Corvina Kiadó strana 11 z 63

Győri Zoltán Gábor és Győri-Nádai Réka 2017 januárjában indították el a Mit játsszunk? társasjátékos vlogot a YouTube-on azért, hogy a társasjátékozást népszerűsítsék. E könyvben összegyűjtötték az elmúlt évek tapasztalatait azoknak, akik szeretnek, vagy szeretnének társasjátékokkal játszani. Azoknak, akik kezdőként elvesznek a kínálatban, de jól szeretnének dönteni egy játékboltban, és azoknak, akik a családjukkal szeretnének minél több, minőségi időt együtt tölteni. Mesélnek az élményeikről, arról, hogyan lehet társasjátékozás által megszabadulni a napi gondoktól, a stressztől, hogyan lehet új barátságokat szerezni, a régieket elmélyíteni, és hogyan lehet sokat megtudni az életről, a világról. Nem mellékesen azt is megtudhatjuk a könyvből, hogyan érdemes igazán jól társasjátékozni. "Sok és sokféle játék és játékos van. Elsőre talán merész állítás, de vállaljuk: nincs olyan, hogy rossz játék. Nem szeretjük a játékokat a jó-rossz skálán elhelyezni. Inkább az adott helyzetre alkalmas és alkalmatlan játékok ívén gondolkodunk. Ha egy játékra azt mondjuk, rossz, akkor nehéz eldönteni, hogy az élményt, vagy magát a játékot minősítjük. Annyira interaktív műfaj, hogy az élmény nem születhet meg a játékos nélkül, ő maga is szerves része, így amikor a játékot minősítjük, nehéz nem a játékost is minősíteni."

Nikola Tesla munkássága nagyban meghatározza jelenkori életünket. Elég, ha csak a rádióra vagy a vezeték nélküli energiatovábbításra gondolunk, de a napenergia-erőművet és a váltakozóáramú motort is említhetjük. Számunkra azért is érdekes e különleges szerb férfiú, mert egy darabig Magyarországon élt és dolgozott, sőt közel három évtizedig magyar állampolgárként élt, igaz, az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül. Szepes András könyve épp a magyarországi időszakban játszódik, ám a Nikola Tesla Budapesten nem életrajzi munka, hanem regény, amelyben bepillantást nyerünk a titkos társaságok és a titkosszolgálat működésébe. A tényeken, természetesen, semmit nem változtatott a szerző, de ami elképzelhető és lehetséges volt, azt megírta. Nem mellesleg - Nikola Teslához méltó módon - helyenként az Olvasót is játékra invitálja, így aki figyelmesen követi a szöveget, maga is részesévé válik ennek az izgalmas kriminek. "- Gondolom, megbízik önben, mégpedig annyira, hogy akár a legféltettebb titkait is megosztja. - Így igaz. Kevesekkel oszthatja meg ezeket manapság az ember jó szívvel. Mi ezen kevesek közé tartozunk. Önre hivatásából adódóan a szolgálati titok megőrzése hárul, nekem pedig esetenként másfajta titkot kell védenem. - Ha jól értem, akkor most Nikola Tesla történetét a gyónási titok szentsége védi. - Amennyire a nyomozás eredményei szolgálati titoknak számítanak. - Atyám! Ugyan én láttam utoljára Teslát, de ön sokkal többet tud róla. Nem kényszeríthetem fontos részletek megosztására, csupán a józan ítélőképességére és bölcsességére apellálok. Ön látja a teljes képet, én nem. Ha esetleg... - Mindenekelőtt meg kell kérdeznem, hogy kíván-e gyónni."

Honnan érkeztek az első földművelők a Kárpát-medencébe, és hogyan festettek a modern várostervezés kezdetei Magyarországon? Mikor szerepelt Magyarországon kiadott világtérképen először az amerikai kontinens, miként terjedt el az Újvilágból származó paprika? Kik szürcsöltek elsőként kávét kínai porcelánból Budán, és milyen szerepet játszott az Amerika leigázásából származó arany a magyarországi törökellenes háborúkban? Miért csókolta meg Szapolyai János Szulejmán szultán kezét? Miért okozta egy indonéz vulkánkitörés a nyár elmaradását Magyarországon, és miként lett az ország "akácnagyhatalom"? E könyv - a Magyarország globális története, 1869-2022 idősebb testvére - nagyszabású kísérlet Magyarország történetének újragondolására. Szerzői - történészek, geológusok, régészek, nyelvészek, irodalmárok, a könyv-, a művészet- és építészettörténet, illetve a vallástudomány képviselői - az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki. Évezredek meghatározó jelentőségű, de mégis csak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteit elemzik tudományos színvonalon, ugyanakkor közérthető stílusban. Érdemben bemutatják, hogy - a változó kiterjedésű és formájú - Magyarország az elmúlt évezred során milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, de nagyon is integráns része, és kapcsolatai idővel miként hálózták be bolygónkat. Szerzők: Ács Pál, Ágoston Gábor, Baár Mónika, Bácsatyai Dániel, Balogh Piroska, Balogh Róbert, Bárány Attila, Benda Borbála, Berecz Ágoston, Bodrogi Ferenc, Cieger András, Csákó Judit, F. Romhányi Beatrix, Fata Márta, Fedeles Tamás, Gál Judit, Lumini?a Gatejel, G. Etényi Nóra, Halmos Károly, Hőnich Henrik, Jakab Gusztáv, Kármán Gábor, Kázmér Miklós, Klaniczay Gábor, Klein Rudolf, Klement Judit, Koloh Gábor, Komori Tünde, Konrád Miklós, Kontler László, Kovács Bálint, Kovács Janka, Kovács Péter, Kovács Szilvia, Kökényesi Zsolt, Kuzder Rita, Laczó Ferenc, Láng Benedek, Langó Péter, Lévai Csaba, Mészáros Ágnes, Mézes Ádám, Mihalik Béla, Mikó Árpád, Monostori Tibor, Nagy Balázs, Nagy Levente, Nagy Pál, Robert Nemes, Németh Ágnes, Pálffy Géza, Papp Adrienn, Rácz Zsófia, Rétfalvi Zsófia, Sándor Klára, Siklósi Zsuzsanna, Simon Melinda, Skorka Renáta, Sz. Kristóf Ildikó, Szabados János, Szabó András, Szabó Dániel, Szakács Béla Zsolt, Szende Katalin, Thoroczkay Gábor, Tóth Ferenc, Tóth G. Péter, Tóth Hajnalka, Tóth Heléna, Tózsa-Rigó Attila, Török Zsolt, Ugry Bálint, Uhrin Dorottya, V. Szabó Gábor, Vadas András, Varga Bálint, Vásáry István, Végsheő Tamás, Velladics Márta, Veszprémy László, Vida Tivadar, Zászkaliczky Márton

"Mert már az maga vallás, ahogy a magyar ember a szép fehér abrosszal leterített asztalhoz ül, és áhítattal megeszi azt a jó sárga tyúklevest." (Móricz Zsigmond) Nyáry Krisztián legújabb könyvében találkozik otthonunk két legőszintébb pontja: a kamránk és a könyvespolcunk. Az irodalomnak épp olyan ősi témája a gasztronómia, mint a szerelem. A legjobb magyar írók egy tál étel történetén keresztül mindent el tudtak mesélni szegénységről és gazdagságról, örömről és boldogtalanságról. Krúdy és Mikszáth nagyevő hősei, Móricz szegényember-portréi, Kosztolányi habos süteményt faló nőalakjai vagy éppen József Attila sosem volt libasültje nem alapanyagokról és főzéstechnikákról, hanem az ember leglényegéről szólnak. Ez a könyv olyan magyar írókat mutat be, akik az evés, az étkezési szokások vagy a főzés ábrázolásán keresztül mondtak el valami érvényeset a világról, Magyarországról vagy az emberi viszonyokról. És persze többségük a magánéletben is szeretett enni, vagy legalábbis jó ételekről álmodozni. 30 író, 30 történet és kétszer annyi recept - Nyáry Krisztián megszokott stílusában. "Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki." (Petőfi Sándor) "Minden tál étel egy szerelmi vallomás, vagy ellenkezője: egy csöndes válóper." (Jókai Mór) "Ha az asszonyokról firkáltam, míg azokat szerettem jobban, mért ne írhassak most a konyha produktumairól, mikor ezekre gondolok szívesebben?" (Mikszáth Kálmán) "Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét." (Krúdy Gyula)

A dinoszauruszok jó ideje foglalkoztatják az emberiséget. Évmilliókon át ők uralták a történelem előtti világot, és most, több millió évvel tömeges kihalásuk után, a mi képzeletünket uralják. Ezeket a furcsa hüllőket azóta csodáljuk, amióta a kutatók felfedezték megkövült maradványaikat, és ezek nyomán rekonstruálták sokszor félelmetes, mindenkit elképesztő külsejüket. Bár sokféle fajuk élt a 235 és 66 millió évvel ezelőtti korszakban, fantáziánkat mégis a tüskés, szarvakat viselő, éles fogú, hatalmas méretű dinoszauruszok mozgatják meg a leginkább. Kötetünkben az egyes példányok portréján keresztül Riley Black, a téma kiváló szakértője - a legfrissebb kutatási eredmények alapján - felvázolja a dinoszauruszok és néhány rokonuk nagyszabású történetét. Többek között arra keresi a választ, hogyan éltek, mit ettek, miképp mozogtak, mi a különbség a különféle családjaik között. Riccardo Frapiccini pedig egyesítette fényképészeti, mérnöki és rajztudását, hogy minél "élethűbb" képeket készítsen az elveszett fajokról. A könyv azoknak - kicsiknek és nagyoknak egyaránt - szól, akiket ezek a különleges őskori lények lenyűgöznek. Vagyis mindnyájunknak.

A gondosan megépített, klasszikus formákat viselő vitorlás jachtok igazi látványosságszámba mennek, és nem csupán a tengerészek, de a "szárazföldi emberek" csodálatát is kivívják. Ez a könyv ennek a szépségnek az ünnepe: miközben a legszebb vitorlás hajók seregszemléjét nyújtja, egyben szakszerű elemzéssel is szolgál, a klasszikus jacht pontos meghatározásától kezdve az egyes tényezők - tervezés, anyagok, évjárat, méret, építő stb. - szerepének magyarázatáig. A fejezetek egy-egy hajót tárgyalnak, és részletes információkat közölnek azok eredetéről, történetéről, felépítéséről és az egyéb típusokkal való kapcsolatáról. Az olvasó tökéletes képet kaphat arról, hogy ezeknél a gyönyörű tengerjáró járműveknél a különböző országok hajóépítő szakemberei hogyan fejlesztették ki egyedi megoldásaikat, és milyen válaszokat találtak a sebességgel és manőverezőképességgel kapcsolatos kihívásokra. A kötetben szereplő klasszikus vitorlás jachtok története több mint 120 évet ölel fel. Jill Bobrow - csodálatos fotók segítségével - a 19. század végétől napjainkig kíséri végig fordulatos és izgalmas históriájukat, és olyan régi és modern típusok sorsát követi nyomon, mint a Britannia, az Astra, az Enterprise, az Endeavour, a Rainbow, a Ranger, a Meteor, az Atlantic és még sorolhatnánk. A szerző a zárófejezetben azt is bemutatja, hogy a mostani klasszikusok - a különféle regattákon egymással versengve - miként hasítják most is a vizeket, egyben igazolva azt a tényt, hogy a jachtvitorlázás iránti szenvedély a mai napig nem csitul.

Boris Cyrulnik megmenekült a halál torkából, nem lett a bűnös náci ideológia áldozata. A gyerek, akit meg akartak ölni, később egész életében azt kutatta, hogyan hódíthatott teret egy ilyen ideológia. Hogyan lehetséges, hogy egyesek szomjazzák az üres frázisokat, és hajlandók elmenni egészen a deportálásig, a gyilkosságig, a népirtásig? Miért van, hogy eközben mások felszabadulnak, és a saját fejükkel kezdenek gondolkozni? Az önkéntes szolgaság megbénítja a gondolkozást. Aki együtt üvölt a farkasokkal, a végén maga is farkassá lesz. Az önálló gondolkodás viszont gyakran elszigetelődést is jelent. Csak azok vállalják az autonómia kalandját, akik kellőképp megtanultak bízni magukban. Boris Cyrulnik tragikus élettapasztalattal, a kitaposott utakról letérve mutatja meg nekünk, hogyan tehetünk szert erőre a független gondolkozáshoz. Mélyen felkavaró és megindító könyv. "Hétéves koromban halálra ítéltek egy általam nem ismert bűnért. Tudtam, hogy ez nem gyermeki fantáziálás, a képzelet játéka, hanem nagyon is valóságos halálos ítélet."

Néhány igazán szerencsés embertársunktól eltekintve valamennyien szenvedtünk már pokoli főnöktől. Vagy éppen mi vagyunk azok... Modla Zsuzsanna kulturális antropológus könyve a rémes főnökről részben szórakoztatni szeretne. A különböző, főnöknek tökéletesen alkalmatlan karakterek alapjául valós élmények szolgálnak: a könyvhöz mintegy 50 interjút rögzített olyan munkavállalókkal, akik munkahelyi traumákat szenvedtek el. Iszonyatos és iszonyatosan vicces történetek ezek emberekről, akik hiszik, hogy vezetésre születtek. (Pedig nem.) A könyv másrészt segíteni is igyekszik: nyolc szakértővel a legkülönbözőbb megközelítésekkel járja körül a rossz vezetés és munkahely világát - Orvos-Tóth Noémitől például megtudhatjuk, hogy családi mintáink mennyire határozzák meg karrierünket, Bánki György a munkahelyi nárcisztikusokról mesél, Steve Tadelis, a Berkeley közgazdász professzora pedig arról, miért lenne érdemes a "számok" helyett a fluktuációval is foglalkoznia egy-egy vállalatnak. A könyv mélyen empatikus - a poklokat megjártakkal legalábbis - szellemes és okos írás, amely reméli, hogy cselekvésre is sarkall majd. "A bántalmazó, ellenséges vagy egyszerűen alkalmatlan főnökök nem pusztán megkeserítik a mindennapjainkat, de mentális egészségünket is veszélyeztetik. Egy mérgező munkahelyi környezet negatív hatásaival akár hosszútávon számolnunk kell. Ez a könyv segít felismerni a jelenséget, miközben praktikus ötletekkel is szolgál az érintettek számára." (Orvos-Tóth Noémi)

Hogyan és miért segíthet az "észszerűtlen viselkedés" az életünkön? Mik a józan észre hivatkozó szabályaink előnyei és hátrányai? Lehet-e, szabad-e észszerű célok elérése érdekében néha észszerűtlenül viselkednünk? A brit társadalomtudós új könyve fontos és égetően időszerű kérdéseket jár körül.

Gyűjteményes kötetünk Szent-Györgyi Albert C-vitaminjától Pavlics Ferenc holdjáró autójáig 50 zseniális találmányt és felfedezést mutat be. Az egész világon ismerik a gyógyítás, a repülés, a csillagászat, a közlekedés és az energiafelhasználás területén született magyar újításokat. Persze nem minden úgy történt, ahogy eddig gondoltuk; ámulva olvassuk a felfedezések néhol krimibe illően izgalmas, de mindig szigorú tényeken alapuló történetét. "Verancsics Faustus ejtőernyőjének repülő emberét (Homo volans) egy merev rúdhoz rögzített, négyszögletes vászonra erősített kötelek tartották. A feltaláló különösen fontosnak tartotta, hogy az ejtőernyő szerkezetének felületét az ember súlyának megfelelően méretezzék. Többek szerint 1617-ben, Velence egyik tornyáról leugorva Verancsics maga próbálta ki ejtőernyőjét... Nem tudjuk, hogy valójában mi valósult meg abból a majdnem félszáz technikai ötletből és tervből, amit a Machina novae-ban ismertetett, de kétségtelen, hogy nagyformátumú gondolkodó és műszaki alkotó volt."

Tévedés ne essék, figyelmezteti az olvasót a szerző: itt a gengszterek a "jó fiúk". A harmincas évek végén az amerikai zsidó maffia - a maga sajátos módján - hadba lépett az amerikai náci Bund ellen, méghozzá egy bíró felkérésére, aki kikötötte: csontok törhetnek, orrok vérezhetnek, de gyilkolni nem szabad. Ha Rejtő Jenő történelmi regényt írt volna, valami ilyesmi került volna ki a keze alól. Sziporkázóan szellemes, szórakoztató, ráadásul az elsőtől az utolsó betűig igaz. "A hadtörténészek feljegyzései szerint a Third Ward Polgárőrei méltónak bizonyultak történelmi elődeikhez. Az amerikai függetlenségi háborúban a brit katonák alakzatban vonultak fel, és általában is ragaszkodtak a hadviselés szabályaihoz, az amerikaiak viszont gerilla-hadviselést folytattak ellenük. Hasonló történt itt is. Meglehet, hogy a nácik összehangoltabban harcoltak, viszont a zsidók serege profi bokszolókból és pénzbehajtókból állt. Úgy is mondhatnánk, hogy profi menetelők szálltak szembe profi verekedőkkel. Egy zsidó a kalapácsával akkorát ütött egy náci felkarjára, hogy utána könnyedén letéphette onnan a horogkeresztes karszalagot, de úgy, hogy jött vele némi hús is a csontról. A Robert Michelis nevű áldozat ordítva rogyott össze." "Meg kell értetni velük, hogy nácinak lenni veszélyes." (Nathan Perlman bíró, a náciverés szellemi atyja) "A színpadot horogkereszttel és Hitler-képpel díszítették. Mi nem voltunk valami sokan, de keményen odatettük magunkat. Némelyiket egyszerűen kidobtuk az ablakon. Meg akartuk mutatni nekik, hogy a zsidók nem mindig tűrik tétlenül a sértegetést." (Meyer Lansky, gengszter)

Egy testben két szív -- két lélek és test egymásra találásának gyümölcse. Felfoghatatlan csoda. Életünk legkülönösebb, legérzelmesebb kalandja, ami mindent megváltoztat. Ami addig fontosnak tűnt, lényegtelenné válik, és amivel addig nem törődtünk, hirtelen jelentőséget kap. Pontosan milyen érzés is az, hogy a testünkben egy másik test, egy új élet növekszik? Hogyan fogalmazható meg a várandósság hónapjainak lelki és fizikai hullámvasútja, aztán a szülés fájdalmai, majd az első napok kétségei, bizonytalanságai? És az öröm, a boldogság, hogy felsír, hogy mozog, hogy szuszog? És az, amikor ránk néz, és anyává, apává, szülővé változtat minket? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az Egy testben két szív Szabó T. Anna költő, író és Csóka Judit szakpszichológus, meseterapeuta vers- és meseválogatásával, mialatt a várandósság, a szülés és a szülőség egyszerre misztikus és valóságos világába varázsolja az olvasót.

Csehországnak a természet a legnagyobb kincse, csodás természetvédelmi parkok és egyéb védett területek alkotják mindenfelé. Ezt a szépséget csak még jobban kihangsúlyozzák a történelmi kisvárosok és a régi nemesi kúriák. Az ország "kristályosodási pontja" kétségkívül Prága, az egykori királyi és császári székhely, ahol a világi és egyházi hatalom mindig is összpontosult. Ugyancsak vonzó célpont a Karlovy Vary, Mariánské Lázně és Františkovy Lázně alkotta "gyógyfürdő-háromszög" az ország nyugati részében: az elmúlt évszázadokban költők és uralkodók érkeztek ide üdülni és kúrálni magukat. Vagy Český Krumlov, Dél-Csehország gótikus gyöngyszeme, amin keresztül a Moldva kanyarog. Ebbe a vonzó országba kalauzol el bennünket a Marco Polo-sorozat - naprakész információkat tartalmazó és színes képekkel, illetve térképekkel illusztrált - új kötete.

A Yellowstone Nemzeti Park az 1920-as évekig a vadon élő farkasok menedéke volt, amíg a park vadőrei ki nem pusztították őket, így az Egyesült Államokban élő farkasok felkerültek a veszélyeztetett állatfajok listájára. Rick McIntyre biológus lankadatlan figyelemmel kísérte az 1994 és 1996 között betelepített állatok sorsát, köztük a szívének legkedvesebb kölyök, a jelentéktelen külsejű, gyenge, de bátor és hűséges 8-asét, aki vérre menő küzdelmek árán végül falkájának vezére lett. Ő és fogadott fia, a 21-es a hősei ennek a rendkívüli történetnek. "Valószínűleg a medve vadászta le a borjút a fák között. Az első fekete nyilván elcsente tőle a prédát, miközben a másik kettő elvonta a figyelmét. A grizzly most viszont már ott volt a kis szürke nyomában - szinte láttam magam előtt, ahogy a mancsával egyszerűen lecsapja, aztán széttépi a kölyköt. Ideges lettem, hiszen ismertem a 8-as történetét, tudtam, hogy még a testvérei is könnyűszerrel legyőzik bármikor - úgyhogy egészen megdöbbentett, aminek ezután a szemtanúja voltam. A 8-as megállt, megfordult, és lecövekelt szemtől szemben a grizzlyvel. A medve ettől ugyancsak meglepődött, hirtelen ő is megtorpant. Ott álltak szemben egymással néhány lépésnyire - mintha csak Dávidot és Góliátot néztem volna. Úgy tűnt, a medve tétovázik. A farkas dacosan rászegezte a tekintetét."

Mallorca, a Baleár-szigetek legnagyobbja, mágnesként vonz mindenkit: királyokat, művészeket, popsztárokat és egyéb hírességeket, valamint főleg turistákat. Talán egyetlen más hely sem ilyen sokarcú és változékony a Földközi-tenger körül. A turisztikai gyermekéveiben tömegnyaralóhelynek kikiáltott sziget az azóta eltelt időben olyan multikulturális mikrokozmosszá fejlődött, amelynek kiváló infrastruktúrája és elsőrangú gasztronómiája van, miközben legfőbb vonzerejét: a lenyűgözően szép természetet sem veszítette el. A nagyon barátságos helyi lakosok a családokat, a sportolni vágyókat, a kultúra rajongóit és a természetbarátokat egyaránt mindig szívesen látják itt. Erre a vonzó szigetre kalauzol bennünket a Marco Polo-sorozat - naprakész információkat tartalmazó és színes képekkel, illetve térképekkel illusztrált - új kötete.

Repülővel bő egy órára Budapesttől valóságos turistaparadicsom várja a nyaralókat, sokféle természeti szépséggel és változatos történelmi emlékekkel. A montenegrói tengerpart 300 kilométer hosszú, és mintegy 70 kilométernyi strand várja a fürdeni vágyókat. Az ország másik felét hegyek uralják, amelyek több mint kétezer méter magasra nyúlnak a tenger szintje fölé. Az ország a "vad szépség" mottóval csalogatja a turistákat, és valóban, nem egy helyen találkozhatunk érintetlen természettel. A sok kulturális emléket fölvonultató kis országot csak az 1960-as években fedezték föl mint turisztikai úti célt. Azóta Montenegró egyre erőteljesebben fejlődik, háta mögött hagyva a múltat, amikor gazdasági tekintetben mindig csak sereghajtó volt a hat jugoszláv tagköztársaság között. Ebbe a vonzó országba kalauzol bennünket a Marco Polo-sorozat - naprakész információkat tartalmazó és színes képekkel, illetve térképekkel illusztrált - új kötete.