Agave Könyvek strana 39 z 64

A Valós halál folytatása Takeshi Kovacs egy sérült harci testbe burkolva, zsoldosként vesz részt egy brutális helyi háborúban, amit a Protektorátus pénzel, hogy leverjék a Sanction IV-en kirobbant forradalmat. Aztán lehetőség adódik, hogy csatlakozzon egy titkos akcióhoz, amelynek során egy értékes régészeti leletet szerezhetnek meg, és a harcedzett veterán rejtélyek, árulások és véres események középpontjába kerül. A zsákmány értéke felbecsülhetetlen, a hozzá kapcsolódó veszély határtalan. Olyasmi, amiért a Cégek ölni is képesek. Olyasmi, ami az emberiséget új korszakba repítheti. Vagy végleg kitörölheti az univerzumból. Richard Morgan klasszikusát új szerkesztésben, felújított kiadásban tartja az olvasó a kezében.

Valahol Kelet-Európa peremén, az ódon, szürke BesĽelben Tyador Borlú felügyelőt holttesthez riasztják. A névtelen utcalánynak tűnő áldozat ügye rutinvizsgálatnak indul, de hamarosan egyre szövevényesebbé válik, és a rendkívül különös határzóna túloldalára, a modern, gazdag Ul Qomába vezet. A két városban, ahol az élet leghétköznapibb apróságait is furcsa előírások szabályozzák és láthatatlan hatalom felügyeli a rendet, egyre több érdekcsoport igyekszik ellehetetleníteni Borlú munkáját. A felügyelő azonban változatlan elszántsággal kutatja a névtelen lány és egy betiltott mítosz rejtélyét, hiába törnek az életére nacionalista csoportok és pitiáner bűnözők... illetve bármi is legyen az, ami a két város közötti hasadékokban rejtőzik. China Miéville egyik legfontosabb művét tartja kezében az olvasó, ami a megjelenését követően elnyerte a Hugo-, Arthur C. Clarke-, World Fantasy- és Locus-díjakat, illetve 2018-ban a BBC Two sorozatra adaptálta David Morrissey főszereplésével.

Egy fiatal szír úszóversenyző felejthetetlen története arról, hogy hogyan mentette meg menekülttársait a vízbe fúlástól, és jutott ki Magyarországon keresztül a riói olimpiára. A fiatal szír menekültlány, Juszra Márdini egész életében úszóversenyzőnek készült, amíg a háború véget nem vetett békés, boldog gyerekkorának. Arra kényszerült, hogy a családját és a hazáját hátrahagyva Európában próbáljon új életet kezdeni nővérével, Sarával. Egy olyan országban, ahol nem kell attól rettegnie, hogy bombák hullanak az égből a medencébe vagy az otthonába. Juszra mindvégig elszántan küzdött azért, hogy ne kelljen feladnia úszóversenyzői karrierjét. 2015 nyarán egy zsúfolt gumicsónakban tartott Görögország partjai felé a háborgó tengeren, és amikor a csónak motorja tönkrement, nem volt más választása: beugrott a vízbe a nővére mellé, majd két társukkal együtt három és fél órát töltöttek a vízben, hogy biztonságban partra segítsék a csónakot, megmentve ezzel a többi menekült életét. Juszra a menekültválság kellős közepén jutott el Németországba Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át. Rendkívüli részletességgel elmesélt történetében megelevenednek a tudósításokban látott drámai képek, és betekintést nyerhetünk abba, hogy hogyan élte meg egy kamaszlány ezt az életveszélyes utazást. Berlinbe érve Juszra továbbra is keményen harcolt, hogy valóra váljon mindaz, amiről gyerekkora óta álmodott. Elszántságát végül siker koronázta: 2016-ban indult a riói olimpián az Olimpiai Menekültcsapat tagjaként, és tavaly Magyarországra is visszatért az úszóvilágbajnokságra. Azóta jószolgálati nagykövetként járja a világot, hogy megossza az emberekkel inspiráló élettörténetét, és emlékeztesse őket: a menekültek hétköznapi emberek, akiket a háború borzalmai kényszerítettek arra, hogy elhagyják a hazájukat.

Az HBO saját gyártású filmje alapjául szolgáló könyv Több mint hatvan évvel a megjelenése után Ray Bradbury világszerte elismert regénye, a Fahrenheit 451 igazi klasszikusként hat a világirodalomban a zord, disztópikus jövőábrázolásával. A könyv üzenete soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban. Guy Montag tűzőrként dolgozik. Az a munkája, hogy elégesse a könyveket... a házakkal együtt, ahol eldugták azokat. Montag soha nem kérdőjelezi meg a pusztítást, amit a munkájával végez, az estéi pedig unalmasan telnek a feleségével, Mildreddel, aki az egész napját a televízió bűvöletében tölti. Aztán egy nap Montag találkozik a különc szomszéd lánnyal, Clarisse-szal, aki egy olyan múltról mesél neki, amelyben az emberek még nem féltek, és bemutat neki egy olyan jelent, amelyben az emberek a könyvekben rejlő ötleteket felhasználva gondolkodnak. És akkor Guy Montag hirtelen megkérdőjelez mindent, amit addig igaznak hitt.

Steven Saylor a legújabb regényében a történelem leghíresebb gyilkosságát helyezi középpontba: Rómában vagyunk Kr. e. 44-ben, nem sokkal martius idusa előtt. A római szenátus által élethosszig diktátornak választott Julius Caesar megkegyelmez maradék ellenségeinek és megjutalmazza barátait. Elhagyni készül a várost, hogy légiói segítségével meghódítsa a Pártus Birodalmat. Indulás előtt azonban akad néhány elintéznivalója. Miután évtizedekig nyomozott a hatalmasságok bűnei és gyilkosságai ügyében, és bebocsátást nyert a lovagi rendbe, Gordianus elhatározza, hogy visszavonul. Csakhogy martius 10. napjának reggelén először Cicero, majd Caesar is a házába hívja. Ugyanazt kérik tőle: éleslátása és szimata segítségével derítsen fel egy esetleges összeesküvést a diktátor ellen. De Caesar mást is közöl vele. Mivel egyik legfőbb bizalmasa Meto, Gordianus fogadott fia, hálája jeléül olyan kitüntetésben akarja részesíteni a Nyomozót, amely nemcsak az ő életét, hanem az egész családja jövőjét is megváltoztatja. A szenátus következő ülésén, martius 15-én nagy kegyben kívánja részesíteni. Gordianusnak tehát le kell porolnia régi tudományát, és le kell lepleznie a Julius Caesar életére törő cselszövőket. Ha léteznek egyáltalán. Ezalatt viszont másféle összeesküvések is szövődnek. Martius idusa gyorsan közeleg, és legalább egy gyilkosságra biztosan sor kerül.

Richard Mayhew egy fiatal üzletember jó úton a fényes karrier, szép feleség és kellemes élet felé... ami mind semmivé lesz, amikor egy bajba jutott lány segítségére siet. Jótette jutalmául a hétköznapi Fenti Londonból átkerül a baljós, sötét Lenti Londonba, az elveszett idők, elveszett helyek és elveszett emberek bizarr világába. Különös társaságba csöppen: Ajtó - a lány, akin segített - nemesi származású és szülei gyilkosát keresi; de Carabas márki kétes szívességeket behajtva éli még kétesebb életét; Vadász a világ legnagyobb szörnyeit hajszolja. A csatornák és metróalagutak labirintusában velük kell boldogulnia Richardnak, hogy segíthessen másokon és így segíthessen magán is. Vajon megleli-e azt az életet, amelyet már jóval korábban elveszített, mint hitte?

Azoknak a férfiaknak, akik a brit birodalom Terror és Erebus nevű hajóin indultak felfedezőútra, minden reményük megvolt a diadalra: Sir John Franklin 1845-ös felfedezőútján vettek részt - a kor technológiailag legfejlettebb expedícióján -, és ők indulhattak a világon először gőzhajóval a legendás észak-nyugati átjáró felkutatására. De a hajókat most már majdnem két éve csapdában tartja a sarkvidéki jég. A szén és az élelem kezd kifogyni. Ugyanakkor nem a fehér, de folyamatosan átformálódó táj, a dermesztő hideg vagy a készletek felélése jelenti a legnagyobb fenyegetést a tengerészekre, sőt, még csak nem is az, hogy a hajóikat szép lassan összezúzza az óceán engesztelhetetlen ereje. Nem, egy sokkal félelmetesebb veszély is leselkedik rájuk: valami, ami odakint vadászik a jeges sötétségben, ami követi a hajókat, és egyesével végez a legénység tagjaival, akiket megcsonkít és felfal. Egy névtelen valami, ami sehol sincs, és mégis mindenhol ott van: a tőle való rettegés az expedíció legnagyobb ellensége. Amikor maga Franklin is borzalmas halált hal, Francis Crozier kapitányra hárul a feladat, hogy átvegye az irányítást, és egy utolsó, elkeseredett próbálkozást tegyen arra, hogy kimenekítse a legénység maradékát dél felé, a jégen át. Egy eszkimó nő is velük tart, aki nem tud beszélni. Lehet, hogy ő lesz a túlélésük záloga - vagy a haláluk okozója. És miközben a skorbut, az éhség és az őrület sorra szedik az áldozataikat, a jégen leselkedő borzalom is egyre vakmerőbbé válik, Crozier és az emberei attól kezdenek tartani, hogy nincs menekvés...

A könyv új kiadása filmes védőborítóval, alatta az új kiadása borítójával. Az X Térséget a kormányzat már harminc éve környezeti katasztrófa sújtotta övezetnek álcázza, így mostanra az érintetlen és burjánzó vadonnak látszó terület csupa misztikum és rejtély az emberek szemében. A Déli Végek nevű titkos ügynökség ez idő alatt számos expedíciót küldött a hely felderítésére - szinte mindegyik tragikus véget ért. Most indul útnak a tizenkettedik expedíció. A kutatócsoport négy nőből áll: egy antropológusból, egy geodétából, egy pszichológusból és egy biológusból. A küldetésük felderíteni a terepet és mintákat gyűjteni, feljegyezni minden tudományos megfigyelést a környezetről és egymásról, valamint mindenek felett elkerülni az X Térség természetfeletti hatását. Az expedíció mindenre felkészülve indul útnak, és hamar megdöbbentő felfedezéseket tesz - például talál egy megmagyarázhatatlan topográfiai jelenséget és olyan életformákat, amik meghaladják a megértés képességét -, de mégsem ezek, hanem a tagok egymás elől gondosan elrejtett titkai változtatnak meg mindent.

Az X Térség támadásba lendült, és felemésztette a kutatására létrehozott ügynökséget, a Déli Végeket. Van, aki ott rekedt, de dolga van odabent. Van, aki visszatér, és van, aki hazatér oda. Van, aki még mindig válaszokat keres, míg mások csak a túlélésre játszanak. Van, aki harcol az ismeretlennel, és olyan is, aki csak megismerni szeretné, ha már megérteni lehetetlen. Az X Térség pedig felfedi történetét és titkait, de azok jelentősége és következményei talán mélyebbek és ijesztőbbek az eddigi bizonytalanságnál. Mert hatással vannak az egész világra - már ha létezik még az eddigi világ, és érdemes egyáltalán félteni azt. Az X Térségben lévőknek személyes szinten is meg kell találniuk a választ: valódi-e egyáltalán a korábbi énjük, és érdemes-e harcolni érte, vagy jobb elfogadni a változást? Jeff VanderMeer Déli Végek-trilógiájának befejező kötete zseniális ötvözete és betetőzése az első két résznek. A cselekményszövés és az elbeszélés különleges módja még hatásosabbá teszi ezt a mesteri, hátborzongató, elgondolkodtató és izgalmas regényt, amely messze túlmutat a sci-fi határain.

A Déli Végek nevű titkos ügynökség immáron harminc éve küld expedíciókat az X Térségbe, ebbe a távoli és a civilizációtól rejtélyesen elzárt, veszedelmes vidékre, a természetfeletti jelenségek titkainak kiderítése céljából. A tizenkettedik expedíció után azonban a Déli Végek mély válságba kerül, ezért megbízzák John Rodriguezt - ismertebb nevén Kontrollt -, hogy állítsa helyre a rendet. Számos kihallgatás, rengeteg titkos dokumentum és közel kétszáz órányi videofelvétel megtekintése után úgy tűnik, mintha feltárulna előtte az X Térség vészterhes valósága - ám amit Kontroll megtud, az végzetes lehet számára, ugyanis nemcsak a Déli Végeket illetően kell szembenéznie a kegyetlen igazsággal, hanem saját magával kapcsolatban is. A Kontroll hajmeresztő folytatása az Expedíciónak, és a Déli Végek-trilógia befejezését olyan mesteri cselekményszövéssel készíti elő, amire a sci-fiben rég nem volt példa.

A Vörös veréb című nemzetközi bestseller lebilincselő folytatása az amerikaiakhoz átállt moszkvai ügynöknőről, aki életveszélyes játszmába keveredik Putyin Oroszországában. Dominyika Jegorova százados, az orosz polgári Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) munkatársa visszatért Moszkvába, a szervezet központjába. Senki sem tudja, hogy Dominyika a CIA-nek dolgozik, mint Washington legértékesebb beépített embere az SZVR-ben és a Kremlben. Mélységesen megveti azokat, akiket szolgál: Putyin Oroszországának oligarcháit, csalóit és bűnözőit. Dominyika folyamatos életveszélynek van kitéve, és ezt csak tovább súlyosbítja az a körülmény, hogy a lány szerelmes CIA-s futtatójába, Nate Nash-be. Ez a szenvedély pedig legalább olyan veszélyes mindkettőjükre nézve, mint a Moszkvában végzett kémkedés. Dominyika életét nem egyszerűsíti az sem, hogy megakad rajta Putyin elnök szeme. Miközben mesteri módon igyekszik elkerülni a lelepleződést, Dominyikának meg kell birkóznia gyilkos hajlamú, lelki beteg főnökével, túl kell élnie egy iráni gyilkossági kísérletet, meg kell mentenie egy letartóztatott kettős ügynököt - és valahogyan el kell hárítania Putyin elnök veszélyes közeledését is.

Lehet, hogy minden hazugság volt, amiben eddig hittél. Vivian Miller mindenre elkötelezett kémelhárító elemzőként dolgozik a CIA-nél. A feladata, hogy orosz alvó sejtek vezetőit fedje fel az USA-ban. Az előléptetése felé haladva sikeresen kifejleszt egy rendszert, melynek segítségével hétköznapinak tűnő állampolgárokról képes megállapítani, hogy valójában orosz ügynökök. Egy nap rendkívül kényes információk birtokába jut egy feltételezett kém számítógépének átvizsgálása során. Olyan ügynökök lepleződnek le, akik a korábbiaktól eltérően sokkal mélyebbre épültek be és sokkal nagyobb szereppel bírnak. Ráadásul, néhány kattintással később minden, ami Viviannek eddig fontos volt - a munkája, a férje és négy gyerekük - veszélybe kerül. Vivian felesküdött rá, hogy hazáját minden ellenségtől védeni fogja, határokon belül vagy kívül. De most lehetetlen kihívással néz szembe. Hűség és hűtlenség, állampolgári kötelezettség és hazaárulás, szeretet és gyanakvás közepette kiben bízhat meg? És mi a jó döntés egy ilyen rémálomszerű helyzetben? A Tudnom kell a CIA elemző Karen Cleveland első regénye, amit már a megjelenése előtt több mint 20 országba eladtak, és szerzők egész sorát nyűgözte le John Grishamtől Lee Childon át Chris Pavone-ig. A kémregény műfaja találkozik az utóbbi években nagy népszerűségnek örvendő pszhichilógiai thrillerekkel, a végeredmény pedig nem csak egy letehetetlenül izgalmas könyv, hanem egy friss hang egészen újszerű bemutatkozása.

Lehet, hogy minden hazugság volt, amiben eddig hittél. Vivian Miller mindenre elkötelezett kémelhárító elemzőként dolgozik a CIA-nél. A feladata, hogy orosz alvó sejtek vezetőit fedje fel az USA-ban. Az előléptetése felé haladva sikeresen kifejleszt egy rendszert, melynek segítségével hétköznapinak tűnő állampolgárokról képes megállapítani, hogy valójában orosz ügynökök. Egy nap rendkívül kényes információk birtokába jut egy feltételezett kém számítógépének átvizsgálása során. Olyan ügynökök lepleződnek le, akik a korábbiaktól eltérően sokkal mélyebbre épültek be és sokkal nagyobb szereppel bírnak. Ráadásul, néhány kattintással később minden, ami Viviannek eddig fontos volt - a munkája, a férje és négy gyerekük - veszélybe kerül. Vivian felesküdött rá, hogy hazáját minden ellenségtől védeni fogja, határokon belül vagy kívül. De most lehetetlen kihívással néz szembe. Hűség és hűtlenség, állampolgári kötelezettség és hazaárulás, szeretet és gyanakvás közepette kiben bízhat meg? És mi a jó döntés egy ilyen rémálomszerű helyzetben? A Tudnom kell a CIA elemző Karen Cleveland első regénye, amit már a megjelenése előtt több mint 20 országba eladtak, és szerzők egész sorát nyűgözte le John Grishamtől Lee Childon át Chris Pavone-ig. A kémregény műfaja találkozik az utóbbi években nagy népszerűségnek örvendő pszhichilógiai thrillerekkel, a végeredmény pedig nem csak egy letehetetlenül izgalmas könyv, hanem egy friss hang egészen újszerű bemutatkozása.

Noha Philip K. Dick a regényeiről ismertebb, karrierje során száznál is több novellát írt, melyek éppoly meghökkentőek és beskatulyázhatatlanok, akár a hosszabb művei. Ez a kötet a legjobb novellái közül tartalmaz tízet. A Közterm az egyik legkorábbi példa (és figyelmeztetés) a science-fictionben az önmagukat sokszorosító gépekre. A Kiállítási darab és Az ingázó Dick egyik kedvenc témájával foglalkozik: a valóság változó természetével és azzal, hogy lehetséges-e egyáltalán úgy érzékelni a világot, ahogy létezik. Az akasztott idegen egy bizsergetően sötét politikai allegória, amely ma is ugyanolyan érvényes, mint amikor Dick a hidegháború delén megírta. Ezek a különös és erőteljes novellák jól mutatják a mester tehetségét, a határtalan képzeletét és azt, hogy milyen mélységesen értette az emberi állapotot.

1896, New York. A város egyik legnevesebb lélekbúvára a magyar származású Laszlo Kreizler. Amikor a rendőrséget vezető Theodore Roosevelt tudomást szerez egy borzalmas gyilkosságsorozatról - amelynek áldozatai fiatal gyerekek, főleg prostituáltak -, a város hatalmas urainak akarata ellenére Kreizler segítségével megindítja a nyomozást. De nem hivatalosan, hiszen azt sokan nem néznék jó szemmel, főleg Kreizler botrányosan modern felfogása miatt, mely szerint az ember személyiségét és tetteit csak összefüggéseiben lehet megismerni. A doktorhoz csatlakozik John Schuyler Moore, a New York Times újságírója, Sara Howard, a metropolisz rendőrségének első női alkalmazottja, valamint két detektív is, az Isaacson testvérpár. A csapat nyomozni kezd, a gyilkos azonban egyre-másra szedi áldozatait, akiket brutálisan gyilkol és csonkít meg. Csak Laszlo Kreizler képes megállítani őt, de a doktor ellenségei és a gyilkos semmit és senkit sem kímélnek. Caleb Carr kritikailag rendkívül méltatott regénye húsz évvel a megjelenése után sem veszített semmit az erényeiből, még ma is lebilincselő, izgalmas és okos thriller. 2018-ban televíziós sorozat készült belőle Daniel Brühl, Dakota Fanning és Luke Evans főszereplésével.

A bomba csak akkor él, amikor zuhan. Cheradenine Zakalwe a Rendkívüli Körülmények egyik legtöbbet foglalkoztatott ügynöke. A Kultúra homályosnak tűnő céljai érdekében bolygók, naprendszernek sorsát változtatja meg, háborúkat indít és dönt el örökre, az eszközökben pedig soha nem válogat. Aztán eljön az idő, amikor úgy érzi, túl sokszor kellett már a vesztes oldalon harcolnia, és inkább a visszavonulást választja. Diziet Sma, a gyönyörű és titokzatos nő talált rá valamikor Zakalwéra, emelte fel az ismeretlenségből, és tette a Kultúra megbecsült katonájává. Most azt a megbízást kapta, hogy kutassa fel a visszavonult ügynököt, és győzze meg őt, vállaljon el egy utolsó, sorsdöntő bevetést. Azt hiszi, jól ismeri a férfit, de a Zakalwe múltjában rejtőző szörnyű titkokra még ő sincs felkészülve. Iain M. Banks klasszikusát új szerkesztésben, felújított kiadásban tartja az olvasó a kezében.