Najnovšie - Biografie - Životopisy strana 97 z 497

Milo ako mladý lekár prináša svojou knižkou svedectvo chudoby a utrpenia. Je skvelé vidieť mladého človeka, ktorý nerezignuje v bezmocnosti z toho, ako funguje svet a neuspokojí sa s fejsbukovými statusmi s lacnou kritikou svetových politikov, medzinárodných organizácií, či nadnárodných spoločností. Milo si vyhrnul rukávy a vybral si cestu poctivej a obetavej služby. Nečakal na ideálne podmienky, ale skombinoval svoju odvahu, vedomosti a chuť pomáhať. Pre stovky ľudí v juhosudánskej buši a ich rodiny znamenala jeho služba život namiesto smrti, radosť namiesto smútku, či úľavu namiesto utrpenia. Nech sú jeho memoáre z Mapuorditu inšpiráciou pre ďalších mladých ľudí, ktorí v sebe prechovávajú túžbu pomôcť a sú ochotní vyjsť zo svojej komfortnej zóny a použiť svoje talenty pre službu tým najbiednejším. Michal Krčméry, riaditeľ Vysokej školy zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety Mama Afrika od Mila Mišánika je inšpiratívnym a silným príbehom o obetavosti, ľudskosti a odhodlaní pomáhať druhým v najchudobnejšej krajine sveta, zmietanej občianskou vojnou, chorobami, negramotnosťou a najrôznejším utrpením. Kniha nielenže priblíži čitateľom realitu života v Južnom Sudáne, ale aj ukáže, aké náročné je vykonávať lekársku profesiu v krajine, kde sú zdroje a možnosti mimoriadne obmedzené. Milo je človek, ktorý má rád rôzne výzvy – športové, medicínske, ale aj ľudské. Na svojej lekárskej misii v Južnom Sudáne skĺbil všetky dokopy. Výsledkom je neprenosná skúsenosť, ktorá obohatí človeka profesionálne aj ľudsky. Jeho denníkové záznamy spracované do knihy čitateľa prenesú na africký kontinent, kde je život pomalší, nevládnu mu sociálne siete a úcta k starším je prirodzená. Jednotlivé príbehy v sebe zahŕňajú množstvo obety, nebezpečenstva, ale aj humoru, ozajstného priateľstva, vynaliezavosti a hlavne človečiny, ktorá sa z moderného sveta vytratila. Milo ju vo svojej knihe priniesol z chudobnej africkej krajiny naspäť medzi nás. Marek Smolár, chirurg, kolega a priateľ

what we must remember, what we would forget…How do we carry the past when memory begins to splinter, when daily words and faces elude us while the distant past haunts and torments? How do we carry the past as the adult children of ageing parents whose vitality has given way to a dependency the parent cannot accept? And where are the safe places for our elders in a society with no patience for the slow and the old, a society that sees them as products for an industry of ‘care’ that exists first for its share-holders?These questions weave through l’Aubier as Isabelle Llasera explores the final stages of her mother’s life in a residential home in the South of France and as her mother’s dementia escalates in an environment where profit ranks above care. Written with grace, tenderness and extraordinary clarity, the narrative is addressed to ‘you’. And so we are immersed in a story that brims with frustration (the clothes that disappear, the cold air conditioning in November, the persistent odour of urine in the lounge…) alongside small acts of rebellion that we revel in (the unauthorised car trip in the rain and snow with the best rainy coffee ever). And through it all, the fragments of a long and accomplished life dissolving into moments that won’t let go — the horror of whether three Jewish children ever reached safety or the teenage joy of the fur coat her father gave her…Deeply personal and searingly political, without a whiff of didacticism, l’Aubier will make you laugh and cry. But most of all it will leave you with questions. Dignity? Memory? Identity? Responsibility? So many questions society needs to face if we are to retain humanity.

In Imperfect, Jonathan Hussey — author of Reoffending and the Probation Workbook series — offers a compelling and unflinching memoir of his two decades working within the Criminal Justice System. Spanning his early years in adult probation to his time in youth justice and through the turbulent rollout of Transforming Rehabilitation, Jonathan reflects on the wide range of individuals he has worked with — from repeat offenders and sex offenders to young people on the cusp of change. With honesty and insight, he explores not just the professional challenges but the emotional toll the job can take if not managed correctly, pulling back the curtain on the mental health pressures that working in probation can bring about. Imperfect is more than a personal story — it’s a reflective, eye-opening guide for those considering a career in probation, current practitioners navigating a complex system, or anyone drawn to the realities behind one of society’s most demanding and misunderstood public service roles. Blending personal narrative with professional reflection, Jonathan captures both the frustrations and the redemptive power of working with complex individuals. Thought-provoking, honest, and deeply human, Imperfect is essential reading for anyone interested in probation careers, offender rehabilitation, criminal justice in general, or the personal impact of frontline public service work.

Mélyvíz, csak megúszóknak - Idézőjel I. Ezt a címet adom a könyvemnek. Hogy miért, azt nem biztos, hogy tudom. Legfeljebb sejtem... Kiderül? Ha figyelmesen, türelemmel végigolvasod és becsukod a fedelét, választ adhatsz rá. Ha mégsem, ha uncsi, hát sutba vele. Akkor ott a helye... "A rock and roll mást jelent. Még lefordítani sem könnyű, hiszen egy igazi angol nyelven megszületett kacsintás. Egy kifejezés, ami egy fél világot egybekovácsolt. Egy generációt, melynek minden vágyát és igazságát kifejezte. Leginkább azért, hogy a berögzött sznob, magát felsőbbrendűnek gondolt, begyepesedett, nagyképű, elöregedett, önmagukat vélemény­vezéreknek kinevező fontoskodókat végre szembesítse önmagával. Chuck Berry, Elvis Presley, Richard, Bill, Domino és a többiek azt hirdették, hogy térjünk már észhez. A teremtés, az a Rock and Roll. Nem a szavak lefordítása szerint. A jelentése alapján. Tényleg. Nevezzük el Hempörgésnek? Mert az valami ilyesmit jelent. Még tudok angolul. Amcsiul meg pláne. Olyan jó így értelmezni. Mert így van... Nem igaz?"

Egy szeretett szabadúszó könyvéhez, Hogy az őszinte szavakra éhes olvasó többé ne éhezzék. Terád egy színész-hős hatott, nézz hát a szemébe, Nézd meg a borítólapot! Írásom egy szívbéli jó barátról szól, remélem, jól! Barátomnak közismert a hangja, Neki talán éppen ez a rangja! Volt ő 007-es ügynök, Később herceg volt a törpék között. ABBÁ-soknak vendég-fia, Ha épp zengett a Mamma Mia. Film is akadt, több mint húsz, Hol magyarul beszélt Tom Cruise. Védjeggyé vált ez a hang, Mint muzsikusoknál a lant: Magyar hangja: Kautzky Armand Aldobolyi Nagy György zeneszerző

3. rész: FAPADOS KAPITALIZMUS Ez a harmadik kötet a mában játszódik, és ezért nem tudtam megkerülni se a politikát, se azt az egyszerű tényt, hogy itt az olvasó már közelebbről ismeri szereplőimet, és elkerülhetetlenek a szubjektív érzelmek, a szeretet és a viszolygás az olvasó részéről is. De azt gondolom, hogy koromnál fogva már írhatok, amit akarok. Szabad vagyok. Ez azt is jelenti, amit Orwell írt valahol: "Szabadság az, ha kimondhatod azt is, amit az emberek nem szeretnek hallani!" Ebben a könyvben rengeteg névvel találkoznak, akikről már ma se nagyon tudják, hogy kicsodák. Még öt év, vagy ne adj isten, még huszonöt év, véletlenül valaki kézbe veszi, akkor egyszerűen fogalma se lesz arról, hogy kikről van szó. De attól tartok, vagy azt remélem, fel fogják ismerni a hasonló emberi viselkedéseket. és talán egy kor lenyomatát kapják. Meg azt is, hogy kik és milyenek voltak kortársaim, abban a pici buborékban, ami Magyarország, és abban a még szűkebb buborékban, ami színház, művészeti élet, a számomra hosszú, de a nagy egészhez képest villanásnyi kis periódusban. A világot nem lehet megváltani, meg nem is kell. A történelem egy rémregény. Ám hét szűk esztendő után mindig jön a hét bő, csak legfeljebb nem hét, hanem több vagy kevesebb. Nacionalizmusra jön a globalizmus és viszont, minden klasszikusra jön a romantikus, majd a formabontó, mindenből sok lesz, megunják, jön a másik. Az egyik létező megoldást Voltaire ajánlja: "Műveljük kertjeinket!" És nem felejtem el azt se, amikor Rico Saccani barátom a Vigadóban Rossini-estet vezényelt. Elmentem a koncertre, és az első sorban ültem, mert ott a begipszelt lábamat ki tudtam nyújtani. A szünet előtt az első rész végére maradt A sevillai borbély nyitánya. És elkezdte a zenekar játszani, de pont a felénél Saccani leintette a zenekart, odajött hozzám az első sorba, kezembe nyomta a karmesteri pálcát, és intett, hogy folytassam. Nagyon meglepődtem, és ráztam a fejem, hogy nem lehet. De a közönség tapsolni kezdett, és nem hagyták abba. És akkor eldirigáltam A sevillai borbély nyitány második felét. Hogy a hangos siker a karmesteri teljesítménynek, vagy inkább a lábamon levő gipsznek és a mankómnak szólt, az vitatható. De ennek a történetnek van előtörténete. Még operettszínházi igazgató koromban 1996-ban Érdi Sándor és Szegvári Katalin, akikkel annak idején együtt készítettük a Magyar Televízióban a Stúdiót, a legendás kulturális műsort, kitaláltak valami nagyszerűt. Ők még mindig a televízióban dolgoztak, és alapíttattak a televízióval egy díjat, vagy minek nevezzem, aminek a neve: Örökös Tagság. És akit oda felvesznek, az onnantól kezdve tagja a "Halhatatlanok Társulatának". És aki "Halhatatlan", annak a lábnyomát elhelyezik a pesti Broadway-n, az Operettszínház előtt az aszfaltban, úgy, mint Hollywoodban a sztárokét. De visszatérek az Operettszínházhoz. Volt egy nagyon fontos vállalkozásunk. A színház összekerült Hans Pilz impresszá­rióval, aki korábban a legnagyobb európai cirkuszokat menedzselte, és akinek a felesége, egy Colette nevű fekete, New Orleans-i énekesnő nálunk is fellépett. Nagyon tehetséges, kedves ember volt mindkettő. Ők szervezték a karácsonyi koncerteket Münchenbe, amik színházunknak nagy sikert és anyagi hasznot hoztak. Hatalmas koncertteremben éveken keresztül minden karácsonykor mi voltunk München szenzációja. Három évig nem a családommal töltöttem a karácsonyt. Viszont volt nagy siker, zsúfolt ház, polgármesteri fogadás az egész társulatnak a Városházán! Jó dolgunk volt!

"Van pápánk!" - hangzott fel 2025. május 8-án, csütörtök este a Szent Péter-székesegyház középső erkélyéről, miután a Sixtus-kápolna kéményéből fölszállt a fehér füst. XIV. Leó néven új egyház- és államfő foglalta el trónját a Vatikánban. Robert Francis Prevost az Ágoston-rend első pápája, az első egyházfő, aki az Egyesült Államokban született, egyben az első perui állampolgársággal rendelkező vatikáni államfő. Az amerikai kontinensről másodikként érkezett pápa a húsvéthétfőn elhunyt argentin Ferenc után kezdi meg pontifikátusát. De vajon eszméiben is követi elődjét, folytatja megkezdett reformjait? Hogyan viszonyul a nők szerepvállalásához az egyházban? Hát az egynemű párok kapcsolatához, frigyük megáldásához? Mi az álláspontja a papok által elkövetett szexuális visszaélések kezelését érintően? Esélynek vagy veszélynek tartja-e az egyház szempontjából a mesterséges intelligencia térnyerését? Mindezekre a kérdésekre választ találunk ebben a villámgyorsan, nagy tájékozottsággal és alapossággal megírt portrékönyvben - amiből még a pápa öltözködéséről és kedvenc sportjáról is értesülhetünk a világ- és egyházpolitikai összefüggések mellett. A szerző, Rónay Tamás elismert Vatikán-szakértő, külpolitikai rovatvezető. XIV. Leó a negyedik pápa, akiről monográfiát írt - méghozzá a megválasztása utáni tíz napban.

Úgy tartják, Yves Saint Laurent-nak köszönhetően lett az haute couture-ből művészet, a divatbemutatóból pedig lélegzetelállító méreteket öltő látványosság, és szintén ő modernizálta a női divat fogalmát is klasszikus androgün darabjaival. Az Algériában született Saint Laurent divatnövendékből szélsebesen emelkedett fel Christian Dior jobbkezévé, majd karrierje tetőpontját akkor érte el, amikor átvette a Dior márka vezetését az alapító halála után. Saint Laurent 1961-ben megalapította saját divatházát, majd megalkotta híres "le smoking" nadrágkosztümjét és Mondrian ruháját, bevezette a bőrdzsekit a mainstream divatba, ugyanakkor az egész divatvilágot meghökkentette a luxus és a művészi dráma ötvözésével. A Divatikonok sorozat VII. kötete pazar illusztrációkkal és hiteles szöveggel dokumentálja a rejtélyes, merész és elképesztően kreatív tervező életét és munkásságát. "A divat elhalványul, a stílus örök. Az én álmom az, hogy a nőknek olyan klasszikus ruhatar alapjait nyújtsam, amely megszabadul a pillanatnyi divattól, és ezáltal nagyobb önbizalmat ad nekik." Yves Saint Laurent

Budapest ostroma meghatározó esemény volt mindazok számára, akik átélték, túlélték. Az ostromról született talán a legtöbb civil napló és visszaemlékezés a II. világháború magyarországi eseményei kapcsán. Ifj. dr. Fábián Gáspár naplója azonban kiemelkedik a többi napló közül azzal, hogy a szerzők ismerete szerint ez az első megjelent rendőrnapló. A naplóíró nem számított sem civilnek, sem katonának. A hagyományos civil naplóírókhoz képest ifj. dr. Fábián Gáspár nem egy óvóhelyen töltötte az egész ostromot, a katonák írásaihoz képest ugyanakkor harci bevetésben sem vett részt. Budapest bekerítését és a karácsonyt a napló írója és édesapja a gellérthegyi Kelenhegyi lépcső 6. szám alatti villában élte meg. Egy nyilas razzia során azonban elfogták, majd elhurcolták, és csak szerencsével szabadult. Visszakerült rendőri szolgálatba, 1944 nyarától állásából ugyanis felfüggesztették. Rövid ideig szolgálatot teljesített, ennek során bejárta a várost keresztbe kasul, volt a Vár alatti Alagúti óvóhelyen, a Sziklakórházban, átkelt több alkalommal a meglévő hidakon Pestre, ahol találkozott az egyik nyilas vezetővel is az Operában, majd megsebesült. Ezt követően a gellérthegyi villában maradt, azonban a család szerencsétlenségére a Gellérthegy szinte az ostrom utolsó napjáig a német és magyar védők kezén maradt, ezért a hegy állandó tüzérségi és légitámadások célpontja volt. A szovjet katonák megérkezésével a megpróbáltatások nemhogy véget értek volna, hanem igazán csak ekkor kezdődnek. A német katonák kivégzése és a környékbeli nők megerőszakolása csak a kezdet volt. Ifj. dr. Fábián Gáspárt, mint rendőrt, a hatóságok letartóztatták, és csak szerencsével tudott szabadulni, majd később egy malenkij robot transzportba is bekerült, ahonnan rendkívül leleményesen szabadult ki. A családtagok felkutatására rövid időre Zamárdiba is elutazott, de menet közben Székesfehérváron ismét szovjet fogságba került, ahonnan szintén szabadult. Mindezek mellett a helyreállítás, a közmunka és a napi élet nehézségeit élte át és vetette papírra, ahol sokszor groteszk, humoros, vagy abszurd jelenetek résztvevője, szemtanúja volt. A kommunisták térnyerésével zsidóellenes gondolatok is megjelennek a naplóban a korábbi propaganda szólamait visszhangozva. Naplóját olvasmányos stílusban mennyasszonyához címzett levelek formájában írta, melyeket sosem küldött el. A lapokra írt leveleket később összefűzte egy mappába, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megmaradjanak. A közreadott rendőrnapló a Gellérthegy és környékének ostrom alatti és utáni történetéhez rengeteg információt ad, egyben rendkívül lebilincselő olvasmány is, mely visszaröpít minket a múltba. A napló szövegében, írásmódjában nem változtattunk, mert az a kornak (1944-45) megfelelő stílusban és a naplóíró akkori érzelmeinek kifejezését, leképezését adja vissza. Bármilyen módosítás a napló hitelességét és valódiságát kérdőjelezte volna meg.

Catherine Haines' lively account of student life is enriched with literary, philosophical and existential questions. As the Cambridge Weight Plan spins out of control, a post-graduate's academic subject, 'the mind-body problem', goes through an existential phase to become 'extraordinary morality' rather than a mental health problem. The iron will with which Catherine imposes on herself ever more onerous conditions is awe-inspiring. The author is clearly fiercely intelligent, as we can see from the way she exposes the ugly truth behind historical depictions of women with eating disorders andindeed the way society frames abstinence from food as an ally of virtue. However, starving her body means that Catherine also begins to starve her brain. Incisive literary criticism of Hamlet descends into feverish noodlings about Einstein's theory of relativity. Her descriptions enfold the reader in the hideous illogic of the anorexic. This is a rigorous, philosophical case for regarding an eating disorder as pilgrimage, a personal exorcism, the kind which writers perform on paper while ghting with demons, fears, fate and death, an exorcism which, while painful, is also saving.

Explore the life and scientific legacy of Stephen Hawking - the brilliant theoretical physicist who changed the way we look at time and space. Stephen Hawking''s contributions to physics and cosmology literally changed our understanding of the universe. He not only lit up the academic world but punched through the barrier between academics and the general public, offering high-level scientific answers to the greatest human questions. This captivating biography introduces his life and greatest scientific contributions, with accessible explanations on his theories surrounding general relativity, quantum mechanics, the science of black holes, and his pursuit of the ''Theory of Everything''. It also explores his diagnosis of motor neurone disease and the age of 21 and how he overcame these limitations to become one of the greatest scientific communicators in the modern world. With black and white photographs throughout, this biography is gives wonderful insight into Hawking''s extraordinary achievements and how his attitude to life and work were the true driver of his success. ABOUT THE SERIES: The Arcturus Pioneers series brings together entertaining biographies of leading figures within scientific world and beyond, tracing their lives, legacy and the pioneering ideas that made them world-famous.

BÓDIS KRISZTA (1967) író, pszichológus, filmes. Létrehozta a Van Helyed Alapítvány-t, fölépítette és vezeti a Van Helyed Rendszer-t, amelyben intézményeket és komplex szolgáltatásokat működtetnek annak érdekében, hogy a mélyszegénység újratermelődését megakadályozzák. Társadalmi aktivitását alkotásközpontú szemlélet és módszertan jellemzi. Nemzetközi figyelmet keltő tevékenysége elismeréseképpen háromszor ítélték neki a Tolerancia-, kétszer az Emberség díjat, 2010-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2013-ban Raoul Wallenberg-díjjal tüntették ki. Tüdős Klára életéről szóló Istenhegy trilógiájának első kötete, a Kisasszonyképző 2022-ben, második kötete, a Korzón a pokolba 2023-ban jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában, a Kapszula Könyvtár sorozatában pedig Kemény vaj című regénye, amely egy a társadalom legkiszolgáltatottabb, legszegényebb, leginkább kirekesztett rétegéből származó fiatal lány felnövéstörténete.

Detstvo v okolí Avionu a priestor medzi Firšnálom, Šifbekom, Kollárkom a Račkom tvoria kulisu k rozprávaniu Tomáša Berku o živote generácie zlatých šesťdesiatych rokov – bigbiťákov, umelcov, flákačov z korza, bohémov. Detí usporiadanej prvorepublikovej generácie, keď sa ešte doma hovorilo po česky, nemecky, maďarsky či po bulharsky... keď vyrastali v záhradách a dvoroch domových blokov, keď blumentálska veža bola najvyššou dominantou a spolužiaci sa delili na evanjelikov a katolíkov, až do chvíle, keď ich prevalcovala pionierska mašinéria. Berka píše o meste a krajine od komunistického prevratu cez reálny socializmus až po súčasnosť. Čitateľ sa ocitá v prostredí filmu, divadla, džezrokovej hudby, ktoré formovali vzťahy a lásky. Opisuje stretnutia s Kukurom, Hrycom, Kocúrikovou, Satinským, Lasicom, Rollerom, Fišerom, Sikorom, Jakubiskom, Hanákom, Herzom, Frešom, Vargom, Ursínym, Griglákom, Lučeničom, Barinom a ďalšími.

John Matthai was independent India’s first railways and transport minister. Later, he was India’s second finance minister but resigned due to his differences with Pandit Nehru over the Planning Commission. Matthai served in important position in the Tatas and was a friend and confidant of J.R.D. Tata. He was chairman of the Taxation Enquiry Commission (1953), which provided a framework for the future tax policies of the government. Matthai was the first chairman of the State Bank of India of the court of governors of the Administrative Staff College of India, Hyderabad, and of the National Book Trust. He was also the founder-president of the National Council of Applied Economic Research, New Delhi.

Tato knížka není životopis, ale příběh o cestě česko-francouzské divadelní a filmové herečky, šansoniérky, prezidentky Nadace Archa Chantal, paní Chantal Poullain. Neřeší vlastně svůj život, mluví spíš o výsledcích své dosavadní cesty s mnoha křižovatkami. Označuje ji za život na laně. Má odvahu riskovat jako provazochodec. Neohlíží se na to, jak je lano tenké, nebojí se balancování nebo nejistoty. A přitom dobře ví, že rovnováha je vzácná…

THE INSTANT SUNDAY TIMES AND NEW YORK TIMES BESTSELLERLONGLISTED FOR THE WOMEN''S PRIZE FOR NON-FICTION 2025SHORTLISTED FOR WATERSTONES BOOK OF THE YEAR 2024SHORTLISTED FOR THE HATCHARDS AND BIOGRAPHERS'' CLUB FIRST BIOGRAPHY PRIZE A BOOK OF THE YEAR FOR THE HAY FESTIVAL, SUNDAY TIMES, THE TIMES, FINANCIAL TIMES, SPECTATOR AND iNEWS''A beautiful book'' - ANGELINA JOLIE''I will be recommending this to everyone'' - MATT HAIG''Quietly profound, beautifully written, Hare is now lodged in my heart'' - TRACY CHEVALIER__Imagine you could hold a baby hare and bottle-feed it. Imagine that it lived under your roof and lolloped around your bedroom at night, drumming on the duvet cover when it wanted your attention. Imagine that, over two years later, it still ran in from the fields when you called it and snoozed in your house for hours on end. This happened to me.When Chloe, a city-dwelling professional with a high-pressure job, finds a newly born hare, endangered, alone and no bigger than her palm, she is compelled to give it a chance at survival - despite being the least likely caregiver to this wild animal. Raising Hare is the story of their journey together. It chronicles an extraordinary relationship between human and animal, rekindling our sense of awe towards nature and wildlife. Their improbable bond of trust reminds us that the most remarkable experiences, inspiring the most hope, often arise when we least expect them.This edition includes an exclusive afterword by the author.

A NEW YORKER BEST BOOK OF 2024''Robinson''s prose is humorous and macho, taking its lead from the gruff, sensual delivery of food writer Anthony Bourdain'' FINANCIAL TIMES‘A debut that’s both a paean to the art of woodworking and a memoir about creative endeavours’ OBSERVER''Mesmeric'' SPECTATOR''Robinson''s chiselled, elegant prose is the sound of a bright new voice in non-fiction.''SOPHY ROBERTS, author of A Training School for Elephants and Lost Pianos of Siberia''A beautifully cut and crafted masterpiece inlaid with insight and polished with the pure joy of nature.’CHRIS PACKHAM, author of Fingers in the Sparkle Jar: A Memoir''Original. Rare. As beautiful as trees... A masterpiece.''JOHN LEWIS-STEMPEL, author of Meadowland, The Running Hare and The Wood''''What a joy this is. I love the epic quest-ness of it, the wry humour, total graft, risk-taking and downright scariness of Callum''s bold adventure. Utterly life-affirming.''MEL GIEDROYC''A delightful book about the art of craft; a hard-carved woodworking romance written with tenderness and an almost sensual attention to detail. I can smell the resin and the soft, fresh sawdust. I can feel the bite of dense grain beneath the blade. Quite magical.''CAL FLYN, author of Islands of Abandonment.........................................................................................................Ingrained is a love letter to trees, timber and craftsmanship – and to finding your own voice. The eldest son of a Master Woodworker, Callum Robinson spent his childhood surrounded by wood and trees, absorbing craft lessons in his father’s workshop, playing amongst the sycamore, oak and Scots pine that bordered his home. In time he became his father’s apprentice, helping to create exquisite bespoke objects. But eventually the need to find his own path led him to establish his own workshop; to chase ever bigger and more commercial projects, to business meetings, bright lights and bureaucracy, to lose touch with his roots. Until the devastating loss of one major job threatened to bring it all crashing down. Faced with the end of his business, his team and everything he had worked so hard to build, he was forced to question what mattered most.Blending memoir and nature writing at its finest, Ingrained is an uplifting meditation on the joys and challenges of working with your hands in our modern age, on inheritance, community, and the beauty of the natural world.

*Nominated for Best Book at the 2025 Chortle Awards*''Really funny & engaging. A breeze and a pleasure to read'' Katherine Ryan''As hilarious and outrageous as you might expect'' Rosie Ramsey''Funny. Poignant. Fascinating. Just the sort of hilarious, disrespectful, ribald book I love to get stuck into'' Jo Brand***How did little Jenny Hargreaves become Jenny Eclair and elbow her way into the male dominated world of 1980s stand-up?Daughter of Major Derek Hargreaves (spy?) and June Hargreaves (spy''s wife?) sister of Sara (born to be Head Girl) and Ben (the usurper), Jenny''s comedy career took off via drama school, cider, sausage rolls, sleeping with men who looked like they lived under a carpet, punk poetry, anorexia, bedsit misery, waitressing and not really having a clue about anything.This was a world before microphones, mobile phones, before everyone gave up smoking or started taking coke. Jenny Eclair was on the comedy circuit before there really was a comedy circuit and was the first woman to win the Perrier Award along the way.Still gigging to sell-out crowds forty years later, Jenny Eclair''s memoir charts her childhood, her career and the changing face of women in comedy, all told with hilarious brilliance in Jokes, Jokes, Jokes, her very funny memoir.MORE PRAISE FOR JOKES, JOKES, JOKES''''Laugh out loud and moved to tears. Highly recommended'' Josie Lawrence''Rude, honest and funny'' Dom Joly''I love this book!'' Helen Lederer''A tonic for the soul'' Jennie Godfrey''Hilarious'' Julian Clary''You''ll love it!'' Anthea Turner

''Moving, atmospheric, truthful, perceptive and hilariously funny - I loved it: a piece of our English history, the story of a vanished time, which feels close at hand but thoroughly gone. What a story. What a great story'' TESSA HADLEYIn Homework, Geoff Dyer reflects on his childhood and what it means to come of age in England in the 60s and 70s, in a country shaped by the aftermath of the Second World War but accelerating towards change. He was born in Cheltenham in the late fifties, the only child of a dinner lady and a planning engineer. Raised in a working-class area, Geoff and his mates found much joy recreating battles with their beloved Tommy guns, kicking a beachball around until its untimely death, and collecting anything and everything they could find; football cards, conkers and Action Man figures. When Geoff passes his 11-plus exams he gets in to a Cheltenham Grammar School, a school which drastically changes the trajectory of his life.