E-KNIHY - internal (virtual category)-duplicate strana 350 z 500

Pascale Robert-Diard elismert francia újságíró lebilincselő tárgyalótermi drámája azt vizsgálja, miért hazudott egy tizenéves áldozat a megerőszakolásáról, és hogy milyen könnyen lesz a hátrányos helyzetűekből bűnbak. A tizenöt éves Lisa átlagos kamasz, aki sütkérezik a fiúk és a férfiak újdonsült figyelmében. Amikor viselkedése hirtelen megváltozik, tanárai aggódni kezdenek, átmeneti hangulatingadozásnál többre gondolnak. A lány végül elmondja, hogy többször is bántalmazták, és a gyanú egy Marco nevű fiatal férfira terelődik, aki néhány hónapig Liza szüleinek házában dolgozott. A szegény családból származó, erőszakos, alkalmi munkákból tengődő, egyedülálló férfit habozás nélkül tíz év börtönre ítélik. Mindenki elintézettnek tekinti az ügyet, és továbblép, a húszéves Lisát azonban bűntudat gyötri. A fellebbviteli tárgyalás előtt új ügyvédet keres egy nő személyében. Alice Keridreux elvállalja az ügyet, és karrierje legkockázatosabb tárgyalása elé néz: egy hazug áldozatot kell védenie. A #metoo-mozgalom és az osztályok közötti egyenlőtlenségek metszéspontjában játszódó regény egy Harper Lee és Georges Simenon nyomdokain haladó bírósági próza, egy szokatlan szembenézés felkavaró története. Pascale Robert-Diard (1961) politikai újságíróként került a Le Monde-hoz, bírósági tárgyalások százairól tudósított, 2002 óta a jogi rovat vezetője. A kis hazug című regényét Goncourt-díjra jelölték, eddig hat nyelvre, köztük angolra is lefordították.

„Mindenütt vér. Az ágyon, a padlón, a falakon...”   Amikor bejelentés érkezik a rendőrségre, hogy a tizenhét éves Lucyt a szülei házában tartott buli során meggyilkolták, Lottie Parker nyomozó ér elsőként a helyszínre. Elborzad a krémszínű szőnyeget átitató vértócsában fekvő holttest láttán. Miközben Lottie tudatja a szomorú hírt az összetört szülőkkel és a döbbent bulizókkal, kiderül, hogy Lucy a halála előtt szörnyű titkot árult el a barátnőjéről, Hannah-ról. És amikor Lottie megtalálja az áldozat vérfoltos ruháit Hannah hálószobájában, kénytelen őrizetbe venni a rémült lányt, aki váltig állítja, hogy semmire sem emlékszik a történtekből. Nem sokra rá egy tizenöt éves fiú holttestét húzzák ki a csatornából. Ő is részt vett a partin. A nyomozás során Lottie tudomására jut, hogy a fia, Sean is a bulizók között volt. Miért titkolta az anyja előtt? Miért hazudott? Tanú vagy gyanúsított? Vagy lehet, hogy a gyilkos rá is vadászik? Újabb izgalmas thriller Patricia Gibney tollából. Lottie Parker ezúttal személyesen is érintett az ügyben. Ám félre kell tennie anyai érzéseit, hogy elkaphassa a gyilkost... 

1981-ben az egész világ Londonra figyelt, ahol örök hűséget fogadott egymásnak a brit királyi trón örököse és a gyönyörű menyasszonya. Azóta csaknem egy évtized telt el, ám a világ leghíresebb asszonya továbbra is az érdeklődés középpontjában áll. Épp ezért a királyi család védelmére kirendelt testőrségben kizárólag a legjobb és a legfeddhetetlenebb rendőrök szolgálhatnak. Egy gyenge láncszem itt akár tragédiát is okozhat.  William Warwick főfelügyelőt és a Scotland Yard osztagát küldik a védelmet ellátó csapat vizsgálatára. A feladatuk igen kényes és egyedülálló. De hamarosan kiderül, hogy a belső ellenség problémája csupán a jéghegy csúcsa. Egy terrorista szervezet ugyanis az ország - és a korona - biztonságát veszélyezteti. A kérdés csak az, hogy melyik a következő célpont a sorban..." 

Palcsó Zsuzsa története, aki makacsul igyekszik kiemelkedni a kofa-sorból.

„Mi a hatalom? Rejtély! Könyvem diktátora azt mondja róla, hogy olyan, mint 'egy tündöklő szombat'." (Gabriel García Márquez) Egy írástudatlan katonatiszt vetélytársaival leszámolva teljhatalomra tesz szert, majd minden erejével és praktikájával ragaszkodik a hatalomhoz, hogy végül az ő története is az enyészeté legyen: García Márquez regénye a diktátorok jellemrajzát és a diktatúrák természetrajzát érzéki módon, bravúrosan áradó hosszú mondatokkal jeleníti meg. A szerző többször azt nyilatkozta, A pátriárka alkonya a legjobban sikerült regénye. A könyvet Dely István fordításában olvashatjuk.

Göre Gábor vidéki bíró tapasztalatai, leírásai a pesti urakról. Hunoros rajzok.

„A Piros Hajú Nő mély fájdalommal állt a két harcos mögött. Ő is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú Nő és a körülöttük lévők egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú Nő sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendítő költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú Nő a férfiakról, a velük átéltekről és az életről előadott, de ő a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá." A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952– ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem „úrfi” küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét… Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre.

Olyan ez a könyv, mint egy Poirot-krimi vége: sokan összegyűlnek egy kis helyen, hogy tanúi legyenek egy bűneset megfejtésének. Csakhogy e könyv lapjain nem a lehetséges elkövetők, hanem Agatha Christie nyomozói gyűlnek össze: a szívek doktora, Parker Pyne, aki nyaralás közben sem tud elmenekülni a szerelmi bonyodalmak elől, a rejtélyes Mr. Quin és örök szemlélő társa, Mr. Satterthwaite, no meg persze a szimmetria belga szerelmese, Hercule Poirot. Nyolc történet szerelemről és halálról, melyekben épp úgy főszerephez juthat egy sárga írisz, mint egy félrehallott gongszó vagy egy Harlekin-teáskészlet - csak az a kérdés, a megoldás a szív vagy a bűn kapujához vezet."A saját életét mindenki maga teszi tönkre."

Julia Stark magánnyomozó stockholmi irodájába váratlan látogató érkezik. A sápadt, feldúlt úriember egy sikeres családi vállalkozás egyik tulajdonosa, amelynek éves luxusvacsoráját előző este tartották a férfi vidéki birtokán. Sajnos az elfogyasztott alkoholmennyiség hatására semmit nem tud felidézni az eseményekből, pedig nagy szükség lenne rá. Reggelre kelve ugyanis szörnyű fénykép várta a telefonján: egy megkötözött ember zsákkal a fején, aki a vér mennyiségéből ítélve már biztosan nem élt. Az üzletembernek fogalma sincs róla, hogyan kerülhetett hozzá a fotó, és attól retteg, hogy tudtán kívül ő maga követett el valami szörnyűséget.Julia megkéri volt férjét, a rendőrségnél dolgozó Sidney-t, hogy legyen segítségére a vidéki küldetésen, főképpen azért, mert még mindig arról ábrándozik, hátha sikerül valahogyan visszaszereznie a férfit.A két nyomozó elutazik a pompás kastélyba, ahol eltöltenek néhány napot a végzetes este résztvevőivel. Ám ahhoz, hogy rájöjjenek, kinél lapul a rejtély kulcsa, minden emberismeretüket, logikájukat és megfigyelőképességüket be kell vetniük. Mert valakinek tudnia kell, hogy mi történt. Valakinek, aki esetleg gyilkolni is képes. A rejtély kulcsa a világsikerű Joona Linna-sorozatot jegyző, Lars Kepler álnéven alkotó szerzőpáros új, klasszikus detektívregény-sorozatának első kötete.

„A könyvek segítenek embernek maradni egy embertelen világban.” London, 1944. A II. világháború idején a befejezetlen Bethnal Green metróállomás csaknem ötezer embernek nyújt menedéket: a légiriadók elől a város lakói az alagutakba menekülnek, és az ott kialakított bunkerekben húzzák meg magukat. Az állomás azonban sokkal több egyszerű óvóhelynél: színháznak, kávézónak, orvosi rendelőnek, óvodának és egy könyvtárnak is helyet ad. A könyvtár szíve és lelke a fiatal özvegyasszony, Clara Button, akinek a férje Dunkerque-nél esett el. Clara és barátnője, Ruby arra teszik fel az életüket, hogy minden rászorulónak segítsenek. Mindent elkövetnek, hogy az otthonaikból evakuáltak, a több műszakban dolgozó munkások vagy éppen a bántalmazott nők vigaszra és reményre találjanak a föld alatti könyvtárban. Ám ahogy egyre inkább elhúzódik a háború, és egyre inkább próbára teszik őket a körülmények, nehéz erősnek maradniuk, és lehet, hogy épp a hozzájuk legközelebb állókat nem tudják majd megmenteni... „Szívmelengető történet arról, hogy a legnehezebb időkben milyen megtartóereje van a barátságnak és az írott szónak.” - Janet Skeslien Charles, A párizsi könyvtár szerzője

Egy eltűnt kínai tudós, rejtélyes zajok a Jeges-tenger jégtakarója alól, és egy lehetséges tégla az amerikai hírszerzésben - csak néhány azok közül a problémák közül, amelyekkel Jack Ryan elnöknek szembe kell néznie Tom Clancy #1 New York Times bestsellersorozatának legújabb részében.  Egy jégtörő hajón dolgozó szonártechnikus szokatlan zajt észlel a Jeges-tenger fenekéről. Nem tudja tisztán izolálni, de meggyőződése, hogy emberi hangokat hallott. Eközben a kínai Állambiztonsági Minisztérium ügynökei saját problémájukkal foglalkoznak: a különc tudós, Liu Wangshu eltűnésével, amely azzal fenyeget, hogy tengeri haditechnológiai tudása riválisok kezébe kerül.  Liu megtalálása csábító lehetőség bármely hírszerző szolgálatnak, de van még egy probléma. Egy magas szintű kínai kémnek, fedőnevén Földmérőnek, sikerült beépülnie az amerikai titkosszolgálatba. Jack Ryan elnöknek csak egy választása van: John Clarkot és a Campus csapatát Kínába küldeni, hogy megtalálják a professzor egy régi hallgatóját, aki talán tudja, hol tartózkodik egykori mestere. Veszedelmes küldetés, ám ahol John Clark keveri a kártyát, ott Jack Ryan bátran játszik nagy tétben.

Az öreg grófnő kirepül az ablakon, egy fiatal férfi kutyává változik, különös lidércfények jelennek meg és rémisztő sikoltás hallatszik éjszaka a rakétasiló mellett. Sellők születnek, életre kel egy bábu, Lilith pénztárosnőként bukkan fel, a White Rabbit Rolls frontembere pedig mindenszentekkor a temetőben varázsolja el a falu lakóit. Megtörténhetett és megtörténhet ma is, többnyire észrevétlenül, valahol Magyarországon.Szemethy Orsi szeretettel és humorral megírt meghökkentő meséiben bolygó lelkek nyernek nyugalomra, miközben és miután az élet megy tovább.

Bill Gates kedvenc írója, Vaclav Smil, a cseh-kanadai környezettudós és közgadász több mint negyven, energiával, környezeti és populációs változásokkal, élelmiszergyártással és táplálkozással, technikai innovációkkal, kockázatkezeléssel, közélettel és politikával foglalkozó könyv szerzője. A repülés veszélyes? Milyen nehéz a világ összes szarvasmarhája? Mi teszi boldoggá az embereket? Magyarul elsőként megjelenő könyvében provokatív kérdések, lenyűgöző és szokatlan példák segítségével magyarázza el többek közt azt, hogy hány ember munkájára volt szükség a nagy piramisok felépítéséhez; hogy a védőoltások nemcsak életet mentenek, hanem kiváló befektetések is; és hogy az elektromos autók miért nem olyan nagyszerűek (egyelőre). A számok nem hazudnak tényfeltáró kalandra hív, melynek során legyőzhetjük előítéleteinket, berögzült meggyőződéseinket és szellemi lustaságunkat. Arra ösztönzi olvasóit, hogy maguk is ellenőrizzék, igaz-e mindaz, amit annak gondoltak, és hogy értő, tudatos olvasói legyenek információgazdag világunknak. A sokak által modern polihisztornak tartott közgazdászprofesszor emellett bebizonyítja, hogy kellő elszánással és kalandvággyal túlléphetünk a szűk, szakmai szempontokon anélkül, hogy lemondanánk a tudományos igényességről.

A közismert író, Adam Kowalski édesapját halálos autóbaleset éri. A család már-már belenyugodna a megváltoztathatatlanba, amikor Adamet egy újra és újra visszatérő, titokzatos álom kezdi kínozni, ami gondolkodóba ejti őt a baleset körülményeit illetően. Nyomozásba kezd, és kisvártatva egy minden képzeletet felülmúló konspirációba botlik. 

Melody, a szuperintelligens kocka lány megpályázza álmai állását egy Los Angeles-i óriásvállalatnál. Ám az állásinterjú után döbben csak rá, hogy egy egyetemi egyéjszakás kalandja, név szerint a szívdöglesztő Jeremy Sauer is ugyanannál a cégnél dolgozik. És nemcsak ott dolgozik, de ő a vezérigazgató fia. Jeremynek barátnője van, és amúgy is rosszfiú hírében áll, így Melody elhatározza, hogy távol tartja magát tőle, és az új életére koncentrál. Azonban minden igyekezete ellenére sem tudja teljesen kivonni magát a zűrös ügyeiről ismert, luxusautókkal járó milliárdoscsemete életéből.Miközben különös barátság szövődik kettejük között, Melody magának sem meri bevallani, hogy az érzései talán mélyebbek Jeremy iránt. Vajon az a lány, aki a matematikai törvényszerűségek híve, meri-e vállalni a kockázatot egy olyan fiúért, aki ennyire kiszámíthatatlannak bizonyul?

Boris Vian e művének bő tíz évvel ezelőtt, Kalandárium címmel, már megjelent egy kétségkívül érdekes, de a francia eredetitől a szokásosnál nagyobb távolságot tartó magyar változata. A regény jelen kiadása új címmel és új fordításban kínálja az olvasóknak a viani szöveget, s e kötet egyúttal a Helikon Kiadó Vian-sorozatának első darabja. Boris Vian azon írók közé tartozik, akik műveikkel olyan népszerűséget vívtak ki maguknak, hogy utóbb még azok az ifjúkori szárnypróbálgatásaik, zsengéik sem kerülhették el a nyilvánosságot, amelyek publikálására a szerzők soha nem is gondoltak. Az Alvilágjárók, ez a krimibe oltott pikareszk kalandregény, Boris első nagyobb lélegzetű prózai műve eredetileg afféle „belső használatra" szánt olvasmány volt, amely a Vian család és a szerző baráti köre szórakoztatásának, harsány nevetésre fakasztásának nemes céljával íródott. Ám ez a fiókban maradt, s csak jóval a szerző halála után, 1966-ban kiadott regény azóta már az olvasók több generációjának szerzett emlékezetesen vidám perceket, mivel Vian már ebben a korai művében is tanúbizonyságot tesz szárnyaló fantáziájáról, egyedi humoráról és a nyelvi játékok iránti kivételes érzékéről.

Boldog és boldogtalan szerelmek, nosztalgiák, vágy az emberhez méltó életre - vajon miről beszél Csehov a mai olvasónak? A világ megváltozott, de vajon változtak-e a szerelmek, a vágyak és a nosztalgiák az elmúlt több mint száz év óta, amikor ezek a történetek először megjelentek? A játékba hozott szereplők ismerősek: orvosok és pácienseik, egy komplett gimnáziumi tanári kar, uraságok és parasztok, cselédlányok és emancipált nők, úri kisasszonyok és úri szüleik... Az emberi kapcsolatok a maguk végtelen gazdagságában tárulnak itt elénk, a csehovi empátia humorból és lírából összeszőtt hangja pedig valamennyi történetet áthatja, így a bánat sohasem egészen keserű, s a nosztalgia sohasem teljesen reménytelen. A kötet tizenhét novelláját a fordító, Morcsányi Géza válogatta. 

Gazdag útleírások: Erdély, Bukarest, Konstantinápoly, Velence, Madrid, Dél-Amerika és még Afrika képeit is bemutatja.

A nagy sikerű Buddha a padláson szerzője ezúttal a japán fogolytáborok világát mutatja be. 1942-ben, a Pearl Harbor elleni támadás után Roosevelt elnök elrendelte az amerikai japánok internálását. A könyv annak története, hogyan reagált a japán közösség a kitelepítési parancs megjelenésére, hogyan élte meg a táborba vezető vonatutat, az ott töltött időt és a hazatérést. Lírai regényében Otsuka a saját családja múltját dolgozza fel: nagyapját kémkedés vádjával letartóztatta az FBI, édesanyja, nagynénje és nagyanyja pedig három évet töltött egy utah-i fogolytáborban.