Corvina Kiadó strana 22 z 63

A szürrealizmus irodalmi és képzőművészeti mozgalmát André Breton francia költő indította el A szürrealizmus kiáltványa (Manifeste du surréalisme) című 1924-es művével. A stílusirányzat alkotói a tudattalanból merítettek, és előszeretettel társítottak bizarr módon össze nem tartozó tárgyakat. Az irányzat minden műfajra kiterjedt, Meret Oppenheim megdöbbentő prémes kávéscsészéjétől Edward James fantasztikus szoborkertjéig, a Las Pozasig a mexikói dzsungelben. Breton halálig, 1966-ig, a szürrealizmus az egész világon elterjedt, és a 20. század egyik legnépszerűbb művészeti irányzatává vált. Amy Dempsey száz színes képpel illusztrált, olvasmányos könyvében bemutatja a mozgalom kulcsfiguráit, főbb műveiket és azok lelőhelyeit, valamint a szürrealizmus eszmei örökségét is. A függelék további adatokat és kronológiát tartalmaz.

"Miért finnugor nyelv a magyar? Nos, azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg. Ez bizony ilyen egyszerű. A gombák nem növények. Miért nem? Mert a biológusok ezt állapították meg. A gombák ugyanis nem tudják a szenet a levegőből fölvenni, mint a növények - tehát nem növények. Egyébként én úgy ránézésre növénynek mondanám őket, hiszen a földből nőnek ki, és nem tudnak elszaladni, de úgy látszik, az én kritériumaim nem mérvadóak." Ez a kis könyv a magyar nyelv iránt érdeklődőknek szól. Igyekeztem érdekes dolgokat elmesélni erről a gyönyörű nyelvről (ezt mint magánember mondom; a nyelvészet nem ismeri a "gyönyörű" fogalmát!), de célom nem a kimerítő leírás volt. Se nem tankönyv ez, se nem kézikönyv - viszont remélem, sokak érdeklődését fel tudja kelteni, és előveszik a könyv végén felsorolt további olvasmányok valamelyikét. Néhol azért eléggé szakszerű leszek, mert muszáj megmutatni, hogyan dolgozik a nyelvész és milyen alapon teszi megállapításait - hogy mi az a "gyök", mi bizonyítja a finnugor eredetet, miért nincs egyszerűsödés, miért olyan nehezen érthető a Halotti Beszéd, miért tér el a helyesírás a kiejtéstől, és így tovább. Az itt leírtakat (néhány dologtól eltekintve) nem én találtam ki, hanem tudós elődeim és mai kollégáim vették észre, kutatták ki és írták meg. Nádasdy Ádám

Az ország egyik legnépszerűbb színészével és egyben munkatár!sával és régi barátjával beszélget Léner Péter, a József Attila Szín!ház egykori igazgatója, főrendezője, több színházi tárgyú könyv szerzője: színházról, családról, szerelemről, múltról és jelenről. Bodrogi Gyula életének legfontosabb szereplői is megszólalnak a kötetben, melyet ritkán látott színházi és családi fotók egészí!tenek ki.

Akik először látogatnak Londonba, azok sokszor a jól ismert, már-már sablonos motívumok - a piros emeletes buszok, a Big Ben aranyló tornya, a Szent Pál-székesegyház hatalmas kupolája, vagy a kecses Tower Bridge - igézetében érkeznek ide. Akik viszont már másodszor vagy harmadszor keresik fel, azok tudják, hogy rengeteg egyéb különlegessége is van ennek a helynek. Az angol főváros vonzerejét éppen a hagyomány és modernség keveréke adja: a Tower és a felhőkarcolók, a szertartásos királyi őrségváltás és a túlzsúfolt utcák, vagy a Ritz-beli, hagyományos ötórai tea és a divatos szórakozóhelyek egyaránt megférnek benne. London olyan metropolisz, amelyiknek sikerült kétezer éves történelmét elevenen megőrizni, ugyanakkor állandó dinamikus fejlődésben van. Kivált az elmúlt húsz évben változott sokat, elsősorban az átalakuló negyedeinek, az új arculatot kapott múzeumainak és Európa egyik legambiciózusabb városépítészetének köszönhetően. Erre a vonzó helyre kalauzol bennünket a Marco Polo-sorozat - naprakész információkat tartalmazó és színes képekkel, illetve térképekkel illusztrált - új kötete.

A nagy sikerű Kulcs című orosz nyelvkönyvcsalád második munkafüzete. Az első kötet a kezdők számára készült, a mostani kötet a középhaladóknak szól.

Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van Balassi Bálintnak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája? Miért nem akarta a 20. század elején Országgyűlés, hogy ez legyen a hivatalos himnuszunk? Miért nem engedték templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni és miért került jogszabályba egy téves szöveg? Miért nem írt új himnuszt Rákosi kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula? És ha már himnuszok: Mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európia Unió himnuszához? Miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket? Mitől székely a székely himnusz, és miért nem játszották 1944-ben a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot? Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra? Mit énekelnek magyarul a francia elit harckocsizászlóalj tagjai? Mitől magyar az uruguayi és a paraguayi himnusz? És egyáltalán: hogyan születik egy himnusz, ha magyar, azaz válhat-e alternatív himnusz a Nélküledből? Nyáry Krisztián legújabb könyvében ezúttal nem emberek életét, hanem a Himnusz és a himnuszok kalandos történetét meséli el.

Csóka Judit klinikai szakpszichológus-meseterapeuta negyedik meseválogatásában talán a lehető legnehezebb témát boncolgatja: miként válunk valami foglyává, hogyan képes megmérgezni életünket egy erőszakos szülő, egy agresszív társ, egy gonosz idegen, a mindenkori hatalom, a szociális helyzetünk, a társadalmi előítéletek... de legfőképp a saját pszichológiai korlátaink. Szerencsére a Föld népeinek kollektív tudása nemcsak kifejti ezeket a csapdahelyzeteket, hanem megoldást is kínál, így a fő hangsúly a szabadulásra esik. Szó szerint lélekemelő olvasmány!

Szöveggyűjtemény középiskolásoknak. 16 éven felülieknek ajánlott. Olvasni nem csak azért lehet, mert kötelező - lehet élvezetből is. Ha okosabb, tájékozottabb, műveltebb akarsz lenni, akkor viszont erősen ajánlott. Vannak kérdéseid az életről, csak még nem sikerült pontosan megfogalmaznod őket? Esetleg a kérdés már ott a fejedben, de még nem kaptál rá választ? Netán vannak válaszaid, de érzed, hogy még nem teljes a kép? Olvasnod kell, nem vitás! Az olvasás megdolgoztatja az agyad, a képzeleted, a fantáziád, és persze a lelked is. Cserébe némi erőfeszítést kell tenned, ezért kicsit a hegymászásra hasonlít: elfáradsz és leizzadsz közben, de amikor szétnézel a hegytetőn, arra gondolsz: ez minden áldozatot megér! És amiért a leginkább érdemes olvasni: a katarzis. Anélkül élni olyan, mintha nem tapasztalnád meg a szerelmet, a boldogságot. Abban bízom, ez a szöveggyűjtemény legalább egyszer katarzist okoz benned, és hogy mindenképp a képzeleted hasznára válik. Szerepel benne sok kortárs író, akikre az iskola sosem tér ki (tisztelet a kivételnek); talán mert még élnek, és ettől eleve gyanúsak: egy író, kérem szépen, legyen halott! (Remélem, sok élő kedvenced lesz!) A másik csoport a kimaradók, akiket ilyen-olyan okok miatt kihagytak a tananyagból, mégis érdemes megismerni őket. Ez a szöveggyűjtemény nem alternatív kánon, nem is értékítélet - egyszerűen csak igyekeztem olyan írásokat választani, amelyek érdekesek lehetnek egy mai tizenéves számára, és a segítségükkel, a kötelezőkkel kiegészítve, végigkövethető az elmúlt száz év páratlanul gazdag és izgalmas magyar irodalma. Király Levente 

Molnár Piroska a Nemzet Színésze mintegy fél éven át beszélgetett Bíró Krisztával gyerekkoráról, színészi pályájának állomásairól, emlékezetes szerepeiről, előadásokról, kollégákról, magánéletéről, gazdag és tartalmas életútjának sokszor regényszerűen izgalmas történetéről. Életnagytakarításnak nevezte a dialógusban született vallomást, ebből lett ez a könyv, amelyet a kiadó Molnár Piroska három szeretett kollégája és rendezője, Babarczy László, Zsámbéki Gábor és Ascher Tamás ajánlásával bocsát útjára.

Beláthatnánk végre, hogy a történelem nem játszótér. Nem engedelmes szolgálóleánya az emberiség önjelölt tervezőmérnökeinek, és nem is a jó tündér, aki a kívánságokat várja. A történelem nem kívánságműsor, hanem hatóság, az intelligens értelem legfelsőbb hatósága. A józan egyeztetések és finom, érzékeny illesztések pszichikai tere. Minden óvatlanságot kegyetlenül megtorol. Nem való mindenkinek.

Ceterum censeo. Az én generációmban, hát még a régebbieknél, gyakran használt fordulat volt ez a latin mondatkezdet. Magyarul: egyébként javaslom (vagy az a véleményem).A mondást az antik Róma szenátora, az idősebb Cato (i.e. 243 - i.e. 149) honosította meg, aki minden beszéde végén következetesen hozzáfűzte: Ceterum censeo, Carthaginem esse delendam. Vagyis: Egyébként javaslom, Karthágót el kell pusztítani. Természetesen részemről csupán a ""ceterum censeo"" érvényes. Azaz írói életemben kitartóan mondom és mondom a magamét. Hátha igazam van. Catóval ellentétben nem lerombolni akarnám Karthágót. Sem az egykori valóságost, amelyben jártam, és megdöbbentettek maradék régi kövei, egyet haza is loptam belőlük. Sem azt a mindenkori szimbolikust, amelyben élünk. A diktatúrák városait sem lerombolni kell, hanem eltávolítani a diktátort. Ez a könyv töredék az életemből. Egy alaposan megkurtított életrajz. Egyébként javaslom (ceterum censeo): ne legyen az utolsó! Görgey Gábor

Geirmundur Heljarskinn, a "fekete viking" a legkorábbi, legelőkelőbb és leghatalmasabb izlandi honfoglaló volt - mégsem maradt fenn róla saga. Vajon miért? Mitől volt vajon más, mint a többi? Mi lehetett a titka, ha volt egyáltalán? És főleg, vajon miről szólna ez az elhallgatott történet? Ennek a kérdésnek jár utána a szerző, Geirmundur Heljarskinn harmincadfokú leszármazottja, aki szájhagyomány útján fennmaradt részletekből, forrástöredékekből és helynevekből következteti ki és meséli el a fekete viking viszontagságokban és kalandokban gazdag, regényes élettörténetét a születésétől a haláláig. Mindeközben olyan lenyűgöző részletességgel tárja az olvasó elé a 9. századi Észak-Európa politikai, gazdasági és kereskedelmi viszonyait, hogy több tudományág eredményeire támaszkodó nyomozómunkája is mindvégig magával ragadja az olvasót. Nem véletlen, hogy a Paramount Pictures már meg is vásárolta a könyv megfilmesítésének jogát. Bergsveinn Birgisson izlandi író és filológus Reykjavíkban született 1971-ben. Eddig hat regénye és több verseskötete jelent meg, többek között az Északi Tanács Irodalmi Díjára is jelölték Jelenleg a norvégiai Bergenben tanít óizlandi poétikát és mitológiát.

Utazik a szamár a vonaton... - kezdődhetne egy ígéretes abszurd vicc, de 2019. augusztus 20-án tényleg egy csacsi ácsorgott egy MÁV-kocsiban. A róla készült kép pillanatok alatt bejárta az internetet, több millió emberhez eljutott. De ki a szamár gazdája? „Rolandnak hívnak, 2013. augusztus 23-án születtem a franciaországi Ostabatban - legalábbis nagyjából azóta érzem, hogy élek. Azt fogom elmesélni, miért s miként érkeztem Fisterrába először, aztán másodszor, majd miért s miként indultam el onnan, a világ végéről újabb útra, hogy aztán mindig visszatérjek. Lesznek tanulságok is. Az El Camino csak eszköz ezekhez, hiszen a valódi utazás belül, az emberi lélekben történik. A szamár meg egy jó ürügy, hogy mindezt leírjam..."

Sajnálatos tény, hogy kevés a jó előadó. Így volt ez régen, és így van ma is. Ugyan ki ne ült volna végig zsibbasztóan unalmas iskolai vagy egyetemi előadást, ne bóbiskolt volna el egy-egy konferencián? Én azonban inkább az ellenpéldákból indulok ki: a sikeres előadók műhelytitkaiba kalauzolom el az olvasót, akik magvas gondolataikat képesek közérthető és szórakoztató formában közvetíteni. Ez persze magyarul sem megy egykönnyen, ha pedig idegen nyelven kell előadni, pláne nem. Ám meggyőződésem, hogy jó előadó bárkiből lehet. Hogy hogyan? Receptekkel ugyan nem tudok szolgálni, de hasznos ötletekkel igen. Medgyes Péter

Bizánc. Fényűző pompa, sötét ármányok, vérre menő teológiai viták, kifinomult művészet - egy birodalom ezeréves története sűrűsödik össze ebben a szóban. Ám annak mára már elhalványult az emlékezete, hogy ez a birodalom évszázadokon át milyen fontos szerepet játszott északi szomszédja, a Magyar Királyság történetében. E könyv ennek a bonyolult és ellentmondásos viszonynak egy részletét, a 11-12. századi magyar-bizánci küzdelmek történetét idézi fel, méghozzá széles politikai és kultúrtörténeti keretbe ágyazva. Eközben betekintést nyerhetünk Európa két évszázadának hatalmi politikájába, végigkövethetjük Árpád-házi királyaink dinasztikus politikáját, családi viszályait - és erejük, tekintélyük lassú gyarapodását is. A kötet szerzője, B. Szabó János hadtörténész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa. A hadviselő felek fegyverzetét, viseletét, felszerelését bemutató tanulmányt Boldog Zoltán régész-fegyvertörténész írta és illusztrálta.

Szentpétervár, "Észak Velencéje" - az egykori Leningrád -Oroszország második legnagyobb városa, mintegy 5 millió lakossal. Az UNESCO szerint Szentpétervár a világ tíz turisztikai látogatásra leginkább érdemes városának az egyike. És valóban: a látnivalók sokasága - a történelmi belváros, a mintegy 2400 műemlékvédelmi oltalom alatt álló épület, a Téli Palota, benne a világ egyik leghíresebb múzeumával, az Ermitázzsal és sok egyéb kulturális kincs - szinte letaglózza a látogatót, ugyanakkor egy igazi modern metropoliszt is megcsodálhat benne. Ebbe a legendákkal övezett városba kalauzol bennünket a Marco Polo-sorozat - naprakész információkat tartalmazó és színes képekkel, illetve térképekkel illusztrált - új kötete.