Corvina Kiadó strana 17 z 63

Idén tavasszal volt 780 éve, hogy a Nagy Mongol Birodalom hadai kivonultak Magyarországról, miután kis híján örökre elsöpörték a föld színéről a középkori keresztény Magyar Királyságot.  A kötet elsősorban hazai szerzőgárda segítségével, de a térség országainak saját tudományos irodalmára támaszkodva, a lehető legtágabb eurázsiai kontextusban kívánja bemutatni a tatárjárás eseményeit.  A tanulmányok sora éppúgy átfogó és részletes képet ad a világuralomra törő Mongol Birodalomról, mint a meghódítani kívánt Európa politikai viszonyairól, katonai erejéről és szokásairól is a 13.század derekán, a sajátosságokat egy-egy jelentősebb csata felvillantásával érzékeltetve. A viszonylag jobban ismert magyarországi hadiesemények mellett részletesen áttekinti a többi hadszíntér történéseit is, valamint az 1242. évi magyarországi visszavonulás okait és a mongolok európai támadásának tartósabb következményeit Oroszországban és a Balkánon.

Soma, az ír terrier születése után nem sokkal elkezdett facebookozni.Posztjait több ezren követik, osztják és lájkolják: a Balaton-felvidéken és Budapesten már sokan felismerik, igazi celeb lett. Büszkén adjuk hát közre a beszélő (és író) kutya történeteit, melyek kutya–ember, kutya–kutya és kutya–egyéb állat viszonyokról, barátságról, hűségről, állítólagos vagyon elleni bűncselekményekről (konkrétan: kolbász, sajt, sültek stb.), különféle jogokról és kötelmekről szólnak. Soma, bár nem végzett jogász, mégis tűéles fogakkal harapja ketté a jogfilozófia több gordiuszi csomóját is, amelyeken a kétlábúak évezredek óta csak nyammognak, szerencsétlenkedve.

Csóka Judit pszichológusként és meseterapeutaként főleg azzal foglalkozik, hogy nőknek és férfiaknak, bántalmazottaknak és krónikus betegeknek, elbizonytalanodottaknak és összeomlottaknak, megkeseredetteknek és bűnbe esetteknek segítsen. Legfontosabb eszközei mindehhez a mesék.Jelen könyvében a meseterápiát igyekszik minél több irányból bemutatni, így még érthetőbbé válik a mesék jelentősége az életünkben. És nemcsak a mi életünkben, hanem a szakember életében is, hiszen ahogy maga a szerző fogalmaz: „a mesékkel dolgozni különleges feladat, mert önvizsgálatra, önmagunkkal kapcsolatos gondolkodásra késztet.”A Meseterápiás utak és kalandok legalább annyira ajánlott a szakembereknek (pszichológusoknak, terapeutáknak és pedagógusoknak), mint amennyire mindenki másnak is, hiszen a mese szinte mindenre képes: szórakoztat, elgondolkodtat, gyógyít és vigaszt nyújt.

1917: Cseka néven megalakul a KGB elődje, azaz a szovjet titkosrendőrség, minden idők egyik legpusztítóbb erőszakszervezete.A bosszúálló Lenintől kezdve tömeggyilkosok hosszú sora vonul fel ezen történet véres lapjain: Sztálin, Berija, Jagoda, Dzerzsinszkij, Szerov; de felsorakoznak a kettős ügynökök és a mesterkémek is. Sokak számára bizonyára újdonság lesz a Münzenberg-hálózat, a "cambridge-i ötök", a Vörös zenekar vagy a "Farewell"-ügy krimibe illően izgalmas története. Átfogó képet kapunk a Vatikánról mint kémek tanyájáról, megismerjük a II. János Pál pápa elleni merénylet hátterét, és még sok száz elképesztően izgalmas eset leírását: vagyis a 20. század történelmét.Nekünk, magyaroknak különösen tanulságos olvasni e könyvet, hiszen a szovjet politikai elit élet-halál harca évtizedeken át befolyásolta országunk történéseit, így áttételesen kihat a mai életünkre is.

Egyetlen anorexiás sincs arra ítélve, hogy élete végéig evészavaros maradjon. Ezt a könyvet is egy anorexiából gyógyult nő írta, aki bebizonyítja: igenis meg lehet gyógyulni, és létezik betegség nélküli élet.  Ne higgyünk az anorexia "sorsszerűségében"! A betegek igenis képesek talpra állni, mégpedig személyiségi jogaikat is tiszteletben tartó terápiák keretein belül.  Vajon miért gondolják sokan, hogy az anorexiából való gyógyulás illúzió csupán? Miért nehéz, bizonytalan kimenetelű és gyakran agresszív a terápiák jó része? Hogyan beszéljünk előítéletek nélkül az anorexiáról, hogyan segítsünk a betegségben szenvedőknek? Camille Cellier ezekről a fontos kérdésekről beszél új könyvében. Gyakorlati tapasztalata arra ösztönöz, hogy más nézőpontokat is vegyünk figyelembe a sok ember életét komoly változások elé állító evészavarokkal kapcsolatban.

Szenzációs lelet változtatta meg radikálisan a képet, amelyet eddig Adolf Hitler apjáról, Alois Hitlerről és a Hitler családról alkothattunk: az apa kötegnyi, megsárgult levele egy padláson vészelte át a "Führer" személyes dokumentumait eltüntető náci időket, s került a történész szerző, Roman Sandgruber kezébe a közelmúltban.A 31 kézírásos levélből teljesen új szemszögből ismerhetjük meg a fiára oly nagy hatást gyakorló Alois Hitler személyiségét. Ugyanakkor némi fény derül a Hitler család mítoszok, kitalációk és feltételezések terepévé vált mindennapjaira is. Mindmáig sokakat foglalkoztat ugyanis a kérdés: vajon miként lehetséges, hogy egy felső-ausztriai porfészekből származó, kudarcos, jobbára autodidakta gyerek pályája ilyen magasra íveljen?

Nyáry Krisztián 2012-ben mesélt először íróink és költőink szerelmi életéről. Az Így szerettek ők első és második része bekerültek az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerei közé. Most elkészült a sorozat várva-várt harmadik része: ismét lekerülnek az unalmas íróportrék a tantermek falairól.A könyvből egyebek mellett megtudhatjuk, hogyan érzett egyoldalú szerelmet József Attila pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit iránt; miért írta népdalait Kisfaludy Károly egy vallásos zsidó lányhoz, aki nem lehetett az övé; hogyan próbálta megszervezni Vajda János és ifjúkori szerelme, Kratochwill Gerogina újbóli találkozását a költő későbbi felesége; miért kérte meg hétszer Móricz Zsigmond Magoss Olga kezét; és miként tudott Ignácz Rózsa a Gestapo börtönében tanúként részt venni volt férje második esküvőjén. Kiderül az is, hogy Petőfi Sándornak szerelme, Mednyányszky Berta helyett annak apja küldött szakító levelet; hogy Dsida Jenőt és menyasszonyát, Imbery Melindát hat évig próbálták elválasztani egymástól a szüleik, ezért csak titokban találkozhattak; valamint hogy miként élt évekig Molnár Ferenc és élete utolsó szerelme, Bartha Vanda ugyanannak a New York-i hotelnek két külön emeletén.Nyáry Krisztián elmeséli, hogy Kosztolányi Dezső hogyan folytatott éveken át szerelmi viszonyt gyermeke dadájával, akiről Édes Anna alakját mintázta; hogy tudott megszökni Gérecz Attila a Dunában úszva a börtönből, és miért adta fel ezután volt barátnője a rendőröknek; valamint hogy miként szövődött titkos szerelem Szabó Lőrinc és barátja, Illyés Gyula felesége, Kozmutza Flóra között. Megtudhatjuk, mi köze volt Pekár Gyulának a pisztolylövéshez, amelybe majdnem belehalt Krúdy Gyula több regényalakjának modellje, Pilisy Róza írónő és luxusprostituált; hogyan találta meg a boldogságot Galgóczi Erzsébet Gobbi Hilda oldalán; és azt is miért nem nősült meg soha Hunyady Sándor miután szerelmi bánatában megkísérelte szíven lőni magát.

Mi is ez a címben jelzett "nagy társas ugrás"?Nagyjából hatmillió évvel ezelőtt őseink a sűrű esőerdőből a kelet-afrikai nyílt szavannára vándoroltak. Ez volt az emberi evolúció történetének egyik legjelentősebb eseménye. Amikor őseink rátaláltak a szavannai életből fakadó kihívások társas megoldására, olyan eseménysort indítottak el, amely végül az emberhez vezetett.A fák és a füves vidék közötti "ugrás" nyilvánvalóan metaforikus, de ennek során elődeink előkészíthették a terepet a bonyolultabb társas stratégiák számára, és ez a folyamat örökre megváltoztatta elménk működését: átformálta egész viselkedésünket, innovatívvá tett bennünket, és újfajta társadalmi intelligenciát hozott létre.William von Hippel rendkívül élvezetes könyvében ezt a forradalmi átalakulást rajzolja meg, nyomon követve az emberi fejlődést, és elmagyarázva, hogyan alakítják mai életünket távoli múltunk eseményei. Az antropológiát, biológiát, történelmet és pszichológiát az evolúciós tudományokkal ötvöző, érdekfeszítő és rendkívül személyes hangú elemzés friss és sokszor provokatív pillantást vet fajunkra, és új támpontokat ad arról, honnan jövünk, kik vagyunk, mi tesz minket boldoggá, és hogyan használhatjuk fel ezt a tudást életünk javítására.„Felejtsd el az aranyvécéket és a magánrepülőket. A boldogság kulcsa sokszor apróságokban rejlik. Von Hippel könyve, amely tele van remek megfigyeléssel az emberi jellemet illetően, ösztönző programot kínál a siker anyagi mércék nélküli méréséhez és a boldogság eléréséhez." - Kirkus Reviews magazin.„A nagy társas ugrás az elmúlt évek egyik legjobb könyve. A modern emberi viselkedés evolúciós gyökereinek vizsgálata mélyreható és kinyilatkoztató jellegű. A lebilincselő történeteket, a gazdag ismeretanyagot és gyönyörű prózát zökkenőmentesen egybeszövő Von Hippel páratlan bepillantást enged őseink életébe, és ezáltal önmagunkba is." - Sonja Lyubomirsky pszichológus, a Hogyan legyünk boldogok? című, magyarul is megjelent könyv szerzője.„Ez a könyv mindannyiunknak szól. Mindenkinek, aki egy cseppet is kíváncsi arra, hogyan lettünk emberré. Von Hippel panorámája arra késztet bennünket, hogy feltegyük magunknak a kérdést: mit akarunk kezdeni azzal a csodával, hogy most itt vagyunk?" - Mahzarin R. Banaji, a Harvard Egyetem pszichológusa.

Ha valaki arra vállalkozik, hogy elmondja Volodimir Zelenszkij történetét, akkor azt csak úgy teheti meg, hogy egyúttal Ukrajna történetét is elmeséli. Csak így lehet ugyanis leírni annak az embernek a lelkesítő történetét, aki - kommunikációs tehetsége révén - a bohócgúnyát levetve hirtelen az elnöki székben találta magát, hogy hamarosan hadvezérként is megállja a helyét. 2022. február 24-én, az orosz megszállás első napján Volodimir Zelenszkij belépett a nagybetűs Történelembe, hogy eljátssza élete legnagyobb szerepét: Charlie Chaplin egycsapásra átváltozott, Churchill lett belőle. Ha ezt meg akarjuk érteni, akkor el kell mennünk Krivij Rihbe, ebbe a délnyugat-ukrajnai iparvárosba, ahol felcseperedett, és meg kell kérdeznünk annak az iskolának az egykori igazgatónőjét, ahová járt, régi barátait és munkatársait, akikkel együtt dolgozott a Kvartal 95 nevű produkciós irodájában, akárcsak parlamenti pártjának képviselőit, persze az ellenzékieket is, aztán politológusokat, történészeket, kutatókat és újságírókat. Színházi és tévés színész, üzletember, politikus, államférfi. Ha felmérjük a távolságot aközött, ami volt, és aközött, amivé vált, akkor tudjuk csak érzékelni, milyen hatalmas utat tett meg.

E hiánypótló zsebkönyvben nemcsak az a jó, hogy belefér egy kabát- vagy zakózsebbe, hanem hogy többek között megtudjuk belőle:  - hogyan készül a whisky,  - mi a különbség a whisky és a whiskey között,  - hányféle whiskykészítési hagyomány létezik,  - tisztán, szódával, jéggel... hogyan "szabad" inni,  - miként kóstoljuk és kóstoltassuk a whiskyt.  Kezdőknek és haladóknak, óvatosaknak és elszántaknak egyaránt kötelező olvasmány, sőt útitársnak sem utolsó, kivált, ha egy vérbeli whiskyországba indulunk, vagy otthon megbontunk egy jóféle palackkal.

Nincs még egy olyan téma, amely annyira kényesnek számítana Kínában, mint a pekingi elithez tartozó politikusokról írni, sőt, ez akár veszélyes is lehet: 2015-ben Hongkongban öt könyvkereskedő tűnt el, feltételezhetően a kínai biztonsági erők hurcolták el őket. Egyetlen bűnük, hogy könyveket adtak ki vagy árusítottak Peking titokzatosságba burkolózó, vezető politikai kasztjáról. És aligha akad még valaki, akinek az esetében az információhiány olyan nyilvánvaló lenne, mint épp a pártfőtitkár és államelnök, Hszi Csin-ping esetében. Nem tudunk róla szinte semmit, még egy maroknyi életrajz sem jelent meg róla, pedig a világ vezető politikusairól könyvtárnyi az irodalom. Ki valójában ez az örökké mosolygó, de sokszor igencsak kemény ember, akinek valós szándékai nehezen bogozhatók ki beszédeinek gazdag szóvirágai, máskor meg kínai "pártnyelven" írott, bonyodalmas mondatszövevényei közül? Hogyan lett azzá, aki? Mit forgat a fejében? Mit jelentenek elgondolásai a mi számunkra? Hogyan lett irányításával az ellentmondásokkal teli, kommunista Kína vezető hatalommá, igazi modern állammá, ő maga pedig a világ legnagyobb hatalmú emberévé?

Bibó István (1911-1979) a 20. század egyik legjelentősebb magyar gondolkodója volt. És az egyik legkülönösebb is. Az emberiség és a nemzetek történetének értelmét keresve tanulmányaiban igyekezett eszméiért - az elméletalkotó szerepén túl - bármilyen minőségben (hivatalnokként, politikusként, forradalmárként) is fellépni.Ennek a kötetnek a szerzői - neves jogászok, szociológusok, szociálpszichológusok, eszmetörténészek - Bibó pályájáról, valamint műveinek 21. századi hatásáról és aktualitásáról szólnak. A nagyszerű gondolkodó alakját idézik fel, aki a trianoni békeszerződés okozta kiszolgáltatottság és veszteség közepette a demokratikus politikai kultúra megalkotásának esélyeit kereste, az általa leghatározottabban elutasított antiszemitizmus ügyében az előítéletes embereket is bevonó párbeszéd értelmét hirdette, és a közösségi, politikai, nemzeti hisztériák okait tárta fel. Arról az emberről szólnak, aki a kollektív nárcizmus elemzésében évtizedekkel előzte meg a korát, és a politikai értelmesség és cselekvőképesség perspektívájából elemezte a zsákutcás magatartásokat.Többek között a szerzők azt is megrajzolják, Bibó milyen társadalompolitikát ajánlana nekünk 2021-ben, az eltorzult magyar alkatról szóló tanulmánya mennyire aktuális a tekintetben, hogy megértsük a hazai felsőoktatás mai, önállóságától megfosztott helyzetét, és hogy az autoriter állam miként korlátozza a szabadságot.

Nincs még egy olyan téma, amely annyira kényesnek számítana Kínában, mint a pekingi elithez tartozó politikusokról írni, sőt, ez akár veszélyes is lehet: 2015-ben Hongkongban öt könyvkereskedő tűnt el, feltételezhetően a kínai biztonsági erők hurcolták el őket. Egyetlen bűnük, hogy könyveket adtak ki vagy árusítottak Peking titokzatosságba burkolózó, vezető politikai kasztjáról. És aligha akad még valaki, akinek az esetében az információhiány olyan nyilvánvaló lenne, mint épp a pártfőtitkár és államelnök, Hszi Csin-ping esetében. Nem tudunk róla szinte semmit, még egy maroknyi életrajz sem jelent meg róla, pedig a világ vezető politikusairól könyvtárnyi az irodalom. Ki valójában ez az örökké mosolygó, de sokszor igencsak kemény ember, akinek valós szándékai nehezen bogozhatók ki beszédeinek gazdag szóvirágai, máskor meg kínai "pártnyelven" írott, bonyodalmas mondatszövevényei közül? Hogyan lett azzá, aki? Mit forgat a fejében? Mit jelentenek elgondolásai a mi számunkra? Hogyan lett irányításával az ellentmondásokkal teli, kommunista Kína vezető hatalommá, igazi modern állammá, ő maga pedig a világ legnagyobb hatalmú emberévé? „A szerzők élvezetes stílusban mutatják be Hszi Csin-ping életének egyes állomásait." - Süddeutsche Zeitung. 

Hogyan jutottunk el a kőkorsókban erjesztett árpalétől az india pale ale-ig, a sumér Ninkaszihoz írt ódától a tévéreklámokig? Mi köze a sörnek az azincourt-i csatához és a reformációhoz? Mit léptek a hollandok a Hansa-szövetség ellen, és hogyan győzte le a beer az ale-t? Mi az a gruit, és mit jelent a sörharag? Hogyan született a modern craft-beer?Bart Dániel sörtörténeti alapvetése izgalmas, mint egy történelmi krimi, alapos, mint egy gasztronómiai szakkönyv, finom humorral operál, mint egy elegáns angol nagyregény. Mégsem mondhatjuk, hogy letehetetlen: muszáj néha megszakítani az olvasását - pont annyi ideig, amíg az ember kiönti a sört a pohárba.

Ismeri ön Freudot? Mit gondoljunk róla: bölcs vagy sarlatán? Ez az elképesztő emberi sorsokat feltáró könyv új nézőpontból világítja meg a híres-hírhedt pszichiáter működését. Bécsben vagyunk a századfordulón, a város krémjének nagypolgári szalonjaiban, ahonnan Freud pacientúrája kikerült. Legtöbbjük rokona, barátja, de legalábbis ismerőse egymásnak, a sorsok összefonódnak. Eddig jórészt mint szakkönyvekben leírt esettanulmányokat ismertük őket, most megtudjuk, kik rejtőztek az álnevek mögött, milyen démonokkal küzdöttek, és hogyan kezelte őket a "csodadoktor", akinek rejtélyes magánélete máig foglalkoztatja a kutatókat.

Vivian Maier (1926-2009), a kiemelkedő tehetségű fotós életét rekonstruálja ez a könyv, egy különös személyiségét, aki saját fotóinak zömét nem is látta. A francia-osztrák származású amerikai fényképész ugyanis nevelőnőként dogozott, és emellett hobbiból fotózott szenvedélyesen.New York és Chicago utcáit járva az elesetteket, az amerikai álomból kirekesztetteket örökítette meg nagy érzékenységgel. Munkáit csak halála után fedezték fel, sokáig egy raktár mélye rejtette fotóklisékkel, filmtekercsekkel, negatívokkal teli dobozait.A szerző rendkívüli empátiával vázolja föl egy magányba és anonimitásba menekülő nő portréját, éles fényt vetve nyugtalanító és rendhagyó sorsára, mert amilyen fényes hírnév övezi ma Vivian Maier nevét, olyan sötét homály fedte az életét.