Corvina Kiadó strana 13 z 63

A kutya az ember legjobb barátja, szoktuk mondani, pedig még annál is több. Viszonyunk, sőt kapcsolatunk azért annyira szoros, mert amikor együtt vagyunk, a kötődés, a szeretet és a boldogság kémiája csúcsra jár mindkettőnkben, az emberben és a kutyában is. Például ha a kutyánkra nézünk, ugyanazok a hormonok termelődnek, mint amikor a csecsemő szemébe nézünk. Nem véletlen tehát, hogy ha van kutyánk, azzal lehetőséget kapunk arra, hogy sokkal jobb emberek legyünk. Stefan Gates Kutyológiája ebben segít nekünk - érzelmesen és humorosan.

Több mint fél évszázaddal a halála után Marilyn Monroe még mindig a világ egyik leghíresebb embere. Tragikusan rövid élete során szinte mindenki össze-vissza hazudozott róla, és ő maga is kivette a részét a ködösítésből. Anthony Summers a pletykák, hazugságok és mítoszok mögé nézett, minden elérhető dokumentumot alaposan megvizsgált, elkészített több mint hatszáz interjút, hogy végül megmutassa nekünk: milyen is volt valójában a Norma Jeane néven született későbbi filmsztár. "Még soha semmi nem vitt közelebb a rejtély megoldásához, mint ez a könyv." (The Guardian) "A legpontosabb beszámoló Monroe életéről és haláláról." (Evening Standard) "Fantasztikus olvasmány! Marilyn Monroe szelleme végig ott kísért a lapokon."

Ferenc Molnár (1878-1952) is perhaps best known in the world for his brilliant drawing room comedies such as The Swan and The Guardsman. But in Hungary it was his novel for young people, The Paul Street Boys (1907), which insured his lasting popularity. Translated into English in 1927 and here updated, the novel about two gangs of boys fighting a war for a piece of land, a derelict building site which to them is a cherished symbol of freedom, is still the same fascinating story it was nearly a century ago. "At the time Ferenc Molnár wrote The Paul Street Boys, Cooper's Indian war-stories were extremely popular in Hungary and there is the flavour of their morality in this book," writes Mátyás Sárközi, Molnár's grandson, in his Preface to the present edition. "There are examples of good camaraderie, loyalty, idealism, but Molnár always manages to save himself from being just a shade too sentimental. Like Mark Twain he has the wit and the good writer's sense to mix the grotesque with the pathetic." A true world classic of its kind, The Paul Street Boys, which has been out of print for decades, is a juvenile classic that has lost none of its magic.

Amikor Truman elnök elrendelte Hirosima és Nagaszaki bombázását, senki sem tudta pontosan, milyen pusztító erő rejlik az atommaghasadásban. A nukleáris katasztrófák kapcsán rögtön eszünkbe jutnak a csernobili és a fukusimai reaktorokban bekövetkezett végzetes balesetek, de a könyvben tárgyalt esetek túlnyomó része sokak számára teljesen ismeretlen. A felsorakoztatott tények, amelyek közül nem egyet még mindig titkolni igyekeznek az érintett államok, aggasztó igazságra mutatnak rá: sokkal többször kerültünk az Armageddon szélére, mint azt a közvélemény gondolná. Az 1945-ös első és utolsó atomháború óta ijesztően sok nukleáris baleset történt: véletlen folytán bekövetkezett vagy akár szándékosan előidézett, az utolsó pillanatban elhárított katasztrófa. Annak ellenére, hogy az emberiség tisztában van a nukleáris konfliktusok pusztító természetével, az 1960-as évek óta nyolc alkalommal is eljutottunk a katasztrófahelyzet szélére. A katasztrófa küszöbén történeti megközelítésű figyelmeztetés a jelen számára. Felhívás, hogy kapjuk fel a fejünk, figyeljünk oda, és tudatosítsuk magunkban: a nukleáris katasztrófa nagyon is valós veszély. Aktuális és fontos könyv, hiszen a bolygónk jövője mindannyiunk ügye.

Miért döntött Isten egyszer csak úgy, hogy teremteni fog? Volt-e valami a "kezdet" előtt? Honnan vannak angyalok? Mit is jelent a "bűnbeesés"? A kígyó valóban csak egy az állatok közül, vagy valami gonosz erő hat rajta keresztül? De hogyan jöhetett létre egy ilyen gonosz lény? Milyen volt az ember a bukás előtt és milyen lett utána? Hogyan rendezkedtek be Ádámék itt, ebben a földi létben? Hogyan hozza helyre Krisztus mindazt, amit Ádám elrontott, és hogyan jut el a történelem, illetve az üdvtörténet Ádámtól Krisztusig? És milyen szerep jut ebben Melkicedeknek, a rejtélyes papkirálynak? Ezekre, és sok más hasonló kérdésre keresték a választ a zsidó és keresztény gondolkodók már nagyon korai időktől kezdve, létrehozva ezáltal a Biblia körül kialakuló sokrétű, tarka irodalmat. Ennek két különleges, viszonylag kevéssé ismert gyöngyszemét tesszük most közzé, Pszeudo-Epiphaniosz Hexaémeronját és az Ádám és Éva harca a Sátánnal című apokrifet, mindkettőt ge'ezből, klasszikus etióp nyelvből fordítva. A két egymásra épülő írás a világ teremtésétől Krisztusig beszéli el az eseményeket, felhasználva ősi hagyományokat is, miközben színes leírásaival és népmesei elemeivel remek szórakozást kínál az olvasónak. 

Ez a könyv nem a költő Petőfivel foglalkozik, hanem a levélíró, az útinaplót jegyző és a nyilvánossághoz forduló közírót mutatja be. Aki a pesti polgári közeg számára is szokatlanul szabadszájú volt: igen cifrán káromkodott, sőt még leveleiben is leír olyan szavakat, amelyeket az illemtudó kiadások rendre kipontoztak. Aki olyan mesterien tudott pénzt kunyerálni, hogy a kölcsönadó azt érezhette, ő van megtisztelve, hogy kisegítheti Sándor büdzséjét. Aki aztán ezeket a kölcsönöket nem mindig fizette vissza, de igen kreatívan meg tudta magyarázni, miért van nála jobb helyen a pénz. Akinek fergeteges humora volt, tessék csak elolvasni az úti jegyzeteit (mindkettő csorbítatlanul szerepel e könyvben) vagy az Arany Jánossal folytatott levelezését (néhány Petőfi-levél olvasható itt is). Aki ugyanis azt gondolná, a magyar romantika két állócsillaga sótlan figurák, afféle karót nyelt félistenek voltak, a levelekből láthatja majd: mint két viháncoló kamasz ugratták egymást, bolondoztak, és közben elképesztően kreatívan használták a magyar (és a latin, az angol, a német, a francia) nyelvet. Mindezekről mások is írtak és beszéltek már hosszan, de most, újra olvasva Petőfi életművét az egyik legfontosabb tanulságnak ez tűnt, és erről talán ritkán esik szó: de hiszen ez az ember olyan fiatal! Benne van minden sorában a fiatalság ereje, magabiztossága, bája és szépsége, fésületlensége és igazságkeresése. Mert hiába tapasztaltabb, bölcsebb az idősebb ember: az újítást, a változást mindig a fiatalok hozzák el. És éppen azért érhette el Petőfi a kor szellemi csúcsteljesítményét, mert a magyar nemzet is fiatal volt még akkor, ezért is érezzük azt, mennyire összenőttek. Egy fiatal nemzet fiatal zsenije volt. Azóta tapasztaltabbak lettünk, egy kicsit tán bölcsebbek, de sokkal-sokkal cinikusabbak, megkeseredettebbek és szomorúbbak is. Ki tudja, leszünk-e még valaha is olyan frissek, életerősek, vidámak és boldogok, mint Petőfi Sándor 1848 kitüntetett pillanataiban? Titkon talán mind ezt reméljük, legalább egy kicsit.

Honnan érkeztek az első földművelők a Kárpát-medencébe, és hogyan festettek a modern várostervezés kezdetei Magyarországon? Mikor szerepelt Magyarországon kiadott világtérképen először az amerikai kontinens, miként terjedt el az Újvilágból származó paprika? Kik szürcsöltek elsőként kávét kínai porcelánból Budán, és milyen szerepet játszott az Amerika leigázásából származó ezüst a magyarországi törökellenes háborúkban? Miért csókolta meg Szapolyai János Szulejmán szultán kezét? Miért okozta egy indonéz vulkánkitörés a nyár elmaradását Magyarországon, és miként lett az ország "akácnagyhatalom"?E könyv - a Magyarország globális története, 1869-2022 idősebb testvére - nagyszabású kísérlet Magyarország történetének újragondolására. Szerzői - történészek, geológusok, régészek, nyelvészek, irodalmárok, a könyv-, a művészet- és építészettörténet, illetve a vallástudomány képviselői - az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki.Évezredek meghatározó jelentőségű, de mégis csak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteit elemzik tudományos színvonalon, ugyanakkor közérthető stílusban. Érdemben bemutatják, hogy - a változó kiterjedésű és formájú - Magyarország az elmúlt évezred során milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, de nagyon is integráns része, és kapcsolatai idővel miként hálózták be bolygónkat.Szerzők:Ács Pál, Ágoston Gábor, Baár Mónika, Bácsatyai Dániel, Balogh Piroska, Balogh Róbert, Bárány Attila, Benda Borbála, Berecz Ágoston, Bodrogi Ferenc, Cieger András, Csákó Judit, F. Romhányi Beatrix, Fata Márta, Fedeles Tamás, Gál Judit, Lumini?a Gatejel, G. Etényi Nóra, Halmos Károly, Hőnich Henrik, Jakab Gusztáv, Kármán Gábor, Kázmér Miklós, Klaniczay Gábor, Klein Rudolf, Klement Judit, Koloh Gábor, Komori Tünde, Konrád Miklós, Kontler László, Kovács Bálint, Kovács Janka, Kovács Péter, Kovács Szilvia, Kökényesi Zsolt, Kuzder Rita, Laczó Ferenc, Láng Benedek, Langó Péter, Lévai Csaba, Mészáros Ágnes, Mézes Ádám, Mihalik Béla, Mikó Árpád, Monostori Tibor, Nagy Balázs, Nagy Levente, Nagy Pál, Robert Nemes, Németh Ágnes, Pálffy Géza, Papp Adrienn, Rácz Zsófia, Rétfalvi Zsófia, Sándor Klára, Siklósi Zsuzsanna, Simon Melinda, Skorka Renáta, Sz. Kristóf Ildikó, Szabados János, Szabó András, Szabó Dániel, Szakács Béla Zsolt, Szende Katalin, Thoroczkay Gábor, Tóth Ferenc, Tóth G. Péter, Tóth Hajnalka, Tóth Heléna, Tózsa-Rigó Attila, Török Zsolt, Ugry Bálint, Uhrin Dorottya, V. Szabó Gábor, Vadas András, Varga Bálint, Vásáry István, Végsheő Tamás, Velladics Márta, Veszprémy László, Vida Tivadar, Zászkaliczky Márton

Tévedés ne essék, figyelmezteti az olvasót a szerző: itt a gengszterek a "jó fiúk". A harmincas évek végén az amerikai zsidó maffia -- a maga sajátos módján -- hadba lépett az amerikai náci Bund ellen, méghozzá egy bíró felkérésére, aki kikötötte: csontok törhetnek, orrok vérezhetnek, de gyilkolni nem szabad. Ha Rejtő Jenő történelmi regényt írt volna, valami ilyesmi került volna ki a keze alól. Sziporkázóan szellemes, szórakoztató, ráadásul az elsőtől az utolsó betűig igaz. „A hadtörténészek feljegyzései szerint a Third Ward Polgárőrei méltónak bizonyultak történelmi elődeikhez. Az amerikai függetlenségi háborúban a brit katonák alakzatban vonultak fel, és általában is ragaszkodtak a hadviselés szabályaihoz, az amerikaiak viszont gerilla-hadviselést folytattak ellenük. Hasonló történt itt is. Meglehet, hogy a nácik összehangoltabban harcoltak, viszont a zsidók serege profi bokszolókból és pénzbehajtókból állt. Úgy is mondhatnánk, hogy profi menetelők szálltak szembe profi verekedőkkel. Egy zsidó a kalapácsával akkorát ütött egy náci felkarjára, hogy utána könnyedén letéphette onnan a horogkeresztes karszalagot, de úgy, hogy jött vele némi hús is a csontról. A Robert Michelis nevű áldozat ordítva rogyott össze.” „Meg kell értetni velük, hogy nácinak lenni veszélyes.” - (Nathan Perlman bíró, a náciverés szellemi atyja). „A színpadot horogkereszttel és Hitler-képpel díszítették. Mi nem voltunk valami sokan, de keményen odatettük magunkat. Némelyiket egyszerűen kidobtuk az ablakon. Meg akartuk mutatni nekik, hogy a zsidók nem mindig tűrik tétlenül a sértegetést.” - (Meyer Lansky, gengszter).

Győri Zoltán Gábor és Győri-Nádai Réka 2017 januárjában indították el a Mit játsszunk? társasjátékos vlogot a YouTube-on azért, hogy a társasjátékozást népszerűsítsék.  E könyvben összegyűjtötték az elmúlt évek tapasztalatait azoknak, akik szeretnek, vagy szeretnének társasjátékokkal játszani. Azoknak, akik kezdőként elvesznek a kínálatban, de jól szeretnének dönteni egy játékboltban, és azoknak, akik a családjukkal szeretnének minél több, minőségi időt együtt tölteni.  Mesélnek az élményeikről, arról, hogyan lehet társasjátékozás által megszabadulni a napi gondoktól, a stressztől, hogyan lehet új barátságokat szerezni, a régieket elmélyíteni, és hogyan lehet sokat megtudni az életről, a világról. Nem mellékesen azt is megtudhatjuk a könyvből, hogyan érdemes igazán jól társasjátékozni.  „Sok és sokféle játék és játékos van. Elsőre talán merész állítás, de vállaljuk: nincs olyan, hogy rossz játék. Nem szeretjük a játékokat a jó-rossz skálán elhelyezni. Inkább az adott helyzetre alkalmas és alkalmatlan játékok ívén gondolkodunk. Ha egy játékra azt mondjuk, rossz, akkor nehéz eldönteni, hogy az élményt, vagy magát a játékot minősítjük. Annyira interaktív műfaj, hogy az élmény nem születhet meg a játékos nélkül, ő maga is szerves része, így amikor a játékot minősítjük, nehéz nem a játékost is minősíteni.”

Titus Maccius Plautus (i. e. 254 körül - i. e. 184 körül) római köztársaságbeli komédiaszerző darabjai a latin irodalom legkorábbi, egészben fennmaradt művei. Vígjátékainak témáját főként a görög újkomédia szerzői szolgáltatták, de az átvett elemeket számos esetben megváltoztatta, és - olykor a kemény társadalombírálat eszközével - időszerűvé tette. Igazi mestere volt a cselekmény megformálásának: darabjai tele vannak meglepetésekkel, furfangos fordulatokkal. A nyelv páratlan mestere volt, és vérbő humorral, kacagtató helyzetekkel teli, harsány komédiái sok későbbi színműíróra (így például Shakespeare-re vagy Moliere-re) is nagy hatással voltak. A valamennyi fennmaradt és hiteles, összesen huszonegy Plautus-vígjáték magyarul egyedül Csiky Gergely 1885-ben megjelent, négykötetes kiadásában olvasható. Ennek a kiadásnak a példányai ma már könyvritkaságnak számítanak. Devecseri Gábor 1977-ben kiadott, kétkötetes fordításgyűjteménye 15 komédiát tartalmaz, a darabokat a 20. század második felének nyelvén megszólaltatva, filológiailag pontos - és a színpadi felhasználás szempontjából is jól használható - szövegeket közölve. A fordításai között ugyanakkor nem szerepel az Epidicus, a Truculentus, A doboz, a Kullancs, Az utazóláda és a Pseudolus című komédia. Kötetünk ezeket a darabokat adja közre (kiegészítve A hetvenkedő katona új fordításával, A hőzöngő katona címmel). Ilyen értelemben hiánypótló vállalkozásról van szó: megjelenésük a hazai klasszika-filológiai fordítások számos fontos adóssága közül egy igen fontosnak a törlesztése. Fordítók: Tordai Éva - Ferenczi Attila - Karsai György - Térey János - Eiler Tamás

Nikola Tesla munkássága nagyban meghatározza jelenkori életünket. Elég, ha csak a rádióra vagy a vezeték nélküli energiatovábbításra gondolunk, de a napenergia-erőművet és a váltakozó áramú motort is említhetjük. Számunkra azért is érdekes e különleges szerb férfiú, mert egy darabig Magyarországon élt és dolgozott, sőt közel három évtizedig magyar állampolgárként élt, igaz, az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül. Szepes András könyve épp a magyarországi időszakban játszódik, ám a Nikola Tesla Budapesten nem életrajzi munka, hanem regény, amelyben bepillantást nyerhetünk a titkos társaságok fondorlataiba és a titkosszolgálat játszmáiba éppúgy, mint a korabeli távközlési vállalatok működésébe. Az alapvető, ismert tényeken nem változtatott a szerző, de ami elképzelhető és lehetséges volt, azt megírta. A könyv lapjain a történet részeként mindemellett ősi és modern kori kódok, valamint rejtett utalások között is böngészhet az Olvasó. „- Gondolom, megbízik önben, mégpedig annyira, hogy akár a legféltettebb titkait is megosztja. - Így igaz. Kevesekkel oszthatja meg ezeket manapság az ember jó szívvel. Mi ezen kevesek közé tartozunk. Önre hivatásából adódóan a szolgálati titok megőrzése hárul, nekem pedig esetenként másfajta titkot kell védenem. - Ha jól értem, akkor most Nikola Tesla történetét a gyónási titok szentsége védi. - Amennyire a nyomozás eredményei szolgálati titoknak számítanak. - Atyám! Ugyan én láttam utoljára Teslát, de ön sokkal többet tud róla. Nem kényszeríthetem fontos részletek megosztására, csupán a józan ítélőképességére és bölcsességére apellálok. Ön látja a teljes képet, én nem. Ha esetleg... - Mindenekelőtt meg kell kérdeznem, hogy kíván-e gyónni.”

A gondolatolvasás szó hallatán sokan csak legyintenek, szélhámosságnak tartva az egészet. Valóban az lenne? Henrik Fexeus válasza erre határozott "nem", és ebben a könyvében ezt meggyőzően bizonyítja is. A téma nemzetközileg elismert szakértőjeként bevezeti olvasóját a gondolatolvasás művészetébe. Megvilágítja, miképpen tudunk összehangolódni egy másik emberrel, mégpedig nem tudatos kommunikációnk (testbeszédünk vagy arckifejezésünk) használatával. Arra is kitér, hogyan befolyásolják a különböző érzéki benyomások a gondolatainkat, és mely jelekből tudjuk mások hazugságait megállapítani.A szerző megtanítja olvasóját a szuggerálás és az észrevétlen ráhatás módszereire, és arra, hogy az úgynevezett "horgony" technikájával hogyan válthatunk ki valakiből egy-egy adott érzelmi állapotot. Fő célja azonban az, hogy segítsen bennünket a kommunikációnkban, és a könyvben elsajátított ismereteinkkel minél jobban össze tudjunk hangolódni embertársainkkal.

Mindannyiunk életében történnek drámai események: meghal egy szeretett rokonunk vagy barátunk, agresszió vagy zaklatás áldozatai leszünk, kitették a szűrünket a munkahelyünkről, épp szakít velünk a szerelmünk... Ilyenkor heves igazságtalanság-érzés lesz úrrá rajtunk, úgy érezzük, csapdába estünk. Dühösen és szomorúan vég nélkül rágódunk a helyzeten, újra és újra végigpörgetve agyunkban az eseményeket. Amíg nem szabadítjuk ki magunkat ebből a helyzetből, addig nem léphetünk tovább, nem építhetjük újra személyiségünket. Az igazságtalanság pszichológiája mindenkinek szól, aki destruktív gondolatait, haragját, rosszérzését, szomorúságát, megalázottságát és méltóságvesztését nem tudja segítség nélkül kordában tartani. Az itt leírtak alapján, a Pszichológia, önfejlesztés tudományos eredményein alapuló eszközök segítségével léphetünk a gyógyulás útjára. A könyv a magánélet szféráján kívül a politika világába is betekintést nyújt, és megmutatja, egyes politikai szereplők hogyan használják eszközként az emberek igazságtalanság-érzését és haragját, hogy aztán megszerezzék szavazataikat. Társadalmunkban egyesek gondolatai felerősítve, túl erőteljesen vannak jelen, éppen ezért rendkívül fontos, hogy képesek legyünk két lépés távolságból szemlélni az eseményeket, és megtaláljuk magunk számára a helyes utat.

Dr. Shahed Yousaf angol börtönorvos a szó szoros értelmében mindent látott már. Élete a folyamatos vészhelyzetekről szól; túladagolás, agresszió, öngyilkosság számára mindennapos tapasztalat. Nem véletlen, hogy egyik kezét állandóan a pánikgomb felett tartja. A könyv mégis a humánum nevében íródott. Mert hiába foglalkozik csalókkal, szélhámosokkal, betörőkkel és gyilkosokkal, Yousaf doktor számára ők elsősorban betegek, és csak másodsorban rabok. Ráadásul rabbá válni nem is olyan nehéz, elég akár egyetlen rossz döntés, és bárki a rácsok mögött találhatja magát hosszabb-rövidebb időre. Yousaf doktor a társadalom perifériájára szorult emberek gondozásának elkötelezettjeként őszintén, együttérzéssel és sok humorral meséli el, milyen az ő orvosuknak lenni egy olyan rendszerben, amely krónikusan túlzsúfolt és drasztikusan alulfinanszírozott. És hogy mennyi erőfeszítésébe kerül neki és munkatársainak, hogy mégis működjön az egészségügyi ellátás. Elsősorban nekik köszönhető, hogy időnként, még a legsötétebb helyzetben is felcsillan a remény. „- Azt hiszem, ez jól ment - dobta fel Graham a labdát. - Sokkal rosszabbul nem mehetett volna - válaszoltam némileg meglepetten. - Ó, mindig lehet rosszabb - felelte Graham és Helly kórusban. - Volt orvosunk, akit fellöktek, kiütöttek, megpofoztak, leköptek. Az egyiket a saját billentyűzetével vágták fejbe - magyarázta Graham. Vártam, hogy elmosolyodjon, és hozzátegye, hogy csak viccelt, de nem, igazat mondott.  Tesztelte az elszántságomat. Vajon most összepakolok, és szólok, hogy kísérjenek a kapuhoz? Ma sem tudom, miért nem így reagáltam.”

Egy testben két szív -- két lélek és test egymásra találásának gyümölcse. Felfoghatatlan csoda. Életünk legkülönösebb, legérzelmesebb kalandja, ami mindent megváltoztat. Ami addig fontosnak tűnt, lényegtelenné válik, és amivel addig nem törődtünk, hirtelen jelentőséget kap.Pontosan milyen érzés is az, hogy a testünkben egy másik test, egy új élet növekszik? Hogyan fogalmazható meg a várandósság hónapjainak lelki és fizikai hullámvasútja, aztán a szülés fájdalmai, majd az első napok kétségei, bizonytalanságai? És az öröm, a boldogság, hogy felsír, hogy mozog, hogy szuszog? És az, amikor ránk néz, és anyává, apává, szülővé változtat minket?Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az Egy testben két szív Szabó T. Anna költő, író és Csóka Judit szakpszichológus, meseterapeuta vers- és meseválogatásával, mialatt a várandósság, a szülés és a szülőség egyszerre misztikus és valóságos világába varázsolja az olvasót.

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmi történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához.Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.