Corvina Kiadó

Örök verseny az idővel, milyen jó lenne megállítani! Mint oly sok nő, Angéla is erre vágyik és mindent elkövet érte. Célja észrevétlenül válik szenvedéllyé, nem riad vissza fájdalmas kezelésektől és kíméletlen edzésprogramoktól. Különleges vitaminokkal és szigorú étrenddel egészíti ki tervét, hogy szembeszálljon az évek múlásával. Szorongva szemléli tükörképét, vajon mindent megtett-e a tökéletes eredményért? Azt reméli, ha megőrzi fiatalságát, szeretetet nyerhet. Csalódottan és értetlenül tapasztalja, hogy épp ellenkező sors vár rá: egyre inkább elszigetelődik a barátaitól, végül biztosnak hitt házassága is veszélybe kerül. Egy véletlen találkozás során ráébred, a valódi értékeket nem a naptár és a tükör mutatja. Nem késő még visszatalálnia valódi önmagához és azokhoz, akik számára a legtöbbet jelentik? Galgóczi Dóra, a tehetséges fiatal író, aki már négy sikeres könyvvel - a "Test a lélek börtönében", a "Felpróbált életek" és a "Megszülethettél volna" című regényével, valamint "A nő millió arca" című novelláskötetével - hívta fel magára a figyelmet, új művében nagy beleérzéssel.

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. - Petőfi már jegyben járt Szendrey Júliával, amikor megkérte egy debreceni színésznő kezét is. - Molnár Ferenc azért vette el Fedák Sárit feleségül, hogy elválhasson tőle. - Ady, Léda és Diósi Ödön, Léda meleg férje hármasban éltek Párizsban. - Krúdy Gyula megszöktette szeretője kiskorú lányát és feleségül vette. - Az Anna-versek ihletője összesen tíz percre találkozott egész életében Juhász Gyulával. - Csáth Géza levélben írta meg öccsének, hogy meg fogja ölni feleségét, de nem vették komolyan. - Babits Mihály elkérte Szabó Lőrinctől annak menyasszonyát, Török Sophie-t, és már másnap összeházasodott vele. - Kosztolányi végakarata szerint a koporsójába rejtették el utolsó szeretője leveleit. -Hatvany Lajos báró egy bordélyházban ismerte meg gyermekei anyját. 40 történet sok képpel Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, hitvesekről, múzsákról, szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

"(...) A Corvina kulturális útikönyvei azoknak szólnak, akik arra vágynak, hogy maguk fedezzenek fel egy várost, de egyúttal megismerjék annak kulturális örökségét is, hogy csak kíváncsian bóklásszanak, de közben mindent megtudjanak az adott helyről. (...)" (részlet az Előszóból) Történelem: Hódítások, csaták, forradalmak... több mint 2000 év története Lutetiától a modern város kialakulásáig. Építészet: A városszerkezet kialakulásának jelentős mozzanatai a járdák megjelenésétől a nagykörutak megépítéséig, a Notre-Dame-tól az Eiffel-toronyig. Természet: Francia stílusú kertek, haussmanni parkok, meglepően gazdag növény- és állatvilág. Múzeumok: Kivételes kulturális örökséget őrző múzeumok, köztük a három óriás: a Louvre, az Orsay Múzeum és a Pompidou Központ. Párizsi élet: Elegancia, jó ételek-italok béhémség... pezseg az élet a párizsi utcákon mindenütt: a kávézók teraszaitól a metróállomásokig, a nagyáruházaktól a Szajna-parti könyvárusokig, a sörözőktől a music hallig. Művészszemmel: Balzac vagy Valéry tolla, Monet vagy Matisse ecsetje a sokszínű Párizst tárja az olvasó elé. A könyv végén a párizsi városnegyedek térképei találhatók.

"(...) A Corvina kulturális útikönyvei azoknak szólnak, akik arra vágynak, hogy maguk fedezzenek fel egy várost, de egyúttal megismerjék annak kulturális örökségét is, hogy csak kíváncsian bóklásszanak, de közben mindent megtudjanak az adott helyről. (...)" (részlet az Előszóból) Történelem: Európa pénzügyi fővárosa nem egy nap alatt született meg. Fedezzük föl a város 2000 éves történetét alakító események, a pestisjárványok, a nagy tűzvész, a világháborús bombázások helyszíneit! Építészet: A középkor építményein, a György-kori stíluson, a viktoriánus gótikán, a múlt század 30-as éveinek emlékein és napjaink égbetörő toronyházain keresztül ismerjük meg a hatalmas kikötőváros változatosságát! Természet: Élvezzük a londoniak által oly csodálatosan rendben tartott zöldterületeket, a Temze partjait, a híres parkokat, az angol kerteket! Múzeumok: Merüljünk el a nagyszerű kiállítások mérhetetlen gazdagságában, a British Museum ókori gyűjteményétől a modern művészet templomának számító Tate Gallery kollekciójáig! Londoni élet: A hagyomány kötelez: igyunk meg egy csésze igazi angol teát, együnk hozzá aprósüteményt, és közben nézzünk meg egy krikett-mérkőzést. Gyönyörködjünk a királyi család körüli látványosságokban vagy élvezzük a hamisítatlanul "british" pubok és színházak hangulatát! Művészszemmel: London varázsa megihlette a költőket és a detektívregények íróit egyaránt, Dickens vagy Prévert tollát csakúgy, mint Monet, Canaletto vagy Turner ecsetjét. A könyv végén a londoni városnegyedek térképei találhatók.

A külföldi ínyencek számára készült szakácskönyv a magyar konyha minden jobb magyar étteremben felszolgált alapfogásainak elkészítési módját ismerteti, ügyelve nemcsak a közérthetőségre, de arra is, hogy némileg a külföldi ízléshez igazítsa az ételeket, mégis megőrizze a magyarországi kiránduláson megismert ízeket. A receptek alapján készült ételeket Patyi Árpád fotóművész ínycsiklandozó felvételei mutatják be.

Albumunk egy évszázad távlatából, első ízben tekinti át modern szemmel az újabb magyar művészettörténetírás által elhanyagolt és talán kissé le is nézett, a közönség által azonban máig nagyon kedvelt XIX. századi történeti festészetet. Felöleli a magyar történelmi táblaképfestészet állományának ismert részét, a historizáló grafika legjelesebb darabjait, és kitér a cégérképekre, a lövészegyletek céltábláira, de a színpadi díszletekre és színházi függönyökre is. A könyv olyan népszerű, illetve kevésbé ismert mesterek alkotópályájával foglalkozik, mint Kiss Bálint, Molnár József, Orlai Petrich Soma, Than Mór, Lotz Károly, Madarász Viktor, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula stb., miközben alapos elemzést ad a korszak társadalmi hátteréről, művészeti életéről és a művészettel szoros kapcsolatban álló, sokszor azt meghatározó irodalmi mozgalmakról is.

A görög művészet története Krisztus születése előtt háromezer évvel kezdődött az Égei-tenger szigetein; ezen belül is a legfontosabb szerep Krétának jutott. Az i. e. XV. század táján a mükénéi királyságok meghódították és lerombolták a minószi városokat. A minószi és a mükénéi civilizáció azonban csupán előhírnöke volt annak a felmérhetetlen jelentőségű, kirobbanó alkotóerőnek, amely a következő évszázadokat jellemezte. A görögök az úgynevezett klasszikus korban (i. e. 450-320) kialakították a templom szerkezetét, meghatározták az oszloprendeket, megépítették az első színházakat, s az emberi test szépségének eszményítésére és dicsőítésére csodálatos márvány- és bronzszobrokat alkottak. A görög művészet utolsó nagy korszakára, amelyet hellenisztikus kornak nevezünk, a makedón hódítás nyomta rá a bélyegét. A legkiválóbb görög műalkotások egy része azonban éppen ebben az utolsó időszakban keletkezett. A görög művészet ezen periódusait és csodálatos alkotásait mutatja be A művészet története sorozat legújabb kötete, Susanna Sarti értő tolmácsolásában, gyönyörű, színes felvételek segítségével.

A XVIII. század építészete örökli a barokktól a formák pazar gazdagságát és szeszélyességét, ugyanakkor ezt könnyedebbé és kecsesebbé oldja. Nemkülönben a festészet: mintha a barokk szépségeszmény által meghatározott irányt követné, de ezt nagyobb könnyedséggel teszi. Canaletto, Bellotto és Guardi ragyogó "fotogramokon" örökíti meg ennek a boldogságban úszó Európának a városképeit. Mindezt együttesen nevezzük rokokónak. Azonban ismét beköszönt a változás. Angliában már a szigorú neopalladiánus stílusú épületekért rajonganak, Hogarth révén pedig a festészet a társadalmi szatíra hatékony eszközévé válik. A francia felvilágosodás gondolkodói egy új társadalom körvonalait vázolják fel, amely az Ész elsőbbségén alapszik, s a klasszikus formavilágot alkalmasabbnak ítélik arra, hogy a vizuális művészetekben kifejezze racionális hitvallásukat. Herculaneum és Pompei váratlan fölfedezése nagy segítségükre van ebben. A legkülönfélébb nemzetek műértői keresik fel az itáliai ásatásokat, s a "régi kacatok" számos új ismerettel szolgálnak. Rómában és Londonban megnyílnak az antik világot bemutató első múzeumok, a század végén pedig már a klasszicizmus a "korszerű" stílus.

A föníciaiak keletről, a libanoni partvidéktől Szíriáig elnyúló, nagy kiterjedésű területről jöttek. Ezt a vidéket az i. e. III. évezredben sémi népek foglalták el, és számos önálló várost alapítottak. Így jött létre Büblosz, Szidón vagy Ugarit. Ezek a városok soha nem alkottak egységes államot. Politikai és kulturális téren hol Egyiptom, hol Mezopotámia hatása alatt álltak. Gazdagságuk lehetővé tette, hogy új piacok és nyersanyagforrások után kutatva a mediterrán térség más részei felé is terjeszkedjenek. A kiváló hajósként ismert föníciaiak gyarmatvárosokat alapítottak Ciprus, Málta, Szicília és Szardínia szigetén, Afrika partjain (Karthágó), sőt egészen a mai Cádizig (Spanyolország) eljutottak. Hajóik értékes bronztárgyakat, ékszereket, szöveteket, Baál istennek ajánlott szobrokat szállítottak. A föníciai mesterek főként az elefántcsont-faragásban tűntek ki, olyannyira, hogy még Homérosz és a Biblia is magasztalta ügyességüket. A föníciai kultúra azután lassanként feloldódott a görög, majd a római kultúrában. A római kor előtt az itáliai félszigeten élő népek közül kétségkívül az etruszkok voltak a legjelentősebbek. Ez a civilizáció az i. e. IX. századtól kezdve jelent meg az Emilia és Campania közé eső területen. Az etruszkok számos várost hoztak létre; ezek közé tartozott az i. e. VII. században alapított Róma is. Perugia városfala és kapui, Caere (Cerveteri), Vetulonia vagy Cortona sírjai arról tanúskodnak, hogy az etruszkok kiváló építészek voltak. A szobrászat terén is számos remekművet alkottak: ilyenek voltak többek között a halotti urnák, amelyek fedelén az elhunytat jelenítették meg, igen realisztikus módon. De nem feledkezhetünk meg az olyan híres szobrokról sem, mint a Veii Apollón vagy az Arezzói Khimaira. Falfestészetük is roppant változatos és színvonalas volt; a sírokban - többek között Tarquiniában - csodálatos alkotásokkal találkozhatunk. Az etruszk falfestészet kései korszaka közvetlen kapcsolatba hozható a görög nagyfestészettel. Végül az etruszk civilizáció is beleolvadt a római kultúrába. A föníciai és az etruszk művészet ezen periódusait és csodálatos alkotásait mutatja be "A művészet története" sorozat legújabb kötete.

Szinte hazataláltak a sorozat szerkesztői, hiszen az olasz művészettörténeti sorozat újabb kötetének témája, az ókori Róma művészete. A szerző, Giandomenico De Tommaso a remek és változatos illusztrációs anyag közel hozza az impérium kifejezetten mod ern, az európai művészetet a göröggel együtt megalapozó kultúráját. Kialakulásától - melyben nagy szerepe volt az etruszk és az Itália területén élő, már erőteljesen hellenizált görögöknek - a nyugatrómai provinciák és Bizánc művészetéig hosszú utat járhatunk be a praktikusság jegyében fogant antik alkotások sorát szemlélve. Róma szobrászai, freskófestői, kézművesei az egyértelműséget és valósághűséget helyezik előtérbe: a Pompeiiben fennmaradt falfestmények, az egyiptomi Fajjúm-oázisban előkerü lt arcképek, a temérdek szobor, dombormű, történeti eseményt elbeszélő oszlop (például Traianus oszlopa) mind-mind arról tanúskodnak, hogy az ókori rómaiak számára az ember és a természet jelentette az örök szépség ihlető forrását. A sorozatban megsz okott Fókuszban cím alatt egy-egy kiemelt téma kerül kibontásra (pl. Az i. e. II\"I. század festészete; Katakombák; A provinciák terra sigillata kerámiái, stb. ), de még több műelemzés teszi változatossá a korszakokat általános jegyei szerint is tár gyaló szöveget. A nagyalakú kötet végén megtaláljuk a sorozatban megszokott szójegyzéket, időrendi táblázatot és személynévmutatót.

Mi volt 68 voltaképpen? Ifjúsági mozgalom, diáklázadás, nemzedéki lázadás, társadalmi tiltakozás, életstílus-reform, kulturális forradalom? Különböző okokból forrongott a kritikusan gondolkodó ifjúság szerte a világon, az Egyesült Államoktól kezdve Nyugat- és Kelet-Európán át egészen Japánig. Ám összekötötte őket a változtatási szándék, mert nem kevesebbről volt szó, mint egy jobb világról.

A migrén a leggyakoribb krónikus megbetegedések egyike. A kötet szerzője, Matthias Keidel pszichiáter a Bayreuthi Kerületi Kórház Neurológiai Klinikájának főorvosa szakszerű felvilágosítást nyújt a betegség történetéről, előfordulásának gyakoriságáró l, kiváltó okairól, típusairól és fázisairól, továbbá patogeneziséről, diagnosztikájáról, terápiájáról és lehetséges megelőzéséről. Külön kitér a nők és gyermekek esetében figyelembe veendő sajátos szempontokra, a függelékben pedig közread egy "migré nellenőrző listát" is.

A nagysikerű Mesterek bővített kiadása A kötetben a magyar kulturális közélet két megkerülhetetlenül fontos alakja, Müller Péter drámaíró és Popper Péter pszichológus beszélget a szerzővel a világ dolgairól, életről és halálról, új gondolatokkal bővítve a korábban Mesterek címen megjelent kötetük anyagát. "Nekem az a szándékom, hogy erőseket neveljek, ne kapaszkodó embereket, hanem akik önmagukba kapaszkodnak." "A szeretet szót meg kell tisztítani. Össze lett piszkolva, agyon lett hazudva. Önzésmámor lett belőle." (Müller Péter) "Tisztességesnek lenni rossz üzlet. De van néhány őrült, kevesen, akik annak ellenére tisztességesek, hogy tudják, hogy ezért társadalmi büntetés jár." "Az emberiség százezer évek óta gyanítja vagy sejti, hogy van valami folytatása a létnek, az életnek, hogy az életenergiák nem semmisülhetnek meg csak úgy egyszerűen. Úgyhogy azt gondolom, hogy most jobban vagyok a halállal, mint fiatalon voltam. Most is félek, de valami plusz hozzájött, valami plusz érdeklődés, hogy mi fog velem történni." (Popper Péter)

Lena Einhorn svéd író, orvos, filmrendező felfedezőútra invitálja az olvasót. Az Újszövetség könyveiben, az ókori és középkori történetírók és teológusok írásaiban keresi a választ a kutatókat évszázadok óta foglalkoztató kérdésre: ki volt a valóságos Jézus, ki volt a valóságos Pál apostol, hogyan lehet elhelyezni életútjukat a történelemben. A szövegek összehasonlítása, az adatok egybevetése, a forráskritika, a régészeti leletek gondos számbavétele mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kutatóútja közben megfogalmazzon egy lélegzetelállítóan merész hipotézist, ami történelmi tárgyú esszéjét regényszerűen izgalmas olvasmánnyá teszi.

A Corvina Kiadó Hétköznapi élet című sorozatának új kötetében annak az időszaknak - az 1825 és 1848 közötti éveknek - hétköznapjaiba kapunk bepillantást, amelyet reformkorként szokás emlegetni. A korszak legkiterjedtebb hatású közszereplője gróf Széchenyi István volt, aki változásokat ... Folytatás ›› kezdeményezett a mindennapi élet csaknem minden területén, és a nyugat-európai viselkedési minták, szokások elterjesztésében, a magyar nyelv hatókörének kiterjesztésében vagy a közlekedés korszerűsítésében senki máshoz nem mérhető eredményeket ért el. A szerző, Fábri Anna történész szót ejt a korabeli Magyarország családjairól, öltözködéséről, lakásairól, ételeiről-italairól, szórakozásairól, vallásáról, munkakörülményeiről, kormányzásáról, társadalmi rendjéről vagy a főváros életéről. Az olvasmányosan megírt szöveget korabeli idézetek és mintegy 250 illusztráció gazdagítja, a pontosabb eligazodást pedig időrendi áttekintés és irodalomjegyzék segíti. A(z) Hétköznapi élet Széchenyi István korában (Könyv) szerzője Fábri Anna.

"...Ebben a könyvben olyan ételek receptjét igyekeztem egy kosárba szedni, amelyek között, reményeim szerint, mindenki megtalálja a kedvére és az alkalomra illõt: a változatos italkorcsolyáktól és csipegetnivalóktól kezdve a hagyományostól eltérõ sós süteményeken és szendvicseken át egészen a salátakülönlegességekig, hideg sültekig és pástétomokig. Igazoltan hiányoznak a 'leülõs' nagy vendégségekre való fogások és desszertek (ezek szép számban fellelhetõk már megjelent könyveinkben), inkább arra törekedtem, hogy elõre elkészíthetõ finomságokkal, ötletekkel segítsem a háziasszony munkáját megkönnyítõ hidegbüfé 'felépítését'. Tapasztalatom szerint ez a tálalási mód nemcsak a háziak számára vonzó, de a vendégek is jobban érzik magukat, ha lehetõségük van a kötetlenebb jövés-menésre, repetázásra, étkezési szünetek beiktatására. Magamról tudom, hogy még nagy gyakorlattal sem csekély izgalom egy vendégség-buli elõkészítése és lebonyolítása, de okos tervezéssel-szervezéssel, továbbá a családtagok-barátok segítségével azért nem reménytelen vágyálom. És ha nem sikerül minden a legtökéletesebbre, az sem baj, ettõl egyedi és megismételhetetlen a dolog!"