Corvina Kiadó strana 23 z 63

Sajnálatos tény, hogy kevés a jó előadó. Így volt ez régen, és így van ma is. Ugyan ki ne ült volna végig zsibbasztóan unalmas iskolai vagy egyetemi előadást, ne bóbiskolt volna el egy-egy konferencián? Én azonban inkább az ellenpéldákból indulok ki: a sikeres előadók műhelytitkaiba kalauzolom el az olvasót, akik magvas gondolataikat képesek közérthető és szórakoztató formában közvetíteni. Ez persze magyarul sem megy egykönnyen, ha pedig idegen nyelven kell előadni, pláne nem. Ám meggyőződésem, hogy jó előadó bárkiből lehet. Hogy hogyan? Receptekkel ugyan nem tudok szolgálni, de hasznos ötletekkel igen. Medgyes Péter

Bizánc. Fényűző pompa, sötét ármányok, vérre menő teológiai viták, kifinomult művészet - egy birodalom ezeréves története sűrűsödik össze ebben a szóban. Ám annak mára már elhalványult az emlékezete, hogy ez a birodalom évszázadokon át milyen fontos szerepet játszott északi szomszédja, a Magyar Királyság történetében. E könyv ennek a bonyolult és ellentmondásos viszonynak egy részletét, a 11-12. századi magyar-bizánci küzdelmek történetét idézi fel, méghozzá széles politikai és kultúrtörténeti keretbe ágyazva. Eközben betekintést nyerhetünk Európa két évszázadának hatalmi politikájába, végigkövethetjük Árpád-házi királyaink dinasztikus politikáját, családi viszályait - és erejük, tekintélyük lassú gyarapodását is. A kötet szerzője, B. Szabó János hadtörténész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa. A hadviselő felek fegyverzetét, viseletét, felszerelését bemutató tanulmányt Boldog Zoltán régész-fegyvertörténész írta és illusztrálta.

Szentpétervár, "Észak Velencéje" - az egykori Leningrád -Oroszország második legnagyobb városa, mintegy 5 millió lakossal. Az UNESCO szerint Szentpétervár a világ tíz turisztikai látogatásra leginkább érdemes városának az egyike. És valóban: a látnivalók sokasága - a történelmi belváros, a mintegy 2400 műemlékvédelmi oltalom alatt álló épület, a Téli Palota, benne a világ egyik leghíresebb múzeumával, az Ermitázzsal és sok egyéb kulturális kincs - szinte letaglózza a látogatót, ugyanakkor egy igazi modern metropoliszt is megcsodálhat benne. Ebbe a legendákkal övezett városba kalauzol bennünket a Marco Polo-sorozat - naprakész információkat tartalmazó és színes képekkel, illetve térképekkel illusztrált - új kötete.

A világtörténelem tele van elveszett, szándékosan megsemmisített vagy az idők során eltűnt dolgokkal. Judith Schalansky ebben a kötetben azzal foglalkozik, amit a veszteség maga után hagy: elhalt visszhangokkal, elmosódott nyomokkal, mendemondákkal és legendákkal, kihagyásjelekkel és fantomfájdalmakkal. Elveszett természeti vagy műtárgyakból - többek közt Szapphó dalaiból, a lebontott berlini Köztársasági Palotából, egy kihalt tigrisfajból, egy elsüllyedt Csendes-óceáni szigetből - állít össze a dolog természeténél fogva töredékes jegyzéket. A szöveg elbeszélő ereje ott bontakozik ki leginkább, ahol a történeti források elapadnak. A történetek szereplői félreállított figurák, akik mind a feledés ellen harcolnak: egy idős férfi, aki az emberiség tudását tessini kertjében őrzi; egy romfestő, aki sosem létezett múltat varázsol elénk; az idős Greta Garbo, aki Manhattan utcáin kóborolva azon tűnődik, vajon mikor ért véget az élete; és Schalansky, az írónő, aki saját gyerekkorának űrjeiben az NDK történelemnélküliségét fedezi föl. Ez a könyv tehát egyszerre szól a keresésről és a megtalálásról, a veszteségről és a nyereségről. Megmutatja, hogy amíg emlékezet létezik, másodlagos, hogy valami előttünk van, vagy eltűnt, és hogy az irodalom segít megtapasztalni, milyen közel van egymáshoz a megőrzés és a rombolás, a veszteség és a teremtés. Judith Schalanski 1980-ban született Greifswaldban. Kommunikációs design és művészettörténet szakon végzett. Szabadfoglalkozású író és könyvtervező. Berlinben él. Magyarul elsőként Darwinregény című könyve jelent meg (2013-ban).

Sumonyi Zoltán szerencsére nemcsak nemzedékének egyik, többek közt József Attila-díjjal elismert költője, hanem rádiós újságíróként is dolgozott a 70-es évektől kezdve, így a kortársak közül mindenkivel beszélt, mindenkit ismert, így mindenkiről van legalább egy ütős sztorija. A könyv vicces anekdoták füzére, amelyből megtudhatjuk, hogyan játszott az emberek idegeivel Weöres Sándor, milyen volt telefonbetyárnak Karinthy Ferenc és Örkény István, hogyan játszotta el Szabó Lőrinc a perfekt francia, értelmiségi juhászt... Az összes történet hiteles, mert Sumonyi vagy jelen volt egy-egy eseménynél, vagy a szereplők mesélték el neki. A könyv rendhagyó irodalomóra és egy csipetnyi huszadik századi történelem egybegyúrva.

A klasszikus európai meseirodalom legszebb darabjai: a Jancsi és Juliska, a Piroska és a farkas, a Hófehérke és a hét törpe és még számos ismert mese évszázadok óta a fejlődő és bontakozó gyermeki lélek szellemi tápláléka. Az elmúlt évtizedekben a "racionalista" beállítottságú pedagógusok és pszichológusok úgy vélték, hogy a mesék ijesztő és kegyetlen motívumai ártalmasak a gyermeki lélek fejlődésére, ezért támadták és akadályozták a mesék eredeti, népi, "hagyományos" fogalmazásban való megjelenését. Bruno Bettelheim gyermekpszichológus a mesék részletes elemzése során bemutatja, hogy a felnőtt ésszel ijesztőnek és kegyetlennek tűnő mesemotívumok milyen módon vesznek részt a gyermek lelki "anyagcseréjében", és hogyan segítenek megoldani a valóban ijesztő konfliktusokat, amelyek lélektani megértése és feldolgozása nélkül a gyermek nehezen válhat kiegyensúlyozott, ép lelkű felnőtté.

Karinthy Frigyes a magyar irodalom állócsillaga, fenegyereke és Charlie Chapline egyben - és nagy szerencsénkre írásai máig frissek maradtak, nem vesztettek semmit aktualitásukból. Az abszurd helyzetekbe keveredő kisembert olyan bensőséges szeretettel figurázza ki, a hatalmaskodókat olyan szenvedéllyel csipkedi, a nyelvvel olyan zseniálisan játszik, hogy minden bizonnyal halhatatlan klasszikusunk marad. Írásainak legjavából állított össze egy csokorra valót a szerkesztő, szokás szerint tematikusan elrendezve. És akik már korábban "megmondták": Ady, Hofi, Bibó és Ferenc pápa.

E könyvben Ferenc pápa beszédeiből és írásaiból olvashatnak egy csokorra valót. Az első fejezet a 2015-os Laudato si' kezdetű enciklika rövidített változata, összefoglalja jelenünk legégetőbb problémáit: a globális felmelegedést, a környezetpusztítást, a háborúkat, a menekültválságot, a nyomort. Mégsem vádirat az emberiség ellen, hanem felhívás egyéni és kollektív bűnbánatra, valamint azonnali, a kereszténység erényeitől átitatott cselekvésre. Ezen kívül Ferenc sokat írt és nyilatkozott a menekültek, a szegények és a fiatalok helyzetéről, de szóba kerül a közöny, a szexuális zaklatás, a kommunikáció, a politika és a hit - ezekről is olvashatnak tematikusan elrendezve. A Szentatya sorai még a legszomorúbb, legkilátástalanabb helyzetekben is a ""jó hír"" fényhozó erejével bírnak, spirituális vezérfonalul szolgálhatnak hívőnek és nem-hívőnek egyaránt.

Az ország egyik legnépszerűbb színészével és egyben munkatár!sával és régi barátjával beszélget Léner Péter, a József Attila Szín!ház egykori igazgatója, főrendezője, több színházi tárgyú könyv szerzője: színházról, családról, szerelemről, múltról és jelenről. Bodrogi Gyula életének legfontosabb szereplői is megszólalnak a kötetben, melyet ritkán látott színházi és családi fotók egészí!tenek ki.

Az idén elhunyt Reigl Judit (1923-2020), a 20. század egyik kiemelkedő festője, saját szavaival „olyan nő volt, aki úgy gondolkodott és festett, mint egy férfi, noha tudta, hogy mindig mindenki egyszerre mind a kettő". Reigl sosem vette tudomásul a határokat. 1950-ben a vakmerő és öntörvényű pályakezdő az aknamezőkön át hagyta el Magyarországot. Párizsban telepedett le, de élete végéig tudatosan a "senki földjén" maradt. Reiglt nem érdekelték, ezért nem is érinthették az avantgárd belharcai. Festészetét tízévenként megújítva - a vászon mindkét oldalára festve és ezzel túllépve a modernizmus "egyoldalúságán" - ő lett az, akinek végül is sikerült feloldania az ellentétet a absztrakt és a figurális között. Reigl sajátos életműve mára világszerte elismerésre talált: lenyűgöző vásznait a legszámottevőbb múzeumok őrzik.

A klasszikus európai meseirodalom legszebb darabjai: a Jancsi és Juliska, a Piroska és a farkas, a Hófehérke és a hét törpe és még számos ismert mese évszázadok óta a fejlődő és bontakozó gyermeki lélek szellemi tápláléka. Az elmúlt évtizedekben a "racionalista" beállítottságú pedagógusok és pszichológusok úgy vélték, hogy a mesék ijesztő és kegyetlen motívumai ártalmasak a gyermeki lélek fejlődésére, ezért támadták és akadályozták a mesék eredeti, népi, "hagyományos" fogalmazásban való megjelenését. Bruno Bettelheim gyermekpszichológus a mesék részletes elemzése során bemutatja, hogy a felnőtt ésszel ijesztőnek és kegyetlennek tűnő mesemotívumok milyen módon vesznek részt a gyermek lelki "anyagcseréjében", és hogyan segítenek megoldani a valóban ijesztő konfliktusokat, amelyek lélektani megértése és feldolgozása nélkül a gyermek nehezen válhat kiegyensúlyozott, ép lelkű felnőtté.

„Miért finnugor nyelv a magyar? Nos, azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg. Ez bizony ilyen egyszerű. A gombák nem növények. Miért nem? Mert a biológusok ezt állapították meg. A gombák ugyanis nem tudják a szenet a levegőből fölvenni, mint a növények - tehát nem növények. Egyébként én úgy ránézésre növénynek mondanám őket, hiszen a földből nőnek ki, és nem tudnak elszaladni, de úgy látszik, az én kritériumaim nem mérvadóak. Ez a kis könyv a magyar nyelv iránt érdeklődőknek szól. Igyekeztem érdekes dolgokat elmesélni erről a gyönyörű nyelvről (ezt mint magánember mondom; a nyelvészet nem ismeri a "gyönyörű" fogalmát!), de célom nem a kimerítő leírás volt. Se nem tankönyv ez, se nem kézikönyv - viszont remélem, sokak érdeklődését fel tudja kelteni, és előveszik a könyv végén felsorolt további olvasmányok valamelyikét. Néhol azért eléggé szakszerű leszek, mert muszáj megmutatni, hogyan dolgozik a nyelvész és milyen alapon teszi megállapításait - hogy mi az a "gyök", mi bizonyítja a finnugor eredetet, miért nincs egyszerűsödés, miért olyan nehezen érthető a Halotti Beszéd, miért tér el a helyesírás a kiejtéstől, és így tovább. Az itt leírtakat (néhány dologtól eltekintve) nem én találtam ki, hanem tudós elődeim és mai kollégáim vették észre, kutatták ki és írták meg."

Naprakész információk, bárhová utazunk! Kalandok és élmények 24 órába sűrítve. Ötletek és javaslatok, hogy kevés pénzből hogyan érezzük jól magunkat és hová menjünk vásárolni. Minden fejezet végén takarékos ajánlat. Új fejezetek: zene, klubok, művészet és építészet, kulturális élet és étkezési szokások, minden fontos esemény, dátum és cím! Hasznos internet oldalak, interaktív térképek, telefonszámok és e-mail címek.

Nyáry Krisztián évek óta módszeresen gyűjti a magyar kultúrtörténet legszebb, legérdekesebb vagy éppen legfelháborítóbb szerelmes leveleit. A gyűjteményből 125 levelet a hozzájuk tartozó történetekkel együtt közre is bocsátott 2018-ban megjelent, nagy sikerű Írjál és szeressél című könyvében. Az Életemnél is jobban című kötet a sorozat második darabja, amely újabb 115 magyar szerelmes levelet és történetet tartalmaz. A válogatásban mások mellett Szabó Magda, Mészöly Miklós, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Jászai Mari, Liszt Ferenc, Kosztolányi Dezső, József Attila, Babits Mihály, Erzsébet királyné vagy éppen Frida Kahlo leveleibe pillanthatunk bele. Ahány levél, annyiféle sors és érzelem. Mert a szerelemnek sokféle arca van.

Nyáry Krisztián évek óta módszeresen gyűjti a magyar kultúrtörténet legszebb, legérdekesebb vagy éppen legfelháborítóbb szerelmes leveleit. A gyűjteményből 125 levelet a hozzájuk tartozó történetekkel együtt közre is bocsátott 2018-ban megjelent, nagy sikerű Írjál és szeressél című könyvében. Az Életemnél is jobban című kötet a sorozat második darabja, amely újabb 115 magyar szerelmes levelet és történetet tartalmaz. A válogatásban mások mellett Szabó Magda, Mészöly Miklós, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Jászai Mari, Liszt Ferenc, Kosztolányi Dezső, József Attila, Babits Mihály, Erzsébet királyné vagy éppen Frida Kahlo leveleibe pillanthatunk bele. Ahány levél, annyiféle sors és érzelem. Mert a szerelemnek sokféle arca van.

A könyv maradékok felhasználásával mutat új, izgalmas recepteket. Az első fejezetbe olyan ételek kerültek, amelyek a hűtőszekrény és a kamra maradékaiból készültek. A második fejezet készételeket alakít át, megmutatja, hogy a maradék főtt rizs, tészta, pörkölt, tejbegríz (és még sok minden más) miként ölthet új formát. A harmadik fejezetben pedig olyan tipikus ünnepi ételek kerülnek a középpontba, amelyekből hajlamosak vagyunk túl sokat készíteni, így előre borítékolhatjuk, hogy szükség lesz majd maradékmentésre. Ilyen a bejgli vagy a töltöttkáposzta. A negyedik, utolsó fejezet a tudatos tervezésre épít olyan receptpárokkal, amelyek azonos alapokról (közös fő összetevők, egyszerre megkezdett főzés) indulnak, de mégis teljesen másfélévé alakulnak. Törekedtem arra, hogy minden "népszerű" maradék bekerüljön a könyvbe, és persze azt sem zárom ki, hogy egy-egy recepthez megmaradt hozzávaló nélkül is kedvet kap az olvasó. A maradékok hasznosítása nem kényszer és nem erőltetett dolog, hanem felelős és klassz életszemlélet, ami ráadásul a kreativitást is kibontakoztatja.