Agave Könyvek strana 37 z 53

Andrew Grayson évekig kétfrontos hadat viselt az Észak-Amerikai Nemzetközösség élén, ám kevés dolog változott: a polgárháborúktól véres Földön az élet egyre kilátástalanabb, miközben a nyurgáknak csúfolt, elpusztíthatatlannak tűnő idegen fajjal vívott csillagközi háború során mostanra bolygók sora vált lakhatatlanná. Miután túlél egy borzasztó veszteségekkel járó bevetést, Graysont egy távoli kolóniára tartó űrhajóra vezénylik, ráadásul a legénység a nyughatatlan természetéről híres. A talpraesettségükre nagy szükség lesz: az emberiség eddigi legfontosabb csatáját kell megvívniuk, melynek tétje a puszta túlélés. Marko Kloos a nagy sikerű Frontvonalak után tovább emeli a téteket a Felderítőkben: az első rész minden erősségét megtartva, még több katonai leírással, lélegzetelállító bevetésekkel és szívszorító drámával emeli be regényét a katonai sci-fik legjobbjai közé.

A Trónok harca és a Hidegen tálalva keveredik Richard Morgan eposzi trilógiájának zárókötetében, amely Az acél emlékével és A holtak szavával robbant be a fantasy világába. Ringil Eskiath, a kelletlen hős, akit mocskos degeneráltnak bélyegeznek meg még azok is, akik a segítségéért folyamodnak, messzire utazott Illwrack Fattyú, a halhatatlan mágus-harcos nyomát keresve. Társaitól, Sárkányvész Egartól és Archethtől elválasztva a lelkét kockáztatja, hogy elsajátítsa azt a halálos mágiát, amely szembeszállhat a Fattyú hatalmával. Míg Archeth és Sárkányvész vérrel és szenvedéssel teli útjuk során régóta elfeledett rejtélyekre derít fényt, addig Ringilnek elképzelhetetlen próbákat kell kiállnia, amellyel életét és létezését teszi kockára.

"A Tear királynője című nemzetközi bestseller lebilincselő folytatásában Mortmesne gonosz királysága ostroma alá veszi a birodalmat. Tear királynője, Kelsea Glynn napról napra egyre többet tanul az új kötelességeiről. A szomszédos Mortmesne királyságának járó rabszolgaszállítmányok leállításával magára vonta a Vörös Királynő haragját, a félelmetes zsarnokét, aki sötét mágiával táplálja hatalmát. Rettegett és megállíthatatlan serege megindul Tear felé, hogy visszavegye, ami az övé. Miközben közeledik a morti sereg, Kelsea rejtélyes kapcsolatba lép az Átkelés előtti időkkel, és rádöbben, hogy csak egy furcsa és valószínűleg veszélyes szövetségesre számíthat: egy Lily nevű nőre, aki egy olyan világban küzd az életéért, ahol nőnek lenni már-már főbenjáró bűn. Tear sorsa – és ezzel együtt Kelsea lelke – múlhat Lilyn és az ő történetén, ráadásul Kelsea-t egyre jobban szorítja az idő, hogy válaszokat találjon. Erika Johansen tovább szövi az első kötetben megismert kedvenc szereplők, köztük Buzogány és a Vörös Királynő történetét, és izgalmas, új szálakkal gazdagítja hajthatatlan ifjú hősnőjének időn átívelő, mágiával és rejtélyekkel teli sorsát."

Egy ismeretlen, nem a mi világunkból származó robot jelenik meg Londonban. Kolosszális alakja az egész város fölé tornyosul, de nem mozdul. Vajon egy békés kapcsolatfelvétel vagy egy invázió előfutárával állunk szemben? Minden gyereknek van rémálma. A kis Eva Reyesénél azonban csak az lehet ijesztőbb, hogy a halálról és pusztításról szóló apokaliptikus képek megvalósulni látszanak... Dr. Rose Franklinnek nincsenek emlékei az elmúlt pár évből. Az idegenek, akiknek dolgozik, azt mondják, hogy meghalt, és visszahozták az élők közé. Az égető kérdés azonban nem csak a hogyan, hanem a miért is... Kara Resnik és Vincent Couture egymásba szerettek a háború alatt, és azóta békére leltek. Ők jelentik az egyetlen védvonalat a Föld és aközött, ami feléjük tart. De egyelőre még ők sem tudják, hogy hazugságban élnek... A férfinak pedig, aki azt állítja, hogy mindenre tudja a választ, megvannak a saját indítékai. Vannak dolgok, amiket nem árulhat el, és vannak dolgok, amiket nem fog... Mindannyian egy epikus kirakó apró darabkái. Egy olyan rejtélyé, amit az idő keletkezése óta próbálunk megfejteni. Sylvian Neuvel még több izgalommal jelentkezik 2016 egyik legnépszerűbb sci-fijének folytatásában, és most sem okoz csalódást.

"A csendes kisvárosokban mindenkinek vannak titkai. Hogyan lehet felfedni az igazságot, ha épp a saját múltunkat igyekszünk elrejteni? Egy távoltartási végzés és egy lehetséges bírósági per szorításában az újságíróként kudarcot valló Leah Stevens épp eltűnni készül Bostonból, amikor összefut egy zűrös kapcsolatból menekülő régi barátnőjével, Emmy Greyjel. Emmy felveti, hogy költözzenek Pennsylvania csendes vidékére, ahol Leah tanári állást vállalhat, és mindketten új életet kezdhetnek. Az új kezdetet azonban szörnyű esemény árnyékolja be. A tó partján brutális támadás ér egy Leah-ra kísértetiesen hasonlító nőt, majd néhány nappal később Emmy is eltűnik. Leah-nak feltett szándéka, hogy megtalálja Emmyt, és ezért együttműködik az ügyben Kyle Donovannel, a helyi nyomozóval. Miközben nyomok után kutatva vizsgálják barátnője életét, Leah-ban felmerül a kérdés: ismerte-e valaha Emmyt igazán? Barátok, család és digitális lábnyom hiányában a rendőrség gyanakodni kezd, vajon létezik-e egyáltalán Emmy Grey. Hamarosan már Leah szavahihetősége forog kockán: hogy saját magát megmentse, és tisztára mossa a nevét, ki kell derítenie az igazságot eltűnt barátnőjéről."

A Vértestvérek című bestseller szerzőjének új regénye A tizenkét éves Jude Brighton három napja tűnt el, és annak dacára, hogy az oregoni Deer Valley rendőrsége és lakói mindent megtesznek azért, hogy megtalálják, az emberek kezdik feladni a reményt. Tudják, hogy az első negyvennyolc óra döntő fontosságú, és miután letelik, fel kell készülni a legrosszabbra. Gyerek létére Stevie is tudja, hogy ez így van, mert imádja a nyomozós filmeket. Pontosan tudja, hogy minden egyes másodperc fontos az unokatestvére, Jude számára, aki ráadásul a legjobb barátja. És ott van az a másik fiú, Max Larsen... Őt évekkel ezelőtt holtan találták meg az erdőben, miután különös és tisztázatlan körülmények között eltűnt. Deer Valley-ben a háziállatok is furcsán viselkednek: a kutyák és a macskák állandóan elszöknek a gazdáiktól. A kisváros lakói évek óta pusmognak ezekről a megoldatlan ügyekről és arról, hogy talán egy gyilkos ólálkodik az otthonuk környékén. A félelmük hirtelen valósággá válik, amikor Stevie, aki mindenáron ki akarja deríteni, mi történt Jude-dal, rádöbben a szörnyű igazságra.

A kétszeres Hugo-díjas trilógia második része Rezdületlen az a fal, mely a hagyományokkal való szembenállást jelképezi. A remény egyetlen sugaraként régóta eltemetve hever az egyre vastagabb hamuréteg alatt. Tízgyűrűs Alabástrom – az őrült, a világ megnyomorítója, a megmentő – küldetéssel tér vissza: ki akarja képezni utódját, Essunt. Essunt, aki menedékre lelt, de a lányát nem találta meg. Alabástrom egy kéréssel áll elő: ha Essun megteszi, az örökre megpecsételi Rezdületlen sorsát. Eközben messze tőle Nassun, a lánya egyre erősebb lesz – és a döntései meg fogják törni a világot. Egyre sötétebbé válik a mindennek végét jelentő évszak, miközben a civilizáció fokozatosan belesüpped a hosszú, sötét éjszakába. Az ötödik évszak folytatásában az obeliszkek és egy ősi rejtély végre választ adnak a kérdésekre. N. K. Jemisin ismét bizonyítja, hogy nem hiába jelölték az utóbbi években az SF összes komoly díjára: Az obeliszkkapu egy újabb felejthetetlen fantasy, ami merészen feszegeti a műfaj határait – ráadásul az elődjét követően ez a kötet is megkapta a Hugo-díjat.

A hollywoodi hegyek közt élő Lady Daniels úgy dönt, el kell távolodnia egy időre a férjétől. Miután egyedül marad gyerekeivel, segítségre lesz szüksége kisfia mellé, ha megírandó önéletrajzi könyvét valaha is be akarja fejezni. Egy hirdetésre jelentkezve érkezik hozzá S., a vonzó, fiatal művésznő, aki a kert végében álló vendégházba költözik be, és gondoskodik Lady hároméves kisfiáról, Devinről, illetve szemmel tartja másik, már tinédzser korú fiát is. Csodásan végzi munkáját, hamarosan bűvkörébe vonja az egész családot, és Lady bizalmasává válik. A perzselő nyárban azonban S. kapcsolata Lady nagyobbik fiával nyugtalanító és baljóslatú fordulatot vesz. Miközben Lady és S. egyre közelebb kerülnek egymáshoz, Lady irigylésre méltó életének fényes máza repedezni kezd, és azzal fenyeget, hogy családja elől is rejtegetett, régi titkok bukkannak felszínre. S. eközben igyekszik megtartani saját titkait azzal kapcsolatban, hogy mi is volt a valódi szándéka ezzel az állással. Mindketten óvatos játékot játszanak, és minden egyes lépésükkel a számukra legfontosabb dolgokat sodorják veszélybe. Edan Lepucki regénye úgy hat, mintha egy hollywoodi film noirt olvasnánk. Sötét humorú, fordulatos és lebilincselő dráma művészetről, az anyaságról és két nő baljós barátságáról, mely egyértelműen igazolja, hogy Edan Lepucki generációjának egyik legtehetségesebb és legizgalmasabb hangja.

2017 nemzetközi bestsellere. Megjelenik 25 országban. Helena Pelletier végre olyan életet él, amilyet megérdemel. Egy szerető férj és két csodálatos kislány veszi körül, vállalkozása kitölti a napjait. Aztán a rádióadást megszakító rendkívüli hírek után rádöbben arra, hogy ostoba dolog volt azt hinni, hogy valaha is maga mögött hagyhatja élete legborzalmasabb időszakát. Helena ugyanis súlyos titkot rejteget: egy emberrablás eredményeként született meg. Anyját serdülőkorában rabolta el az apja, majd a michigani Felső-félsziget lápvidékén, egy isten háta mögötti kunyhóban tartotta fogságban, ahol nem volt áram, fűtés, folyó víz, sőt hármukon kívül egy teremtett lélek sem. Helena az elrablás utáni második évben született meg, és szeretett a természetben élni, ahol halakat fogott, vadászott, és tudta olvasni az állatok nyomait. Noha apját kiszámíthatatlan vérmérséklet és olykor kegyetlen viselkedés jellemezte, Helena még őt is szerette… amíg meg nem tanulta, pontosan meddig terjed az apja brutalitása. Több mint húsz évvel később Helena már olyan mélyre temette a múltját, hogy még a férje sem tudja az igazságot. Azonban az apja most megölt két őrt, megszökött a börtönből, és eltűnt a lápvidéken, amelyet mindenki másnál jobban ismer. A rendőrség hajtóvadászatot indít ellene, de Helena tudja, hogy esélyük sincs az apjával szemben. Tudja, hogy mindössze egyetlen ember van az egész világon, aki képes megtalálni a Lápkirálynak nevezett túlélőt, mert ő csak egy emberrel osztotta meg a tudását: a saját lányával.

Ennyire ijesztő – és egyben végtelenül emberi – történetet ritkán olvashatunk. 1940 májusa. Nagy-Britannia háborúban áll. Egyik európai demokrácia hullott el a másik után gyors egymásutánban a blitzkrieg rémségei közepette, a náci bakancsok és sortüzek előtt. Úgy tűnt, a megszállás bármikor bekövetkezhet. Winston Churchillnek alig pár nappal azután, hogy kinevezték miniszterelnöknek, ezzel a szörnyűséggel kell megbirkóznia – továbbá egy szkeptikus királlyal, egy ellene ármánykodó párttal és a tájékozatlan, felkészületlen néppel. Kezében egy szál tollal, maga mellett pedig egyetlen gyors- és gépírónővel hogyan is változtathatná meg a közhangulatot, és önthetne lelkesedést aggódó honfitársaiba? Ebből a magával ragadó, minden egyes napot óráról-órára kielemző beszámolóból kiderül, hogy a bizonytalan Churchill milyen sokszor rángatta ki országát a kátyúból. Az elismert, BAFTA-nyertes Anthony McCarten egy eddig soha nem látott oldalát mutatja be a XX. század egyik kiemelkedő történelmi személyiségének. Megtudhatjuk, Churchill hogyan gyakorolta és írta át újra és újra a legfontosabb beszédeit, hogyan és mikor merült fel benne a békeszerződés lehetősége a náci Németországgal, és megismerhetjük a dunkirki evakuáció során betöltött szerepét. De a könyv elsősorban arról a huszonöt napról mesél, amely bálványt csinált egy emberből. McCarten eddig nem ismert archívumi anyagok segítségével mutatja be azokat a kulcsfontosságú, színfalak mögötti pillanatokat, amelyek megváltoztatták a történelem menetét.

A filmjogok elkeltek Charlize Theronnal a főszerepben! Lehet, hogy minden hazugság volt, amiben eddig hittél. Vivian Miller mindenre elkötelezett kémelhárító elemzőként dolgozik a CIA-nél. A feladata, hogy orosz alvó sejtek vezetőit fedje fel az USA-ban. Az előléptetése felé haladva sikeresen kifejleszt egy rendszert, melynek segítségével hétköznapinak tűnő állampolgárokról képes megállapítani, hogy valójában orosz ügynökök. Egy nap rendkívül kényes információk birtokába jut egy feltételezett kém számítógépének átvizsgálása során. Olyan ügynökök lepleződnek le, akik a korábbiaktól eltérően sokkal mélyebbre épültek be és sokkal nagyobb szereppel bírnak. Ráadásul, néhány kattintással később minden, ami Viviannek eddig fontos volt - a munkája, a férje és négy gyerekük - veszélybe kerül. Vivian felesküdött rá, hogy hazáját minden ellenségtől védeni fogja, határokon belül vagy kívül. De most lehetetlen kihívással néz szembe. Hűség és hűtlenség, állampolgári kötelezettség és hazaárulás, szeretet és gyanakvás közepette kiben bízhat meg? És mi a jó döntés egy ilyen rémálomszerű helyzetben? A Tudnom kell a CIA elemző Karen Cleveland első regénye, amit már a megjelenése előtt több mint 20 országba eladtak, és szerzők egész sorát nyűgözte le John Grishamtől Lee Childon át Chris Pavone-ig. A kémregény műfaja találkozik az utóbbi években nagy népszerűségnek örvendő pszichológiai thrillerekkel, a végeredmény pedig nem csak egy letehetetlenül izgalmas könyv, hanem egy friss hang egészen újszerű bemutatkozása.

A Vörös veréb című nemzetközi bestseller lebilincselő folytatása az amerikaiakhoz átállt moszkvai ügynöknőről, aki életveszélyes játszmába keveredik Putyin Oroszországában. Dominyika Jegorova százados, az orosz polgári Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) munkatársa visszatért Moszkvába, a szervezet központjába. Senki sem tudja, hogy Dominyika a CIA-nek dolgozik, mint Washington legértékesebb beépített embere az SZVR-ben és a Kremlben. Mélységesen megveti azokat, akiket szolgál: Putyin Oroszországának oligarcháit, csalóit és bűnözőit. Dominyika folyamatos életveszélynek van kitéve, és ezt csak tovább súlyosbítja az a körülmény, hogy a lány szerelmes CIA-s futtatójába, Nate Nash-be. Ez a szenvedély pedig legalább olyan veszélyes mindkettőjükre nézve, mint a Moszkvában végzett kémkedés. Dominyika életét nem egyszerűsíti az sem, hogy megakad rajta Putyin elnök szeme. Miközben mesteri módon igyekszik elkerülni a lelepleződést, Dominyikának meg kell birkóznia gyilkos hajlamú, lelki beteg főnökével, túl kell élnie egy iráni gyilkossági kísérletet, meg kell mentenie egy letartóztatott kettős ügynököt – és valahogyan el kell hárítania Putyin elnök veszélyes közeledését is.

Bosszú. Egyike azon dolgoknak, amiben Sigrud je Harkvaldsson nagyon-nagyon jó. Talán nincs is más, amihez ennyire ért. Úgyhogy amikor megtudja, hogy legrégebbi barátját és szövetségesét, a korábbi miniszterelnököt, Shara Komaydot meggyilkolták, csak egyetlen dolgot tehet. Semmilyen halandó erő nem akadályozhatja meg Shara gyilkosainak szenvedéssel teli, rettenetes végzetét Küldetésének halálos pontossággal való teljesítése közben viszont Sigrud egyre inkább fél attól, hogy ezt a harcot nem nyerheti meg. Rájön ugyanis, hogy Shara gyilkosságának megtorlásához egy titkos, évtizedek óta tartó háborúban kell részt vennie, és legyőznie egy fiatal, dühös istent, valamint fényt derítenie Bulikov, a csodák városának utolsó nagy rejtélyeire. Közben pedig – és talán ez a legijesztőbb – végre a saját elátkozott létezésének értelmére is választ kaphat. Az Isteni városok-trilógia befejező kötete epikus búcsú ettől a felejthetetlen világtól és a bennük élő, emlékezetes szereplőktől. Robert Jackson Bennett nagy ívű, hosszú utat bejáró történetébe az évek alatt nem csak a kritikusok szerettek bele végzetesen, hanem az olvasók is. Az egyes részeket számos szakmai és közönségdíjra jelölték, a szerzőjét pedig befogadták a fantasy fiatal nagyságai közé.

A trilógia befejező része. Kelsea Glynn alig egy év alatt félszeg kamaszból dicső uralkodóvá és céltudatos vezetővé vált. Azzal, hogy vállalta Tear királynői tisztségével járó szerepét, a birodalma is megváltozott. De azzal, hogy eltökélte, véget vet a romlásnak, és igazságot szolgáltat, számos ellenségre tett szert – köztük a gonosz és rettegett Vörös Királynőre, aki elrendelte, hogy Mortmesne serege vonuljon Tear ellen, és tegye a földdel egyenlővé. E mindent elsöprő ostrom megakadályozására Kelsea elképzelhetetlen áldozatot vállalt: kinevezte Buzogányt, személyes testőrsége hű rangidősét, hogy kormányzóként helyettesítse, míg ő bűverejű zafírjaival együtt az ellenség kezére adta magát. De Buzogány és csapata nem nyugszik, amíg ki nem szabadítják úrnőjüket mortmesne-i börtönéből. Így veszi kezdetét Kelsea királynő – és vele együtt Tear – végjátéka, mely során mindenre fény derül… A Tear végzetével Erika Johansen izgalmas befejezést kanyarít feledhetetlen, varázslattal és kalanddal teli történetéhez.

Steven Saylor a legújabb regényében a történelem leghíresebb gyilkosságát helyezi középpontba: Rómában vagyunk Kr. e. 44-ben, nem sokkal martius idusa előtt. A római szenátus által élethosszig diktátornak választott Julius Caesar megkegyelmez maradék ellenségeinek és megjutalmazza barátait. Elhagyni készül a várost, hogy légiói segítségével meghódítsa a Pártus Birodalmat. Indulás előtt azonban akad néhány elintéznivalója. Miután évtizedekig nyomozott a hatalmasságok bűnei és gyilkosságai ügyében, és bebocsátást nyert a lovagi rendbe, Gordianus elhatározza, hogy visszavonul. Csakhogy martius 10. napjának reggelén először Cicero, majd Caesar is a házába hívja. Ugyanazt kérik tőle: éleslátása és szimata segítségével derítsen fel egy esetleges összeesküvést a diktátor ellen. De Caesar mást is közöl vele. Mivel egyik legfőbb bizalmasa Meto, Gordianus fogadott fia, hálája jeléül olyan kitüntetésben akarja részesíteni a Nyomozót, amely nemcsak az ő életét, hanem az egész családja jövőjét is megváltoztatja. A szenátus következő ülésén, martius 15-én nagy kegyben kívánja részesíteni. Gordianusnak tehát le kell porolnia régi tudományát, és le kell lepleznie a Julius Caesar életére törő cselszövőket. Ha léteznek egyáltalán. Ezalatt viszont másféle összeesküvések is szövődnek. Martius idusa gyorsan közeleg, és legalább egy gyilkosságra biztosan sor kerül.