Akadémiai Kiadó strana 7 z 33

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében? Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

60 000 címszó 100 000 kifejezés, a beszélt nyelv szókincse az informatika, az üzleti élet, a média, a politika, a jog, a sport, és a szleng szakszókincsével a nyelvvizsgák által megkövetelt szókincs nélkülözhetetlen a nyelvtanuláshoz könnyen használható, világos szerkezet regisztrációt követően a szótár teljes anyaga elérhető 24 hónapig a www.szotar.net weboldalon

"Az etnográfia vagy népisme Herder műveinek hatására jelent Közép-Európában Nálunk az irodalmi romantika mellett főként II. József nyelvrendelete és a magyar nyelvújítás mozgalma irányította a figyelmet az adózó pórnép életére, nyelvére és hagyományvilágára. Tudományos igényű ország- és népismertetések, leíró statisztikai, topográfiai művek születtek már a 18. században is, azonban a szakosodás a tudományos kutatásban csak a 19. század második felében ment végbe. A pozitivizmussal kiformálódó szaktudományok között a néprajz viszonylag későn, az 1880-90-es években önállósult. Kötetünk részint a reformkor néprajzi törekvéseit, a táj- és népleírásokat, illetve a leíró statisztikai, geográfiai művekben, Csaplovics János és Fényes Elek munkásságában fellelhető etnografikumoknak az értékelését tartalmazza. A magyar és a nemzetiségi népcsoportok "felfedezői" mellett figyelemmel van a messzi népek magyar kutatóira is. Közülük többen a Magyar Tudós Társaság figyelmét, támogatását élvezték. A kötet második felében a magyar néprajzi kutatás 19. századi klasszikusai közül Erdélyi János, Hunfalvy Pál, Herman Ottó, Herrmann Antal, Jankó János életútját és tudományos teljesítményét felmutató tanulmányok olvashatók." (a Kiadó)

"A területfejlesztési politikában erőteljes fordulat figyelhető meg, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a részérdekeken alapuló ?forrásosztogatás? pazarlóan működik. Szükség van előzetes hatásértékelésre, az egyes régiókra vonatkozó fejlesztéspolitikai elképzelések miként befolyásolhatják az ország fejlődését. Ebben a témakörben Varga Attila és munkatársai nemzetközileg is úttörő és kiemelkedő eredményeket értek el, több országban alkalmazzák az általuk kidolgozott modelleket. A könyv kiválóan felhasználható tankönyvként a mester- és doktori képzésekben, de kézikönyvként is a gazdaságpolitikai döntések előkészítése során." (Lengyel Imre, az MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem) "Varga Attila a világ egyik legjelentősebb regionális gazdasági modellezője. Intuíciói és kezdeményezései különösen fontos szerepet játszottak az európai regionális fejlődési folyamatok elemzése és értékelése során. A könyv, amely mind a szakpolitikusok, mind a kutatók széles közönsége számára hozzáférhető stílusban íródott, további fontos lépéseket tesz a mai és a jövőbeni fejlesztési programok értékelésének az irányába. A kötet időszerű, éleslátó, és a legmodernebb modellezési és szimulációs technikákra épít. Alapvető olvasmány." (Philip McCann a Groningeni Egyetem professzora és az Európai Bizottság regionális politikai biztosának szaktanácsadója az EU Kohéziós Politika reformja és értékelése tárgyában)

A könyv nem csupán egyedülállóan gazdag képanyaga miatt párját ritkító vállalkozás, hanem mert stratégiai, emberi és haditechnikai oldalról egyaránt részleteiben is hitelesen ábrázolja a Németország ege felett 1939 és 1945 között zajló légi háború nagy drámáját. Újszerű benne, hogy a szerző az eseményeket az összes küzdő fél szempontjából szemléli, méghozzá személyes beszámolókra is támaszkodva, ugyanis számos interjút volt módja készíteni a harcoló felek repülő- és légvédelmi tüzér katonáival a tábornokoktól az őrmesterekig. Alfred Price a brit légierő tisztjeként remek érzékkel világítja meg az alkalmazott haditechnikai eszközök, a stratégia és a taktika egymásra hatását, valamint az emberi tényező szerepét.

Hogyan változtak az ételeink az idők folyamán, és mi volt ebben a kivagyiság szerepe? Miféle hadicseleket alkalmaztak egymás ellen kórokozók és betegek évszázadokon keresztül? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan alakult viszonyuk a falvakat hátukon úsztató mocsarakhoz vagy a vadállatokhoz? Hol és hogyan szerezték be a lőpor és a festékek alapanyagait? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? Miként változott a hírek terjedése a postakocsitól a táviratig és tovább? Milyen új élményeket hozott a vonat, a mozi, az autó, a repülés vagy a számítógép? Csak néhány kérdés azok közül, amelyeknek nyomába ered az utóbbi fél évezred anyagi világát sok képpel és eredeti forrásszöveggel bemutató könyv. Az Életmódtörténet megjelenésével egy időben ismét hozzáférhetővé válik a sorozat nagy sikerű első két kötete a Kiadó elektronikus könyvgyűjteményében.

A holland foci az 1960-as évek legvégén váratlanul robbant be a köztudatba, mindjárt forradalmasítva is a játékot. A totális futballt játszó holland válogatott és az Ajax csodálatos játéka a futball egyik legnagyobb alakja, Johan Cruyff vezényletével nem csak a focirajongók számára jelent inspirációt azóta is. A mai, szintén egyfajta totális futballt játszó Barça létrejöttében Cruyff játékosként és edzőként is kulcsszerepet játszott, és az ő tanítványa volt Guardiola. A holland futball azóta is folyamatosan hallat magáról, mert a hátország megszakítás nélkül termeli az újabb és újabb nagyszerű tehetségeket, gondoljunk csak Van Bastenre, Bergkampra, Van Nistelrooyra, Rijkaardra és a többiekre. Ez a sok képpel illusztrált, olvasmányos könyv részletesen bemutatja a sikerek történetét és hátterét, a holland futball társadalmi környezetét. Abból indul ki, hogy a holland foci egy sajátos nemzeti kultúra, egy jellegzetes gondolkodásmód egyik megnyilvánulási formája. A könyv izgalmas és látványos holland kultúr- és társadalomtörténet is egyben.

"Tíz éve annak, hogy megjelent a Menedzsment-tanácsadási kézikönyv első kiadása. Ma, amikor már egyértelmű a menedzsment tanácsadók szerepe és felelőssége a gazdaság megújulásában, egy lényegesen letisztultabb kiérleltebb, aktualizált könyvet tarthatunk a kezünkben. Ebben hisz és ebben partner a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, s ezért támogatja a felsőoktatásban megvalósuló üzletviteli tanácsadó mesterképzést is." (Szatmáry Kristóf a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke)

"A Kis magyar helyesírás nem egyszerűen a "nagy" vagy "hivatalos" helyesírási szabályzat hétköznapi használatra szánt kistestvére. Annak ugyanis minden részletre ki kell terjednie, ez a kötet viszont a legfontosabb kérdésköröket kívánja elmagyarázni érthető nyelven, számos példával, ráadásul a szabályzathoz képest nem csupán kisebb terjedelemben, de valamelyest más szerkezetben is. A helyesírási szabályzat a magyar nyelv beszélői számára nem törvény, hanem javaslat a magyar nyelvű szövegek egységes módon való írására. A szabályzat tehát nem kínzóeszköz vagy a nemzeti öntudat mércéje, hanem segítség: üdvös volna, ha ennek a tanároktól a blogolókig mindenki tudatában lenne. Persze ugyanúgy, ahogy az orvosnak kezet kell mosnia és adott esetben gumikesztyűt kell húznia, a nyelvet hivatásos módon használóknak - például a törvények megszövegezőinek - kötelező ezeket az előírásokat követniük. De ahogy otthon sem kap ki senki, ha nem húz gumikesztyűt a beteg családtag megérintésekor, a személyes kapcsolatokban a helyesírási szabályok ellen vétőket sem éri semmilyen megtorlás. Sőt, amint a törvényeket sem tudja fejből minden jogász, a nyelvészeknek is bizony fel kell ütniük a szabályzatot vagy meg kell kérdezniük a számítógép helyesírás-ellenőrzőjét, ha kételyeik vannak - főleg azért, mert a magyar helyesírás kompromisszumok tárháza: a beszélt nyelv többé-kevésbé hű tükrözésén túl a hagyomány és a nyelvtani alapú szabályok elegye." (Kenesei István a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója )

"Vannak azok a szakkönyvek, amiket álmatlan éjszakákon veszünk elő altató helyett. Na, ez könyv garantáltan nem az. Jó érzés töltött el, amikor először végiglapoztam. Lám csak, lehet egy magyar nyelvű piackutatási szakkönyv is érdekes, olvasmányos, egyben professzionális. És gyakorlatias, a legfejlettebb módszertanok csínja-bínja benne van világos példákkal alátámasztva. Sokkal tovább megy az alapoknál. A tapasztalt marketingesnek is rengeteg jó tippet, javaslatot tartogat. A jobb cégek a kutatásra ma már nem költségként, hanem beruházásként tekintenek. Ennek a beruházásnak akkor a legjobb a megtérülése, ha minden résztvevő - a piackutató, a marketinges, de még a pénzügyi vagy csúcsvezetők is - egy nyelvet beszélnek. Ezt a könyvet mindenkinek ajánlom szíves fogyasztásra." (Müller Kornél, Senior CMi Director, Unilever Europe, Rotterdam) "Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akiknek kutatási kérdéseik vannak, akik látni szeretnék a kérdésekre kapható válaszok optimális módszereit. Ajánlom azoknak, akik időről időre frissítik tudásukat, hiszen ez a kötet a marketing szakmai könyvtár elengedhetetlen darabja. Ajánlom az új kollégáknak, akik most ismerkednek a szakma ezen területével, és stabil tudásbázisra vágynak. Az elméletben felkészült, gyakorlatban tapasztalt szerzők a piackutatás klasszikus, a szakmai intelligencia körébe tartozó módszerek, valamint a mai kor legújabb kutatási lehetőségeinek sokszínű világába vezetik be az érdeklődő olvasót." (Dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem)

Az Aranycsapat emlékezete, sőt egyenesen legendája mélyen beépült a magyar köztudatba, a focin jóval túlmutató módon. Az 1960-as évek nagy sikereinek és nagy személyiségeinek emléke is sokakat lelkesít. Az 1945 előtti elképesztően izgalmas, színes és sikeres focivilágról viszont, ahonnan mindez kinőtt, meglepő módon szinte semmit sem tudunk. Egy elsüllyedt, kincsekkel teli, csodás kontinens ez - a magyar fociatlantisz. A magyar foci már a kezdetektől az európai élmezőnybe tartozott az MTK és a Ferencváros, illetve a magyar és osztrák válogatott versenyfutásának köszönhetően. 1901-től bajnokságot rendeztek, 1902-ben pedig - Európában elsőként - nemzetek közötti válogatott mérkőzésen mérte össze erejét Ausztria és Magyarország. A gyors fejlődés eredményeképp a tízes évek elején Skócia és Anglia után Magyarországon jártak legtöbben a válogatott mérkőzéseire. Az első világháború alatt az MTK csapatát az angol Jimmy Hogan edzette. Hogyan forradalmasította a futball stratégiáját, a közép-európai iskola (más nevén Duna menti iskola) néven ismert játékstílus a kontinens élmezőnyébe repítette a magyar labdarúgást. Jól példázza ezt, hogy ebben az időszakban olyan klubok kispadján ült magyar edző, mint a Bayern München, Real Madrid, Milan, Inter, Olimpique Marseille, Benfica, Porto, vagy a River Plate, vagy például 1933-34-ben az olasz első osztály 18 csapatából 12-nek volt magyar az edzője? A leglátványosabb siker az 1938-as vb-ezüst volt, aminek az emlékezete pont úgy a múlt homályába veszett, mint a kor legnagyobb sztárjainak, pedig az ország Schlosser, Orth, Sárosi vagy éppen Zsengellér nevétől volt hangos... A könyv egy új világot tár fel a számunkra, és elolvasása után másképpen fogunk gondolkozni erről az időszakról és még sok minden másról, mit korábban.

"A már életében legendává vált Steven Gerrard neve elválaszthatatlan a Liverpool focicsapatától. Az olvasó egy nagyon őszinte és egyben nagyon olvasmányos könyvet tart a kezében. A Liverpoolnál töltött 28 év és több mint 700 meccs után Gerrardnak nincs kinek és nincs miért képmutatónak lennie. Megtestesíti mindazt, amit a Liverpool jelent: a nyers, őszinte, megalkuvás nélküli küzdelmet - és a hűséget. Ő az egyetlen játékos, aki gólt szerzett az angol Ligakupa-, az FA-kupa, az UEFA-kupa és a Bajnokok Ligája döntőjében is. Ugyanakkor szintén ő az, akit a legtöbbször állítottak ki a Liverpool történetében - ebben még Javier Mascherano vagy Jamie Carragher sem veheti fel vele a versenyt. A szenvedély tette őt győztessé, vezérré - és olyanná, hogy nem túlzás egy ketrecbe zárt vadállatthoz hasonlítani őt. A könyvben nem hallgatja el a hibáit, sőt elsősorban magát teszi felelőssé, ha kell. Őszintén beszél vívódásairól, kételyeiről, bukásairól. A soha el nem ért bajnoki álmokról, José Mourinho csábításáról, az angol válogatott megsemmisítő vb-kudarcairól. De ugyanezzel az őszinte, olykor kíméletlen mércével méri játékostársait, edzőit és vezetőit is: Rafa Beníteztől a bukott csapattársakon át a vezetőségig nem mindenki olvassa majd boldog mosollyal Gerrard sorait. De az olvasók - és ehhez nem kell Liverpool-drukkernek lenni - biztosan azok közé tartoznak majd, akiknek sok örömet fog okozni ez a könyv." (a Kiadó)

Paul Johnson egy újabb impozáns és olvasmányos munkával jelentkezik a magyar olvasóközönség számára. Az amerikai nép története az Egyesült Államok történetének letehetetlen és izgalmas elbeszélése - egyben enciklopédikus kézikönyv is - a kezdetektől egészen Bill Clintonig. Minden benne van, amit tudni érdemes, sok meglepő és váratlan összefüggés, tény is az olvasók elé tárul, mindig olvasmányosan és nagyon egyedien tálalva, sohasem iskolásan. Külön erőssége a könyvnek a fő személyiségek plasztikus jellemrajza. Ha tudni akarjuk, kik is azok a puritánok, hogyan zajlott a Vadnyugat meghódítása, hogyan alakult ki a politikai berendezkedés, miért is tört ki a polgárháború, mit és miért csinált az Egyesült Államok a két világháborúban, mi is volt az a New Deal - csak el kell olvasni a megfelelő részeket. De még jobb egyben olvasni a könyvet, mint egy nagy regényt. Most, hogy az Egyesült Államok korszaka lezárulóban van a világtörténelemben, még nagyobb hangsúlyt kapnak az átfogó összefüggések, amelyek érzékletes felrajzolása Paul Johnson elbeszélésmódjának nagy erőssége.

Trebitsch Ignác ma már egészen hihetetlennek tűnő, elképesztően izgalmas és kalandos életpályát futott be. Méltán foglalja el jól megérdemelt helyét a világ legnagyobb szélhámosai és identitáskaméleonjai között. Olyannyira valószerűtlen volt az élete, hogy még Rejtő Jenő hallhatatlan Piszkos Fredjébe is bekerült. Mivel mindig az események középpontjában volt, méghozzá a földgolyó legkülönbözőbb pontjain Londontól Sanghajig, élete egyedülálló keresztmetszetet ad a 20. század első feléről. Gazdag, ortodox zsidó családban született Pakson 1879-ben, volt képviselő a brit parlamentben a Brit Birodalom tündöklésének idején, olajipari nagyvállalkozó Galíciában és Romániában, önjelölt kém és rejtjelszakértő az első világháborúban, több börtönt megjárt fegyenc Angliában, szélsőjobboldali politikus, majd a Kapp-puccs ötnapos kormányának főcenzora Berlinben 1920-ban, nemzetközi összeesküvő Budapesten és Bécsben, anglikán és presbiteriánus lelkész, polgárháborús hadurak tanácsadója Kínában és végül világszerte ismert buddhista szerzetes, majd apát, élénk titkosszolgálati kapcsolatokkal ugyancsak Kínában. Egy ember, aki sok oroszlán bajuszát rángatta a brit Külügyminisztériumtól és titkosszolgálatoktól az FBI-on át a japán és német titkosszolgálatokig. Nőfaló, luxusszállók és óceánjárók törzsvendége, de családapa és nyomorúságos panziók fizetésképtelen lakója is... A második világháború idején, japán szolgálatban, buddhista szerzetesként, Sanghajban halt meg 1943-ban. Életrajza letehetetlen olvasmány.

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok? Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra. A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok? Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra. A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.