Ab Ovo Kiadó strana 3 z 5

Ez a könyv az érdeklődő nagyközönségnek szól, nem tankönyv és nem diagnosztikai vagy terápiás útmutató. Olyan igyekszik lenni, amilyet a szerző maga is szívesen elolvasna. A címe természetesen ironikus, viszont a témához illő. A nárcizmus részben pszichológiai, részben a hétköznapokban használt fogalom és a pszichológián túlmutató kulturális jelenség. A pszichiátriában egy személyiségzavart jelöl, melynek határai eléggé elmosódottak. A nárcizmusunk mértéke is igen különböző lehet a való életben: a magányos, sebezhető, zárkózott, precíz, de érző szívű embertől a rideg, fennhéjázó, manipulatív bántalmazóig. A könyv fókuszában a narcisztikus személyiségzavar áll, ám a jelenség megértéséhez kitágítjuk az optikát, és így bemutatásra kerül az elkényeztetettségnek vélt elhanyagoltságtól a narcisztikus sérülékenységen át az antiszociális és a paranoid karakterig ívelő spektrum. A témához való közelítést filmek, színdarabok, regények, saját élmények és terápiás esetek részletei segítik. Philip Zimbardo professzorral, az egyik legkiválóbb szociálpszichológussal magyarországi látogatásai során két alkalommal is hosszan beszélgettem a készülő könyvről. Részletesen meséltem neki a könyv koncepciójáról, felépítéséről is. Ő mindezek után ezt az ajánlást küldte el nekem: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról a pszichiáter-író, Bánki György valóban nagyszerű műve, nélkülözhetetlen kalauz a nárcizmus bonyolult világában. A lenyűgöző, eredeti gondolatokkal teli, nagyhatású könyvben az olvasókat egy szokatlan utazásra invitálja a szerző, melynek során felfedezhetik a lélek ismert és ismeretlen zugait. Ehhez Bánki kiváló idegenvezetőnek bizonyul, aki ezt a szellemi kalandot remek stílusban varázsolja izgalmassá és élvezetessé. Legyen ez a könyv kötelező olvasmány mindenkinek, aki valaha ismert narcisztikust, vagy ő maga az, vagy tervezi, hogy azzá válik. Philip Zimbardo professzor Stanford Egyetem A Lucifer-hatás szerzője

Bánszegi Katalin A Selyemút üzenete - Üzbegisztán című, gazdagon illusztrált, érdekfeszítő, rendhagyó útikönyve az Ab Ovo kiadó - a világ csodáit bemutató - "Repülőszőnyeg" sorozatának első kötete. "Nagyon jó volt itt lenni! Örülök, hogy itt voltam! Amit vártam, elmaradott múlt, igénytelen egyszerűség, néhány műemlék. De amit kaptam, nem ez! Valami sokkal jobb! Valami sokkal több! Valami egészen más! Mert azt tapasztaltam, hogy Üzbegisztán értékén méri a múltját, és megőrzi azt a jövő számára, de van annyira fejlett, hogy meg tud felelni a jelenkor legmagasabb elvárásainak is. Szerencsés egyveleg. Annyira Nyugat, hogy kényelmessé tudja tenni az utazó itt töltött napjait, és van annyira Kelet, hogy találkozhassunk az egzotikus múltnak azzal a részével, amit korábban csak a mesék világából ismertünk. Mert Naszreddin Hodzsa világa nem veszett el. Az itt él az üzbégek kedvességében, huncut szemében, a sokszínű tubetejkák alatt."

Kiadónk második Sudoku-könyvében a Sudoku-rejtvényeken kívül a Sudokuhoz hasonló, és a világban az utóbbi hónapokban szintén hatalmas népszerűségre szert tett rejtvényeket is bemutatunk: a Latin négyzetet, az Erős Sudokut, a Dominó Sudokut, az Edelt és a Kakurót. Ezek a rejtvények olyanok mintha a Sudoku módosított, továbbfejlesztett változatai lennének. A Sudoku barátainak nevezzük őket. Logikai rejtvények, sok hasonló tulajdonsággal rendelkeznek, és megfejtésük kellemes időtöltést kínál. Természetesen azt is megmutatjuk, milyen módszerekkel lehet a rejtvényeket megoldani, milyen gondolkodásmódit kövessen a rejtvényfejtő a különböző feladványok megoldása során.

Édouard Louis 1992. október 30-án, Észak-Franciaországban született, itt játszódik első önéletrajzi regénye, a Leszámolás Eddyvel. Louis szegény, segélyekből élő családban nőtt fel. Kisgyerekkorától tudatában volt homoszexualitásának, mely szűkebb és tágabb környezetéből megdöbbenést, megvetést és agressziót váltott ki. Környezetéből kitörve érettségi után, bejutott a nagy presztízsű École Normale Supérieure-re Párizsban, ahol szociológiát tanul. Máris elismert Bourdieu-szakértő. 2013-ban megváltoztatta a nevét Édouard Louis-ra.Huszonegy éves volt, amikor 2014-ben publikálta a Leszámolás Eddyvel című regényét. A könyv óriási visszhangot váltott ki, szerzőjét kivételes irodalmi tehetségként üdvözölték. A Le Figaro így írt róla: ,,Ritka, mint égboltunkon a Halley-üstökös átvonulása, hogy egy könyv annyira eltérjen a többitől, hogy már a létezése is csodának tekinthető, nem is találunk rá szavakat." ,,Elrohantam. Épp csak annyit hallottam még, hogy az anyám azt mondja Micsinál ez az idióta? Nem akartam otthon maradni, minden porcikám tiltakozott az ellen, hogy megosszam velük ezeket a perceket. Már távol voltam, nem tartoztam többé az ő világukhoz, megmondta a levél. Kimentem a mezőre, és gyalogoltam az éjszakában, jó volt a hűvös, a sok földút,a repce illata, ami különösen erős augusztus táján. Egész éjszaka azt terveztem, milyen lesz az új életem távol innen." Az az igazság, hogy lázadásom a szüleim ellen, a szegénység ellen, társadalmi osztályom ellen, annak rasszizmusa, durvasága, szokásai ellen csupán másodlagos volt. Mert mielőtt fellázadtam volna gyermekkorom világa ellen, a gyermekkorom világa lázadt fel ellenem. Családom számára nagyon gyorsan szégyen, sőt undor forrása lettem. Nem volt más választásom, mint a szökés. Ennek megértésére tesz kísérletet ez a könyv. Édouard Louis, vagyis Eddy Bellegueule könyve leszámolás a gyerekkorával, melynek során oly messze kerül egykori önmagától is, hogy még a nevét is megváltoztatja. A könyv Franciaországban elsöprő sikert aratott, egy évvel a francia megjelenése után több mint húsz nyelven látott napvilágot.

Ciprus a legendák szigete, ahol mindig kék az ég, ragyog a nap, és a lágyan hullámzó, kristálytiszta víz mossa a parti fák gyökereit. Ám Ciprus nem csupán ennyi, hanem az egyetemes kultúra egyik bölcsője, tizenegyezer éves históriája dióhéjban magában hordozza az egymás nyomában érkező népek történelmi emlékeit, amelyekből kialakult a szigetlakók saját világának színes szőttese. A hódító rómaiak palotáik máig csodálatos mozaikképeit hagyták ránk, és az ehelyütt alapított első önálló ortodox egyház gyönyörűséges ikonosztázai is itt láthatók. A sziget őrzi az ókori, középkori és újkori Európa nyomait, köztük a háromszáz éves oszmán jelenlét emlékeit, a lovagkor várépítészetének remekeit és a keresztény templomépítészet gótikus csodáit is. Igaz, hogy az a bizonyos "Zöld vonal", ami már évtizedek óta kettészeli Ciprust, egyfajta politikai árnyékot vet az országra, ugyanakkor éppen ez a kettősség kínál lehetőséget arra, hogy látogatóként megtapasztaljuk és értékeljük a mai török és görög valóságot. Mert mindkét rész igyekszik a legjobbat adni magából, hogy az ide látogató minél felejthetetlenebb élményekkel gazdagodva térjen haza.

Guttmann Jolán 1920-ban született Hernádvécsén, egy Miskolc melletti kis faluban, ahonnan huszonnégy éves korában deportálták, és ahova csodával határos módon visszatért Auschwitzból. Elbeszéléséből megismerkedhetünk Hernádvécse háborús hétköznapjaival, majd nyomon követhetjük Jolika útját a tehervagonban egészen a haláltáborig. Mengele döntése nyomán családjának egy része azonnal elpusztul, ám Jolika és két testvére túlélik a tífuszt, az éhezést, az embertelen munkát, és a rettenetes körülmények ellenére megélik a tábor felszabadulását. A háború végeztével hazatérhetnek szülőfalujukba, ahol kifosztott porta és részvétlenség fogadja őket. Megpróbálják elfelejteni a történteket, ám az elszenvedett szörnyűségek tovább kísértik őket, sőt még a következő nemzedék sorsára is hatással vannak. Jolika úgy védekezett a sorscsapások ellen, hogy kibeszélte magából az eseményeket: folyamatosan megosztotta fiával és férjével az emlékeit. Így tudott szembenézni a történtekkel, így tudta túltenni magát a traumán, és így tudott jó kedélyű, ép ember maradni. Ma, közel százesztendősen sem érez haragot senkivel szemben. Szántó István, az ismert újságíró, az Észak-Magyarország főszerkesztő-helyettese ebben a könyvében édesanyja emlékeit dolgozza fel, újabb elemekkel bővítve így a holokauszt magántörténelmét.