Corvina Kiadó strana 16 z 63

Hogyan vettek részt a magyar női aktivisták a szüfrazsett mozgalomban, és miként befolyásolta Teleki Pál az iraki-török határkonfliktust? Hogyan lett bevett vallássá Magyarországon az iszlám, és mikor alapították az ország első jógaiskoláját? Mi kapcsolja össze Horthy Miklóst az egyiptomi Gamal Abdel Nasszerral és a chilei gazdasági reformokat a Bokros-csomaggal? Kik voltak a magyar maoisták, és hogyan készülhetett Coca-Cola a szocialista Magyarországon? Milyen okból látogatott Che Guevara Budapestre, és miként lett a kubai születésű Carlos Pérez a kézilabda-vb magyar gólkirálya? Miért hozott létre autógyárat a japán Suzuki Esztergomban, és minek hatására szerveződtek mozgalommá a magyar környezetvédők? A könyv nagyszabású kísérlet Magyarország elmúlt másfél évszázadának újragondolására. Szerzői - történészek, irodalmárok, néprajztudósok, közgazdászok, politológusok és szociológusok - az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki. Meghatározó jelentőségű, de mégis csak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteket elemeznek tudományos színvonalon, ugyanakkor közérthető stílusban. Érdemben bemutatják, hogy az elmúlt másfél évszázad során az ország milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, ugyanakkor nagyon is integráns része.

1917: Cseka néven megalakul a KGB elődje, azaz a szovjet titkosrendőrség, minden idők egyik legpusztítóbb erőszakszervezete. A bosszúálló Lenintől kezdve tömeggyilkosok hosszú sora vonul fel ezen történet véres lapjain: Sztálin, Berija, Jagoda, Dzerzsinszkij, Szerov; de felsorakoznak a kettős ügynökök és a mesterkémek is. Sokak számára bizonyára újdonság lesz a Münzenberg-hálózat, a "cambridge-i ötök", a Vörös zenekar vagy a "Farewell"-ügy krimibe illően izgalmas története. Átfogó képet kapunk a Vatikánról mint kémek tanyájáról, megismerjük a II. János Pál pápa elleni merénylet hátterét, és még sok száz elképesztően izgalmas eset leírását: vagyis a 20. század történelmét.

Anne Frank utoljára 1944. augusztus 1-én írt a naplójába. Három nappal később felfedezik rejtekhelyét az amszterdami házuk hátsó traktusában, és letartóztatják a vele bujkálókkal együtt. Apja, Otto Frank 1945. január 27-én szabadul föl Auschwitzban, és rögtön kutatni kezdi, mi történhetett feleségével, Edithtel, két lányával, Annéval és Margottal, valamint a másik négy bujkálóval: Hermann és Auguste van Pelsszel, azok Peter fiával és Fritz Pfefferrel. Beletelik néhány hónapba, amíg bizonyosságot szerez: a nyolc bujkáló közül ő az egyetlen, aki túlélte a német lágereket.

Az európai irodalom egy fiúszeretője halála miatt bosszút álló hős történetével és egy saját neméhez vonzódó költőnő szerelmes verseivel kezdődik. Homérosz Iliásza és Szapphó versei ma Magyarországon, egy 2021-ben elfogadott törvény értelmében hivatalosan nem adhatók fiatalkorúak kezébe, mivel a homoszexualitást jelenítik meg. Ebben a szöveggyűjteményben közel háromezer év magyar és világirodalmi terméséből válogattam ki az azonos neműek szerelméről szóló legfontosabb műveket – természetesen szigorúan 18 éven felüliek számára. A kötetben hetero- és homoszexuális szerzők művei egyaránt szerepelnek: nem az életrajz, hanem a tartalom, a szerelem sokféle arcának ábrázolása alapján kerestem verseket, próza- és drámarészleteket. Anakreon, Horatius, Janus Pannonius, Shakespeare, Rimbaud, Baudelaire, Zola, Tolsztoj, Proust, Babits, Thomas Mann, Szerb Antal, Márai, Weöres, Örkény, Faludy, Ginsberg, Kerouac, Esterházy s velük együtt közel száz szerző műveit tartalmazza az antológia. Akit zavar az azonos neműek közti – vagy bármilyen – szerelem ábrázolása, semmiképpen ne nyissa ki ezt a kötetet! Nyáry Krisztián

A Babanapló arra vár, hogy szülők vagy nagyszülők kitöltsék olyan adatokkal, eseményekkel, képekkel, melyeket fontosnak tartanak megörökíteni gyermekük, unokájuk életéből, születésétől egészen hat éves koráig. A kitöltést kérdésekkel, adatlapokkal, hasznos táblázatokkal segítő napló két változatban készül, az egyik a kislányok, a másik a kisfiúk számára.

Aki szeret főzni, és még gyűjti is az emlékezetes recepteket, annak tökéletes választás ez a könyv. A nagymama töltött káposztáját, a tévében vagy a neten látott egzotikus finomságot, a szomszéd sütijét, a barátok új grillváltozatát, vagyis az innen-onnan való recepteket mind gyorsan bele lehet jegyzetelni. A cetlikre firkantott változatok eltűnnek (elfújja a szél, kiömlik rá a majonéz, kidobja egy családtag stb.), a telefonba pötyögtetett leírásokat soha többé nem találjuk meg, a Házi receptjeim esetében viszont mindig tudjuk, hová kell nyúlni a polcon. És még szósz-, szaft- és vízálló is!

A Babanapló arra vár, hogy szülők vagy nagyszülők kitöltsék olyan adatokkal, eseményekkel, képekkel, melyeket fontosnak tartanak megörökíteni gyermekük, unokájuk életéből, születésétől egészen hat éves koráig. A kitöltést kérdésekkel, adatlapokkal, hasznos táblázatokkal segítő napló két változatban készül, az egyik a kislányok, a másik a kisfiúk számára.

Ez a kiadvány lehetővé teszi a várakozással teli kilenc hónap eseményeinek megörökítését, naplóban való följegyzését. Az összegyűjtött emlékeket így könnyen feleleveníthetjük, felidézhetjük a szép érzéseket vagy a leírt tapasztalatainkat összehasonlíthatjuk korábbi és későbbi várandóságainkkal. A Kismamanapló hasznos információkat ad például a magzati kommunikációról, a kerülendő fűszerekről és adalékanyagokról, illetve a homeopátiás gyógymódokról is.

1917: Cseka néven megalakul a KGB elődje, azaz a szovjet titkosrendőrség, minden idők egyik legpusztítóbb erőszakszervezete.A bosszúálló Lenintől kezdve tömeggyilkosok hosszú sora vonul fel ezen történet véres lapjain: Sztálin, Berija, Jagoda, Dzerzsinszkij, Szerov; de felsorakoznak a kettős ügynökök és a mesterkémek is. Sokak számára bizonyára újdonság lesz a Münzenberg-hálózat, a "cambridge-i ötök", a Vörös zenekar vagy a "Farewell"-ügy krimibe illően izgalmas története. Átfogó képet kapunk a Vatikánról mint kémek tanyájáról, megismerjük a II. János Pál pápa elleni merénylet hátterét, és még sok száz elképesztően izgalmas eset leírását: vagyis a 20. század történelmét.Nekünk, magyaroknak különösen tanulságos olvasni e könyvet, hiszen a szovjet politikai elit élet-halál harca évtizedeken át befolyásolta országunk történéseit, így áttételesen kihat a mai életünkre is.

Egyetlen anorexiás sincs arra ítélve, hogy élete végéig evészavaros maradjon. Ezt a könyvet is egy anorexiából gyógyult nő írta, aki bebizonyítja: igenis meg lehet gyógyulni, és létezik betegség nélküli élet.  Ne higgyünk az anorexia "sorsszerűségében"! A betegek igenis képesek talpra állni, mégpedig személyiségi jogaikat is tiszteletben tartó terápiák keretein belül.  Vajon miért gondolják sokan, hogy az anorexiából való gyógyulás illúzió csupán? Miért nehéz, bizonytalan kimenetelű és gyakran agresszív a terápiák jó része? Hogyan beszéljünk előítéletek nélkül az anorexiáról, hogyan segítsünk a betegségben szenvedőknek? Camille Cellier ezekről a fontos kérdésekről beszél új könyvében. Gyakorlati tapasztalata arra ösztönöz, hogy más nézőpontokat is vegyünk figyelembe a sok ember életét komoly változások elé állító evészavarokkal kapcsolatban.

Szenzációs lelet változtatta meg radikálisan a képet, amelyet eddig Adolf Hitler apjáról, Alois Hitlerről és a Hitler családról alkothattunk: az apa kötegnyi, megsárgult levele egy padláson vészelte át a "Führer" személyes dokumentumait eltüntető náci időket, s került a történész szerző, Roman Sandgruber kezébe a közelmúltban.A 31 kézírásos levélből teljesen új szemszögből ismerhetjük meg a fiára oly nagy hatást gyakorló Alois Hitler személyiségét. Ugyanakkor némi fény derül a Hitler család mítoszok, kitalációk és feltételezések terepévé vált mindennapjaira is. Mindmáig sokakat foglalkoztat ugyanis a kérdés: vajon miként lehetséges, hogy egy felső-ausztriai porfészekből származó, kudarcos, jobbára autodidakta gyerek pályája ilyen magasra íveljen?

Mi is ez a címben jelzett "nagy társas ugrás"?Nagyjából hatmillió évvel ezelőtt őseink a sűrű esőerdőből a kelet-afrikai nyílt szavannára vándoroltak. Ez volt az emberi evolúció történetének egyik legjelentősebb eseménye. Amikor őseink rátaláltak a szavannai életből fakadó kihívások társas megoldására, olyan eseménysort indítottak el, amely végül az emberhez vezetett.A fák és a füves vidék közötti "ugrás" nyilvánvalóan metaforikus, de ennek során elődeink előkészíthették a terepet a bonyolultabb társas stratégiák számára, és ez a folyamat örökre megváltoztatta elménk működését: átformálta egész viselkedésünket, innovatívvá tett bennünket, és újfajta társadalmi intelligenciát hozott létre.William von Hippel rendkívül élvezetes könyvében ezt a forradalmi átalakulást rajzolja meg, nyomon követve az emberi fejlődést, és elmagyarázva, hogyan alakítják mai életünket távoli múltunk eseményei. Az antropológiát, biológiát, történelmet és pszichológiát az evolúciós tudományokkal ötvöző, érdekfeszítő és rendkívül személyes hangú elemzés friss és sokszor provokatív pillantást vet fajunkra, és új támpontokat ad arról, honnan jövünk, kik vagyunk, mi tesz minket boldoggá, és hogyan használhatjuk fel ezt a tudást életünk javítására.„Felejtsd el az aranyvécéket és a magánrepülőket. A boldogság kulcsa sokszor apróságokban rejlik. Von Hippel könyve, amely tele van remek megfigyeléssel az emberi jellemet illetően, ösztönző programot kínál a siker anyagi mércék nélküli méréséhez és a boldogság eléréséhez." - Kirkus Reviews magazin.„A nagy társas ugrás az elmúlt évek egyik legjobb könyve. A modern emberi viselkedés evolúciós gyökereinek vizsgálata mélyreható és kinyilatkoztató jellegű. A lebilincselő történeteket, a gazdag ismeretanyagot és gyönyörű prózát zökkenőmentesen egybeszövő Von Hippel páratlan bepillantást enged őseink életébe, és ezáltal önmagunkba is." - Sonja Lyubomirsky pszichológus, a Hogyan legyünk boldogok? című, magyarul is megjelent könyv szerzője.„Ez a könyv mindannyiunknak szól. Mindenkinek, aki egy cseppet is kíváncsi arra, hogyan lettünk emberré. Von Hippel panorámája arra késztet bennünket, hogy feltegyük magunknak a kérdést: mit akarunk kezdeni azzal a csodával, hogy most itt vagyunk?" - Mahzarin R. Banaji, a Harvard Egyetem pszichológusa.

Nyáry Krisztián 2012-ben mesélt először íróink és költőink szerelmi életéről. Az Így szerettek ők első és második része bekerültek az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerei közé. Most elkészült a sorozat várva-várt harmadik része: ismét lekerülnek az unalmas íróportrék a tantermek falairól.A könyvből egyebek mellett megtudhatjuk, hogyan érzett egyoldalú szerelmet József Attila pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit iránt; miért írta népdalait Kisfaludy Károly egy vallásos zsidó lányhoz, aki nem lehetett az övé; hogyan próbálta megszervezni Vajda János és ifjúkori szerelme, Kratochwill Gerogina újbóli találkozását a költő későbbi felesége; miért kérte meg hétszer Móricz Zsigmond Magoss Olga kezét; és miként tudott Ignácz Rózsa a Gestapo börtönében tanúként részt venni volt férje második esküvőjén. Kiderül az is, hogy Petőfi Sándornak szerelme, Mednyányszky Berta helyett annak apja küldött szakító levelet; hogy Dsida Jenőt és menyasszonyát, Imbery Melindát hat évig próbálták elválasztani egymástól a szüleik, ezért csak titokban találkozhattak; valamint hogy miként élt évekig Molnár Ferenc és élete utolsó szerelme, Bartha Vanda ugyanannak a New York-i hotelnek két külön emeletén.Nyáry Krisztián elmeséli, hogy Kosztolányi Dezső hogyan folytatott éveken át szerelmi viszonyt gyermeke dadájával, akiről Édes Anna alakját mintázta; hogy tudott megszökni Gérecz Attila a Dunában úszva a börtönből, és miért adta fel ezután volt barátnője a rendőröknek; valamint hogy miként szövődött titkos szerelem Szabó Lőrinc és barátja, Illyés Gyula felesége, Kozmutza Flóra között. Megtudhatjuk, mi köze volt Pekár Gyulának a pisztolylövéshez, amelybe majdnem belehalt Krúdy Gyula több regényalakjának modellje, Pilisy Róza írónő és luxusprostituált; hogyan találta meg a boldogságot Galgóczi Erzsébet Gobbi Hilda oldalán; és azt is miért nem nősült meg soha Hunyady Sándor miután szerelmi bánatában megkísérelte szíven lőni magát.

Ha valaki arra vállalkozik, hogy elmondja Volodimir Zelenszkij történetét, akkor azt csak úgy teheti meg, hogy egyúttal Ukrajna történetét is elmeséli. Csak így lehet ugyanis leírni annak az embernek a lelkesítő történetét, aki - kommunikációs tehetsége révén - a bohócgúnyát levetve hirtelen az elnöki székben találta magát, hogy hamarosan hadvezérként is megállja a helyét. 2022. február 24-én, az orosz megszállás első napján Volodimir Zelenszkij belépett a nagybetűs Történelembe, hogy eljátssza élete legnagyobb szerepét: Charlie Chaplin egycsapásra átváltozott, Churchill lett belőle. Ha ezt meg akarjuk érteni, akkor el kell mennünk Krivij Rihbe, ebbe a délnyugat-ukrajnai iparvárosba, ahol felcseperedett, és meg kell kérdeznünk annak az iskolának az egykori igazgatónőjét, ahová járt, régi barátait és munkatársait, akikkel együtt dolgozott a Kvartal 95 nevű produkciós irodájában, akárcsak parlamenti pártjának képviselőit, persze az ellenzékieket is, aztán politológusokat, történészeket, kutatókat és újságírókat. Színházi és tévés színész, üzletember, politikus, államférfi. Ha felmérjük a távolságot aközött, ami volt, és aközött, amivé vált, akkor tudjuk csak érzékelni, milyen hatalmas utat tett meg.

E hiánypótló zsebkönyvben nemcsak az a jó, hogy belefér egy kabát- vagy zakózsebbe, hanem hogy többek között megtudjuk belőle:  - hogyan készül a whisky,  - mi a különbség a whisky és a whiskey között,  - hányféle whiskykészítési hagyomány létezik,  - tisztán, szódával, jéggel... hogyan "szabad" inni,  - miként kóstoljuk és kóstoltassuk a whiskyt.  Kezdőknek és haladóknak, óvatosaknak és elszántaknak egyaránt kötelező olvasmány, sőt útitársnak sem utolsó, kivált, ha egy vérbeli whiskyországba indulunk, vagy otthon megbontunk egy jóféle palackkal.

Nincs még egy olyan téma, amely annyira kényesnek számítana Kínában, mint a pekingi elithez tartozó politikusokról írni, sőt, ez akár veszélyes is lehet: 2015-ben Hongkongban öt könyvkereskedő tűnt el, feltételezhetően a kínai biztonsági erők hurcolták el őket. Egyetlen bűnük, hogy könyveket adtak ki vagy árusítottak Peking titokzatosságba burkolózó, vezető politikai kasztjáról. És aligha akad még valaki, akinek az esetében az információhiány olyan nyilvánvaló lenne, mint épp a pártfőtitkár és államelnök, Hszi Csin-ping esetében. Nem tudunk róla szinte semmit, még egy maroknyi életrajz sem jelent meg róla, pedig a világ vezető politikusairól könyvtárnyi az irodalom. Ki valójában ez az örökké mosolygó, de sokszor igencsak kemény ember, akinek valós szándékai nehezen bogozhatók ki beszédeinek gazdag szóvirágai, máskor meg kínai "pártnyelven" írott, bonyodalmas mondatszövevényei közül? Hogyan lett azzá, aki? Mit forgat a fejében? Mit jelentenek elgondolásai a mi számunkra? Hogyan lett irányításával az ellentmondásokkal teli, kommunista Kína vezető hatalommá, igazi modern állammá, ő maga pedig a világ legnagyobb hatalmú emberévé?