Athenaeum Kiadó strana 47 z 85

E visszaemlékezésben - kisgyerekkoromtól a harmadik évezred első évtizedéig – több mint hatvan év emlékképeit rögzítettem. Ezekből kirajzolódik, hogy osztályidegenként számontartott, ötgyermekes családból származó fiatalként mihez tudtam kezdeni a Kádár-rendszer barátságtalan viszonyai között, és milyen vargabetűket, kerülőket kellett tennem ahhoz, hogy grafikusként kereshessem a kenyerem. A rendszerváltás után szakítottam addigi mesterségemmel, mivel a lapszerkesztés és a közéleti újságírás nyújtott számomra új lehetőségeket. A (névmutatóval ellátott) kötet az általam átélt események kulisszatitkain kívül betekintést nyújt a jobboldali sajtó berkeiben lezajlott folyamatok sokak előtt ismeretlen részleteibe is. Többek között olyan ismert, közéleti személyekhez fűződő emlékeimről szólok, illetve adok közre részleteket a velük készített beszélgetésekből, mint Kónya Imre, Tőkés László, Lezsák Sándor, Csurka István, Orbán Viktor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Makovecz Imre, Szervátiusz Tibor, Pozsgay Imre, Torgyán József. Rajtuk kívül feltűnik helyenként Pongrátz Gergely, Csengey Dénes, Chrudinák Alajos, Döbrentei Kornél, Friderikusz Sándor, Gyárfás Tamás és mások.

1974. június. Öt nő várakozik az abortuszbizottságra a nagykőrösi Nővédelmi Tanácsadóban. Mindannyian a városi konzervgyárban dolgoznak. Aznap este egyikük nem tér haza. Eltűnésének oka ismeretlen. 2016. január. Egy budapesti szabadulószobában a fiatal aktivistacsoport vezetője anafilaxiás sokkban életét veszti. Véletlenül ivott volna bele az allergén anyagot tartalmazó italba, vagy valaki szándékosan cserélte ki a poharak fedelét? Tragikus baleset történt, vagy gyilkos rejtőzik a jelenlévő öt aktivista közt? Magyar Vanda magánnyomozói karrierjének első megbízása összetett ügy. Bár látszólag a véletlen szeszélye rendezi a történéseket, a nyomozás során évtizedes hallgatások törnek meg. Mindennek a mozgatórugója a család és a szeretet, de nem mindegy, mekkora árat kell fizetni érte. Cserháti Éva 1975-ben született Budapesten. Több mint két évtizedes műfordítói munka után kezdett írni. A Palackposta (Gabo, 2016) annak az öt évnek az élményeiből született, amelyet egy kis vitorláson töltött a Földközi-tengeren. Krimisorozatának első kötete, ASellő titka – A K. É. Z. első esete (Prae, 2019) jelentős kritikai visszhangot váltott ki. Írás mellett fordítói és krimiműhelyeket tart. A krimiírás mellett a futás a szenvedélye.

2010-ben három hónap leforgása alatt több mint 750 ezer látogatót regisztráltak a New York-i Museum of Modern Artban. A még helyi viszonylatban is kiemelkedően magas látogatottság Marina Abramović retrospektív kiállításának volt köszönhető. Abramović eddigi, négy évtizedes munkássága alatt előadott már híres, megbotránkoztató, provokatív, a művészetet magát megkérdőjelező performanszt, világhírét azonban művészetfelfogása és különleges élete, spirituális élményei és kalandjai alapozták meg. A Belgrádban született művész önéletrajza kordokumentuma is a hetvenes-nyolcvanas évek performansz világának, de története bepillantást enged az egykori jugoszláv szocialista rendszer működésébe is. Megtudhatjuk belőle, hogyan gondolkodik egy igaz anyai szeretetben soha nem részesülő, hiperérzékeny művész, és hogy Marina szerint mit jelent elhivatottsággal dolgozni. Az 1997-es Velencei Biennálé fődíját, az Arany Oroszlánt elnyert Marina Abramović önéletírása sodró lendületű, megrázó, döbbenetes történet a sztárról, aki öt évig egy rozoga furgonban járta az európai fesztiválokat akkori szerelmével, a fotóművész Ulayjal. Marináról, aki fél évet töltött ausztrál őslakosok között és aki Brazíliában tanult a sámánoktól; aki Ulayjal együtt első európaiként mehetett végig a kínai nagy falon; akinek bizalmas barátja volt Susan Sontag, Lou Reed és Lady Gaga; aki úgy tud egy ismeretlen szemébe nézni hosszú percekig, hogy az meghatottan elsírja magát;s aki még a hetedik X-en túl is energikus és erotikus személyiség. Marina élete példa arra, hogy a legnagyobb bukás után is van felemelkedés. A fotókkal illusztrált könyvet nemcsak azoknak ajánljuk, akiket érdekel a performansz világa, hanem mindenkinek, aki nem szokott elmenni a kérdés mellett, hogy vajon mi végre is született a földre.

Három fivér visszatér gyermekkora helyszínére, egy erdővel határolt kies, tóparti tanyára. A látogatás nem kellemes, de szükséges, hiszen anyjuk utolsó kívánsága, hogy hamvait a tónál szórják szét. A tanyán, ahol sok évvel azelőtt egy mindent felforgató baleset történt. A testvérek nehezen tudnak mit kezdeni egymással. A harc, amelyet apjuk figyelméért és anyjuk szeretetéért folytattak, a szülők halálával ugyan véget ért, de helyébe új küzdelem lép. Az örök megfigyelő, Benjamin egyre jobban eltávolodik a valóságtól, Nils kivonja magát a család mindennapjaiból, Pierre pedig képtelen féken tartani az indulatait. A tóparti látogatás egyben időutazás is a fivérek számára: kimondatlan sérelmek kapnak végre hangot, a baleset színhelyén pedig feltárul az igazság…Mi történt azon a nyári napon, amikor minden a darabjaira hullott? A túlélők szuggesztív erejű regény a család életünket meghatározó szerepéről, a testvérkapcsolatok romboló és építő energiáiról, és a traumafeldolgozás nehézségéről. A 2020-as év kiemelkedő svéd irodalmi sikerkönyvének nemzetközi jogai több, mint 20 országban keltek el. Alex Schulman (1976) svéd író, újságíró, blogger és rádiós. 2012 óta az egyik házigazdája Svédország legnépszerűbb podcastjének, a hétről hétre több százezer hallgatót vonzó Alex&Siggének. Négy könyve jelent meg Svédországban,a nemzetközi ismertséget az ötödik, A túlélők című regénye hozta meg számára

Sorolj fel tíz tudóst, aki nő volt! És Marie Curie-t most nem dobhatod be… Az megvan, hogy az első számítógépes algoritmust Byron lánya, Ada Lovelace alkotta meg? Vagy hogy Telkes Mária nem a két szép szeméről kapta a Napkirálynő becenevet?Mennyit tudsz Coco Chanel kihívásokkal teli életéről? Wollstonecraft, Earhart, Hopper – ismerősen csengő nevek? A való élet szerencsére nem egy kvízműsor – de azért nem árt, ha tájékozottak vagyunk. Az elmúlt száz évben sok dolog megváltozott: közeledni kezdtek egymáshoz a nők és férfiak jogai, számos helyen kialakult az egyenlőségre törekvő szemlélet, de nem szabad elfelejtenünk, milyen hosszú és göröngyös utat jártak be a történelem nőalakjai – ahogyan azt sem: van még hova fejlődnünk. A szerzőpáros időt és energiát nem kímélve kutatta fel a történelem olyan nőalakjait, akiket senki sem ültethetett a sarokba… Könyvük egyszerre inspiráció, ismeretterjesztő kézikönyv és tanácsadókötet.Nagy szerencsénkre a szerzők a humort sem spórolták ki a történetekből, így remek társaság lehet borús napjainkra is.

Bécs, 1938 márciusa. Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolják. Azon a napon, amikor a fél város a Heldenplatzon ünnepli az Anschlusst és a Führert, lakások „evakuálására" specializálódott, pitiáner, fiatal bűnözők kirabolnak egy hírhedt nácit. Amikor lebuknak, arra kényszerülnek, hogy hét éven át, a dachaui és a mauthauseni koncentrációs táborokban dolgozó kápókként igazi nehézfiúkká váljanak, és egyebek mellett azt is megtanulják, hogy az ember és az állat közötti különbség nem több puszta illúziónál. A háború után, a rommá bombázott osztrák fővárosba visszatérve, önvédelemre szakosodott vezéralakjuk, Ferdinand Krutzler irányítása alatt a banda addig nem látott brutalitással uralkodik a bécsi alvilág fölött. Hatalmukat nem utolsósorban arra használják, hogy egymás után eltegyék láb alól náci ellenfeleiket. Egyedülálló bűneposzában David Schalko a háború utáni bécsi társadalom velejéig romlott, színes tablóját festi meg bőséges fekete humorral és kellő empátiával. Regénye, amelyet valós események és személyek hiteles története inspirált, a nácizmus által megtépázott emberi lélekről ad lenyűgöző képet. David Schalko (1973) osztrák író, német nyelvterületen rendezőként, forgatókönyvíróként és filmes és televíziós alkotóként, valamint színészként és televíziós személyiségként meglehetős kultusznak örvend. Négy regénye és verseskötetei mellett nevéhez fűződik az elmúlt időszak néhány jelentős osztrák televíziós minisorozata és mozifilmje. Jelenleg épp a Nehéz csontok filmváltozatán dolgozik. „A Krutzler nem volt a szavak embere. Inkább a tetteké. Ha a Krutzler felszólított valakit, hogy üsse meg, akkor az illető tudta, mit kell tennie: örökre eltűnni a városból és soha többé nem odatolni a cifferblattját. Persze a Krutzler nem volt ijedős. Csak elvei voltak. Meg módszere. A Krutzler-féle torokszúrás nemcsak Bécsben váltott ki nagy furort. Híre egészen Hamburgig eljutott. És amikor a késről átállt a géppisztolyra, sokan mondták, hogy most már vége a Krutzlernak. Hogy leáldozott egy kornak.”

Miért dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméleteknek? Miért hisszük azt, hogy mindig csak mások dőlnek be az álhíreknek, és mi sohasem? Milyen társadalmi reflexek és folyamatok hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Hogyan próbálják a dezinformációs piac legbefolyásosabb szereplői – köztük politikusok, nagyhatalmak, kattintásvadász oldalak, vagy akár hírességek és nagyvállalatok – kiaknázni félelmeinket, gyűlöletünket, reményeinket, elfogultságainkat? Hogyan tesz fogékonnyá bennünket a törzsi gondolkodás a dezinformációra mint törzsi mítoszra? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az úgynevezett „igazságon túli” kommunikációs gyakorlat? Hogyan lehet(ne) védekezni a hamis információkkal való agymosás ellen? Miért és kiktől terjedtek az álhírek a koronavírus idején? Miközben a dezinformáció egyre inkább eluralja a politikai közbeszédet és a Facebook-falunkat, alig található a témában magyarul elérhető irodalom. Magyarországon Krekó Péter hiánypótló könyve volt az, amely 2018-ban tudományos mélységgel és igényességgel először összegezte az összeesküvés-elméleteket és álhíreket. A kötet – építve a szerző kutatásaira, doktori disszertációjára és habilitációs előadására – tudományos ismeretterjesztő módon mutatja be az összeesküvés-elméletek és álhírek társadalomlélektani és politikai működésmódját. Az új tudományos eredményekkel és tényekkel bővített, átdolgozott kiadás a koronavírus-járványnak és a modern „törzsi” mítoszoknak is szentel egy-egy fejezetet.

A kétkezi munka során könnyebb kiönteni a lelket. És az IKEA országában mi más is lehetne a legnagyszerűbb barkácsolás, ha nem a saját koporsód összeállítása… Samuel Miller kéthetes nyári kurzust szervez Készítsd el a saját koporsódat! címmel. Samuel szerint koporsókészítés közben felszínre tör a halálfélelem, és azzal, hogy a résztvevők kénytelenek beszélni az érzéseikről, önkéntelenül megbarátkoznak a halál gondolatával is. A jelentkezők közül a szervező nagy műgonddal válogatja ki azokat, akik részt vehetnek a tanfolyamon: egy pár, akik idős korukban ismerték meg és szerették meg egymást, egy haldokló, fiatal művész, egy haláltól szorongó férfi, egy stresszes drámaíró, egy volt profi futballjátékos és annak felesége, valamint egy külföldről hazatelepült nő, akinek újra meg kell tanulnia a svéd normákat. Senki sem tudja pontosan, mibe vágott bele, de mindenkinek megvan a maga célja a tanfolyammal. Ahogy a koporsók kezdenek formát ölteni, egyre nehezebb elfojtani a belső feszültséget. Titkok, rejtett indítékok, elfojtott vágyak törnek a felszínre, és már semmi nem lehet olyan, mint azelőtt… Morgan Larsson regényének szereplői a halállal ilyen különös módon szembenézve kényszerülnek arra, hogy megkérdezzék maguktól, mivégre is élnek. A feltörekvő svéd szerző megrendítő története egyszerre tud nagyon mulatságos és nagyon is torokszorító lenni. Morgan Larsson 1970-ben született a svédországi Trollhättanban. Regényírás mellett rádióműsorokat vezet. – Egészségükre, kedves koporsókészítők! Isten hozta önöket Lövensőn. A résztvevők körülnéztek. Nem tudták, mire számítsanak, de ezt a zöldellő idillt és a pezsgőt nem várták. – Azt hihetnénk, nincs lehangolóbb annál, mint megépíteni saját koporsónkat – folytatta a tanfolyam vezetője. – De valójában éppen az ellenkezője az igaz. A kalapácsütések óhatatlanul inspirálják az embert, hogy megtegye, amit a szíve mélyén szeretne, mielőtt túl késő. – Azzal legurította a habzó italt. – Élvezzük, mielőtt véget ér, erről szól a koporsókészítés.

A harmincéves Cordelia Hopkins életében minden nagyon rendben van: imádott apja nagy szeretetben nevelte fel, szép kislánya, elbűvölő vőlegénye van, a munkájában - amely eltűnt személyek felkutatásából áll - rendkívül sikeres. Egy elfeledett emlékkép felbukkanása miatt azonban egy pillanat alatt mindez összeomlik. Feltárul az eltitkolt múlt... Kiderül, hogy semmi sem úgy igaz, ahogy azt eddig hitte: apja átírta egész addigi életüket. Jodi Picoult - éppúgy, mint legtöbb könyvében - izgalmasan, krimiszerű feszültséget teremtve, mesterien bonyolítja az eseményeket. Feltárulnak az emberi viszonyok, érzések, a szerelem, a szenvedély és a szülői szeretet útvesztői.

A nők nemcsak otthon végeznek láthatatlan munkát, sokszor a társadalomért is úgy tevékenykednek, hogy szinte megfeledkeznek róluk. Ezekről az alig emlegetett női hősökről szól a regény. A fiktív szereplőkkel dolgozó kötet olyan, mint egy szövegből szőtt szonáta a lelkierőről és a bátorságról. A regény nem egy kortárs visszaemlékezése a késő szocializmusról, inkább a következő generáció tisztelgése az örökségként kapott mítosz előtt, egyfajta emberi, lelki rekonstrukciója a nyolcvanas évek végének. 1987-ben járunk, Magyarországon, Budapesten. A korábbi politikai struktúra már működési zavarokkal küzd. A besúgói rendszer még aktívan működik, az ellenzék is egyre több akciót szervez: a kötetben mindkét oldalról megismerhetünk embereket. A kamaraműként is felfogható regény az árulás és lázadás pszichológiájával foglalkozik, azzal, milyen apróságokon, rejtett családi kódokon, lelki töréseken múlik az, hogy valaki a rendszerrel való tudatos konfrontáció útját választja, vagy éppen aktívan segédkezik a fenntartásában. Ám nehéz pálcát törni bárki felett is egy olyan korszakban, amikor nincsenek egyértelmű frontvonalak, és a könyvnek nincs is ilyen szándéka. A regény lapjain 1944-től 1987-ig villannak fel a magyar történelem olyan drámai pillanatai, melyek mindenkire hatással voltak, de a nőknek sokszor még nagyobb traumát jelentettek. Amíg pedig megismerjük az ő túlélési stratégiájukat, addig is vígan zötyögnek a Zsigulik, kotyognak a kávéfőzők, végtelen lassúsággal épülnek a víkendházak, Beszélőket lapoznak titokban, hangulatjelentések készülnek, szól a Kontroll Csoport, a panellakások fagyöngyös függönyei engedelmesen csörögnek a vállunk körül, a főszereplők számára pedig a végére kiderül: ki árult el másokat, és ki önmagát.

Hogyan lett a virág az édenkert, majd a teremtés harmóniájának szimbóluma? Miért festettek rózsát a felvonulási épületre Knósszoszon? Milyen gyógyszerek alkotórésze volt különböző korokban és helyeken? És mi köze a rózsának az erotikához? A rózsa rejtvény, amely megfejtésre vár. A rózsa több egyszerű virágnál. Egyetemes szimbólum, amely a legkülönfélébb gondolatok és érzések kifejezését tette lehetővé. Keleti és európai kultúrák tükörképe, szemet gyönyörködtető vagy épp elképesztő ábrázolások tárgya, mítoszok, mesék, szerelmes történetek főszereplője. A rózsa és a rózsát szemlélő ember egyedülálló története, Géczi János gazdagon illusztrált, források százait bemutató könyve nemcsak egy virág kultúrtörténetét, de önmagunk megértését is segítheti.

30 újabb meglepő történet a magyar történelem vérzivataros századaiból. Szó lesz itt többek között a francia koronára áhítozó, 14. századi posztókészítőről, a mohácsi csata után a királyi kincseket Pozsony felé menekítő Habsburg Máriáról, szó lesz a felkapaszkodott Ludovico Gritti drágakőkereskedőről, aki Szapolyai János mellett feszített és a trónjára akart törni, és szó lesz Eger hőséről, Bornemissza Gergelyről, valamint a hóhérjáról, Móré Lászlóról. Mindig az a legérdekesebb, ami a történelemkönyvekből ki szokott maradni, pláne ha olyan szerző forgatja szavait, mint Bánó Attila, neves újságíró, történelmünk aprólékos és lelkes kutatója. Bánó Attila kötetei: 55 meghökkentő eset a magyar történelemből 44 meghökkentő eset a magyar történelemből Újabb 33 meghökkentő eset a magyar történelemből Kinizsi özvegyétől Horthy testőréig Családban a nemzet

A modern ember hatalmas eredményeket ért el a legutóbbi hetvenezer évben, amióta a Földön él. Művészet, tudomány, kultúra, kereskedelem - az evolúciós tápláléklánc igazi győztesei vagyunk. Ám nem mindig volt könnyű a menet, és néha - tényleg csak párszor - sikerült úgy istenigazából elcsesznünk. Történelmet, tudományt, politikát és popkultúrát egybegyúrva izgalmas eszmefuttatásokat olvashatunk az emberiség legdicsőbb és legsötétebb pillanatairól. Például Lucyről, legelső ősünkről, aki egy fáról lezuhanva halhatott meg. Vagy Ming Cseng-tö császárról, aki a lámpásfesztivál idején a palotában raktározta a puskaporkészletét. Vagy éppen egy bizonyos osztrák hadseregről, amelyik egy részeges éjjelen önmagát bírta megtámadni. A világ hülyéi atyaian emlékeztet bennünket arra, hogy a legapróbb hiba is képes változtatni a civilizáció menetén. Tom Phillips újságíró, a Full Facttény feltáró, független, civil portál szerkesztője az Egyesült Királyságban. Korábban a BuzzFeed UK vezetőszerkesztője és riportere volt, és dolgozott különböző hírportálok, tévécsatornák szerkesztőjeként. A világ hülyéi az első könyve.

Ma már szinte nincs is olyan beszélgetés, amelyben ne említenék meg a Facebook, Instagram, YouTube vagy éppen a lájkolni szavakat. A közösségi média felülete olyannyira mindennapjaink részét képezi, hogy ezen beszélgetünk ismerőseinkkel, nézünk filmeket vagy éppen olvasunk híreket. Mindennapjaink mellett ezek a felületek a vásárlási szokásainkat is befolyásolják, vállalkozóként, cégként azonban nem minden esetben a leghatékonyabb módon vagyunk rajtuk jelen. A Közösségi média nagykönyve éppen ezért esettanulmányokon és feladatokon keresztül bevezet a közösségi média minden aktuális kérdéskörébe, az oldalak kiválasztásától a trollok és influencerek kezelésén át a nyereményjátékokig. Klausz Melinda 2007 óta foglalkozik közösségimédia-marketinggel, 2008 óta blogol, élete első Facebook-hirdetését 2009-ben hozta létre. Cégét, a Klausz Social Groupot a Magyar Marketing Szövetség hat KKV-Marketing Gyémánt-, a turizmus szakma 5 díjjal tüntette ki, míg 2019-ben elhozták a Kreatív Influ' Aranyát, illetve az Internet Hungary egyik fődíját is a közösségimédia-marketinget érintő megoldásaik, eseménykommunikációik és influencerkampányuk miatt. A 2016-ban megjelent könyv bővített, aktualizált kiadása kerül most az olvasók kezébe.

"- Tudod, olyan ez, mintha már odafentről nézném a gyerekeket, amikor a monitoron bámulom őket - mondta a telefonba a fiam felőli nagymama társam a karantén sokadik hetében, és éppígy éreztem én is. Pedig nagyon is éltünk, és nem győztünk csodálkozni azon, hogy a gyerekeink és az unokáink remekül vannak, nélkülünk is életképesek. Eddig nem erről volt szó." Az első két Nagymama-könyvben (Nőből is megárt a nagymama, ...és megint nagymama) megismert főhőssel nemcsak az történik, hogy az Unoka immár kamaszkorba lépett - a kisebbek is cseperednek, továbbá az évek fölötte sem szálltak el nyomtalanul, ráadásul a férje a nyugdíjas élettel ismerkedik, a kutyája matuzsálemi korban jár, s ha mindez nem lenne elég, ő maga is karanténba szorul, ahogy az egész ország. Hogy lehet ezt átélni, túlélni és mindeközben megőrizni a józan észt és a humort? Ennek az elbeszélésére tesz kísérletet Pataki Éva sorozatának harmadik része, a Nagymama vesztegzár alatt.

A döntéseink időnként meglepő utakra terelnek. Dawn mindent tud a halálról - legalábbis ebben a hitben él. Hospice-dúlaként segíti a betegeit, hogy helyrehozzák a múlt hibáit és befejezzék félbemaradt dolgaikat, hogy megbékélve léphessenek át a túlvilágba. Amikor azonban Dawn repülőgépe zuhanni kezd, és úgy hiszi, már csak pillanatok vannak hátra az életéből, maga is megdöbben, hogy nem a férje jut eszébe, hanem másvalaki. Egykori egyiptológus kollégája, Wyatt Armstrong régész. A szerencsés kimenetelű repülőgép-katasztrófa után Dawn úgy dönt, visszamegy Egyiptomba, a régészeti ásatáshoz, és megkeresi hajdani szerelmét, Wyattet, sőt, folytatja a túlvilágra vezető út első ismert térképének, a Két út könyvének kutatását. A könyv fejezeteiben Dawn két lehetséges jövője bontakozik ki egymás mellett, és mindkét jövőképben feltárulnak a rég eltemetett titkok és kételyek. Mi alakítjuk a választásainkat, vagy a választásaink alakítanak bennünket? Kik lennénk most, ha másként alakult volna az életünk?