, amit az empátia tesz lehetővé, a rendkívüli képesség, hogy szeretni tudunk, és meg tudjuk osztani érzéseinket másokkal. Lebilincselő könyvében a nagy sikerű szerzőpáros, Maia Szalavitz újságíró és Bruce D. Perry gyerekpszichiáter arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként alakul ki az empátia, miért elengedhetetlen mind az egyéni boldogsághoz, mind a társadalom működéséhez. Rámutatnak, miért veszélyes modern világunk atomizálódása, a technológiai eszköztár és a munkaalapú kultúra hogyan hat empátiánkra, közösségeinkre. A Szeretni születtünk tudományos igényességű kiállás egy emberi interakciókkal és odafigyeléssel teli életért. „Az empátia lehetővé teszi, hogy enyhítsük egymás számára a stresszt, és boldoggá tegyük egymást. Az örömteli élet kulcseleme. És ma több kell belőle, mint eddig bármikor, hogy szembe tudjunk nézni a gyorsan változó intézményrendszer, a sokszínű közösségek és a tönkretett bolygó által támasztott kihívásokkal.”

A Néprajzi Értesítő 101. évfolyama angol nyelvű kötet, amelyben az elmúlt 10 év során megjelent, elsősorban a Néprajzi Múzeum gyűjteményi anyagával foglalkozó vagy abból kiinduló tanulmányok kaptak helyet. Célja, hogy a nemzetközi tudományosság számára könnyebben hozzáférhetővé tegye az intézményben folyó tudományos feldolgozó munkát, és képet adjon a gyűjteményi anyag és az interpretációs lehetőségek sokrétűségéről. Olyan kötetet adunk közre, amelyben megjelenik a magyar és nemzetközi anyag, a tárgyi és archívumi gyűjteményi feldolgozás, a kiállítás, a tudománytörténet, az intézményi szerepvállalás. A válogatás a Néprajzi Múzeum gyűjteményének különböző korszakait, történeti és kortárs perspektíváit villantja fel oly módon, hogy egyszerre reagál az intézmény korszakokon átívelő legfontosabb kutatási tematikáira és az önreflexív elemeket is hangsúlyozó elemzésekre.

Mi lenne, ha fölgyorsítanánk a fejlődésedet a futásban? A kihívások izgalmassá teszik az életet. Vannak köztük olyanok, amelyeket elkerülnénk; szakítás, lelki gondok, munkahelyi problémák, vizsgaszituációk, de sokan inspirálónak tartják őket, és rájönnek, valójában fejlődtek a kihívás teljesítésével.  Ezzel szemben most megteheted, hogy előre gondolkodsz. Hogy megragadsz egy olyan lehetőséget, amely évekre meghatározhatja a futáshoz való viszonyodat, megszínesítheti az edzéseidet, és nem csak eredményesebbé, hanem kiegyensúlyozottabbá is válhatsz tőle. Testileg és lelkileg egyaránt. Tedd szívedre a kezedet… Néha kínszenvedés lehet rávenni magad a futásra. És oké, hogy kikapcsolsz a futás alatt, vagy a részidőket lesed, de így is előfordulhat, hogy hónapok/évek múltán elveszíted a motivációdat, hiába tűzöl ki magad elé újabb célokat. Szükséged van részsikerekre. Részfeladatokra. Olyan ez, mint regényírónak a novella. Egy regényen legalább fél évig, szerkesztéssel, átdolgozással együtt jó évig is dolgozni kell kézzel fogható eredmény nélkül, egy elbeszélés azonban akár órák alatt is elkészülhet lendületet, motivációt, megnyugvást adva a szerzőnek. Ez a könyv a futók novellája. A Te privát motiválógépezeted, ami beindítja a benned rejlő versenyszellemet, nyerő típusú embert farag belőled és turbó fokozatba kapcsolja az általános fizikális erőállapotodat a futás szempontjából kulcsfontosságú izmok és keringés tekintetében.    Ebben segítek. 1991-ben kezdtem a futást a Postás Sportegyesületben. Közép – hosszútávon versenyeztem országos szinten érmes helyezéseket is magaménak tudhatok. Ott ismertem meg első körben edzőtársként azt a magyar bajnok edzőt, aki azóta válogatottsághoz is hozzásegített atlétákat, és akit 2015-ben a Magyar Atlétikai Szövetség az atlétikában nyújtott kiemelkedő munkásságának elismeréseként dicsérő oklevélben részesített. A könyv egyes fejezeteiben nem csupán saját élsportolói tapasztalatomra, hanem az ő legfrissebb szaktudására is támaszkodtam a kihívások megalkotásakor.

Egy ?nap a történészek majd visszatekintenek erre az időszakra, és csak így fognak rá hivatkozni: VH és VHE – videóhívások kora és a videóhívások előtti kor. 2019-ben a slack, azaz a lazítás kifejezés csak akkor merült fel a munkahelyeden, amikor három napja zsinórban késtél háromnegyed órát, a hangout, azaz búvóhely romantikus együttlétekre utalt, a Zoom pedig egy jégkrém volt a kilencvenes években, amiről a BuzzFeeden nosztalgikus hangvételű cikkekben emlékeztek meg. Persze ott voltak azok a fura FaceTime-hívások, na meg a karácsonyi online beszélgetések a külföldi rokonokkal, de akkoriban ezek a videóhívások még nem határozták meg annyira a mindennapjainkat, mint most. Aztán jött a járvány, és minden megváltozott. A személyes megbeszélések több-kevesebb sikerrel átköltöztek a képernyőre. A családi találkozókból zűrzavaros Zoom-meeting lett, ahol egyszerre beszél mindenki. Bizonyos tapasztalatok hasznosnak bizonyultak, mások kevésbé. Akár gyűlöljük, akár szeretjük, a videómegbeszélések mindennapjaink részévé váltak, úgyhogy itt az ideje berendezkedni az együttélésre. A könyvben található bölcs tanácsok ehhez nyújtanak segítséget. Ez a 101 remek tipp és illemszabály segít mesteri szinten eligazodni az online meetingek világában. Akár azzal a különös szokásunkkal szeretnénk felhagyni, hogy a megbeszélés végén bárgyú integetéssel búcsúzzunk el, akár arról, hogy kitartóan a saját arcunkat bámuljuk a képernyő jobb sarkában, az itt található, humorban is bővelkedő tanácsok a segítségünkre lesznek. Hamarosan szinte lubickolunk az online világban, legyen szó akár munkamegbeszélésről, kötetlen családi csacsogásról, online sörözésről a barátokkal, randiról vagy bármilyen egyéb virtuális találkozóról.

2020. ?március 27-én Ferenc pápa az üres, esőtől áztatott Szent Péter téren állva szólt ahhoz a sok millió emberhez, akik karanténjuk magányából figyelték szavait: “A viharban az Úr arra hív, hogy ébredjünk fel, hívjuk életre a szolidaritást és a reményt, mert ezek adnak tartást és nyújtanak támaszt ezekben az órákban, amikor látszólag minden elsüllyed körülöttünk.” A Covid-19-járvány pusztítása közepette Ferenc pápa nem csupán a hívő embereknek nyújtott reményt és megnyugvást, hanem a betegségtől szenvedőknek, illetve a betegek életéért kétségbeesett küzdelmet vívóknak is. Egy évvel híres beszéde után a pápa a neves olasz újságíró, Domenico Agasso kérdéseire válaszolva osztja meg gondolatait: közvetlen, meleg szavakkal arra biztat, hogy vegyük fel a harcot a közöny és az egoizmus futótűzszerűen terjedő vírusával, mely az összeomlás szélére sodorta a világot. Bátor, egyben megvilágító erejű gondolatai eligazodást kínálnak azokban a nehéz időkben, amikor mind egyéni, mind társadalmi szinten tennünk kell azért, hogy élettel töltsük meg a jövőt.