Animus strana 38 z 53

A fiatal nő a kádban feküdt. Körülötte a vízen jéghártya csillogott. Csuklói felvágva, a kövezeten vérfoltok. Így találnak rá a holtan is gyönyörű Alexre, akiről csakhamar kiderül, hogy nem magával végzett, hanem gyilkosság áldozata lett. Vajon kinek lehetett útjában ez a kiskorától fogva különösen viselkedő, visszahúzódó nő, akit férfiak és nők egyaránt csodálattal vettek körül? Arra lehet számítani, hogy hamar meglesz a tettes, hiszen a színhely egy tengerparti kisváros, ahol mindenki mindenkit ismer. Vagy csak úgy tűnik… Patriknak, a rendőrtisztnek és Ericának, az írónőnek azzal kell szembesülnie, hogy fogalmuk sem volt, kikkel élnek együtt, milyen titkokat rejtegetnek a takaros házak, s hogy ki volt valójában az áldozat, akit pedig gyerekkoruktól ismerni véltek.

Stockholm ?egyik elővárosának erdős részén két, emberi maradványokkal teli nejlonzsák kerül elő a föld alól. A rendőrség hamar kideríti, hogy egy két éve eltűnt egyetemista lány hamvaira bukkantak. A nyomozást nem csupán a gyilkosság óta eltelt idő nehezíti, hanem az áldozat, Rebecca Trolle rendkívül szerteágazó kapcsolatai is. Ráadásul a lány maradványainak fellelési helyétől nem messze egy másik holttest is előkerül, melyet évtizedekkel előbb tűntettek el. Bár az időtáv a két eset között túl nagynak tűnik, bizonyos jelek mégis arra mutatnak, hogy azonos lehet a gyilkos. Egy újabb tragédia csak tovább kuszálja a szálakat, s még sürgetőbbé teszi a tettes kézre kerítését. Egy idő után a történések központi figurája lesz egy idősotthonban élő hölgy, aki valamikor ünnepelt gyerekkönyvíró volt. Ám ő évtizedek óta beszédképtelen. A nyomozócsoport újra és újra vakvágányra fut, s a korábbi kötetekből megismert Fredrika Bergmannak azzal is szembesülnie kell, hogy meglehet, élettársának, gyermeke apjának is köze lehet a szövevényes bűnügyhöz…

Patrik Hedström nyomozó felesége, Erica Falck, döbbenten fedez fel egy náci érmet és egy véres gyermekruhát elhunyt édesanyja hátrahagyott holmija között. Erica mindenképpen tudni akarja, hogyan kerülhettek ezek a tárgyak a padlásukra. Felkeres egy idős történészt is, akit nem sokkal látogatása után brutálisan meggyilkolnak. Erica és férje vállt vállnak vetve folytatja a nyomozást, amelynek során a második világháború legsötétebb napjainak titkai kerülnek a felszínre, középpontban Erica családjának történetével. S még ma is élnek emberek, akik nagyon nem örülnek a múlt bolygatásának, olyannyira, hogy valaki egy újabb gyilkosságtól sem riad vissza…

Három reykjavíki fiatal érkezik a világvégi, lakatlan Hesteyri faluba, hogy felújítsanak és vendégházzá alakítsanak egy régi épületet. Az új lakók már kezdettől fogva úgy érzik, mintha nem lennének egyedül: különös hangokat hallanak, ráadásul egy-két nap után olyan dolgok jelennek meg a ház körül, amelyeket nem ők vittek oda, beleértve két keresztet is a helyi temetőből. Eközben a fjord túlpartján lévő városkában meglepő esethez riasztják a rendőrséget: valaki minden látható ok nélkül betört a helyi óvodába, és teljesen feldúlta azt. Megtudják, hogy ugyanez ugyanitt megesett már egyszer, valamikor az ötvenes években. Az esethez kiküldött rendőrnő a frissen a városba érkezett pszichiáter, Freyr segítségét kéri, aki válását és fia eltűnését próbálja kiheverni a nyugalmasnak tűnő környéken. Ám kisvártatva újabb dolguk akad: egy környékbeli faluban öngyilkos lesz egy asszony. S ami a legkülönösebb, búcsúlevelében feltűnik Freyr eltűnt fiának neve.

Ove ?59 éves. Saabot vezet. És megvan a véleménye mindazokról, akik képesek Volvót, vagy pláne valami lehetetlen külföldi márkát venni. De ennek már semmi jelentősége a történtek után… Hiszen Ovénak már állása sincs. Neki, akinek lételeme a munka. Nem sokra becsüli ezt a komputerizált világot, ahol egyeseknek egy radiátor légtelenítése vagy egy utánfutós tolatás is probléma. És most a szomszédai, akik ilyesféle hasznavehetetlen alakok, mintha még össze is esküdtek volna ellene. Meghalni sem hagyják. Pedig semmire sem vágyik jobban… Egymás után fordulnak hozzá bajos ügyeikkel, amikben szerintük ő és csakis ő képes segíteni: hol tolatni kell helyettük, hol szerelni, hol beteget szállítani vagy épp befogadni egy rozzant, kóbor macskát. Mintha – különösen az a kis iráni nő a mamlasz férjével – képtelenek lennének elszakadni attól a tévképzetüktől, hogy ő valójában jó ember, nagy szíve van. Mit kezd mindezzel a mogorva Ove, aki kényszeres szabálykövetésével oly gyakran vált ki szemrángást a környezetében? Végül is mi a baja a világgal, s hogyan jutott el mostani élethelyzetéig, amely szerinte csak egy, végső megoldást kínál? Milyen ember ő valójában, s van-e számára kiút? Ajánljuk szomszédoknak, ezermestereknek és kétbalkezeseknek, morcosaknak és életvidámaknak ezt a nagyszerűen megírt, mély emberismeretről tanúskodó, hol nevettető, hol torokszorító történetet, amely minden idők egyik legnagyobb könyvsikere Svédországban.

Henning Juul egy internetes újság bűnügyi tudósítója. Két év betegszabadság után tér vissza a szerkesztőségbe. A hosszú lábadozásra elsősorban lelki okokból volt szüksége: nem tudta kimenteni kisfiát egy lakástűzből. Égésnyomok látszanak azon az egyetemista lányon is, akit halálra kövezve találnak meg egy sátorban. A rendőrség szélsőséges iszlamista indíttatásra következtet, és hamarosan a lány pakisztáni barátja lesz az első számú gyanúsított. Henning Juul számára azonban ez egyáltalán nem kézenfekvő, és önálló nyomozásba kezd. Nincs könnyű dolga. A szerkesztőséget – ahol időközben volt tanítványa lett a főnöke – elsősorban az újabb és újabb hírek érdeklik, nem lehet túl sok időt fordítani egy-egy ügyre. Ráadásul a rendőrségi nyomozás egyik vezetője olyasvalaki, akire nem szívesen emlékezik iskolás éveiből. És – bár munkaképesnek tűnik – kisfia értelmetlen halála is tovább kísérti.

Egy stockholmi zsidó óvoda előtt lelövik az egyik óvónőt. A rendőrség rasszista bűncselekményre gyanakszik, de az sincs kizárva, hogy egy bűnszervezet áll a háttérben, mivel a nő élettársa büntetett előéletű. Néhány órával később két tízéves zsidó fiú teniszedzésre menet eltűnik. Másnap találnak rájuk holtan, a hóban fekve, mezítláb, fejükön egy-egy papírzacskóval, amelyekre a gyilkos emberi arcot rajzolt. A nyomozás során újra meg újra felmerül egy régi izraeli legenda főszereplője, a Papírfiú, aki éjszakánként bújik elő és elrabolja áldozatait, s akivel a kijárási tilalom idején a gyerekeket ijesztgették. Lehetséges, hogy valaki az ő bőrébe bújva les újabb áldozatokra? Fredrika Bergmant és Alex Rechtet igencsak kemény próba elé állítja a gyilkos, aki legalább olyan agyafúrt, mint amilyen kegyetlen. Kiléte felfedése érdekében Fredrikának Izraelbe is el kell utaznia.

A västersi erdőben egy gyerekcsoport egy fiú holttestét fedezi fel. Brutális kegyetlenséggel gyilkolták meg, a szívét kivágták. Hamar azonosítják: Roger az, egy elitgimnázium tanulója, akinek néhány napja veszett nyoma. A helyszínre érkezik a stockholmi Höglund felügyelő és csapata, akik a kisvárosban legnagyobb meglepetésükre egy régi ismerősbe botlanak: Sebastian Bergmanba, a zseniális kriminálpszichológusba. Amióta Bergman a thaiföldi cunami során elveszítette a feleségét és a lányát, hírét sem hallották, most azonban felajánlja Höglundnek a segítségét. Bár a nyomozócsapat nem mutat túlzott lelkesedést iránta, a rendkívül intelligens Bergman egykettőre nélkülözhetetlenné teszi magát. A kisvárosban ugyanis nem csak ő számít megtört léleknek, elkél egy profi pszichológus…

Magdalena Hansson újságíró viharos válása után hátat fordít Stockholmnak, és hatéves kisfiával gyerekkora színhelyére, Hagforsba költözik. Békét és nyugalmat remél a vidéki élettől, noha kissé tart az egyhangúságtól. Szilveszter éjszakáján azután nyoma vész a tizenhat éves Hedda Losjőnek. Jól nevelt, rendes lánynak ismerték, ám a rendőrség egykettőre rájön, hogy Hedda kettős életet élt. Nem sokkal később holttestre bukkannak egy erdei lyukpincében. A felismerhetetlen tizenéves lánnyal tarkólövés végzett. Ő volna Hedda Losjö? Magdalena azt veszi észre, hogy nem csupán mint újságíró érdeklődik az eset iránt; a gyilkosság mélyebben érinti, mint hitte volna. Ráébred, hogy a békésnek tűnő falunak megvannak a maga mocskos kis titkai, és néhányan bármit megtennének azért, hogy ezekre a titkokra sose derüljön fény.