Corvina Kiadó strana 10 z 63

Azt mondják, a waoranik történetei tartják életben az amazonasi esőerdőt. De ha buldózerrel vájnak utat az emlékeiken át, ha olajkutakkal fúrnak le a mélybe,az ősök fekete vérét kutatva, akkor az Omere meghal - az erdő, az otthon, az emlékek,a Minden. Az ecuadori Amazonas bioszférája a Föld biológiailag legváltozatosabb helye, és egyben Ecuador legnagyobb kiaknázatlan olajlelőhelye. Az ötvenes években az evangélikus misszionáriusok felvették az első tartós kapcsolatot az ott élő waorani törzs tagjaival, megnyitva az egykor teljesen megközelíthetetlen esőerdőt és az ott élők világát az olajtársaságok, fakitermelők és telepesek előtt. Két évtizeden belül az őslakosság fele meghalt az idegen betegségekkel szembeni immunitás hiányában, miközben célzott átneveléssel próbálták felszámolni hitüket, életmódjukat, aláásni az önrendelkezéshez való jogukat. Erről mesél az ecuadori Amazonas mélyén, a waorani törzs tagjaként született Nemonte Nenquimo ebben a megdöbbentő, fájdalmasan szép és inspiráló memoárban, amelyben a bennszülöttek életét aprólékos és lenyűgöző részletekben örökíti meg. 

Ez a könyv radikálisan új nézőpontból értelmezi az elmúlt mintegy fél évezred globális történelmét, világossá teszi, hogy az MI megjelenésével tovább bővült azoknak a mesterségesen létrehozott, létfontosságú és személytelen hatalmaknak - vagyis az államoknak és nagyvállalatoknak - a köre, amelyekre az emberiség eddig is átruházta élete irányításának és felelősségének jogát. Nem a csodavárásunkat és nem a rettegésünket szólítja meg, hanem az értelmünket, a racionális gondolkodásunkat. Páratlan tisztánlátással megérteti velünk, hogy az emberiség olyan kihívások előtt áll a 21. században, amilyenekkel történelme során még soha nem kellett szembenéznie. Jövőnket, gyermekeink és unokáink sorsát az államok, a nagyvállalatok és a gondolkodó gépek egymás közötti hatalmi harca, háborúja vagy békés kiegyezése dönti el.

Kénytelenek vagyunk antropocénnek nevezni a korszakot, amiben élünk, mert a környezetünkre, a Föld élővilágára radikális hatással vagyunk. Thomas Halliday könyvében azzal is szembesülhetünk, bolygónk könnyen kiheveri majd a pusztulásunkat, mindegy, mikor következik be, hiszen jó néhány kataklizmával a háta mögött teremtette meg a lehetőséget az emberiség kialakulására. A könyv lapjain kirajzolódnak a több millió éves ciklusok - kialakulás, felívelés, hanyatlás, kihalás, újjászületés -, hogy a végén föltegyük magunknak a kérdést: a kisszerű hatalmi és gazdasági játszmák helyett nem azon kellene inkább gondolkodnunk, esetleg hogyan élhetné túl az emberiség a következő kihalási szakaszt? A Más-világok eddig 13 nyelven jelent meg, és a magyar mellett hamarosan érkezik a japán, a brazil, az orosz és a török kiadás is. 

Lendvai könyve áttekinti a mai Putyin- és Orbán-barátok elődeit, és rámutat, mennyire végzetesnek bizonyult hozzászoknunk a politikai képmutatáshoz. Azokat a híres értelmiségieket mutatja be, akik íróként és önkéntes tudósítóként, naivitásból vagy anyagi érdekből, ""politikai zarándokokként"" dicsőítették a diktátorokat Sztálintól Castróig, és elbagatellizálták a zsarnokságukat. Két fejezet pedig azon német politikusok, főként Gerhard Schröder egykori kancellár felelősségéről szól, akik legitimálták és közvetett módon pénzelték Putyin rendszerét.„Lendvai rendelkezik egy ritka adottsággal: tud analizálni és ugyanakkor mesélni is. Évtizedek óta számol be külpolitikai újságíróként ragyogó cikkekben lebilincselően a történésekről - és ezek távlati jelentőségéről. Új könyvének címe lehetne akár: A nyugati politikusok keleti zsarnokokkal szembeni vakságáról is.” - Der Standard.„Minden sorában érezhető Lendvai felháborodása és aggodalma, hogy Nyugaton nem látták: a nacionalisták és autokraták az értékeiket fenyegetik. Schröder, Putyin és Orbán elítélése mellett azonban a szerző megmutatja hőseit is: az ellenállókat, a tisztánlátókat, az elvekhez és az alkotmányhoz hű politikusokat.” - Süddeutsche Zeitung.„Miért mérte fel a német politika olyan sokáig teljesen tévesen az orosz elnököt? Kétkulacsosság, álszenteskedés, képmutatás: Paul Lendvai nevén nevezi a gyengeségeket, melyek a nyugati államokat évtizedeken keresztül távol tartották a reális Oroszország-politikától.” - Neue Zürcher Zeitung.

Huszonöt évnyi régészeti kutatás után LudovicSlimak 2015 augusztusában, egy dél-franciaországi barlangban egy test maradványaira bukkan. A világ minden tájáról érkező kutatócsoportok vizsgálják a fontos felfedezést: az egyik utolsó Neander-völgyi emberé lehet, de a legkorszerűbb tudományos elemzések eredményei ellentmondanak egymásnak. A hihetetlen lelet fokozatosan tárja fel titkait,arra késztetve a kutatókat, hogy gyökeresen átírják az utolsó európai Neander-völgyiek történetét.Slimak lenyűgöző tájakra repíti az olvasót, szövegében váltakoznak a tudományos barangolásokról szóló részletek, az útleírások és a létünkről szóló filozófiai töprengések. A könyv egyben időutazás tudásunk határain túlra, az emberiség legnagyobb kihalásával szembesítve bennünket.

Öntörvényű kívülálló, aki a megannyi jelölés és egyéb elismerés mellett többször is megkapta az Oscar-díjat, a Golden Globe-ot, az Arany Pálmát. A keresztapa, az Apokalipszis most és a Drakula rendezője, aki már pályája elején saját filmbirodalmat épít, hogy senki, még Hollywood se szólhasson bele abba, amit csinál, hogy mindig a maga útját járhassa, még ha az nemcsak sikerekről, hanem kudarcokról is szól. Coppola mindent felemésztő szenvedélye sokszor a színészek és a filmes munkatársak mellett családja tagjait is megviselte – mert ha forog a kamera, semmi más nem számít. Sam Wasson szövege pont olyan energikus, mint Coppola művészete. Beszélgetések, visszaemlékezések és interjúk kavalkádjából áll össze a könyv, amiből a főszereplő mellett többek között George Lucasról, Martin Scorseséről vagy Steven Spielbergről, vagyis az amerikai filmkészítés elmúlt közel hatvan évéről is megtudunk sok mindent. Filmrajongóknak kötelező olvasmány!

„Piketty az egyenlőség fogalmát tágabban kezeli: nemcsak a jövedelem és a tulajdon, hanem a nemek és rasszok szempontjából is vizsgálja. Azzal, hogy az egyenlőtlenségről az egyenlőségre helyezi a hangsúlyt, azt sugallja, nemcsak kíméletlen kritikára van szükség, hanem hatékony gyógymódra is.” (The New York Times) A világhírű francia közgazdász új könyvében a 18. századtól kezdve vizsgálja a kapitalizmus kialakulását és különböző korszakait. A világ működésének fenntarthatóságát egyértelműen a vagyoni-tulajdoni egyenlőtlenségek csökkentésében és az arányos teherviselésben látja, mint amilyen a progresszív adózás vagy a túl nagy vagyonok öröklési rendjének módosítása.

„Kávéház nélkül nincs irodalom” - írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék és a polgári szabadság iskolája is. Nélküle irodalmunk, sőt, a teljes magyar kultúra is alapvetően másmilyen lenne. Ez a Kármán Józseftől Kertész Imréig, Csokonaitól Csoóri Sándorig tartó két évszázad legalább harminc éve lezárult. A kávéházak korszaka lejárt, de egykori művész vendégeik öröksége ma is velünk él. Az ő törzskávéházaikról, mindennapjaikról, komoly vitáikról és komolytalan mulatságaikról szól ez a könyv - a Nyáry Krisztiántól megszokott, információkban gazdag, szórakoztató stílusban.

Mindaz, ami körülvesz bennünket: a sziklákat és a bolygókat, a virágokat és a csillagokat, de beleértve a mi magunkat is alkotó anyag különleges tulajdonságokkal rendelkezik, és számos rejtéllyel szolgál. Egyáltalán: miből vagyunk? Mi tartja össze az anyagi testeket? Van különbség a földi anyag, illetve és a Napot és a többi csillagot alkotó égi anyag között? Milyen értelemben anyagállapot a vákuum? Milyen formát ölt az anyag a nagy fekete lyukak belsejében? Ezekre az örök és sokszor felfoghatatlanul rejtélyes kérdésekre keresi a választ Guido Tonelli olasz fizikus. A Genezis és az Idő című könyve után ismét meglepő utazásra kísér el bennünket a kortárs tudomány világában, a tőle megszokott magával ragadó nyelven kalauzolva bennünket. Mindez lehetővé teszi az olvasó számára, hogy új szemmel tekintsen a világmindenségre, sőt talán önmagára is. 

Homok, só, vas, réz, olaj és lítium: az emberiség történetének legfontosabb anyagai. Birodalmakat hoztak létre, civilizációkat romboltak le - évezredeken át táplálták a fantáziánkat és kapzsiságunkat. Mai világunk nem létezne nélkülük, jövőnket pedig a kereskedelmük fölötti ellenőrzésért folyó küzdelem határozza meg. 2019-ben több anyagot bányásztunk, mint az emberiség 1950 előtti egész történelme során! Minden tonna fosszilis tüzelőanyagra hat tonna más anyag - homok, fa, ásványok sokasága - jutott. Conway kontinenseken, kultúrákon és korszakokon átívelő utazásokon tárja fel mai életünk alapjait -Európa legmélyebb bányájának forróságot árasztó mélységeitől a makulátlanul tiszta tajvani chipgyárakon át a lítiumsókat rejtő, kísértetiesen zöld medencékig. Az Anyagi világ azokat az embereket, azokat a lélegzetelállító gyártási folyamatokat és szinte ismeretlen vállalatokat ismerteti, amelyek csodát tesznek a nyersanyagokkal. A kötet eredeti megvilágításban meséli el az emberi civilizáció történetét és villantja fel lehetséges jövőjét. 

A szerelem istennője, Aphrodité kiváló ízlésről tett bizonyságot, amikor Ciprust választotta lakhelyéül. A Földközi-tenger keleti részén fekvő, napsütötte sziget valóban ideális hely: a tájat hosszú, meseszép strandok, kristálytiszta víz, vadregényes, meredek partok és két jellegzetes hegység, kultúráját pedig gótikus székesegyházak, török mecsetek, bizánci kolostorok és középkori kereszteslovag-várak határozzák meg. Itt igazán pompásan vakációzhatunk: ha egy parti tavernateraszon üldögélve friss halat, valamint finom ciprusi bort ízlelgetünk, miközben tekintetünket a tágas öblön keresztül a tengeren, valamint a szelíd dombokon növő, ritkás szentjánoskenyérfa-ligeteken legeltetjük, bennünket is az a fajta nyugalom: a vidám felszabadultság érzete tölt majd el, ami a végtelenül szívélyes helyieket is jellemzi. Erre a vonzó szigetre kalauzol bennünket a Marco Polo-sorozat - naprakész információkat tartalmazó és színes képekkel, illetve térképekkel illusztrált - új kötete.

Macskamenta- és dobozfüggők, sunyi terroristák, lusta dögök, önző szociopaták, finnyás zabagépek... és persze puha szőrgombócok, dörgölőző lelki társak, kajla bohócok, doromboló szeretetcsomagok... A sokszorosan díjazott Mark Parisi Off the Mark nevű karikatúrasorozata legendának számít az USA-ban, de magyarul először csak most jelenik meg gyűjteménye. A macskarajongók imádni fogják: poén poén hátán, abszurd helyzetek, cuki karakterek. A szerző maga is erősen érintett a témában, életrajza szerint "állandóan macskaszőr borítja."

Győri Zoltán Gábor és Győri-Nádai Réka 2017 januárjában indították el a Mit játsszunk? társasjátékos vlogot a YouTube-on azért, hogy a társasjátékozást népszerűsítsék. E könyvben összegyűjtötték az elmúlt évek tapasztalatait azoknak, akik szeretnek, vagy szeretnének társasjátékokkal játszani. Azoknak, akik kezdőként elvesznek a kínálatban, de jól szeretnének dönteni egy játékboltban, és azoknak, akik a családjukkal szeretnének minél több, minőségi időt együtt tölteni. Mesélnek az élményeikről, arról, hogyan lehet társasjátékozás által megszabadulni a napi gondoktól, a stressztől, hogyan lehet új barátságokat szerezni, a régieket elmélyíteni, és hogyan lehet sokat megtudni az életről, a világról. Nem mellékesen azt is megtudhatjuk a könyvből, hogyan érdemes igazán jól társasjátékozni. "Sok és sokféle játék és játékos van. Elsőre talán merész állítás, de vállaljuk: nincs olyan, hogy rossz játék. Nem szeretjük a játékokat a jó-rossz skálán elhelyezni. Inkább az adott helyzetre alkalmas és alkalmatlan játékok ívén gondolkodunk. Ha egy játékra azt mondjuk, rossz, akkor nehéz eldönteni, hogy az élményt, vagy magát a játékot minősítjük. Annyira interaktív műfaj, hogy az élmény nem születhet meg a játékos nélkül, ő maga is szerves része, így amikor a játékot minősítjük, nehéz nem a játékost is minősíteni."

Nikola Tesla munkássága nagyban meghatározza jelenkori életünket. Elég, ha csak a rádióra vagy a vezeték nélküli energiatovábbításra gondolunk, de a napenergia-erőművet és a váltakozóáramú motort is említhetjük. Számunkra azért is érdekes e különleges szerb férfiú, mert egy darabig Magyarországon élt és dolgozott, sőt közel három évtizedig magyar állampolgárként élt, igaz, az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül. Szepes András könyve épp a magyarországi időszakban játszódik, ám a Nikola Tesla Budapesten nem életrajzi munka, hanem regény, amelyben bepillantást nyerünk a titkos társaságok és a titkosszolgálat működésébe. A tényeken, természetesen, semmit nem változtatott a szerző, de ami elképzelhető és lehetséges volt, azt megírta. Nem mellesleg - Nikola Teslához méltó módon - helyenként az Olvasót is játékra invitálja, így aki figyelmesen követi a szöveget, maga is részesévé válik ennek az izgalmas kriminek. "- Gondolom, megbízik önben, mégpedig annyira, hogy akár a legféltettebb titkait is megosztja. - Így igaz. Kevesekkel oszthatja meg ezeket manapság az ember jó szívvel. Mi ezen kevesek közé tartozunk. Önre hivatásából adódóan a szolgálati titok megőrzése hárul, nekem pedig esetenként másfajta titkot kell védenem. - Ha jól értem, akkor most Nikola Tesla történetét a gyónási titok szentsége védi. - Amennyire a nyomozás eredményei szolgálati titoknak számítanak. - Atyám! Ugyan én láttam utoljára Teslát, de ön sokkal többet tud róla. Nem kényszeríthetem fontos részletek megosztására, csupán a józan ítélőképességére és bölcsességére apellálok. Ön látja a teljes képet, én nem. Ha esetleg... - Mindenekelőtt meg kell kérdeznem, hogy kíván-e gyónni."

Honnan érkeztek az első földművelők a Kárpát-medencébe, és hogyan festettek a modern várostervezés kezdetei Magyarországon? Mikor szerepelt Magyarországon kiadott világtérképen először az amerikai kontinens, miként terjedt el az Újvilágból származó paprika? Kik szürcsöltek elsőként kávét kínai porcelánból Budán, és milyen szerepet játszott az Amerika leigázásából származó arany a magyarországi törökellenes háborúkban? Miért csókolta meg Szapolyai János Szulejmán szultán kezét? Miért okozta egy indonéz vulkánkitörés a nyár elmaradását Magyarországon, és miként lett az ország "akácnagyhatalom"? E könyv - a Magyarország globális története, 1869-2022 idősebb testvére - nagyszabású kísérlet Magyarország történetének újragondolására. Szerzői - történészek, geológusok, régészek, nyelvészek, irodalmárok, a könyv-, a művészet- és építészettörténet, illetve a vallástudomány képviselői - az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki. Évezredek meghatározó jelentőségű, de mégis csak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteit elemzik tudományos színvonalon, ugyanakkor közérthető stílusban. Érdemben bemutatják, hogy - a változó kiterjedésű és formájú - Magyarország az elmúlt évezred során milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, de nagyon is integráns része, és kapcsolatai idővel miként hálózták be bolygónkat. Szerzők: Ács Pál, Ágoston Gábor, Baár Mónika, Bácsatyai Dániel, Balogh Piroska, Balogh Róbert, Bárány Attila, Benda Borbála, Berecz Ágoston, Bodrogi Ferenc, Cieger András, Csákó Judit, F. Romhányi Beatrix, Fata Márta, Fedeles Tamás, Gál Judit, Lumini?a Gatejel, G. Etényi Nóra, Halmos Károly, Hőnich Henrik, Jakab Gusztáv, Kármán Gábor, Kázmér Miklós, Klaniczay Gábor, Klein Rudolf, Klement Judit, Koloh Gábor, Komori Tünde, Konrád Miklós, Kontler László, Kovács Bálint, Kovács Janka, Kovács Péter, Kovács Szilvia, Kökényesi Zsolt, Kuzder Rita, Laczó Ferenc, Láng Benedek, Langó Péter, Lévai Csaba, Mészáros Ágnes, Mézes Ádám, Mihalik Béla, Mikó Árpád, Monostori Tibor, Nagy Balázs, Nagy Levente, Nagy Pál, Robert Nemes, Németh Ágnes, Pálffy Géza, Papp Adrienn, Rácz Zsófia, Rétfalvi Zsófia, Sándor Klára, Siklósi Zsuzsanna, Simon Melinda, Skorka Renáta, Sz. Kristóf Ildikó, Szabados János, Szabó András, Szabó Dániel, Szakács Béla Zsolt, Szende Katalin, Thoroczkay Gábor, Tóth Ferenc, Tóth G. Péter, Tóth Hajnalka, Tóth Heléna, Tózsa-Rigó Attila, Török Zsolt, Ugry Bálint, Uhrin Dorottya, V. Szabó Gábor, Vadas András, Varga Bálint, Vásáry István, Végsheő Tamás, Velladics Márta, Veszprémy László, Vida Tivadar, Zászkaliczky Márton

"Mert már az maga vallás, ahogy a magyar ember a szép fehér abrosszal leterített asztalhoz ül, és áhítattal megeszi azt a jó sárga tyúklevest." (Móricz Zsigmond) Nyáry Krisztián legújabb könyvében találkozik otthonunk két legőszintébb pontja: a kamránk és a könyvespolcunk. Az irodalomnak épp olyan ősi témája a gasztronómia, mint a szerelem. A legjobb magyar írók egy tál étel történetén keresztül mindent el tudtak mesélni szegénységről és gazdagságról, örömről és boldogtalanságról. Krúdy és Mikszáth nagyevő hősei, Móricz szegényember-portréi, Kosztolányi habos süteményt faló nőalakjai vagy éppen József Attila sosem volt libasültje nem alapanyagokról és főzéstechnikákról, hanem az ember leglényegéről szólnak. Ez a könyv olyan magyar írókat mutat be, akik az evés, az étkezési szokások vagy a főzés ábrázolásán keresztül mondtak el valami érvényeset a világról, Magyarországról vagy az emberi viszonyokról. És persze többségük a magánéletben is szeretett enni, vagy legalábbis jó ételekről álmodozni. 30 író, 30 történet és kétszer annyi recept - Nyáry Krisztián megszokott stílusában. "Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki." (Petőfi Sándor) "Minden tál étel egy szerelmi vallomás, vagy ellenkezője: egy csöndes válóper." (Jókai Mór) "Ha az asszonyokról firkáltam, míg azokat szerettem jobban, mért ne írhassak most a konyha produktumairól, mikor ezekre gondolok szívesebben?" (Mikszáth Kálmán) "Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét." (Krúdy Gyula)