Ab Ovo Kiadó strana 2 z 6

Gigi első gyerek nehéz szülése után ágyhoz van kötve, ezért nagyon örül a védőnő, Hennequin segítségének. A baba aranyos és egészséges, de Gigi felépülése lassú. Miriam, a rotterdami rendőrség nyomozója nehezen nyugszik bele bátyja váratlan halálába. Első pillanattól kezdve azt gondolja, hogy gyönyörű sógornője, Hennequin keze van a dologban... A védőnő három fiatal nő tíz meghatározó napjának története. A Rotterdamban játszódó, párhuzamos szálakon futó, letehetetlen thrillerben a sérülékenység, az akaraterő és a fondorlatos gyilkosság találkozik össze. Hollandiában évek óta Nova Lee Maier - szülőhazájában Esther Verhoef néven - a legolvasottabb thriller-szerző. Műveivel a krimi irodalom számos fontos díját is elnyerte. Könyveit közel kétmillió példányban adták el, és megjelentek többek között spanyolul, franciául, németül, angolul és oroszul. Most már a magyar olvasók is kedvükre borzonghatnak Nova Lee Maire lenyűgöző könyvén.

Raoul Wallenberg az egyik leggazdagabb, legbefolyásosabb svéd család tagja, tanult szakmáját tekintve építész, aki a második világháború egyik legzűrzavarosabb pillanatában érkezett a németek megszállta Budapestre, hogy embereket mentsen. Annyi embert, amennyit csak lehetséges. Követségi titkárnak nevezték ugyan ki, de messze-messze túllépte a hagyományos diplomácia adta kereteket. Ez a kötet Dési János Wallenberg munkatársaival készült interjúit gyűjti csokorba. Veres Tamás Wallenberg magyarországi működését fényképezte, szinte valamennyi ismert képet ő fotózta. Kállay Kázmér, Dési János első cikkei nyomán kapta meg a jeruzsálemi Yad Vashem-díjat, és aki Kállay Miklós miniszterelnök unokaöccseként különösen fontos szerepet töltött be az embermentésben. Budai László, aki Wallenberg "feketézőjeként", a védett házakban lévők élelmezésében működött közre, csak a szerzőnek mesélte el történetét évtizedekkel később. Giorgio (Jorge) Perlasca egész működésének alapja volt csalás, ennek ellenére óriási bátorságot tanúsítva mentett zsidókat. Kassel Sándor és felesége, akik nemcsak ismerői voltak Wallenberg történetének, de később az Egyesült Államokban igen sokat tettek Wallenberg emlékének életben tartásáért. Per Anger Wallenberg diplomatatársa volt Budapesten. Az uppsalai egyetem megbízásából működő Raoul Wallenberg Project szakértői Stark Tamás és Bajtay Péter, akik a Wallenberg-mítosz kialakulásának és fennmaradásának okait elemzik.

"Ültünk a mólón és néztük, hogy járja a táncát a vízen a fény... Legismertebb dalom, a Balatoni nyár első sorai ezek. Írtam már dalt a téli Balatonról is, és van még két ötletem, de ezeket egyelőre titokban szeretném tartani. A Balaton számomra a szabadsággal rokon értelmű szó. Ezt a két fogalmat: Balaton és szabadság, együtt tanultam meg, és máig egymás mellett élnek a lelkemben. (És nem csak azért, mert akkor mentünk családostul a Balatonra, amikor apám szabadságot vett ki...) Ebben a könyvben az kutatom, vajon maradt-e még a szép szabadságból a tó partján. A másik célom az volt, hogy pillanatfelvételt készítsek, szavakba öntött fotót a Balatonról 2013-ban, hogy az eljövendő korok szabadság után vágyakozói összehasonlíthassák valamivel az akkori tavat és vidékét, pontosabban, amit hagyunk nekik belőle. Arra is kíváncsi voltam, vajon mi jön velem szembe, ha "csak úgy" nekivágok, hogy körbejárjam a Balatont. Most már tudom, el is mesélem. Az olvasónak csupán annyit kell tennie, hogy beül egy fotelba, és fellapozza ezt a könyvet." (Bornai Tibor)

A testvérpár életében nemsokára nagy változások következnek: Palkó óvodába, Zsófi iskolába megy. De mi történik akkor, ha váratlanul mindkét gyerek úgy dönt, hogy semmi kedvül az ovihoz, vagy az iskolához? Meg tudja oldani Anya és Apa ezt a helyzetet? És valóban laknak sárkányok Éduánál, Anya húgánál, és mi köze Nagyapa szakállának a Mikuláshoz? A kérdések csak gyűlnek-gyűlnek, Palkó és Zsófi pedig lelkesen keresi a válaszokat a sorozat harmadik kötetében is. Palkó és Zsófi történeteit most is a szerző illusztrálta.

"Dési János, a Népszava és a Klubrádió munkatársa lexikonná varázsolta össze a magyar közélet 48 prominens alakjának pályaképét - jobbról is meg balról is. E varázslásban Pápai Gábor volt a segítőtársa: a szereplőkről készített egy-egy csinos karikatúrát. P. S. Ezúton hívnánk fel a nagyérdemű figyelmét, hogy tudomásunk van arról, hogy a könyv szereplőin kívül mások is részt vesznek a magyar közéletben..." (a Kiadó) A(z) A magyar szürke 48 árnyalata (Könyv) szerzője Dési János.

Dési János, a Népszava és a Klubrádió munkatársa nagy munkába fogott: lexikonná varázsolta össze a magyar közélet 48 prominens alakjának pályaképét ? jobbról is meg balról is. A magyar szürke 48 árnyalatából megtudhatjuk, kinek-kinek milyen kacskaringókon keresztül vezetett az útja napjainkig. A szerzõ temérdek tanulságos dokumentumot is csatasorba állít a politikusok jellemvonásainak kidomborítására. E domborításban Pápai Gábor sietett Dési segítségére: minden résztvevõrõl készített egy-egy csinos karikatúrát. Így Önnek mindössze erre a kis politikushatározóra van szüksége, hogy felkészülten várja az áprilisi választásokat!

Drazsé vagyok. Csoki labrador. Vagyis kutya. Három hónapos voltam, amikor embercsaládom lett. Nagyon rendes család. Sok-sok barátom van. Gyerekek, felnőttek és persze kutyák. El ne felejtsem említeni, hogy rettentő szép és okos is vagyok. Azért is tudtam megírni nektek ezt a mesekönyvet. Meg blogot írni az interneten. Meg is nézhetitek: Ha elolvassátok a történetemet, azt is megtudjátok, hogyan lett belőlem Dr. Drazsé.

Andrei Makine legújabb műve egyszerre izgalmas regény és nagyszabású történelmi tabló. Párhuzamosan bonyolódnak benne a régmúlt és a jelen eseményei, nyomon követhetjük Nagy Katalin életét, uralkodását és a róla készülő film, illetve tévésorozat mozgalmas forgatását. Rengeteg anekdota színesíti a cselekményt, amelyek a múltból felidézik Katalin cárnő legendás szerelmi kalandjait (például híres-nevezetes talán nem is valódi románcát kedvenc lovával), az udvari cselszövéseket, a jelenből pedig a szovjet korszak társbérleti tömeglakásait, az új oligarchia testőrös luxusvilágát, a filmforgatások olykor mulatságos, olykor tragikomikus zűrzavarát... A Ki szerette a cárnőt? 2013-ban jelent meg Franciaországban. A magyar fordítás a legelső a külföldi fordítások sorában.

Palkó és Zsófi továbbra is nagy érdeklődéssel figyeli, miket mutat magáról a világ, és hogyan működnek a mindennapok. Zsófi lelkesen telefonál, és bárki legyen a vonal másik végén, ő szívesen mesél neki a Szomszéd néni kismacskáiról, vagy arról, ki miért áll a sarokban az óvodában. Szó esik arról is, miért szorul mankóra Pók úr, kaphatnak-e bárányhimlőt a sárkányok és még számtalan egyéb dologról is. Ha ezekről többet szeretnél tudni, feltétlenül olvasd el ezt a könyvet!

Másképp csípős a rágógumi és másképp a ruhacsipesz? És egyáltalán: mi az, hogy csípős? Hogy lehet a Nagyinak hol barna, hol meg ősz haja, lakhat-e egyszerre vidéken és a belvárosban, és egyáltalán: miért van kettő belőle? Vajon szeretik a pókok a kekszet és valóban muszáj délután aludni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják Palkót, aki még nem óvodás - de már majdnem -, és a nővérét, Zsófit, aki bezzeg már igen, épp ezért nagyobb, idősebb, és mindig mindent jobban tud Palkónál. Ők ketten töprengenek el a világ dolgain, miközben néha együtt, máskor meg külön-külön próbálnak boldogulni a felnőttek világában. A mulatságos, elgondolkodtató történeteket a szerző saját rajzai díszítik.

Vásquez a Becsapódás című regényében is, mint az Informátorokban, régi bűnöknek ered a nyomába, emberi döntések motivációit és konzekvenciáit helyezi erkölcsi erőtérbe, s közben drámai erővel idézi fel Kolumbia (de főleg Bogota) erőszak sújtotta történelmének elmúlt évtizedeit (de főleg a '90-es éveket). A "Becsapódás" szerkesztésmódja is drámai, Vásquez szervesen szövi egymásba a belső - lelki és a külső - távoli történéseket, egyszerre feszítve szét a fizikai és az emocionális idő kereteit. S a finoman, mégis határozott vonalakkal és pontos pszichológiával megrajzolt szerelmi szálak, az idősíkok izgalmas, lüktető keverése csak tovább gazdagítják ezt a számtalan nyugtalanító kérdést felvető, feszes és élvezetes stílusban megírt, a kortárs irodalom legmegrendítőbb írásai közé tartozó, letehetetlen regényt. A regény óriási sikert aratott. 2011-ben a "Becsapódás"-nak ítélték a spanyol nyelvterület talán legrangosabb irodalmi díját, az Alfaguara-díjat. Az Ab Ovo Kiadó 2012-ben adta ki Vásquez "Informátorok" című regényét. Legújabb regénye, A hírnévjátékos 2014-ben jelenik meg.

A fél ország dicsõíti? A másik fele hallani sem akarja a nevét? Nem tudom, az viszont biztos, lépten-nyomon megállítják, felismerik, hátba veregetik. Szurkolnak neki. Mások legyurcsányizzák. A mamával összefüggésben emlegetik. Ahol megjelenik, éljenzik, vagy tüntetnek ellene. Minden gondunkat, bajunkat a nyakába varrják. Ne csodálkozzunk. Akarva-akaratlanul, egy ország nyilvánossága elõtt vallotta be, hogy elkúrták. Kap hideget, meleget. Mindenkibõl képes érzelmeket kiváltani. Nehéz kihozni a sodrából. Ám akinek mégis sikerül, az magára vessen. Szántó István ?Mondják, hogy a királycsinálásban résztvevõkkel szemben hálátlan volt. Igen, mondják. Sokan gondolták úgy, hogy ez valamilyen adás-vételi ügylet. Õ támogat engem, én támogatom õt. Én nem így gondolom. Szerintem így nem lehet senkinek bevásárolnia önmagát a politika tetejére. Nekem az volt a dolgom, hogy az MSZP vezetõivel együtt kormányozzak. Az nem jutalmazandó, hogy egy demokratikus választáson valaki engem támogat. Ne azért támogasson, mert pozíciót remél, hanem azért, mert hisz nekem. Vagy fordítva: a támogatásért nem jár jutalom. Csak a teljesítményért. A munkáért. A szavazat meg nem munka. Az meggyõzõdés. Aki meg árulja a meggyõzõdését, az nem politikus. Elég sok csúnyát mondtam már, hagyjuk a minõsítést.?

"A saroktigris mindenben tökéletesen egyezik csíkos bundás rokonával, kivéve a nagyságát, lévén a saroktigris fél hüvelyk méretû. Elhagyatott pókhálókban él, ide-oda futkos a por borította húrokon. Valamiképp nem leli helyét a rovarok világában, hatalmas ordításokkal próbál ránk ijeszteni. Mi ezt nem halljuk, sõt, többnyire észre sem vesszük szegényt. Életükrõl nem sokat tudunk, pedig itt élnek velünk, mindent megpróbálnak, hogy megfélemlítsenek minket. Ha tehetnék, talán szét is tépnének, parányi világukban szítva gyûlöletet ellenünk." A bestiárium középkori természetrajz, evilági és mesés lények otthona. A szörnykertben megfér egymás mellett a farkas és a baziliszkusz, a veréb és a griff, a mandragóra és a cserebogár. A Mákonypersely egyperces történetei bizarr, filozofikus mesék, csodás, ijesztõ és esendõ szerzetekrõl, sosemvolt fantázia-lényekrõl. Egypercesek, amelyekben önnön félelmeinkre, vágyainkra, álmainkra ismerünk - egy huszonhat éves pszichiátertanonc tollából. Nektek, rólatok.

A graffitizés egy olyan jelenség a mai magyar nagyvárosokban (is), amirõl mindenkinek van véleménye. A ?barbár tahók vandalizmusa, rács mögé az összeset? attitûdtõl kezdve az ?ez a mûvészet tesóm, az egyetlen hiteles képzõmûvészeti ág, minden más csak pofon a szarnak?-ig. Falakra írt feliratok, falakra fújt képek, névjegyek és csapatok ? a graffitis szubkultúra egy külön világ. Kialakulásáról, történetérõl, szociológiájáról, esztétikájáról rengeteg könyv és kutatás született nemzetközi szinten, miközben magyar nyelven leginkább csak az újságcikkekig és a rendõrségi jegyzõkönyvekig jutottunk. Graffitisrõl szóló játékfilm van, graffitis doksik is, graffitiregény viszont nincs. Illetve most már van ? Bódi Peti megírta. A Szétírt falak az elsõ magyar nyelvû graffitiregény. Fontos gondolatok a könyvrõl: Nevezhetjük ezt a könyvet ifjúsági regénynek is, csak épp fordított értelemben: nem az ifjúság okítását szolgálja, talán inkább okítás az ifjúságról. Szerepel benne a tinédzserkor minden szõnyeg alá söpört kihívása és nyûge: a zsebpénzen megvehetõ olcsó sörök és kannásborok, az újdonsült középiskolásként belénk vert görög klasszikusok, az mp3 lejátszóból bömbölõ zenék, a dealertõl vett fû bûnös csábereje, a mit sem sejtõ szülõktõl szerzett házipálinka okozta alkoholmérgezés, a pár hétig tartó, gyorsan lecserélhetõ szerelmek, az iskolai fenyítések. Debod Dániel, a regény fõhõse, ezeknél többre vágyik. Nyomot akar hagyni. A maga módján kitûnni. Hagyják neki? A könyv végére, habár nem válik belõlünk vonatokat teletagelõ vandál, és továbbra sem leszünk feltétlen rajongói a fekete filc ? márványszobor kombónak, mégis nagy mélységekig megismerünk, és ezáltal el tudunk fogadni egy szubkultúrát (vagy ha úgy tetszik: ellenkultúrát.) És ez nagy szó egy olyan országban, ahol a ?másság?, a ?szabad?, az ?alternatív?, sõt a ?másságizmus? már közkedvelt szitokszavak, és ahol nem kívánatos, sõt egyre gyakrabban büntetendõ az, ha valaki nem kíván a fõsodorral együtt haladni. Pedig van, aki legalább színeket álmodik ezekre az omladozó, szürke falakra. Kubiszyn Viktor elõszavából A fal adja a másikat A graffitizés egy olyan jelenség a mai magyar nagyvárosokban (is), amirõl mindenkinek van véleménye. A ?barbár tahók vandalizmusa, rács mögé az összeset? attitûdtõl kezdve az ?ez a mûvészet, tesóm, az egyetlen hiteles képzõmûvészeti ág, minden m&aacut

Az író rendhagyó útikönyve turisztikai-gasztronómiai és szellemi-kulturális kalandozásra invitálja az olvasót a nagyvilág és az emberi lélek különös tájaira. Ruccanjunk ki Budapest, Róma, London, Kolozsvár fõtereire és eldugott utcácskáiba, piacaira és vendéglõibe, kóstoljunk bele más népek életébe és konyhájába, és habzsoljuk az élményeket nagykanállal!

A vonzó megjelenésű, elegáns Kafka nemcsak a barátait nyűgözte le, de ahhoz is jól értett, hogyan varázsolja el a nőket, akikhez élete során különös viszony fűzte. Számára mindennél fontosabb volt az írás, szeretett volna mindent ennek alárendelni. A sors úgy hozta, hogy mégis hivatalnokként kellett élnie, s csak az estéit, éjszakáit szentelhette az írásnak. Talán ezzel is magyarázható, hogy élete nagy szerelmei, Felice, Julie, Milena és Dora mind távol éltek tőle, Bécsben vagy Berlinben. Személyes együttlétekre ritkán került sor, ezeket a szerelmeket a leveleiben, naplóbejegyzéseiben élte át, Kafka az írásban lelte igazán örömét, anélkül, hogy az együttélés terheit viselnie kellett volna. Kapcsolatai csak az eljegyzésig jutottak el, soha nem lett belőlük házasság. És a szerelmi szakítások után születtek leghíresebb regényei, az Amerika, A kastély vagy A per. Talán utolsó szerelme, Dora Diamant lett volna igazi társa, akit Kafka valóban feleségül akart venni, de betegsége, halála ebben már megakadályozta. Jacqueline Raoul-Duval regénye tökéletes bevezető Kafka irodalmi világába. Az ő hangján szólal meg a regényben, az ő stílusában írja le életének néhány fejezetét, szerelmeinek történetét, beleszőve a szövegbe sok-sok részletet Kafka gazdag levelezéséből, naplóbejegyzéseiből.