Ab Ovo Kiadó strana 5 z 6

A szerző a következő egyszerű alapötlet bűvöletében írta meg ezt a könyvet: elmesélhető-e egy ember - egy férfiember - élettörténete úgy, ha voltaképpen csupán szerelmi históriáit és nőügyeit taglaljuk. Sorsunk talán legfontosabb vonatkozása az, hogy kikhez fűz(ött) minket szerelem vagy erotikus vonzalom, vegyünk egyszer szemügyre regényhőst ilyen alapon. A művelt olvasónak a cím hallatán földereng Johann Wolfgang Goethe kolléga közismert opusának címe: Utazás Itáliában. Ez sem a véletlen műve. Hősünk, Jánoska, azaz dr. Mester János, Goethe életének és munkásságának elszánt kutatója. Minthogy a költőfejedelem szerelmi ügyeivel is foglalkozik, tudja, Goethének legalább (esetleg: több mint) száz nője volt. Őneki, Mester Jánoskának, mindössze tizet engedélyezett a szerző. Három feleség, hét egyéb. Róluk szól a regény.

A könyv Vámos Miklós nagyregényeit veszi sorra a Félnóta című nemzedékregénytől a Márkez meg én vallomásáig. A szerző arra vállalkozik, hogy elemzéseivel feltárja a regények közötti összefüggéseket.

Egy magyar színész kijut Amerikába ösztöndíjjal. Elhatározza, hogy ott is szerencsét próbál a szakmájában. Bejárja az egész országot, tíz fejezetben tanít, rendez, játszik, próbafelvételekre megy, pénzt keres és veszt, szerelmes és tapasztalt lesz. Néha úgy érzi, tudja már a biztos siker titkát. Máskor sejti, még az sem elég.

Kiadónk második Sudoku-könyvében a Sudoku-rejtvényeken kívül a Sudokuhoz hasonló, és a világban az utóbbi hónapokban szintén hatalmas népszerűségre szert tett rejtvényeket is bemutatunk: a Latin négyzetet, az Erős Sudokut, a Dominó Sudokut, az Edelt és a Kakurót. Ezek a rejtvények olyanok mintha a Sudoku módosított, továbbfejlesztett változatai lennének. A Sudoku barátainak nevezzük őket. Logikai rejtvények, sok hasonló tulajdonsággal rendelkeznek, és megfejtésük kellemes időtöltést kínál. Természetesen azt is megmutatjuk, milyen módszerekkel lehet a rejtvényeket megoldani, milyen gondolkodásmódit kövessen a rejtvényfejtő a különböző feladványok megoldása során.

Egy magyar színész kijut Amerikába ösztöndíjjal. Elhatározza, hogy ott is szerencsét próbál a szakmájában. Bejárja az egész országot, tíz fejezetben tanít, rendez, játszik, próbafelvételekre megy, pénzt keres és veszt, szerelmes és tapasztalt lesz. Néha úgy érzi, tudja már a biztos siker titkát. Máskor sejti, még az sem elég.

"Előzetes bejelentés nélkül, incognito látogatott Budapestre a Nobel-díjas író, mindannyiunk kedvence. E könyvben bárhogyan nevezhetném, az egyszerűség kedvéért Márkeznek hívom. Nyomós okból jött ide, majd kiderül. Én ezúttal Mákos Tibor szakácsmesterként működöm, később azért adódhatnak még meglepetések. Szó kerül köztünk nőkről, irodalomról, babonáról, szerencséről, magányról, válásról, félrelépésről, barátságról, szívről, lélekről. Vannak dolgok pedig, melyekről magamtól soha nem beszélnék. De míg ő itt van, minden egészen más." (Vámos Miklós)

Spiró György utóbbi években írt, 1997 és 2001 között született drámáit tartalmazza ez a kötet. A Fogadó a Nagy Kátyúhoz Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékának variációja. Ősbemutatója a Bárkában volt 2002 tavaszán. A Honderű a budapesti drámapályázaton első díjat nyert 1998-ban, a kritikusok szavazatai alapján az évad legjobb új drámája lett. Ma is műsoron van a Budapesti Kamaraszínházban. A Szappanoperát ? szintén a Budapesti Kamaraszínházban játsszák ?, bemutatták Londonban, Varsóban és Krakkóban tévéfilm készült belőle. Az Elsötétítést 2002 februárjában mutatták be a Pesti Színházban.

"Eszébe jutott Blanka, az öröm, ahogyan beleharapott egy szelet süteménybe, marcipános kiflibe vagy gyümölcsbe. Valamit vinnie kell neki ajándékba, villant fel benne a felismerés, de hát mit, töprengett rögtön azután, hiszen mindent elköltött, mialatt beteg volt, apránként az öreg prófétának adta az utolsó megtakarított filléreit, lopni pedig lázasan nem mert. Akkor megszólalt benne egy gonosz, incselkedő hang, s azt súgta, ne habozz egy percet sem, kicsi barátom, hiszen itt van a zsebedben az öregasszony pénze, vásárold el valami ínycsiklandó finomságra, és fuss vele Blankához. A fiú hirtelen megtorpant, amikor rájött, hogy milyen egyszerű a megoldás."

"Hogy mi az a valami, ami minden erőltetettség nélkül, eszköztelenül is elbűvöli az olvasót, ezt - úgy gondoltam - közösen fogjuk megbeszélni Herold Ágnessel, mert én magamtól aligha tudok rájönni. De ő közben a második üveg sört kortyolgatta, s látszott rajta, hogy nem nagyon akar hozzászólni, inkább azt állapította meg, hogy a sör nem elég hideg. Erre magamnak kellett kitalálnom, hogy valószínűleg a szemléletről van szó, egy senkiéhez nem hasonlítható szenvedélymentes, önmagát sem magyarázó szemléletről. De hogy mi tesz egy írást, amiben nincsenek fortélyos nyelvi játékok, mindenáron láttatni kényszerítő hasonlatok, igazi irodalommá, nem tudom. És hogy mi tesz egy lányt, aki spanyol szakos egyetemi hallgató, és napközben Cervantest elemez, igazi íróvá, ezt sem tudom. Borzasztó nagy rejtély nekem ez az egész irodalom. Herold Ágnes úgy adta át a kéziratát, hogy ez itt egy regény. Én ezt nem éreztem, de becsületszóra elhittem neki. Én egy igazi írónak minden szavát elhiszem." Kardos G.György

"Hogy mi az a valami, ami minden erőltetettség nélkül, eszköztelenül is elbűvöli az olvasót, ezt - úgy gondoltam - közösen fogjuk megbeszélni Herold Ágnessel, mert én magamtól aligha tudok rájönni. De ő közben a második üveg sört kortyolgatta, s látszott rajta, hogy nem nagyon akar hozzászólni, inkább azt állapította meg, hogy a sör nem elég hideg. Erre magamnak kellett kitalálnom, hogy valószínűleg a szemléletről van szó, egy senkiéhez nem hasonlítható szenvedélymentes, önmagát sem magyarázó szemléletről. De hogy mi tesz egy írást, amiben nincsenek fortélyos nyelvi játékok, mindenáron láttatni kényszerítő hasonlatok, igazi irodalommá, nem tudom. És hogy mi tesz egy lányt, aki spanyol szakos egyetemi hallgató, és napközben Cervantest elemez, igazi íróvá, ezt sem tudom. Borzasztó nagy rejtély nekem ez az egész irodalom. Herold Ágnes úgy adta át a kéziratát, hogy ez itt egy regény. Én ezt nem éreztem, de becsületszóra elhittem neki. Én egy igazi írónak minden szavát elhiszem." Kardos G.György

Miért nem vállalnak felelősséget az emberek, amikor már minden összeomlott? A közélet jeles szereplői, miért képtelenek belátni és beismerni, ha valamit nagyon elszúrtak? Mi az oka a házastársak között véget nem érő vitának arról, hogy kinek van igaza? Miért látjuk világosan, ... Folytatás ›› ha valaki képmutató, és egyáltalán nem, ha mi magunk vagyunk azok? Mindannyian hazudunk? Vagy tényleg el is hisszük, amit mondunk? A két közismert amerikai szociálpszichológus, Elliot Aronson - A társas lény és a Rábeszélőgép című könyvek világhírű szerzője - és Carol Tavris könyvükben sokéves kutatómunka eredményeit tárják elénk páratlanul szellemes formában. A Történtek hibák... De nem én tehetek róluk! lenyűgöző elemzést ad arról, hogyan működik az önámítás, milyen káros hatásai vannak, és hogyan kerekedhetünk felül az önigazolás kényszerén. A(z) Történtek hibák (de nem én tehetek róluk) (Könyv) szerzője Elliot Aronson, Carol Tavris.

A regény kiindulópontja egy francia házaspár romantikusan induló, ám tragédiába forduló története, vezértémája pedig a férfi főhős felnőtté válása a kettős identitás szorításában. A szerző e regényéért megkapta a legrangosabb irodalmi díjat, a Goncourt-t.

Gyakran kérnek tőlem írást: helytörténetet, gasztronómiai értekezést, alkalmi megemlékezést, nekrológot, könyvrecenziót, tárcát, novellát. Húsz év. Az e könyvbe gyűjtött írások nem rendeltek. Jóakaróim szerint nekem ilyeneket nem is szabadna írnom. De muszáj vagyok. Különben megfulladnék. (Bächer Iván)