Agave Könyvek strana 36 z 63

Nat, az angol titkosszolgálat 47 éves veteránja úgy érzi, hogy az operatív ügynökként töltött éveinek vége, ideje hazatérni Londonba, ahol a felesége várja. A moszkvai központból érkező egyre komolyabb fenyegetések miatt azonban el kell vállalnia még egy munkát. Rábízzák az egyik halódó londoni alállomás, a Menedék irányítását, ráadásul nem túl ragyogó kémek szedett-vedett csapatát is a keze alá kapja. Az egyetlen tehetségesnek tűnő tiszt a fiatal Florence, aki már egy ideje figyeli az orosz részleget, ráadásul beszervezte a kiábrándult szeretőjét egy, az orosz irányításra nagy befolyással bíró ukrán oligarchának. Nat nemcsak a kémkedésben, hanem a tollaslabdában is született tehetség. Állandó hétfő esti játszmáin ellenfele akár a fia is lehetne: az egyedül élő és magába forduló Ed, aki képtelen elhinni, hogy a Brexitet megszavazták, ki nem állhatja Trumpot és utálja, hogy egy lélektelen médiaügynökségnek dolgozik. Mégis, mindennek ellenére Ed lesz az, aki Natet, a feleségét és Florence-t a politikai düh olyan útjára tereli, ami mindannyiuk életét veszélybe sodorja. Az Ügynök a terepen lankadatlan feszültséggel felépített, hol szívszaggató, hol sötét humorban bővelkedő története hátborzongató portrét fest a világ működéséről. John le Carré ismét bebizonyítja, hogy vészterhes korunkat senki nem ismeri nála jobban.

Eduárd jelen kötetének legjobb lapjain egy ezer fokon égő gyermeki lélek rajza, patológiája, a popkultúra sokféle árnyalata és a bányászököl keménységű baranyai valóság keveredik Woody Allen és Nick Hornby hangjával." Bödőcs Tibor Hogyan nő fel egy amúgy sem átlagos érzelem- és gondolatvilággal rendelkező pécsi kisfiú, aki a körülmények ellenére megpróbálja a legtöbbet kihozni a gyerekkorából? Tóth Edu gyermek- és kamaszkorát rengeteg külső tényező formálta. Képzeljünk el egy csupaszív, zseni, de bonyolult lelkületű anyukát, egy hamar lelépett szélhámos apukát, egy agresszív nevelőapát, valamint egy szerető, gyakran pótanyaként funkcionáló nővért. Edut hatéves korától kísérjük el az érettségi bankett utáni hajnalig. Ezalatt kilencven nénivel találkozunk. Óvónők, volt barátnők, volt barátnők anyukái, logopédusnő, doktor néni, szomszéd nénik, könyvtáros néni, csapattársak anyukái, Anyu barátnői, tanár nénik és még sokan mások. Itt van mindenki, aki számít. Kilencven novella, kilencven lépés a felnőtté válás rögös útján. Kilencven próbálkozás arra, hogy a könyv szerzője és főszereplője átvészelje ezeket a vészterhes időket, melyekre élete végéig úgy gondol majd, mint a legjelentőségteljesebb éveire. Nem véletlenül.

S. A. Chakraborty folytatja a Bronzvárosban megkezdett elsöprő kalandot. Megteremt egy olyan világot, ahol a dzsinnek egyetlen csettintéssel lángokat idéznek, a vizeket pedig áthatja az ősi mágia; ahol a vér ugyanolyan veszélyes lehet, mint bármelyik bűbáj, és egy eszes kairói szélhámos átformálja egy királyság sorsát. Nahri élete mindörökre megváltozott abban a pillanatban, amikor az egyik svindlije közben véletlenül megidézte Dárát, a félelmetes, rejtélyes dzsinnt. A lány kairói otthonából elragadva bekerült Dévábád fényűző királyi udvarába, ahol sebesen ráébredt, hogy a szélhámosi tehetsége nélkül nem sokáig marad életben. A csatát követően, mely során Dára odaveszett Ali herceg kezétől, Dévábád bezárkózott. Nahri kénytelen új utat törni magának, méghozzá a szívét elrabló testőr védelme és a barátjának tekintett herceg bölcsessége nélkül. Ám miközben elfogadja az örökségét és a vele járó hatalmat, tudja, hogy igazából aranyketrecbe zárták: a király az egykor az ő családját illető trónusról tartja szemmel, és egyetlen ballépés a törzse végét jelentheti. Mindeközben Alit száműzték, amiért szembe mert szállni az apjával. Orgyilkosoktól üldöztetve hányódik ősei földjének könyörtelen rézszín homokján, és kénytelen azokra a félelmetes képességekre támaszkodni, amelyekkel a máridok – a kiszámíthatatlan vízszellemek – ajándékozták meg. De mindez azzal fenyeget, hogy feltárja a családja egy rég eltemetett titkát. Az új évszázad közeledtével a dzsinnek ünneplésre gyűlnek Dévábád égig érő bronzfalai közt, ezalatt egy láthatatlan fenyegetés fortyog a sivár északon. Ez az erő egyenesen a város kapujára zúdítaná tűzviharát... és egy olyan harcos segítségét keresi, aki a világok között ragadt, és meghasonlott az elkerülhetetlen erőszakos kötelessége és a talán kiérdemelhetetlen béke között.

Többszörös díjnyertes regény szerelemről és árulásról, bűnről és feloldozásról. Egy halott angol nő torzójára bukkannak a rendőrök a Tokiói-öbölben. A gyanúsított Lucy Fly, egy harminc körüli, szintén angol szakfordító. Egyvalaki tudna érdemi információval szolgálni a gyilkosságról: egy fotós, Tejdzsi, de ő nyomtalanul eltűnt. Így hát a rendőrök kénytelenek Lucy Flyból kiszedni, mi történt. De Lucy hallgat. Egy szót sem szól. Hangosan legalábbis nem. Fejében viszont megdöbbentő részletességgel és őszinteséggel pörgeti végig azt a kísérteties utat, amelynek végén nem a törvénnyel, hanem saját magával kell elszámolnia. Susanna Jones hátborzongató regénye nemcsak egy gyilkosság krónikája, hanem egy szerelemé is, amely az első perctől el volt átkozva. Hiszen ha Lily nem találkozik Lucyval...

A ?mindenség elmélete és A legsötétebb óra Oscar-díjra jelölt forgatókönyvírójának legújabb könyve egy korábban példa nélküli hatalomátvételről, a világ legerősebb vallási intézményéről és két nagyon különböző férfiról szól – akik történetesen mindketten a Vatikánban élnek.   2013 februárjában az őskonzervatív XVI. Benedek pápa döbbenetes bejelentést tett: benyújtotta a lemondását. Több mint 700 éve ő volt az első pápa, aki önként mondott le a hatalomról. A bíborosi kollégium a hírtől szédelegve sietett a római Sixtus-kápolnába, hogy kiválasszák az utódját. És, meglepő módon, kit választottak? Ferencet, 1200 éve az első nem európai pápát, aki egykor egy tangóklub kidobóembereként dolgozott, továbbá lelkes focidrukker volt, és értett a nép nyelvén.   Miért lépett vissza Benedek a pályája csúcsán annak tudatában, hogy az utódja olyasvalaki is lehet, aki ellentétes nézeteivel akár semmissé is teheti az örökségét? És hogyan alkalmazkodott Ferenc – aki szülővárosában, Buenos Airesben busszal járt a munkahelyére – egy olyan élethez, amelyben egymilliárd híve van? Ha – mint azt az Egyház állítja – a pápa tévedhetetlen, akkor hogyan lehet két eleven pápának, akik szinte mindenben ellentétes nézeteket vallanak, egyaránt igaza?   Anthony McCarten alapos kutatómunkával vizsgálta az életüket, hogy megírhassa A két pápát, és mesterien fonja a történetüket egyetlen lebilincselő narratívává. Ebben a könyvben megismerhetjük Benedek és Ferenc jellemformáló élményeit a háború dúlta Németországban és Argentínában, és betekintést kapunk a vatikáni intrikák és komédiák egyszerre sötét és izgalmas világába, valamint a szexuális bántalmazási botrányokba, amelyek az alapokig rengették meg a világ egyik legátláthatatlanabb, ugyanakkor legfontosabb intézményét.

A holló jele 2. Négy év telt el azóta, hogy a Nall-gépezet visszaverte a Mély Királyait a Kárhozatba, de a szörnyek így is tüzes esőt ontanak az égből, és más sötét erők is szervezkednek a köztársaság ellen. Új hatalom van születőben: a Fénylányként ismert, ragyogásba burkolózó szellem látomásokként jelenik meg városszerte, az őt istenítő szekta pedig egyre nagyobb erő és befolyás birtokába jut. Az eluralkodó káosz megállíthatatlan. Galharrow és az Éjszárnyak vajmi keveset tehetnek a szekta – vagy a Névtelenek különös parancsai – ügyében, de mikor ismeretlen tettesek feltörik Szarkaláb széfjét, és nyoma vész egy rettentő hatalmú tárgynak, akkor mindent meg kell tenniük, hogy visszaszerezzék. Csakhogy ehhez válaszokra lesz szükségük, márpedig ezekért kénytelenek fejest ugrani a lidércnyomásba: a Kárhozat kellős közepébe. Ed McDonald lehengerlő stílusban, váratlan húzásokkal bővíti ki és mélyíti el az Éjszárny veszélyekkel és pusztulással teli világát. A Hollóvér méltó folytatása 2017 egyik legjobb grimdark fantasyjének.

1549 nyara. Két évvel VIII. Henrik halála után Anglia egyenesen a káosz felé tart... A névleges király, VI. Eduárd tizenegy éves. A nagybátyja, Edward Seymour – Somerset grófja – vezeti az országot kormányzóként. A radikális protestánsok kiirtják a régi vallást, ami elégedetlenséget szül az alattvalók között. Eközben a kormányzó hosszadalmas és sikertelen háborút vív Skóciával, és félő, hogy Franciaország is bekapcsolódik. A gazdaság az összeomlás szélén áll, az infláció az egekbe szökik, és a parasztok lázadozni kezdenek. A régi király halála óta Matthew Shardlake Henrik fiatalabbik lánya, Erzsébet hercegnő ügyvédjeként dolgozik. Miután Erzsébet anyjának az egyik távoli, norfolki rokonát borzalmas körülmények között meggyilkolják, ami Erzsébet szempontjából politikai bonyodalmakhoz vezethet, Shardlake és segédje, Nicholas Overton a hercegnő megbízásából elmegy Norwich-ba, a nyári esküdtbíróságra. A városban összetalálkoznak Shardlake korábbi segédjével, Jack Barakkal. Hármasban kiderítik, hogy a haláleset körülményeit számos rejtély és veszély övezi, miközben valaki elköveti a második gyilkosságot. S ekkor Kelet-Anglia felrobban, országszerte kitörnek a parasztfelkelések. A lázadók több ezer fős tömege egy kisgazda, Robert Kett vezetésével hatalmas tábort épít Norwich mellett, és az a céljuk, hogy megdöntsék a földbirtokosok hatalmát. Shardlake nehezen tudja eldönteni, kinek tartozik valójában hűséggel, ugyanakkor kitartóan folytatja a nyomozást, és rájön, hogy a szörnyű gyilkosság szálai összekötik egymással a lázadók táborát és a norfolki nemeseket... C.J. Sansom négy év szünet után tért vissza a Hamis próféciákkal, és világszerte hatalmas sikert aratott vele, például a regény a megjelenését követően azonnal minden eladási lista élére került Angliában. A kötet Kett forradalmának újragondolása címmel a szerző történelmi esszéjét is tartalmazza.

Az Érkezés többszörös Hugo- és Nebula-díjas szerzőjének régóta várt új novelláskötete kilenc történettel. Egy kereskedő megépíti a korai középkori Kairóban az első időgépet. Egy idegen tudós sokkoló felfedezést tesz, aminek a következményei nem csak a saját népére, hanem a valóság egészére érvényesek. Egy nő több mint húsz éven át viseli gondját egy mesterséges intelligenciának, ami digitális háziállatból végül igazi élőlénnyé fejlődik. A viktoriánus kori Angliában mechanikus gépek nevelik a gazdag elit újszülötteit. Egy modern felfedezés nem csak a tudomány, de a vallások alapjait is megkérdőjelezi. Ted Chiang régóta várt második novelláskötete formabontó ötleteivel és emlékezetes szereplőivel ismét elemében mutatja be korunk legfontosabb tudományos-fantasztikus szerzőjét. A Kilégzés és más novellák egy lehengerlő és időtálló gyűjtemény, mely egyaránt keresi a választ a legfontosabb kérdésekre – mi az univerzum természete? mit jelent embernek lenni? –, és olyanokra, amikre soha nem gondolnánk. Minden egyes novella könnyed eleganciával bizonyítja, hogy az összetett és jól átgondolt sci-fi történetek még mindig nem érték el a műfaj legvégső határát, sőt: hosszabb idő óta talán most először lehetünk szemtanúi egy újfajta ábrázolás létrejöttének.

A posztapokaliptikus Afrika egyik vidékén népirtás zajlik, törzsek vére áztatja a földet. Egy nő, aki túlélte a faluja földig rombolását, és akit megerőszakolt az ellenség tábornoka, a halálban reménykedve a sivatagba megy. Kilenc hónappal később azonban életet ad egy dühös csecsemőnek, kinek haj- és bőrszíne a helyi törzsektől eltérően a homokra emlékeztet. A nő meg van győződve arról, hogy a lánya más – különleges –, ezért elnevezi Onyesonwunak. A név ősi nyelven azt jelenti: halálmegvető. Onyesonwu már gyerekként rájön, hogy a fogantatása körülményei testi és társadalmi bélyeget nyomtak rá. A többiek szemében ő egy ewu, vagyis az erőszak szülötte, félfajzat és számkivetett, akiről az emberek úgy tartják, hogy erőszakos életre van kárhoztatva. Ám Onyesonwu nem átlagos ewu: már gyerekként is kezd megmutatkozni egyedülálló varázsereje. Idővel egyre jobban kiteljesednek a képességei, és amikor véletlenül látogatást tesz a szellemek birodalmába, megtudja, hogy egy nagyhatalmú varázsló próbál az életére törni. Onyesonwu először kétségbeesetten próbál elrejtőzni leendő gyilkosa elől, ám a természete ezt nem hagyja. Így elindul végül egy olyan úton, aminek a végén harcossá válhat. Hogy beteljesítse sorsát, meg kell küzdenie a természettel, hagyományokkal és történelemmel, az igaz szerelemmel és kultúrája spirituális rejtelmeivel. Egyaránt várnak rá veszélyes kihívások egy olyan jövőbeli Afrikában, ahol látszólag soha semmi nem változott – és olyan földöntúli síkokon, melyeknek a létezéséről ugyan sokan tudnak, de csak nagyon kevesen képesek járni rajtuk. Nnedi Okorafor 2010-ben megjelent és azóta korszakos jelentőségűvé vált regénye helyezte fel az afrikai tematikájú műveket az SFF műfajának térképére. A halálmegvető 2011-ben megkapta a rangos World Fantasy-díjat, de jelölték a Nebulára és Locusra is, az HBO pedig már dolgozik a televíziós sorozaton, aminek George R. R. Martin a vezető producere.

Buenos Aires tartomány egy eldugott településén sok minden felett eljárt az idő. A 2001-es gazdasági válság során kirobbant banki megszorítások idején egy baráti társaság elég pénzt gyűjt ahhoz, hogy egy közös terv segítségével kilábalhassanak a pusztulásból és a szegénységből. Ám időközben, a betétek országos elkobzásakor átverik őket, és elveszítik minden megtakarított pénzüket. A pórul járt barátok elhatározzák, hogy mindet visszaszerzik, és ezzel kezdetét veszi a tartomány egyik legemlékezetesebb pénzrablásának története. A Lúzerek éjszakája az argentin pampákon játszódik az ország egyik nem túl régi, sötét politikai időszakában. Egy mesterien kitervelt bosszú felejthetetlen éjszakájának története, ahol a kisemmizettek próbálnak elégtételt venni mindazokon, akik tönkretették őket. Eduardo Sacheri regényében a hétköznapok látszólagos egyhangúsága mögött állandó izgalom feszül, az életszerű párbeszédek metszően élesek, a forrongó düh pedig sziporkázó humorral keveredik. A regény 2016-ban elnyerte az Alfaguara-díjat, amely a legkomolyabb szépirodalmi kitüntetés spanyol nyelvterületen.

"Szürreális és mélyen igaz történetek a képzelet határáról, ahol először minden idegennek tűnik, de végül magadra ismersz: a legmélyebb félelmedre, a legmerészebb vágyadra." Moskát Anita Egy díjnyertes novelláskötet Svédország legismertebb SFF szerzőjétől, aki méltó örököse Borges, Le Guin és Lovecraft munkásságának. Egy gyermek egy konzervdobozba születik. Egy telefonközpontos a pokolban találja magát. Három nő valahol az időn túl lebeg. Meseszerű lények kísértenek csendes kis falvakat. Karin Tidbeck, a svéd szerző szürreális világaiban minden lehetséges. A kötetben található történetek nemcsak a hazájában, hanem világszerte meghódították a szépirodalmi sci-fi, a spekulatív fikció és az alternatív fantasy olvasóit, és olyan nagy írókat tudhatnak a rajongóiknak, mint Ann és Jeff VanderMeer, China Miéville vagy a néhai Ursula K. Le Guin.

Ez a novelláskötet tizenhárom történetet tartalmaz a 20. század egyik legnagyobb sci-fi írójától. Többek közt megtalálható benne élete első eladott novellája (Ruug), valamint olyan megkerülhetetlen klasszikusok is, mint A koponya, Az aranyember és a Fizetség, utóbbiból ráadásul John Woo rendezésében és Ben Affleck főszereplésével népszerű film is készült A felejtés bére címmel 2003-ban.

Travis évtizedek óta úton van, mégsem menekülhet, ugyanis szó szerint magával cipeli a végzetét: egy démont, akit fiatal korában véletlenül idézett meg. Ha Travisnek ördöge van, akkor a démon emberére akadt benne, mert a lény legszívesebben felfalna mindenkit, akit csak lát, de gazdája hősiesen igyekszik ezt megakadályozni. A különös páros Pine Cove-ba érkezik, ebbe az álmos kaliforniai városkába, amely tele van svindlerekkel, újpogányokkal és különc honpolgárokkal, akiknek mind megvan a maguk metaforikus démonja. Ám ahogy a metaforát sem szerencsés keverni a metamfetaminnal, úgy a közmondásos démont sem jó a falra festeni, mert netán rossz néven veszi. Mintha csak erre a két alakra várt volna, a városban most végleg elszabadul a pokol. Christopher Moore első regénye roppant fordulatos és feszesen megírt történet, tele a tőle megszokott észbontó karakterekkel és hajmeresztő ötletekkel. A kötetet új fordításban tartja a kezében az olvasó.

Lilith életet ad egy látszatra normális fiúnak, akit Akinnak nevez el. Akinnak öt szülője van: egy férfi és egy nő, egy hímnemű és egy nőnemű oankáli, valamint egy nemtelen óloj. Az oankálik és az ólojok annak az idegen fajnak a tagjai, akik megmentették az emberiséget a nukleáris holokauszt idején, ám ezért cserébe beolvasztották a génállományukat az övékbe. Ennek drasztikus hatásaként megjelentek az új, genetikailag módosított emberek, akik tökéletes harmóniában élnek az idegenekkel, míg az ellenállók tőlük szeparáltan, különböző falvakban és kisebb városokban próbálnak cserekereskedelemmel és fosztogatással boldogulni. Szaporodni nem tudnak, mivel az oankálik sterilizálták és megfosztották őket attól a „genetikai hibától", amely majdnem a teljes kipusztulásukat okozta. Végső kétségbeesésükben ezért nehéz lépésre szánják el magukat. Egy nap néhány lázadó elrabolja a még gyermek Akint, akire fajtájától elszakadva borzasztó sors vár. De ahogy Akin egyre több időt tölt el a régi emberekkel, mind jobban megkedveli őket. Annyira, hogy ennek végül beláthatatlan következményei lesznek. Octavia E. Butler Hajnal című klasszikusának folytatásában még komolyabb filozófiai kérdéseket tesz fel az olvasónak. Mi teszi az embert emberré? Miért viselkedünk úgy, ahogy? Miért félünk a változástól? Az Átváltozás egyszerre lenyűgöző hard sci-fi és könyörtelen szembenézés legbelső félelmeinkkel – az üzenete pedig talán még az 1988-as eredeti megjelenésekor sem volt olyan erőteljes és aktuális, mint napjainkban.

Metszően éles regény egy nőről, aki olyan mélyre ereszkedik az őrületbe, hogy talán többé meg sem találja a kivezető utat... Sam James éveken át körültekintően építette hírnevét, mint a legnehezebb eseteket kezelő manhattani pszichiátriai intézet, a Typhlos legjobb pszichológusa. Hisz benne, hogy ha magát nem is tudja megmenteni, megment valaki mást. Ez a messiás-komplexus ugyan hasznára válik, hogy segítsen betegeinek megküzdeni belső démonaikkal, ám sötét utakra is vezeti Samet, miközben saját mentális zűrzavara is feltárul előtte. Amikor egy rejtélyes beteg, Richard érkezik a Typhlosba, akit más terapeuta nem hajlandó vállalni, Sam elhatározza, hogy ő megfejti a férfi titkait és lelkét. Nem sikerül azonban rájönnie, miért tűnik Richard olyan normálisnak egy őrülettel teli kórházban. Ahogy Sam egyre jobban belemerül a férfi tekervényes múltjába, kénytelen alapos vizsgálatnak alávetni saját életét is – az alkoholizmusát, a bántalmazó barátját –, az eredmény pedig halálra rémíti. És ezzel manipulatív játszma veszi kezdetét kettejük között. De ki a megmentő és ki szorul megmentésre? A.F. Brady az írás mellett elmeorvosként dolgozik, így nem véletlen, hogy a bemutatkozó könyvében ennyire mesterien ábrázolja az emberi elmét. A Vakság kivételes pszichológiai regény egy mélyen zavart nőről, aki kétségbeesetten igyekszik a hullámok felett tartani a fejét. Egyben azt is megmutatja, hogy időnként a legfélelmetesebb éppen az, ami a saját elménkben van.

"Doki, látom magát az örökkévalóság felől, és maga halott."A tízéves Manfred Steiner egy fogyatékkal élő gyerekek számára létesített táborban tengeti mindennapjait a Marson. Saját világában létezve arról sincs tudomása, hogy a hozzá hasonlókat a hatóságok egyszerűen el akarják pusztítani.De Arnie Kottnak, a törekvő vállalkozónak más tervei vannak a fiúval. Az orvosok szerint Manfred betegsége az idő eltérő érzékeléséből ered, és a megfelelő eszközökkel talán képessé lehetne tenni őt arra, hogy bepillantson a jövőbe.Manfred rengeteg pénzt és óriási lehetőséget jelent egy olyan gátlástalan üzletember számára, mint Arnie Kott. Csak meg kell találnia a módját, hogy kontrollálni tudja a fiút. A feladat nem könnyű, és ráadásul beláthatatlan következményekkel járhat.